KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (0229)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.697/14/2002.
Tárgy: a HospNET Egészségügyi Informatikai Kft. jogorvoslati kérelme a Fővárosi Önkormányzat Nyírő Gyula Kórház közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a HospNET Egészségügyi Informatikai Kft. (4025 Debrecen, Hatvan u. 58., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, melyet a Fővárosi Önkormányzat Nyírő Gyula Kórház (1135 Budapest, Lehel u. 59., nevében és megbízásából eljár: HOSPITRADE Kft., 1118 Budapest, Otthon u. 42., képviseli: dr. Hargitai László ügyvéd, 1114 Budapest, Bartók Béla út 15/B., a továbbiakban: ajánlatkérő) "a mintegy 750 fekvőbetegággyal rendelkező Nyírő Gyula Kórház integrált kórházi informatikai rendszerének megvalósítása és üzemeltetése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló - többször módosított - 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 26. § (1) bekezdés második fordulatára tekintettel a 70. § (1) bekezdés e) pontját és a 72. § (1) bekezdését, ezért ajánlatkérő közbeszerzési eljárást indító részvételi felhívását és azt követő döntéseit megsemmisíti. Kötelezi továbbá ajánlatkérőt 1 000 000 Ft azaz egymillió forint bírság megfizetésére.
A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 számú számlájára fizesse be.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, a felek tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2002. augusztus 14-én megjelent 33. számában tett közzé ajánlati felhívást nyílt eljárás megindítására. Ajánlatkérő a beszerzés tárgyát és mennyiségét az alábbiak szerint határozta meg:
A mintegy 750 fekvőbetegággyal rendelkező Nyírő Gyula Kórház integrált kórházi informatikai rendszerének (hálózat hardver, szoftver) megvalósítása és üzemeltetése.
Ajánlatkérő a nyílt eljárást lefolytatta és 2002. október 4-én hirdetett eredményt. Az eljárását a Kbt. 60. § (1) bekezdés b) pontja alapján eredménytelennek nyilvánította, mivel kizárólag érvénytelen ajánlatok benyújtására került sor.
Ajánlatkérő ezt követően a Közbeszerzési Értesítő 2002. október 30-án megjelent 44. számában tett közzé részvételi felhívást tárgyalásos gyorsított eljárás megindítására.
Ajánlatkérő az eljárását a közbeszerzésekről szóló - többször módosított - 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 70. § (1) bekezdés e) pontjára, valamint a 72. § (1) bekezdésére alapította.
Ajánlatkérő indoklása szerint az egyéb szerződéses feltételek meghatározása nem lehetséges olyan pontossággal, illetve egyértelműséggel, mely lehetővé tenné a nyílt vagy meghívásos eljárásban a legkedvezőbb ajánlat kiválasztását, mivel a megvalósítandó integrált informatikai rendszer többféle megoldással is elérhető az ajánlatkérő számára, a legoptimálisabb megoldás kiválasztása csak a tárgyalásos eljárás keretein belül lehetséges. A gyorsított eljárás alkalmazását az indokolta, hogy az ajánlatkérő korábbi közbeszerzési eljárására kizárólag érvénytelen pályázatok érkeztek és a közbeszerzés tárgyára vonatkozó feltételek időközben megváltoztak, de a megvalósítandó integrált kórházi informatikai rendszer optikai hálózatának kiépítése időjárásfüggő, mert +5° alatt az optikai kábel telepítése a kábel károsodásához vezethet, továbbá a rendszer megvalósítására a pénzügyi fedezet csak korlátozott ideig áll rendelkezésre.
A részvételi felhívás szerint a az integrált kórházi informatikai rendszert 2002. május 31-ig kell megvalósítani, a teljesen beüzemelt rendszer üzemeltetését pedig 2003. július 1-jétől meg kell kezdeni, és 6 éven át kell üzemeltetni.
- A részvételi felhívás 8. pontja tartalmazta a részvevőktől a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságuk igazolására kért adatokat és tényeket. A pénzügyi, gazdasági alkalmasság igazolása körében kérte ajánlatkérő, hogy a részvételre jelentkező csatolja az 1999., 2000. és 2001. év teljes forgalmáról és ugyanezen időszakban a közbeszerzés tárgyának forgalmáról szóló nyilatkozatot.
A részvételi felhívás 9. a) pontja tartalmazta a szerződés teljesítésére alkalmassá, illetőleg a 9. b) pontban a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjait. Ez utóbbi körben ajánlatkérő előírta, hogy a szerződés teljesítésére alkalmatlannak minősül az a részvételre jelentkező, akinek
- az elmúlt három év bármelyikében nem érte el a teljes forgalma az évi bruttó 750 M Ft-ot,
- az elmúlt három év bármelyikében nem érte el a közbeszerzés tárgyának forgalma az évi bruttó 150 M Ft-ot.
A részvételi jelentkezés határidejéig, 2002. november 11-ig részvételi jelentkezést nyújtottak be: a Synergon Informatikai Rt., a MATÁV Rt. és az SMS Magyarország Kft. közösen, a Szintézis Rt., az ISH Kft., a Vivendi Telecom Hungary Rt., a Bull Magyarország Kft. és kérelmező.
Ajánlatkérő 2002. november 13-án hirdette ki a részvételi szakaszt lezáró döntését. Ennek alapján ajánlatkérő alkalmasnak minősítette és ajánlattételre felhívta a Synergon Rt.-t, a MATÁV Rt.-t az SMS Magyarország Kft.-vel közösen, az ISH Kft.-t és a Bull Magyarország Kft.-t. Ajánlatkérő a kérelmező részvételi jelentkezését érvénytelennek minősítette figyelemmel arra, hogy a teljesítésben a közbeszerzés értékének a 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója, a Delta Elektronic Kft. nem igazolta az egy évnél régebben lejárt elkülönített állami pénzalappal szemben fennálló fizetési kötelezettségét, valamint a részvételi jelentkező nem számozott minden oldalt a felhívásban előírtakkal ellentétben.
Kérelmező 2002. november 14-én postára adott jogorvoslati kérelmében kérte a Közbeszerzési Értesítőben közzétett részvételi felhívás megsemmisítését, ideiglenes intézkedésként pedig az eljárás felfüggesztését.
Jogorvoslati kérelme indoklásában előadta, hogy álláspontja szerint az ajánlatkérőnek a Kbt. 70. § (1) bekezdés e) pontjára és a 72. § (1) bekezdésére alapított eljárása jogsértő. Ennek indokaként előadta, hogy ajánlatkérő korábban azonos tárgyban nyílt eljárást írt ki. A nyílt eljárása ugyan eredménytelenül zárult, annak indoklásában utalás sem található arra vonatkozóan, hogy az ajánlatkérő azért nem tudott dönteni, mert az ajánlatok nem voltak összehasonlíthatók az eljárás tárgyának vagy a szerződéses feltételek meghatározásának nehéz volta, lehetetlensége miatt. Továbbá azonos tárgyban évente több nyílt eljárást is kiírnak. A rendkívüli sürgősségre alapított eljárása is jogsértő ajánlatkérőnek, hiszen a lefolytatott közbeszerzési eljárás alapján a teljesítés legkorábban decemberben kezdődhet meg, mely időszakban köztudottan +5° alatti hőmérséklet várható, így a kábelfektetés legkorábban március hónapban kezdhető meg. Ajánlatkérőnek a pénzügyi fedezet korlátozott ideig történő rendelkezésre állására vonatkozó indoklása sem állja meg a helyét, hiszen a teljesítési határidőként 2003. május 31-e került megjelölésre. Előleg fizetésre nincs lehetőség, ebből pedig következik, hogy ajánlatkérőnél a pénzügyi' forrásnak legalább 2003. május 31-ig rendelkezésre kell állnia.
Kérelmező sérelmezte továbbá, hogy ajánlatkérő a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítés szempontjai között előírta, hogy alkalmatlan az az ajánlattevő, akinek az alvállalkozóval együtt az elmúlt három év bármelyikében a teljes forgalma az évi bruttó 750 M Ft-ot nem éri el. Álláspontja szerint ez az ajánlatkérői előírás nem korlátozódik a közbeszerzés tárgyára, hiszen általánosságban történt a bevételi határ előírása. A közbeszerzés tárgyára tekintettel is túlzott mértékűnek minősül, hiszen a közbeszerzés tárgyának mértéke 100-150 M Ft közöttire tehető.
Ajánlatkérő a megalapozatlan jogorvoslati kérelem elutasítását kérte. Álláspontja szerint a választott eljárásfajta jogalapja fennáll, illetőleg a rendkívül sürgőséget indokoló körülmények is megalapozottak. Ennek indoklásául előadta, hogy a nyílt eljáráshoz képest a feltételek időközben megváltoztak. A beszerzés tárgyában a zárójelben meghatározott szöveg hálózat, hardver, szoftver kiegészült a szolgáltatás szóval, továbbá az ajánlatkérő 25 db ajándék gépet kapott, amelyek az informatikai rendszerbe beintegrálhatók. Változtak a körülmények a tekintetében is, hogy ajánlatkérő számított a saját alkalmazásában álló informatikai szakemberek feladatteljesítésére, azonban ez a körülmény is megváltozott, most már az informatikai osztály ebben a feladatteljesítésben nem vesz részt. A nyílt eljáráshoz képest egyes feltételek pl. a garanciális és fizetési feltételek pontosításra kerültek. Korábban internetszolgáltatást, a jelenlegi eljárásban internet-hozzáférés biztosítását kérték. A rendkívüli sürgősség pedig fennáll, hiszen decemberben is vannak a nappali órákban olyan napi átlaghőmérsékletek, amelyek lehetővé teszik a déli órákban a munkavégzést. A beruházáshoz rendelkezésre bocsátott pénzeszköz akkor áll rendelkezésre ajánlatkérőnek, ha a beruházás a 2002. évben megkezdődik, ebben az esetben mód van a következő évre történő átvitelre. Ajánlatkérő álláspontja szerint jogszerűen írta elő, hogy alkalmatlannak minősíti azt a részvételi jelentkezőt, akinek a teljes forgalma a 750 M Ft-ot nem éri el, hiszen itt egy hosszabb távú együttműködés jön létre a felek között, és ezért szükséges ajánlatkérőnek, hogy a cég stabilitását meg tudja ítélni.
A Döntőbizottság 2002. november 20-án kelt határozatában ideiglenes intézkedést alkalmazott, és a közbeszerzési eljárást felfüggesztette.
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok és a felek tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem megalapozott.
A Kbt. 26. § (1) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, illetőleg tárgyalásos eljárás lehet. Meghívásos vagy tárgyalásos eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha azt e törvény megengedi.
A tárgyalásos eljárás vonatkozásában ezen megengedő szabályokat a Kbt. 70. §-a tartalmazza.
Ajánlatkérő az eljárását a Kbt. 70. § (1) bekezdés e) pontjára alapította, mely szerint az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat árubeszerzés, építési beruházás, illetve szolgáltatás megrendelése esetén, ha az ellenszolgáltatás vagy egyéb szerződéses feltételek meghatározása nem lehetséges olyan pontossággal, illetve egyértelműséggel, mely lehetővé teszi a nyílt vagy meghívásos eljárásban a legkedvezőbb ajánlat kiválasztását.
A Döntőbizottság vizsgálta, hogy ezen feltételek jelen közbeszerzési eljárásban fennállnak-e.
Ajánlatkérő úgy a nyílt eljárásban, mint a jelen eljárásban a beszerzés tárgyát integrált kórházi informatikai rendszer megvalósítása és üzemeltetése cím alatt jelölte meg. A nyílt eljárása ajánlatkérőnek eredménytelenül zárult a Kbt. 60. § (1) bekezdés b) pontja alapján azon indokból, hogy kizárólag érvénytelen ajánlatok érkeztek. Az érvénytelenség indoka minden esetben az volt, hogy az ajánlatok nem feleltek meg az ajánlati felhívás, illetve a dokumentáció előírásainak. (pl. a fizetési feltételeket nem a dokumentációban előírtak szerint vállalták, a hibalehárítás megkezdése ellentétes a dokumentáció előírásaival, a garanciavállalás nem a kiírás feltételeinek megfelelő). Az érvénytelenné nyilvánítás okai között nem merült fel olyan körülmény, amelyből azt a következtetést vonhatta le ajánlatkérő, hogy nyílt eljárásban nem lehetséges a nyertes ajánlattevő kiválasztása.
Ajánlatkérő hivatkozott arra, hogy a Kbt. 70. § (1) bekezdés e) pontjára alapított tárgyalásos eljárás alkalmazását az tette szükségessé, hogy a nyílt eljáráshoz képest bizonyos feltételek megváltoztak, így hivatkozott arra ajánlatkérő, hogy a beszerzés tárgya kiegészült szolgáltatással is, a garanciális illetőleg a pénzügyi feltételek módosítása történt, továbbá idő közben ajánlatkérő 25 db számítógépet kapott, amelyek a rendszerbe beintegrálhatóak.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő által hivatkozott feltételváltozások, módosulások a Kbt. 70. § (1) bekezdés e) pontjára alapított eljárás jogszerűségét nem támasztják alá. A feltételmódosítások a körben jelentkeztek, hogy ajánlatkérő észlelte a nyílt eljárás során, hogy bizonyos feltételek, pl. garanciális határidő, nem egyértelműen kerültek a dokumentációban meghatározásra, és így az ajánlattevők nem az ajánlatkérő szándékának megfelelő ajánlatot adtak, így ezeket a feltételeket az ajánlatkérő a tárgyalásos eljárás dokumentációjában pontosabbá tette. E körülmények tehát a tárgyalásos eljárást nem indokolják, hiszen a szerződéses feltételek meghatározása még pontosabbá vált, amely lehetővé teszi a nyílt eljárás alkalmazását.
A tárgyalásos eljárás alkalmazását nem indokolja az időközben kapott 25 db számítógép sem, hiszen ezt csupán az ajánlattevőkkel kellett közölni, hogy ajánlattételnél a gépmennyiséget figyelembe vegyék.
Az ajánlattevő hivatkozott arra is, hogy a beszerzés tárgya kiegészült a zárójeles szövegnél a szolgáltatás szóval is, azonban a Döntőbizottság a nyílt eljárás, illetve a tárgyalásos eljárás dokumentációját összehasonlítva nem észlelt e vonatkozásban tartalmi eltérést.
Összefoglalóan a Döntőbizottság a nyílt és a tárgyalásos eljárás dokumentációjának áttanulmányozása alapján lényegi változást nem észlelt. A tartalomjegyzék a tárgyalásos eljárásban mindössze kiegészült az internet, intranet, e-mail, valamint a tűzfalmegoldás címszóval, ez utóbbi azonban tartalmilag a nyílt eljárás dokumentációjában ténylegesen fellelhető. A jelenlegi rendszer ismertetése körében ajánlatkérő az időközben kapott 25 db számítógép meglétét jelezte, továbbá a nyílt eljárás tapasztalatai alapján pontosította a garanciális idővel és fizetési feltételekkel kapcsolatos elvárásait.
Ajánlatkérő hivatkozott továbbá arra is, hogy a megvalósítandó integrált informatikai rendszer többféle megoldással is elérhető, ez azonban szintén nem teszi indokolttá a tárgyalásos eljárás alkalmazását, hiszen ajánlatkérőnek kell az elvárásait meghatározni, és amennyiben úgy gondolja, hogy többféle megoldást is elfogadhatónak tart, lehetőség van a többváltozatú ajánlattétel biztosítására. A Döntőbizottság az ajánlatkérői indokok alapján megállapította, hogy ajánlatkérő semmi olyan elfogadható körülményre hivatkozni nem tudott, amely alapján indokolt lett volna a Kbt. 70. § (1) bekezdésére alapított tárgyalásos eljárás alkalmazása.
Ajánlatkérő hivatkozott a Kbt. 72. § (1) bekezdésére is, mely szerint az ajánlatkérő a meghívásos vagy a tárgyalásos eljárás során gyorsított eljárást alkalmazhat, ha azt rendkívüli sürgősség indokolja. A rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából. E szakasz tárgyalásos, illetőleg meghívásos eljárás során alkalmazható. A Döntőbizottság megállapította, hogy a tárgyalásos eljárás alkalmazásának feltételei nem állnak fenn, így e szakaszra alapított eljárás jogsértő, ennek alapján már szükségtelen annak vizsgálata, hogy a gyorsított eljárás feltételei fennállnak-e vagy sem.
Figyelemmel továbbá arra, hogy a Döntőbizottság megállapította a Kbt. 70. § (1) bekezdés e) pontjára alapított eljárás jogsértő voltát, így a részvételi felhívás megsemmisítése tárgyában döntött. Ennek alapján a részvételi felhívás tartalmi elemeinek vizsgálata már nem indokolt. Így a Döntőbizottság érdemben nem vizsgálta azt a kérdést, hogy jogszerűen írta-e elő ajánlatkérő az alkalmatlanná minősítés szempontjai között a 750 M Ft-os évi bruttó forgalom elérésének a hiányát.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján a jogsértést megállapította, a c) pont alapján döntött az ajánlati felhívás és ajánlatkérő azt követő döntéseinek a megsemmisítéséről, a f) pont alapján határozott a bírság kiszabásáról és a h) pont alapján határozott a költségek viseléséről.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése szerint: "A bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg."
A bírság minimális mértékét a költségvetési törvény 2002-ben 1 000 000 Ft-ban állapította meg.
A Döntőbizottság a bírság mértékének kiszabásánál figyelemmel volt arra a körülményre, hogy a jogsértő döntések megsemmisítésével mód nyílt a jogsértés reparálhatóságára. A Döntőbizottság személlyel szemben bírság kiszabását mellőzte figyelemmel arra, hogy a jogsértő döntést jelen esetben a bizottság hozta meg, így személyes felelősség nem volt megállapítható.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. december 20.
Dr. Engler Magdolna s. k., Fábián Péter s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Bíró László s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
