KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (0322)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.685/14/2002.
Tárgy: a Medcom Sp.Z.oo. jogorvoslati kérelme a MÁV Rt. közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A dr. Szőke András ügyvéd (1117 Budapest, Kőrösy József u. 17.) által képviselt Medcom Sp.Z.oo. (02-315 Warsawa ui. Barska 28/30., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét - dr. Sebők Erzsébet jogtanácsos által képviselt MÁV Rt. (1062 Budapest, Andrássy út 73-75., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Eperjeske rendező pályaudvar D-55 típusú biztosítóberendezés és gurítóautomatika szünetmentes áramellátó rendszer tervezése, szállítása és üzembe helyezése, a pályaudvar gurítódombi épületében lévő áramellátó helyiség technológiai feladatainak megváltoztatása miatti átalakítása, Szántód-Balatonszemes állomás D-55 típusú biztosítóberendezéséhez új, szünetmentes áramellátó rendszer tervezése, szállítása, építése és üzembe helyezése, Balatonaliga állomás D-55 típusú biztosítóberendezés szünetmentes áramellátásának korszerűsítése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított - a Döntőbizottság elutasítja.
A jogorvoslati eljárásban felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő a rendelkező részben megjelölt beszerzés céljából ajánlati felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 2002. október 2-án megjelent számában.
Az ajánlattevő műszaki alkalmassága igazolására - előírta:
- az előző 3 év legjelentősebb, az ajánlati kiírással megegyező műszaki tartalmú munkáinak ismertetését referencialista és referenciaigazolás formájában,
- azon szakemberek, illetve vezetők megnevezését képzettségük és szakmai gyakorlatuk bemutatást, akiket be kíván vonni a teljesítésbe, különösen azokat, akik a minőség-ellenőrzésért felelősek,
- a megkövetelt és egyértelműen megadott műszaki előírások tekintetében az elismert, bármely nemzeti rendszerben akkreditált vasúti minőségbiztosítási intézménytől származó tanúsítvány csatolását,
- a saját és a teljesítésbe bevonandó egységek minőségbiztosítási rendszerének bármely nemzeti rendszerben akkreditált tanúsító általi tanúsítványa csatolását.
Kikötötte, hogy műszaki szempontból alkalmatlannak minősíti a szerződés teljesítésére az ajánlattevőt, ha
- az ajánlattevő és 10% felett bevonandó alvállalkozója által megnevezett, a kivitelezésért felelős vezetők és szakmunkások nem rendelkeznek a jelen beszerzés tárgyával azonos jellegű létesítmények kivitelezésében legalább 3 év szakmai gyakorlattal, a műszaki vezető nem rendelkezik műszaki vezetői jogosultsággal, a tervező nem rendelkezik hazai tervezői jogosultsággal, nem mutatnak be minőség-ellenőrzésért felelős személyt,
- ajánlattevő és 10%-ot meghaladó alvállalkozói együttesen nem rendelkeznek a tárgyi témát felölelő tanúsítási területre vonatkozó bármely nemzeti rendszerben akkreditált tanúsító által kiállított érvényes tanúsítvánnyal.
Az ajánlati dokumentáció megkérésének határidejét ajánlatkérő az ajánlati felhívás közzétételét követő első naptól számított 15. napban határozta meg.
A dokumentáció első része az ajánlati és szerződéses dokumentumokat, a második rész a műszaki ismertetést tartalmazta.
Az első rész II/2. pontja rögzítette: "a műszaki leírás a Kbt. 40. § (3) bekezdés b) pontjára tekintettel készült, mivel az önkéntes alkalmazású nemzeti szabványok nem tartalmaznak olyan leírást, amely önmagában specifikálná a közbeszerzés tárgyát, illetve annak (vasúti) megfelelőségét.
A közbeszerzés tárgyának egyértelmű megnevezése és a műszaki leírás specifikációja a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt.
A műszaki követelményeket alapvetően a 102.019/97 TEBSZI számon jóváhagyott "Műszaki előírások a vasúti biztosítóberendezések szünetmentes áramellátására" tárgyú melléklet, a MÁV Rt. által kiadott előírás tartalmazza."
A II/14. pont szerint "az ajánlattevőnek olyan dokumentációt kell benyújtania, mely alapján megállapítható, hogy a megajánlott rendszer és annak szolgáltatásai megfelelnek a MÁV Rt. 102.019/97" sz. TEBSZI műszaki előírásoknak és rendelkezik az előírás 4.2. fejezetében előírt, a megfelelőséget tanúsító dokumentumokkal.
A dokumentációt annak megvásárlására megjelölt határidőig, október 17-ig a Power Quattro Rt., a TBÉSZ Kft. és a kérelmező vette át ajánlatkérőtől.
A kérelmező a dokumentáció október 15-én történt megvásárlásakor átvette ajánlatkérőtől a 102.019/1997 TEBSZI számon jóváhagyott és a P-9402/2002 TEBSZI számon módosított "A vasúti biztosítóberendezések szünetmentes áramellátása, Állomási biztosítóberendezések" című Műszaki előírásokat, valamint az MSZ-07-2506-1, -2, -3 és -4 sz. Közlekedési ágazati szabvány sorozatot a vasúti érintésvédelmi szabályzatról.
Ajánlatkérő október 22-én Záhonyban, majd október 24-én Balatonszemesen helyszíni bejárást és konzultációt tartott. Ez utóbbi alkalommal ajánlatkérő kicserélte a dokumentációt megvásárló cégek dokumentációjának a "B" részajánlatra vonatkozó részét, mert a vásárláskor átadott példányból a Balatonaliga állomásra vonatkozó rész hiányzott. A konzultáción kérelmező jelen volt.
Kérelmező október 31-én a dokumentáció egyes részeivel kapcsolatban kérdést tett fel ajánlatkérőnek, melyekre ajánlatkérő a választ november 5-én elküldte. Kérelmező a válaszra november 11-én észrevételeket írt ajánlatkérőnek.
Az ajánlattételi határidőre, november 12-re a Power Quattro Rt. és a TBÉSZ Kft. nyújtott be ajánlatot.
Kérelmező november 12-én jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a Döntőbizottsághoz. Kérte a jogsértés megállapítását és ajánlatkérő felhívását a Kbt. szabályainak megfelelő eljárásra, valamint ideiglenes intézkedésként a szerződéskötés megtiltását.
Sérelmezte a felhívás és a dokumentáció egyes előírásait.
- Álláspontja szerint a felhívásnak a referenciára vonatkozó megfogalmazása nem felel meg a Kbt. 42. § (2) bekezdés a) és c) pontjában előírtaknak, ajánlatkérő bővebb tartalmú elvárásokat jelölt meg a törvényben foglaltaknál.
- Teljesíthetetlennek tartotta a vasúti minőségtanúsító intézménytől származó minőségtanúsítvány csatolását, mivel állítása szerint a Nemzeti Akkreditációs Tanács által nyilvántartott, MÁV Rt.-hez kötődő szervezetek, laboratóriumok akkreditált jogosultsága csak vizsgálatok végzésére terjed ki, tanúsítvány kiadására nem. Így a felhívásra senki nem képes megfelelő ajánlatot tenni.
- Előadta továbbá, hogy az ajánlatkérő által a dokumentációban meghatározott szabványok nem léteznek, holott a Kbt. 40. § (2) bekezdése alapján a műszaki leírást szabványra/okra hivatkozva kell megadni.
Álláspontja szerint abból, hogy ajánlatkérő a dokumentáció II/2. pontjában a "szám szerint megjelölt szabványokkal" szemben már a Kbt. 40. § (3) bekezdés b) pontjára hivatkozik, az a következtetés vonható le, hogy nem határozta meg a pontosan a műszaki tartalmat.
- Kifogásolta, hogy a megvásárolt dokumentációnak nem volt része a Balatonaliga állomásra vonatkozó rész, illetve hogy azt csak a helyszíni bejáráson kapta meg.
Ajánlatkérő kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását.
Elsődlegesen az ügyfélképesség hiányára hivatkozott, másrészt a kérelem elkésettségére.
Álláspontja szerint kérelmező nem jogosult jogorvoslati eljárást kérni, mert nem ajánlattevő, így jogát vagy jogos érdekét a kérelemben sérelmezett, jogsértőnek vélt előírások nem sértik.
Közölte, hogy kérelmező a jogsértőnek tartott tényekről tudomást szerzett a hirdetmény megjelenésekor, illetve az azt követő napokban, vagy az ajánlati dokumentáció megvásárlásakor, illetőleg a dokumentáció pótlásakor, így a kérelem elkésett.
Érdemben a következőket adta elő:
- A Kbt. az igazolt referenciákat illetően az ismertetés minimális tartalmát határozza meg, azt nem, hogy az kitől származzon. Az igazolást nyilvánvalóan nem magának az ajánlattevőnek kell kiállítani.
- A teljesítésben részt vevő személyek képzettségének része a szakmai tapasztalat is, e két tényező együttes vizsgálata által győződhet meg ajánlatkérő az ajánlattevő e tekintetben való alkalmasságáról.
- Az ajánlati felhívásban előírt alkalmassági kritérium - miszerint ajánlattevőnek rendelkeznie kell bármely nemzeti rendszerben akkreditált vasúti minőségtanúsító intézménytől származó tanúsítvánnyal - nem azonos a dokumentáció 14. pontjában foglalt követelménnyel. A dokumentáció 14. pontja az ajánlat tartalmát illetően a 102.019/97. TEBSZI sz. utasítás betartását írja elő, mely előírás nem alkalmassági, hanem érvényességi feltétel. Lényegében ez az utasítás fogalmazza meg a MÁV bevezetési engedély követelményét.
- Az alkalmasság tekintetében közölte, hogy kérelmező szeptember 9-én kérte berendezése minősítését a TEBGK-tól, de a csatolt dokumentumok alapján a minősítés nem volt elvégezhető. Ezért hiánypótlásra szólította fel kérelmezőt a minősítő, de kérelmező a hiánypótlásnak nem tett eleget. Feltételezhető, hogy a lengyel vasúttársaságnál kérelmező által kivitelezett, már üzemelő berendezés rendelkezik ugyan minőségtanúsítvánnyal, de erre nézve kérelmező igazolást egy korábbi közbeszerzési eljárásban nem csatolt.
- A műszaki specifikáció szabványokkal történő meghatározásával kapcsolatos kérelmet illetően utalt arra, hogy kérelmező a kérdés feltevésére adott válaszában kifejtette, hogy az ágazati szabványok megszűntek, önkéntes alkalmazásukra azonban lehetőség van. A műszaki specifikációt nemcsak szabványokra hivatkozással, hanem szövegesen is meghatározta a dokumentációban.
A Power Quattro Rt. kérte a kérelem elutasítását. Előadta, hogy kérelmezőnek a törvényes határidőkön belül birtokába jutott minden, az eljáráshoz kapcsolódó információ, ezek alapján tudott volna ajánlatot tenni. Az ajánlatkérő által kijelölt intézménnyel történő minősítés egyaránt kötelezettsége volt mindegyik ajánlattevőnek, ezáltal az esélyegyenlőség nem sérült.
A TBÉSZ Kft. szerint is lehetősége volt kérelmezőnek az ajánlattételre.
A Döntőbizottság a felek írásbeli és a tárgyaláson szóban előadott észrevételei, nyilatkozatai, valamint a közbeszerzési eljárásban keletkezett dokumentumok tartalma alapján a következőket állapította meg:
A Döntőbizottság elsődlegesen azt vizsgálta, hogy kérelmező rendelkezik-e ügyfélképességgel.
A Kbt. 79. § (3) bekezdése előírja: "A kérelmet az ajánlatkérő, az ajánlattevő vagy az olyan egyéb érdekelt (a továbbiakban: kérelmező) nyújthatja be, akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti, vagy veszélyezteti.
Ajánlatkérő érvelése szerint kérelmező ügyfélképességét kizárja az a tény, hogy nem nyújtott be ajánlatot.
A Döntőbizottság nem osztja ajánlatkérő álláspontját.
Kérelmező - állítása szerint - azért nem tudott ajánlatot tenni, mert az álláspontja szerint jogszerűtlen ajánlattételi feltételeknek nem tudott eleget tenni, holott tevékenységi szakterületéhez tartozik a beszerzés tárgya szerinti termékek gyártása, szállítása.
Kérelmezőnek gazdasági érdeke főződött a közbeszerzési eljárásban való részvételhez, e jogintézményen keresztül megrendelés szerzéséhez. A részvételi lehetőség "akadályozása" megalapozta kérelmező jogos igényét annak vizsgálatára nézve, hogy ajánlatkérő a kérelmező számára "akadályt" jelentő feltételeket jogszerűen határozta-e meg ajánlattevők részére. Kérelmező jogos érdekének védelme tehát megalapozta kérelmező ügyfélképességét.
A Döntőbizottság megvizsgálta, hogy a kiírás tartalmát sérelmező kérelmét kérelmező határidőben terjesztette-e elő.
A Kbt. 79. § (2) bekezdése szerint a Döntőbizottság eljárása kérelemre vagy hivatalból indul. A (7) bekezdés előírja: "Az eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított kilencven napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni." "E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár."
A (8) bekezdés a) pontja szerint jogellenes tartalmú felhívás, illetőleg dokumentáció esetén a (7) bekezdés szerinti határidő lejártának kiszámításakor a jogsértő esemény bekövetkezése időpontjának az ajánlattételi határidőt kell tekinteni.
Az ajánlattételi határidő november 12. volt, ezért a kérelem nem késett el.
A Döntőbizottság ezért érdemben vizsgálta a jogorvoslati kérelmet.
A Kbt. 44. § (2) bekezdés a) pontja így rendelkezik: az ajánlattevő műszaki alkalmassága igazolható "az előző legfeljebb három év legjelentősebb szállításainak, szolgáltatásainak, illetve ez előző legfeljebb öt év legjelentősebb építési beruházásainak ismertetésével (legalább az ellenszolgáltatás összege, a teljesítés ideje és a szerződést kötő másik fél megnevezésével)."
A rendelkezés megfogalmazásában szereplő "legalább" szóból az következik, hogy a referenciaigazolások vonatkozásában ajánlatkérő az ellenszolgáltatás összegén, a teljesítés idején és a szerződést kötő másik fél megnevezésén túl még más adatot, dokumentumot is kérhet az ajánlattevő műszaki alkalmasságáról való meggyőződése érdekében.
Ezen adatkérésnek csak a 44. § (7) bekezdése szab határt, miután kimondja, hogy ajánlatkérőnek az adatok és tények kérését a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia.
Ajánlatkérő a felhívásban a fenti három adaton túl még a megrendelő által kiállított referenciaigazolást is kért.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő ezáltal még a közbeszerzés tárgya keretein belül maradt, a referenciaigazolást - megfelelő körültekintésként értékelhetően - az ajánlattevő által állított tények bizonyítékaként kérte be.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérőnek a referenciaigazolások benyújtására vonatkozó előírása nem volt jogsértő, ezért a jogorvoslati kérelmet ebben a részében elutasította.
Az ajánlatkérő által a jogorvoslati eljárásban becsatolt, a Nemzeti Akkreditáló Testület által a MÁV Rt. TEBGK részére 2001. szeptember 19-én kiadott akkreditálási okiratok szerint az intézmény egyrészt kalibráló-, másrészt vizsgálólaboratórium. Az akkreditálási határozatok az akkreditálást egyenfeszültség, egyenáram, váltakozó feszültség, váltakozó áram, ellenállás, kapacitás, frekvencia és váltóerőmérő kalibrálási területre, valamint analóg távbeszélő készülékek elektromos és akusztikai műszaki paramétereinek, jellemzőinak műszaki vizsgálata: különféle elektromos berendezések, eszközök, járművek, rendszerek, létesítmények, illetve az azokba telepített berendezések külső helyszínen végzett EMC (elektromágneses kompatibilitás) vizsgálatára engedélyezték.
A határozatok mellékletei tartalmazzák a kalibrálandó mérőeszköz (vagy mérendő mennyiség) megnevezését; az etalonnal mért, vagy reprodukált értéket, ill. tartományt; a legjobb mérési képességet; a mérési bizonytalanság megadásának módját; a helyszíni vizsgálatoknál a vizsgált, mért jellemzőt, a vizsgálat típusát, mérési tartományt; a vizsgálati mérési módszer azonosítóját.
A határozatokat a Testület az 1995. évi XXIX. tv. 6. § b) pontjában biztosított jogköre alapján lefolytatott akkreditálási eljárást követően adta ki.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a TEBGK akkreditálási területeinek meghatározása a Nemzeti Akkreditációs Testület hatásköre.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő diszkrécionális joga meghatározni, hogy az általa elvárt/előírt műszaki paramétereknek való megfelelés szempontjából, a bevezetési engedély alapjául szolgáló kalibrálási és vizsgálati eljárásokat melyik akkreditáló laboratórium végezheti. Ennek vagy aláveti magát a potenciális ajánlattevő, vagy elzárkózik tőle annak a következménynek a vállalásával, hogy az engedély hiányában ajánlatkérő alkalmatlannak minősíti a szerződés teljesítésére.
Annak eldöntése, hogy az ajánlatkérő által kijelölt szervezet jogosult-e a tanúsítvány kiadására, jogosultsága kiterjed-e valamennyi műszaki követelmény vizsgálatára, a Döntőbizottságnak nincs hatásköre.
Ezért a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmet ebben a részében elutasította.
Kérelmező sérelmezte, hogy ajánlatkérő a beszerzés tárgya műszaki leírását szabványokra hivatkozással jelölte meg, holott a megjelölt szabványok kötelező érvénye megszűnt, tehát ezek quasi nem létező szabványok.
A Döntőbizottság elfogadta ajánlatkérő védekezését, miszerint bár kétségtelenül megszűntek az ágazati szabványok, de egyrészről nem kizárt azok önkéntes alkalmazása, másrészről a műszaki specifikációt nemcsak a szabványokra utalva, hanem szövegesen is meghatározta.
A Döntőbizottság megvizsgálta az ajánlati dokumentációt és megállapította, hogy az ajánlatkérő az ajánlattevők rendelkezésére bocsátott "A vasúti biztosítóberendezések szünetmentes áramellátása, állomási biztosítóberendezések műszaki előírásai" című dokumentumban foglaltakon túlmenően az ajánlati dokumentáció második részeiben ("A"; Eperjeske rendezőpályaudvar, "B"; Szántód-Kőröshegy, Balatonszemes, illetőleg Balatonaliga állomás részajánlathoz) 7-11. oldalain szövegesen ismertette a részletes műszaki követelményeket az általa kért berendezésekre vonatkozóan. A Döntőbizottság megállapította, hogy a műszaki leírás biztosította a megfelelő ajánlattétel lehetőségét, ezért a jogorvoslati kérelmet ebben a részében elutasította.
Kérelmező kifogásolta, hogy a megvásárolt ajánlati dokumentációnak nem volt része a Balatonaliga vasútállomásra vonatkozó "műszaki ismertetés". Ajánlatkérő elismerte, hogy a dokumentáció október 17-i megvásárlási határidejéig nem adta át a potenciális ajánlattevők részére a dokumentáció szóban forgó részét, azonban az október 24-i helyszíni bejáráson történő pótlás által lehetőséget teremtett a megfelelő ajánlat tételére.
A Kbt. 37. § (2) bekezdése előírja: "ajánlatkérő köteles gondoskodni arról, hogy a dokumentáció a felhívás közzétételének, illetőleg az ajánlattevő részére közvetlenül való megküldésének időpontjától kezdve legalább tizenöt napig rendelkezésre álljon."
Az ajánlattételi határidő november 12. volt, a dokumentáció kiegészítése október 24-én történt meg. A november 24-i bejáráson kérelmező képviselője is átvette a Balatonaliga vasútállomásra vonatkozó műszaki ismertetést.
A Döntőbizottság megállapította, hogy kérelmezőnek a Balatonaliga vasútállomás műszaki dokumentációja is rendelkezésére állt az ajánlattételi határidőt megelőző 15 napig, ezért a jogorvoslati kérelmet ebben a részében is elutasította.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a 88. § (1) bekezdés a) pontja szerint rendelkezett.
A bírósági jogorvoslatot a 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest 2002. december 20.
Dr. Csitkei Mária s. k., Ruthner Oszkár s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Fábián Péter s. k.,
közbeszerzési biztos
