KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (0410)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.682/9/2002.
Tárgy: a Keviterv Plusz Kft. és a VITUKI INNOSYSTEM Kft. jogorvoslati kérelme Romhány Község Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Keviterv Plusz Kft. (3527 Miskolc, Katalin u. l.) jogorvoslati kérelmének, amelyet Romhány Község Önkormányzata (2654 Romhány, Kossuth Lajos út 63.), Kétbodony Község Önkormányzata (2655 Kétbodony, Madách út 37.), Kisecset Község Önkormányzata (2655 Kisecset, Kossuth Lajos út 4.) és Szente Község Önkormányzata (2655 Szente, Kossuth Lajos út 1.) - a továbbiakban együtt: ajánlatkérő - "Romhány kistérség (Romhány, Kétbodony, Szente, Kisecset települések) térségi szennyvíz-elhelyezési programjának és további beruházás előkészítő-tervezési munkarészeinek elkészítése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, helyt ad, és megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 52. § (1) bekezdését a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjára tekintettel, ezért az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését megsemmisíti, továbbá ajánlatkérővel szemben 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírságot szab ki.
A Döntőbizottság a VITUKI INNOSYSTEM Környezetgazdálkodási Innovációs Kft. (1095 Budapest, Kvassay Jenő út l.) jogorvoslati kérelmét elutasítja.
Kötelezi a Döntőbizottság ajánlatkérőt, hogy az 1 000 000 Ft bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizesse meg a Közbeszerzések Tanácsa MÁK 10032000-01720361-00000000 számú számlájára a következő mértékű megfizetési arány szerint:
- Romhány Község Önkormányzata: 68%,
- Kétbodony Község Önkormányzata: 15%,
- Kisecset Önkormányzata: 6%,
- Szente Község Önkormányzata: 11%.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a Keviterv Plusz Kft. részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg a fentiekben meghatározott megfizetési arány szerint.
A VITUKI INNOSYSTEM Környezetgazdálkodási Innovációs Kft. és az ajánlatkérő az eljárással kapcsolatos költségeit maga viseli.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, a felek írásban és a tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján a következő tényállást állapította meg.
Romhány Község Önkormányzata mint gesztor pályázatot nyújtott be Romhány kistérség szennyvízelhelyezése beruházás előkészítésének (tervezés) támogatására. A kistérségi települések (Romhány, Kétbodony, Kisecset, Szente) az előkészítés teljes költségéből 20% nagyságrendű önrészt vállaltak.
A vissza nem térítendő támogatásról szóló döntést követően az ajánlatkérő 2002. augusztus 28-án, a Közbeszerzési Értesítő 35. számában ajánlati felhívást tett közzé nyílt eljárás lefolytatására oly módon, hogy ajánlatkérőként Romhány Község Önkormányzata került megjelölésre. Az ajánlati felhívás szerint a beszerzés tárgya Romhány kistérség (Romhány, Kétdobony, Szente, Kisecset települések) térségi szennyvíz-elhelyezési programjának és további beruházás előkészítő-tervezési munkarészeinek elkészítése volt.
Az ajánlati felhívás 16. pontja negyedik, tizenegyedik és tizenkettedik bekezdésében a következőket rögzítette az ajánlatkérő:
- Érvénytelen az ajánlat, ha az ajánlattevő nem adott nyilatkozatot arról, hogy jelen közbeszerzés tárgyát és teljesítését illetően az Állami Számvevőszék, valamint a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal ellenőrzési jogosultsággal rendelkezik.
- A véghatáridő nem teljesítése esetén a kötbér mértéke 100 000 Ft/nap.
- Ajánlattevőknek mellékletként csatolniuk kell az elkészített szerződéstervezetet is cégszerű aláírással ellátva. A szerződés melléklete a cégszerűen aláírt ajánlati dokumentáció és ajánlati feltételek.
Az ajánlatkérő dokumentációt is készített, amelynek a következő címet adta: "Ajánlati dokumentáció és ajánlati feltételek Romhány kistérség (Romhány, Kétbodony, Szente, Kisecset települések) térségi szennyvíz-elhelyezési programjának és további előkészítő-tervezési munkarészei elkészítéséhez." A dokumentáció tartalmazta a kistérség és az érintett települések ismertetését, az elvégzendő feladatok és munkarészek tartalmi előírásait. A dokumentáció 5., ajánlati feltételek című pontja szerint "az ajánlati feltételeket az ajánlati felhívás tartalmazza. Az ajánlattevő által az ajánlathoz csatolt szerződéstervezetnek összhangban kell lennie az ajánlati feltételekkel és az ajánlati dokumentációval."
Az ajánlattételi határidőre, 2002. október 8-ig a Keviterv Plusz Kft., a K+K Osztrák-Magyar Környezetgazdálkodási és Közműtervező Kft., a VITUKI INNOSYSTEM Környezetgazdálkodási Innovációs Kft., a FŐMTERV Mérnöki Fővárosi Tervező Rt. és a "BENKÓ" Mérnöki Szolgáltató Bt. nyújtott be ajánlatot.
Az ajánlatkérő az ajánlatokat elbírálta, majd 2002. október 24-én kihirdette az eljárás eredményét, amely szerint az eljárás nyertese a K+K Osztrák-Magyar Környezetgazdálkodási és Közműtervező Kft., a többi ajánlattevő ajánlata érvénytelen.
Az ajánlatkérő a Keviterv Plusz Kft. ajánlata érvénytelenségét azzal indokolta, hogy a csatolt szerződéstervezet nem tartalmazza az Állami Számvevőszék és Kormányzati Ellenőrzési Hivatal ellenőrzési jogosultságára vonatkozó kötelezettségvállalást. Ezzel nem teljesítette az ajánlati feltételekben foglaltakat, amely szerint a szerződéstervezetnek összhangban kell lennie az ajánlati feltételekkel és az ajánlati dokumentációval.
A VITUKI INNOSYSTEM Környezetgazdálkodási Innovációs Kft. esetében az érvénytelenség oka egyrészt megegyezett a Keviterv Plusz Kft.-nél jelzett indokkal, másrészt arra is alapozta az érvénytelenséget az ajánlatkérő, hogy VITUKI INNOSYSTEM Környezetgazdálkodási Innovációs Kft. az ajánlatában nem vállalt késedelmi kötbért, valamint olyan adatszolgáltatást kért az ajánlatkérőtől, amit az ajánlattevőnek kell az ajánlati dokumentációban foglaltak szerint beszerezni.
A Keviterv Plusz Kft. 2002. október 30-án nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz, melyben kérte a jogsértés megállapítását, az eljárást lezáró döntés megsemmisítését, amennyiben erre nincs lehetőség, bírság kiszabását és az ajánlatkérőnek az eljárási díj megtérítésére való kötelezését. Ideiglenes intézkedésként kérte a szerződés megkötésének megtiltását, az eljárás felfüggesztését.
Kérelme indokaként előadta, hogy az ajánlati felhívás 16. pontja negyedik bekezdése külön nyilatkozattételi előírást tartalmaz az ellenőrzési kötelezettség hozzájárulásához, nem pedig szerződéstervezetbe foglalást. A nyilatkozatot megadták, valamint a szerződéstervezetük 2. oldalán szerepel az is, hogy a szerződés része a mellékletben foglalt ajánlati dokumentáció és ajánlati feltételek, ezért álláspontjuk szerint az ajánlati felhívásban foglaltaknak maradéktalanul eleget tettek.
A VITUKI INNOSYSTEM Környezetgazdálkodási Innovációs Kft. 2002. november 8-án nyújtott be kérelmet a Döntőbizottsághoz, amelyben kérte a jogsértés megállapítását, az eljárást lezáró döntés megsemmisítését, az ajánlatkérőnek az eljárási díj és az ajánlat összeállításával kapcsolatban felmerült költségei megtérítésére való kötelezését. Ideiglenes intézkedésként kérte a szerződés megkötésének megtiltását, az eljárás felfüggesztését.
Kérelme indokaként előadta, hogy a szerződéstervezetük 2. pontja szerint a szerződés elválaszthatatlan részét képezi az ajánlati dokumentáció, amelyen az általuk benyújtott ajánlatot értették. Az ellenőrzési jogosultságra vonatkozó nyilatkozatot az ajánlati dokumentáció, azaz az ajánlatuk 6.2.2. számú melléklete tartalmazza. A kötbérvállalás hiányára való hivatkozás szintén nem helytálló, mivel az ajánlatuk 6.2.1. mellékletében szereplő nyilatkozatukkal az ajánlati felhívás és dokumentáció valamennyi feltételét elfogadták, így az ajánlati felhívás 16. pontjában előírt 100 000 Ft/nap mértékű kötbért is. Ez utóbbi nyilatkozatuk is a szerződéstervezet részét képezi annak 2. pontja alapján.
Az adatszolgáltatással kapcsolatos ajánlatkérői kifogást nem tudta értelmezni, mivel nem hiányzó információról, hanem a teljesítés során az ahhoz szükséges ajánlattevői közreműködésről van szó az ajánlatban.
Az ajánlatkérő észrevételében kérte az alaptalan kérelem elutasítását. Előadta, hogy álláspontja szerint az Állami Számvevőszék és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal ellenőrzési jogosultságát a szerződésben kell kötelezően elfogadni és nem elegendő az ajánlatban adott nyilatkozat. Ennek alátámasztására csatolta a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium közigazgatási államtitkárának 2/2002. számú intézkedését, amely szerint a költségvetési szervek körén kívül megvalósuló költségvetési pénzeszközök felhasználására megkötendő valamennyi szerződésnek tartalmaznia kell egy olyan szöveget, mellyel a szerződő felek kötelezőnek fogadják el a két szerv ellenőrzési jogosultságát. Előadta, hogy ezt az intézkedést nem ismertették meg az ajánlattevőkkel, mivel azt maguk is csak a dokumentáció elkészítését követően kapták meg, de annak lényegét már korábban ismerték.
Az ajánlatkérő szerint az ajánlati felhívás egyértelmű volt, ennek alapján az idézett szövegnek a szerződés tervezetben kellett volna megjelennie.
A VITUKI INNOSYSTEM Környezetgazdálkodási Innovációs Kft. ajánlatával kapcsolatban kifejtette, hogy a szerződéstervezet 3. pontja olyan kikötést tartalmaz a megrendelői adatszolgáltatással kapcsolatban, ami sem az ajánlati felhívásban, sem a dokumentációban nem szerepelt.
Előadta, hogy az általa kiadott és az ajánlattevő által elfogadott ajánlati dokumentációt és ajánlati feltételeket azért kellett csatolni az ajánlathoz a szerződés mellékleteként, mert az tartalmazta a szerződés teljesítéséhez szükséges kiinduló adatokat, abban határozta meg az elvégzendő tervezési munkarészeket és azok tartalmi előírásait.
Az egyéb érdekeltek részéről a "BENKÓ" Mérnöki Szolgáltató Bt. tett észrevételt, amelyben jelezte, hogy az ő ajánlatukat is a Keviterv Plusz Kft. esetében megállapított érvénytelenségi ok alapján nyilvánította érvénytelenné az ajánlatkérő.
A Döntőbizottság 2002. október 30-án kelt határozatával ideiglenes intézkedésként megtiltotta az eljárást lezáró szerződés megkötését.
A Döntőbizottság a Keviterv Plusz Kft. kérelmére D.662/2002. számon és a VITUKI INNOSYSTEM Környezetgazdálkodási Innovációs Kft. kérelmére D.682/2002. számon indult ügyeket 2002. november 13-án D.682/2002. számon egyesítette.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a Keviterv Plusz Kft. kérelme alapos, a VITUKI INNOSYSTEM Környezetgazdálkodási Innovációs Kft. kérelme alaptalan.
A Kbt. 43. § (1) bekezdés szerint az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére.
A Kbt. 52. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek. E szakasz (2) bekezdés d) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A Kbt. 53. § (2) bekezdése szerint az eljárás további szakaszában nem vehet részt az, aki érvénytelen ajánlatot tett, illetve akit az eljárásból kizártak.
Az ajánlatkérőnek a Keviterv Plusz Kft.-re vonatkozó döntésével kapcsolatban a Döntőbizottság a következőket állapította meg:
Az ajánlatkérő az ajánlati felhívás 16. pontjában előírta, hogy az ajánlattevőnek nyilatkozatot kell adnia arról, hogy az Állami Számvevőszék és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal ellenőrzési jogosultsággal rendelkezik.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a Keviterv Plusz Kft. ennek az előírásnak eleget tett oly módon, hogy az ajánlata 2. részében becsatolta nyilatkozatát, amely szerint a jelen közbeszerzés tárgyát és teljesítését illetően az Állami Számvevőszék és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal ellenőrzési jogosultsággal rendelkezik.
Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírta szerződéstervezet csatolását is, amellyel kapcsolatban két követelményt határozott meg: a szerződés mellékleteként csatolni kellett a cégszerűen aláírt ajánlati dokumentációt és ajánlati feltételeket, valamint a szerződéstervezet tartalmának összhangban kellett lennie az ajánlati feltételekkel (dokumentáció 5. pontja).
Azonban sem az ajánlati felhívás, sem a dokumentáció nem tartalmazott olyan kifejezett előírást, amely szerint az Állami Számvevőszék és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal ellenőrzési jogosultságát a szerződéstervezetben kell az ajánlattevőnek elfogadnia. A Döntőbizottság álláspontja szerint nem értelmezhető így a dokumentáció 5. pontjában lévő előírás sem, mivel a felhívásban kifejezetten az ajánlattevőtől származó nyilatkozatot írt elő az ajánlatkérő.
Az ajánlatkérő észrevételéhez csatolt közigazgatási államtitkári intézkedés valóban tartalmazta azt a követelményt, hogy a szerződésben is szerepeltetni kell a hozzájárulást, azonban ezt az intézkedést az ajánlatkérő nem ismertette meg az ajánlattevőkkel a közbeszerzési eljárás során. Ennek hiányában az ajánlati felhívás és dokumentáció alapján az államtitkári intézkedésben előírt szerződéses kikötésnek (a szerződéses felek kötelezőnek fogadják el a két szerv ellenőrzési jogosultságát) a szerződéstervezetben való szerepeltetése nem válhatott az ajánlattevők által teljesítendő előírássá.
A Kbt. 62. § (1) bekezdése szerint az eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést az 59. § (1) bekezdése szerinti szervezettel (személlyel) kell a felhívás, a dokumentáció és az ajánlat tartalmának megfelelően írásban megkötni.
E rendelkezés alapján tehát nincs akadálya annak, hogy az ellenőrzési jogosultság a megkötendő szerződésben szerepeljen, amennyiben az az ajánlat része.
A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a Keviterv Plusz Kft. ajánlata megfelel az ajánlati felhívásban és dokumentációban foglaltaknak, jogsértő tehát az ajánlatkérőnek a Keviterv Plusz Kft. ajánlat érvénytelenségére vonatkozó döntése.
A VITUKI INNOSYSTEM Környezetgazdálkodási Innovációs Kft. ajánlatával kapcsolatban a Döntőbizottság a következőket állapította meg.
Az ajánlatkérő a VITUKI INNOSYSTEM Környezetgazdálkodási Innovációs Kft. ajánlata érvénytelenségét három okra alapította.
Az első érvénytelenségi okként az ajánlatkérő ugyanazt jelölte meg, mint a Keviterv Plusz Kft. esetében. A fentiekben kifejtettek szerint ez az érvénytelenségi ok nem helytálló, mivel a VITUKI INNOSYSTEM Környezetgazdálkodási Innovációs Kft. ajánlata is tartalmazta az ajánlatkérő részére kiadott, az Állami Számvevőszék és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal ellenőrzési jogosultságát elismerő, az ellenőrzéshez hozzájáruló nyilatkozatot.
Második érvénytelenségi okként azt jelölte meg az ajánlatkérő, hogy a VITUKI INNOSYSTEM Környezetgazdálkodási Innovációs Kft. nem vállalt késedelmi kötbért.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlati felhívás 16. pontjában írta elő az ajánlatkérő a 100 000 Ft/nap mértékű késedelmi kötbért. A VITUKI INNOSYSTEM Környezetgazdálkodási Innovációs Kft. az ajánlata 6.2.1. melléklete első nyilatkozatában az ajánlati felhívás és dokumentáció valamennyi feltételét elfogadta.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a VITUKI INNOSYSTEM Környezetgazdálkodási Innovációs Kft. az ajánlati felhívásban szereplő 100 000 Ft/nap mértékű kötbérre vonatkozóan a 6.2.1. mellékletben tett nyilatkozatával írásbeli vállalást tett, így nem helytálló az ajánlatkérőnek ezen érvénytelenségi okkal kapcsolatos döntése.
Hivatkozott arra is az ajánlatkérő, hogy a VITUKI INNOSYSTEM Környezetgazdálkodási Innovációs Kft. olyan adatszolgáltatást kér az ajánlatkérőtől, amit az ajánlattevőnek kell beszerezni, ezzel kapcsolatban konkrétan a szerződéstervezetben szereplő következő mondatot jelölte meg: "A megbízott a megbízótól olyan adatokat is kérhet, amelyeknek szükségessége a szerződés megkötésekor még nem merül fel."
Az ajánlatkérő a szerződéstervezettel kapcsolatban a fentiekben ismertetett előírásokat tette, a dokumentációban nem bocsátott szerződéstervezetet az ajánlattevők rendelkezésére, a csatolandó szerződéstervezet tartalmát - a felhívásban és a dokumentációban foglaltakon túl - az ajánlattevőkre bízta, a megrendelői adatszolgáltatással kapcsolatban sem tett kikötéseket. Ily módon nem ellentétes az ajánlati felhívás és a dokumentáció előírásaival a VITUKI INNOSYSTEM Környezetgazdálkodási Innovációs Kft. szerződéstervezetének idézett mondata, ezért nem helytálló az az ajánlatkérői álláspont, miszerint ez a kikötés az ajánlat érvénytelenségét alapozza meg.
Annak megállapítása érdekében, hogy a VITUKI INNOSYSTEM Környezetgazdálkodási Innovációs Kft.-re vonatkozó ajánlatkérői döntés jogsértő volt-e, azt is vizsgálnia kellett a Döntőbizottságnak, hogy az ajánlata egyebekben megfelelt-e az ajánlati felhívásban és a dokumentációban foglaltaknak.
Az ajánlatkérő az ajánlati felhívás 16. pontjában előírta azt a követelményt, hogy a szerződés melléklete a cégszerűen aláírt ajánlati dokumentáció és ajánlati feltételek.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a VITUKI INNOSYSTEM Környezetgazdálkodási Innovációs Kft. szerződéstervezete 2. pontja utal ugyan arra, hogy a szerződés elválaszthatatlan részét képezi az ajánlati dokumentáció, ezen azonban maga az ajánlattevő is a saját ajánlatát értette, és nem az ajánlatkérő által készített ajánlati feltételeket és dokumentációt, így az ajánlata nem is tartalmazta ezt az iratot cégszerűen aláírva.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlati felhívás egyértelműen rögzítette azt, hogy az ajánlati feltételeket és dokumentációt csatolni kell az ajánlathoz. Az ajánlatkérő ilyen címmel készítette el az ajánlati dokumentációját. A dokumentáció végén szereplő elfogadónyilatkozat és a cégszerű aláírás helyének megjelölése is egyértelműen arra utalt, hogy az ajánlatkérő nem az ajánlattevő által benyújtott ajánlatot értette ajánlati feltételek és dokumentáció alatt, hanem az általa ilyen címmel az ajánlattevők rendelkezésére bocsátott iratot, amelyet a szerződés mellékleteként cégszerűen aláírva várt vissza az ajánlattevőktől.
A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a VITUKI INNOSYSTEM Környezetgazdálkodási Innovációs Kft. ajánlata nem felel meg az ajánlati felhívásban foglaltaknak, ezért érvénytelen. Bár az ajánlatkérő a döntését nem ennek az iratnak a hiányával indokolta, döntése a VITUKI INNOSYSTEM Környezetgazdálkodási Innovációs Kft. vonatkozásban nem jogsértő, miután az ajánlat érvénytelenségét megalapozottnak kellett tekinteni a fentiek szerint.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a fentiekre tekintettel a Kbt. 88. § (1) bekezdés a), c), d), és h) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta, valamint a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján bírságot szabott ki.
Az ajánlatkérőnek az eredményhirdetéskor ismertetett eljárást lezáró döntése egyrészt négy ajánlattevő ajánlatának érvénytelenné minősítésére, másrészt a K+K Osztrák-Magyar Környezetgazdálkodási és Közműtervező Kft. nyertes ajánlattevőként történő megjelölésére vonatkozott. A Döntőbizottság mind az ajánlattevők érvénytelenségére, mind a nyertes ajánlattevőre vonatkozó ajánlatkérői döntést megsemmisítette, tekintettel arra, hogy a Keviterv Plusz Kft. ajánlatát az ajánlatkérő nem vonta be az értékelésbe, és ez a jogsértés másként nem orvosolható.
Romhány Község Önkormányzata, Kétbodony Község Önkormányzata, Kisecset Község Önkormányzata és Szente Község Önkormányzata a jelen közbeszerzés tárgyát közösen kívánja beszerezni a beruházás előkészítésére (a tervezésre) vonatkozóan benyújtott pályázat alapján.
A beszerzés tárgyát képező munka ellenértékének fedezete részben a pályázaton elnyert támogatásból, részben a négy önkormányzat által biztosított saját erőből tevődik össze, amely költséget a négy önkormányzat a települések lakosságszámának arányában viseli. A rendelkezésre álló iratok és a felek nyilatkozata szerint a közbeszerzési eljárást lezáró döntést az érintett négy önkormányzat képviselőjének bevonásával közösen hozták meg.
A Döntőbizottság álláspontja szerint - annak ellenére, hogy a támogatásokra tekintettel a gesztor önkormányzatot meg kellett jelölni, és csak ez az önkormányzat szerepelt az ajánlati felhívásban ajánlatkérőként - mind a négy önkormányzat a Kbt. szabályai szerinti ajánlatkérőnek minősül, mivel mind a négy önkormányzat részesült a támogatásban, a beszerzési igény is mind a négy önkormányzat esetében fennáll.
Jelen közbeszerzési eljárásban tehát Romhány Község Önkormányzata, Kétbodony Község Önkormányzata, Kisecset Község Önkormányzata és Szente Község Önkormányzata ajánlatkérőnek minősül.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja szerint a Döntőbizottság határozatában bírságot köteles kiszabni az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel és a jogsértésért, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.
Az ajánlatkérő nyilatkozata és a becsatolt dokumentumok alapján a jogsértő döntést szakértői bizottság hozta meg, így jelen esetben a döntésért felelős természetes személy személye nem állapítható meg.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
A Magyar Köztársaság 2001-2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 59. § (2) bekezdése szerint a közbeszerzési jogorvoslati eljárásokban kiszabható bírság legalacsonyabb mértéke 2002. december 31-ig egymillió forint, természetes személyek tekintetében százezer forint.
A Kbt. 88. § (5) bekezdése szerint a bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani.
Annak ellenére, hogy a fenti jogkövetkezmények alkalmazásával az ajánlatkérő által elkövetett jogsértés orvosolható volt, a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján a Döntőbizottságnak bírságot kellett kiszabnia a jogsértés megállapítására tekintettel az ajánlatkérővel szemben.
A Döntőbizottság a bírság mértékének megállapításánál az eset összes körülményeit figyelembe vette és értékelte, és a rendelkező részben meghatározott összegű bírság alkalmazását tartotta indokoltnak az ajánlatkérővel szemben.
A Döntőbizottság a közbeszerzés értékének a nyertesnek kihirdetett ajánlattevő ajánlatában meghatározott nettó 13 390 000 forintot tekintette. Ezen érték alapján a kiszabható maximális bírság 4 017 000 forint lenne, erre tekintettel a Döntőbizottságnak ezen összeg és az egymillió forintos legalacsonyabb összeg között kellett a bírság mértékét megállapítania.
A Döntőbizottság a bírság kiszabásánál figyelemmel volt arra, hogy az ajánlatkérő súlyos jogsértést követett el, de a közbeszerzés értéke alig haladja meg a szolgáltatásra megállapított közbeszerzési értékhatárt. Erre tekintettel a Döntőbizottság a rendelkező részben meghatározott mértékű bírság kiszabását tartotta indokoltnak, figyelemmel arra is, hogy az ideiglenes intézkedése következtében az eljárást lezáró szerződés megkötésére nem került sor, így az eljárást lezáró jogsértő döntés megsemmisítésével a jogsértés orvosolható volt. Tekintettel volt arra is a Döntőbizottság, hogy a Kbt. 2002. január 1-jén hatályba lépett módosítása óta figyelembe vehetően - az ajánlatkérő részéről az e törvénybe ütköző magatartás megállapítására először került sor.
A Döntőbizottság bírság megfizetésére kötelezés arányát a beszerzés költségének az önkormányzatok közötti megosztási aránya, a lakosságszám aránya alapján határozta meg.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja szerint a Döntőbizottság határozatában a jogsértőt, jogsértés hiányában az alaptalan kérelmet előterjesztőt kötelezi az eljárási díj és a jogorvoslati eljárással kapcsolatban felmerült költségek viselésére.
A Döntőbizottság a VITUKI INNOSYSTEM Környezetgazdálkodási és Innovációs Kft. kérelme tekintetében 88. § (1) bekezdés a) pontja szerinti jogkövetkezményt alkalmazta, a Keviterv Plusz Kft. kérelmének pedig helyt adott.
A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság, az eljárási díj viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján a rendelkező részben foglaltak szerint döntött.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. december 5.
Dr. Bankó Ágnes s. k., Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Bujdosó Gézáné s. k.,
közbeszerzési biztos
