KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (0411)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.699/18/2002.
Tárgy: a SZENZOR Kft. jogorvoslati kérelme az Országos Egészségbiztosítási Pénztár közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a SZENZOR Számítóközpont Kft. (1134 Budapest, Dévai u. 14., képv.: dr. Vejkey Imre ügyvéd, 1023 Budapest, Vérhalom u. 10/A. II/B, a továbbiakban: kérelmező) kérelme alapján indult jogorvoslati eljárásban, melyet az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (nevében eljáró Beszerzési és Közbeszerzési Főosztály, 1139 Budapest, Váci út 73/A., képv.: dr. Szabó Antal ügyvéd, 3535 Miskolc, Eper u. 10., a továbbiakban: ajánlatkérő) "vények, vényigénylő lapok beszerzése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a kérelmező jogorvoslati kérelmének részben helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 55. § (6) bekezdésére tekintettel a Kbt. 59. § (1) bekezdését, valamint a Kbt. 61. § (1) és (7) bekezdését, ezért a Döntőbizottság ajánlatkérő eljárást lezáró döntését megsemmisíti és ajánlatkérővel szemben 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint pénzbírságot szab ki. Egyebekben a Döntőbizottság a kérelmet elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01720361-00000000 bankszámlájára fizesse be.
A Döntőbizottság kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül, 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésére bocsátott iratok, a felek nyilatkozatai, valamint a tárgyaláson előadottak alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Ajánlatkérő 2002. szeptember 25. napján, a Közbeszerzési Értesítő (K. É.) 39. számában közzétett ajánlati felhívással nyílt közbeszerzési lejárást indított a rendelkező részben meghatározott beszerzéstárgyában.
Ajánlatkérő a felhívás 3. a) pontjában pontosan meghatározta a beszerzés tárgyát és mennyiségét.
Az ajánlati felhívás 11. a) pontjában ajánlatkérő meghatározta, az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására kért iratokat és tényeket. E pont 5. francia bekezdésben kérte bemutatni ajánlattevők érvényes minőségirányítási rendszerét (MSZ EN ISO 9001, 2001) tanúsítványát vagy környezetirányítási rendszer (MSZ EN ISO 9001, 2001) tanúsítványát, illetve információbiztonság követelményrendszer (BS 7790/ISO 17799) tanúsítványát. Az ajánlati felhívás 11. b) pontja 4. francia bekezdésében a szerződés teljesítésére való alkalmatlansági szempontként rögzítette ajánlatkérő, hogy alkalmatlan ajánlattevő, ha nem rendelkezik a fent megadott, érvényes rendszertanúsítványok valamelyikével.
A felhívás 13. a) pontjában ajánlatkérő meghatározta, hogy az ajánlatokat az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja szerint bírálja el és a 13. b) pontban az alábbiak szerint ismertette az elbírálás szempontjait, súlyszámokat, adható pontszámokat és a pontozás során követendő módszerét:
részszempontok súlyszámok
- a terméken alkalmazott biztonsági elemek szintje 0,5
- adatvédelem mértéke 0,5
- adatbiztonság mértéke 0,5
- ár 2,5
- a szállítás kezdete 1
Az értékelés során adható pontszám részszempontonként: 0-100. A részszempontok pontszámai a megadott ponthatárok között arányosítással kerülnek meghatározásra.
Az ajánlati felhívás 16. pont 13 francia bekezdésében ajánlatkérő lehetőséget adott hiánypótlásra.
Ajánlatkérő dokumentációt is bocsátott az ajánlattevők rendelkezésére, amely tartalmazta a részletes szakmai, műszaki és szerződési feltételeket, az ajánlat elkészítésének előírásait és az elbírálás szempontjainak ismertetését.
A dokumentáció "III. Szállítási és fizetési feltételek" fejezet 4. pontjában a szállítási ütemezés körében ajánlatkérő meghatározta, hogy a nyertes ajánlattevőnek ki kell szállítani vagy postára kell adni az elkészített vényeket és igénylőlapokat az átvételtől számított 6 munkanapon belül. Sürgős igény esetén Ajánlattevő 2 munkanapos határidővel is köteles a megrendelt vények legyártására.
Itt előírta azt is, hogy ajánlattevőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a gyártást, illetve a szállítást - a szerződéskötéstől számítottan - mikor tudja megkezdeni, mikor tud először szállítani.
A dokumentáció 13. oldalán a "IV. Az ajánlattétel formája és kötelező tartalma" fejezetben ajánlatkérő előírta, hogy 50 db mintát kér ajánlattevőktől mindegyik vénytípusból laponkénti kivitelben, és, hogy a mintákat perszonalizálni szükséges a dokumentációban megadott fiktív adattartalommal. Ezen túl a IV. fejezet 4. pontjában meghatározta az ajánlat kötelező tartalmát, mely között előírta, hogy szakmai, műszaki feltételek valamennyi pontjára ki kell térnie az ajánlatnak, valamint, hogy dokumentumokat (igazolásokat, nyilatkozatokat) csatoljanak többek között az adatvédelem és adatbiztonság garanciáira és ismertessék a nyilvántartási, elosztási, szállítási rendszert is.
A dokumentáció V. "Az ajánlat elbírálásának szempontjai" fejezetében ajánlatkérő a felhívásban előírtak mellett megadta az értékelés során alkalmazandó metodikát az alábbiak szerint: "A legjobb ajánlatot tevő ajánlattevő szakmai részszempontja kapja a maximális pontszámot, és ehhez mérten kap a többi ajánlat arányosan kevesebb pontot. A legalacsonyabb ajánlati árat ajánló ajánlattevő kapja a maximális 100 pontot, a többi ajánlat pontozása a következő képlettel történik:
legalacsonyabb ár × 100
aktuális ár
1. A termékeken alkalmazott biztonsági elemek szintje: a bemutatott mintákon alkalmazott biztonsági elemek korszerűsége, hamisítás elleni védelmet biztosító szerepének szakértő által történő minősítése alapján kerül pontozásra.
2. Adatvédelem mértéke: ezen elbírálási részszempont meghatározása a gyártási körülmények, az adatvédelmi szabályzat, ügyviteli rend, a működő technikai rendszer bemutatása, megtekintése alapján kerül pontozásra.
3. Adatbiztonság mértéke: ezen elbírálási részszempont meghatározása az adatkezelő berendezések informatikai zártsága, az adatkezelői jogosultságok rendszerének bemutatása alapján kerül szakértő által pontozásra.
4. A szállítás kezdete részszempont maximális pontszámát az az ajánlattevő kapja, aki a szerződéskötéstől számított legrövidebb határidőn belül - naptári napokban meghatározva - vállalja az első szállítást. A többi ajánlatevő ehhez képest arányosan kevesebb pontszámot kap."
Ajánlattételi határidőre, 2002. november 5. napjára a kérelmező, valamint a Pénzjegynyomda Rt. és az Állami Nyomda Rt., mint "konzorcium" tett ajánlatot. Ajánlatkérő a bontáson tájékoztatta a feleket arról, hogy a hiánypótlási határidő 2002. november 8. napján 9.00 óra.
Az ajánlatkérő a bontást követően az általa felállított bíráló bizottság, illetve a felkért szakértő bevonásával megvizsgálta és értékelte az ajánlatokat.
Az ajánlatok értékelésének szakaszában ajánlatkérő a Kbt. 57. § (1) bekezdésére hivatkozással felvilágosítást kért az ajánlattevőktől az alábbiak szerint:
A Pénzjegynyomda Rt. és az Állami Nyomda Rt. közös ajánlatevőtől nyilatkozatot kért arra vonatkozóan, hogy hatályos adatvédelmi szabályzattal, illetve ügyviteli rendről szóló szabályzattal - ideértve az adatkezelői berendezések informatikai zártságára és az adatkezelői jogosultságok rendszerének bemutatására vonatkozó szabályozást - rendelkezik-e, illetve az mikor lépett hatályba. Ajánlatkérő kérte a konzorciumot, hogy a tájékoztatás határidőre történő megadása mellett küldje meg a szabályzatokat is.
Ajánlatkérő felhívására az Állami Nyomda Rt. nyilatkozott, hogy rendelkezik a kért szabályzatokkal, azt a nyilatkozat megadásával egyidejűleg csatolták is, kérték azonban annak titkosan történő kezelését.
A Pénzjegynyomda Rt. válaszában nyilatkozott, hogy rendelkeznek hatályos szabályzatokkal mind az adatvédelem, mind az ügyviteli rend, ideértve az adatkezelői berendezések informatikai zártságára és az adatkezelői jogosultságok rendszerének bemutatására vonatkozóan is. Ismételten hivatkoztak rá és megküldték a BS 7799-2:1999. szabvány és ISO 17799 ajánlás szerint felépített információs biztonsági rendszerüket. A szabályzatokat nem küldték meg szigorú államtitokra hivatkozással, azonban azok helyszínen történő megtekintésének lehetősége biztosításáról nyilatkoztak.
A kérelmezőtől ugyancsak a Kbt. 57. § (1) bekezdésére hivatkozással arra kért nyilatkozatot, hogy a becsatolt adatvédelmi szabályzata mikor lépett hatályba és jelenleg hatályos-e, valamint kérte, hogy az ajánlata 75. oldalán megjelölt "henger ofszet nyomdagép"-re vonatkozóan műszaki dokumentáció megküldésével tájékoztassa ajánlatkérőt, különös tekintettel a maximális gépsebességre.
A kérelmező válaszában nyilatkozott, hogy a nyomdagépre vonatkozó műszaki specifikációt az ajánlat 75-77. oldala tartalmazza, az alkalmazandó gép paramétereiről ajánlatkérőnek hivatalos tudomása van, amely adatokra az ajánlat külön kitér. Ennek ellenére a kért információt csatolták. Nyilatkozta továbbá a szabályzatuk hatálybalépéséről és arról, hogy az jelenleg is hatályban van.
Ajánlatkérő az ajánlatok formai és tartalmi vizsgálata körében nem talált olyan hiányosságot, amelyre tekintettel szükséges lett volna a hiánypótlás elrendelése, így azzal nem is élt az eljárás során. A konzorcium ajánlatában ajánlatkérő észlelte, hogy a csatolt ÁFSZ-igazoláson szerepel, hogy az 60 napig érvényes. Erre tekintettel megkereste a Fővárosi Munkaügyi Központot, amely arról tájékoztatta ajánlatkérőt, hogy a 60 napos érvényesség szövegrész tévedésből maradt benn az igazolásban és faxon a helyes tartalmú nyilatkozatot megküldte ajánlatkérőnek.
Ajánlatkérő bíráló bizottsága és az értékelésbe bevont dr. Endrédy Ildikó nyomdaipari igazságügyi szakértő értékelte az ajánlatokat.
A szakértő a termékeken alkalmazott biztonsági elemek szintje, az adatbiztonság, adatvédelem értékelési részszempont körében értékelte az ajánlatokat. A műszaki, technikai háttér körében javasolta a helyszíni látogatást mindkét pályázó esetében. A bizottság a javaslatot figyelmen kívül hagyta.
Ajánlatkérő az ajánlatok értékelése után döntött az eljárás végeredményéről, amelyet nyilvános eredményhirdetésen 2002. november 13. napján ismertetett az ajánlattevőkkel. Döntése alapján az összességében legelőnyösebb ajánlatot a Pénzjegynyomda Rt. és az Állami Nyomda Rt. közös ajánlattevő adta, így az eljárás nyertese lett.
2002. november 15. napján a SZENZOR Kft. (kérelmező) kezdeményezett jogorvoslati eljárást ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen. Kérte a Döntőbizottságot, hogy állapítsa meg a jogsértés elkövetését, semmisítse meg ajánlatkérő eljárást lezáró döntését, és kötelezze ajánlatkérőt a jogszerű eljárás lefolytatására, valamint a költségek viselésére. Ideiglenes intézkedés alkalmazásával kérte a szerződés megkötésének megtiltását. A kérelmező kérelmét két alkalommal (2002. november 18. és 2002. november 22. napján) kiegészítette, illetve kérelmét a megtartott tárgyaláson pontosította, amelyek alapján kérelmező az alábbi pontokban kifogásolta ajánlatkérő eljárását és a kihirdetett eljárást lezáró döntést:
1. A konzorcium pályázatának hiányossága miatti érvénytelensége: A kérelmező álláspontja szerint azáltal, hogy a Konzorcium csak 2 db vénytípusból csatolta az elvárt mennyiségű mintát, nem tett eleget a felhívásban, illetőleg a dokumentációban előírt feltételeknek. Ajánlatkérő előírása szerint 8 db vénytípusból kellett mintákat csatolni, ami azt jelenti, hogy külön vénytípusként kell értelmezni a eltérő papírtípusokat és a különböző gramm súlyú papírokat, így jön ki a 8 × 50 db minta. Mivel a konzorcium nem csatolt a dokumentációban elvárt mennyiségű mintát, így jogszerűen az ajánlata érvénytelensége megállapításának lett volna helye. Álláspontja szerint a konzorciumot ki is kellett volna zárni az eljárásból a Kbt. 53. § (1) bekezdés a) pontja alapján, ugyanis az általuk csatolt ÁFSZ-igazolás a Munkaerő-piaci Alappal kapcsolatban érvénytelen volt. Ezen állítását arra alapozta, hogy a csatolt igazoláson szerepelt, hogy csak 60 napig érvényes (2002. augusztus 22-től számítottan), a Kbt. 46. § (4), (5) és (6) bekezdései alapján pedig érvényes igazolást kell csatolni. Kérelmező megítélése szerint a konzorcium ajánlata azon okból is érvénytelen, mert nem csatolt adatvédelmi szabályzatot, hiszen ajánlatkérő felvilágosítás kertében kérte azt be tőlük.
2. Kérelmező vitatta ajánlatkérő eljárását a hiánypótlással kapcsolatos határidők és írásbeliség be nem tartása miatt is. Sérelmezte továbbá, hogy ajánlatkérő nem küldte meg részére határidőben a bontási jegyzőkönyvet.
3. Kérelmező megítélése szerint ajánlatkérő az eljárás során nem tartotta be a Kbt. 31. § (1) bekezdésében előírtakat, ugyanis az értékeléshez igénybe vett külső személy az adatvédelem és adatbiztonság mértéke részszempontokban nem rendelkezett kellő szakértelemmel. A bevont szakértő ugyanis nyomdaipari szakértő.
4. Kérelmező ajánlatkérő értékelését és az eljárást lezáró döntését is sérelmezte, álláspontja szerint ajánlatkérő megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdését és a Kbt. 59. § (1) bekezdését is. Az értékelést 3 részszempont körében vitatta az adatvédelem, valamint adatbiztonság mértéke és a szállítás kezdete körében.
Az adatvédelem kapcsán a konzorcium részére kiosztott maximális pontszámot jogsértőnek tartja egyrészt tekintettel, hogy az értékelést a szabályzat alapján kellett volna elvégezni, és ilyet egyedül csak kérelmező csatolt. Másrészt miután a Pénzjegynyomda Rt. és az Állami Nyomda Rt. konzorciumként lépett fel az eljárásban, jelentősége lett volna annak, hogy magának a konzorciumnak van - e szabályzata, mivel csak az lett volna figyelembe vehető az elbírálás során. Ajánlatkérőnek a kérelmező álláspontja szerint nem is állt módjában - a hiányzó szabályzatok miatt - ezen részszempont értékelése a konzorcium esetében, a maximális pontszámmal értékelése így nem lehet jogszerű.
Az adatbiztonság részszempont értékelését is sérelmesnek tartja kérelmező. E körben hivatkozott arra, hogy ajánlatkérő 2002. november 8-i levelében a konzorciumtól az adatbiztonság körébe eső adatkezelői berendezések informatikai zártságára és adatkezelői jogosultságok rendszerének bemutatására vonatkozó szabályzat meglétére kérdezett rá, illetve azok csatolását is kérte. A fentiek szerint véleménye szerint hiányoztak a megfelelő információk a konzorcium ajánlatában, amely nélkül az értékelés során adott maximális pontszám sérelmes és jogsértő.
A szállítási határidő értékelése körében a kérelmező egyrészt ismételten a nyertes érvénytelenségére hivatkozott, mivel megítélése szerint a konzorcium eltért a dokumentációban előírtaktól, amikor az ajánlatban 10 napon belüli első szállítási határidőre tett vállalást. Másrészt kifogásolta ajánlatkérő pontozást a szállítás kezdete részszempont esetében. Előadta, hogy a konzorciumnak "0" pontot kellett volna kapnia lineáris interpolálással. Álláspontja szerint semmi nem indokolja és matematikailag nem támasztható alá a kiosztott 10 pont a konzorcium esetében.
Álláspontja szerint a jogszerű értékelés mellett a legkedvezőbb ajánlatot ő tette volna és így az eljárás nyertese lehetett volna, ezért ajánlatkérő a Kbt. 59. § (1) bekezdésének megsértésével hirdette ki a Konzorciumot nyertesnek.
Kérte a jogorvoslati eljárás tárgyává tenni az értékelési anyagot is, amelyet a külső szakértő készített el, mivel megítélése szerint feltehető, hogy az értékelés során a részszempontok körébe nem tartozó tartalmi elemek is értékelésre és pontozásra kerültek (pl. a gépek mennyiségét értékelte az adatbiztonság körében). Előadta továbbá kérelmező, hogy feltehető, hogy az értékelés során ténylegesen műszaki alkalmasság vizsgálata történt és nem az adatbiztonság, adatvédelem bemutatása. Ezen esetben pedig ajánlatkérő megsértette a Kbt. 34. § (4) bekezdésének a) pontját is. Kérelmező álláspontja szerint ugyanis az ajánlatok összevetéséből kiderül, hogy a nyilatkozatok alkalmatlanok voltak objektív pontozás elvégzésére.
Kérelmező hivatkozott továbbá arra is, hogy az ajánlatkérő által feltett kérdésekre adott válaszokat és a, csatolt iratokat a bizottság nem értékelte, azok vizsgálata nélkül értékelt, és a szakértő véleménye sem kerül kiegészítésre ezen iratokra tekintettel.
Ajánlatkérő észrevételében a kérelem elutasítását kérte. Álláspontja szerint a kérelmező kérelme teljes egészében megalapozatlan.
Mind ténybelileg és jogalapját tekintve is alaptalanok a konzorcium ajánlata érvénytelenségére vonatkozó kérelmi elemek. A dokumentáció előírása és a vonatkozó jogszabályok [109/2001. (VI. 21.) Korm. rend., 12/2000. (IV. 13.) EüM rendelet és a 17/1997. (VI. 30.) NM rendelet] alapján az ajánlathoz az általános és a szemészeti gyógyászati segédeszköz vény tekintetében kellett 50-50 db mintát csatolni. Ellentétben a kérelmező által előadottakkal nem jelent külön vénytípust, hogy azt milyen fajtájú és grammsúlyú papírból állítják elő. Egyébként a dokumentáció 6. sz. melléklete is kettő vénytípust tartalmaz.
Ajánlatkérő észrevételében és a tárgyaláson kifejtett előadása szerint ugyancsak alaptalan az ÁFSZ-igazolás érvényességére tekintettel történő hivatkozás a Konzorcium ajánlata érvénytelenségére. E kérdésnél hivatkozott a Közbeszerzések Tanácsa 4/1996 (K. É. 31.) számú ajánlására mely szerint, hogy hatósági igazolásként minden olyan igazolás elfogadható, amelyből megállapítható, hogy ajánlattevőnek nincs egy évnél régebben lejárt köztartozása. Ezen követelménynek pedig a kiállítás keltétől függetlenül megfelel az igazolás, ha az időpont - melyben az igazolást kiállító hatóság szerint az ajánlattevőnek nem volt köztartozása - az ajánlattételi határidőt legfeljebb 365 nappal megelőző időszakra esik. Erre tekintettel a konzorcium által csatolt igazolások megfelelőek voltak.
Ugyancsak alaptalan ajánlatkérő előadása szerint, hogy a dokumentáció előírta volna az adatvédelmi szabályzat kötelező előírását, mivel, hogy a dokumentáció 14. oldalán adta meg a kötelezően csatolandó iratokat és nyilatkozatokat, amelyek között nem került feltüntetésre a szabályzatok csatolása.
Ajánlatkérő a tárgyaláson nyilatkozott, hogy a közbeszerzési eljárásban nem élt a hiánypótlás lehetőségével, mivel nem voltak az ajánlatoknak olyan hiányosságai, amelyre tekintettel arra szükség lett volna. Igaz ugyan, hogy a bontáson a hiánypótlás határideje megadásra került, azonban ténylegesen nem volt szükség az elrendelésére, így a kérelem erre vonatkozó elemei is megalapozatlanok. Álláspontja szerint az ajánlatok értékeléséhez felkért dr. Endrédy Ildikó nyomdaipari igazságügyi szakértő szakértelméhez nem fér kétség, ezért az erre vonatkozó kérelmezői kifogás is alaptalan.
A kérelmező által kifogásolt 3 értékelési részszempont körében ajánlatkérő előadta, hogy az értékelés során nem követett el jogsértést az alábbiak miatt:
Az adatbiztonság értékelése körében a konzorcium az adatbiztonság olyan szintjét bizonyította az erre vonatkozó okiratok csatolásával, amely következménye nem lehetett más, mint a maximumpontszám kiosztása, nem beszélve arról, hogy a kérelmező által csatolt ISO-minősítés kizárólag minőségbiztosítási eljárás tanúsítására szolgál és nem tanúsítja a rendszer fizikai védelmének meglétét és az illetéktelen behatolás megakadályozásának kizártságát.
Az adatvédelem, adatbiztonság részszempont körében ajánlatkérő az értékelésben bevont szakértő által írásban előadottakat és a tárgyaláson ismertetetteket teljes mértékben osztva, azt a saját álláspontjának elfogadva kifejtette került, hogy az értékelés során a Konzorcium ajánlatban a csatolt tanúsítványok, Állami Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet engedélyei az értékpapír-előállítási tevékenységre kerültek figyelembevételre, továbbá a konzorcium ajánlatának 261-273. oldalán található műszaki háttér, géppark, gyártási körülmények kerültek értékelésre.
A kérelmező esetében szintén a tanúsítvány, illetőleg a műszaki háttér, és mind a géppark, mind a gépkapacitás vizsgálata megtörtént, valamint a csatolt adatvédelmi szabályzat is. Az ajánlatkérő által az értékelésbe bevont szakértő nyilatkozata alapján az értékelésnél a dokumentáció 15. oldalán megadott elemeket, mint külön alrészszempontként 0-100 pont között értékelte, majd az így meghatározott részpontszámokat átlagolta, hogy megkapja a végső pontszámokat. A Döntőbizottság felhívására ajánlatkérő csatolta a szakértő belső iratanyagát az értékelésre a vitatott részszempontok körében, amely ajánlatkérő álláspontja szerint alátámasztotta az ajánlatkérő előadását.
A szállítási határidő részszempont értékelése körében ajánlatkérő észrevételében kifejtette, hogy megalapozatlan a kérelmező előadása, miszerint a konzorciumnak e részszempont esetében "0" pontot kellett volna kapnia. A konzorcium ajánlatában a szerződéskötést követő 10 munkanapon belüli első szállításra vállal kötelezettséget, míg a kérelmező az eredményhirdetés napját jelöli meg. Ezt ajánlatkérő úgy vett figyelembe, hogy a szerződéskötés napján szállít először, ezért ezen elemek alapján került sor a pontozásra. Ajánlatkérő elfogadhatatlannak tartja e körben kérelmező által kifejtetteket. Megítélése szerint semmiképpen nem lehet a konzorcium vállalását 0 ponttal értékelni. A kérelmező vállalása csak úgy értelmezhető, hogy az első napon teljesít, amely a szerződéskötés napja, ezáltal értelmezhetetlen a "0." nap.
Ajánlatkérő előadta, hogy a bontási jegyzőkönyvet kérelmező megkapta, és a kézbesítéssel kapcsolatos késedelem miatt kérelmezőt jogsérelem nem érte.
A Pénzjegynyomda Rt. egyéb érdekelt észrevételében a megalapozatlan kérelem elutasítását kérte. Lényegében osztva az ajánlatkérő által kifejtett és fent részletesen ismertetett álláspontot, ajánlatkérő eljárását jogszerűnek találta, álláspontja szerint a kérelmező által kifogásoltak nem alaposak.
Az Állami Nyomda Rt. egyéb érdekelt észrevételében szintén a kérelem elutasítását kérte. Álláspontja szerint nem sértette meg ajánlatkérő a Kbt. rendelkezéseit, jogszerűen hozta meg az eljárást lezáró döntését.
A Döntőbizottság 2002. november 19. napján ideiglenes intézkedéssel élt és a D.699/4/2002. sz. alatti határozatával a szerződés megkötését megtiltotta.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelme részben alapos az alábbiak szerint:
A Döntőbizottságnak a Kbt. 76. § (1) bekezdésében meghatározott jogkörében és a kérelem keretei között abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy ajánlatkérő megsértette-e a kérelmező által kifogásolt "eljárási jellegű" rendelkezéseit a törvénynek, valamint ajánlatkérő döntése az eljárás nyertesének megállapítására megfelel-e a törvényben, illetve a felhívásban, dokumentációban ajánlatkérő által rögzítetteknek.
I. A kérelmezőnek a nyertes érvénytelenségére vonatkozó kérelmi elemei megalapozatlanok:
A kérelmező 3 okra alapozva kérte annak megállapítását, hogy a nyertes konzorcium ajánlata a Kbt. 52. § (2) d) pontja alapján érvénytelen, így ajánlatkérő jogsértően járt el, amikor nem döntött az érvénytelenségről.
A Döntőbizottság a csatolt közbeszerzési eljárás iratanyagainak és a nyertes ajánlatának áttekintése alapján azt állapította meg, hogy a nyertes ajánlatának érvénytelenségét a kérelmező által megjelölt kifogások nem alapozzák meg az alábbiak szerint:
Ajánlatkérő az ajánlati dokumentáció 13. oldalán meghatározta, hogy mindegyik vénytípusból kér 50 db mintát. Ajánlatkérő a felhívás 3. a) pontja értelmében az ott meghatározott mennyiségben általános vényt és szemészeti gyógyászati segédeszközvényt kívánt beszerezni. A beszerzés tárgya tehát ezen kétféle vénytípus volt, amely mellett ajánlatkérő vényigénylő lapokat is kért. Ajánlatkérő a vénytípusok esetében további elvárásokat írt elő mind a papír fajtájára, mind pedig a papír grammsúlyára, azonban ezen elvárások a Döntőbizottság álláspontja szerint nem értelmezhetőek önálló vénytípusként, mint ahogy erre a kérelmező hivatkozik. Ajánlatkérő egyértelműen vénytípusok esetében kérte a minta csatolását és a dokumentációban nem található olyan elvárása, előírása ajánlatkérőnek, amely szerint a minta csatolása körében önálló vénytípusnak kell tekinteni az eltérő papírfajta és papírsúly szerinti mennyiségeket is, márpedig csak ebben az esetben lenne elfogadható a fenti kérelmezői álláspont.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése alapján az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie.
A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján kizárólag akkor állapítható meg valamely ajánlat érvénytelensége, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A konzorcium a fent hivatkozott indokok alapján nem tért el a dokumentáció előírásaitól azzal, hogy az általános vény és a szemészeti segédeszköz vény körében csatolt 50-50 db mintát, és így ez nem is szolgálhat jogszerű alapként az ajánlat érvénytelenné nyilvánításához.
Ugyancsak nem tekinthető a konzorcium ajánlata érvénytelennek az ÁFSZ-igazolás kérelmező által megjelölt ok miatt.
A Kbt. 46. § (1) bekezdés b) pontja alapján nem vehet részt az eljárásban az az ajánlattevő, aki egy évnél régebben lejárt vám-, társadalombiztosításijárulék-, vagy a központi adóhatóság által nyilvántartott adófizetési kötelezettségének, továbbá elkülönített állami pénzalappal szemben fennálló fizetési kötelezettségének nem tett eleget, kivéve ha a hitelező az adósság későbbi időpontban történő megfizetéséhez írásban hozzájárult;
A Kbt. 46. § (4) bekezdése értelmében az ajánlattevőnek az ajánlathoz, illetve a részvételi jelentkezéshez legkésőbb az ajánlattételi, illetve részvételi jelentkezési határidő lejártáig írásbeli nyilatkozatot kell csatolnia arról, hogy ő, illetőleg az alvállalkozó nem tartozik az (1) bekezdés a), c) pontja, illetve a (2) bekezdés hatálya alá és hogy az (1) bekezdés b) pontjában említett elkülönített állami pénzalapok közül melyik irányában áll fenn jogszabály alapján fizetési kötelezettsége.
A Kbt. 46. § (5) bekezdése rendelkezik arról, hogy az ajánlattevő a (4) bekezdésnek megfelelően köteles csatolni az (1) bekezdés b) pontja és - ha az ajánlatkérő ezt előírta - a (3) bekezdés szerinti köztartozást nyilvántartó hatóságnak az eljárás eredménye kihirdetésének időpontját legfeljebb egy évvel megelőzően kelt eredeti vagy másolati igazolását arról, hogy az igazolás kiállításának időpontjában neki, illetőleg az alvállalkozónak nincs a hatóság által nyilvántartott köztartozása vagy ha van, milyen időpontban járt le és annak megfizetésére halasztást kapott-e.
Ajánlatkérő a vizsgált közbeszerzési eljárásban a fent idézett jogszabályhelyek megjelölése mellett várta el a köztartozásokról szóló igazolások csatolását. Az igazolások tekintetében további formai előírást, rendelkezést nem tett.
A konzorcium ajánlatában a Pénzjegynyomda Rt. ÁFSZ-igazolása ténylegesen tartalmazta a 60 napos érvényességre vonatkozó szövegrészt., azonban egyértelműen a közbeszerzési eljárásra tekintettel a lejárt tartozás fenn nem állásáról nyilatkozott, így az ajánlatban szereplő igazolás alkalmas volt a törvény fent hivatkozott 46. § (5) bekezdésében rögzítettek teljesítésére és egyben nem ütközött a felhívás és dokumentáció előírásaiba sem. Erre tekintettel nem áll fenn az ajánlatkérő Kbt. 53. § (1) bekezdés a) pontja alapján történő kizárása a konzorciumnak. Emellett is ajánlatkérő a kellő körültekintéssel járt el, hiszen az igazolást kiállító hatóság megkeresésével tisztázta a felmerült kérdéseket, amely következtében egyértelművé vált számára, hogy a vitatott mondat tévedésből maradt bent az igazolás szövegében. Megjegyzi a Döntőbizottság, hogy az ÁFSZ-igazolás körében a 60 napos érvényességi időnek csak két esetben van jelentősége a külön jogszabályban foglaltak szerint [pl. a 19/1997. (V. 14.) IKIM rendelet 2. § (3) bekezdés d) pontja szerint a pályázat során azt kell igazolni, hogy nincs 60 napon túli lejárt tartozása].
A Döntőbizottság nem találta kifogásolhatónak ajánlatkérő eljárását az igazolást kiállító hatóság megkeresése körében. Éppen ellenkezőleg, az ajánlatok vizsgálata kötelezettségének teljesítése körében a megalapozott döntések meghozatalához mindenképpen elvárható az ilyen körültekintő magatartás ajánlatkérőktől.
Kérelmező hivatkozott továbbá a szabályzatok hiánya miatti érvénytelenségére a konzorcium ajánlatának, amelyet arra alapított, hogy a dokumentáció szerint kötelező volt azok csatolása.
Az ajánlatkérő által kiadott dokumentáció áttanulmányozása alapján a Döntőbizottság arra az álláspontja jutott, hogy kérte ajánlatkérő kötelezően csatolni adatvédelmi, adatkezelési szabályzatot. Nem értékelhető a kérelmező által hivatkozott ajánlati dokumentáció 15. oldalán az ajánlatok elbírálása szempontjai körében rögzítettek úgy, mint amely a szabályzatok csatolását kötelezően megkéri.
Ajánlatkérő a dokumentáció 14. oldalán rögzítette, hogy az ajánlathoz csatolni kell az adatvédelem garanciáira vonatkozó dokumentációkat (nyilatkozatokat, igazolásokat), amely körében ajánlattevők választhatják ki, hogy milyen módon tesznek eleget ezen elvárásnak annak érdekében, hogy ajánlatuk érvényes és elbírálható legyen.
A fenti indokok alapján a szabályzat nem csatolása nem alapozza meg jogszerűen a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjára alapítottan érvénytelenség megállapítását, így ajánlatkérő nem követett el jogsértést, amikor a konzorcium ajánlatát érvényes ajánlatnak fogadta el.
II. A kérelmezőnek a bontási jegyzőkönyv megküldésére meghatározott határidő elmulasztására vonatkozó kérelmi eleme megalapozott:
A Kbt. 61. § (7) bekezdése kimondja, hogy az ajánlatok felbontásáról készült jegyzőkönyvet (54. §) öt munkanapon belül meg kell küldeni az ajánlattevőnek.
A jogorvoslati eljárás során megtartott tárgyaláson tisztázásra került, hogy ajánlatkérő postai úton 2002. november 18. napján küldte meg a bontási jegyzőkönyvet a kérelmező részére. Ajánlatkérő a tárgyalást követően nem terjesztett elő - az erre vonatkozó felhívása ellenére - olyan bizonyítékok, amely igazolta volna, hogy fax útján sor került volna a bontási jegyzőkönyv megküldése kérelmező részére. A vizsgált közbeszerzési eljárásban az ajánlatok bontására 2002. november 5. napján került sor. Az ezt követő 5. munkanap 2002. november 12. napján jár le. Ajánlatkérő ennek ellenére csak 2002. november 18. napján - a jogorvoslati eljárás megindítását követően - intézkedett postai úton a bontási jegyzőkönyv megküldésről, amellyel megsértette a Kbt. 61. § (7) bekezdésében írt kötelezettségét.
III. A kérelmezőnek az ajánlatkérő által az értékelésbe bevont személy szakértelmének kifogásolására és a Kbt. 31. § (1) bekezdésének megsértésére vonatkozó kérelme megalapozatlan az alábbiak szerint:
A Kbt. 31. § (1) bekezdése kimondja, hogy a közbeszerzési eljárásban az ajánlati felhívás, részvételi felhívás, illetve a dokumentáció elkészítése, valamint az ajánlatok értékelése során az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyeknek megfelelő szakértelemmel kell rendelkezniük.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő eleget tett a Kbt. 31. § (1) bekezdésében foglaltaknak és úgy ítélte meg a csatolt iratok alapján, hogy az ajánlatok értékelésébe bevont személy (dr. Endrédy Ildikó szakértő) szakértelmének hiányára kérelmező alaptalanul hivatkozik.
IV. Ezt követően a Döntőbizottság megvizsgálta ajánlatkérő értékelését a kérelmező által vitatott részszempontok, az adatvédelem mértéke, az adatbiztonság mértéke, és a szállítás kezdete részszempontok körében és a rendelkezésre álló iratok, valamint a tárgyaláson feltárt tények alapján megállapította, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelme e körben megalapozott az alábbiak szerint:
Az ajánlatkérő értékelése felülvizsgálatának elvégzését megelőzően a Döntőbizottság a Kbt. 57. § (1) bekezdésével kapcsolatban az alábbiakra mutat rá jelen üggyel összefüggésben:
A Kbt. 57. § (1) bekezdés lehetőséget ad arra, hogy az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérő írásban és a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett felvilágosítást kérhet az ajánlattevőtől az ajánlattal kapcsolatos nem egyértelmű kijelentések tartalmának tisztázása érdekében.
Ajánlatkérő a vizsgált közbeszerzési eljárásban élt a felvilágosítás kérés lehetőségével mindkettő ajánlattevő vonatkozásában. A felvilágosításkérés alkalmazása körében azonban ajánlatkérő a konzorciumtól további iratok csatolását, nevezetesen a szabályzatok csatolását is kérte, mely a Döntőbizottság álláspontja szerint nem tartozhat jogszerűen a felvilágosítás kérés körébe, nem megfeledkezve arról a tényről, hogy a bekért iratok az ajánlatokban nem szereplő elemekkel bővítheti azokat, amely kifejezetten tilos még akkor is, ha ahhoz adott esetben ajánlatkérő hozzájárul [Kbt. 49. § (2) bekezdése].
A jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson tisztázásra került, hogy ajánlatkérő az ajánlatok étékelése során nem használta fel a pótlólag bekért szabályzatokat, azok értékelésére nem került sor. Tényként került megállapításra az is, hogy a Pénzjegynyomda Rt. mint a konzorcium tagja, a szabályzat csatolását szigorú államtitokra hivatkozással nem is teljesítette.
A Döntőbizottság ezt követően megvizsgálta ajánlatkérő értékelését a kérelmező által kifogásolt részszempontokban. A vizsgálat alapjául a Döntőbizottság az ajánlatkérő által az értékelésbe bevont szakértő által becsatolt értékelő táblázat alapján - amely egybevág a közigazgatási iratok tartalmával és a tárgyaláson az értékelés körében tett nyilatkozataival az ajánlatkérőnek - végezte el. A csatolt táblázatos ajánlatkérői értékelést a Döntőbizottság a határozatában alább az egyes részszempontok vizsgálatánál ismerteti.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli úgy, hogy a legjobb ajánlati tartalmi elemre a maximális, a többi ajánlat ugyanazon részszempont szerinti tartalmi elemére pedig a 34. § (3) bekezdésének d) pontja alapján a felhívásban meghatározott módszerrel számolt pontszámot adja. Majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja.
A fent idézett rendelkezése a törvénynek pontosan meghatározza ajánlatkérő feladatát az értékelés során. A Kbt. 55. § (6) bekezdése szerinti jogszerű értékelés a közbeszerzési eljárás egyik legfontosabb rendelkezése, mivel csak a jogszerűen elvégzett értékelés alapján meghatározott legkedvezőbb ajánlat tekinthető a Kbt. 59. § (1) bekezdés alapján az eljárás jogszerű nyertesének.
A fenti Kbt.-szakasz egyértelműen meghatározza, hogy ajánlatkérőnek az előre megadott részszempont körében az ajánlat tartalmi elemeit kell vizsgálnia és ezen elemek összehasonlításával kell értékelnie és pontozni az ajánlatok tartalmi elemeit. Az ajánlat tartalmi elemének pedig fogalmilag csak azok tekinthetőek, amelyeket ajánlattevő az ajánlata részéve tett, arra konkrét vállalás, bemutatás történik, amely alkalmas az összehasonlítás elvégzésére és megalapozott döntés meghozatalára. Az ajánlatban nem szereplő, illetve nem megállapítható vállalások nem képezhetik ajánlatkérői döntés alapját az értékelés során.
Ezen túl a Kbt. 34. § (4) a) pontja kizárja, hogy a részszempont körében az ajánlatkérő a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságot határozzon meg a felhívásban. Ezen tilalom azonban azt is jelenti, hogy az értékelés szakaszában sem vehet ajánlatkérő figyelembe a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság körébe tartozó elemeket, illetve nem alapozhatja döntését az alkalmasság megítélésére szolgáló igazolásokra, körülményekre.
Ajánlatkérő, illetve általa bevont szakértő az értékeléskor abból indult ki, hogy a konzorcium Pénzjegynyomda Rt. tagja rendelkezik BS 7799 tanúsítvánnyal, így ezen tanúsítványok alapján egyértelmű, hogy a legmagasabb mértékű biztonságot jelenti ajánlatkérőnek, amely megalapozza a maximális ponttal történő értékelést. A feladat már csak az volt, hogy ehhez képest meghatározzák kérelmező pontszámait, mivel a fenti tanúsítvánnyal nem rendelkezik.
A fentiek alapján megállapítható, hogy ajánlatkérő az ajánlatok értékelésénél egyértelműen olyan körülményekből indult ki az ajánlatok tényleges tartalmi elemeinek meghatározása és értékelése helyett, amely körülmény alkalmasság megítélésére szolgált, és ezek alapján ajánlatkérő döntést is hozott a szerződés teljesítésére való alkalmasságukról mindkét ajánlattevőnél. Ajánlatkérő ezen eljárása nem tekinthető a Kbt. 55. § (6) bekezdésnek megfelelő, jogszerű eljárásnak.
A) Az adatvédelem mértéke értékelési részszempont körében:
Ajánlatkérő ezen részszempont körében akként végezte el az értékelést, hogy a dokumentáció 15. oldalán leírtakat e körben külön alszempontoknak tekintette és pontozta:
Konzorcium Szenzor
Szempontok Pontszám
Gyártási körülmények 100 65
- Szakemberállomány 100 60
megj.: K: 19 fő min. bizt. felelős személy
humán erőforráskezelés
- Termékellenőrzési szervezet 100 80
megj.: K: termeléstől független
- Anyagszállítás 100 90
megj.: K: zárt konténeres
- Szigorú elszámolású rendszer 100 0
megj.: Sz.: ajánlat nem tartalmazza
- Informatikai rendszer rendelkezésre áll 100 80
megj.: K: szabványkövetelmény
- Üzletmenet-folytonosság biztosítása 100 80
megj.: K: szabványkövetelmény
Adatvédelmi szabályzat 100 53
megj.: Sz.: felelősségi rendszer hiányzik
- Adatfogadás 100 90
megj.: K: korszerűbb Mac. Silicon Graphics
- Adatfeldolgozás 100 90
megj.: K: ua.
- Mentési megoldások 100 50
megj.: K: szabványkövetelmény
- Vírusvédelmi eljárások 100 90
megj.: K: szabványkövetelmény
- Adattárolás, archiválás 100 70
megj.: K: szabványkövetelmény
- Védelmi szintek meghatározása 100 40
megj.: K: szabványkövetelmény
- A vonatkozó jogszabályok betartása (személyi adatok kezelése) 100 40
megj.: K: szabványkövetelmény
- Adatok biztonsági osztályozása, kezelése (eljárás) 100 50
megj.: K: szabványkövetelmény
- Katasztrófakezelés 100 0
megj.: K: szabványkövetelmény
- Tűzfalvédelem 100 50
megj.: K: szabványkövetelmény
Ügyviteli rend 100 57
- Selejtmegsemmisítés 100 80
- Csipkártyás beléptetőrendszer 100 70
- Titokvédelmi szabályzat 100 20
megj.: K: szabványkövetelmény
Működő technikai rendszer 100 66
- Objektumvédelmi technika, megfigyelő rendszer 100 50
megj.: Sz.: beavatkozási rend hiányzik
- Tervezés, formakészítés 100 0
- Nyomtatás (alnyomat) 100 20
megj.: nyomógépek száma, kapacitása, kora
- Megszemélyesítés 100 70
megj.: berendezések száma, kapacitása, kora, szoftver típusa
- Expediálás 100 90
megj.: K: eredeti adatbázisból
- Szállítás 100 100
- Postázás 100 100
ÁTLAGÖSSZPONT 100 60
A fent ismertetett táblázat tartalmából egyértelműen megállapítható, hogy ajánlatkérő az értékelés során megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdést, mert az értékelést nem az ajánlatok konkrét tartalmi elemeinek összehasonlításával végezte el. Adatvédelmi szabályzatnak a konzorcium ajánlatában való hiányában nem végezhető el a Döntőbizottság álláspontja szerint a megfelelő értékelés. Ezt mutatja a csatolt és ismertetett táblázat "Megjegyzés" rovata, hiszen az alátámasztja, hogy csupán a szabvány meglétére alapozva és ahhoz viszonyítva került sor a pontozásra. Adatvédelmi, illetve egyéb szabályzat megkövetelése és csatolása nélkül kizárólag az lenne figyelembe vehető, hogy ajánlattevők rendelkeznek-e ezen szabályzatokkal és ennek a ténye lenne pontozható. Miután mindkét ajánlattevő rendelkezik ezen szabályzatokkal, így az ajánlatok alapján megalapozottan csak ezen körülmény azonos ponttal való figyelembevétele képzelhető el. Ugyancsak elfogadhatatlan, hogy az adatvédelem körében ajánlatkérő a megajánlott gépek típusát értékelte, ez ugyanis szintén alkalmassági kritériumként lenne figyelembe vehető.
Ha ajánlatkérő a fent ismertetett szempontokat kívánta érvényesíteni az értékelés során, úgy arról a felhívásban, illetve dokumentációban már kellett volna rendelkeznie, hogy ajánlattevők ezen szempontokra kiterjedő részletes ajánlatot tudjanak tenni.
A fentiek alapján a Döntőbizottság álláspontja, hogy ajánlatkérő az adatvédelem részszempont körében megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdését, és az értékelése e körben nem felelt meg az általa előírtaknak sem.
B) Az adatbiztonság mértéke elvégzett ajánlatkérői értékelés:
Konzorcium Szenzor
Szempontok Pontszám
Adatkezelő berendezések informatikai zártsága 100 53
- Adatfogadó berendezések 100 50
- Adatfeldolgozó berendezések 100 60
- Adathordozók kezelése, szabályozása 100 50
- Dokumentációbiztonság 100 50
- Rendszerhozzáférésmegoldások 100 50
- Felhasználók feladatainak szabályozása 100 60
Adatkezelői jogosultságok rendszere 100 87
- Teljes rendszer részelemeinek nyomon követhetősége 100 80
- Adatbiztonsági garancia folyamatos munkarend megléte 100 100
- Külső felhasználók jogosultságának meghatározása és szabályozása 100 80
ÁTLAGÖSSZPONT 100 70
Ezen részszempont körében megállapítható, hogy egyes elemek (adatfogadó berendezések, adatfeldolgozó berendezések) már az adatvédelem körében is figyelembe vételre kerültek, így ehelyütt még egyszer már nem képezhetik az értékelés alapján, másrészt olyan elemek kerültek ismételten pontozásra, amelyek nem képezik az ajánlat tartalmát, erre vonatkozóan az ajánlat(ok) nem térnek ki (pl. adathordozók kezelése, szabályozása, rendszerhozzáférési lehetőségek a konzorcium ajánlatában).
Ajánlatkérő az értékelés során sem az adatvédelem, sem az adatbiztonság mértéke részszempont körében nem volt figyelemmel a közös ajánlattétel tényére és arra, hogy a konzorcium közösen hogy biztosítja akár az adatvédelmet, akár az adatbiztonságot, e körben ajánlatában milyen leírást ad. Az ajánlatkérő által bevont személy javaslata ellenére sem került sor a megalapozott értékelés és döntés meghozatalához a ajánlattevőknél személyes - helyszíni bejárásra.
A két ajánlattevő ajánlatában az értékelésnél figyelembe vehető és vizsgálható utalások, leírások az alábbiak:
Kérelmező
- Gyártási technológia, 73-77. old.
- Nyilvántartási, elosztási, szállítási rendszer ismertetése, 96. old.
- Adatvédelem garanciái, 96-98., 105-109. old. (adatvédelmi szabályzat)
- Adatbiztonság mértéke, 96-98., 105-109. old.
Konzorcium
- Ajánlati összefoglaló, 247-248. old.
- Biztonsági, információvédelmi szempontok, 259. old.
- Alkalmazandó technológia, 261-264. old.
- Nyilvántartási és elosztási rendszer, 274. old.
- Adatvédelem, adatbiztonság garanciái, 275. old.
- Objektumvédelem, 275-277. old.
Ajánlatkérő a fent ismertetett oldalakon szereplő ajánlati elemeket értékelheti és pontozhatja jogszerűen a Döntőbizottság álláspontja szerint.
C) Az első szállítás kezdete részszempont körében végzett értékelés:
A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő érékelése nem kifogásolható ezen részszempont körében. A részszempont egyértelműen a szállítás kezdetét jelölte meg értékelendő szempontnak, abba nem tartozik bele a gyártás megkezdésének időpontja, mint értékelhető elem.
E körben nem osztotta a Döntőbizottság a kérelmező által előadottakat, a "0" pont kiosztására, egyetértett viszont az ajánlatkérővel, hogy a nem 0. napként értékelhető a kérelmező vállalása, hanem 1 napként, így a konzorcium által vállalt szállítás értékelése megfelelt ajánlatkérő által előírtaknak.
A rendelkezésre álló iratokból megállapítást nyert, hogy a konzorcium a szállítási feltételeket körében a dokumentációban előírtakat (14. oldal 4. pont) teljes körűen vállalta, így erre hivatkozással sem az érvénytelenség, sem a "0" ponttal történő értékelésnek nem lett volna helye.
Tekintettel a fent leírtakra a Döntőbizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott és a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján megállapította a rendelkező részben meghatározott jogsértés megtörténtét és az f) pont alapján bírságot alkalmazott.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb 30%-a, de legalább a jogsértő esemény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
A Magyar Köztársaság 2001-2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. Tv. 59. § (2) bekezdésben meghatározott legkisebb összeg 1 000 000 Ft.
Miután a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján a törvény szabályait megszegővel szemben a Döntőbizottság köteles bírságot kiszabni, és a bírság összegének megállapításánál méltányosságból sem mehet a minimum összeg alá, így a Döntőbizottság a bírság összegét a törvényi minimum összegében állapította meg.
A Döntőbizottság a bírság összegének megállapításakor a Kbt. 88. § (5) bekezdésben foglaltakat vette figyelembe. E körben arra volt tekintettel, hogy ajánlatkérőnek módja van a megállapított jogsértés kiküszöbölésére, így nem tartotta szükségesnek a minimumösszegű bírságnál magasabb bírság alkalmazását. Tekintettel arra, hogy a döntés meghozatala testületi döntések eredménye, így személyi felelősség megállapításának és személyi bírság alkalmazásának jogszerű feltételei nem voltak adottak az eljárásban a Döntőbizottság számára.
A költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján határozott.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. december 20.
Dr. Sárkány Izolda s. k., Fábián Péter s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Bíró László s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
