KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (0439)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.717/10/2002.
Tárgy: a SADE Magyarország Mélyépítő Kft. jogorvoslati kérelme a Budavári Önkormányzat közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a SADE Magyarország Mélyépítő Kft. (1117 Budapest, Budafoki út 72-74., képviseli: dr. Óvári Judit ügyvéd, 6721 Szeged, Vadász u. 8. fszt. 1., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, amelyet a Budavári Önkormányzat (1014 Budapest, Kapisztrán tér 1., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Budai Vár pinceveszély-elhárítási program" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen terjesztett elő, elutasítja.
A felek viselik az eljárással felmerült költségeiket.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás iratai és a felek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2002. október 16-i 42. számában tette közzé ajánlati felhívását nyílt eljárás megindítására, beszerzése tárgyát és mennyiségét a felhívása 3. a) pontjában az alábbiak szerint határozta meg: "Budapest I., budai Vár pinceveszély-elhárítási program tervezői, lebonyolítói és kivitelezői feladatainak ellátása, mely részben A) közvetlen veszélyelhárításból, B) járulékos munkákból áll, az alábbi munkarészek szerinti bontásban:
A) Közvetlen veszélyelhárítás
1. pincefeltárás és -megerősítés 5 db (Bécsi kapu téri üregrendszer, Táncsics Mihály utca alatti üregek, Hess András tér 1., Hess András tér 3. (Vörös Sün-ház) és a Szentháromság tér 1-3. szám alatti üregek), összesen 2158,2 lm3.
B) Járulékos munkák:
2. kapcsolódó területen csatorna felújítás 240 fm, Ř 80-300 mm
3. kapcsolódó tervezési munkák 5 db erősítési terv
4. kapcsolódó kiegészítő munkák:
- 4.1. rezgésmérés 5 db
- 4.3. folyamatos műszaki felügyelet 5 db pince
- 4.3. folyamatos utóellenőrzés 19 db pince
5. lebonyolítás
A fenti munkák elszámolása az 1. ponthoz tartozó feladatok vonatkozásában tételes elszámolással, az ajánlatban rögzített egységárakon, míg a 2-5. ponthoz tartozó feladatok vonatkozásában egyösszegű átalányáron történik.
Ajánlatkérő a rész-, illetve többváltozatú ajánlattétel lehetőségét kizárta, a teljesítés határidejét 2003. december 31-ében állapította meg.
Ajánlatkérő rendelkezett az alkalmassági követelményekről, felhívása 13. a) pontjában közölte, hogy az ajánlatokat az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján bírálja el, és a 13. b) pontban állapította meg a részszempontokat, az értékelési ponthatárokat, a súlyszámokat és az értékelés módszerét. Két részszempontot határozott meg: a vállalási árat és az egyes munkarészekre vonatkozó vállalási részhatáridők mértékét.
A vállalási ár részszempont vonatkozásában az alábbiak szerint állapította meg az alszempontokat, azok súlyszámait.
A vállalási ár mértéke a komplett vállalás vonatkozásában és azon belül az egyes munkarészekre mint alszempontokra
1. Pince- és üregfeltárás, jövesztési munka 1158 lm3 7
2. Pince- és üregfeltárás, sziklabontási munka 1000 lm3 7
3. Biztonsági ácsolat készítése és bontása 2158 lm3 7
4. Végleges megerősítés készítése bányaidomkőből, függőleges teherviselő falazattal, dongaboltozatokkal 2150 lm3 7
5. Csatornafelújítás üzemelő vezetéken műemléki környezetben burkolatbontással és helyreállítással NA 80-100 120 fm 6
6. Csatornafelújítás üzemelő vezetéken műemléki környezetben burkolatbontással és helyreállítással NA 125-150 40 fm 6
7. Csatornafelújítás üzemelő vezetéken műemléki környezetben burkolatbontással és helyreállítással NA 200-300 80 fm 6
8. Kapcsolódó tervezési munka 5 db 5
9. Kapcsolódó területen rezgésmérés 5 db 5
10. Folyamatos műszaki felügyelet, pince 5 db 5
12. Folyamatos utóellenőrzés, pince 19 db 5
13. Lebonyolítás 4
Ajánlatkérő dokumentációt is összeállított, ebben határozta meg az ajánlatok benyújtásának tartalmi és formai követelményeit.
A dokumentáció 1. számú mellékletét képezte a felolvasólap, melyben ajánlatkérő az első részszempontnak a fentiekben ismertetett munkarészeire és mennyiségi adataira kért nettó összegben árajánlatot.
A dokumentáció részét képezte a vállalkozási szerződéstervezet, ennek 2. pontjában ajánlatkérő megadta az általa használt egyes fogalmak meghatározását. 2.13. pont alatt közölte, hogy "Átalányár: jelen szerződésben meghatározott egyösszegű ár, amelyen felül csak az esetleges pótmunkák számolhatók el."
Ajánlatkérő dokumentációja 4.3. pontjában rendelkezett a részszámlázásról az alábbiak szerint: "a vállalkozó jogosult havonta - minden hónap első napján - részszámla benyújtására az előző havi teljesítésnek megfelelően. A részszámla alapja az elkészült munkákról készült - és a műszaki ellenőr által igazolt - felmérési napló. A felmérési naplóban a felek rögzítik a műszaki teljesítést."
Ajánlatkérő dokumentációjában közölte a munkánkénti kiírást, értve ezalatt az egyes üregeket, továbbá a járulékos munkákat, és kérte azok vonatkozásában a bekerülési költség feltüntetését.
Ajánlatkérő 2002. november 12-én helyszíni szemlét tartott, amelyen a beszerzés tárgyai közül egynek, a részben járható Bécsi kapu tér alatti üregrendszernek a megtekintését tette lehetővé. Ajánlatkérő válaszolt az ajánlattevők - köztük a kérelmező - kérdéseire, ennek keretében többek között az alábbi tájékoztatást adta: "Az ajánlatok kiértékelése az 1. számú mellékletben (Ajánlati levélben) foglaltaknak megfelelően történik. A munkánkénti kiírás beárazása is szükséges azért, hogy a szerződéskötéskor ez már rendelkezésre álljon - de ez nem kiértékelési szempont."
A kérelmező a dokumentációt megvásárolta és a helyszíni szemlén is részt vett, azonban ajánlatot nem nyújtott be.
Az ajánlattételi határidőre, 2002. november 26-ára ajánlatot nyújtott be: a Finesz Kft., a Főmterv Rt. és a Geoteam Kft.
A kérelmező 2002. november 26-án nyújtotta be a jogorvoslati kérelmét, amelyet írásban, illetve a tárgyaláson részben pontosított.
A kérelmező - az ajánlati felhívás 13. b) 1-4. alpontjaira, a dokumentáció 22/45. oldalra, 39/45. oldalra és a melléklet 3-5. oldalra hivatkozással - azt kifogásolta, hogy ajánlatkérő a Kbt. 40. §-ának megsértésével úgy állapította meg a beszerzés tárgyának mennyiségét, mértékegységét, hogy arra nem lehet egyenlő eséllyel ajánlatot tenni.
Konkrétan kifogásolta, hogy a 13. b) 1-4. alpontjainál feltüntetett munkarészeknél nem helyes a pince méretének megfelelő mértékegységnek, a lm3-nek a használata. Ugyanis ezek az üregrendszerek döntően feltáratlanok, így nem készíthető részletes műszaki leírás, nem határozható meg az üreg légtérfogata sem, továbbá az sem ismert, hogy az egyes munkanemek mennyiségei miként aránylanak egymáshoz, milyen mértékben kell végezni pl. sziklabontást. Ilyen esetekben álláspontja szerint az a helyes, ha az egyes munkanemekre - amelyet szakmailag helyesen jelölt meg az ajánlatkérő - egységárajánlatot kér. Ebben az esetben egyrészt pontosan összehasonlíthatók az ajánlatok, másrészt a munka elvégzését követően megvalósítható a munkanemenkénti egységár alapján a tételes elszámolás.
Kifogásolta továbbá, hogy ajánlatkérő a szerződéstervezetében az ajánlati felhívással és a dokumentáció más részeivel ellentétesen átalányárat tüntetett fel, és ennek alapján nem egyértelmű, hogy milyen áron (átalányár?) jön létre a felek között a szerződés.
Jogorvoslati kérelmében erre tekintettel kérte a felhívás és a dokumentáció ezzel kapcsolatos részei jogsértő jellegének megállapítását és ajánlatkérő felhívását a Kbt. szabályainak megfelelő eljárásra, továbbá ideiglenes intézkedésként a közbeszerzési eljárás felfüggesztését.
Előadta, hogy jogorvoslati kérelmét nem elkésetten nyújtotta be, mert álláspontja szerint tudomásszerzése időpontjának a helyszíni szemle - 2002. november 12-i - időpontját kell figyelembe venni, ekkor vált számára egyértelművé, hogy az ellentmondások nem oldhatók fel.
Ajánlatkérő írásbeli és tárgyaláson tett nyilatkozatában kérte a kérelmező jogorvoslati kérelmének az elutasítását.
Álláspontja szerint a felhívását, illetve dokumentációját mind a Kbt.-nek, mind a szakmai szabályoknak megfelelően készítette el.
Előadta, hogy valóban a beszerzés tárgyát képező üregek - a Bécsi kapu tér alatti üreg kivételével - nem bejárhatóak, így nem készíthető pontos műszaki leírás. Azonban figyelemmel arra, hogy a budai Várban, konkrétan az érintett területen a pinceveszély-elhárítási programnak már több szakasza valósult meg, az eddigi ismereteik és szakmai tapasztalataik alapján eléggé megalapozottan becsülhető egyrészt az egyes üregek légtérfogata, másrészt az, hogy miként oszlanak meg az elvégzendő egyes munkanemek. Ismert a budai Vár alatti üregrendszer anyagösszetétele, és rendelkezésre állnak a korábbi feltárási munkák eredményei. Erre tekintettel határozta meg a felhívásában becsléssel az összes, illetve az egyes munkanemek mennyiségi adatait lm3-ben. Az esélyegyenlőséget ez nem sérti, hiszen minden ajánlattevő azonos mennyiségi adatokra tett ajánlatot munkanemenként. Amiatt sem érheti sérelem az ajánlattevőket, mert a munkák elvégzése után megtörténik az elszámolás (méghozzá havonként az elvégzett munka után, a felmérési napló alapján). Ezt tartalmazza a dokumentáció is, de erre vonatkozóan tájékoztatást is adott a kérdések megválaszolása során. Ebből következően nem átalányáron történik a szerződéskötés. A dokumentáció hivatkozott része másra vonatkozik. Valóban kérte a bekerülési költség meghatározását üregrendszerenként is, azonban egyértelműen közölte, hogy azt az értékelés során nem veszi figyelembe.
Ajánlatkérő számára az is fontos volt, hogy látható legyen előre a beszerzése volumene, a fizetendő ellenszolgáltatás nagyságrendje, ezért is határozta meg ekként a kiírását.
A kérelmező által javasolt elszámolási mód - egységár munkanemenként - szintén elfogadható megoldás, de az általa közzétett felhívás és dokumentáció is jogszerű. Az ilyen típusú beszerzési munkáknál a gyakorlat változó, mindkettő alkalmazott.
Ajánlatkérő bejelentette, hogy közbeszerzési eljárását lefolytatta 2002. december 2-án kihirdette az eljárást lezáró döntését, minden ajánlattevőt alkalmasnak, minden ajánlatot érvényesnek fogadott el, az eljárás nyertese a Finesz Kft. lett, és vele 2002. december 10-én meg is kötötték az eljárást lezáró szerződést.
Egyéb érdekeltként a Főmterv Rt. közölte, hogy a szakmai szabályok alapján mind az ajánlatkérő által a felhívásában alkalmazott elszámolási rendszer, mind a kérelmező által javasolt munkanemenkénti egységáras megoldás megfelelő. Ajánlatkérő felhívása és dokumentációja alkalmas volt arra, hogy annak alapján megfelelő ajánlatot nyújtsanak be, miként az ténylegesen meg is történt.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelme nem alapos.
A kérelmező jogorvoslati kérelmében a Kbt. 40. § (5) bekezdésére hivatkozott. E szakasz szerint az ajánlatkérő a közbeszerzés tárgyát nem határozhatja meg oly módon, hogy egyes ajánlattevőket az ajánlattétel lehetőségéből kizár, vagy más módon indokolatlan és hátrányos megkülönböztetésüket okozza.
A Döntőbizottság álláspontja szerint jelen esetben jogi szempontból nem áll fenn az, hogy valamely ajánlattevő sérelmet szenvedhetne az ajánlatkérő beszerzési tárgy meghatározása alapján. Ugyanis minden ajánlattevőnek a felhívásban és a dokumentációban - a fentiek szerint ismertetett munkanemekre és lm3-mennyiségekre - kellett ajánlatot tennie. Így a feltételrendszer az ajánlattevők irányában azonos volt.
A Döntőbizottságnak álláspontja szerint jelen eljárásban a Kbt. 33. §.(1) bekezdése és a 40. §.(1) bekezdésének rendelkezései alapján azt kell vizsgálni, hogy az ajánlatkérő által elkészített felhívás és dokumentáció a Kbt. rendelkezéseinek megfelel-e, és további célszerűségi, gazdaságossági szempontok vizsgálatára már nem terjed ki a Döntőbizottság hatásköre.
A Kbt. 33. § (1) bekezdése szerint az ajánlati felhívás tartalmát úgy kell meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek.
A Kbt. 40. § (1) bekezdése szerint ajánlatkérő köteles az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban a közbeszerzés tárgyára vonatkozó részletes műszaki leírást adni.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő felhívása és dokumentációja megfelel e követelményeknek. Az egyértelműen megállapítható, hogy ilyen feltáratlan üregek esetén nem készíthető tételes műszaki leírás. A kérelmező által javasolt munkanemenkénti egységáras ajánlattétel szintén elfogadható mind jogi szempontból, mind a szakmai szabályok alapján. Ez azonban önmagában nem jelenti azt, hogy ajánlatkérő felhívása nem megfelelő lenne, ugyanis ha megfelel a Kbt. rendelkezéseinek és annak alapján lehet megfelelő ajánlatot tenni, akkor pusztán célszerűségi szempontok alapján nem állapítható meg jogsértés.
Így a fentiek alapján a Döntőbizottságnak abban a kérdésben kellett valójában állást foglalnia, hogy az ajánlatkérő által választott elszámolási rendszer - üregek légtérfogatának becslése, a munkanemek mennyiségének és arányának meghatározása szintén becsléssel - és erre való ajánlattétel kérése lehetővé teszi-e megfelelő ajánlat benyújtását, és a felhívás, valamint a dokumentáció egyéb rendelkezéseire is tekintettel a munkák elvégzését követően megvalósítható-e a korrekt elszámolás.
Ugyanakkor a Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő által a felhívásában és a dokumentációjában támasztott előírások is megfelelnek mind a Kbt. rendelkezéseinek, mind a szakmai szabályoknak.
Nem önmagában kiragadottan kell csak vizsgálni az ajánlatkérő munkanemenkénti mennyiségi előírását, hanem - miként arra az ajánlatkérő is felhívta az ajánlattevők figyelmét - a felhívás és a dokumentáció többi részével összevetve. A felhívás - fentiekben idézett - 3. a) pontja egyértelműen tartalmazza, hogy az A) 1. pont alatti munkák elszámolása tételesen, egységáron történik, míg a B) 2-5. pont alattiak átalányáron. Az A) 1. pont alatti munkákat bontja szét a felhívás 13. b) pontja az első részszempontnál 1-4-ig, így egyértelmű, hogy ezek elszámolása egységáron történik. Ennek megfelelően azt tartalmazza a szerződéstervezet 4.3. pontja, hogy a felek között a teljesítés során havonként oly módon történik az elszámolás, hogy tételesen felmérik az elvégzett munkát a munkanapló alapján, és annak alapján számolnak el azzal az árral, amely a munkanemenkénti össz. lm3-re adott összár hányadosa. Ez valójában azt jelenti, hogy a munkanemenként megtett árajánlatot mint egységárat veszik figyelembe. A Döntőbizottság megítélése szerint erre tekintettel nem vonható le jogsértésre következtetés. Minden egyes ajánlattevő az ajánlatkérő által megjelölt mennyiségre adta meg az árajánlatát, amely ebből következően egyben mint egységár is figyelembe vehető.
Az is egyértelműen megállapítható volt az eljárás során, hogy ajánlatkérő megfelelően tájékoztatta arról az ajánlattevőket, hogy csak tájékoztatási célból kéri az egyes üregek vonatkozásában a bekerülési költség feltüntetését. A szerződéstervezetben feltüntetett átalányár pedig a felhívás 3. a) pontjában a B) járulékos munkákra vonatkozik, amelyet részletez 13. b) pont az első részszempontnál 5-13-ig.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva - a fenti indokokra tekintettel - a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján utasította el a kérelmező jogorvoslati kérelmét mint alaptalant.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján rendelkezett az eljárási költségek viseléséről.
A Döntőbizottság az eljárása során ideiglenes intézkedést nem hozott, mert annak a Kbt. 82. § (1) bekezdésében meghatározott törvényi feltételei nem álltak fenn.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. december 19.
Dr. Nagy Gizella s. k., Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos
