LEGFELSŐBB Bíróság (0619)
Kf.VI.38.024/2001/4.
A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Németh Gábor ügyvéd (1110 Budapest, Andor u. 23/C.) által képviselt Sopron Megyei Jogú Város Erzsébet Kórháza (9400 Sopron, Győri út 15.) felperesnek a dr. Eke Pekács Tibor jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében a Fővárosi Bíróság 2001. szeptember 4. napján kelt 3.K.36.402/2002/3. számú ítélete ellen az alperes által 4. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán az alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi
ÍTÉLETET:
A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.
Kötelezi a Legfelsőbb Bíróság az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 15 000 (tizenötezer) forint másodfokú eljárási költséget.
A feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli.
Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye.
INDOKOLÁS
A felperes - mint ajánlatkérő - a közbeszerzésekről szóló, többször módosított 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 65. § (1) bekezdés a) pontja alá tartozó meghívásos, gyorsított eljárásra a Közbeszerzési Értesítő 2000. augusztus 16-i 33. számában tett közzé részvételi felhívást.
A beszerzés tárgya és mennyisége a Sopron, Erzsébet Kórház komplex, járó- és fekvőbeteg-ellátó radiológiai képalkotó, diagnosztikai tevékenység működtetése, ügyeleti szolgálattal együtt volt. Csak komplex tevékenységre lehetett ajánlatot tenni.
A részvételre jelentkezők alkalmassága elbírálásának szempontjai között a részvételi felhívás 10. a) pontja megkövetelte a közbeszerzés tárgyával összefüggő tevékenység viteléhez szükséges vezető személy- és szakembergárda létét is, míg a b) pont a részvételre jelentkezők a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjai között rögzítette, hogy alkalmatlanságot jelent a közbeszerzés tárgyával összefüggő tevékenységi kör hiánya a cégkivonatban.
Az ajánlatkérő 5 ajánlattételre felhívni kívánt személyt jelölt meg a részvételi felhívásban, köztük a Pannonlab Kft.-t.
A részvételi felhívásban meghatározott részvételi határidőig jelentkezését a Hunico Kft., a Pannonlab Kft. és a Soprad Egészségügyi Kft. nyújtotta be.
A felperes alkalmasnak minősítette a Soprad Egészségügyi Kft. és a Pannonlab Kft. részvételi jelentkezését.
A részvételi szakasz eredményét lezáró tájékoztató 2000. szeptember 27-én jelent meg a Közbeszerzési Értesítőben.
A felperes az alkalmasnak minősített jelentkezőket közvetlenül az ajánlati dokumentáció és felhívás megküldésével hívta fel ajánlattételre. A dokumentáció 11. pontja részletezte az ellátandó feladatot, amely a felperes ÖNORM EN ISO 9200:1994. szerint tanúsított Röntgen- és Izotópdiagnosztikai Osztály feladatainak teljes körű ellátása volt.
A 12. pont szerint az ellátandó terület a kórház fekvőbeteg-ellátása, a kórház szakrendelőinek és szakambulanciáinak az ellátása, a Sopron és környéke alapellátása igényeinek kielégítése, a CT, MR és SPECT ellátása 4 egészségügyi intézmény területén.
A dokumentáció 14. pontja az osztály jelenlegi létszámát rögzítette, míg az elszámolási feltételek 19. pontja körében nyilatkozatot várt el az ajánlatkérő többek között arra vonatkozóan is, hogy a feladat ellátásához a kórháztól milyen szolgáltatásokat milyen feltételekkel kíván az ajánlattevő igénybe venni.
A közbeszerzési eljárás nyertese a Pannonlat Kft. lett, a szerződés megkötésére 2000. október 10-én került sor. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat 2000. november 7. napján kelt határozatával adott a nyertes ajánlattevő részére működési engedélyt a beszerzés tárgyát képező feladat - mint területi ellátási kötelezettségű szakfeladat - végzésére.
A Hunico Kft. nyújtott be jogorvoslati kérelmet az alpereshez 2000. október 9-én, amelyben vitatta a meghívásos eljárás jogalapját, a nyertes ajánlattevő szerződés teljesítésére való alkalmasságát azáltal, hogy a közbeszerzés tárgyával összefüggő TEÁOR tevékenységi körrel cégkivonata szerint nem rendelkezik, valamint sérelmezte a saját alkalmatlanná minősítésére vonatkozó ajánlatkérői döntést.
Az alperes a 2000. november 13. napján kelt D.488/10/2000. számú határozatában a jogorvoslati kérelemnek helyt adott, és megállapította, hogy a felperes megsértette - a Kbt. 63. § (7) bekezdésére figyelemmel - a (8) bekezdést és az 59. § (1) bekezdését, ezért a felperessel szemben 1 000 000 Ft összegű bírságot szabott ki.
Az alperes a jogsértés megállapítását arra alapozta, hogy a részvételi felhívás 10. b) pontjában a felperes előírta, hogy az alkalmatlanná minősítés szempontjai körében vizsgálni fogja, hogy a közbeszerzés tárgyával összefüggő tevékenységi kör a részvételre jelentkezők esetében a cégkivonatban benne foglaltatik-e, és ennek hiányát alkalmatlansági szempontnak fogja tekinteni.
A nyertes ajánlattevő részvételi jelentkezésében található cégkivonat szerint a cég fő tevékenységi köre a 8514. szám alatt "egyéb humán egészségügyi ellátás" volt. A részvételi szakaszban nem, csak az ajánlattételi szakaszban bővítette tevékenységi körét a nyertes ajánlattevő a 8511. számú "fekvőbeteg-ellátásra" és a 8512. számú "járóbeteg-ellátásra" vonatkozó tevékenységi körökkel.
A felperesnek így a részvételi szakasz lezárásaként a nyertes ajánlattevő alkalmatlanságát kellett volna megállapítania, aki az eljárás további szakaszában már nem vehetett volna részt, és az összességében legelőnyösebb ajánlatként ajánlatát nem lehetett volna elbírálni.
A felperes keresetében az alperes határozatának felülvizsgálatát, megváltoztatását és annak megállapítását kérte, hogy a felperes nem követett el jogsértést.
Arra hivatkozott, hogy téves az alperesnek a részvételi felhívásban rögzített közbeszerzés tárgya és mennyisége megítélése vonatkozásában kifejtett álláspontja. A beszerzés tárgya ugyanis nem járó- és fekvőbeteg-ellátás, nem diagnosztizálás volt, hanem "az ellátó diagnosztikai tevékenység működtetése". Ebből következően a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjai körében a közbeszerzés tárgyával összefüggő tevékenységi kör hiánya a cégkivonatban nem 8511., illetve 8512. tevékenységre vonatkoztatható. Annak a TEÁOR szerinti tevékenységnek kellett szerepelnie a jelentkező tevékenységi körében, ami az "ellátó diagnosztikai tevékenység működtetése" meghatározásának megfelel, ez pedig kizárásos alapon csak a 85 egészségügyi, szociális ellátás fejezetbe tartozó 8514. TEÁOR-szám szerinti tevékenység lehet.
Az eljárás további szakaszában - illetőleg az eredményes közbeszerzési eljárás következtében - a szerződés során merült fel annak a szükségessége, hogy a nyertes ajánlattevő az ajánlatkérőtől orvosokat vegyen át, így az átvételre kerülő orvosok tevékenységére tekintettel az ajánlattevőnek a 8511. és a 8512. számú tevékenységekkel utóbb bővíteni kellett a tevékenységi körét.
Így tehát nem alkalmatlanság utólagos orvoslására került sor akkor, amikor a tevékenységi körét a nyertes ajánlattevő bővítette, hanem a tárgyalások várható kimenetelére való felkészülés jegyében egészítette ki azt az ajánlattevő.
A felperes ismertette a Sopron Megyei Jogú Város döntése következtében az egészségügyi intézmények működtetésére kialakult gyakorlatot, amely egy ún. funkcionális privatizáció keretében zajlott le, és ennek megfelelően az intézmények működtetése társasági formában, lényegében változatlan szakembergárdával történik.
A rendszer sajátosságaiból adódóan vált szükségessé a jelen beszerzés megvalósításának ez a formája.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét alaposnak értékelte és az alperes 2000. november 13. napján kelt D.488/10/2000. számú határozatát megváltoztatta, a Kbt. határozatban rögzített rendelkezései sérelmének kimondását, továbbá az 1 000 000 Ft bírság kiszabásáról szóló rendelkezést mellőzte.
Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a felperes a Kbt. 65. § (1) bekezdés a) pontja szerinti meghívásos és a 72. § (1) bekezdésére figyelemmel gyorsított eljárást alkalmazott. A Kbt. 65. § (2) bekezdésének és 63. § (1) bekezdésének rendelkezései szerint az eljárás két szakaszból állt.
A Kbt. 63. § (3) bekezdése szerint a részvételi szakaszt megindító részvételi felhívásban a 44. § (1)-(5) bekezdései alapján meg kellett határozni az eljárásban történő részvételre való alkalmasság igazolásának módját és megítélésének szempontjait, illetve azt, hogy az e szempontokkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága miatt minősíti az ajánlatkérő a részvételre jelentkezőt alkalmatlannak a szerződés teljesítésére.
A Kbt. 44. § (1) és (2) bekezdése tartalmaz arra vonatkozóan felsorolást, hogy az ajánlattevő pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága miként igazolható.
Hivatkozott arra az elsőfokú bíróság, hogy a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága eseti döntésében kifejtette - figyelemmel a (4) bekezdés rendelkezéseiben foglaltakra is -, hogy ezen felsorolás taxatív felsorolásként értelmezendő, amelyben a tevékenységi kör vizsgálata nem szerepel, így az ajánlatkérőnek az alkalmasság megállapításánál nem feladata az ajánlattevő, illetőleg a részvételre jelentkező cégkivonat szerinti tevékenységi körének vizsgálata.
A pénzügyi, gazdasági, műszaki alkalmasság tehát csak a Kbt. rendelkezéseiben előírt módon vizsgálható.
A tevékenységi kör vizsgálata a Kbt. hatályán kívül eső, nem a közbeszerzési eljárásba, hanem a gazdasági alkalmasság körébe tartozó kérdés.
Figyelemmel arra, hogy a részvételi felhívás közzétételéhez képest jogvesztő határidőn belül a részvételi felhívás tartalmának Kbt.-t sértő rendelkezéseire senki sem hivatkozott, a Kbt. 26. § (2) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetőleg a részletes szerződési feltételeket tartalmazó dokumentációban meghatározott feltételekhez kötve van, a bíróságnak ezért vizsgálnia kellett, hogy a részvételi felhívásban az alperes által hivatkozott kikötést megsértette-e a felperes akkor, amikor a 8511., 8512. tevékenységi kör hiányát nem értékelte alkalmatlanságot előidéző okként.
Tényként állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a részvételi felhívás TEÁOR-szám szerinti meghatározást nem tartalmaz. Ily módon kizárólagosan a részvételi felhívás 3. a) pontja adhat eligazítást arra vonatkozóan, hogy milyen tevékenységi kör hiánya jelenthet alkalmatlanságot. Ebben a vonatkozásban nem fogadta el az elsőfokú bíróság az alperesnek az alkalmatlanság eldöntéséhez alkalmazott azon eljárását, amely ezt a vizsgálatot a közbeszerzési eljárás további szakaszában megjelenő ajánlati felhívás és dokumentáció, valamint a megkötendő szerződés vizsgálatához kötötte. A két szakaszból álló közbeszerzési eljárás esetében ugyanis az első szakaszban az alkalmatlanság kérdésében való döntés megtörténik, így az alkalmatlanság vizsgálata kizárólagosan a részvételi felhívásban megjelenő feltételek vizsgálatával történhet.
Az eljárás későbbi szakaszában megjelenő olyan elemek (ajánlati felhívás, dokumentáció), amelyek a részvételi szakasz lezártáig nem válnak ismertté, az alkalmatlanság elbírálásának szempontjai nem lehetnek.
Az adott eljárásban a tevékenység működtetése volt a beszerzés tárgya, nem pedig maga a tevékenység ellátása, ily módon az elsőfokú bíróság a részvételi felhívás 10. pontjában megjelenő szakembergárda meglétének, továbbá a szakszemélyzet biztosításának kívánalmát a tevékenységi kör értékelése szempontjából döntő jelentőségűnek nem találta, mivel adott szakembergárdával való rendelkezés - legyen az műszaki, diagnosztikai vagy orvosi, asszisztensi szakemberi gárda - különböző módon, tehát különböző szerződések keretében biztosítható.
Ennélfogva ezek a követelmények nem feltételezik a két hiányzó tevékenységi kört.
Elfogadta az elsőfokú bíróság a felperes azon érvelését, hogy a részvételi szakot követő további szakaszban az ajánlati felhívásban és a dokumentációban megjelenő kívánalmak következtében vált szükségessé a nyertes ajánlattevő részéről a tevékenységi körének bővítése, majd egy további - a szerződéskötést követő szakaszban - a tényleges működtetés megkezdésének feltételeként jelent meg az az ÁNTSZ-engedély, amelynek következtében a feladat ellátásának megkezdésére már lehetőség volt.
Minderre figyelemmel az elsőfokú bíróság azt állapította meg, hogy a felperes a Kbt. rendelkezéseit nem sértette meg akkor, amikor a nyertes ajánlattevőt alkalmasnak minősítette.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes fellebbezett, annak megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy az alperes eljárásjogi szempontból kötve volt a jogorvoslati eljárásban a Hunico Kft. jogorvoslati kérelmében foglaltakhoz. Ennek keretei között vizsgálta meg a felperes eljárását és jutott arra a következtetésre, hogy az alkalmatlanság megállapítása közvetlenül kihat a felperes eljárást lezáró döntésére.
A Kbt. kógens rendelkezései körében nem tesz olyan megkötést az alperes eljárását illetően - figyelemmel a jogvesztő határidőkre és az eljárás megindítására jogosultakra -, hogy döntésével és annak kihatásával az egyes eljárási szakaszok átlépésével jogsértést állapítson meg a közbeszerzési eljárás Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított hatáskörében, annak felülvizsgálata tárgyában. Fenntartotta azon álláspontját, hogy a részvételi felhívásban meghatározott beszerzés tárgyának értelmezéséből kiindulva - tekintettel a részvételi felhívás 10. b) pontja 3. francia bekezdésére - a Pannonlab Kft. tevékenységi körében szerepeltetni kellett volna a TEÁOR 8511. és 8512. számú egészségügyi tevékenységeket.
A beszerzés tárgyának megvalósítása, működtetése e tevékenységi kör hiánya nélkül hatósági szempontból sem végezhető.
Ez utóbbi álláspontot alátámasztja a Pannonlab Kft. cégkivonatának a felperes döntését követően történt módosítása, valamint a közbeszerzési eljárást lezáró üzemeltetési szerződés szerződési feltételei.
A fellebbezés nem alapos.
Az elsőfokú bíróság részletesen feltárta és ítélete indokolásában megfelelő alapossággal rögzítette az ügyben irányadó tényállást, továbbá abból helyes jogi következtetést vont le.
A Legfelsőbb Bíróság a rendelkezésre állt adatok alapján megállapította, hogy a Pannonlab részvételi jelentkezésében található cégkivonata szerint a cég fő tevékenységi köre a 8514. szám alatt "egyéb humán egészségügyi ellátás" került feltüntetésre.
A TEÁOR-besorolás ezen szám alatt meghatározza az egyéb humán egészségügyi ellátás körében végezhető tevékenységi köröket.
Hangsúlyozza a Legfelsőbb Bíróság, hogy az alkalmasság-alkalmatlanság körében merült fel az ajánlattevő tevékenységi köre.
A Kbt. 44. § (1) és (2) bekezdésében pontos szabályozást tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság miként igazolható. E rendelkezések között a tevékenységi kör vizsgálata nem szerepel, ennek megfelelően az ajánlatkérőnek az alkalmasság megállapításánál nem feladata az ajánlattevő cégkivonat szerinti tevékenységi körét vizsgálni. Az alkalmasságot csak a Kbt. idézett rendelkezéseiben előírt módon vizsgálhatja az ajánlatkérő.
Kiemeli azt is a Legfelsőbb Bíróság, hogy a perbeli közbeszerzés tárgya a komplex járó- és fekvőbeteg-ellátó radiológiai képalkotó, diagnosztikai tevékenység működtetése volt, tehát az alkalmasságot is ennek függvényében, ezzel összevetve kellett megvizsgálni. Egyértelműen erre utalt ugyanis a részvételi felhívás 10. b) pontjában foglalt kitétel. Az e körben folytatott vizsgálat szempontjából a nyertes ajánlattevő cégkivonat szerinti, akkori bejegyzett tevékenységi körét (8514. szám) megfelelőnek értékelte a felperes.
Ezzel az eljárás első, részvételi szakasza lezárult, az ajánlati dokumentációban és felhívásban további konkrétumok kerültek közlésre a két alkalmas pályázóval, részletezve az ellátandó feladatokat. Ekkor, az ajánlattételi szakban bővítette az immár alkalmasnak minősített ajánlattevő tevékenységi körét a TEÁOR 8511. és 8512. számú tevékenységi körökkel.
Helyesen állapította tehát meg az elsőfokú bíróság, hogy a Kbt. 63. § (7) és (8) bekezdését a felperes a közbeszerzési eljárás során nem sértette meg, és így erre tekintettel az alperesi bírságkiszabás is alaptalan volt.
Minderre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
A fellebbezési eljárásban felmerült felperesi perköltség megfizetésére a Legfelsőbb Bíróság az alperest a Pp. 78. § (1) bekezdése szerint kötelezte.
Az alperes személyes illetékmentessége miatt a feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §-ának megfelelően az állam viseli.
Budapest, 2002. december 5.
Dr. Buzinkay Zoltán s. k., Dr. Fekete Ildikó s. k.,
tanácselnök előadó bíró
Borsainé dr. Tóth Erzsébet s. k.,
bíró
