KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (0628)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.749/11/2002.
Tárgy: dr. Kardkovács Kolos és Nováczky László, a Közbeszerzések Tanácsa tagjai által hivatalból kezdeményezett eljárás az Országos Állat-egészségügyi Intézet ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság dr. Kardkovács Kolos, a Közbeszerzések Tanácsa tagja (1055 Budapest, Honvéd u. 13-15., továbbiakban kezdeményező I.) és Nováczky László, a Közbeszerzések Tanácsa tagja (1024 Budapest, Margit krt. 85., továbbiakban kezdeményező II.) kezdeményező iratai alapján az Országos Állat-egészségügyi Intézet (1149 Budapest, Tábornok u. 2., képv.: dr. D. Horváth László ügyvéd, 1061 Budapest, Andrássy út 31., a továbbiakban ajánlatkérő) "országos állat-egészségügyi információs rendszer egész országra kiterjedő karbantartása és rendszerfelügyelete, valamint OÁIR fejlesztésének informatikai támogatása...." tárgyú közbeszerzési eljárása ellen hivatalból indított jogorvoslati eljárásában megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 34. § (4) bekezdés a) és c) pontját, ezért az ajánlati felhívás 13. b) pontját, továbbá az eljárásban ezt követően hozott döntéseit megsemmisíti, és ajánlatkérővel szemben 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírságot szab ki.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MÁK 10032000-01720361-00000000 bankszámlájára fizesse be.
Az eljárás során felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel, a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok alapján, a felek nyilatkozatai és a tárgyaláson elhangzottak alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Ajánlatkérő 2002. november 20. napján a Közbeszerzési Értesítő (K. É.) 47. számában közzétett ajánlati felhívással nyílt közbeszerzési eljárást indított a rendelkező részben meghatározott beszerzés tárgyában.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 11. a) pontjában meghatározta az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságára kért adatokat és tényeket, majd ezek alapján a 11. b) pontban rögzítette az ajánlattevők szerződés tejesítésére alkalmatlanná minősítés szempontjait.
Az ajánlati felhívás 13. a) pontjában ajánlatkérő meghatározta, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja szerint kívánja az ajánlatokat értékelni, és a 13. b) pontban az ehhez szükséges részszempontokat, súlyszámokat és az értékelés módszerét az alábbiak szerint adta meg:
részszempontok súlyszámok
- minőségi követelmény 5
- a felügyelni kívánt rendszerek forgalmazásához és integrálásához szükséges minősítés szintje 3
- a vizsgázott szakemberek száma és minősítési szintje szerint, kizárólag az alkalmassági szint előírásait meghaladó adatokat értékelve 2
(a felügyelt rendszerek leírását és a szükséges szakmai vizsgákat l. a dokumentációban, valamint a 11. a) pont alatt)*
- a legkisebb mértékű munkakiesés biztosítása ajánlatkérő részére 4
- kedvező ár 3
A pontozás 1 és 10 pont között történik, a legmagasabb pontszámot a legjobb ajánlat kapja, aztán az ajánlattevők száma szerint arányosan csökkenő sorrendben folytatódik a pontozás. A szempontok az ajánlatok elbírálása során fontossági sorrendjük szerint súlyozott pontszámmal kerülnek figyelembevételre.
* A jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson ajánlatkérővel tisztázásra került, hogy a K. É.-ben a *-gal jelölt mondat gépelési hiba folytán került önálló alszempontként meghatározásra, az kizárólag az ajánlattevők tájékoztatását szolgálta, nem képzett értékelési szempontot és nem is került súlyozásra. Az ajánlatkérő által előadottakat támasztják alá a közbeszerzési ügy iratai is, ugyanis a javítások utáni végleges formájú felhívás szövege a fent ismertettek szerint került megjelölésre, a Döntőbizottság értelemszerűen tehát ezen szöveget ismertette határozatának indoklásában.
A Szerkesztőbizottság ajánlatérő felhívását azzal a megjegyzéssel tette közzé az Közbeszerzési Értesítőben, hogy a felhívás 13. b) pont első részszempontja ellentétes a Kbt. 34. § (4) bekezdés a)-e) pontjaiban meghatározott követelményekkel.
Ajánlatkérő dokumentációt is bocsátott az ajánlattevők rendelkezésére, amely alapvetően az ajánlattételhez szükséges műszaki adatokat és követelményeket rögzítette.
Ajánlatkérő által közzétett ajánlati felhívás ellen a Közbeszerzések Tanácsa két tagja, dr. Kardkovács Kolos és Nováczky László kezdeményezett a Kbt 79. § (4) bekezdés a) pontja alapján jogorvoslati eljárást a Döntőbizottság előtt 2002. december 9. napján. Beadványukban előadták, hogy álláspontjuk szerint ajánlatkérő ajánlati felhívásában jogsértően határozta meg az elbírálás első "minőségi követelmény" részszempontját. Egyrészt a részszempont első alszempontja nem felel meg a Kbt. 34. § (4) bekezdés d) pontjában előírt követelménynek, ugyanis nem derül ki, hogy a "felügyelni kívánt rendszerek forgalmazásához és integrálásához szükséges minősítési szint"-et hogyan és milyen gazdaságilag értékelhető mennyiségi és minőségi szempontok alapján fogja figyelembe venni. Másrészt jogsértő megítélésük szerint az első részszempont második alszempontja is, mert az sérti a Kbt. 34. § (4) bekezdés a) pontját, ugyanis ajánlatkérő e körben olyan körülményeket kíván értékelni, amely az ajánlattevők alkalmasságának megítélésére szolgálnak. Kezdeményezők kérték, hogy a Döntőbizottság vizsgálja a kifogásolt értékelési részszempontok jogszerűségét, semmisítse meg ajánlatkérő ajánlati felhívását, valamint ideiglenes intézkedés alkalmazásával függessze fel a közbeszerzési eljárást.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében kifejtette, hogy ajánlati felhívásuk mindenben megfelelt a törvény követelményeinek, az első értékelési részszempont meghatározása körében nem sértették meg a kezdeményezők által megjelölt Kbt 34. § (4) bekezdés a) és d) pontját. Ajánlatkérő indoklásként előadta, hogy az informatikai szakmában a forgalmazási és integrálási minősítési szint fogalom egyértelmű jelentéssel bír, és az ajánlatban foglalt szövegkörnyezetben pedig nyilvánvaló a tartalma. Ez az "ún." minősítési szint, amelyet az egyes rendszerek tulajdonosai, vagy azok képviseletei (CISCO, NOVELL, 3COM) a terjesztők, forgalmazók, alkalmazó cégek részére tanúsítanak, ezeknek különböző fokozatai vannak, amelyeket az adott rendszergazdák által tartott oktatásokon, konzultációkon szerzett igazolás tartalmaz. Ajánlatkérő a tárgyaláson kifejtette, hogy e körben is szigorúan csak az elvárt alkalmassági szint feletti minősítési szinteket veszi figyelembe az értékelés során.
Megalapozatlannak tartja ajánlatkérő továbbá az első részszempont második alszempontjának körében tett kifogásokat is. A Kbt. 34. § (4) bekezdés a) pontja szerint - a kezdeményezők által idézetten is - az értékelés körébe nem vonhatóak az alkalmasság körében elbírálásra került adatok. A felhívásban azonban egyértelműen kiemelésre került, hogy nem az alkalmassági feltételek körében megjelölt minősítési szintet értékeli ajánlatkérő, hanem csak az azon felüli képzettséget, minősítést veszi figyelembe az értékelésnél úgy, hogy a több jól képzett szakembert felvonultató ajánlattevő kap több pontot az adott részszempontra.
Ajánlatkérő észrevételében előadta továbbá, hogy nem lehet elvitatni ajánlatkérő jogát az értékelési részszempontot meghatározása körben a Kbt. 34. § (4) bekezdés a) pontjának kiterjesztő értelmezésével, álláspontja szerint ajánlatkérőnek alapvető joga, hogy a jelentkezők közül a magasabb képzettségű szakembergárdát válassza ki, vagy a szakemberképzésbe több energiát fektető cég nagyobb eséllyel induljon a közbeszerzési eljárásban. Másrészt nem ésszerű ajánlatkérőt arra rászorítani, hogy a magasabb alkalmassági szint előírásával szűkítse az eljárásban részt vevők körét.
Kifejtette továbbá, hogy a szakmai hozzáértés fokozott jelentőséggel bír az ajánlatevők kiválasztásánál, már csak azért is, mert a beszerzés tárgya az EU állat-egészségügyi rendszeréhez csatlakozó számítógépes rendszer felügyeletét és karbantartását célozza.
A Döntőbizottság 2002. december 11. napján meghozott D.749/3/2002 sz. határozatával ideiglenes intézkedés keretében a közbeszerzési eljárást felfüggesztette.
A Döntőbizottság - a kezdeményező iratban foglaltak keretei között - megállapította, hogy ajánlatkérő felhívása az alábbiak szerint jogsértő.
A Döntőbizottságnak jelen ügyben abban a kérdésben kellett alapvetően állást foglalnia, hogy ajánlatkérő felhívásában meghatározott első értékelési részszempont körében meghatározott alszempontok olyan körülményeket határoznak-e meg, amelyek ajánlattevők szerződés teljesítésére való pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága körébe tartozik, illetve ezzel összefüggésben milyen módon értelmezhetőek a Kbt. 34. § (4) bekezdés a) pontjában rögzítettek.
Az a kérdés, hogy ajánlatkérőt az ajánlati felhívás tartalmának összeállításánál és így az értékelési részszempontok meghatározásánál milyen mértékű "szabadság" illeti meg, a törvény vonatkozó rendelkezésének megfelelő értelmezése mellett dönthető el.
Az értékelési részszempontok meghatározására vonatkozóan a törvény 34. § (1)-(4) bekezdései tartalmaznak rendelkezéseket. Ezen előírások ajánlatkérő számára megadják a korlátokat az elbírálás szempontjainak meghatározása körében. A fentiek alapján ajánlatkérő szabadságát az értékelés során figyelembe venni kívánt szempontok meghatározása tekintetében semmiképpen sem lehet korlátlannak tekinteni.
A Kbt. 34. § (4) bekezdése szerint a Kbt. 34. § (3) bekezdésének a) pontja szerinti részszempontokat az ajánlatkérőnek az alábbi követelményeknek megfelelően kell meghatároznia:
a) a részszempontok körében nem értékelhető az ajánlattevő szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága;
b) a részszempontok között mindig meg kell adni az ellenszolgáltatás (ajánlati ár, díj) mértékének részszempontját;
c) a részszempontoknak gazdaságilag értékelhető mennyiségi, illetve minőségi tényezőkön kell alapulniuk, a közbeszerzés tárgyával, illetőleg a szerződés feltételeivel kell kapcsolatban állniuk;
d) a részszempontok nem eredményezhetik ugyanazon ajánlati tartalmi elem többszöri értékelését;
e) ha részszempont körében alszempontok is meghatározásra kerülnek, alszempontokként azok - tényleges jelentőségével arányban álló - súlyszámát is meg kell adni.
A "minőségi követelmény" értékelési részszempont első a "felügyelni kívánt rendszerek forgalmazásához és integrálásához szükséges minősítési szintje" alszempontja a Döntőbizottság álláspontja szerint nem felel meg a Kbt. 34. § (4) bekezdés c) pontjában meghatározott feltételeknek.
Az alszempont megfogalmazása önmagában nem teszi lehetővé, hogy az alapján a benyújtott ajánlatok elbírálhatóak legyenek, méghozzá gazdaságilag értékelhető mennyiségi és minőségi tényezők alapján. Ajánlatkérő sem a felhívásban, sem a dokumentációban nem határozta meg, hogy az egyes minősítési szintek mennyiben, milyen mértékben jelentik a minőségi követelmények magasabb szintjét, milyen tényezők alapján eredményezik azok az ajánlatkérő kedvezőbb értékelését. Az alszempont körébe tartozó elemek, a kiadott minősítések anélkül, hogy ajánlatkérő pontosan meghatározná, hogy a vizsgált közbeszerzési eljárásban azok milyen tényezők alapján fogják lehetővé tenni a megadott módszer szerinti arányos pontszámok meghatározását, nem elégítik ki a gazdasági értéklehetőség követelményét, amelyet a törvény fent idézett 34. § (4) bekezdés c) pontja rögzít a részszempont meghatározása körében.
A "minőségi követelmény" értékelési részszempont második a "vizsgázott szakemberek száma és minősítési szintje" alszempontja a Döntőbizottság álláspontja szerint nem felel meg a Kbt. 34. § (4) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételeknek.
A fent idézett 34. § (4) bekezdés a) pontja tiltja, hogy részszempontként olyan körülmény kerüljön meghatározásra, amely ajánlattevő pénzügyi gazdasági és műszaki alkalmassága megítélésére szolgál.
Azt, hogy mi értékelhető az ajánlattevő szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága körében a törvény szintén konkrétan meghatározza a Kbt. 44. § (1)-(2) bekezdésben, valamint a törvény tartalmazza az alkalmasság megítélési szempontjainak szabályait is.
A Kbt. 44. § (2) bekezdése a műszaki alkalmasság körében határozza meg a bekezdés c) pontjában a teljesítésben bevonni kívánt szakemberek, vezetők, szervezeti egységek bemutatását.
A fenti citált jogszabályi rendelkezések egyértelművé teszik, hogy az ajánlattevő műszaki alkalmassága körébe tartozik a szakemberek képzettsége, azok száma, amely álláspontot maga ajánlatkérő is osztotta azzal, hogy a felhívás 11. a) pontjában részletesen megadta a szakembergárda képzettségével összefüggő elvárásait, valamint ezzel kapcsolatban alkalmatlansági szempontot is meghatározott.
Nem fogadta el a Döntőbizottság az ajánlatkérő értelmezését a Kbt. 34. § (4) bekezdés a) pontja tekintetében, mely szerint csak az alkalmasság körében elbírálásra került adatok részszempontként történő értékelése tiltott.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a hivatkozott rendelkezés úgy értelmezhető, hogy értékelési részszempontként nem szerepelhet, a részszempont tartalmi elemeként nem határozható meg olyan körülmény, amely a Kbt. 44. § (1) és (2) bekezdésben megjelölésre kerülnek, mivel az itt megnevezett valamennyi tény, adat, körülmény az ajánlattevők alkalmasságának megítélésére hivatott. A Kbt. 44. § (7) bekezdése csak arra ad jogszerű lehetőséget ajánlatkérő számára, hogy ezen követelmények mértékét határozza meg a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek szintjéig. A törvény nem ad arra lehetőséget, hogy az alkalmasság vizsgálatában figyelmen kívül hagyott körülményeket, illetve azok figyelmen kívül hagyott mértékét az értékelési részszempontok körében bármilyen formában érvényesítse, éppen ellenkezőleg, ezen lehetőséget a vizsgált 34. § (4) bekezdés a) pontja kategorikusan kizárja a Döntőbizottság megítélése szerint.
Jelen ügyben ajánlatkérő az első értékelési részszempont második alszempontja körében nem vitathatóan olyan tényezőket fogalmaz meg, amelyek arra szolgálnak, hogy az ajánlattevő szerződés teljesítésére való alkalmassága megállapítható legyen.
A fenti indokok alapján ajánlatkérő a felhívásának 13. b) pontjában a minőségi követelményértékelési részszempontot meghatározó mindkét alszempontot jogsértő módon határozta meg, az sérti a Kbt. 34. § (4) bekezdésnek a) és c) pontját.
Tekintettel a fent leírtakra a Döntőbizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott és a Kbt. 88. § (1) bekezdés c), d) és f) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb 30%-a, de legalább a jogsértő esemény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
A Magyar Köztársaság 2001-2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. tv. 59. § (2) bekezdésben meghatározott legkisebb összeg 1 000 000 Ft, természetes személyek tekintetében 100 000 Ft.
Miután a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján a törvény szabályait megszegővel szemben a Döntőbizottság köteles bírságot kiszabni, és a bírság összegének megállapításánál méltányosságból sem mehet a minimumösszeg alá, így a Döntőbizottság a bírság összegét a törvényi minimum összegében állapította meg. A bírság összegének megállapításánál az eset összes körülményeit figyelembe véve alapvetően arra volt tekintettel a Döntőbizottság, hogy az alkalmazott jogkövetkezménnyel a megállapított jogsértés kiküszöbölésére ajánlatkérő részéről sor kerülhet. A felhívás jogsértő pontjának és az eljárás során hozott további döntései megsemmisítésével az elkövetett jogsértés kiküszöbölhetővé válik azáltal, hogy a jogsértőnek minősített ajánlati felhívás szabályszerű módosítása mellett folytatja az eljárást, illetve megfelelő tartalmú felhívás közzétételével új eljárást folytathat le.
A határozatban megállapított jogsértések tekintetében a Döntőbizottság álláspontja szerint a rendelkezésre álló iratok alapján a személyi felelősség megállapításának és bírság jogkövetkezmény alkalmazásának nem volt helye.
A költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján döntött.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. január 9.
Dr. Sárkány Izolda s. k., Fábián Péter s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
