Fővárosi Bíróság (0629)
12.K.32.228/2001/7.
A Fővárosi Bíróság a dr. Incze András Péter ügyvéd (1051 Budapest, Arany T. u. 9.) által képviselt Műszertechnika Rendszerház Kft. (1107 Budapest, Szállás u. 21.) felperesnek, a dr. Ferenczi Gábor ügyvéd (1026 Budapest, Kelemen L. u. 2/3. fszt. 5.) által képviselt RICOH HUNGARY Kft. (1138 Budapest, Lomb u. 32.) alperesi beavatkozó részvételével, a dr. Bankó Ágnes jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85) alperes ellen - közbeszerzési ügyben hozott - közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő
ÍTÉLETET:
A bíróság a felperes keresetét elutasítja.
Kötelezi a bíróság a felperest, hogy az Illetékhivatal felhívására és számlájára fizessen meg 10 000 Ft (azaz tízezer Ft) le nem rótt kereseti illetéket.
Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 15 000 Ft (azaz tizenötezer Ft) és a beavatkozónak 10 000 Ft (azaz tízezer Ft) perköltséget.
Az ítélet ellen a kézbesítésétől számított 8 napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz lehet fellebbezni. A fellebbezést 6 példányban a Fővárosi Bíróságon lehet előterjeszteni.
INDOKOLÁS
A bíróság a per adatai alapján a következő tényállást állapította meg:
A Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatósága (továbbiakban ajánlatkérő) 2001. március 28. napján részvételi felhívást tett közzé tárgyalásos közbeszerzési eljárás lefolytatására, amelynek tárgya "egy darab központosított közbeszerzési ellátási csomag keretében digitális másoló- és sokszorosító gépek, valamint multifunkcionális berendezések szállítása és a hozzá kapcsolódó szolgáltatások teljesítése, az INFOMARKT katalógusban regisztrált know-how platformok szerinti részteljesítésekben a központosított közbeszerzési igények kielégítése céljából a szerződés teljes időtartamáig, azaz 2002. december 31-ig". A részvételi felhívás összesen 8 technológiai platform vonatkozásában tette lehetővé részajánlat tételét. A részvételi jelentkezések bontása 2001. április 23. napján történt. Kilenc jelentkezés érkezett a nyolc technológiai know-how platformra. Az alperesi beavatkozó a RICOH platformra, a felperes és a Delta Elektronik Irodatechnika Kft. közösen, illetve a felperes önállóan is a CANON technológiai platformra nyújtotta be a részvételi jelentkezését. A részvételi szakasz eredményhirdetése 2001. május 7. napján volt, és valamennyi jelentkezőt alkalmasnak minősítette az ajánlatkérő az adott technológiai platform vonatkozásában az ajánlattételre. Az ajánlattételi határidőig mindegyik alkalmasnak ítélt ajánlattevő benyújtotta ajánlatát arra a platformra, amelyre vonatkozólag a részvételi jelentkezését elfogadták. Az ajánlatkérő 2001. június 29. napján hirdette ki az eredményt, mely szerint az alperesi beavatkozó a RICOH technológiai platform részteljesítés nyertese, míg a felperes a Delta Elektronik Kft.-vel benyújtott közös pályázata a CANON technológiai platform nyertese lett.
A felperes 2001. június 29. napján jogorvoslati kérelmet nyújtott be az alperesi Döntőbizottsághoz, kérve az alperesi beavatkozó öt évre való eltiltását a közbeszerzésekben való részvételtől, mert álláspontja szerint az alperesi beavatkozó hamis adatot szolgáltatott az ajánlatkérő számára, és így a RICOH platformra vonatkozó eljárás jogsértő volt. Ezt arra alapozta, hogy álláspontja szerint a Nashua, Infotec, illetve Lanier technológiai platformhoz tartozó termékeket is feltüntetett ajánlatában az alperesi beavatkozó, holott ezek nem a RICOH technológiai platformhoz tartoznak.
Az alperesi Döntőbizottság D.449/11/2001-es számú határozatában a felperes jogorvoslati kérelmét elutasította. Kifejtette, hogy a felperes a RICOH platform vonatkozásában lezajlott eljárásban nem tekinthető ügyfélnek, ezért e körben jogorvoslati kérelmet sem nyújthatott volna be. Indokolásként előadta, hogy a felperes csak a CANON technológiai know-how platform részteljesítésére vonatkozóan igazolta alkalmasságát, ezért az ajánlatkérő csak e részteljesítésben kérte fel ajánlattételre. A részajánlatokat mindig csak egymással kell összehasonlítani, azok egymással nem versenyeznek. Részajánlatonként kell a nyertes ajánlattevőt kihirdetni, ami nem zárja ki, hogy a nyertes minden részteljesítésben azonos ajánlattevő legyen. A felperes csak a CANON technológiai platform vonatkozásában felelt meg, csak abban lehetett ajánlattevő, míg a többi hét platform vonatkozásában nem, így a Kbt. 79. § (3) bekezdésének első fordulata alapján - figyelemmel a Kbt. 43. § (1) bekezdésére is - ezekben ügyfél sem lehet. A Kbt. 79. § (3) bekezdésében meghatározott ügyfélfogalom második fordulata vonatkozásában az alperesi határozat azon az állásponton volt, hogy mivel a RICOH platform vonatkozásában a felperes által is elismerten a részteljesítésre nem tudta volna alkalmasságát igazolni, ezért nem az általa feltételezett törvénysértés akadályozta meg abban, hogy nem tudott részajánlatot tenni a RICOH platformra, így érdeksérelem sem érhette. Az alperes azon - a jogorvoslati eljárás során tett - felperesi hivatkozással sem értet egyet, mely szerint amennyiben a RICOH platformra vonatkozóan nem köt szerződést az ajánlatkérő, akkor ő, mint a másik részteljesítés nyertese, több terméket tudna értékesíteni a keretszerződés alapján. Alperes ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy semmi nem támasztja alá azt a felperesi feltételezést, hogy a RICOH platform kiesése esetén - helyette - a felperes által ajánlott termékeket és szolgáltatásokat vásárolná meg a felperes. Ha ez így lenne még akkor sem veszélyezteti vagy sérti ez a felperes érdekeit (tehát
nem ügyfél), mivel amikor a felperes ajánlatot tett, tisztában volt azzal, hogy nyolc részteljesítésre kértek ajánlatokat. Ennek ismeretében felperes kalkulálhatta, hogy milyen mennyiség szállítására lesz lehetősége.
A felperes bírósági tárgyaláson módosított keresetében kérte a támadott határozat hatályon kívül helyezését és alperes új eljárásra utasítását azzal, hogy az alperes az új eljárásban a hamis adatszolgáltatással kapcsolatos felperesi kérelmeket érdemben vizsgálja meg. Álláspontja szerint ha az ajánlatkérő eredménytelennek nyilvánította volna a közbeszerzési eljárást a RICOH technológiai know-how platform tekintetében, akkor az ajánlatkérőnek más technológiai platformot kellett volna igénybe venni igényei kielégítése végett, és emiatt a felperes érdekelt abban, hogy más technológiai platformon milyen eljárást folytatnak le.
Kifejtette azt is, hogy függetlenül az érdeksérelem nemlététől vagy lététől a Kbt. 79. §-ában szabályozottak szerint az alperesi Döntőbizottság tudomására hozott jogsértésében hivatalból is köteles lenne lefolytatni.
A bírósági eljárás során előadta, hogy a lényegi és markáns különbség az ő és alperes álláspontja között az, hogy szerinte egy platform kiesése esetén, a másik hét platform közül azt pótolni kell. Az alperes iratokkal együtt felterjesztett ellenkérelmében fenntartotta a határozatában foglaltakat. Álláspontja szerint az ügyben jogi jelentősége annak van, hogy az ajánlatkérő által a RICOH termékekre kürt részteljesítésre a felperes alkalmatlan volt. Kifejtette azt is, hogy téves azon felperesi álláspont, mely szerint a Döntőbizottságnak törvényi kötelezettsége lenne hivatalból eljárni ebben az ügyben [Kbt. 79. § (7) bekezdés 3. mondat]. Minderre tekintettel kérte a felperesi kereset elutasítását és felperes perköltségekben marasztalását.
Alperesi beavatkozó szintén a kereset elutasítását kérte. Kifejtette, hogy az egyes platformok nem vetélytársai egymásnak, az egyik kiesése nem jelenti, hogy automatikusan egy másikkal lehetne helyettesíteni. Egy közbeszerzési eljárás keretében ez legalábbis nem lehetséges. Hozzátette, hogy hamis adatszolgáltatásra hivatkozással már más közbeszerzési eljárásokban is jogorvoslatot kért a felperes, a felperes célja jelen beadvánnyal is csak az, hogy a versenytársát, azaz az alperesi beavatkozót kiszorítsa a piacról, nem pedig konkrét érdeksérelem.
A bírósági eljárásban a bíróság megkereste az ajánlatkérőt, aki azt nyilatkozta, hogy a RICOH Kft. kizárása esetén a RICOH technológiai know-how platform eredménytelen lett volna, ügyfélképesség hiányában pedig a felperes nem lehetett volna nyertes ebben a platformban, hisz erre nem adott be ajánlatot.
Felperes e vonatkozásban kifejtette a bírósági tárgyaláson, hogy a teljes 8 platformra vonatkozó beszerzési érték 2 milliárd 800 millió Ft volt, ezen belül keretösszegként voltak meghatározva az egyes technológiai platformok. A felperes és az alperesi beavatkozó is kb. 500 millió Ft-os keretösszegű szerződést köthetett a saját platformja vonatkozásában. A keretösszeg egy szállítási lehetőséghez kötődik, ebből választja ki az ajánlatkérő, hogy kivel szerződik. Ebben a központosított közbeszerzési eljárásban a keretösszegek erejéig a közigazgatási szervek jogosultak vásárolni a tender győzteseitől. Ha a RICOH platform kiesett volna, akkor csak 2 milliárd 350 millió forintot lehetett volna felhasználnia hét platformra. Ez esetben tehát a vevők hét termék közül választhattak volna. Mindebből pedig az következik, hogy az alperesi beavatkozó kiesése esetén a felperes is nagyobb illetve több megrendelést kapott volna. Ez az érdekeltség teremti meg a konkrét ügyben felperes ügyfélképességét.
A bíróság megállapította, hogy a felperes keresete az alábbiak szerint nem alapos.
A közbeszerzésekről szóló 1995 évi XL. törvény (Kbt.) 79. § (3) bekezdése következőképp határozza meg az ügyfél fogalmát: "A kérelmet az ajánlatkérő, az ajánlattevő vagy az olyan egyéb érdekelt (a továbbiakban: kérelmező) nyújthatja be, akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti, vagy veszélyezteti."
A Kbt. 33. § (3) bekezdése szerint: "Az ajánlatkérő a felhívásban lehetővé teheti a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt. Ebben az esetben a felhívásban, illetve a dokumentációban elő kell írni. hogy a közbeszerzés tárgyának mely elemeire lehet részajánlatot tenni. A közbeszerzés tárgyának részeit nem lehet kizárólag a mennyiség alapján meghatározni.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése értelmében: "Az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére.
A fenti jogszabályhelyek alapján egyértelműen megállapítható volt, hogy a felperes ajánlattevőnek nem minősült a RICOH technológiai platform vonatkozásában, hiszen a RICOH platform vonatkozásában részajánlatot nem tett, ajánlatában a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére sem nyilatkozott.
Ezért a bíróságnak azt kellett vizsgálnia elsősorban, hogy tekinthető-e felperes a perbeli közbeszerzési eljárás RICOH technológiai platformjának vonatkozásában olyan egyéb érdekeltnek, akinek jogát vagy jogos érdekét a törvénybe ütköző tevékenység sérti vagy veszélyezteti.
A felperes az egész eljárás során végig azt vitatta, hogy a RICOH technológiai know-how platform részét képeznék azok a Nashua termékek, melyek forgalmazását felperes is végzi, épp ezért nem tett ajánlatot a RICOH platform vonatkozásában. Ezzel egyben azt is állította, hogy ő maga valóban nem vehetett volna részt a RICOH technológiai platformban ajánlattevőként. Ezentúl az is megállapítható volt, hogy a RICOH platform részét képező nem vitatott termékek vonatkozásában a felperes szintén alkalmatlan lett volna a részteljesítésre. Ezért nem jelentkezett pályázóként erre a platformra is.
A bíróság mindebből megállapította, hogy a RICOH technológiai know-how platform vonatkozásában felperesnek nincs olyan jogos érdeke, amelyet egy esetleges törvénybe ütköző tevékenység - egy hamis adatszolgáltatás - megsérthet vagy veszélyeztethet.
A felperes által nevesített azon érdeksérelem mely szerint a RICOH platform kiesése esetén más platform helyettesíthette volna azt, megdőlt, egyrészt az ajánlatkérő azon nyilatkozata folytán, ami ezt cáfolta, másrészt a bíróság az alperes és a beavatkozó álláspontját osztotta abban, hogy a Kbt. szabályai szerint sem lett volna erre lehetőség. A bíróság álláspontja e kérdésben az, hogy a perbeli esetben történt kétszakaszos eljárás első szakaszában már jelentkeznie kellett volna felperesnek a RICOH platformra ahhoz, hogy érdekeltsége megállapítható legyen.
A bíróság utal arra, hogy a felperes által felvetett érdeksérelem olyan áttételes és nem közvetett érdeksérelmet jelent, amely nem a Kbt. szabályaink megsértéséből következik, hanem abból az általános és természetes helyzetből, hogy a bizonyos piaci szegmenseken a felperes és alperesi beavatkozó egymás versenytársai. Hozzá kell azonban tenni, hogy a RICOH technológiai platform olyan speciális piaci szegmensnek tekinthető jelen közbeszerzési eljárás vonatkozásában, melyen a felperes és alperes egymásnak nem voltak versenytársai.
A töretlen bírói - és alperesi - gyakorlat szerint az ügyfél meglévő jogos érdeke nem elegendő az ügyféli minőség megállapításához, ehhez az is szükséges, hogy az közvetlen jogos érdek legyen. (D.131/6/1999, LB Kf.III.37539/2001/4, D.302/7/1999, BH 2001.44).
A bíróság nem értett egyet felperessel abban sem, hogy az alperesi Döntőbizottságnak törvényi kötelezettsége lenne hivatalból is a jelzett jogszabálysértéseket kivizsgálni.
A Kbt.79. § (6) bekezdése ugyanis azt mondja, hogy ha a Bizottság a (3)-(4) és (7) bekezdésnek megfelelően kérelmezett vagy kezdeményezett, folyamatban lévő jogorvoslati eljárás során az addig vizsgáltakon túli jogsértésről szerez tudomást, a 86. § (4) bekezdése szerinti határozat meghozatala előtt ezek vonatkozásában is eljárhat hivatalból. Az újonnan tudomásra jutott jogsértésre vonatkozó tényeket írásban vagy a tárgyaláson a felek és az érdekeltek tudomására kell hozni, és azokkal kapcsolatban is be kell szerezni álláspontjukat.
A (7) bekezdés szerint pedig: "Az eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított kilencven napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni, illetve e határidőn belül indítható meg hivatalból az (5) vagy a (6) bekezdés szerint. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár. Ha a Bizottság a (3)-(4) bekezdésnek megfelelően és a határidőn belül kérelmezett vagy kezdeményezett, folyamatban lévő jogorvoslati eljárás során az addig vizsgáltakon túli jogsértésről szerez tudomást, akkor is eljárhat hivatalból, ha az újonnan ismertté vált esemény kilencven napnál régebben következett be, feltéve, hogy azt az addig vizsgált szervezettel (személlyel) azonos szervezet (személy) követte el."
A vonatkozó jogi normák tehát nem kategorikus és kötelezően alkalmazandó jogi normák, hanem csak lehetőséget biztosítanak az eljárásra. A hivatalbóli eljárás megindítása ezekben az esetekben az alperesi Döntőbizottság diszkrecionális jogköre. Az alperesi Döntőbizottságnak joga van eljárni, azaz eljárhat, de ez számára nem kötelezettség.
Minderre tekintettel a bíróság a felperes keresetét a Pp. 339. § (1) bekezdése alapján elutasította.
A bíróság a perköltségről a Pp. 78. § (1) és 83. § (1) bekezdése, a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. § (2) bekezdése, valamint a 8/2002. (III. 30.) IM r. 2. §-a alapján rendelkezett.
Budapest, 2002. november 26.
Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet s. k.,
bíró
