KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (0692)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.718/14/2002.
Tárgy: a Swietelsky Kft., a CSŐSZER Rt. és a Strabag Építő Kft. jogorvoslati kérelme Tokodaltáró Község Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Swietelsky Építőipari és Kereskedelmi Kft. (2120 Dunakeszi, Székesdűlő 135., képviseli: dr. Balogh Ákos ügyvéd, 1023 Budapest, Rómer Flóris u. 55., a továbbiakban: I. r. kérelmező) valamint a CSŐSZER Berendezéseket Szerelő Rt. (1103 Budapest, Gergely u. 81., képviseli dr. Pomezansky Zoltán ügyvéd, 1095 Budapest, Mester u. 1. I/8., a továbbiakban: II. r. kérelmező) és a Strabag Építő Kft. (1135 Budapest, Szegedi u. 35-37., képviseli: dr. Rampasek Béla ügyvéd, 9021 Győr, Árpád u. 17., a továbbiakban: III. r. kérelmező) által Tokodaltáró Község Önkormányzata (2532 Tokodaltáró, József Attila u. 31., nevében és képviseletében eljár: CREAL-DUO Bt., 2510 Dorog, Radnóti u. 27., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Tokodaltáró község szennyvízcsatorna-hálózat kivitelezési munkái" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelmeknek részben helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 24. § (1) bekezdését, a Kbt. 55. § (6) bekezdését és ezekre tekintettel a Kbt. 59. § (1) bekezdését, ezért ajánlatkérő eljárást lezáró döntését megsemmisíti, és ajánlatkérővel szemben 2 000 000 Ft, azaz kettőmillió forint bírságot szab ki, a továbbiakban a jogorvoslati kérelmeket elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy I. r., II. r. és III. r. kérelmezők részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 150 000-150 000-150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer-egyszázötvenezer-egyszázötvenezer forint (mindösszesen: négyszázötvenezer forint) igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg. A jogorvoslati eljárásban ezen felül felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A Döntőbizottság kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy a vele szemben kiszabott bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MÁK 10032000-01720361-00000000 bankszámlájára fizessék be.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, a felek írásban és a tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbiakat állapította meg:
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2002. augusztus 28-i számában közzétett részvételi felhívásával a rendelkező részben meghatározott tárgyú nyílt előminősítéses közbeszerzési eljárást indított.
A részvételi jelentkezési határidőig 14 részvételi jelentkezés érkezett, melyeket ajánlatkérő értékelt, majd 2002. október 3-án megtartotta a részvételi szakasz eredményhirdetését és megállapította, hogy az I. r., a II. r., a III. r. kérelmező, a SADE Magyarország Kft., a KEVIÉP Kft., az ERRO '96 Kft., az ÁMK Kft., a Hofmann Rt., a Somogyi és Társa Kft., a Mélyépszolg Kft., a KÖZVÍZ Kft., a Penta Kft. és az OMS Hungária Kft. részvételi jelentkezése érvényes volt és ezek a cégek a jelentkezések alapján alkalmasak a szerződés teljesítésére.
Ajánlatkérő az alkalmasnak minősített részvételre jelentkezők számára az ajánlati felhívást megküldte.
Az ajánlati felhívás alapján ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásával kívánta az ajánlatokat elbírálni az alábbi részszempontok, súlyszámok és pontszámítási módszer segítségével:
részszempontok súlyszámok
- ajánlati ár 2
- határidő 2
- szerződéstervezetben előírtaknál kedvezőbb kötbér mértéke 2
- fizetési határidő (max. 120 nap) 2
- szerződéstervezetben előírtnál kedvezőbb garanciális és szavatossági kötelezettség 2
Az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó határa 0 pont, felső határa 100 pont.
Ajánlatkérő az ajánlatokat úgy értékeli, hogy a legkedvezőbb tartalmi elem kapja a maximális pontszámot, a többi pedig az ettől való százalékos arányban kap pontot.
Ajánlatkérő az ajánlati dokumentáció 8. oldalán található 5. "A teljesítési és jótállási garancia" című részben az alábbiakat is meghatározta: "A vállalkozónak az eredményes teljes körű birtokba adást és a végszámlabenyújtást követően jótállási garanciát kell adnia megrendelőnek, melyben egyben a teljesítési garancia felszabadítását eredményezi.
A jótállási garancia akkor megfelelő, ha:
- a megrendelő nevére van kiállítva,
- a szerződés teljes bruttó bekerülési összegének 5%-a,
- "A" kategóriás (I. o.) magyar bank által kerül kiállításra,
- korlátozás nélküli feltétlen és visszavonhatatlan,
- a felszólítástól számított 8 banki nap alatt igénybe vehető,
- futamideje (érvényessége): a teljes körű birtokba adás időpontjától számítva a vállalt garanciális időszak hosszát követő 30 nap."
"Fentieken túlmenően a bankgarancialevélben a banknak kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a megrendelő első írásbeli felszólítására - melyben kijelenti a vállalkozó szerződéses kötelezettségeinek elmulasztását -, a vállalkozó esetleges kifogásolását figyelmen kívül hagyva, azonnal kifizeti a megrendelőnek a megjelölt összeget a jogviszony vizsgálata nélkül, a bank saját kötelezettsége alapján. Ugyancsak szerepelni kell a szövegben, hogy a garancia visszavonhatatlan."
Ajánlatkérő 2002. október 24-én helyszíni bejárást és konzultációt tartott.
Ajánlatkérő az ajánlati dokumentáció 16. oldalán a szerződéstervezet 7.8. pontjában az alábbiakat is meghatározta:
"Az ajánlattevőt a műszaki átadás-átvétel napjától számított 3 év garanciális és a Ptk.-ban meghatározott szavatossági kötelezettség terheli. Ettől az időponttól kezdődik valamennyi beépített gép, berendezés, felszerelés garanciája, függetlenül attól, hogy az ajánlattevő azokat mely időpontban szerelte be."
Ajánlatkérő az ajánlati dokumentáció szerződéstervezetében a 8. "kötbér" című pontban az alábbiakat is meghatározta:
"Késedelmes és/vagy hibás teljesítés esetén az ajánlattevőt kötbérfizetési kötelezettség terheli. A kötbér az akadály elhárulása után azonnal készpénzátutalással esedékes. A kötbér mértéke napi 300 000 Ft, de maximum 18 M Ft.
Ajánlatkérő az ajánlati dokumentáció részét képező szerződéstervezet 10. pontja "jótállási garancia" részében megismételte az ajánlati dokumentáció 8. oldalán előírtakat.
Ajánlatkérő a helyszíni konzultáción a kötbérfeltételekkel kapcsolatban a következő értelmezést adta:
"A kötbér értéke napi 300 000 Ft, határidőcsúszás maximum 60 nap lehet, azaz a kötbér maximuma ennek következtében 18 M Ft..."
Ajánlatkérő egyidejűleg azt is meghatározta, hogy a kötbér előírt mértéke minden tekintetben kötelező, magasabb értékben sem fogad el ajánlatot.
A helyszíni konzultáción a garanciális és szavatossági idővel kapcsolatban kérdést tettek fel az alábbiak szerint:
"Kérdés: a pontozási szempontoknál - j) pontban előírtak szerint: garanciális és szavatossági kötelezettség"-nél mi a pontozási szempont?
Kérdésünk, ennek a pontozási szempontnak a mértékegysége a garanciális időtartam (hónapokban) vagy a vállalási ár (nettó) százaléka? Ha mindkettő, milyen arányban oszlik meg a súlyszám?
Válasz: mértékegység a reális garanciális időtartam években."
A 2002. november 3-i ajánlattételi határidőre 12 ajánlat érkezett: ajánlatot nyújtott be az I. r., a II. r., a III. r. kérelmező, a SADE Magyarország Kft., a KEVIÉP Kft., az ERRO '96 Kft., az ÁMK Kft., a Hoffmann Rt., a Mélyépszolg Kft., a KÖZVÍZ Kft., Penta Kft. és az OMS Hungária Kft.
Ajánlatkérő az ajánlatok benyújtását követően három ajánlattevőtől magyarázatot kért a kirívóan alacsony árajánlatokkal kapcsolatban, majd elbírálta az ajánlatokat.
Az ajánlatkérő 2002. november 25-én tartotta az eredményhirdetést, melyen kihirdette, hogy a közbeszerzési eljárás nyertese az OMS Hungária Kft., míg a második legjobb ajánlatot a Strabag Kft. tette. Ajánlatkérő az eredményhirdetésen egyidejűleg azt is kihirdette, hogy minden ajánlatot érvényesnek minősített.
I. r. kérelmező 2002. november 26-án nyújtotta be jogorvoslati kérelmét, melyet a jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson pontosított.
I. r. kérelmező pontosított jogorvoslati kérelmében kérte, hogy a Döntőbizottság állapítson meg jogsértést, semmisítse meg ajánlatkérő eljárást lezáró döntését, hívja fel ajánlatkérőt a Kbt. szabályainak megfelelő döntés meghozatalára, marasztalja ajánlatkérőt a költségek viselésében és az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére és ideiglenes intézkedésként, a szerződés megkötését tiltsa meg.
Kérelmének indokolásaként előadta, hogy álláspontja szerint ajánlatkérő 2002. november 25-én kihirdetett döntése jogsértő, mert nyertesként nem az összességében legelőnyösebb ajánlattevőt hirdette ki ajánlatkérő.
Álláspontja szerint az ajánlatkérő nem a felhívásban meghatározott módszerekkel értékelt, ezzel megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdését.
A kötbérvállalások értékelésekor ajánlatkérő nem vette figyelembe a saját maga által meghatározott feltételeket, vagyis azt, hogy 300 000 Ft napi és maximum 18 M Ft mértéket lehetett vállalni. A felhívásból az sem következett egyértelműen, hogy a napi kötbért fogja csak értékelni az ajánlatkérő, helyesebb lett volna az összes kötbér mértékére figyelemmel értékelni az ajánlatokat.
Az itt kiosztott pontszámoknál a kérelmező olyan hátrányt szenvedett, amely helyes értékelés esetén az ő nyertességét biztosította volna.
A teljesítési határidőkre adott pontszámok sem a megadott módszerből következnek, mert a határidő számításának kezdő időpontját az ajánlatkérő önkényesen választotta meg.
A garancia és szavatosságvállalások értékelése is a felhívástól eltérően történt, feltehetően a szavatossági idő figyelmen kívül hagyásával. A garancia tekintetében az ajánlatkérő a kérdésekre adott válaszai között annak "reális" mértékére utalt. A nyertes 125 évet vállalt, ami irreális, vagyis nem lehetett volna az értékelés alapja. Kérelmező legfeljebb 50 év garanciális időt tart reálisnak, amely megegyezik a csatornaberuházás általános várható élettartamával. Az irreális vállalás értékelése álláspontja szerint eltorzította az ajánlatok értékelését és az eljárás eredményét. Álláspontja szerint a jogszerű értékelés az ő nyertességét biztosította volna. Továbbá vitatta a 125 éves időtartamra vonatkozóan bankgarancia bevonásának lehetőségét.
Sérelmezte továbbá azt, hogy ajánlatkérő az ajánlati felhívásban szavatossági és garanciális időként egy bírálati részszempontot határozott meg 2 súlyszámmal, azonban az értékelés során és az összegzés alapján két külön bírálati részszempontban értékelte a szavatossági és garanciális részszempontot 1-1 súlyszámmal.
Ezzel ajánlatkérő megváltoztatta az ajánlati felhívásban meghatározottakat és ez jogszabálysértést követett el.
II. r. kérelmező 2002. december 2-án nyújtott be jogorvoslati kérelmet, melyet 2002. december 10-én benyújtott beadványaival kiegészített és a jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson pontosított.
II. r. kérelmező pontosított jogorvoslati kérelmében kérte, hogy a Döntőbizottság állapítson meg jogsértést, semmisítse meg ajánlatkérő eljárást lezáró döntését, hívja fel ajánlatkérőt a Kbt. szabályainak megfelelő döntés meghozatalára, marasztalja a jogsértőt az eljárással kapcsolatban felmerült költségek viselésére és alkalmazzon ideiglenes intézkedést.
Kérelme indokaként előadta, hogy a nyertes által vállalt 125 év garanciális és szavatossági kötelezettség irreális, ugyanis meghaladja a beszerzés tárgyának várható élettartamát. Ezen vállalásokat elfogadhatatlannak ítéli meg, azért is, mert kizártnak tartja a fentiekkel megegyező időtartamú bankgarancia vállalását valamely bank részéről. A felhívás szerint követelmény volt, hogy a bankgarancia tartalmával megegyezően pénzügyi biztosítékot is vállaljon ajánlattevő, ha pedig az ajánlat nem tartalmazza a szükséges biztosítékról szóló bankgaranciát, akkor az ajánlat érvénytelen. Egyebekben a lehetetlen vállalással tett ajánlat elfogadása álláspontja szerint a Kbt. alapelveit sérti.
Álláspontja szerint továbbá kizárt, hogy a garanciális és szavatossági kötelezettség időtartama meghaladja a dolog élettartamának reálisan várható idejét. Jelen esetben a közbeszerzés tárgyának egyes részei (pl. gépi berendezések) élettartama csak töredéke az ajánlattevő által vállalt 125 évnek, ezért a vállalt jótállási és szavatossági kötelezettség teljesítése objektíve lehetetlen. Az is kizárt, hogy van olyan bank, amelyik a jótállási bankgarancia idejét 125 évre vállalta volna. Miután a jótállási bankgaranciát a nyertestől csak a teljesítést követően kéri az ajánlatkérő a felhívás szerint, a jelen pillanatban nincs lehetőség arra, hogy az előzőekről az ajánlatkérő megbizonyosodjon. A teljesíthetetlen feltételek vállalásával tett ajánlat elfogadása pedig sérti a verseny tisztaságát.
Továbbá előadta, hogy amennyiben a Döntőbizottság megállapítja, hogy a Strabag Kft. a 100 éves, az ÁMK Kft. a 40 éves, az OMS Hungária Kft. a 125 éves, a Mélyépszolg Kft. az 50 éves, a Hoffmann Rt. a 100 éves garancia és szavatossági idő vállalásával lehetetlen szolgáltatásokra vállalkozott, akkor ezen ajánlattevők ajánlatait álláspontja szerint a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelennek kell tekinteni.
III. r. kérelmező 2002. december 3-án nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz, melynek hiányosságait hiánypótlási felhívást követően 2002. december 9-én pótolta, majd a kérelmét a jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson pontosította.
III. r. kérelmező pontosított jogorvoslati kérelmében előadta, hogy álláspontja szerint ajánlatkérő döntése jogszabálysértő, mert a kötbérajánlatok tekintetében nem az ajánlati felhívásban foglaltak szerint járt el, egyebekben álláspontja szerint az ő ajánlata kedvezőbb volt a nyertes ajánlatánál. Figyelembe véve, hogy az ajánlati ár tekintetében az ő ajánlata volt rendkívül kedvező, nyertesként őt kellett volna kiválasztani a jogszerű elbírálás esetén.
Előadta továbbá, hogy az ajánlatában szereplő 100 éves megajánláshoz képest a nyertes 125 évet ajánlott meg garancia és szavatossági idő tekintetében, azonban mindkét cég ugyanolyan I. o. anyagból, minőségben dolgozik és ez a 25 év eltérés a nyertes javára csak egy "blöff", amely lehetetlen, illetve irreális tartalmi elem, amelyet nem is teljesíthet a nyertes. Álláspontja szerint ajánlatkérő azzal, hogy a nyertes ajánlatát 125 évvel értékelte, garancia és szavatosság tekintetében megsértette a Kbt. 24. § (1) bekezdését.
Álláspontja szerint ajánlatkérő megsértette a nyertes ajánlatának értékelésével, illetve annak érvényessé minősítésével a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjára tekintettel az 52. § (1) bekezdést, a 24. § (1) bekezdését, valamint a Kbt. 55. § (6) bekezdését.
Ennek alapján kérte a jogsértés megállapítását, az ajánlatkérő által hozott eljárást lezáró döntés megsemmisítését ajánlatkérő felhívását a Kbt. szabályainak megfelelő döntés meghozatalára, valamint kérte azt, hogy a Döntőbizottság kötelezze a jogsértőt az eljárási díj és a felmerült költség viselésére.
Kérte ideiglenes intézkedéssel a szerződéskötés megtiltását.
Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelmekre tett észrevételében, illetve a tárgyaláson tett nyilatkozatában az alábbiakat adta elő.
Kérte I. r. kérelmező jogorvoslati kérelmének megalapozatlanság miatti elutasítását. Álláspontja szerint az ajánlattevők közül többen is az ajánlatkérő által meghatározott maximális mértékű napi 18 M Ft kötbért vállalták, a kérelmező ennél alacsonyabb, napi 7 926 157 Ft kötbérre tett ajánlatot, pontszáma a megadott módszerrel számítva 88,06 pont lett. A kérelmező az összes kötbér esetében a maximumot meghaladóan tett ajánlatot, ezért őt ki is lehetett volna zárni az eljárásból.
Előadta, hogy a vállalási határidő pontozásánál a szerződéskötés tervezett időpontjához viszonyítva végezte az értékelést, így lett a kérelmezőnek 152,96 a pontszáma. A garanciális és szavatossági kötelezettség vállalása részszempont értékelésében a két tényezőt fele-fele súllyal vette figyelembe, és ezzel kapcsolatban az ajánlattevőket a helyszíni konzultáción már tájékoztatta arról, hogy az ajánlati felhívásban még egy bírálati részszempontként szereplő szavatossági és garancia két külön bírálati részszempontként kerül elbírálásra. Előadta továbbá, hogy a 125 év garanciát és szavatosságot reális vállalásnak tartja, mert a szennyvízcsatorna-hálózat szabvány szerinti élettartama minimum 50 év, de álláspontja szerint még 125 év múlva is működőképesnek kell lennie, továbbá ugyanezen időtartamra 5%-os bankgarancia is rendelkezésre áll a felhívás előírása szerint az esetleges követelések érvényesítésére.
Álláspontja szerint a pénzintézetek adnak bankgaranciát ilyen időtartamra is, erről szóban kért információkat. Előadta, hogy a 125 év garancia megalapozottságával kapcsolatos álláspontját saját tervezői, illetve üzemeltetői tapasztalataira alapozza. Hivatkozott arra, hogy ajánlatkérő közigazgatási területén közel 100 éves jól működő csatornák jelenleg is találhatók, amely területeket nem érint jelen közbeszerzés.
A II. r. kérelmező jogorvoslati kérelmével kapcsolatban szintén a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte. Álláspontja szerint 125 évnél hosszabb jótállási időtartamot is vállalnak más közbeszerzési eljárásokban az ajánlattevők.
Álláspontja szerint II. r. kérelmező helytelenül hivatkozik a szennyvízcsatornák várható élettartamára, mint a garancia és szavatosság felső határa. Álláspontja szerint egyrészt a létesítmények élettartama 50 évnél jóval hosszabb lehet, meghaladhatja a 100 évet is megfelelő üzemeltetés és karbantartás mellett. Másrészt az ajánlatkérő feladata a verseny feltételeinek a meghatározása az ajánlattevők pedig a feltételeknek megfelelően kötelesek ajánlatot benyújtani, illetve adhatnak ajánlatot. Álláspontja szerint a 125 éves jótállás és szavatossági időnek az a feltétele, hogy rendelkezésre álljon a jól megépített csatorna, 125 év múlva létezzen község, ha ezek a feltételek adottak, akkor a kötelezettségvállalásokat is érvényesíteni lehet.
A III. r. kérelmező jogorvoslati kérelmével kapcsolatban előadta, hogy meglepi a III. r. kérelmező által benyújtott jogorvoslati kérelem, hiszen a Strabag Kft. nem először tesz szavatosság, garancia tekintetében 100 éves felajánlást és ezt itt ő is reálisnak tartja, míg a nyertes ajánlattevő 125 éves felajánlását már irreálisnak.
Álláspontja szerint egyrészt az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása volt a cél, és irreleváns e tekintetben az, hogy melyik ajánlatban szereplő ajánlati ár volt a legalacsonyabb tekintettel arra, hogy itt nem az a döntő, hanem az összességében legkedvezőbb ajánlatot kell a Kbt. rendelkezései szerint nyertesnek nyilvánítani.
Az ajánlati ár kedvezősége a jelen eljárásban csak mint az egyik részszempont (megfelelő súlyszámmal) volt hatással az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztására. Ennek alapján kérte a III. r. kérelmező jogorvoslati kérelmének az elutasítását is.
Egyéb érdekeltek a jelen jogorvoslati eljárásban értékelhető érdemi észrevételt nem tettek.
A Döntőbizottság az azonos közbeszerzési eljárásra tekintettel a D.718/2002., a D.733/2002. és a D.738/2002. sz. jogorvoslati eljárásokat D.718/2002. számon egyesítette és egy jogorvoslati eljárásban bírálta el:
A Döntőbizottság D.718/3/2002. sz. ideiglenes intézkedésével a szerződés megkötését megtiltotta.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratokból és a felek tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelmek az alábbiak szerint részben megalapozottak.
A Döntőbizottság először I. r. kérelmező jogorvoslati kérelmének az ajánlati felhívás bírálati részszempontjának módosítására vonatkozó kérelmi elem elkésettségét vizsgálta.
A Kbt. 79. § (7) bekezdése szerint az eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított kilencven napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni, illetve e határidőn belül indítható meg hivatalból az (5) vagy a (6) bekezdés szerint. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
Ajánlatkérő - a kérelmezők által sem vitatottan - a 2002. október 24-én tartott helyszíni bejáráson, illetve konzultáción bejelentette, hogy az ajánlati felhívásban még egy bírálati részszempontként szereplő "szerződéstervezetben előírtnál kedvezőbb garanciális és szavatossági kötelezettség" bírálati részszempontból, melyhez 2 súlyszám tartozik, két önálló bírálati részszempontként "a szerződéstervezetben előírtnál kedvezőbb garanciális kötelezettség" (1 súlyszámmal) és "a szerződéstervezetben előírtnál kedvezőbb szavatossági kötelezettség" (1 súlyszámmal) kerül értékelésre.
I. r. kérelmező képviselője a helyszíni konzultáción részt vett, így az ajánlati felhívás bírálati részszempontjának módosításával, illetve értékelési módszerrel kapcsolatos információ birtokába jutása, vagyis a tudomásszerzés időpontja a helyszíni konzultáció időpontja. Így ettől az időponttól kell a 15 napos jogvesztő határidőt is számítani.
A Döntőbizottságnál I. r. kérelmező 2002. november 26-án terjesztett elő jogorvoslati kérelmet, mely a 2002. október 24-étől számított 15 napos jogvesztő határidő utáni időpont.
A Döntőbizottság ennek alapján megállapította, hogy I. r. kérelmező által az ajánlati felhívás módosításával kapcsolatban előadott jogorvoslati kérelemrész elkésett, így azt a Döntőbizottság érdemben nem vizsgálhatta.
A Döntőbizottság rámutat arra is, hogy ajánlatkérő a garancia és szavatosság bírálati részszempont szétválasztásával és közöttük a súlyszám egyenlő arányban való megosztása nem jár az ajánlatok értékelésének torzításával, hiszen a két új bírálati részszempont a korábbi bírálati részszempontban egyenrangú tartalmi elem (kvázi alszempont) volt.
A Döntőbizottság ezt követően érdemben először a jogorvoslati kérelmeknek az irreális garancia és szavatossági ajánlati elemeket tartalmazó ajánlatok érvénytelenségére vonatkozó részét vizsgálta meg.
A Kbt. 52. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek.
A Kbt. 52. § (2) bekezdése alapján érvénytelen az ajánlat, ha
a) azt az ajánlati felhívásban meghatározott ajánlattételi határidő lejárta után nyújtották be;
b) azt olyan ajánlattevő nyújtotta be, aki nem jogosult az eljárásban részt venni;
c) az ajánlattevő a biztosítékot nem, vagy nem az előírtaknak megfelelően bocsátotta rendelkezésre;
d) az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A garanciális és szavatosság vállalás tekintetében ajánlatkérő a bírálati részszempont címe alapján a minél hosszabb időtartalmú garanciavállalásokat és szavatosságvállalásokat kívánt értékelni. A dokumentációban azzal összhangban nem határozott meg felső határt e két elem tekintetében.
Ajánlattevők az ajánlatukban konkrét időtartamokat határoztak meg, mely garancia esetében 1 évtől (KÖZ-VÍZ Kft.) 125 évig terjed (OMS Kft.).
A Döntőbizottság rámutat arra, hogy ajánlatkérő ugyan "reális" megajánlásokat kért, de nem határozott meg olyan feltételeket, amely alapján konkrét értékre figyelemmel a nem reális ajánlatokat érvénytelenné lehetne nyilvánítani.
Ajánlattevők valamennyien tettek ajánlatot a két bírálati részszempontra.
A Döntőbizottság egyidejűleg rámutat arra is a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjára tekintettel, hogy a Kbt. 52. § (1) bekezdésének alkalmazására azon ajánlatok esetén, amelyek az ajánlati felhívásban meghatározott feltételeket kielégítik, nincs mód. Az érvénytelenítést nem alapozza meg az sem, hogy a jelzett elvárásokat (akár többszörösen is) meghaladják a vállalások, miután ajánlatkérő felső határt nem határozott meg. Az ajánlatkérő helyesen járt el, amikor azon ajánlatokat, amelyekben a garanciális megajánlás 50 vagy azt meghaladó évet ért el nem minősítette érvénytelennek, így a jogorvoslati kérelmek erre vonatkozó része megalapozatlan.
A Döntőbizottság ezt követően az ajánlatok értékelésével kapcsolatos kérelmi elemeket összevontan vizsgálta meg.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli úgy, hogy a legjobb ajánlati tartalmi elemre a maximális, a többi ajánlat ugyanazon részszempont szerinti tartalmi elemére pedig a 34. § (3) bekezdésének d) pontja alapján a felhívásban meghatározott módszerrel számolt pontszámot adja. Majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az értékelési folyamatban az 59. § (2)-(3) bekezdéseiben foglaltakat is érvényesíteni kell. Az az ajánlat az összességében a legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb, vagy amelyet az egyenértékű (azonos összpontszámú) ajánlatok közül a 35. § (1) bekezdése vagy az 59. § (4)-(5) bekezdései alapján előnyben kell részesíteni.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése szerint az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével vagy - visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta - az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személlyel kötheti meg a szerződést.
Az ajánlatok elbírálásának szempontja az összességében legalacsonyabb ajánlat kiválasztása volt. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő ennek alapján több bírálati részszempont értékelésével választotta ki az eljárás nyertesét.
A Kbt. rendelkezései szerint az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásánál az ajánlati árnak csak mint az egyik bírálati részszempontnak van szerepe. Ennek alapján az alacsonyabb ajánlati árat tartalmazó ajánlat nem lehet automatikusan az eljárás nyertese.
Erre tekintettel a III. r. kérelmező jogorvoslati kérelmének azon része, mely szerint az ő ajánlata lett volna jogszerű eljárás esetén az eljárás nyertese, csupán mert az ajánlati ára alacsonyabb a nyertesénél, a Döntőbizottság álláspontja szerint nincs összhangban a Kbt. rendelkezéseivel, így a jogorvoslati kérelem e része megalapozatlan.
A kérelmezők és a nyertes ajánlatának a felhívás részszempontjai szerinti tartalmi elemei a következők:
I. r. kérelmező
- Nettó ajánlati ár 396 307 861 Ft
- Befejezési határidő 2003. 08. 12.
- Szerződéstervezetben előírtaknál kedvezőbb garanciális kötelezettség 6 év
- Szerződéstervezetben előírtaknál kedvezőbb szavatossági kötelezettség 12 év
- Fizetési határidő részszámla 120 nap, végszámla 143 nap
- Szerződéstervezetben előírtaknál kedvezőbb kötbér 7 926 157 Ft/nap
II. r. kérelmező
- Nettó ajánlati ár 474 972 000 Ft
- Befejezési határidő 2003. 11. 15.
- Szerződéstervezetben előírtaknál kedvezőbb garanciális kötelezettség 10,42 év
- Szerződéstervezetben előírtaknál kedvezőbb szavatossági kötelezettség 12 + 5 = 17 év
- Fizetési határidő 90 nap
- Szerződéstervezetben előírtaknál kedvezőbb kötbér 300 000 Ft/nap
III. r. kérelmező
- Nettó ajánlati ár 482 370 000 Ft
- Befejezési határidő 2003. 09. 05.
- Szerződéstervezetben előírtaknál kedvezőbb garanciális kötelezettség 100 év
- Szerződéstervezetben előírtaknál kedvezőbb szavatossági kötelezettség 100 év
- Fizetési határidő 120 nap
- Szerződéstervezetben előírtaknál kedvezőbb kötbér 18 000 000 Ft/nap
Nyertes
- Nettó ajánlati ár 534 000 000 Ft
- Befejezési határidő 2003. 09. 10.
- Szerződéstervezetben előírtaknál kedvezőbb garanciális kötelezettség 125 év
- Szerződéstervezetben előírtaknál kedvezőbb szavatossági kötelezettség 125 év
- Fizetési határidő 120 nap
- Szerződéstervezetben előírtaknál kedvezőbb kötbér 18 000 000 Ft/nap
A Döntőbizottság csak a jogorvoslati kérelmekben érintett bírálati részszempontok értékelését vizsgálta meg, mivel az 1. "ajánlati ár" és a 4. "fizetési határidő" bírálati részszempont értékelését kérelmezők nem vitatták, e két bírálati részszempont értékelését a Döntőbizottság nem vizsgálta.
A 2. "teljesítési határidő" bírálati részszempont
Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban és dokumentációban nem rendelkezett arról, hogy a vállalt határidő összehasonlítása milyen határnaphoz viszonyítva történik az általa meghatározott pontszámítási módszerrel.
I. r. kérelmező csak a teljesítési határidő időtartamát, illetve számítási módját vitatta, nem pedig az időtartam alapján kapott pontokat, illetve nem a pontozásos értékelést.
Az alkalmazott számítási módszer az alábbi volt:
(1-vizsgált határidő-legjobb határidő)
P = ------------------------------ × 100 × súlyszám
legjobb határidő
Ajánlatkérő a vállalt teljesítési határidőből a megvalósítás időtartamát a szerződéskötés időpontjától a teljesítési határidő végső időpontjáig terjedő időtartam összehasonlításával végezte el.
Ajánlatkérő azon nyilatkozatát, hogy a szerződés teljesítése a szerződés aláírásával egy időben - a szerződés szerinti munkaterület átadást megelőzően is - megkezdődhet, illetve a munkaterület átadása csak a helyszíni építési tevékenység kezdetével hozható összefüggésbe, a Döntőbizottság elfogadta, tekintettel arra, hogy a kivitelezési tevékenységhez kapcsolódó tevékenységek már a szerződéskötés időpontjától végezhetőek. Ezen időtartam, illetve ezen kezdő időpont a szerződés teljesítése tekintetében elfogadható.
Ennek alapján a Döntőbizottság álláspontja szerint a szerződéskötés felhívásban tervezett napját, azaz az eredményhirdetést követő 9. napot (2002. december 3-át) alapul vevő ajánlati ajánlatkérői időtartam számítás jogszerű és megfelelt az ajánlatkérő által meghatározott módszernek is.
A fentiek szerint az ajánlatkérő által végzett értékelés e bírálati részszempontban jogszerű volt, így a jogorvoslati kérelem e bírálati részszempont tekintetében megalapozatlan.
3. bírálati részszempont "szerződéstervezetben előírtaknál kedvezőbb kötbér mértéke"
Az ajánlati felhívás és a dokumentáció alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő jelen bírálati részszempontban az általa előírtnál kedvezőbb kötbért kívánta pontozni, illetve értékelni. Másrészt azonban ajánlatkérő kijelentette, hogy nem lehet eltérni a szerződéstervezetben általa megadott kötbértől. Ajánlatkérő nem határozta meg az ajánlati felhívásban, illetve dokumentációban, hogy a napi vagy az összes kötbért kívánja értékelni, összehasonlítani. Megvizsgálva az ajánlati felhívás és az ajánlatkérő dokumentációjában szereplő szerződéstervezet vonatkozó részeit, a helyszíni konzultáción elhangzott értelmezést, továbbá az ajánlatkérő nyilatkozatait a jogorvoslati eljárásban, a Döntőbizottság értelmezése szerint az értékelés során a szerződéstervezetben közölt előírást a napi kötbér összegére vonatkozó követelményeknek kell tekinteni, az ott meghatározott korlátok között lehet kedvezőbbet ajánlani.
A minimális elvárás az ajánlati dokumentáció és felhívás szerint napi 300 000 Ft volt, ugyanakkor a napi kötbér felső határát is meghatározta ajánlatkérő 18 M Ft összegben. Ha ez a kötbérmaximum a napi kötbérre vonatkozik, akkor nem vonatkozhat egyúttal az összes kifizethető kötbérre is, tehát az ajánlatkérő utólagos hivatkozása az I. r. kérelmező ajánlatának érvénytelenségére - melyet egyébként a közbeszerzési eljárásban ajánlatkérő nem állapított meg - megalapozatlan.
A Döntőbizottság megállapította, hogy I. r. kérelmező napi kötbér vállalása (7 926 157 Ft) jóval magasabb a minimumként meghatározott napi kötbérnél, míg a maximális kötbérre tett ajánlata a napi kötbérnek a tízszerese (79 261 570 Ft). Az ajánlatkérő a pontszámokat kizárólag a napi kötbér összehasonlításával számította ki, ami nem fejezi ki a tényleges különbséget az ajánlattevők vállalásai között, ezért kaphatott az OMS Kft. maximális pontszámot az egyetlen napra vállalt 18 M Ft-os kötbérére, míg az I. r. kérelmező jóval kevesebb pontszámot kapott, pedig ő összesen 10 napig vállalta a kötbér fizetését és összességében jóval magasabb értékben, mint az OMS által felajánlott 18 M Ft-os összeg (annak mintegy négyszeresét vállalva).
A Döntőbizottság álláspontja szerint a "kötbér" bírálati részszempontnak fogalmilag részei a napi kötbér összege és az összességében számított kötbér is. Ajánlatkérő az ajánlatoknak e bírálati részszemponthoz tartozó valamennyi tartalmi elemét nem hasonlította össze, hanem önkényesen kiemelte ebből a napi kötbér összegét, és csak azt hasonlította össze. Az ajánlatok e részszemponthoz tartozó másik tartalmi eleme egyáltalán nem került értékelésre. Ennek alapján az egyes ajánlatok tényleges tartalmi eltéréseit nem tükrözi az ajánlatkérő pontozásos értékelése által kialakított pontszám, így a Döntőbizottság álláspontja szerint e bírálati szempont értékelése során ajánlatkérő megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdését.
5. bírálati részszempont "a szerződéstervezetben előírtnál kedvezőbb garanciális kötelezettség" súlyszám 1.
Az aj ánlatkérő általa pontozásos értékelésnél használt képlet az alábbi volt:
vizsgált garanciális idő
------------------- × 100 × súlyszám
garanciális idő
Mielőtt e bírálati részszempont értékelésének vizsgálatát a Döntőbizottság elvégezte volna, megvizsgálta azon kérelmi elemek megalapozottságát is, mely ezen részszempontra benyújtott ajánlatokkal, illetve ezen részszempont értékelésével voltak kapcsolatosak.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás szerint a szerződéstervezetben előírtnál kedvezőbb kötelezettségvállalást kívánta volna értékelni. A szerződéstervezetben, mely az ajánlati dokumentáció részét képezte, ajánlatkérő három év garancia és jogszabály szerinti szavatosság megajánlását írta elő kötelezően.
A beszerzés tárgyával kapcsolatban a vízügyi ágazati szabvány (MSZ 10-311-86) 1. pont rendeltetési követelmények 1.1. általános követelmények pontjában a következőket határozza meg. "A csatornarendszernek az élettartam határáig (más előírás hiányában 50 évig) rendeltetésszerűen kell üzemelnie."
Ajánlatkérő a jelen közbeszerzési eljárásban, a dokumentációban, illetve az annak részét képező szerződéstervezetben a jelen bírálati részszemponttal, illetve ajánlati elemekkel kapcsolatban csupán alsó határt határozott meg, amikor a jogszabályban előírt garanciális időről, illetve annál kedvezőbb idő megajánlását kérte, hiszen a szerződéstervezetben három évet jelölt meg ilyen időtartamnak.
A helyszíni konzultáción feltett kérdések között az alábbi kérdést is föltették. "A pontozási szempontoknál - j) pontban előírtak szerint "garanciális és szavatossági kötelezettség"-nél mi a pontozási szempont. Kérdésünk, ennek a pontozási szempontnak a mértékegysége a garanciális időtartam (hónapokban) vagy a vállalási ár nettó százaléka? Ha mindkettő, milyen arányban növekszik meg a súlyszám? Válasz: Mértékegység a reális garanciális időtartam években."
A Döntőbizottság a fentiek alapján megállapította, hogy ajánlatkérő kifejezetten reális ajánlatokat kért a garanciális idő vonatkozásában.
A Kbt. rendelkezései szerint ajánlattevők az ajánlati felhívásban, dokumentációban meghatározottak alapján kötelesek ajánlataikat elkészíteni.
A Kbt. 24. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a közbeszerzési eljárás során ajánlatkérő köteles a verseny tisztaságát biztosítani, míg az ajánlattevő pedig köteles tiszteletben tartani a verseny tisztaságát.
A Ptk. rendelkezései alapján az egyes szerződések, illetve szerződéses ajánlatok elkészítésében, illetve a megajánlott ajánlati elemekben a felek akarata érvényesül. A közbeszerzési eljárás során ez az alapelv együtt érvényesül a közbeszerzési eljárásra vonatkozó eljárási alapelvekkel. Ennek megfelelően ajánlattevőknek ajánlataikat úgy kell elkészíteniük, hogy az ajánlataik ne sértsék a verseny tisztaságát.
Ennek megfelelően a Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatok tartalmát az egyes ajánlattevők az ajánlati felhívás, illetve a dokumentáció keretei között mindaddig szabadon határozhatják meg, amíg ezek a megajánlott tartalmi elemek nem járnak a más ajánlattevők érdekeit jogellenesen korlátozó, illetve sértő hatással.
A Döntőbizottság jelen közbeszerzési eljárás garanciavállalásai tartalmi elemeinek vizsgálata során megállapította, hogy az ajánlatok között 100, illetve 125 éves garanciavállalási ajánlatok is szerepelnek. Tekintettel arra, hogy a beszerzés tárgyára vonatkozó szabvány előírásai szerint a minimálisan meghatározott élettartam, illetve rendeltetésszerű használhatóságra való alkalmassági idő mintegy 50 év, és figyelembe véve azt is, hogy a garanciális kötelezettségek keletkezése a beszerzés tárgyának megvalósításával a teljesítéssel kezdődnek, illetve a megfelelő teljesítéshez kapcsolódnak, a Döntőbizottság álláspontja ezen időtartam a beszerzés tárgyának egészére vonatkozik, míg a beszerzés tárgyának egyes részei (szivattyúk, átemelők, gépi berendezések) élettartama ajánlatkérő által is elismerten, mintegy 5-10 éves időtartamúak. A beszerzés tárgya tekintetében a csatorna mint egység jelenik meg, így annak csővezetéki és gépi berendezéseire egyaránt vonatkoznia kell az ajánlattevő által megajánlott garanciának.
Tekintettel arra, hogy ajánlatkérő maga is elismerte azt, hogy az egyes gépi berendezések cseréjére kb. 5, illetve 10 éven belül szükség lesz - sőt erre vonatkozóan a működtetés tervezetében amortizációs alapot is bekalkulált -, hiszen az adott termékelv működési ideje, használhatósága ilyen időtartamra vonatkozik, így a megajánlott 100, illetve 125 éves garanciális időtartam értelmezhetetlen, hiszen a beszerzés tárgyának egyes részei csak ezen időtartam töredékéig vannak beépítve. Miután ezen berendezések is alkotórészei a csatornának, így velük szemben a garanciavállalás csak ezen rövid időszakra értelmezhető.
Tekintettel arra, hogy a jelen beszerzés tárgya egy csatornaszakasz megvalósítása, létesítése, a Döntőbizottság álláspontja szerint az adott gépi berendezések elvárható élettartamát, illetve működési idejét meghaladóan tett garanciavállalások már nem teljeskörűek, illetve nem terjednek ki a beszerzés tárgyának minden részére.
A Döntőbizottság álláspontja szerint mivel a 40, 50, 100, illetve 125 éves garanciavállalás az adott gépi berendezések cseréje, nagyjavítása után már nem terjed ki teljeskörűen a beszerzés tárgyára, így nem azonos terjedelmű a garanciavállalás tárgya az első (vagyis az eredetileg beépített gépeket, berendezéseket is tartalmazó) időszakra és a későbbiekben, amikor már nem az ajánlattevő által eredetileg beépített gépekkel és berendezésekkel működik a csatornahálózat.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a garancia mint kötelezettségvállalás a vállalt időszakban teljes terjedelmében ki kell hogy terjedjen a beszerzés tárgyára. Ezzel ellentétes, csupán a vezetékekre kiterjedő előírást a Döntőbizottság az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban nem talált, illetve az ajánlattevők sem határoztak meg az ajánlataikban. Azon ajánlattevők, akik a gépi berendezések várható élettartamának általuk is jól behatárolható időtartamát meghaladóan ajánlották meg a garanciális időtartamot, annak tudatában tehették meg ajánlataikat, hogy a garanciavállalás terjedelme folyamatosan csökkenni fog, tehát a vállalásaikat nem kell az ajánlattal megegyezően teljesíteniük.
Ennek alapján a Döntőbizottság álláspontja szerint azon ajánlattevők, akik a gépi berendezések mint a csatornarendszerek alkotórészeinek élettartamát, cserélési idejét meghaladó időtartamra tettek garanciavállalási ajánlatokat, megsértették a verseny tisztaságát. A verseny tisztaságát abból a szempontból is súlyosan sértik a fenti ajánlatok, hogy a gépi berendezések várható élettartamát is figyelembe vevő garanciavállalással megtett ajánlatok benyújtóit az értékelésnél hátrányos helyzetbe hozzák, számukra súlyos érdeksérelmet okoznak.
A Döntőbizottság ezzel kapcsolatban rámutat arra, hogy a verseny tisztaságának biztosítása az ajánlatkérő feladata. E feladat teljesítéséhez a törvény biztosítja a megfelelő jogi eszközöket. Ilyen a Kbt. 60. (1) bekezdés f) pontja, amely szerint eredménytelen az eljárás, ha valamelyik ajánlattevőnek az eljárás tisztaságát vagy a többi ajánlattevőnek az érdekét súlyosan sérti cselekménye miatt, az ajánlatkérő az eljárás érvénytelenítéséről döntött.
A Döntőbizottság rámutat arra, hogy amennyiben ajánlatkérő észlelte a benyújtott verseny tisztaságát sértő garanciavállalási elemeket tartalmazó ajánlatokat, a Kbt. 24. § (1) bekezdése értelmében a verseny tisztaságának védelmében alkalmaznia kellett volna a Kbt. 60. § (1) bekezdés f) pontjában írt rendelkezéseket, és ennek megfelelően a közbeszerzési eljárást a Kbt. 60. § (1) bekezdés f) pontja alapján eredménytelennek kellett volna nyilvánítani. Megoldva ezzel a közbeszerzési eljárás során benyújtott a Kbt. 24. § (1) bekezdését sértő ajánlatok kezelését, illetve ezzel a végső eszközzel biztosítva a verseny tisztaságát a közbeszerzési eljárás során.
Tekintettel arra, hogy ajánlatkérő a közbeszerzési ajánlata során nem így járt el, hanem az 50 évet meghaladó, egészen 125 évig terjedő garanciavállalásokat is értékelhetőnek tekintette és értékelte, így a Döntőbizottság álláspontja szerint megsértette a Kbt. 24. § (1) bekezdésének a verseny tisztasága biztosítására vonatkozó kötelezettségét, így a jogorvoslati kérelmek egy része megalapozott.
A Döntőbizottság elfogadta kérelmezők azon álláspontját, mely szerint az 50 vagy azt meghaladó évre kiterjedő garanciavállalás olyan szempontból irreális, hogy maga ajánlatkérő is úgy nyilatkozott, hogy az adott gépek, berendezések cseréjére külön amortizációs alapot kíván az üzemeltetés során létrehozni, és azok cseréje nem garanciában történik, azaz a nyertes által vállalt garanciáktól független. Ugyanakkor a Döntőbizottság nem fogadta el ajánlatkérő azon nyilatkozatát, mely szerint 100-125 éves csatornák is működhetnek, sőt ajánlatkérő közigazgatási területén az 1920-as években épült csatornák is találhatók, amelyek jelen pillanatban is jó állapotban vannak és tökéletesen használhatóak, és erre tekintettel a 100-125 éves időtartam mint garanciális időtartam nem tekinthető túlzottnak. A Döntőbizottság rámutat arra, hogy jelen beszerzés tárgya komplett csatornaszakasz létesítése volt a szükséges gépi berendezésekkel együtt, ezért az összehasonlítás a korábban épület vezetékekkel nem is lehetséges.
6. A "szerződéstervezetben előírtnál kedvezőbb szavatossági kötelezettség vállalása" bírálati részszempont, súlyszám 1.
E bírálati részszempontnál Döntőbizottság észlelte, hogy a szerződéstervezetben ajánlatkérő felső határt nem határozott meg. A benyújtott ajánlatokban jelen esetben is szerepelnek 40, 50 évet vagy azt meghaladó (100-125 éves vállalások). Tekintettel arra, hogy a szavatossági követelmény szintén a teljesítés időpontjában keletkező állapothoz kapcsolódó kötelezettségvállalás, ezért a Döntőbizottság az előző bírálati részszempontnál kifejtettekkel azonosan állapította meg azt, hogy azon ajánlatok, amelyekben az idő múlására tekintettel a beszerzés tárgyának nem minden részére kiterjedő, csökkenő terjedelmű (gépek, berendezések élettartamát meghaladó) megajánlások szerepelnek, szintén sértik a verseny tisztaságát. Ennek alapján a Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő azzal, hogy az előző pontban kifejtettek szerint a verseny tisztaságát sértő ajánlatokat, megsértette a Kbt. 24. § (1) bekezdését, így a jogorvoslati kérelem az erre vonatkozó része szintén megalapozott.
A fentiekben kifejtettek szerint a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő az ajánlatok értékelésével megsértette a Kbt. 24. § (1) bekezdését, melyet a verseny tisztaságának biztosítása érdekében a közbeszerzési eljárást eredménytelenné kellett volna nyilvánítania. Tekintettel arra, hogy ajánlatkérő nem így járt el, hanem eredményessé nyilvánította az eljárást és nyertest hirdetett, ezzel megsértette a Kbt. 59. § (1) bekezdését, mert az eljárásnak nem lehet nyertese a Kbt. 24. § (1) bekezdés sérelmére tekintettel, így a jogorvoslati kérelmek e része is megalapozott.
A Kbt. 31. § (6) bekezdése szerint az ajánlatkérő legkésőbb a közbeszerzési eljárás előkészítése során köteles meghatározni a közbeszerzési eljárásának belső felelősségi rendjét, a nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek (szervezetek) felelősségi körét.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja úgy rendelkezik, hogy a Bizottság határozatában bírságot köteles kiszabni az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel és a jogsértésért, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.
A Kbt. 88. § (4) és (5) bekezdése az alábbiakat mondja ki:
A (4) bekezdés szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
Az (5) bekezdés szerint a bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani.
A Kbt. 2002. január 1. napjától hatályos rendelkezése kötelezően előírja a Döntőbizottság számára a törvény szabályait megszegő szervezettel és a jogsértésért felelős személlyel, illetve szervezettel szemben a bírság alkalmazását.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a jogsértő döntéseket testület hozta, így a jelen közbeszerzési eljárásban a személyi bírság alkalmazására nincs mód.
A Döntőbizottság az eset összes körülményei között mérlegelte azt is, hogy a bírságolt szervezet, 2002. január elseje óta először követ el a Kbt. rendelkezésébe ütköző jogsértést, továbbá hogy az eljárást lezáró döntés megsemmisítése által a jogsérelem reparálható, valamint a beszerzés értékét és azt is, hogy a jogsértések a közbeszerzési eljárás egészére - ide értve az eredményét is - kihatottak. Ennek során a Döntőbizottság figyelembe vette azt is, hogy a jelen közbeszerzési eljárásban ajánlatkérő a Kbt. alapelvi rendelkezéseit sértette, mely magatartásával a közbeszerzési törvény preambulumában meghatározott céljával ellentétes magatartást tanúsított, amely kihatott a jelen közbeszerzési eljárás eredményére, a nyertes kiválasztására is. Ennek alapján a Döntőbizottságnak az az álláspontja, hogy jelen eljárás során az ajánlatkérővel, mint jogi személlyel szemben 2 000 000 Ft - bírság kiszabása arányban áll a jogsértések súlyával.
A fent leírt indokok alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdésének c), d), f) és h) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta ajánlatkérővel szemben, a jogorvoslati kérelem megalapozatlan részeit a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja, továbbá az elkésett kérelem elemet a Kbt. 80. § (4) bekezdése alapján elutasította.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. január 8.
Dr. Nagy László Gábor s. k., Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Sárkány Izolda s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
