KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (0805)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.742/13/2002.
Tárgy: dr. Kardkovács Kolos KT-tag által hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárás Nagykapornak Község Önkormányzata I. r. és az Arinext Kft. II. r. kérelmezett ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Közbeszerzések Tanácsa tagja dr. Kardkovács Kolos (1011 Budapest, Mária tér 3., a továbbiakban: kezdeményező) által Nagykapornak Község Önkormányzata (8935 Nagykapornak, Zrínyi út 1., a továbbiakban: I. r. kérelmezett, illetve ajánlatkérő, képviseli: dr. Csiszár Gyula ügyvéd, 8900 Zalaegerszeg, Balatoni u. 8.) "Nagykapornak és térsége szennyvízelvezetése és Pacsa községi szennyvíztisztító bővítése" tárgyú közbeszerzési eljárása és az Arinext Kft. (4025 Debrecen, Barna u. 1. I/8., továbbiakban: II. r. kérelmezett, képviseli: dr. Patay Géza ügyvéd, 1026 Budapest, Pasaréti út 72.) ellen hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárást megszünteti.
A felek viselik az eljárással kapcsolatban felmerült költségeiket.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás iratai és a felek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Az ajánlatkérő, továbbá Misefa, Nemesrádó, Zalaigrice, Szentpéterúr község önkormányzata közösen kezdeményezte szennyvízközmű-hálózat létesítését és gesztor önkormányzatnak Nagykapornak Község Önkormányzatát, az ajánlatkérőt jelölték ki.
Ajánlatkérő 2000. október 19-én állapodott meg az Enterplan Bt.-vel - akit Pappné Furdan Mária ügyvezető képviselt - abban, hogy elkészíti Nagykapornak és környéke szennyvízcsatorna-hálózat szennyvíztisztító telepének elvi vízjogi engedélyezési tervét, a megvalósíthatósági tanulmányt, a vízjogi létesítési engedélyezési tervet és dokumentációt, továbbá ezt engedélyezteti.
Az Enterplan Bt. a szerződést teljesítette, a terveken feltüntetésre került, hogy a tervezési munkákat Linka Péter és Fézler János végezte.
Az érintett önkormányzatok 2002. március 8-án állapodtak meg abban, hogy közös beruházásban megvalósítják Nagykapornak és térsége szennyvízelvezetését és -tisztítását, ennek érdekében vállalták a saját erő biztosítását, valamint céltámogatás elnyeréséhez igénybejelentés benyújtását. A gesztori teendők ellátásával továbbra is ajánlatkérőt bízták meg.
Ajánlatkérő 2002. augusztus 1-jén alkotta meg szabályzatát közbeszerzési eljárása felelősségi rendjéről. Ebben rendelkezett az összeférhetetlenséggel kapcsolatos kérdésekről is. A 31. § (2) bekezdésében előírta, hogy az a személy akire "kizáró, illetve összeférhetetlenségi ok áll fenn vagy keletkezett, az köteles azt bejelenteni és a folyamatban lévő eljárásban való részvételét azonnal megszüntetni."
Ajánlatkérő - a pénzügyi fedezet rendelkezésre állását követően - 2002. szeptember 11-én indította meg a nyílt előminősítéses közbeszerzési eljárást a rendelkező részben meghatározott tárgyban, a részvételi felhívás a Közbeszerzési Értesítő 2002. évi 37. számában jelent meg.
Ajánlatkérő a részvételi felhívás 3. a) pontjában határozta meg a beszerzés tárgyát és mennyiségét azzal, hogy a megvalósítandó létesítmények részletes műszaki adatait az ajánlatkérési dokumentáció tartalmazza.
Ajánlatkérő felhívásában rendelkezett a részvételre jelentkezőkkel szemben támasztott pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassági követelményekről.
A műszaki alkalmasság igazolására kérte többek között - a felhívás 9. b)-c) pontjában - azoknak a műszaki szakembereknek a megnevezését, képzettségük, jogosultságuk, szakmai gyakorlatuk bemutatását, akik a teljesítésben részt vesznek.
Az alkalmatlanná minősítési szempontok között - felhívás 10. b) pont 6. francia bekezdés - meghatározta, hogy a részvételre jelentkezőknek rendelkeznie kell legalább 1 fő saját állományú, főállásban foglalkoztatott, a vízügyi létesítmények építésére jogosult, felelős műszaki vezetői névjegyzékben nyilvántartott szakemberrel.
A részvételi jelentkezési határidőre, 2002. október 7-re 13-an nyújtották be részvételi jelentkezésüket, köztük az Arinext Kft., a II. r. kérelmezett is. A II. r. kérelmezett részvételre jelentkezésében a teljesítésben részt vevő műszaki szakemberek között Linka Pétert és Fézler Jánost nem nevezte meg.
Ajánlatkérő 2002. október 22-én hirdette ki a részvételi szakaszt lezáró döntését, 10 jelentkezőt - köztük a II. r. kérelmezettet is - alkalmasnak minősített és őket 2002. október 28-án hívta fel ajánlattételre.
Az ajánlattételre felhívottak megvásárolták az ajánlati dokumentációt, melynek részét képezte a műszaki dokumentáció, a műszaki leíráson, illetve a tervlapokon feltüntették a tervezőket: "vezető tervező Linka Péter és Fézler János". Az ajánlattételi határidőt 2002. december 11-ben állapították meg.
Dr. Kardkovács Kolos, a Közbeszerzések Tanácsának tagja 2002. december 4-én nyújtotta be jogorvoslati kezdeményezését.
Ebben előadta, közérdekű bejelentésből értesült arról, hogy ajánlatkérő közbeszerzési eljárásában a műszaki dokumentációt készítő Linka Péter és Fézler János vezető tervezőket a II. r. kérelmezett megbízási jogviszony keretében foglalkoztatja.
A kezdeményezéshez csatolt iratok szerint Zalalövő Város Önkormányzatának "Zalalövő külső városrészek és térsége szennyvízvezeték II. ütem megépítése" tárgyú közbeszerzési eljárása előminősítési szakaszában a II. r. kérelmezett - ajánlatkérői felvilágosítás kérést követően - azt a tájékoztatást adta, hogy "Linka Pétert és Fézler Jánost a közbeszerzés tárgyának megvalósítása során felelős műszaki vezetőként kívánják foglalkoztatni. Nevezettek munkavégzésre irányuló megbízási jogviszony alapján végzik tevékenységüket."
Álláspontja szerint ennek alapján alaposan feltételezhető, hogy a II. r. kérelmezett megsértette a Kbt. 24. § (2) bekezdésében foglalt alapelvet, továbbá a Kbt. 31. § (2) bekezdésében meghatározott összeférhetetlenségi rendelkezést. E szakasz szerint csak olyan személy vonható be az eljárás előkészítésébe és lefolytatásába, akivel szemben nem áll fenn összeférhetetlenségi ok. Ezt az előírást köteles betartani az ajánlatkérő is és az ajánlattevő is.
A kezdeményező erre tekintettel kérte jogsértés megállapítását és jogkövetkezmények alkalmazását, továbbá ideiglenes intézkedésként a közbeszerzési eljárás felfüggesztését.
Indítványozta továbbá, hogy a Döntőbizottság vizsgálja meg, hogy a II. r. kérelmezett az eljárás során szolgáltatott-e hamis adatot, vagy tett-e hamis nyilatkozatot.
A Döntőbizottság a D.742/3/2002. számú 2002. december 5-én kelt határozatában ideiglenes intézkedésként a közbeszerzési eljárást lezáró szerződés megkötését megtiltotta.
Ajánlatkérő, az I. r. kérelmezett írásbeli észrevételében és tárgyaláson tett nyilatkozatában előadta, hogy közbeszerzési eljárása előkészítése és lefolytatása során a Kbt. előírásait nem sértette meg.
Valóban a közbeszerzési eljárásuk műszaki dokumentációjának elkészítésében tervezőként részt vett Linka Péter és Fézler János, ezt rá is vezették a tervekre. A két tervező személye az ajánlatkérő számára azonban nem volt összefüggésbe hozható a részvételre jelentkezést benyújtó II. r. kérelmezettel. Ugyanis az Enterplan Bt.-vel állapodtak meg a tervek és a kapcsolódó dokumentáció elkészítésében.
Magából a részvételre jelentkezésből sem tűnt ki az esetleges kapcsolat a II. r. kérelmezett és a tervezők között, mivel a II. r. kérelmezett részvételi jelentkezése nem tartalmazott arra vonatkozó adatot, hogy akár az Enterplan Bt.-vel, akár a két tervezővel szerződéses vagy más jogviszonyban állt, illetve áll. A bemutatott szakemberek között Linka Péter és Fézler János nevét nem tüntették fel.
Ajánlatkérő csak a jogorvoslati kezdeményezés kézbesítését követően értesült arról, hogy a terveket készítő személyek esetleg munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állnak a részvételre jelentkezést benyújtó II. r. kérelmezettel.
Álláspontja szerint a Kbt. 31. § rendelkezései, továbbá ajánlatkérő szabályzata alapján a II. r. kérelmezettet, illetve a tervezőket terhelte volna vele szemben nyilatkozattételi kötelezettség arról, hogy nem összeférhetetlen részükről ajánlatkérő közbeszerzési eljárásában való részvétele. Maga ajánlatkérő ugyanis jóhiszeműen járt el, így vele szemben, ha valóban fenn is áll az összeférhetetlenség, nem alkalmazható hátrányos jogkövetkezmény. Bejelentette, hogy az ajánlattételi határidőre az ajánlatokat benyújtották, a II. r. kérelmezett is tett ajánlatot. Ajánlatkérő az eredményhirdetés időpontját - a benyújtott jogorvoslati kezdeményezésre tekintettel - elhalasztotta.
A II. r. kérelmezett írásbeli észrevételében és tárgyaláson tett nyilatkozatában arra hivatkozott, hogy nem megalapozott a jogorvoslati kezdeményezés és erre tekintettel kérte a jogorvoslati eljárás megszüntetését.
Előadta, hogy a II. r. kérelmezett vonatkozásában összeférhetetlenség nem áll fenn és a II. r. kérelmezett nem szolgáltatott hamis adatot, nem tett hamis nyilatkozatot.
A II. r. kérelmezett 1998. december 15-én kötött keretmegállapodást Fézler Jánossal és Linka Péterrel. E megállapodás megkötésének célja az volt a II. r. kérelmezett részéről, hogy a közbeszerzési eljárásokban való eredményes részvétele érdekében biztosítsa annak lehetőségét, hogy megfelelő szakképzettségű, gyakorlatú szakembereket jelölhessen meg, és annak alapján megfeleljen a támasztott alkalmassági követelményeknek.
Ez a megállapodás azonban tartalma alapján nem minősíthető sem munkaviszonynak, sem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonynak. Ezt a megállapodás 2. pontjában a felek kifejezetten is rögzítették.
A II. r. kérelmezett csak arra vált jogosulttá, hogy a két tervezőt a közbeszerzési eljárásokban részéről bevonni kívánt személyekként feltüntesse, természetesen csak abban az esetben, ha összeférhetetlenség nem áll fenn.
A megállapodás 4. pontjában rögzítették, hogy minden esetben, amikor a II. r. kérelmezett az adott közbeszerzési eljárásban nyertes lesz "külön-külön az adott, konkrét feladat ismeretében, megbízási szerződés kerül megkötésre a felek között, amelyek alapján a magánszemélyek el fogják látni a tervezői vagy irányítói, műszaki vezetői feladatokat".
Ajánlatkérő közölte, hogy e keretmegállapodás alapján konkrét, munkavégzésre irányuló megbízási szerződés megkötésére nem került sor. Ténylegesen ugyanis két közbeszerzési eljárásban tüntették fel a két tervezőt mint részükről nyertességük esetén a teljesítésbe bevonni kívánt személyeket. A gellénházai közbeszerzési eljárás esetében a II. r. kérelmezettet alkalmatlannak minősítették. Zalalövő Város Önkormányzatának közbeszerzési eljárása esetében pedig nem a II. r. kérelmezett lett az eljárás nyertese, így szintén nem került sor a két tervezővel megbízási jogviszony létesítésére.
Előadása alátámasztására írásbeli észrevételéhez csatolta a két tervező teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt azon nyilatkozatát, hogy: "az Arinext Kft.-vel munkakapcsolatban soha nem álltunk. Közöttünk sem munkaviszony, sem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony soha nem jött létre."
A II. r. kérelmezett hivatkozott arra is, hogy Zalalövő Város Önkormányzatának felhívásában az alkalmassági követelmények akként voltak meghatározva, hogy nem zárták ki a két tervező megjelölését és összeférhetetlenségi probléma sem vetődött fel, nem ők készítették a műszaki dokumentációt.
A II. r. kérelmezettnek ajánlatkérő közbeszerzési eljárásában nem is állt szándékában a két tervező bevonása a teljesítésbe. Egyrészt ismert volt előttük, hogy a két tervező készítette a műszaki dokumentáció terveit. Másrészt rendelkeztek az előírt követelményeknek megfelelő főállású szakemberrel, így nem is volt szükséges számukra a két tervező igénybevétele.
Erre tekintettel nem követtek el hamis adatszolgáltatást a két tervezőt valóban nem kívánják bevonni nyertességük esetén a teljesítésbe.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás során meghallgatta tanúként Fézler Jánost és Linka Pétert.
Mindketten azt a nyilatkozatot tették, hogy az 1998-ban kötött keretmegállapodáson kívül a II. r. kérelmezettel más jogviszonyt nem létesítettek, szerződést nem kötöttek.
A Döntőbizottság az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy a jogorvoslati kezdeményezés nem megalapozott.
A Kbt. 31. § (2) bekezdése az alábbiak szerint állapítja meg az összeférhetetlenségi szabályokat:
"Az eljárás előkészítésében, a felhívás, illetve a dokumentáció elkészítése során vagy az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében nem járhat el, illetőleg az eljárásba nem vonható be a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos gazdasági tevékenységet végző gazdálkodószervezet (a továbbiakban: érdekelt gazdálkodószervezet), illetőleg az olyan személy vagy szervezet, aki (amely)
a) az érdekelt gazdálkodószervezettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll;
b) az érdekelt gazdálkodószervezet vezető tisztségviselője;
c) az érdekelt gazdálkodószervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezik;
d) az a)-c) pont szerinti személy hozzátartozója."
Tényként megállapítható, hogy a két tervező a tervek elkészítésével részt vett ajánlatkérő közbeszerzési eljárásának előkészítésében.
A Döntőbizottság erre a tényre és a Kbt. fenti szabályozására tekintettel azt vizsgálta, hogy közbeszerzési eljárás által érintett időszakban a II. r. kérelmezett - mint érdekelt gazdálkodószervezet - és a tervezők között állt-e fenn munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony.
A Döntőbizottság a becsatolt szerződések, nyilatkozatok és tanúvallomások alapján vizsgálta, hogy a két tervező és a II. r. kérelmezett között milyen jogviszony állt, illetve áll fenn, ugyanis ennek tükrében állapítható meg, hogy áll-e fenn összeférhetetlenség.
A II. r. kérelmezett és a tervezők között áll fenn jogviszony, mivel egymással jogokat és kötelezettségeket keletkeztető szerződést kötöttek 1998. december 15-én. A szerződést a felek keretmegállapodásnak nevezték, a Döntőbizottság álláspontja szerint ugyanakkor a szerződés annak tartalma alapján minősíthető. A szerződés - fent idézett - 2. és 4. pontja alapján megállapítható, hogy egy atipikus megállapodás, azzal kapcsolatban keletkeztet jogokat, hogy a tervezőket közbeszerzési eljárásokban a II. r. kérelmezett általa igénybe venni kívánt szakemberekként feltüntethesse.
Erre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy e megállapodás nem minősíthető munkaviszonynak, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonynak.
A Döntőbizottság a becsatolt teljes bizonyító erejű magánokiratok és az ezzel egyező tanúvallomások alapján megállapította, hogy a II. r. kérelmezett és a tervezők között a fenti atipikus megállapodáson kívül más jogviszony nem jött létre.
Így a fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a Kbt. 31. § (2) bekezdésének összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezése nem került megsértésre.
A Döntőbizottság másodlagosan azt vizsgálta, hogy a II. r. kérelmezett szolgáltatott-e hamis adatot.
Tény, hogy a II. r. kérelmezett a tervezőket a részvételi jelentkezésében nem tüntette fel általa a teljesítésbe bevonni kívánt személyek között.
Ugyanakkor a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján nem vonható le arra következtetés, hogy a II. r. kérelmezett a nyilatkozatával ellentétben valójában be kívánta őket vonni. A II. r. kérelmezett egyben okszerű magyarázatát adta nyilatkozatának, rendelkezik az alkalmassági követelményeknek megfelelő főállású szakemberrel, továbbá ismert volt előtte, hogy a terveket Fézler János és Linka Péter készítette.
Erre tekintettel a Döntőbizottság álláspontja szerint a hamis adatszolgáltatás megvalósulására nem vonható le következtetés.
A Kbt. 79. § (1) bekezdése szerint a Döntőbizottság eljárására - ha e törvény másként nem rendelkezik - az államigazgatási eljárásról szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az Áe. 14. § (2) bekezdése alapján a közigazgatási szerv a hivatalból indított vagy folytatott eljárást - ha a megindításra vagy a folytatásra okot adó körülmény már nem áll fenn - megszünteti.
A Döntőbizottság megállapította, hogy folytatásra okot adó körülmény - figyelemmel arra, hogy összeférhetetlenség nem áll fenn, illetve hamis adatszolgáltatás nem történt - nem állapítható meg, ezért az Áe. 14. § (2) bekezdése alapján az eljárást megszüntette.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. január 13.
Dr. Nagy Gizella s. k., Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Engler Magdolna s. k.,
közbeszerzési biztos
