KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (0807)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.719/8/2002.
Tárgy: a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke által hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárás Nagymaros Város Önkormányzata ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke által (1024 Budapest, Margit krt. 85., a továbbiakban: Döntőbizottság elnöke) Nagymaros Város Önkormányzata (2626 Nagymaros, Fő tér 5., a továbbiakban: ajánlatkérő) "1000 adagos diákétkeztetésre szolgáló konyha létesítése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárás során megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 34. § (3) bekezdés c) és (4) bekezdés a) pontját, ezért megsemmisíti ajánlatkérőnek az ajánlati felhívásra vonatkozó és azt követő döntéseit.
A Döntőbizottság az ajánlatkérőt 1 000 000 Ft (azaz egymillió forint) bírsággal sújtja.
Kötelezi a Döntőbizottság az ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsának a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01720361-00000000 számú számlájára fizesse be.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás iratai és a felek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
A Pest Megyei Területfejlesztési Tanács pályázatot hirdetett a megye keretösszegének felhasználására 2002. évre. A pályázati kiírás X-XI. pontjában az alábbi módon határozta meg a támogatásban részesített teendőit a döntés után.
"A tanács a nyertes pályázók értesítésekor a szerződés megkötésére határidőt állapít meg, mely a döntést követő 90. nap.
A döntés érvényét veszti, ha a pályázó mulasztásából a szerződéskötésre megadott 90 napos határidőtől számított 30 napon belül nem jön létre a támogatási szerződés.
A tanács elnöke a döntésről írásban értesíti a pályázókat, majd a támogatást elnyert pályázókkal támogatási szerződést köt. A támogatási szerződés kötéséhez szükségesek 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 87. §-ában felsorolt igazolások, az összes forrás rendelkezésre állásának igazolása, valamint a tervezési, kivitelezési szállítási stb. szerződések megléte. Amennyiben a tervezési, kivitelezési, szállítási stb. szerződések megkötésekor a közbeszerzésről szóló 1995. évi XL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, a támogatási szerződés záradékkal jön létre. (A támogatási szerződés hatálybalépésének feltétele az eredményes közbeszerzés lefolytatása). A tanács köteles a szerződésben az elállás jogát kikötni, ha a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 87. § (4) bekezdésében foglalt feltételek közül legalább egy bekövetkezik, továbbá ha a támogatott a közbeszerzésről szóló 1995. évi XL. törvény rendelkezései alapján kötelezően lebonyolítandó közbeszerzési eljárások dokumentumait a közbeszerzési eljárás eredményes lebonyolítását követő 30 napon belül nem nyújtja be."
Ajánlatkérő 2002. augusztus 8-án értesült a Pest Megyei Területfejlesztési Tanács 2002. augusztus 5-én kelt döntéséről, mely szerint 40 000 000 Ft vissza nem térítendő támogatást nyert el a beszerzés tárgyaként megjelölt létesítmény megvalósítása céljára. Az értesítés kitér arra is, hogy a támogatási szerződés megkötésére 90 nap áll az ajánlatkérő rendelkezésére, amelyet közbeszerzés esetén elnöki hatáskörben lehet meghosszabbítani. Ajánlatkérő 2002. augusztus 8-án kelt levelében visszaigazolta a támogatás igénybevételét, és kérte a támogatási szerződés mielőbbi megkötését.
Ajánlatkérő 2002. október 8-án kereste meg ismét a támogatót, és sürgette a támogatási szerződés megkötését annak érdekében, hogy a közbeszerzési eljárást megindíthassa. 2002. október végén a kincstár tájékoztatta szóban az ajánlatkérőt arról, hogy a támogatási szerződés megkötésének feltétele eredményes közbeszerzési eljárás lefolytatása. Erre tekintettel ajánlatkérő 2002. november 4-én kérte a tanácstól a szerződés megkötése határidejének 60 nappal történő meghosszabbítását.
Ajánlatkérő 2002. november 13-án küldte meg ajánlati felhívását a Középületépítő Rt., HÓD Kft., AQUA-PILON Kft., CONTUR-BAU Rt. és a BAU-TRADE Kft. részére.
Ugyanakkor adta postára a Döntőbizottság elnökének küldött tájékoztatóját is, mely szerint a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti eljárásfajtát azért alkalmazza, mert a Pest Megyei Területfejlesztési Tanács 2002. október végén közölte, hogy az elnyert támogatásra csak akkor köt szerződést, ha eredményes közbeszerzési eljárást folytatott le és a nyertessel megkötötte a szerződést. A támogatási szerződés megkötésére rövid határidővel rendelkezik és amennyiben 2002. december 5-ig erre nem kerül sor, a támogatást elveszíti.
Az ajánlati felhívás szerint a teljesítés határideje 2003. augusztus 31-e. Az ajánlattételi határidő 2002. november 28-a, az eredményhirdetésre az ezt követő 3. napon kerül sor. A szerződéskötés időpontja a 8. nap. A felhívás tartalmazza az alkalmasság vizsgálatának feltételeit, az elbírálás szempontját, míg a részletes műszaki és egyéb feltételeket a dokumentációban határozta meg az ajánlatkérő. Az ajánlati felhívás 12. pontja az ajánlatok elbírálására vonatkozó szabályokat az alábbiak szerint állapítja meg:
"Az ajánlatkérő a Kbt. 34. § (1) bekezdés b) pontja szerint az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján bírálja el az ajánlatokat.
b) A 34. § (3) bekezdésében foglaltak:
részszempontok súlyszámok
- ár 20
- szállítási határidő 10
- referenciamunkák 10
- pénzügyi ütemezés 10
Az értékelés során adható pontszám részszempontonként:
Ár:
A legkedvezőbb ár a maximális 20 pontot, a legkedvezőtlenebb ár 1 pontot kap. A kettő között arányos pontozás történik.
Szállítási határidő:
Kiírás szerinti teljesítés esetén az ajánlattevő 1 pontot kap. A kiíráshoz képest legkedvezőbb határidő 10 pontot kap. A kettő között arányos pontozás történik.
Referenciamunkák:
A legtöbb közbeszerzésben részt vett, a beruházók megelégedését igazoló nyilatkozattal is rendelkező ajánlattevő 10 pontot kap. A legkevesebb referenciamunkával rendelkező ajánlattevő 1 pontot kap. A kettő között arányos pontozás történik.
Pénzügyi ütemezés:
A legkedvezőbb ütemezés 10 pontot kap, a legkedvezőtlenebb 1 pontot kap. A kettő között arányos pontozás történik."
A Döntőbizottság elnöke 2002. november 27-én jogorvoslati eljárást kezdeményezett ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen. A kezdeményező irat indokolása szerint a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti feltételek megléte a rendelkezésre bocsátott iratokból nem állapítható meg egyértelműen. Indítványozta a választott eljárásfajta jogalapjának és az ajánlati felhívás jogszerűségének a vizsgálatát.
Ajánlatkérő írásbeli észrevételében és tárgyaláson tett nyilatkozatában kérte a jogorvoslati eljárás megszüntetését.
Előadta, hogy a Kbt. 70. § (1) bekezdés d) pontjára - mint választott eljárásfajtára - való hivatkozását már nem tartja fenn. Álláspontja szerint a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontjában szabályozott eljárásfajta feltételei viszont fennállnak. Az általa becsatolt iratokból látható, hogy jóhiszeműen bízott abban, hogy a támogatási szerződés megkötését követően folytathatja le a közbeszerzési eljárását, ugyanis erre a pályázati kiírás a záradékolt támogatási szerződés formájában lehetőséget ad. A Magyar Államkincstártól értesült szóban október végén, illetve november első napjaiban arról, hogy először le kell folytatni a közbeszerzési eljárást. Ezt erősítette meg írásban a 2002. november 25-i levelében a kincstár budapesti igazgatósága.
Erre tekintettel kérte a támogatási szerződés megkötése határidejének 60 nappal történő hosszabbítását, amelyre választ még nem kapott.
Közölte a felhívásában részszempontként azért határozta meg a referenciát, hogy minél nagyobb szakmai tapasztalattal rendelkező kivitelező kiválasztása legyen biztosított. A ponthatárokat tévedésből állapította meg eltérően az egyes részszempontoknál.
Bejelentette, hogy közbeszerzési eljárását lefolytatta, az ajánlattételi határidőre ajánlatot nyújtott be a BAU-TRADE Kft. és a Contur-BAU Rt. A tárgyalást megtartották és 2002. december 2-án kihirdették az eljárást lezáró döntését, az eljárás nyertese a BAU-TRADE Kft. lett. Ajánlatkérő saját hatáskörében úgy döntött, hogy az eljárást lezáró szerződést a jogorvoslati eljárás befejeződését követően köti meg.
A Döntőbizottság először az ajánlatkérő által választott eljárásfajta feltételeit vizsgálta, és a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, a benyújtott észrevételek alapján megállapította, hogy ajánlatkérőnek a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontjára alapított közbeszerzési eljárása nem jogsértő.
A Kbt. 26. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, illetőleg tárgyalásos eljárás lehet. Meghívásos vagy tárgyalásos eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha azt e törvény megengedi.
A tárgyalásos eljárás vonatkozásában ezen megengedő szabályokat a Kbt. 70. §-a tartalmazza:
A Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja szerint az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat árubeszerzés, építési beruházás, illetve szolgáltatás megrendelése esetén, ha az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt e törvényben előírt határidők nem lennének betarthatóak; a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából.
Ezen eljárásfajta több, együttes feltétel megléte esetén alkalmazható. A rendkívüli sürgősségnek ajánlatkérő által előre nem látható okból kell bekövetkeznie, és ajánlatkérőt nem terhelheti mulasztás.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a rendkívüli sürgősség fennáll, figyelemmel a pénzügyi fedezet meghatározott, rövid felhasználási idejére és a teljesítés időszükségletére. Ez ajánlatkérő által nem volt előre látható, mivel a pénzügyi fedezet nyújtásának időpontjáról nem ajánlatkérő döntött. A Döntőbizottság megítélése szerint arra tekintettel nem vonható le ajánlatkérő terhére mulasztás, mert valóban a részére írásban megküldött tájékoztató anyag nem tartalmazott egyértelmű rendelkezést azzal kapcsolatban, hogy mikor kell lefolytatni a közbeszerzési eljárást, lehetővé tette - miként az e fenti ismertetésből is megállapítható - a záradékolt formában történő támogatási szerződéskötést. Az pedig ajánlatkérő érdekkörén kívüli körülmény, hogy a támogató kizárólag a lefolytatott eredményes közbeszerzési eljárást követően köt szerződést.
A Döntőbizottság másodlagosan vizsgálta a jogorvoslati kezdeményezésnek megfelelően ajánlatkérő ajánlati felhívását.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő felhívásának az ajánlatok értékelésére vonatkozó része az alábbi indokokra tekintettel nem felel meg a Kbt. vonatkozó rendelkezésének.
A Kbt. 34. § (3) bekezdése az alábbiakat írja elő: "Ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, a részvételi felhívásban jogosult, az ajánlati felhívásban köteles meghatározni
a) az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló részszempontokat;
b) részszempontonként az azok súlyát meghatározó - a részszempont tényleges jelentőségével arányban álló - szorzószámokat (a továbbiakban: súlyszám);
c) az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határát, mely minden részszempont esetében azonos;
d) azt a módszert, amellyel megadja a ponthatárok [c) pont] közötti pontszámot, mely módszer minden részszempont esetében azonos."
A Kbt. 34. § (4) bekezdése az alábbi követelményeket támasztja a részszempontokkal szemben:
"a) a részszempontok körében nem értékelhető az ajánlattevő szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága;
b) a részszempontok között mindig meg kell adni az ellenszolgáltatás (ajánlati ár, díj) mértékének részszempontját;
c) a részszempontoknak gazdaságilag értékelhető mennyiségi, illetve minőségi tényezőkön kell alapulniuk, a közbeszerzés tárgyával, illetőleg a szerződés feltételeivel kell kapcsolatban állniuk;
d) a részszempontok nem eredményezhetik ugyanazon ajánlati tartalmi elem többszöri értékelését;
e) ha részszempont körében alszempontok is meghatározásra kerülnek, alszempontokként azok - tényleges jelentőségével arányban álló - súlyszámát is meg kell adni."
A Döntőbizottság összevetette ajánlatkérő felhívását a fenti Kbt. rendelkezésekkel, és megállapította, hogy ajánlatkérő részszempontonként eltérően állapította meg a ponthatárokat. Az első részszempontnál 1 és 20 pont között, míg a többinél 1 és 10 pont között. Ez sérti a Kbt. 34. § (3) bekezdés c) pontját.
Ajánlatkérő a felhívásában harmadik részszempontként a "referenciamunkák"-at állapította meg.
A Kbt. fent idézett 34. § (4) bekezdés a) pontja kizárja, hogy a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság körébe tartozó tények, körülmények részszempontként meghatározásra kerüljenek. A referencia ezzel kapcsolatos, azt igazolja, hogy az ajánlattevő milyen szakmai tapasztalatokkal rendelkezik, milyen munkákat végzett korábban, és ebből következően csak az alkalmasság körében vehető figyelembe. Ezt ajánlatkérő egyébként meg is tette, mert alkalmatlanná minősítési szempontként is meghatározta: "az utolsó 3 évben a közbeszerzés tárgyához hasonló referenciamunkák megjelölésének a hiánya"-t.
Erre tekintettel a referenciamunkák részszempont meghatározása nem felel meg a Kbt. 34. § (4) bekezdés a) pontja rendelkezésének.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított hatáskörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján állapította meg - a fenti indoklásra tekintettel -, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 34. § (3) bekezdés c) pontját, a (4) bekezdés a) pontját és a 88. § (1) bekezdés c) pontja alapján semmisítette meg ajánlatkérő eljárást indító, ajánlati felhívásra vonatkozó és azt követő döntéseit.
A Döntőbizottsága Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontjának kötelező rendelkezése alapján szabott ki bírságot az ajánlatkérővel szemben.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése értelmében a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg, amely jelenleg 1 M Ft.
A Kbt. 88. § (5) bekezdése pedig az alábbiakat írja elő: "A bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani. Ha a jogsérelem a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósul meg, a kiszabandó bírság legalább a bírság minimális összegének kétszerese."
A Döntőbizottság a jogsértés reparálhatóságára tekintettel a bírság összegét annak minimumában állapította meg.
A Döntőbizottság személyi bírságot nem szabott ki, mert a rendelkezésre álló adatok alapján nem volt egyértelműen megállapítható a jogszabálysértésért felelős személy.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján rendelkezett az eljárási költségek viseléséről.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. december 19.
Dr. Nagy Gizella s. k., Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Engler Magdolna s. k.,
közbeszerzési biztos
