Fővárosi Bíróság (0896)
13.K.36.002/2000/20.
A Fővárosi Bíróság a dr. Nadray Katalin ügyvéd (7100 Szekszárd, Tinódi u. 7.) által képviselt FAUNA HIGIÉNIA Kkt. (7100 Szekszárd, Keselyű u. 7.) felperesnek a dr. Csitkei Mária jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 24., hiv. sz.: D.453/6/2000.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében - amely perben az alperes pernyertessége érdekében a dr. Jónutz Gabriella jogtanácsos által képviselt Tartalékgazdálkodási Kht. (1053 Budapest, Vámház krt. 2.) beavatkozott - meghozta a következő
ÍTÉLETET:
A bíróság a felperes keresetét elutasítja.
Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek és a beavatkozónak 10 000 (tízezer)-10 000 (tízezer) Ft perköltséget.
Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 8 napon belül fellebbezésnek van helye, amelyet ennél a bíróságnál kell írásban, 4 példányban, a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságához címezve benyújtani.
INDOKOLÁS
A Tartalékgazdálkodási Kht. mint ajánlatkérő 2000. május 17-én ajánlati felhívást tett közzé a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 32. § (1) bekezdése alapján nyílt közbeszerzési eljárás megindításáról, amelynek keretében ajánlatot kért rovar- és/vagy rágcsálómentesítésre raktártelepeken, gabonatelepeken, tárolókban, ill. raktárakban, valamint gabonakészletek fertőtlenítésére, rágcsáló- és rovarmentesség folyamatos biztosítására.
Az ajánlati felhívás 13. a) pontja szerint az ajánlatok elbírálása az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásával történik 1-től 10-ig adható pontszámozással, a következő elbírálási részszempontok és súlyszámok alapján:
- teljesítési garanciák 6-os súlyszám
- ártartás időtartama 5-ös súlyszám
- a teljesítés során alkalmazott anyagok és technológiák 4-es súlyszám
- vállalási ár 3-as súlyszám
Az ajánlati felhívás 16. pontja szerint a pályázatot két - egy eredeti és egy másolati - példányban kellett beadni.
Az ajánlatkérő által kiadott dokumentáció III/1. pontjában az ajánlatkérő meghatározta, hogy az ajánlattevőknek a rágcsáló- és rovarmentesítés műszaki, technológiai ismertetése körébe tartozik:
- technológia, felhasznált anyagok, időigény,
- környezetvédelmi szempontok,
- technikai háttér,
- előnyös minőségi jellemzők,
amelyek az előző pontokban foglaltakból nem tűnnek ki, de az ajánlatkérő számára a döntéshozatalnál fontosak lehetnek.
A dokumentáció IV/12. pontja előírta, hogy az ajánlattevőknek az ajánlatuk eredeti és másolati példányát külön-külön egy belső és egy külső borítékban kell elhelyezniük, a borítékon szerepeltetni kelt az "eredeti", illetve "másolat" megjelöléseket.
A 2000. június 27-ig tartó ajánlattételi határidőben hat cég - köztük az Agrárius Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., valamint a Reinvo Kft. és a felperes - nyújtott be ajánlatot.
A Reinvo Kft. ajánlata tartalmazta, hogy cégük tulajdonát képezi a J-System elnevezésű gázosítási technológia, amelynek bevezetése sok olyan előnyt jelent, amely az eddigi gázosítási technológiák alkalmazása során nem volt biztosítható. Jelenleg Magyarországon egy felszerelt siló rendelkezik ezzel a technológiával, azt referenciaként is megnevezte. Csatolta a J-System rövid leírását, előnyként megjelölve többek között azt, hogy a technológia garantálja a teljes mennyiségű gabona egyenletes átjárását és az azonos szintű gázkoncentrációt, a gázosítás időtartama lerövidül az eddigi 7-14 napról 3-4 napra.
A Kft. az ajánlatához mellékelte azokat a technológiai utasításokat is, amelyek tartalmazzák a felhasználandó növényvédő és irtószereket. A S.O.P. 2. számú technológiai utasításban felsorolta az FM által engedélyezett következő szereket: DEGESCH MAGTOXIN (tabletta, golyó, pellets), DEGESCH PHOSTOXIN (tabletta, golyó, pellets), TEKPHOS (tabletta, tasak, pellets) és GAS-EX-B (tasakok).
A 2000. július 11-én tartott eredményhirdetésen az ajánlatkérő a Reinvo Kft. ajánlatát hirdette ki nyertesnek 155 összpontszámmal, a második legkedvezőbb ajánlattevőnek pedig a felperest nevezte meg 154 összpontszámmal.
Az Agrárius Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (I. r. kérelmező) 2000. július 18-án, a felperes (II. r. kérelmező) 2000. július 20-án jogorvoslati kérelmet nyújtott be az alpereshez, kérve a jogsértés megállapítását, az ajánlatkérő döntésének megsemmisítését és ideiglenes intézkedésként a szerződéskötés megtiltását.
A felperes sérelmezte egyebek között azt, hogy az ajánlatkérő nem a legelőnyösebb ajánlatot hirdette ki nyertesnek, az egyes részszempontokat nem kellő súllyal vett figyelembe. Az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevő javára olyan technológiát részesített előnyben, amelyik nem felel meg a Kbt. 35. § (1) bekezdés szerinti egyik előnyben részesítési feltételnek sem, a többi technológiához képest nem jár környezetvédelmi előnyökkel. A nyertes technológiájának - a J-System technológiának - csak egyetlen előnye van, nevezetesen az, hogy a szolgáltató számára takarékosabb anyagfelhasználást tesz lehetővé, azonban a nyertes ajánlati árában ez az előny nem jelentkezik, emellett a technológia magyarországi alkalmazására hatósági engedélyt nem adtak ki.
Az alperes a 2000. július 21-én kelt D.323/3/2000. számú határozatával a szerződéskötést megtiltotta. A 2000. augusztus 21-én kelt D.318/8/2000. számú határozatával a felperes jogorvoslati kérelmének teljes egészében, az I. r. kérelmező jogorvoslati kérelmének részben helyt adva megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 59. § (1) bekezdését és a 61. § (1) bekezdését, az 59. § (1) bekezdésének megsértésére tekintettel az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését megsemmisítette.
A határozat indokolása - egyebek között - tartalmazta, hogy az ajánlatkérő értékelése nem felelt meg a Kbt. 59. § (1) bekezdésének, mivel nem a legkedvezőbb ajánlatot hirdette ki nyertesnek.
Az ajánlatkérő - a Kbt. 88. § (6) bekezdésben biztosított lehetőséggel élve - a döntést megalapozó tényezőket ismételten mérlegelte, és a 2000. szeptember 15-én kihirdetett döntésével ezúttal is a Reinvo Kft. ajánlatát hirdette ki nyertesnek.
Az ajánlatok értékeléséről szóló táblázat rögzítette, hogy a teljesítési garanciák és az ártartás időtartama részszempontnál a Reinvo Kft. és a felperes egyaránt a maximális 10 (súlyszámmal megszorozva 60) pontban részesült.
Az ajánlatkérő 10 (súlyszámmal megszorozva 40) ponttal értékelte a Reinvo Kft. technológiai ajánlatát, amely a J-System technológia alkalmazásával kívánta a szerződést teljesíteni, míg az általános technológiát alkalmazó felperesnek 9 (súlyszámmal megszorozva 36) pontot adott.
A vállalási árra felperes 10 (súlyszámmal megszorozva 30), a Reinvo Kft. 8,87 (súlyszámmal megszorozva 26,61) pontot kapott. Összegezve a felperes 176 pontot, a Reinvo Kft. 176,61 pontot ért el.
Az eljárásról készült összegzésben az ajánlatkérő a táblázatban szereplő pontszámokat megindokolta, a teljesítés során alkalmazott anyagok és technológiák értékelésével kapcsolatban az alábbiakat közölte: az ajánlatkérő valamennyi ajánlattevő (kivétel nélkül hatóságilag engedélyezett) szerekre vonatkozó ajánlatát 9 pontra értékelte, plusz pontot jelentett az ISO minőségbiztosítás, illetve a J-System alkalmazása.
A felperes 2002. szeptember 20-án az újabb ajánlatkérői döntés ellen is jogorvoslati kérelemmel élt az alpereshez, állítva azt, hogy az ajánlatkérő ezúttal sem az összességében legelőnyösebb ajánlatot hirdette ki nyertesnek. Előadta, hogy az ajánlatkérő az elbírálás során a Reinvo által ajánlott J-System technológiát nem értékelhette volna, arra plusz pontot sem adhatott volna, sőt a Reinvo Kft.-t a Kbt. 53. § (1) bekezdés c) pontja alapján hamis adatszolgáltatás miatt az eljárásból ki kellett volna zárnia. Előadta, hogy törvényi rendelkezés alapján növényvédő szereket csak az engedélyezett módon szabad felhasználni, a hatósági engedély tartalmazza a felhasználás módját is. A Reinvo Kft. által használt gázosítószerek engedélyokiratai a felhasználás módját is meghatározzák, ezek között a J-System mint felhasználási mód nem szerepel. E gázosító anyagok tehát a J-System technológiával nem használhatók, a Reinvo Kft. viszont a J-System technológiával történő felhasználásukat ajánlotta, ezáltal hamis adatot is szolgáltatott.
Az alperes a 2000. október 17-én kelt D.453/6/2000. számú határozatával a jogorvoslati kérelmet elutasította.
A határozat indokolásában az alperes rámutatott arra, hogy sem az ajánlati felhívás, sem a dokumentáció nem írta elő, hogy a megajánlott technológiákat az ajánlatkérő csak akkor veszi figyelembe, ha az ajánlattevő ismerteti a technológiák alkalmazása során felhasználandó anyagokat és az azokra vonatkozó hatósági előírásokat, engedélyeket. Erre figyelemmel a J-System technológia elfogadása, és a felperes ajánlatához képest előnyösebb technológiaként való értékelése, emiatt egy plusz pont adása nem volt jogsértő. Az ajánlatok értékelésének eredményeként az alperes is azt állapította meg, hogy a Reinvo Kft. tette az összességében legelőnyösebb ajánlatot.
A felperes keresetet terjesztett elő az alperes D.453/6/2000. számú határozatának bírósági felülvizsgálata iránt.
Előadta, hogy a dokumentáció III/1. pontja szerint az ajánlattevőknek az általuk alkalmazott anyagokat is meg kellett jelölniük, az ezzel ellentétes alperesi érvelés téves. Hangsúlyozta, hogy az ajánlatkérő olyan technológiai ajánlatot részesített előnyben, amelyről tudnia kellett, hogy azt hatósági engedély hiányában az ajánlattevő a teljesítés során nem alkalmazhatja. Emiatt a Reinvo Kft. ajánlatát az ajánlatkérőnek a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelennek kellett volna nyilvánítania. A Reinvo Kft. azzal, hogy az általa ajánlott anyagok felhasználására ezen anyagok engedélyokiratában nem szereplő technológiát mint felhasználási módot ajánlott, hamis adatot szolgáltatott, így helye lett volna a Kbt. 53. § (1) bekezdés c) pontja szerinti kizárásnak is.
A felperes hivatkozott arra, hogy a Kbt. 24. §-ában alapelvként rögzített verseny tisztaságának követelménye kizárja azt, hogy bármelyik ajánlattevő jogszabálysértő ajánlatot tegyen. A Kbt. 88. § (3) bekezdése a Közbeszerzési Döntőbizottság kötelezettségévé teszi, hogy ha az eljárás során más jogszabály megsértésére utaló körülményt észlel, azt jelezze az illetékes hatóságnak. A közbeszerzési eljárásban nem részesülhet előnyben olyan eljárás, amelynek hatósági engedélyeztetése nincs is folyamatban, így várható, hogy azt az ajánlattevő a szerződés teljesítése során nem is fogja alkalmazni. Indítványozta a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Növényvédelmi és Agrárkörnyezet-gazdálkodási Főosztályának megkeresését annak közlése végett, hogy a Reinvo Kft. ajánlatában szereplő anyagok a J-System technológiával alkalmazhatók-e.
A bíróság megkeresésére a silóban tárolt termény gázosítására használt DEGESCH MAGTOXIN (tabletta, golyó, pellets), DEGESCH PHOSTOXIN (tabletta, golyó, pellets), TEKPHOS (tabletta, tasak, pellets) és DETIA GAS-EX-B (tasakok) növényvédő szerekkel kapcsolatban a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Növényvédelmi és Agrárkörnyezet-gazdálkodási Főosztálya a 2001. július 16-án kelt 35.782/2001. számú levelében közölte, hogy e szereknek a J-System elnevezésű technológiával történő alkalmazása Magyarországon külön hatósági engedélyhez nem kötött. A nevezett technológia alkalmazásakor a felhasznált készítmények engedélyezett dózisa változatlan marad, csupán a fejlődő gázok keringetése, áramoltatása történik egy erre a célra speciálisan kifejlesztett ventilátor segítségével. A J-System technológia a Detia Degesch GmbH tulajdona, amelyet a cég az egyes országokban licencszerződés alapján bocsát az azt megvásárló felhasználó rendelkezésére. A J-System magyarországi bevezetésekor az érintett készítmények már érvényes engedélyokirattal rendelkeztek. Ez a rendszer a gázosítószerrel elárasztott tárolótéren belül a levegő mozgatásával a gázosítószer egyenletesebb eloszlását, ennek következtében a jobb biológiai hatás elérését segíti elő. A gázosítószer adagolásának és kijuttatásának módja nem változik, ezért külön engedélyokirat kiadása nem indokolt.
A per során a felperes kifejtette, hogy egyik bírálati szempont volt, hogy milyen anyagokat alkalmaznak az ajánlattevők. A növényvédelmi törvény meghatározza, hogy a növényvédő szerek csak engedélyezett technológiák mellett alkalmazhatók, e rendelkezést mind az ajánlatkérő, mind az alperes figyelmen kívül hagyta. Utóbb - a per során beszerzett FVM 35.782/2001. számú levél tartalmának ismeretében - tudomásul vette a Detia Degesch GmbH által forgalmazott növényvédő szerek vonatkozásában a J-System technológia alkalmazhatóságát. Hangsúlyozta viszont, hogy e technológia alkalmazása csak az általános technológia részeként, mint a gáz keringetésére szolgáló eljárás értékelhető, nem valós az az állítás, hogy a J-System technológia alkalmazásával rövidebb időtartam alatt végezhető el a terményfertőtlenítés, így az ajánlatkérő jogellenesen értékelte a hatóidő csökkenését előnyös ajánlatként. Nem vitatta, hogy a J-System technológia lehetőséget ad a hatóidő lerövidítésére, de állította, hogy erre csak a szerekre vonatkozó engedélyokirat módosítása esetén van jogszerű lehetőség. Álláspontjának alátámasztására bizonyítási indítványt tett dr. Eke István, az FVM főosztályvezetőjének tanúkénti meghallgatására, szakértői bizonyítás elrendelésére, majd dr. Tóth István, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Növényvédelmi tanszékvezetőjének tanúmeghallgatására.
A felperes becsatolta dr. Tóth István által adott magánszakértői véleményt. Eszerint a behatási idő ténylegesen nem függ az alkalmazott technológiától. A J-System technológia a behatási időnek csak azt a részét rövidíti meg, amely a gáz intenzív képződése és a terményben történő egyenletes eloszlása között telik le, ami 1-2 nap. A behatási időt 3 nap alá nem lehet csökkenteni, mert az elpusztítandó kártevők valamelyikének mindig van olyan fejlődési alakzata, amely alacsonyabb intenzitású élettevékenységet folytat, ezért náluk hosszabb behatási időre van szükség még magasabb hőmérsékletnél is. Kedvező hőmérsékletnél az eddig alkalmazott technológiánál is 3 nap a behatási idő, azonosan a J-System technológiával.
Az alperes - fenntartva a határozatában foglaltakat - a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy az ajánlati dokumentáció III/1. pontjában az ajánlatkérő nem kérte az alkalmazott technológia során felhasználandó anyagok hatósági engedélyét, ez az igény nem azonos az anyagok megnevezésére vonatkozó elvárással. Az ajánlatkérő egy bizonyos tevékenység gyakorlására, valamely anyag alkalmazására vonatkozó hatósági engedélynek az ajánlathoz való csatolását csak akkor kérheti számon az ajánlattevőtől, ha azt a pályázati kiírásban előírta. A perbeli közbeszerzési eljárásban sem a felhívás, sem a dokumentáció nem tartalmazott ilyen tartalmú előírást, így ezzel az indokkal az ajánlatkérői döntés nem volt megváltoztatható. Álláspontja szerint az ajánlatkérőnek nem kellett vizsgálnia, hogy a nyertes ajánlatában szereplő kedvezőbb technológiai megoldás hatósági engedélyen alapul-e vagy sem, a hatósági engedély nélküli alkalmazást az illetékes hatóságnak kell szankcionálnia.
A perben az alperes pernyertessége érdekében beavatkozó Tartalékgazdálkodási Kht. szintén a kereset elutasítását kérte. Hivatkozott arra, hogy a nyertes ajánlattevő részére adott magasabb pontszámot az általa ajánlott kedvezőbb technológia indokolta. A nyertes ajánlatában megjelölt J-System technológia alkalmazásával az anyagba jutási idő 2-3 órára lerövidül a néhány napig is eltartó időtartam helyett, amely a gyakorlatban is bebizonyosodott.
A felperes keresete alaptalan.
A bíróság az alperes határozatát a módosított 1957. évi IV. törvény (Áe.) 72. §-a és a Pp. 324. § (2) bekezdés c) pontja alapján vizsgálta felül, a tényállást a felek és a beavatkozó nyilatkozatai, a közigazgatási iratok, a perben beszerzett egyéb iratok és a perben kirendelt szakértő szakvéleménye alapján állapította meg.
A kereseti kérelem kapcsán a bíróságnak abban kellett állást foglalnia, hogy a Reinvo Kft.-t az általa ajánlott J-System technológia alkalmazására figyelemmel az ajánlatkérő jogszerűen nyilvánította-e nyertes ajánlattevőnek, valamint megsértette-e az ajánlatkérő a Kbt. 24. §-át, az alperes pedig a Kbt. 88. § (1) bekezdését.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése értelmében az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére.
A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A Kbt. 53. § (1) bekezdés c) pontja értelmében az ajánlatkérőnek ki kell zárnia az eljárásból azt az ajánlattevőt, aki hamis adatot szolgáltatott.
A Kbt. 24. § (1) bekezdése értelmében a közbeszerzési eljárásban - az egyes eljárási cselekmények, az ajánlatok értékelése során hozott döntés és a szerződés megkötése tekintetében - az ajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát, illetve nyilvánosságát. A (2) bekezdés szerint az ajánlatkérőnek biztosítania kell az esélyegyenlőséget az ajánlattevők számára.
A Kbt. 88. § (3) bekezdése előírja, hogy ha a Bizottság az eljárás során más jogszabály megsértésére utaló körülményt észlel, köteles azt jelezni az illetékes hatóságnak, így különösen a nyomozó hatóságnak, az Állami Számvevőszéknek vagy a Kormányzati Ellenőrzési Irodának.
A bíróság - az alperessel egyezően - megállapította, hogy a beavatkozó az ajánlati felhívásban és a dokumentációban nem tette kötelezővé a felhasználandó anyagokra vonatkozó hatósági előírások, engedélyek csatolását, így azok hiánya a Reinvo Kft. ajánlatát nem tette érvénytelenné.
A bíróság szakértői bizonyítást rendelt el annak vizsgálata végett, hogy a Reinvo Kft. ajánlatának részét képező technológiai utasítás S.O.P. 7/1. pontjában megjelölt DEGESCH MAGTOXIN, DEGESCH PHOSTOXIN, TEKPHOS és GAB-EX-B anyagok tekintetében a J-System technológia alkalmazható-e úgy, hogy a szerek forgalombahozatali és felhasználási engedélyét az engedélyokiratban megállapított dózis, szellőztetési idő, munka-egészségügyi várakozási idő és az élelmezésügyi várakozási idő tekintetében nem módosítják, és az engedélyokirat módosítása nélkül ezek az időtartamok csökkenthetők-e.
A szakértő leszögezte, hogy az említett gázosítószerek engedélyokiratában meghatározott munka-egészségügyi várakozási idő és az élelmezés-egészségügyi várakozási idő, valamint a szellőztetési idő betartása kötelező. A behatási idő alatt az intenzív gázképződés ideje értendő, amely hagyományos technológia alkalmazása mellett e készítményeknél 3-10 napig tarthat, a J-System technológia esetén ez az időszak 3-4 napra - a DEGESCH cég által kiadott kiadvány szerint akár 1 napra is - is csökkenthető a a várakozási idők szigorú betartása mellett.
A szakértő megállapította, hogy a J-System technológia alkalmazása a keletkező gáz egyenletesebb mozgatásával lehetővé teszi a behatási időszak lerövidítését. E technológia nem változtatja meg a gázosítószerek dózisát, kihelyezési módját, csak elősegíti zárt térben a gázmozgást, az egyenletesebb gázkoncentráció kialakulását az engedélyokiratban meghatározott szellőztetési, munkaegészségügyi és élelmezés-egészségügyi várakozási idők változtatása nélkül.
A tárgyaláson a szakértő megerősítette azt a véleményét, hogy a behatási idő az engedélyokirat módosítása nélkül is csökkenthető. Kifejtette, hogy az engedélyokirat egy kötelező részből és egy mellékletből áll, a mellékletben található a javasolt technológia, amely a felhasználó számára nem kötelező érvényű. A behatási idő pontosan nem határozható meg, mert az függ a hőmérsékleti viszonyoktól, a siló magasságától. Az engedélyokiratban a behatási idő hagyományos technológia alapján került meghatározásra, a J-System technológia egy új technológia, amelynek alkalmazásával a gázkoncentráció rövidebb időtartam alatt biztosítható.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése értelmében az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli, majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja.
A bíróság a perben kirendelt szakértő szakvéleményét - az FVM Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Növényvédelmi és Agrárkörnyezet-gazdálkodási Főosztályának 2001. július 16-án kelt 35.782/2001. számú levelében foglaltakra is - az érdemi döntés meghozatalánál elfogadta.
A bíróság megállapította, hogy a perben kirendelt szakértő szakvéleménye szerint a J-System technológia nem változtatja meg a gázosítószerek dózisát, kihelyezési módját, csak elősegíti zárt térben a gázmozgást, az egyenletesebb gázkoncentráció kialakulását az engedélyokiratban meghatározott szellőztetési, munka-egészségügyi és élelmezés-egészségügyi várakozási idők változtatása nélkül. A 35.782/2001. számú FVM-levélben foglaltak szerint a fentebb megnevezett gázosítószereknek a J-System technológiával történő alkalmazása Magyarországon külön hatósági engedélyhez nem kötött, e technológia a tárolótéren belül a levegő mozgatásával a gázosítószer egyenletesebb eloszlását, ennek következtében a jobb biológiai hatás elérését segíti elő.
A bíróság rámutat arra, hogy a J-System technológia előnyének a felperes által becsatolt magánszakértői vélemény sem mond ellent. Ez a szakvélemény tartalmazza azt, hogy a J-System technológia 1-2 nappal megrövidíti a behatási időnek azt a részét, amely a gáz intenzív képződése és a terményben történő egyenletes eloszlása között telik el. Az időtartam lerövidülése nyilvánvaló előnyként értékelhető.
Fentiekből következően aggálytalanul megállapítható, hogy a REINVO Kft. által ajánlott J-System technológia alkalmazásának nem feltétele a megnevezett gázosítószerek engedélyokiratainak módosítása, e technológia kétségkívül előnyösebb a hagyományos technológiánál.
A kifejtettek alapján a bíróság osztotta azt az alperesi álláspontot, hogy a harmadik bírálati részszempont helyes értékelésének eredményeként a Reinvo Kft. tette az összességében legelőnyösebb ajánlatot. Mindebből következően a bíróság nem észlelt olyan körülményt, amely alapján a Kbt. 24. §-ában foglalt alapelveknek, a Kbt. 53. § (1) bekezdés c) pontjának, a Kbt. 55. § (6) bekezdésének, valamint a Kbt. 88. § (3) bekezdésének megsértése megállapítható lett volna.
Mivel a rendelkezésre álló adatok a per érdemi eldöntéséhez kellő alapul szolgáltak, a bíróság a felperes további bizonyítási indítványait mellőzte.
Minderre tekintettel a bíróság nem látott okot az alperes határozatának megváltoztatására, ill. hatályon kívül helyezésére, ezért a felperes keresetét elutasította.
A felperes a Pp. 78. § (1) bekezdése alapján köteles az alperes és a beavatkozó költségeinek megfizetésére.
A felperes a kereseti illetéket a keresetlevelén lerótta, ezért a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. § (2) bekezdésén alapuló illetékviselésről a bíróságnak rendelkeznie nem kellett.
Budapest, 2002. november 13.
Nagyné dr. Fürjes Erzsébet s. k.,
bíró
