Fővárosi Bíróság (0897)
12.K.31.631/2001/7.
A Fővárosi Bíróság a dr. Szilágyi N. Péter ügyvéd (1029 Budapest, Huba vezér u. 9.) által képviselt Egészségügyi Minisztérium (1051 Budapest, Arany J. u. 6-8.) felperesnek, a dr. Mihalik Péter ügyvéd (1027 Budapest, Jurányi u. 10.) által képviselt IBUSZ Utazási Iroda Kft. (1052 Budapest, Ferenciek tere 10.) alperesi beavatkozó részvételével, a dr. Csitkei Mária jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) alperes ellen - közbeszerzési ügyben hozott - közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő
ÍTÉLETET:
A bíróság a felperes keresetét elutasítja.
A felperes által le nem rótt kereseti illetéket az állam viseli.
Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 30 000 Ft (azaz harmincezer Ft) és a beavatkozónak 15 000 Ft (azaz tizenötezer Ft) perköltséget.
Az ítélet ellen a kézbesítésétől számított 8 napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz lehet fellebbezni. A fellebbezést 5 pld.-ban a Fővárosi Bíróságon lehet előterjeszteni.
INDOKOLÁS
A bíróság a per adatai alapján a következő tényállást állapította meg:
Az ajánlatkérő (jelen per felperese) 2001. január 10. napján ajánlati felhívást tett közzé nyílt eljárás megindítására az "Egészségügyi Minisztérium részére történő utazási jegyek és biztosítások, valamint utazások lebonyolítását segítő egyéb szolgáltatások igénybevételének biztosítása" tárgyában. Összesen hat pályázat érkezett, melyből az egyik, az IBUSZ Kft.-é (továbbiakban: alperesi beavatkozó) volt, aki azonban nem nyerte el a jogot a szerződéskötésre.
Ezért az IBUSZ Kft. jogorvoslati kérelemmel fordult az alperesi Döntőbizottsághoz, melyben azt előadta, hogy álláspontja szerint sérelmet szenvedett a Kbt. 51. § (3) bekezdése, mert az ajánlatok felbontásakor a törvényben előírt szükséges adatok ismertetése elmaradt, másrészről sérelmezte a Kbt. 61. § (1) bekezdésének megsértését is, mely előírja, hogy az ajánlatok elbírálása során a Kbt. 5. számú melléklete szerinti összegzést kell készíteni. Eszerint a 2. b) pont alapján elkészített táblázatba kell foglalni az ajánlatok értékelését. a 2. c) pont pedig a táblázatban szereplő értékelési pontszámok indokolását írja elő. Az ajánlatkérő értékeléséből hiányzik, illetve az indokolásából nem állapítható meg, hogy az egyes részszempontokra adott értékelési pontszámok hogyan alakultak ki. Tehát az sem állapítható meg, hogy a győztes pályázó ajánlatát miért értékelték szinte minden részszempont vonatkozásában maximális pontszámmal. Ezáltal megnyugtatóan nem bizonyított, hogy a Kbt. 34. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, összességében legelőnyösebb ajánlat került-e nyertesként kiválasztásra. Minderre tekintettel kérte a jogsértés tényének megállapítását, az ajánlatkérő (felperes) bírság megfizetésére, valamint az eljárásban felmerült költségek megfizetésére kötelezését.
Az ajánlatkérő felperes a jogorvoslati kérelemre tett észrevételében kifejtette egyrészt, hogy a bontási jegyzökönyvvel kapcsolatos kifogás elkésett (március 8-ig lehetett volna benyújtani, ehelyett az 29-én érkezett az alperesi Döntőbizottsághoz). Érdemben pedig előadta, hogy olyan speciális közbeszerzési eljárásról van jelen esetben szó, melynek mennyisége és határideje előre nem tervezhető. Ezért egzakt módon a szolgáltatásokért kért ellenszolgáltatás összegét egyik pályázó sem tudta megjelölni. A legkedvezőbb díjtételt csak úgy lehetett megállapítani, hogy az egyes pályázók által megajánlott kedvezményeket értékelték. Álláspontja szerint a bírálat és az eredményhirdetés megfelelt a Kbt. 5. számú mellékletének, az mind az 5 szempont vonatkozásában tartalmazott szöveges indokolást. Minderre tekintettel a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte.
A jogorvoslati eljárásban tartott tárgyaláson a kérelmező (alperesi beavatkozó) a bontási jegyzőkönyvvel kapcsolatos kifogásától elállt, tekintettel arra, hogy az valóban elkésett. Azt viszont fenntartotta, hogy az összegzés (értékelés) nem volt elég részletes és konkrét. Különösen az 1., 3., 4-es részszempont vonatkozásában vitatta az ajánlatkérő értékelését.
Az alperesi Döntőbizottság 193/5/2001-es számú határozatában 1,5 M Ft bírságot szabott ki, a Kbt. 61. § (1) bekezdése megsértése miatt. Álláspontja szerint a kérelem nem felel meg az 5. sorszámú melléklet 2. c) pontjában foglaltaknak. A részszempontokra adott pontok indoka hiányzik, legalábbis konkrétan az egyes ajánlattevők ajánlatára nem került lebontásra. Csak általánosan magyarázta meg a felperesi ajánlatkérő az egyes részszempontoknál figyelembe vett körülményeket. Ezáltal megkérdőjeleződik az értékelés objektivitása, amely egyben közvetve a Kbt. alapelveinek sérelmét jelenti. Kifejtette, hogy a bírság összegének megállapításánál a jogsértés súlyára volt tekintettel. Kitért arra is, hogy a bontási jegyzőkönyvvel kapcsolatos sérelemmel elkésettség miatt nem foglalkozhatott, az ajánlatok újrapontozását pedig okafogyottság miatt nem tartotta szükségesnek.
A felperes keresetében kifejtette, hogy a Kbt. 5. számú melléklete szerinti tájékoztató tartalmazza a Kbt.-ben előírt tartalmi elemeket. Ehhez képest az alperesi határozat nem mondja meg, hogy mit kellene még - a felperes általi indokoláson túl - a részszempontok elbírálása körében rögzíteni. Minderre tekintettel kérte az alperesi határozat hatályon kívül helyezését.
Az alperes ellenkérelmében úgy nyilatkozott, hogy az eljárásról készült összegzés azért nem megfelelő, mert az 5. számú melléklet 2. c) pontja szerinti indokolás hiányzik arra nézve, hogy melyik részszempontot, miért értékelte az egyik pályázónál kedvezőbbnek, mint a másiknál. A felperes a pontszámok indokának közlését mulasztotta el, így megsértette a Kbt. 61. § (1) bekezdését. Mindezért kérte a felperes keresetének elutasítását.
Az alperesi beavatkozó szintén a felperesi kereset elutasítását kérte, a jogorvoslati kérelmében megfogalmazott indokok alapján.
A bírósági tárgyaláson a felperes megerősítette, hogy a felek közötti vita arról szól, hogy a Kbt. 5. számú mellékletének 2. c) pontjának eleget tett-e az ajánlatkérő felperes avagy nem. Álláspontja felperesnek pedig az, hogy az eljárásról készített összegzés kielégíti a jogszabályi előírásokat, főleg azért, mert egy mérhetetlen ellenszolgáltatásról van szó, egy nagyon speciális közbeszerzési tárgyról, és ezért értelmetlen lett volna egy igen sok oldalas, fikcióra épülő értékelést készíteni. Ez abból is látszik, hogy az alperesi Döntőbizottság sem fogalmazott meg határozatában konkrét követelményeket (5. jkv. 3. old).
A bírósági tárgyaláson a felperesi érvelésre tekintettel alperes kifejtette, hogy az értékelés 1., 2, 3-as pontjához álláspontja szerint milyen adatokat kellett volna feltüntetni (százalékos arányok, mennyi idő alatt jutnak el a megrendelőhöz a jegyek) konkrétan milyen kedvezmények elfogadása döntött a nyertes mellett stb. (5. jkv. 4. old.).
A bíróság megállapította, hogy a felperes keresete az alábbiak szerint nem alapos.
A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (Kbt.) 61. § (1) bekezdése szerint: Az ajánlatkérő köteles az ajánlatok elbírálásának befejezésekor az 5. számú mellékletben meghatározott minta szerint írásbeli összegezést készíteni az ajánlatokról, az ebben foglalt adatokat az eljárás eredményének vagy eredménytelenségének kihirdetése során ismertetni kell, és azt az eredményhirdetést követő öt munkanapon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek.
A Kbt. "Összegzés az eljárásról" című 5. számú mellékletének 2. c) pontja szerint, ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot választja, akkor a mellékletben feltüntetett táblázatban szereplő értékelési pontszámokat az eljárásról készült írásbeli összegzésben indokolni kell.
A bíróságnak jelen ügyben azt kellett eldöntenie, hogy a felperes eleget tett-e az 5. számú melléklet 2. c) pontjában foglalt kötelezettségének. A vita a felek között abban volt, hogy a konkrét eljárásban megvalósult általános értékelés kielégíti-e az 5. számú melléklet 2. c) pontjában foglalt indoklási kötelezettséget, avagy ajánlattevőkre lebontva kell az értékelési szempontok indokolását rögzíteni.
A bíróság megállapította, hogy a Kbt. 5. számú melléklete e kérdés vonatkozásában egyértelműen fogalmaz, amikor az eljárásról készült összegző táblázatban szereplő értékelési pontszámok indokolását írja elő, és nem általában azon értékelési szempontok feltárását, melyek eleve az értékelés előtt is a döntéshozó ajánlatkérő választását motiválta. A törvény és melléklete nem hagy kétséget afelől, hogy a konkrét lefolytatott eljárás összegzéséről van szó, melynek célja az, hogy megállapítható legyen a konkrét ügyben hozott döntés konkrét indokai. A döntés alapját, megalapozottságát ugyanis akkor lehet egyáltalán vizsgálat tárgyává tenni, ha a konkrét döntést a konkrét pályázók vonatkozásában okszerűen megindokolták. A bíróság ezért megállapította, hogy egyéniesített indokolás hiányával a felperes megsértette a Kbt. 61. § (1) bekezdését, és így az alperesi határozat jogszerű volt.
Minderre tekintettel a bíróság a felperes keresetét a Pp. 339. § (1) bekezdése alapján elutasította.
A bíróság a perköltségről a Pp. 78. § (1) és 83. § (1) bekezdése, a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §-a, valamint a 8/2002. (III. 30. ) IM r. alapján rendelkezett.
Budapest, 2002. október 8.
dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet s. k.,
bíró
