KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (0947)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.758/9/2002.
Tárgy: a Meló-Diák Északnyugat-dunántúli Régió Iskolai Szövetkezet jogorvoslati kérelme az APEH Hajdú-Bihar Megyei Igazgatósága közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Meló-Diák Északnyugat-dunántúli Régió Iskolai Szövetkezet (9026 Győr, Hédervári u. 31., képviseli: dr. Pardavi László ügyvéd 9007 Győr, Pf. 731, Attila u. 12., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, amelyet az APEH Hajdú-Bihar Megyei Igazgatósága (4024 Debrecen, Piac u. 42-48. a továbbiakban: ajánlatkérő) "adóbevallások és egyéb bizonylatok számítógépes nyilvántartása, első és második adat rögzítése, az ajánlatkérő által biztosított program felhasználásával és szakmai felügyelete mellett, valamint az adatfeldolgozáshoz kapcsolódó ügyviteli feladatok ellátása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény a (továbbiakban: Kbt.) 52. § (2) bekezdés d) pontjára tekintettel az 52. § (1) bekezdését, az 55. § (6) bekezdését és az 59. § (1) bekezdését.
A Döntőbizottság emiatt megsemmisíti ajánlatkérő eljárást lezáró döntését.
A Döntőbizottság ajánlatkérőt 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírsággal sújtja.
Kötelezi a Döntőbizottság ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizesse be a Közbeszerzések Tanácsának a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01720361-00000000 számú számlájára.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás iratai és a felek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2002. október 30-i,
44. számában tette közzé ajánlati felhívását nyílt eljárás megindítására a rendelkező részben meghatározott tárgyban.
A felhívása 3. a) pontjában részletesen meghatározta, hogy az ajánlatokat milyen számú, megnevezésű bizonylattípusra és típusonként pontosan mekkora évi db-mennyiségre kell megtenni. Ezek között feltüntette: "adatszolgáltatások és kísérőlapjaik 45 000 db/év".
Ajánlatkérő a részajánlat, illetve a többváltozatú ajánlat lehetőségét kizárta. Ajánlatkérő a felhívása 13. a) pontjában közölte, hogy az ajánlatokat az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján bírálja el és az alábbi részszempontokat, súlyszámokat, ponthatárokat és értékelési módszert állapította meg.
részszempontok súlyszámok
- ajánlati ár 40
- késedelmes teljesítésre megajánlott kötbér 40
- hibás teljesítésre megajánlott kötbér 20
Az értékelés során adható pontszám részszempontonként 1-10 pont.
A részszempontok szerinti legjobb ajánlat a maximális pontot kapja, az ezt követő ajánlatok pontszáma egyenes arányosítással kerül megállapításra.
Ajánlatkérő dokumentációt nem állított össze.
Az ajánlattételi határidőre 2002. december 10-re ajánlatot nyújtott be: a kérelmező és a Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Rt. Debreceni Területi Igazgatósága.
A kérelmező ajánlatában - 12. oldalon - a késedelmi kötbérre vonatkozó ajánlatát az alábbiak szerint tette meg: "Vállaljuk, hogy az 1-3 nap között késedelem esetén - a késedelmesen rögzített bevallások vonatkozásában - darabonként a vállalási ár 30%-a a késedelmi kötbér mértéke. 4-6 nap közötti késedelem esetén 70%, 7 nap feletti késedelem esetén 110% kötbért vállalunk a fenti módon."
A kérelmező konkrét ajánlatot tett a hibás teljesítési kötbérre is ajánlata ugyanezen oldalán, mely szerint a hibás bizonylatok vállalási díja 4,5-szeresének, 450%-ának a visszatérítését vállalta.
A kérelmező árajánlatát az ajánlatkérő által a felhívás 3. a) pontjában meghatározottak szerinti bontásban tette meg. Többek között egységesen 45 000 db adatszolgáltatások és kísérőlapjai bizonylattípust tüntetett fel és árképzésében nyilvántartás, valamint rögzítés I. és II. munkafolyamatokat vett figyelembe.
Összesített árajánlata nettó 34 682 000 Ft, illetve bruttó 43 352 000 Ft volt.
A SZÜV Rt. ajánlata 32. oldalán a kötbérekkel kapcsolatban az alábbi vállalást tette:
"Késedelmes vagy hibás teljesítésre megajánlott kötbér: a pályázó vállalja a kötbér fizetését abban az esetben, ha bizonyíthatóvá válik, hogy saját hibájából nem tett eleget az 1. pontban rögzített határidőkre vonatkozó elvárásnak. A kötbér mértéke: késedelmes napok szorozva bruttó 10 000 Ft-tal (bizonylattípusonként)."
A SZÜV Rt. ajánlata 33. oldala utolsó bekezdésében közölte, hogy 211 200 Ft/hó összegnek az árajánlatában történő figyelembevételét kéri. Ugyanis a munkaszervezési feladat ellátására februártól júniusig, 5 hónapon keresztül, havi 22 munkanapra vetítve, napi 8 óra, 1200 Ft-os óradíjat számolva érvényesíteni kíván.
A SZÜV Rt. az árajánlata megadásakor a "45 000 db adatszolgáltatások és kísérőlapjaik" tétel helyett az alábbiakat tüntette fel:
bizonylattípus várható tételszám
KXX 4 000
AXX 20 000
M29 21 000
Ajánlatkérő 2002. december 11-én hirdette ki az eljárást lezáró döntését. Mindkét ajánlattevőt alkalmasnak és mindkét ajánlatot érvényesnek fogadta el. Az eljárás nyertese a SZÜV Rt. lett - 38 088 000 Ft, nettó ajánlati ár mellett. Részére 7,68 pontot, míg a kérelmező részére 7,16 pontot állapított meg ajánlatkérő.
Ajánlatkérő írásbeli összegzésében rögzítette, hogy az első részszempont értékelése során a SZÜV Rt.-nél figyelmen kívül hagyta a munkaszervezésre megjelölt árrészt, mert az nem szerepelt az ajánlati felhívásban. Közölte továbbá, hogy az összehasonlíthatóság érdekében korrigálta a kérelmező árajánlatát.
A felhívásban "megjelent 45 000 db-ból 15 000 db M29-es, 10 000 db egyéb kontrollbevallás (ezeket nyilvántartani nem kell) és 20 000 db adatkísérő lappal számoltunk (amelyeket rögzíteni nem kell), így a végösszeg 33 057 E Ft, amely kevesebb a pályázatban szereplő (34 682 E Ft) összegtől."
A második részszempont, a késedelmi kötbér vonatkozásában ajánlatkérő ismertette, hogy a megtett ajánlatok összehasonlíthatósága érdekében részletes számításokat végzett el. Ennek során átlagos napi bevallásszámot vett figyelembe 3, 6, 10 napos késedelemre, az eddigi késedelemre vonatkozó tapasztalatai alapján 70%, 20%, 10%-os súlyokat alkalmazva állapította meg, hogy milyen összegű kötbérre lenne jogosult az egyes ajánlattevőktől.
A SZÜV Rt. esetében ez 1 548 000 Ft, míg a kérelmező esetében 444 972 Ft lenne.
A hibás teljesítési kötbér vonatkozásában ajánlatkérő azt rögzítette, hogy a SZÜV Rt. késedelmi kötbérre tett ajánlatából nem számítható ki a hibás teljesítés esetén fizetendő kötbér összege, azonban mivel a SZÜV Rt. ajánlatában kifejezte szándékát hibás teljesítési kötbér fizetésére, ezért részére 1 pontot állapított meg, míg a kérelmező megkapta a maximális 10 pontot.
A kérelmező 2002. december 12-én nyújtotta be a jogorvoslati kérelmét, amelyet a tárgyaláson pontosított és kiegészített.
Álláspontja szerint ajánlatkérő megsértette a Kbt. 52. § (1) bekezdését és a (2) bekezdés d) pontját, az 55. § (6) bekezdését, valamint az 59. § (1) bekezdését. Erre tekintettel kérte ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének a megsemmisítését és ideiglenes intézkedésként az eljárást lezáró szerződés megkötésének a megtiltását.
Közölte, hogy megítélése szerint a nyertes SZÜV Rt. ajánlata két okból is érvénytelen.
Egyrészt a SZÜV Rt. nem tett ajánlatot hibás teljesítési kötbérre, pedig álláspontja szerint ez érvényességi feltétel. Ugyan ajánlatkérő csak értékelési részszempontként határozta meg a hibás teljesítési kötbért, azonban ez a részszempontkénti meghatározás önmagában jelenti érvényességi követelmény támasztását is.
Másrészt ajánlatkérő a felhívásában tételesen meghatározta bizonylattípusonként és évi db-mennyiség megadása mellett azt, hogy mire kell ajánlatot tenni. A SZÜV Rt. ezzel ellentétesen tette meg ajánlatát, a 45 000 db "adatszolgáltatások és kísérőlapjaik" helyett, mind a bizonylattípust megbontotta - KXX, AXX és M29-re -, mind a mennyiséget 4000, 20 000, 21 000. Abból a tényből is, hogy az ajánlatkérő az összehasonlíthatóság érdekében az általa megtett ajánlat összegét korrigálta - arra hivatkozással, hogy ennél a 45 000 db-os tételből több részt nem kell nyilvántartani, illetve rögzíteni - azt a következtetést vonta le, hogy a SZÜV Rt. nem a felhívásnak megfelelően tett ajánlatot.
Kérelmező kifogásolta továbbá, hogy ajánlatkérő jogellenesen módosította mindkét ajánlattevő ajánlatát. A nyertes ajánlattevőnél nem vonhatta volna le a munkaszervezés díját egyrészt mert ennek költsége is hozzá tartozik a munka elvégzésének díjához, másrészt mert erre kifejezett nyilatkozatot is tett a nyertes ajánlattevő. Maga a kérelmező is elszámolta ajánlatában a munkaszervezés költségét csak azt nem külön tételben tüntette fel, hanem azt az egyes tételek díjazása tartalmazza. Ajánlatkérő jogellenesen módosította az általa egyébként a felhívásnak megfelelően megtett árajánlatot, és közölte, hogy számítása szerint az ár részszempontra a helyes pontszám 8.4 pont lett volna.
A késedelmi kötbér részszempont vonatkozásában a kérelmező álláspontja szerint ajánlatkérő önkényesen járt el, amikor megállapította, milyen arányú késedelmeket milyen súlyozással kell figyelembe venni és számítási hibát is vétett. Jogorvoslati kérelméhez részletes számításokat csatolt előadása alátámasztására. Egyben hivatkozott arra is, hogy a két eltérő módon megtett késedelmikötbér-ajánlat nem hasonlítható össze.
Ajánlatkérő kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását. Írásbeli észrevételében nagyrészt megismételte az írásbeli összegzésben már rögzített álláspontját. Előadta, hogy jogszerűen járt el akkor, amikor nem nyilvánította érvénytelennek a SZÜV Rt. ajánlatát. A SZÜV Rt. ugyanis ajánlatában kifejezésre juttatta, hogy hibás teljesítési kötbér megfizetését is vállalja, csak konkrét összeget nem jelölt meg, emiatt állapított meg részére 1 pontot.
Közölte, hogy jogszerűen nem vette figyelembe a SZÜV Rt. árajánlatánál a munkaszervezés díját, mert felhívásában ilyen tételre nem kért ajánlatot. Előadta, hogy indokoltan, az összehasonlíthatóság érdekében korrigálta a kérelmező árajánlatát.
E körben hivatkozott arra is, hogy amennyiben mindkét ajánlatot eredeti formájában hasonlítják össze, úgy érdemben nem változna a megállapított pontszám, csak a SZÜV Rt. kapott volna 0,2 ponttal többet.
Részletesen ismertette a késedelmi kötbér számításánál általa figyelembe vett egyes tényezők indokoltságát és megalapozottságát.
Egyéb érdekeltként a SZÜV Rt. írásbeli nyilatkozatában szintén kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását.
A Döntőbizottság a D.758/3/2002. számú 2002. december 13-án kelt határozatában ideiglenes intézkedésként az eljárást lezáró szerződés megkötését megtiltotta.
A Döntőbizottság az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelme megalapozott.
A Döntőbizottság elsődlegesen a kérelmező jogorvoslati kérelmének érvénytelenségre vonatkozó részét vizsgálta.
A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja értelmében érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A Döntőbizottság először a nyertes ajánlattevő árajánlatát vizsgálta, hogy az megfelel-e a felhívásnak.
A Döntőbizottság ajánlatkérő ajánlati felhívásának 3. a) pontja alapján megállapította, hogy ajánlatkérő akként kérte az ajánlatok megtételét, hogy azok konkrétan meghatározott bizonylattípusra és évi db-mennyiségre vonatkozzanak. Ezek között előírásra került "adatszolgáltatások és kísérőlapjaik" 45 000 db/év tételsor is. Ajánlatkérő egységesen minden tételsor vonatkozásában nyilvántartásra, első és második adatrögzítésre kérte az ajánlat megtételét.
A Döntőbizottság a nyertes ajánlattevő ajánlata alapján megállapította, hogy azt nem a fenti előírásnak megfelelően tette meg. Ehelyett ajánlata 34. oldalán KXX, AXX és M29 bizonylattípusokra nyújtott be ajánlatot, és a 45 000 db-számot is ezekre bontotta szét.
Erre a tényre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlata nem felel meg a felhívásnak, az a Kbt. fentiekben hivatkozott 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelen.
A másik érvénytelenségi ok, a hibás teljesítési kötbér vonatkozásában a Döntőbizottság megállapította, hogy az nem áll fenn.
A Kbt. szabályozási rendszerében egymástól elkülönülnek az érvényességi követelmények és az ajánlatok értékelésével kapcsolatos rendelkezések. Ajánlatkérő kifejezett külön rendelkezése hiányában önmagában egy értékelési részszempont meghatározása általában nem minősíthető egyben érvényességi követelménynek. Ez vonatkozik jelen esetre is. Ajánlatkérő nem írt elő hibás teljesítési kötbérre ajánlattételi kötelezettséget, csak azt jelezte, hogy az ajánlatok elbírálása során e szempontot figyelembe veszi. Erre tekintettel az a tény, hogy a nyertes nem vállalt kötelezettséget hibás teljesítési kötbér fizetésére nem minősíthető érvénytelenségi oknak, kizárólag a részszempontnál vehető figyelembe, méghozzá akként, hogy a minimális pontszámot állapítják meg.
A Kbt. 53. § (2) bekezdése értelmében az eljárás további szakaszában nem vehet részt az, aki érvénytelen ajánlatot tett.
A SZÜV Rt. ajánlata a felhívásnak meg nem felelő árajánlat tétele miatt érvénytelen, így jogsértően járt el ajánlatkérő, amikor azt érdemben értékelte, majd pedig az eljárás nyertesének hirdette ki. E magatartásával ajánlatkérő megsértette a Kbt. 59. § (1) bekezdését.
Ajánlatkérő megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdését azzal, hogy a benyújtott ajánlatokat nem a felhívása szerint és nem azok tartalma alapján bírálta le.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése szerint ugyanis az ajánlatok értékelését akként kell elvégezni, hogy az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit kell értékelni.
E rendelkezést azzal sértette meg ajánlatkérő, hogy az ajánlatokban feltüntetett árakhoz képest az értékelés során mindkét ajánlattevőnél más árat vett figyelembe. Ilyen eltérésre az ajánlatkérőt a Kbt. más rendelkezései sem jogosítják fel, épp ellenkezőleg előírják az ajánlati kötöttséget az ajánlattételi határidőtől kezdődően.
A Döntőbizottság arra tekintettel mellőzte ajánlatkérő értékelésének további - a késedelmi kötbérrel kapcsolatos - részének vizsgálatát, mert egy ajánlat maradt érvényes, így az összehasonlítás egyébként sem valósítható már meg.
A Döntőbizottság a fenti indokokra tekintettel a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján állapította meg, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjára tekintettel a Kbt. 52. § (1) bekezdését, a Kbt. 55. § (6) bekezdését és a Kbt. 59. § (1) bekezdését.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés c) pontja alapján semmisítette meg ajánlatkérő eljárást lezáró döntését.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontjának kötelező előírása alapján rendelkezett a bírság kiszabásáról.
E szakasz szerint a Döntőbizottság "bírságot köteles kiszabni az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel és a jogsértésért, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben."
A Döntőbizottság a bírság összegének megállapítása során a Kbt. 88. § (4)-(5) bekezdésének vonatkozó rendelkezéseit vette figyelembe:
A Kbt. 88. § (4) A bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos költségvetési törvényben meghatározott összeg. (Ez jelenleg egymillió Ft.)
A Kbt. 88. § (5) A bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani.
A Döntőbizottság a beszerzés értékére és a jogsértés reparálhatóságára tekintettel úgy ítélte meg, hogy nem indokolt a minimális bírságnál magasabb összegű bírság kiszabása:
A Döntőbizottság tekintettel arra, hogy a döntést testületi szerv hozta, személyi bírságot nem szabott ki.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján rendelkezett az eljárási költségek viseléséről.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. január 15.
Dr. Nagy Gizella s. k., Fábián Péter s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
