KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (0989)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.779/12/2002.
Tárgy: az ALTERRA Építőipari Kft. és a PENTA Kft. jogorvoslati kérelme Budapest Főváros XXIII. Kerület, Soroksár Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság az ALTERRA Építőipari Kft. (1103 Budapest, Sibrik Miklós út 30., a továbbiakban: I. r. kérelmező), valamint a PENTA Általános Építőipari Kft. (2131 Göd, Hernád u. 35., a továbbiakban: II. r. kérelmező) által a Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzata (1239 Budapest, Grassalkovich út 162., képviseli: dr. Machács Barna ügyvéd, 1064 Budapest, Podmaniczky u. 61., nevében eljár: ÉGSZI Senior Kutató és Szervező Kft., 1096 Budapest, Thaly Kálmán u. 18., a továbbiakban ajánlatkérő) "Budapest, XXIII. kerület Soroksár 2003-2004. évi szennyvíz-közcsatornázási programjának megvalósítása a kerület közigazgatási területén belül, 5 utcacsoport (részprojekt, önálló vállalkozási szerződéskötésre kijelölt kivitelezési egység), 3000 fm szennyvíztörzscsatorna, 2000 fm szennyvízbekötő-vezeték és tisztítóaknák megépítése burkolat-helyreállítással" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelmeknek helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló - többször módosított - 1995. XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 44. § (7) bekezdését, ezért ajánlatkérő részvételi felhívását megsemmisíti, és ajánlatkérővel szemben 1 000 000 forint, azaz egymillió forint bírságot szab ki.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy az I. és II. r. kérelmezők részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 150 000 Ft-150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint-egyszázötvenezer forint (mindösszesen 300 000 Ft) igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A jogorvoslati eljárásban ezen felül felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A Döntőbizottság kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy a vele szemben kiszabott bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MÁK 10032000-01720361-00000000 számú bankszámlájára fizesse be.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, a felek írásban és tárgyalásban tett nyilatkozatai alapján az alábbiakat állapította meg:
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2002. december 4-i számában közzétett részvételi felhívásával a rendelkező részben meghatározott tárgyú nyílt előminősítéses közbeszerzési eljárást indított.
Ajánlatkérő a részvételi felhívás 3. d) pontjában az alábbiak szerint meghatározta, hogy részajánlatok tételére van lehetőség.
"A részajánlat tételének szempontja: kivitelezési egységekre külön-külön. Az ajánlatok értékelése kivitelezési egységenként történik, szerződéskötésre a részprojektek nyertesével (nyertesekkel részprojektenként) kerül sor."
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 4. pontjában a teljesítés határidejét az alábbiakban határozta meg:
"- 2003. évben befejeződő 3 részprojekt esetén: I-IV-V. kivitelezési egységekre vonatkozóan: 2003. október 15.,
- 2004. évre áthúzódó részprojekt esetén II-III. kivitelezési egységekre vonatkozóan: 2004. június 30."
Ajánlatkérő a részvételi felhívás 11. pontjában az ajánlattétel során kizárta a többváltozatú ajánlat tételét. Ajánlatkérő a részvételi felhívás 9. a) pontjában az alábbiakat határozta meg a résztvevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságának igazolására kért adatok és tények között:
"a) Pénzügyi és gazdasági alkalmasság igazolása:
- az 1999, 2000. és 2001. évi mérleg és eredménykimutatás,
- pénzintézettől (valamennyi számlavezető pénzintézettől) a részvételre jelentkező fizetőképességének megállapítására vonatkozó, 30 napnál nem régebbi nyilatkozat az alábbi tartalommal:
- mióta vezeti bankszámláját,
- pontosan eleget tesz-e fizetési kötelezettségeinek,
- számláján sorban állás volt-e, ha igen, utoljára mikor,
- a részvételre jelentkező nyilatkozata az előző 3 év teljes kivitelezési forgalmáról és ugyanezen időszakban a közbeszerzés tárgyának (csatornázás) forgalmáról, az alvállalkozói és anyagköltségek mértékéről."
Ajánlatkérő a részvételi felhívás 10. a) pontjában az alábbiakat is meghatározta a részvételre jelentkezők alkalmassága szempontjai elbírálása között:
"- Pénzügyi, gazdasági alkalmasság, a jelentkező fizetőképessége, eredményes gazdálkodása..."
Ajánlatkérő a részvételi felhívás 10. b) pontjában az alábbiakat határozta meg a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjai között:
"- a részvételre jelentkező pénzügyi és gazdasági helyzetének nem megfelelősége, ezen belül:
- ha az utolsó éves beszámolója szerinti nettó árbevétele nem éri el a 400 millió forintot,
- ha saját tőkéje kisebb, mint 70 millió forint,
- ha az utolsó 3 év (1999-2000-2001.) beszámolója szerint a likviditási mutatója bármelyik évben nem éri el az 1,3 értéket (a készletekkel csökkentett forgóeszközök értékének a rövidlejáratú kötelezettségek értékéhez viszonyított aránya)
- ha a pénzintézeti nyilatkozat alapján fizetésképtelennek minősül,
- a részvételre jelentkező előző évi szennyvízközcsatorna-építési munkáinak pénzügyi ellenértéke összességében nem éri a 200 millió forint saját árbevételt, illetve a szennyvízközcsatorna építési munkáinak volumene ugyanezen időszakba kevesebb mint 3000 méter."
Ajánlatkérő a részvételi felhívásban meghatározta, hogy az ajánlatok elbírálásának szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása lesz.
I. r. kérelmező 2002. december 19-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet. I. r. kérelmező jogorvoslati kérelmében kérte, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg jogsértés megtörténtét, semmisítse meg a részvételi felhívás 10. b) pontjában meghatározott 1,3-as likviditási mutatót mint alkalmatlansági szempontot, valamint kötelezze ajánlatkérőt az eljárási díj és költségek megfizetésére. Kérte továbbá Döntőbizottságtól ideiglenes intézkedésként az eljárás felfüggesztését.
I. r. kérelmező kérelmének indokolásában előadta, hogy álláspontja szerint a likviditási mutató 1,3 mértéke túlzottan magas és indokolatlanul szigorú követelményeket támaszt a jelentkezővel szemben. Álláspontja szerint a likviditási mutató azt jelzi, hogy a jelentkező kötelezettségeivel szemben milyen mértékű fedezet áll, tehát a követelések kiegyenlítésének valószínűségét, és ezáltal végeredményben a jelentkezők gazdálkodásának biztonságosságát jellemzi, de a szakirodalomban elfogadott álláspont szerint, ha a likviditási mutató értéke 1 (vagyis a követelések és fedezet mértéke azonos), akkor a gazdálkodás biztonsága optimálisnak tekinthető. Álláspontja szerint mivel az alkalmatlansági kritériumok legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges mértékig terjedhetnek, ezért ajánlatkérő a közbeszerzés tárgyához és értékéhez viszonyítottan nem támaszthat indokolatlan többletkövetelményeket jelentkezőkkel szemben. Előadta továbbá, hogy esetében a likviditási mutató a vizsgált években 1,0 és valamivel 1,0 felett alakult, ennek alapján gazdálkodásuk kiegyensúlyozottnak és biztonságosnak tekinthető. Egyebekben hivatkozott arra, hogy a likviditási mutató a jelentkezők pénzügyi helyzetét és gazdálkodását csak egy bizonyos szempontból értékeli, ezért a gazdálkodás többi eleme közül kiragadva, azok ismerete és vizsgálata nélkül a jelentkező alkalmasságáról nem ad megbízható információt.
II. r. kérelmező 2002. december 20-án nyújtott be jogorvoslati kérelmet, mely alapján a Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást D.781/2002. számon megindította. II. r. kérelmező jogorvoslati kérelmében kérte az ajánlatkérő felhívását a törvény szabályainak megfelelő eljárásra és a jogsértés megállapítására, valamint ajánlatkérő kötelezését az eljárással kapcsolatos költségek megtérítésére.
II. r. kérelmező kérelmének indokolásában előadta, hogy az 1,3 értékű likviditási mutató alkalmassági feltételként való előírása túlzó mértékű, az indokolatlanul magasnak tekinthető és nincs összhangban a beszerzés értékével, tehát nem a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételnek lehet tekinteni. Előadta, hogy az 1999., 2000. és 2001. években 1,0 körül mozog cége likviditási mutatója, egyébként ez nem befolyásolta a kivitelezői tevékenységét. Hivatkozott arra, hogy 1998. és 2002. közötti években korábban kiírt közbeszerzések alapján több mint félmilliárd forint szerződési értékben végzett kivitelezést ajánlatkérő részére, amit szerződésszerűen, I. oszt. minőségben teljesített. Álláspontja szerint a jelen közbeszerzési eljárás alkalmatlansági feltételeinek meghatározásakor ajánlatkérő ismerte cége likviditási mutatóját, és a szokásosnál magasabb érték meghatározásával indokolatlan és hátrányos megkülönböztetését okozta.
Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelemre tett írásos észrevételében és tárgyaláson tett nyilatkozatában előadta, hogy a kétszakaszos eljárás 2. szakaszában a fizetési feltételeket úgy kívánják meghatározni, hogy részszámlák benyújtására nem kerülhet sor, tehát csak a végső teljesítéskor fizet ajánlatkérő. Ennek megfelelően teljesítésig a nyertes ajánlattevőnek az adott beszerzés összes költségét meg kell hitelezni, és a beszerzés értéke álláspontjuk szerint megalapozza azt, hogy minél tőkeerősebb, minél likvidebb céget kívánt kiválasztani, amellyel kapcsolatban nem merülhet fel fizetési probléma, és ebből eredően nem következhet be esetlegesen a közbeszerzés teljesítésének meghiúsulása. Álláspontja szerint a likviditási mutató egy objektív tény, mely alkalmas a fizetőképesség és a pénzügyi teljesítőképesség, illetve az adott vállalkozás pénzügyi helyzetének megállapítására, illetve vizsgálatára. Ennek alapján a megalapozatlan jogorvoslati kérelmek elutasítását kérte. Arra vonatkozóan, hogy az adott beszerzése tekintetében az ajánlattevők közül a szerződés teljesítésére miért azokat tartja alkalmasnak, akiknek a likviditási mutatója legalább 1,3 volt az adott években, általános magyarázatként előadta, hogy a szerződés teljesítését e feltétel megléte esetén látja biztosítottnak, azonban konkrét magyarázatot nem tudott adni.
Egyéb érdekeltek észrevételt nem tettek.
A Döntőbizottság a D.781/2002. számú jogorvoslati eljárást az azonos közbeszerzési eljárásra tekintettel a D.779/2002. számon folyamatban lévő jogorvoslati eljáráshoz egyesítette.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott.
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratokból és a felek tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelmek az alábbiak szerint megalapozottak.
A Kbt. 42. § (1) bekezdés szerint az ajánlatkérő előminősítési eljárás lefolytatására jogosult annak érdekében, hogy a közbeszerzési eljárás további szakaszában már csak a közbeszerzés teljesítésére pénzügyi, gazdasági és műszaki szempontból alkalmas ajánlattevők vegyenek részt.
A Kbt. 44. § (1) bekezdés szerint az ajánlattevőnek, illetőleg az alvállalkozónak a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági alkalmassága igazolható:
a) pénzügyi intézménytől származó - erről szóló - nyilatkozattal;
b) mérlegének (egyszerűsített mérlegének, beszámolójának vagy konszolidált mérlegének) benyújtásával;
c) előző legfeljebb háromévi teljes forgalmáról és ugyanezen időszakban a közbeszerzés tárgyának forgalmáról szóló nyilatkozatával;
d) az ajánlatkérő által előírt tartalmú egyéb - fizetőképességének megállapítására alkalmas - nyilatkozattal vagy dokumentummal.
A Kbt. 44. § (3) bekezdés alapján az ajánlatkérő az (1) és (2) bekezdésben foglaltak közül egy vagy több igazolási módot is előírhat.
A Kbt. 44. § (6) bekezdése az tartalmazza, hogy az ajánlati felhívásban meg kell határozni, hogy az (1), illetőleg (2) bekezdésben foglaltakkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága miatt minősíti az ajánlatkérő az ajánlattevőt, illetőleg az alvállalkozót alkalmatlannak a szerződés teljesítésére.
A Kbt. 44. § (7) bekezdése alapján az ajánlatkérőnek az (1)-(2) bekezdésben meghatározott adatok és tények kérését - figyelemmel az ajánlattevő üzleti titokhoz fűződő érdekére - a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, a (4) bekezdés szerinti követelményeket pedig - a beszerzés becsült értékére is tekintettel - legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni.
A Kbt. fent hivatkozott kógens rendelkezései egyértelműen meghatározzák azt, hogy ajánlatkérő milyen iratokat, tényeket követelhet meg az ajánlattevőktől, (illetve jelen eljárásban a részvételre jelentkezőktől) a pénzügyi, gazdasági alkalmasság igazolására, továbbá rögzíti annak szabályait, hogy ezen tények és iratok alapján ajánlatkérő milyen módon határozhatja meg a szerződés teljesítésére való alkalmatlanság feltételeit. Ennek alapján a törvény meghatározza azt a kört, amelyben ajánlatkérő előírhatja azon feltételeket, hogy milyen pénzügyi és gazdasági paraméterekkel rendelkező cégek részvételét kívánja a közbeszerzési eljárásában, illetve hogy milyen feltételekkel rendelkező cégek közül kívánja - más szempontok szerint - kiválasztani a nyertes ajánlattevőt, vagyis a nyertes ajánlattevőnek milyen pénzügyi, gazdasági elvárásoknak kell eleget tennie, illetve milyen paraméterekkel kell rendelkeznie. A Kbt. kógensen meghatározza a Kbt. 44. § (7) bekezdésében azt, hogy az ajánlatkérőnek a Kbt. 44. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott adatok és tények megkövetelését, illetve előírását a közbeszerzési eljárás tárgyára kell korlátoznia, a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítési okokként meghatározott feltételek pedig - a beszerzés becsült értékére is tekintettel - legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig írhatók elő. Ennek alapján a Kbt. 44. § (7) bekezdésében foglalt rendelkezés ajánlatkérőt korlátozza az alkalmassági feltételek meghatározása során, vagyis ajánlatkérő jogsértést követ el, ha a felhívásában megadott szempontok nincsenek arányban a feladat ellátására megkötésre kerülő szerződés teljesítésének feltételeivel, illetve nem kapcsolódnak a közbeszerzés tárgyához.
A pénzügyi és gazdasági alkalmasság körében figyelembe vehető körülmények közé tartozik elsősorban a beszerzés becsült értéke. Jelen közbeszerzési eljárásban a beszerzés ajánlatkérő által kalkulált értéke mintegy 438 millió Ft. Ez az összeg a teljes beszerzésre vonatkozik, azonban ajánlatkérő a beszerzés tárgyát 5, nem azonos nagyságú részre bontotta, melyekre részajánlat tételenként tehető. Az egyes tételek nem azonos nagyságrendűek, a legkisebb tétel nem egészen 1/3-a a legjelentősebb és legnagyobb mértékű tételnek.
A beszerzés becsült értéke mellett fontos körülmény az is, hogy ajánlatkérő részajánlat-tételre lehetőséget biztosított, ezért az egyes részajánlatokkal kapcsolatban külön-külön hirdet nyertest ajánlatkérő, és külön-külön köt szerződést is. Az 1-es, 4-es és 5-ös tétel befejezési, teljesítési határideje 2003. október 31., míg a 2. és 3. tétel befejezési határideje 2004. június 30. Ajánlatkérő nyilatkozata szerint az ajánlattételi szakaszban feltételként határozzák meg azt, hogy részteljesítést, illetve részteljesítéssel kapcsolatban részszámla benyújtását nem teszik lehetővé, tehát csak a kivitelezés befejezését követően lesz jogosult - az adott tétel tekintetében nyertes ajánlattevő - a számla benyújtására. Ennek alapján az 1-es, 4-es és 5-ös tételek esetében az eredeti felhívásban mintegy fél évig, míg a 2-es és 3-as tétel tekintetében mintegy másfél évig kell a nyertes ajánlattevőnek megfinanszíroznia az általa elnyert beszerzés megvalósítását.
Ajánlatkérő a részvételre jelentkező szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjai között meghatározta azt is, hogy alkalmatlannak minősül az a részvételre jelentkező, akinek az utolsó évek beszámolója szerinti nettó árbevétele nem éri el a 400 millió Ft-ot, ha saját tőkéje kisebb mint 70 millió Ft, ha az utolsó 3 év beszámolója szerint a likviditási mutatója (a készletekkel csökkentett forgóeszközök értékének a rövid lejáratú kötelezettségek értékéhez viszonyított aránya) bármelyik évben nem éri el az 1,3 értéket, ha a pénzintézeti nyilatkozat alapján fizetésképtelennek minősül, ha a részvételre jelentkező előző évi szennyvízközcsatorna-építési munkáinak pénzügyi ellenértéke összességében nem éri el a 200 millió forint saját árbevételt, illetve a szennyvízközcsatorna-építési munkáinak volumene ugyanezen időszakban kevesebb mint 3000 méter. Ajánlatkérő ezen feltételek alapján tőkeerős cégek közül kívánta a nyertest kiválasztani, mely céggel a szerződés teljesítése kapcsán nem merülhetnek fel pénzügyi problémák.
A Döntőbizottság nem vitatja, hogy ajánlatkérőnek a Kbt. rendelkezései alapján lehetősége van arra, hogy a közbeszerzési eljárásban való részvételtől a pénzügyi gondokkal, fizetési problémákkal küzdő cégeket, társaságokat távol tartsa, hiszen ezen tények a szerződés teljesítését veszélyeztethetik, vagyis a beszerzés tárgyának megvalósulását bizonytalanná tehetnék.
Ajánlatkérő ezen belül azonban meghatározta alkalmatlansági feltételként az utolsó 3 év beszámolója szerinti likviditási mutató (készletekkel csökkentett forgóeszközök értékének a rövid lejáratú kötelezettség értékéhez viszonyított aránya) 1,3 mértékét. A Döntőbizottság nem vitatja a likviditási mutató közgazdasági jelentőségét, melyre ajánlatkérő hivatkozott, és elfogadja ennek objektív jellegét, azonban a Kbt. 44. § (7) bekezdése alapján az alkalmatlansági szempontoknak a közbeszerzés tárgyára történő korlátozása, illetve a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértéke követelményének is meg kell felelnie. Ennek alapján ajánlatkérő csak a beszerzés tárgyának megvalósításához szükséges mértékben határozhat meg alkalmatlansági feltételeket.
A Döntőbizottság azon ajánlatkérői hivatkozást, hogy a likviditási mutató más területeken, például bankok hitelminősítésénél jelentős szerepet kap, nem vitatja, de közbeszerzési eljárásban ez nem releváns. A közgazdasági szakirodalom alapján a likviditási mutató 1 körüli értéke az a pont, amely pontban a vállalkozás rövid lejáratú kötelezettségeinek kifizetéséhez megfelelő mennyiségű és értékű forgóeszközzel mint fedezettel rendelkezik, míg adott esetben a gazdálkodás szempontjából a saját tőkéjét a vállalkozás eredményessége és a tőke hasznosulási megtérülési sebessége szempontjából optimális szinten igyekszik tartani. Az 1 fölötti tartományban a vállalkozás a rövid lejáratú kötelezettségek tekintetében nagyobb fizetési biztosítékot tartalékol a rövid lejáratú kötelezettségeinek kielégítésére, azonban ez számára gazdálkodási eredményességet csökkentő következménnyel jár.
A Döntőbizottság megállapította továbbá, hogy ajánlatkérő valamennyi tétel tekintetében azonos alkalmassági feltételeket követel meg a részvételre jelentkezőktől, holott az egyes tételek mind volumenüket, mind teljesítési időtartamukat és ezen keresztül az ezekkel kapcsolatos ajánlattevői előzetes finanszírozás időtartamát és költségeit érintően eltérnek. Ennek alapján azon pénzmennyiség is jelentősen eltér, amely ténylegesen szükséges az ajánlati felhívás beszerzési tárgyának egyes tételei megvalósításához.
A jogorvoslati kérelmekben vitatott 1,3 nagyságú likviditási mutató egységes megkövetelése a beszerzés tárgyának rendkívül egyenlőtlen elosztású részei esetén (legkisebb tétel nem egészen 1/3-a a legnagyobb tételnek, valamint az előfinanszírozási időtartam, illetve számlabenyújtási időpont a teljesítési határidők alapján mintegy 8 hónapos eltérést mutat) nem veszi figyelembe az egyes tételek eltérő nagyságát és eltérő mértékű költségigényét, ennek alapján a Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő által előírt likviditási mutató szükségességét és arányosságát sem a beszerzés értéke, sem a beszerzés tárgya, illetőleg egyéb körülmény nem támasztja alá. Önmagában az a körülmény, hogy ajánlatkérő milyen paraméterekkel rendelkező céget látna szívesen a beszerzés tárgyának megvalósításánál, nem ad jogszerű alapot a pénzügyi, gazdasági alkalmassági szempontok között 1,3-as likviditási mutató előírására a felhívásban, mivel az nem teljesíti a Kbt. 44. § (7) bekezdésében előírt követelményeket. Ajánlatkérő a jogorvoslati eljárás során a likviditási követelmény felállítása körében nem tudta kellőképpen igazolni, hogy e mutató teljesítése nélkül a jelentkező a beszerzés tárgyát nem képes megvalósítani, mint ahogy a likviditási mutató mértékének szükségességét és arányosságát a beszerzés értékével, tárgyával illetőleg egyéb körülménnyel sem támasztotta alá.
A Döntőbizottság megítélése szerint az alkalmassági szempontok körében meghatározott követelmények - melyek az ajánlatkérő szabadságát korlátozó előírásként szerepelnek a Kbt.-ben - betartása és szigorú értelmezése azon okból is lényegi jelentőséggel bír, mivel a közbeszerzési eljárás során érvényesülő esélyegyenlőség és verseny tisztasága alapelvek nem adnak teret ajánlatkérőnek arra; hogy az alkalmassági követelmények meghatározásánál a Kbt.-ben nem szereplő "erkölcsi követelményeket, elvárásokat" érvényesítsen a jelentkezőkkel szemben. A Kbt. rendelkezései ugyanakkor az arányosság követelményeit is előírják ajánlatkérő számára akkor, amikor a beszerzés tárgyának megvalósítására ténylegesen szükséges mértékben határozzák meg az alkalmatlansági feltételek körét.
A Döntőbizottság megállapította, hogy jelen eljárás során ajánlatkérő egységesen állapította meg az alkalmassági, alkalmatlansági feltételeket valamennyi tétel tekintetében, és ezzel az egyes kis nagyságrendű, 2002. október 31-ig befejeződő tételek tekintetében a beszerzés ezen tételeinek megvalósításához ténylegesen nem szükséges, illetve a szükséges mértéket meghaladó alkalmassági, alkalmatlansági követelményt határozott meg, az 1,3 likviditási mutató megkövetelésével (kérelem hiányában nem vizsgálva az előírt többi alkalmatlansági kritériumot).
A Döntőbizottság nem találta a részvételi felhívás 10. b) pontjában meghatározott 1,3 nagyságú likviditási mutatót a Kbt. 44. § (7) bekezdése szerint a közbeszerzés tárgyára vonatkozóan korlátozottnak, illetve a beszerzés értékére tekintettel legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges mértékűnek. Ennek alapján ajánlatkérő jogsértő módon határozta meg a részvételi felhívásban alkalmatlansági feltételként az 1,3 értéket, így a jogorvoslati kérelmek megalapozottak.
A Kbt. 2002. január 1-jétől hatályos rendelkezése kötelezően előírja Döntőbizottság számára a törvényt szabályait megszegő szervezettel szemben a bírság alkalmazását.
A Kbt. 31. § (6) alapján az ajánlatkérő legkésőbb a közbeszerzési eljárás előkészítése során köteles meghatározni a közbeszerzési eljárásának belső felelősségi rendjét, a nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek (szervezetek) felelősségi körét.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja szerint bírságot köteles kiszabni az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel és a jogsértésért, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben;
A Kbt. 88. § (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
A Kbt. 88. § (5) bekezdése szerint a bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani. Ha a jogsérelem a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósul meg, a kiszabandó bírság legalább a bírság minimális összegének kétszerese.
A rendelkezésre álló iratok és a felek tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy személyi bírság alkalmazására nincs mód, mert a felhívás elkészítéséért, tartalmáért testület felelős.
A Döntőbizottság a bírság kiszabásával kapcsolatban az eset összes körülményei között mérlegelte azt is, hogy ajánlatkérő 2002. január 1-jét követően indult eljárásával kapcsolatban először állapítja meg a Döntőbizottság a Kbt. szabályainak megsértését, a beszerzés értékét, azt, hogy az ajánlatkérő a jogszabályi előírásoknak megfelelően a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratokat a Döntőbizottság részére megküldte és az eljárásban részt vett, nyilatkozatot tett, (ezzel segítő, együttműködő magatartást tanúsított), valamint azt, hogy a részvételi felhívás megfelelő részének megsemmisítésével, a jogsértés reparálható. A bírság megállapításánál a Döntőbizottság mérlegelte azt is, hogy a kötelezően alkalmazandó bírság alsó határa az irányadó költségvetési törvény rendelkezései szerint 1 millió forint, míg annak felső határa a beszerzés értékének 30%-a lehetne. Ennek alapján a Döntőbizottságnak az az álláspontja, hogy jelen eljárásban ajánlatkérővel mint jogi személlyel szemben 1 millió Ft, azaz egymillió forint bírság kiszabása összhangban van a jogszabályi rendelkezésekkel.
A fent leírt indokok alapján a döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésben biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdésének c), d), f) és h) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta ajánlatkérővel szemben.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. január 28.
Dr. Nagy László Gábor s. k., Dr. Tukacs László s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
