KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (1033)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.769/20/2002.
Tárgy: a Hódmezővásárhelyi Útépítő Kft. jogorvoslati kérelme Szarvas Város Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Hódmezővásárhelyi Útépítő Kft. (6800 Hódmezővásárhely, Lázár utca 10., képviseli: dr. Zsoldos Mária ügyvéd, 6800 Hódmezővásárhely, Lázár utca 10., a továbbiakban: kérelmező) által a Szarvas Város Önkormányzata (5540 Szarvas, Szabadság u. 25-27., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Szarvas, Liszt Ferenc utca útépítés I. ütem, a dr. Melich J.-Kazinczy F. u. közötti szakasz 317 fm kiviteli munkái az ajánlati dokumentációban részletezetteknek megfelelően" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelemnek helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 24. § (1) és (2) bekezdését, ezért ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntését megsemmisíti, és az ajánlatkérővel szemben 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírságot szab ki.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg. A jogorvoslati eljárásban ezen felül felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A Döntőbizottság kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy a vele szemben kiszabott bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MÁK 10032000-01720361-00000000 bankszámlájára fizessék be.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, a felek írásban és a tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbiakat állapította meg:
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2002. szeptember 18-i számában közzétett ajánlati felhívásával a rendelkező részben meghatározott tárgyú nyílt közbeszerzési eljárást kezdeményezett.
Ajánlatkérő mind a részajánlat, mind a többváltozatú ajánlat tételét kizárta.
Az ajánlati felhívás 4. pontjában ajánlatkérő a teljesítés határidejét 2002. november 30-ban határozta meg.
Az ajánlati felhívás 6. pontjában ajánlattételi határidőként a felhívás megjelenését követő 40. napot, azaz 2002. október 28-át jelölte meg ajánlatkérő.
Az ajánlati felhívás 11. a) pontjában a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság elbírálására kért adatokat és tényeket ajánlatkérő, míg a felhívás 11. b) pontjában a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítés szempontjait határozta meg. Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 13. pontjában megjelölte, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja szerint fog bírálni, melyhez meghatározta a bírálati részszempontokat, azok súlyszámát, valamint az adható pontszámokat és az értékelés módszerét.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 15. a) pontjában eredményhirdetési időpontként a bontást követő 8. napot, azaz 2002. november 6-át határozta meg.
Ajánlatkérő az ajánlattevők részére részletes ajánlati dokumentációt is rendelkezésre bocsátott.
Ajánlatkérő helyszíni konzultációt nem tartott.
Ajánlatkérő nevében a Medowarszky és Társa Bt. (5600 Békéscsaba, Felső Körös sor 82., a továbbiakban: lebonyolító) 2002. október 17-én kelt levelében, melyet faxon küldött meg az ajánlati dokumentációt megvásárlóknak, az alábbi tájékoztatást adta: "Mint lebonyolító hivatalosan közlöm, hogy a Szarvas, Liszt Ferenc utca és a Szarvas-Gyomaendrőd közötti regionális kerékpárút közbeszerzési felhívása módosításra került.
Az UKIG Szarvas városnak küldött levele alapján (teljesíthetetlen határidő miatt) a befejezési határidőt 2003. május 31-ig módosította. A várható új határidő valószínűleg 2002. november 29. Ez a hirdetmény jóváhagyás után a Közbeszerzési Értesítő módosítás fejezetében fog megjelenni. Az időközben felmerülő esetleges problémák tisztázása érdekében állok szíves rendelkezésükre."
Ajánlatkérő nevében a bonyolító a Közbeszerzési Értesítő szerkesztőbizottság részére az ajánlati felhívás módosítására irányuló hirdetményt 2002. október 25-én faxon megküldte. Szóbeli egyeztetést követően az ajánlati felhívás módosítására irányuló közlemény javított változatát 2002. október 28-án küldte meg a bonyolító - szintén faxon - a szerkesztőbizottságnak.
2002. október 28-án délután ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő szerkesztőbizottságának faxon megküldte az ajánlati felhívás módosítására irányuló kérelem visszavonását.
A módosítási kérelem és annak javított változata levél formában a Közbeszerzési Értesítő szerkesztőbizottságához nem érkezett meg.
Ezek után a módosítása Közbeszerzési Értesítőben nem jelent meg.
Az eredeti ajánlattételi határidőig 2002. október 28-án 11.00 óráig egy ajánlattevő, az INTEGRÁL Építő Rt. nyújtott be ajánlatot, melyet ajánlatkérő felbontott. A bontási eljáráson a lebonyolító ajánlatkérő határozott kérése ellenére sem jelent meg. Ajánlatkérő képviselő-testülete 2002. november 21-i ülésén döntött a közbeszerzési eljárás eredményéről, melyet 2002. november 22-én megtartott eredményhirdetésen hirdetett ki. Ennek alapján a közbeszerzési eljárás eredményes volt, és az eljárás nyertese az INTEGRÁL Építő Rt. lett.
2002. november 29-ig, a 2002. október 17-én kelt lebonyolítói levélben megjelölt tervezett új ajánlattételi időpontig az ajánlati dokumentációt megvásárló több cég is nyújtott be ajánlatot, így a kérelmező, a Betonút Rt., a Vakond Kft., a Debmut Rt. és a Strabag Kft. is.
Kérelmező ajánlatát 2002. november 29-én 11.00 óra előtt személyesen nyújtotta be ajánlatkérőnek, ajánlatkérő az ajánlatok mellékletét képező kísérőlevél másolatán átvette kérelmezőtől az ajánlatot.
Ajánlatkérő 2002. december 3-án kelt levelével visszaküldte kérelmezőnek a bontatlan ajánlatot. A kísérőlevélben ajánlatkérő tájékoztatta kérelmezőt arról, hogy az ajánlattételi felhívást módosító közlemény az ajánlattételi határidőig nem jelent meg, ezért a határidőig beadott pályázat felbontásra és értékelésre került. A beadott ajánlatot ajánlatkérő értékelte, majd 2002. november 22-én tartott eredményhirdetésen a döntés kihirdetése került, mely szerint a közbeszerzési eljárás eredményes volt, melyről a közlemény a Közbeszerzési Értesítő 2002. december 11-i számában jelenik meg.
Kérelmező 2002. december 17-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet, melyben kérte a jogsértés megállapítását, ajánlatkérő közbeszerzési eljárást lezáró döntésének megsemmisítését, valamint ajánlatkérő kötelezését a felmerült költségek megfizetésére.
Kérelme indokolásául kérelmező előadta, hogy álláspontja szerint ajánlatkérő azzal az eljárásával, hogy megtévesztette az ajánlati felhívás módosításáról szóló értesítésével a lehetséges ajánlattevőket, így őt is, megsértette a Kbt. 24. § (1) és (2) bekezdését, nem biztosította a verseny tisztaságát és az esélyegyenlőséget a lehetséges ajánlattevők számára.
Álláspontja szerint a bonyolító értesítését megalapozottnak kellett tekinteni, mivel az eredeti felhívás szerint a szerződéskötés időpontja 2002. november 14-e volt, míg a befejezési határidő 2002. november 30. A teljesítéshez két hét nem elegendő, ezért ezt teljesíthetetlen határidőnek tartották. A továbbiakban hivatkozott arra, hogy álláspontja szerint a lebonyolító által 2002. október 17-én megküldött levélben foglaltakat hivatalos értesítésnek kellett felfogni, ezt támasztotta alá az is, hogy a levél úgy kezdődött, hogy "Mint lebonyolító hivatalosan közlöm."
Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelemre tett írásbeli észrevételében és a tárgyaláson tett nyilatkozatában előadta, hogy az ajánlati felhívás a lebonyolító hibájából már késve jelent meg. Erre tekintettel vált szükségessé a befejezési határidő 2003. március 31-re történő módosítása, melyhez szükséges volt az UKIG jóváhagyása.
Az UKIG jóváhagyása után kérték a lebonyolító intézkedését a módosítás Közbeszerzési Értesítőben történő megjelentetéséhez. A bonyolító a módosítás határidőben történő megjelentetését elmulasztotta, de ajánlattevőket értesítette az ajánlattételi határidő elhalasztásáról.
Az eredeti határidő lejártakor az egy beérkezett ajánlatot felbontották, és kérték az UKIG véleményét az előállt helyzetről. Az UKIG nyilatkozata szerint az eljárást eredményesnek kellett nyilvánítaniuk és az UKIG útmutatása szerint a nyertes ajánlattevővel a szerződést meg kellene kötniük.
Mivel 2002. november 29-ig további ajánlatok kerültek benyújtásra, feltételezték jogorvoslati eljárás megindítását, ezért a szerződést a nyertes ajánlattevővel nem kötötték meg.
Fentiekre tekintettel kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását és annak megállapítását, hogy ajánlatkérő nem követett el jogsértést.
Előadta továbbá, hogy álláspontja szerint a Kbt. rendelkezései alapján az ajánlati felhívás módosítására csak hirdetmény közzétételével van mód, és e hirdetménynek módosítás esetén az eredeti ajánlattételi határidőig meg kell jelennie a Közbeszerzési Értesítőben. Miután a Közbeszerzési Értesítőben ezen időpontig nem jelent meg a módosítás, azt a továbbiakban tárgytalannak kellett tekinteni, emiatt intézkedtek a hirdetmény visszavonásáról.
Egyéb érdekeltek közül az INTEGRÁL Építő Rt. nyújtott be észrevételt, melyben kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását elsősorban a kérelmező ügyfélképességének hiányára tekintettel. Álláspontja szerint a kérelmezőnek csak az eredeti ajánlattételi határidőt követő 15 napig volt ügyfélképessége, mert nem nyújtott be ajánlatot.
A továbbiakban elkésettség miatt is kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását. Álláspontja szerint az ajánlati felhívás kifogásolásával kérelmező a 2002. október 28-i ajánlattételi határidőre tekintettel 2002. november 12-ig nyújthatott volna be jogorvoslati kérelmet.
A továbbiakban megalapozatlanság miatt kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását. Álláspontja szerint, miután ajánlatkérő nem tette közzé az ajánlattételi határidőig a Közbeszerzési Értesítőben az ajánlati felhívás módosítását, ezért az eredeti felhívásban foglaltakhoz kötve volt.
A lebonyolító által az ajánlati dokumentációt megvásárlóknak megküldött faxközléssel kapcsolatban előadta, hogy az nem felel meg a Kbt. rendelkezéseinek, ezért nem bír relevanciával. Kérte továbbá annak vizsgálatát, hogy a felhívás módosítására irányuló kérelem levél formájában mikor került a szerkesztőbizottságnak megküldésre.
A Medowarszky és Társa Bt. egyéb érdekeltként előadta, hogy álláspontja szerint ő bonyolítóként nem követett el jogsértést. Jogszerűen a Kbt. rendelkezéseinek megfelelően járt el. Az ajánlati felhívás módosítása érdekében a lehetséges intézkedéseket megtette. Ajánlatkérő volt az, aki az ajánlati felhívás módosítására irányuló kérelmet a Közbeszerzési Értesítő szerkesztőbizottságánál visszavonta, miután a benyújtott ajánlatot jogszerűtlenül felbontotta és értékelte.
A Döntőbizottság 2003. január 2-án kelt D.769/11/2002. számú ideiglenes intézkedésével a szerződéskötést megtiltotta.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratokból és a felek tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem az alábbiak szerint megalapozott.
A Döntőbizottság először a kérelmező ügyfélképességét vizsgálta meg:
A Kbt. 79. § (3) bekezdése szerint a kérelmet az ajánlatkérő, az ajánlattevő vagy az olyan egyéb érdekelt (a továbbiakban: kérelmező) nyújthatja be, akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti.
Kérelmező az ajánlati dokumentációt megvásárolta és 2002. november 29-én ajánlatot nyújtott be.
Kérelmező azzal, hogy az ajánlati dokumentációt megvásárolta és ajánlatát a vele közölt határidőre benyújtotta, a közbeszerzési eljárásban mint ajánlattevő vett részt. Kérelmezőnek ezen minősége a dokumentáció megvásárlásából az ajánlatnak az eredeti ajánlattételi határidő lejártáig történő benyújtása nélkül is következik.
E tekintetben lényegtelen, hogy az ajánlattételi határidő módosításra vagy meghosszabbításra került-e. Erre való tekintettel a közbeszerzési eljárásnak a szerződéskötésig terjedő minden körülménye, módosulása, eseménye érinti a kérelmező mint ajánlattevő jogát és jogos érdekét, tehát ügyfélképessége vitathatatlan.
A Döntőbizottság ezt követően a jogorvoslati kérelem elkésettségét vizsgálta meg.
A Kbt. 79. § (7) bekezdése szerint az eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított kilencven napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni, illetve e határidőn belül indítható meg hivatalból az (5) vagy a (6) bekezdés szerint. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
Ajánlatkérő 2002. december 3-án kelt levelével tájékoztatta kérelmezőt arról, hogy a közbeszerzési eljárás során 2002. október 28-án bontási eljárást tartott, az 1 db beérkezett ajánlatot felbontották, azt értékelték, majd 2002. november 22-én eredményhirdetésre is sor került, és az eljárás nyertese az INTEGRÁL Építő Rt. lett.
A Döntőbizottság elfogadta kérelmező álláspontját, hogy ő az ajánlatkérő 2002. december 3-án kelt leveléből szerzett hivatalosan tudomást az ajánlati határidő módosításával kapcsolatos - jelen eljárásban általa vitatott - kérdésről. Kérelmező ezen előadását ajánlatkérő sem vitatta.
A kérelmező részére postai úton megküldött 2002. december 3-án kelt levél átvételét 2002. december 5-ében jelölte meg kérelmező, így ez az az időpont, amelytől a Kbt. 79. § (7) bekezdése szerinti 15 napos jogvesztő határidő számítása történik. Ennek alapján kérelmező legkésőbb 2002. december 20-án nyújthatott volna be jogszerűen jogorvoslati kérelmet.
Kérelmező azonban 2002. december 7-én, ezen határidő letelte előtt benyújtotta jogorvoslati kérelmét, így az nem elkésett, ezért a jogorvoslati kérelemben foglaltakat a Döntőbizottság érdemben vizsgálhatta.
A Kbt. 24. § (1) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárásban - az egyes eljárási cselekmények, az ajánlatok értékelése során hozott döntés és a szerződés megkötése tekintetében - az ajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát, illetve nyilvánosságát.
A Kbt. 24. § (2) bekezdése alapján az ajánlatkérőnek biztosítania kell az esélyegyenlőséget az ajánlattevők számára.
A Kbt. 29. § (1) bekezdése szerint e törvény alkalmazásában hirdetmény közzétételén a Közbeszerzési Értesítőben történő közzétételt kell érteni.
A Kbt. 29. § (2) bekezdése alapján, ha e törvény a hirdetmény közzétételére határidőt ír elő, a hirdetményt e határidőn belül kell levél formájában megküldeni a Közbeszerzési Értesítő részére.
A Kbt. 29. § (4) bekezdése szerint a hirdetmény a Közbeszerzési Értesítő részére levél, távirat, telex, telefax útján juttatható el. Az utóbbi három esetben a hirdetményt levél formájában is meg kell küldeni.
A Kbt. 48. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott feltételeket. A módosított feltételekről új hirdetményt kell közzétenni, amelyben új ajánlattételi határidőt kell megállapítani. A határidő ebben az esetben sem lehet a 47. § (1) bekezdésében foglaltaknál rövidebb.
A "Közbeszerzési Értesítő, A Közbeszerzések Tanácsának hivatalos lapjá"-ban történő közzététel rendjéről és térítési díjáról szóló 128/1995. (X. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. r.) 6. § (1) bekezdés a pontja szerint a szerkesztőbizottság a kérelem kézhezvételét követő öt munkanapon belül megvizsgálja, hogy a hirdetmény megfelel-e a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabályoknak.
A Korm. r. 6. § (6) bekezdése szerint a távirat, telex vagy telefax útján (a továbbiakban együtt: rövid úton) megküldött hirdetmény (1) bekezdés szerinti vizsgálatát a szerkesztőbizottság megkezdi, de a közzététel iránt csak abban az esetben intézkedik, ha a hirdetmény a vizsgálat határidején belül levél formájában is megérkezik.
A Korm. r. 7. § (1) bekezdése szerint a kérelem visszavonásának levélben vagy rövid úton van helye a 6. § (1) bekezdésében előírt határidőn belül.
A Korm. r. 7. § (2) bekezdése alapján, ha a rövid úton megküldött kérelem és mellékleti a 6. § (1) bekezdésében előírt határidő alatt nem érkeznek meg levél formájában is a szerkesztőbizottsághoz, úgy kell tekinteni, hogy a kérelmet visszavonták.
A Kbt. rendelkezései alapján az ajánlati felhívás módosítására hirdetmény közzétételével kerülhet sor. A "hirdetmény közzététele" megfogalmazás azonban nem jelenti azt, hogy magának a hirdetménynek is meg kell jelennie a módosításra kerülő ajánlati felhívásban meghatározott ajánlattételi határidő lejárta előtt.
Az ajánlati felhívás módosításáról szóló hirdetményt 2002. október 25-én küldte meg a bonyolító faxon a Közbeszerzési Értesítőnek.
Az ajánlati felhívás módosítása során a hirdetmény megjelenésének napja az, amely kihatással van az új ajánlattételi határnapra, ily módon az ajánlattételi határidő is szükségképpen módosul. Ezért - helyesen - nem tekinthette ajánlatkérő megbízottja véglegesnek a 2002. október 17-i levelében megjelölt új ajánlattételi határidőt (2002. november 29-ét), erre a levél megfogalmazásában utalt is. Azt viszont befejezett tényként közölte az ismert lehetséges ajánlattevőkkel, hogy az ajánlati felhívás módosítása megtörtént, abban új teljesítési határidőt határozott meg.
Az ajánlattevők többsége (kérelmező) is helyesen járt el, amikor a közlést tényként kezelte, várta, hogy a Közbeszerzési Értesítőben a hirdetmény megjelenjen, de azt is joggal elvárhatta, hogy az ajánlatkérő levélben értesíti a továbbiakról.
Az a tény, hogy az ajánlattételi határidőig nem jelent meg a hirdetmény, nem bír relevanciával arra vonatkozóan, hogy a felhívás módosítása megtörtént.
Az ajánlatkérő tehát befogadhatta, de fel nem bonthatta volna az egyetlen beérkezett ajánlatot 2002. október 28-án, mert azt a napot nem lehetett már a felhívás szerinti ajánlattételi/bontási időpontnak tekinteni. Tájékoztatnia kellett volna az Integrál Rt. képviselőjét az ajánlati felhívás módosításának tényéről azzal, hogy az új ajánlattételi határidőt a Közbeszerzési Értesítőben megjelenő hirdetmény fogja tartalmazni. Az Integrál Rt. ajánlatát tehát nem a megfelelő időpontban bontotta fel az ajánlatkérő, hanem azt jóval korábban tette meg.
Az ajánlati felhívás módosítása a Kbt. 29. § (2) bekezdésére tekintettel bekövetkezik már azzal, hogy ajánlatkérő levélben az erre irányuló hirdetményt megküldi.
A felhívás módosítására irányuló kérelmet és annak javított változatát faxon küldte meg a bonyolító a Közbeszerzési Értesítő szerkesztőbizottságának, és levél formájában a jelen határozat meghozataláig nem érkezett meg. A levél formai hiányának jelen esetben nincs jelentősége, mert a 2002. október 25-én faxon megküldött módosítást 2002. október 28-án, vagyis 5 munkanapon belül visszavonta ajánlatkérő. A módosításra irányuló kérelem alapján 2002. október 28-án az eredeti ajánlattételi/bontási időpont már nem volt hatályos. Ezen nem változtatott az sem, hogy ajánlatkérő 2002. október 28-án a bontási eljárást követően visszavonta a módosításra irányuló kérelmet.
Erre azt követően került sor, hogy az Integrál Rt. ajánlatát felbontotta, ezzel ezt az ajánlattevőt jogosulatlan előnyben részesítette, hiszen ez az ajánlat jelen közbeszerzési eljárásban versenytárs nélkül került értékelésre. Az esélyegyenlőség sérelmén túl ajánlatkérő a verseny tisztaságát sem biztosította azzal, hogy kérelmezőt (és másokat) az eljárásban való részvételtől elzárt.
A Döntőbizottság nem fogadta el ajánlatkérő azon nyilatkozatát, hogy nem tudtak arról, hogy az eredeti ajánlattételi határidőben a Közbeszerzési Értesítő szerkesztőbizottságához az ajánlati felhívás módosítására irányuló hirdetmény megjelentetésére irányuló kérelem megérkezett-e, hiszen erről az információról a Kbt. szabályainak megfelelő eljárás lebonyolításához szüksége van ajánlatkérőnek, melyet az eljárás során köteles megszerezni. E tekintetben nem befolyásolja a Döntőbizottság álláspontját az sem, hogy ajánlatkérő a feladatokat megosztotta a bonyolítóval, és közöttük nem volt az információátadás zavartalan. Ajánlatkérőnek 2002. október 28-án - legkésőbb a bontás megkezdése előtt - a jogszerű eljáráshoz szükséges információkat be kellett volna szereznie.
A Döntőbizottság rámutat arra, hogy ajánlatkérő az ajánlat benyújtásának 2002. október 28. 10 óra 15 perces időpontjától a bontási eljárásig, 11.00 óráig lett volna lehetősége arra, hogy a szükséges információkat beszerezze.
A Döntőbizottság ennek alapján megállapította, hogy ajánlatkérő az ajánlati felhívás módosításával és a benyújtott ajánlat felbontásával kapcsolatos eljárásával megsértette a Kbt. 24. § (1) és (2) bekezdését, ezért a jogorvoslati kérelem megalapozott.
A Kbt. 31. § (6) bekezdése alapján az ajánlatkérő legkésőbb a közbeszerzési eljárás előkészítése során köteles meghatározni a közbeszerzési eljárásának belső felelősségi rendjét, a nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek (szervezetek) felelősségi körét.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja úgy rendelkezik, hogy a bizottság határozatában bírságot köteles kiszabni az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel és a jogsértésért, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.
A Kbt. 88. § (4) és (5) bekezdése az alábbiakat mondja ki:
"(4) A bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
(5) A bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartásra, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani."
A Kbt. 2002. január 1. napjától hatályos rendelkezése kötelezően előírja a Döntőbizottság számára a törvény szabályait megszegő szervezettel és a jogsértésért felelős szervezettel szemben a bírság alkalmazását. Jelen közbeszerzési eljárásban a lebonyolításra irányuló megbízásra, illetve az ajánlatkérő felelősségi rendjére és arra tekintettel, hogy az ajánlatkérőnél az eljárást lezáró döntést az ajánlatkérő képviselő-testülete hozta meg, a Döntőbizottság megállapította, hogy személyi bírság alkalmazására nincs mód.
Ezzel kapcsolatban a Döntőbizottság figyelembe vette azt is, hogy a bonyolító már sem a bontási eljáráson nem vett részt, sem azt követően nem működött közre a benyújtott 1 db ajánlat értékelésében.
A Döntőbizottság a bíráság kiszabásával kapcsolatban az eset összes körülményei között mérlegelte azt is, hogy ajánlatkérő 2002. január 1-jét követően indult eljárásával kapcsolatban először állapítja meg a Döntőbizottság a Kbt. szabályainak a megsértését, a beszerzés mintegy nettó 14 millió forintos értékét, azt, hogy az ajánlatkérő a jogszabályi előírásoknak megfelelően a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratokat a Döntőbizottság részére megküldte és az eljárásban részt vett (ezzel segítő együttműködő magatartást tanúsított), valamint azt, hogy az eljárást lezáró döntés megsemmisítése által a jogsértés reparálható, továbbá azt, hogy az ajánlatkérő által elkövetett jogsértés a közbeszerzési eljárás egészére kihatott, továbbá azt, hogy a jogsértés súlya - tekintettel az alapelvek megsértésére - jelentős volt.
Ajánlatkérő jelen közbeszerzési eljárásban a Kbt. alapelvi rendelkezéseit sértette meg, mely magatartásával a közbeszerzési törvény preambulumában meghatározott céllal ellentétes magatartást tanúsított, mely kihatott a jelen közbeszerzési eljárás eredmény lefolytatására, bontási eljárására, az eredményére és a nyertes kiválasztására.
A bírság megállapításánál a Döntőbizottság mérlegelte azt is, hogy a kötelezendően alkalmazandó bírság alsó határa az irányadó költségvetési törvényi rendelkezései szerint 1 millió Ft, míg annak felső határa a beszerzés értékének 30%-a lehetne.
Ezek alapján a Döntőbizottságnak az az álláspontja, hogy jelen eljárásban ajánlatkérővel mint jogi személlyel szemben
1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírság kiszabása összhangban van a jogszabályi rendelkezésekkel.
A fent leírt indokok alapján a Döntőbizottsága Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdésének c), d), f) és h) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta ajánlatkérővel szemben.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. január 27.
Dr. Nagy László Gábor s. k., Beckné Erdei Beáta s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
