KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (1046)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.729/13/2002.
Tárgy: az OVIBER Kft. jogorvoslati kérelme a Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Az OVIBER Kft. (1054 Budapest, Alkotmány u. 27., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság (6500 Baja, Széchenyi u. 2/C., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Akasztó községi vízmű, Leneskert távlati vízbázisterületére mint sérülékeny környezetű vízbázisokra, a biztonságba helyezés I. Diagnosztikai fázisának végrehajtása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság elutasítja.
A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 2002. szeptember 11-én, a Közbeszerzési Értesítő 37. számában ajánlati felhívást tett közzé a rendelkező részben megjelölt beszerzés tárgyában. A felhívás 3. d) pontja értelmében részajánlatot lehet tenni egy-egy vízbázisra.
A felhívás 11. a) pontjában az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására szolgáló adatok és tények körét írta elő ajánlatkérő.
A felhívás 11. b) pontjában ajánlatkérő meghatározta a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítés szempontjait.
A felhívás 13. pontjában ajánlatkérő megjelölte, hogy az összességében legkedvezőbb ajánlat szempontjából fogja az ajánlatokat elbírálni, melyhez meghatározta a bírálati részszempontokat és azok súlyszámát.
I. szakmai tartalom
- módszertani ajánlásnak való megfelelés 0,4
- szakmai megközelítés részletezettsége 0,25
II. ajánlati ár 0,25
III. garanciák
- tervezői felelősségbiztosítás mértéke 0,1
Az adható pontértékek határát 0 és 100 között határozta meg ajánlatkérő.
Az ajánlatok értékelésének módszereként meghatározta, hogy mindegyik rész és alszemponton belül az értékelési pontszám arányosítással kerül meghatározásra. A meghatározás során az egyes ajánlatok rész- és alszempontonkénti tartalmi eleme az adott rész- és alszemponton belül megajánlott legjobb és leggyengébb tartalmi eleméhez kerül arányosításra. A legjobb ajánlat 100, a leggyengébb 0 pontot kap.
Kérelmező csak a Leneskert részfeladatra nyújtott be ajánlatot, így a kérelme is csak ezzel a beszerzéssel függ össze, ezért a Döntőbizottság csak ezzel kapcsolatos tényállást tárta fel az eljárása során.
Ajánlatkérő ajánlati dokumentációt is készített. Ebben részletesen ismertette a tárgyi vízbázis kiválasztásának előzményeit, az 1999-ben készített a vízbázis diagnosztikai vizsgálataira és a védőterület kijelölését megalapozó módszertant, mely meghatározza azokat a feladatokat, amelyeket általában minden vízbázison végre kell hajtani (hidrogeológiai kutatások elvégzése, az utánpótlási területek lehatárolása, szennyező források számbavétele, mérőmegfigyelő hálózatok telepítése, a szennyező folyamatok és a vízkészlet jelenlegi állapotának megismerése, a tendenciák vizsgálata stb.).
A feladat és az ajánlat tartalmának részletes meghatározásánál előírta, hogy meg kell adni a felszín alatti vízadó réteg és a folyó közötti hidrogeológiai kapcsolat meghatározásának módját, a modellezésre használni tervezett programcsomag nevét, valamint azt, hogy a modellezést ki végzi el. A feladat kizárólag legális programcsomag alkalmazásával történhet, az erről szóló igazolást az ajánlathoz csatolni kell. Továbbá részletes ismertetést kell adnia beruházás lakossági elfogadásához szükséges PR-tevékenységről.
Ajánlattételi határidőre 2002. október 22-ig a Leneskert részfeladatra 3 db ajánlat érkezett. Ajánlatot tett kérelmező, a VÍZ-INTER Kft. és az AQUAPLUS Kft.
Ajánlatok értékelését részajánlatonként bizottságban végezték el.
Az eredményhirdetésre 2002. november 6-án került sor, melyen e részfeladatra a VÍZ-INTER Kft. ajánlatát hirdették ki nyertesnek 90 ponttal, második az AQUAPLUSZ Kft. ajánlata lett 38,35 ponttal. Kérelmező 10 pontot kapott. A döntésről kérelmező november 13-án értesült.
Kérelmező 2002. november 28-án nyújtott be jogorvoslati kérelmet, melyben kifogásolja a kísérleti telep helykijelölésére vonatkozó ajánlatkérői megállapítást, mely szerint; javaslata eltér a módszertanban foglaltaktól, és ezt nem indokolja. Kérelmében és a tárgyaláson előadta, hogy e tekintetben a dokumentáció 3.2.3. fejezetében leírtak szerint készült ajánlatuk. Az ajánlat 17. oldalán a 3.2.7. pont második bekezdésében adták meg erre az indokolást.
Sérelmezte, hogy ajánlatkérő az összegzésben megállapította, hogy az "F1, F2 kútpárok" helykijelölése eltér az útmutatóban foglaltaktól, és ezt sem indokolta meg.
Kérelmező szerint az indokolás az ajánlata 19. oldalán a 3.2.8. pont második bekezdésében található.
Sérelmezte, hogy ajánlatkérő az összegzésben azt állítja, hogy a "védőterület kijelölő határozat megalapozása" című dokumentációt 3 sorban intézi el ajánlatkérő. Álláspontjuk szerint ők a 3.2.17. fejezetben ezt részletesen kifejtették, valamint a módszertan 3.3.4. pontjában rögzített további adatokat is megadták.
Sérelmezik továbbá az összegzés azon megállapítását is, hogy a "PR" általános jellegű javaslat. Szerintük a "PR"-tevékenységet az ajánlat 3.2.18. fejezete részletesen tartalmazza.
A települések közigazgatási határánál pedig azért beszéltek egyes számban, mert a megadott térképen egyértelműen Dunafalva település szerepel. Végső soron az, hogy hány település közigazgatási határát érinti ez a munka akkor derül ki, amikor a védőterületet is kijelölték.
Sérelmezi ajánlatkérő értékelését, mert álláspontja szerint ajánlatkérő a legnagyobb súlyszámú bírálati részszempont értékelését a tartalmi elemek ötletszerű kiemelésével végezte el, az ő ajánlatukból tett kiemelések nem helytállóak, és nem követhető nyomon, hogy melyik tartalmi elemet tartotta relevánsnak a pontszámok meghatározásánál, továbbá nem minden részszempont esetében azonos módszerrel állapította meg az értékelési pontszámokat. Ezzel álláspontjuk szerint sérült a Kbt. 24. § (1) és (2) bekezdésére tekintettel a Kbt. 55. § (6) bekezdése, valamint az 59. § (1) bekezdése.
Kérte - amennyiben a szerződés nem jött létre - az eljárást lezáró döntés megsemmisítését, ajánlatkérő bírságolását, valamint a költségekben való marasztalását.
Az ügyben tartott tárgyaláson kérelmét úgy pontosította, hogy ajánlatkérő értékelését kizárólag az 1. részszempont, szakmai tartalom elbírálásánál vitatják.
Ajánlatkérő észrevételében előadta, hogy a kérelmező kifogásait nem tudja elfogadni, mert kérelmező az ajánlatában a kiadott anyagban meghatározottaktól eltérően nem a vízadó partszakasz közepén, hanem a vizsgálandó partszakasz közepén kívánja a kísérleti telepet megvalósítani, de indokolást nem adott a konkrét feladatokhoz, a helyi adottságokhoz, vállalkozói tapasztalatokhoz igazodó módosításra.
A kísérleti telep helykijelölésével kapcsolatban előadja, hogy "a 15-35 E m3/d közötti becsült kapacitással előirányzott távlati vízbázisok esetében a diagnosztika végrehajtása két szakaszban van előirányozva. Ebben az esetben az egy (első) szakaszhoz előirányzott feladatrendszert kell végrehajtani, azonban a tervezői munkák során (állapotfelvétel aktualizálása, állapotértékelés, védőterület-rendszer meghatározása) a teljes vízbázis a vizsgálat tárgya és a záró dokumentáció is a vízbázis teljes vízbeszerzési kapacitásához tartozó védelmi (biztonságba helyezési és biztonságban tartási) tervet kell hogy tartalmazza, kiegészítve a második szakaszban elvégzendő diagnosztikai munkákra vonatkozó tervezői javaslattal."
A leneskerti távlati vízbázis esetében a becsült védendő vízmennyiség 30 000 m3/d (ajánlati dokumentáció 13. oldal), így a diagnosztikát két szakaszban kellene végrehajtani.
A módszertan 3.2.3. fejezete szerint " a próbatermelőkút helyét a vízbázis első 15 E m3/d-es "kapacitású" partszakaszának középső részén … ajánljuk kijelölni". Ezt mutatja a 2. sz. ábra is, ahol egyértelmű, hogy a 23 E m3/d előirányzott víztermelésű (tehát a Leneskerthez hasonló kapacitású) vízbázis két részre bontva vizsgálandó (15 000 m3/d + 8000 m3/d), és a kísérleti telep helye a 15 000 m3/d kapacitású partszakasz középső részén kerül kijelölésre.
Az ajánlattevő ajánlatában a kísérleti telepet illetően az alábbiakat közli:
"A MÓDSZERTAN szerint bár a tervezett vízbázis 30 000 m3/d kapacitású, a jelenlegi beruházási program keretében egy úgynevezett első fázis kivitelezési munkáira kell ajánlatot tenni. Ennek értelmében az első szakaszt jelentő 15 000 m3/d kapacitásig javasolt egy kísérleti telep létesítését tervezzük a vizsgálat tárgyát képező partszakasz közepén."
Az ajánlati dokumentáció 2. sz. ábrája megerősíti, hogy nem a 15 000 m3/d kapacitású partszakasz közepén (ahogy a MÓDSZERTAN javasolja), hanem a teljes vizsgálandó partszakasz közepén óhajtja megvalósítania kísérleti telepet (ajánlati dokumentáció "MÓDSZERTAN" 2. sz. ábrája 26. oldal).
Ez azzal a következménnyel jár, hogy amennyiben a vízbázisvédelmi programért felelős minisztérium a második szakasz végrehajtása mellett dönt a jobb megismerés érdekében, úgy az egységes lefedés érdekében egy helyett még két kísérleti telepet kellene építeni.
Az ajánlatkérő az ajánlatkérési dokumentációban megfelelő indoklás mellett - igazodva a vízbázisvédelem mint kutatási jellegű feladat igényeihez - lehetőséget biztosított a MÓDSZERTAN-ban foglaltaktól való eltérésre, az ajánlatban azonban indoklást nem talált.
Ajánlatkérő továbbá előadta, hogy a "védőterület kijelölő határozat megalapozása" című dokumentáció tartalmával kapcsolatban kérelmező ajánlatának a 3.2.17. pontjában (25. oldal) "dokumentációk"-ról ír. A következő oldalon felsorolja az egymástól "többé-kevésbé" elkülönülő részeket. A negyedik rész (vagy a VÍZIG igényének megfelelően különálló dokumentáció) a "vízbázisvédő terület kijelölő határozatának megalapozása" címet viseli, és valóban egyetlen szóval több, mint 3 sort írt róla az ajánlat készítője.
Az ajánlati felhívás 16.2. pontjában az ajánlatkérő rögzítette, hogy "A kötelezően megvásárolandó, az egyes területekre (vízbázisokra) külön-külön kidolgozott dokumentációk tartalmazzák az ajánlott vizsgálatokat - és azokat az alapinformációkat, amelyek a szintén csatolt módszertannal és tervtartalmi követelményekkel iránymutatásul szolgálnak a pályázók saját, e témakörben eddig szerzett szakmai tapasztalatokkal is alátámasztott ajánlat elkészítéséhez és a feladat végrehajtásához."
Nem véletlenül utaltak a megszerzett szakmai tapasztalatokra, hiszen az elmúlt két évben halmozódtak fel olyan ismeretek a vízbázisvédelmi program végrehajtása során, melyek segítik a védőterület kijelölését (mely a 123/1997. Korm. sz. rendelet szerint egy hatósági eljárás) megalapozó dokumentáció szakszerűségének a biztosítását. Erre egyébként külön utaltak az ajánlatkérési dokumentáció 5. oldalán is, megemlítve az ingatlanmegosztás és a belterületi védőterület lehatárolás kérdéseit.
A PR-rel kapcsolatos kifogásra előadja, hogy megállapítása valós, hiszen a PR fejezetben egyetlen - valamilyen okból illetékes - hivatalt nem neveznek meg, de ugyanez a helyzet az önkormányzattal is. Ha az ajánlattevő "testre szabta" volna a javaslatát, akkor rá kellett volna jönnie, hogy nem "önkormányzat"-ról, hanem önkormányzatokról kell beszélni. Az ajánlatkérési dokumentációban szereplő modellezett (1997) és becsült (1994) védőterület is érinti Szeremle és Dunafalva közigazgatási területét, és a két önkormányzat lesz illetékes a védőterület kijelölésében.
Dunafalva Önkormányzatának tájékoztatása szerint a községben helyi televízió nincs, így az általa nyújtott lehetőségekkel nehezen számolhat az ajánlattevő. Ezzel kapcsolatban még előadta a 2003. január 6-án kelt beadványban, hogy a PR-t illetően a kérelmező feltehetően nincs ismeretében annak, hogy alvállalkozója (AUIFER Kft.) ugyanezt a PR-szöveget ezt megelőzően egy egészen más körülmények között lévő, üzemelő vízbázis ajánlati dokumentációjában már benyújtotta az ADUVIZIG-hez, és a bírálóbizottság erre is emlékezve tette meg azon megjegyzését, hogy "általános jellegű javaslat". Sajnálatos, hogy a kérelmező nincs tisztában a vízbázisvédelemre vonatkozó alapvető jogszabályokkal. A jegyzőkönyvben azt állítja, hogy "Végső soron, hogy hány település közigazgatási település határát érinti ez a közbeszerzési munka, az akkor derül ki, amikor a védőterületet is kijelölték, és ekkor tudják meghatároznia PR-tevékenység szempontjából számba jöhető településeket.
A 123/1977. (VII. 18.) Korm. rendelet 1. sz. mellékletének 7. c) pontja rögzíti, hogy a "védőterület kijelölése: hatósági eljárás, melynek során elrendelésre kerül a védőidom, védőterület kialakítása a hozzá tartozó tiltásokkal és korlátozásokkal együtt".
Ez a vállalkozó (ajánlattevő) munkája befejezése utáni jogi lépés. Helytelen volna, ha a kijelölés után szeretnék meghatározni, hogy a PR-munka ki felé irányuljon.
Az értékeléssel kapcsolatban előadta, hogy az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálásakor a felhívásban meghatározott ponthatárok között az ott meghatározott módszer szerint adta meg a pontszámokat.
Az ajánlatkérő a szakmai tartalom értékelésénél összehasonlította a módszertani ajánlás egyes pontjaiban és mellékleteiben foglaltakat az ajánlatok tartalmával. Minden tartalmi elem egyaránt szerepet játszott a pontszám meghatározásánál. Az indoklásban azonban csak azokra a kérdésekre tért ki, amelyek eltértek a módszertanban foglalt javaslatoktól, illetve amelyek a módszertani ajánlásokon túlmutatóak voltak vagy az ajánlatban szereplő munkák méreteit jellemezték. Kérte a kérelem elutasítását.
Egyéb érdekelt VÍZ-INTER Mérnöki Iroda Kft. észrevételében az eljárást jogszerűnek tartja.
A Döntőbizottság a felek írásbeli és szóbeli nyilatkozatai, illetve az eljárás dokumentumai alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem megalapozatlan az alábbiak szerint.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő mindkét alszempont értékelése során a VÍZ-INTER Kft. ajánlatát az adható maximális, vagyis 100 ponttal, még kérelmező ajánlatát a minimális 0 ponttal értékelte.
A Döntőbizottságnak abban kellett állást foglalni, hogy ajánlatkérő az 1. részszempont a szakmai tartalom - értékelését az ajánlati felhívásnak megfelelően végezte-e, és a kiosztott pontszámok tükrözik-e a tartalmi különbségeket.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a részszempont esetében az értékelhető tartalmi elemek nem számszerűsíthetők, ezért elfogadható ajánlatkérő indoklása, hogy az összehasonlításnál a módszertani ajánlásoktól való eltérést értékelte.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlati dokumentációban ajánlatkérő lehetőséget biztosított a módszertan alkalmazása mellett a konkrét feladathoz igazodó módosításra is megfelelő indoklás mellett.
A kísérleti telep helykijelölésére vonatkozóan az ajánlati dokumentációban lévő módszertani leírás 3.2.3 pontjában ajánlatkérő meghatározta, hogy egy kísérleti telep próbatermelőkutakból valamint észlelő kútcsoportokból áll, a próbatermelőkút telepítési helyét a vízbázis első 15 E m3/d-es kapacitású partszakaszának középső részén … ajánljuk kijelölni. Leneskert vízbázisa összesen 23 000 m3/d előirányzott víztermelésű. Tehát a vizsgálat tárgyát képező partszakasz az ajánlati dokumentáció 2. sz. mellékletének megfelelően egy 15 E m3/d és egy 8 E m3/d szakaszból áll.
Kérelmező ajánlatában a kísérleti telep elhelyezését a teljes partszakasz (23 E m3/d kapacitású) középső részén tervezte elhelyezni előzetesen. A végleges helyet a geofizikai mérések alapján akarták megadni. További indoklás az ajánlatban nem található, hogy miért nem a módszertanban javasolt 15 E m3/d kapacitású partszakasz középső részén tervezték a kísérleti telep elhelyezését.
Az F1, F2 kútpárok helykijelölésére vonatkozóan a Módszertan 3.2.4.1. pontjában az alábbiakat írta elő ajánlatkérő: …a csatolt sémának (2. ábra) megfelelő elrendezéssel, a kísérleti telep szelvényében, a folyóra merőlegesen (a kísérleti telep és az 50 éves elérési idővel számított, becsült hidrogeológiai védőterület határa között három észlelőhely, illetve a feltételezett termelőkútsor két végén 1-1 észlelőhely) javasoljuk kialakítani, észlelőhelyenként 1-1 kútpár telepítésével. Kérelmező ajánlatának a 3.2.8. pontja tartalmazza az észlelőhálózat kialakítására vonatkozó elképzeléseket. E szerint a kísérleti telep szelvényében a háttér felé három, a telep mellett, a parton további egy-egy, kútpár létesítését tervezik.
Az előzőekben megállapítást nyert, hogy a kísérleti telep elhelyezését a módszertanban javasolttól eltérően tervezte a kérelmező, mivel a kútpárokat a tervezett kísérleti telep szelvényében kívánta elhelyezni, így nyilvánvaló, hogy ez is eltér a módszertanban megadott elhelyezéstől. A tervezett elhelyezés indokát azonban az ajánlat nem tartalmazza.
A Döntőbizottság osztotta ajánlatkérő véleményét, hogy kérelmező ajánlatában nincs megfelelően indokolva a kísérleti telep helykijelölésének és az F1, F2 kutak elhelyezésének a módszertanban javasoltaktól való eltérése.
Ajánlatkérő kérelmező ajánlatában nem tartotta elégségesnek a védőterület kijelölő határozat megalapozása c. dokumentációra tett nyilatkozatát.
Az ajánlatkérési dokumentációban lévő Módszertan 3.3.4. pontja a vízbázis védőterület kijelölő határozatát megalapozó dokumentáció elkészítése.
Itt ajánlatkérő részletesen megadja, hogy az elvégzett vizsgálatok eredményei alapján elkészített dokumentációval szemben milyen tartalmi követelmények vannak a védőterületi jogszabály szerint.
Kérelmező ajánlatának a 3.2.17. pontjában a védőterület kijelölő határozatát megalapozó dokumentáció összeállításával kapcsolatban nyilatkozik, hogy az tartalmazza az ajánlati dokumentáció "MÓDSZERTAN" 3.3.4. pontjában rögzített adatokat. Azonban az ajánlati felhívás 16.2. pontjában ajánlatkérő rögzítette, hogy az ajánlati dokumentáció a csatolt módszertannal és tervtartalmi követelményekkel iránymutatásul szolgál a pályázók saját, szakmai tapasztalatokkal alátámasztott ajánlat elkészítéséhez és a feladat végrehajtásához.
Ajánlatkérő a szakmai tartalmon belül a szakmai megközelítés részletezettsége alszempont pontszámainak indoklásánál kérelmező ajánlatában a PR-tevékenységre tett javaslatot általános jellegűnek ítélte, ami kérelmező számára a pontszámokat kedvezőtlenül befolyásolta.
A szakmai tartalom részszempont értékelésénél a módszertani ajánlásnak való megfelelés csak az egyik alszempont volt, e részszempontnál a másik alszempont a szakmai megközelítés részletezettsége volt. A Döntőbizottság megállapította, hogy a módszertani ajánlásnak való megfelelésen túl kérelmező ajánlata nem tartalmaz olyan többletet, amely a saját szakmai tapasztalatok alapján módosítva vagy kibővítve tartalmazná a feladat végrehajtását.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a kérelmező által megajánlott program a nem kellően indokolt eltérésekkel megfelel ugyan a megadott módszertanban foglaltaknak, de azon túl nem tartalmaz e témakörben eddig szerzett szakmai tapasztalatokkal alátámasztott konkrét megoldásokat a feladat végrehajtásához.
A módszertantól való eltérések részletes kifejtése nélkül az ajánlat kedvező megítélésére nincs lehetőség.
Ajánlatkérő részletes előírást nem adott arról, hogy a PR-tevékenység során milyen feladatot vár el ajánlattevőktől, ezért a Döntőbizottság a kérelmező ajánlatában e feladatra tett általánosságban részletezett javaslatot elfogadhatónak tartja. Ugyanakkor a vízbázisra vonatkozó feladat során elvégzendő szakmai munkákról nem adott olyan részletes ismertetést, amelyből a szakmai megközelítés részletezettsége szempontjából az ajánlatkérő az ajánlat kedvezőségét tudta volna megállapítani.
Az ajánlatkérő által készített összegzés tartalmazza is azokat az ajánlatkérői kifogásokat, illetőleg felsorolja azokat a hiányosságokat, amelyek a kérelmező ajánlatának megítélését meghatározták.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ezért nem kifogásolható, hogy ajánlatkérő a kérelmező ajánlatát mind a módszertani ajánlásoknak megfelelés, mind a szakmai megközelítés részletezettsége alszempont vizsgálata során a leggyengébbnek értékelte, így az értékelésnél részére a minimális pontszám kiosztása indokolt volt.
A nyertes ajánlata konkrét megajánlásokat, megoldásokat tartalmaz részletesen kidolgozva, a dokumentációban előírtaknak és a módszertanban foglaltaknak megfelelően, ezért elfogadható az, hogy ezt az ajánlatot ítélte ajánlatkérő a két alszempont tekintetében a legkedvezőbbnek és értékelte 100 ponttal azt.
A Döntőbizottság a nyertes és kérelmező ajánlatát összehasonlítva megállapította, hogy ajánlatkérő a Kbt. 55. § (6) rendelkezésének megfelelően végezte el az ajánlatok értékelését a felhívásában meghatározott értékelési módszerrel.
A módszer mindegyik részszempont esetében azonos, a legjobb tartalmi elem a maximális, a legkedvezőtlenebb a minimális pontszámot kapta, a köztes pontszámokat pedig arányosítva állapította meg.
Az ajánlatok értékelése során a VÍZ-INTER Kft. ajánlata 90 összpontszámot, míg a kérelmező ajánlata 10 összpontszámot ért el, ezért megalapozottan hirdette ki őt ajánlatkérő az eljárás nyerteséül.
A Döntőbizottság megállapítja, hogy abban az esetben sem lehetne kérelmező ajánlata a nyertes, ha az általa vitatott 2 alszempont tekintetében az ő ajánlata is a max. 100 pontot kapná meg, hiszen a nyertes ajánlata a nagyobb súlyszámú ajánlati ár részszempontból, míg a kérelmező pedig az alacsonyabb súlyszámú tervezői felelősségbiztosítás mértéke szempontjából volt a legkedvezőbb, tehát még ebben az esetben is kevesebb összpontszámot érne el, ezért így sem lehetne az eljárás nyertese.
Erre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy kérelmező megalapozatlanul kifogásolja a nyertes kiválasztását meghatározó ajánlatkérő döntést, tehát ajánlatkérő nem sértette meg a Kbt. 59. § (1) bekezdését.
A fenti indokok alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a jogorvoslati kérelmet a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján elutasítja.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárásban felmerült költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. január 16.
Dr. Szaller Ottó s. k., Bujdosó Gézáné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos
