KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (1174)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.780/20/2002.
Tárgy: a Hungária Gáz-Elektro Kft. jogorvoslati kérelme a Mezőtúri Református Egyházközség közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Hungária Gáz-Elektro Kft. (5400 Mezőtúr, Fóti út 90., képviseli dr. Gáli Mihály ügyvéd, 5400 Mezőtúr, Szolnoki út 5., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, amelyet a Mezőtúri Református Egyházközség (5400 Mezőtúr, Petőfi Sándor út 2. a továbbiakban: ajánlatkérő) "Mezőtúr, Kiss János út 6. szám, 4281 hrsz. alatti ingatlanon megvalósítandó 38 férőhelyes bentlakásos idősek otthona" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen és a HÓD 2000 Kft. (5400 Mezőtúr, Rákóczi út 2.) ellen nyújtott be, részben helyt ad, megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 26. § (6) bekezdésére tekintettel a Kbt. 51. § (1)-(3) bekezdését, valamint a Kbt. 55. § (6) bekezdését, ezért az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntését megsemmisíti, és az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének meghozatalát ahhoz a feltételhez köti, hogy az ajánlattevők számára a tárgyalásokat nyissa meg. A Döntőbizottság az ajánlatkérővel szemben 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírságot szab ki.
A Döntőbizottság ezt meghaladóan a jogorvoslati kérelmet elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
Kötelezi a Döntőbizottság ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizesse meg a Közbeszerzések Tanácsa MÁK 10032000-01720361-00000000 számú számlájára.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, a felek írásban és a tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján a következő tényállást állapította meg.
Az ajánlatkérő a 38 férőhelyes bentlakásos idősek otthonát saját erő biztosítása mellett támogatásból kívánta megvalósítani, a Széchenyi Terv Lakásprogramja keretében meghirdetett támogatás elnyerésével. A pályázat elkészítésére megbízási szerződést kötött a Pro-Regulár Kft.-vel 2001. november 30-án. A benyújtott támogatási kérelem alapján 2002. második negyedévében született döntés arról, hogy az ajánlatkérő 102 000 000 Ft támogatásban részesül. Ezt követően az ajánlatkérő megszerezte az építési engedélyt és elkészíttette a kiviteli terveket, továbbá 2002. július 8-án szerződést kötött a Pro-Regular Kft.-vel a közbeszerzési eljárás lebonyolítására. Az ajánlatkérő Presbitériuma 2002. augusztus 31-én közbeszerzési bizottságot hozott létre az építés szervezésére, a majdani építés ügyeinek vitelére, az egész tevékenység felügyeletére. Az ajánlatkérő 2002. augusztus 7-én nyílt közbeszerzési eljárást indított, amelynek tárgya a Mezőtúr, Kiss János út 6. szám, 4281 hrsz. alatti ingatlanon megvalósítandó 38 férőhelyes bentlakásos idősek otthona volt.
Az eljárás során öt ajánlat érkezett a következőktől: Hungária Gáz-Elektro Kft.-Hollósi Kft. közös ajánlattevők, HÓD 2000 Kft., a Túrszol Kft., Hajlék Kft., NÉPSZER Kft. Az ajánlatkérő a nyílt közbeszerzési eljárást 2002. szeptember 25-én eredménytelenné nyilvánította a Kbt. 60. § (1) bekezdés d) pontja alapján.
Az ajánlatkérő 2002. október 30-án, a Közbeszerzési Értesítő 44. számában részvételi felhívást tett közzé tárgyalásos közbeszerzési eljárás megindítására a Kbt. 70. § (1) bekezdés a) pontja alapján a rendelkező részben megjelölt tárgyban. A választott eljárásfajta alkalmazása indokaként megjelölte, hogy a nyílt eljárás eredménytelen lett a Kbt. 60. § (1) bekezdés d) pontja alapján és a közbeszerzés tárgyára vonatkozó feltételek nem változtak.
A részvételi felhívás 8. pontjában határozta meg az ajánlatkérő a részvételre jelentkezők alkalmasságának igazolására kért adatokat és tényeket.
A pénzügyi-gazdasági alkalmasság igazolására a számlavezető pénzintézettől származó nyilatkozat, a 2000. és 2001. évek mérlegének és eredménykimutatásának, valamint az előző három év jelentősebb, a beszerzés tárgyához hasonló építés-szerelési munkáinak nettó árbevételére és ugyanezen időszak teljes árbevételére vonatkozó nyilatkozat csatolását kérte.
A részvételi felhívás 9. pontjában határozta meg az ajánlatkérő a részvételre jelentkezőknek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjait az alábbiak szerint:
- ha a jelentkező nem rendelkezik felelős műszaki vezetővel az 51/2000. (VII. 9.) FVM-GM-KöViM együttes rendeletnek megfelelően,
- nem rendelkezik legalább három, 50 millió forint feletti nettó összegű referenciamunkával az utóbbi három évből,
- fizetési kötelezettségeinek pontosan nem tesz eleget,
- ha az elmúlt 3 év mérlegét negatív-veszteséges eredménnyel zárta bármelyik évben.
Az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánta kiválasztani, a részvételi felhívásban meghatározta az ennek megítélésére szolgáló részszempontokat, azok súlyszámait, az adható pontszámokat és az elbírálás módszerét az alábbiak szerint:
részszempontok súlyszámok
- ajánlati ár 55
- a szerződés teljesítésére tett garanciák (teljesítési, jólteljesítési garancia) 15
ezen belül:
- teljesítési garancia 5
- jólteljesítési garancia 5
- meghiúsulási kötbér 5
- a Kbt. 35. § (1) és (2) bekezdéseiben foglaltak (helyi foglalkoztatáspolitikai célkitűzések érvényesítése) 5
- késedelmes teljesítés esetére vállalt kötbér mértéke 10
- jótállási kötelezettség
- mértéke 5
- időtartama 5
- részszámlák összegéből felajánlott visszatartás mértéke 5
Összesen 100
Az értékelés során adható pontszám: 1-100.
A ponthatárok közötti pontszám meghatározásánál ajánlatkérő maximális pontot ad az adott szempont szerint legkedvezőbb ajánlatra, míg a többi pályázó pontszáma az arányosítás elve alapján kerül meghatározásra.
Az ajánlatkérő által meghívni kívánt ajánlattevők keretszáma öt volt.
A részvételi felhívás 11. pontja tartalmazta az ajánlatkérő által már kiválasztottak nevét:
1. Hungária Gáz-Elektro Kft., 5400 Mezőtúr, Fóti út 90.
2. HÓD 2000 Kft., 5400 Mezőtúr, Rákóczi út 2.
3. Túrszol Kft., 5400 Mezőtúr, Tamkó Sirató K. u. 5.
A részvételi jelentkezési határidőre, 2002. november 25-ig a következők nyújtottak be részvételi jelentkezést: a MERKBAU Építő és Kereskedelmi Kft., a HÓD 2000 Kft., továbbá kérelmező a Hollósi Kft.-vel közös részvételre jelentkezőként.
Az ajánlatkérő számára a Pro-Regulán Kft. adott véleményt a jelentkezésekről, aminek alapján 2002. november 29-én az ajánlatkérő közbeszerzési bizottsága úgy döntött, hogy mindhárom jelentkezőt felkéri ajánlattételre. A részvételi szakasz eredményének kihirdetésére 2002. december 2-án került sor. 2002. december 4-én írásban értesítették az ajánlattevőket arról, hogy a HÓD 2000 Kft.-vel 2002. december 9-én 9.00 órakor, kérelmezővel 10 óra 30 perckor, a MERKBAU Kft.-vel pedig 12.00 órakor kerül sor a tárgyalások megtartására, és kérte az ajánlatkérő, hogy erre az időpontra az ajánlattevők a pályázati árajánlatot készítsék el, a szükséges mellékleteket, nyilatkozatokat csatolják be. Tájékoztatta az ajánlattevőket az eredményhirdetés időpontjáról és helyéről. A tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő új dokumentációt nem készített, a nyílt eljárás ajánlati dokumentációja volt az ajánlattétel alapja.
Az ajánlati dokumentáció 8. pontjában az ajánlatkérő a teljesítési garanciával kapcsolatban előírta, hogy az ajánlattevőnek a szerződéskötés időpontjától számított 20 napon belül teljesítési bankgaranciát kell az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátania. A bankgarancia százalékos mértékére kell ajánlatot tenni, ez nem lehet kevesebb, mint a nettó ajánlati ár 5%-a.
Az ajánlatkérő 2002. december 9-én lefolytatta a tárgyalásokat az ajánlattevőkkel a december 4-én közölt időpontokban. Az ajánlatkérő ezt követően még egy tárgyalási fordulót tartott 2002. december 16-án. Akkor már csak a HÓD 2000 Kft.-vel és a Hungária Gáz-Elektro Kft.-Hollósi Kft. közös ajánlattevőkkel folytatta a tárgyalásokat, mindkét jegyzőkönyv szerint 14.00 órakor.
Az ajánlatkérő 2002. december 16-án értékelte az ajánlatokat, és meghozta az eljárást lezáró döntést, majd ennek megfelelően ki is hirdetette az eljárás eredményét, amely szerint az eljárás nyertese a HÓD 2000 Kft., míg a nyertest követő legkedvezőbb ajánlatot tevő a kérelmező lett.
Az összegezés szerint a pontszámok a következők voltak:
Az ajánlattevő neve:
HÓD 2000 Kft.
Értékelési
Az elbírálás Részszempon- Értékelési pontszám
részszempontjai tok súlyszámai pontszám és súlyszám
szorzata
Ajánlati ár 55 96 5280
Teljesítési garancia mértéke 5 56 280
Jólteljesítési garancia mértéke 5 100 500
Meghiúsulási kötbér maximuma 5 100 500
Helyi foglalkoztatás mértéke 5 100 500
Késedelmes teljesítés esetén vállalt kötbér mértéke 10 91 910
Jótállási kötbér mértéke 5 100 500
Jótállási kötelezettség időtartama 5 100 500
A részszámlák összegéből felajánlott visszatartás mértéke 5 72 360
A súlyszámmal szorzott értékelési pontszámok összegei ajánlattevőnként 9330
Az ajánlattevő neve:
Hungária Gáz-Elektro Kft.
Értékelési
Az elbírálás Részszempon- Értékelési pontszám
részszempontjai tok súlyszámai pontszám és súlyszám
szorzata
Ajánlati ár 55 100 5500
Teljesítési garancia mértéke 5 64 320
Jólteljesítési garancia mértéke 5 100 500
Meghiúsulási kötbér maximuma 5 32 160
Helyi foglalkoztatás mértéke 5 100 500
Késedelmes teljesítés esetén vállalt kötbér mértéke 10 100 1000
Jótállási kötbér mértéke 5 100 500
Jótállási kötelezettség időtartama 5 100 500
A részszámlák összegéből felajánlott visszatartás mértéke 5 18 90
A súlyszámmal szorzott értékelési pontszámok összegei ajánlattevőnként 9070
Az ajánlattevő neve:
MERKBAU Kft.
Értékelési
Az elbírálás Részszempon- Értékelési pontszám
részszempontjai tok súlyszámai pontszám és súlyszám
szorzata
Ajánlati ár 55 64 3520
Teljesítési garancia mértéke 5 100 500
Jólteljesítési garancia mértéke 5 33 165
Meghiúsulási kötbér maximuma 5 5 25
Helyi foglalkoztatás mértéke 5 75 375
Késedelmes teljesítés esetén vállalt kötbér mértéke 10 5 50
Jótállási kötbér mértéke 5 49 245
Jótállási kötelezettség időtartama 5 41 205
A részszámlák összegéből felajánlott visszatartás mértéke 5 100 500
A súlyszámmal szorzott értékelési pontszámok összegei ajánlattevőnként 5585
Az összegezés szerint a legjobb ajánlatot adó kapta a 100 pontot, a többi ehhez képest arányosan kevesebbet oly módon, hogy a többi ajánlattevő annyival kapott kevesebb pontot, hogy a pontszámok úgy viszonyuljanak a maximális pontszámhoz, mint a legjobb ajánlat és a további ajánlatok aránylanak egymáshoz.
Kérelmező 2002. december 17-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz, amelyet a jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson kiegészített. Kérelmében kérte a jogsértés megállapítását, valamennyi ajánlatkérői döntés, így az eljárást lezáró döntés megsemmisítését, bírság kiszabását a törvény szabályait megszegőkkel szemben, a jogsértő kötelezését a költségek megfizetésére, a HÓD 2000 Kft. legfeljebb 5 évre történő eltiltását a közbeszerzési eljárásokban való részvételtől, ideiglenes intézkedésként kérte az eljárás felfüggesztését, illetve a szerződés megkötésének megtiltását.
Kérelme indokaként előadta, hogy a HÓD 2000 Kft. megsértette a verseny tisztaságára vonatkozó alapelvet, és hamis adatot is szolgáltatott azáltal, hogy a pénzügyi alkalmasságának igazolására olyan nyilatkozatot tett az ajánlatában, hogy a teljesítés meghiúsulása esetére a vállalkozói díj 100%-át kitevő kötbér megfizetését vállalja. Ezt a vállalást semmilyen okirattal nem igazolta, nem támasztotta alá.
Az ajánlatkérő is megsértette a verseny tisztaságára és az esélyegyenlőségre vonatkozó alapelveket, továbbá nem az összességében legelőnyösebb ajánlatot hirdette ki nyertesnek. Ezt arra alapozta, hogy a HÓD 2000 Kft. nem igazolta a szerződés teljesítésére való pénzügyi alkalmasságát, illetve hamis adat szolgáltatásával kísérelte meg azt igazolni. Ennek következtében ajánlata nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban foglalt feltételeknek, ezért érvénytelenné kellett volna nyilvánítani, a további eljárásban nem vehetett volna részt. A meghiúsulási kötbér pontszáma fordította meg az eljárás eredményét.
Azzal is megsértette az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő a fenti alapelveket, hogy a nyertes ajánlattevő és az ajánlatkérő között összeférhetetlenség áll fenn. A nyertes ajánlattevő képviselője Vékony Ferenc ügyvezető az ajánlatkérő Presbitériumának egyik presbitere volt 2002. augusztus hónap végéig. Személyesen részt vett azon az ülésen, ahol az érintett beruházás kérdésében döntöttek.
Azzal is megsértette az ajánlatkérő a fenti alapelveket, hogy az ajánlattevőknek nem volt lehetőségük egymás ajánlatának megismerésére, mivel az ajánlatkérő nem tartott nyilvános bontást, hanem az ajánlatokat külön-külön bontotta fel, majd ezt követően velük külön-külön tárgyalt, ezáltal nem volt biztosítva számukra a legkedvezőbb ajánlat megtétele.
Sérelmezte továbbá az ajánlatkérő értékelését a teljesítési garancia alszempont és a részszámlák összegéből felajánlott visszatartás mértéke részszempont esetében, mivel megítélése szerint az arányosítás nem felel meg a kiírásban foglaltaknak, vitatta, hogy a maximális pontszámmal értékelt MERKBAU Kft. és az ő ajánlatuk között akkora pontbeli különbség lenne, mint ahogyan azt az ajánlatkérő megállapította.
A Hollósi Kft. írásban nyilatkozott arra vonatkozóan, hogy a kérelmező kérelmével egyetért.
Az ajánlatkérő észrevételében előadta, hogy a Közbeszerzési Bizottság hozott döntéseket az eljárás során, azokat a Presbitérium hagyta jóvá, a pályázókkal semmilyen jogviszonyban nem állnak a bizottság tagjai.
Mind a nyílt, mind a tárgyalásos eljárásban betartották a törvény rendelkezéseit, biztosították az alapelvek érvényesülését. Mindkét ajánlattevő olyan kötbért vállalt, ami segíti az ajánlatkérőt abban, hogy megvalósuljon határidőre a beruházás. Előadta, hogy Vékony Ferenc valóban tagja a Presbitériumnak, de a beruházás tervezésével-kivitelezésével kapcsolatos üléseken nem vett részt. Ezt bizonyítják azok jegyzőkönyvei. Kérte az ajánlatkérői döntés helybenhagyását.
Észrevételt tett a HÓD 2000 Kft. is. Kérte a kérelmet, mint alaptalant elutasítani. Előadta, hogy alkalmas a szerződés teljesítésére, az eljárás során tisztességes magatartást tanúsított.
A kötbérvállalás nem volt limitálva. Mérlegadatai fejlődést mutatnak, képes lesz a beruházás teljesítésére és a kötbér teljesítésére is. Ezzel a vállalással megfelelő ajánlatot kívánt tenni és nem az vezette, hogy versenytársaival szemben tisztességtelen előnyhöz jusson.
Előadta, hogy Vékony Ferenc a Presbitérium tagja volt, ezt a tisztségét a közbeszerzési eljárás idejére felfüggesztette. Az eljárás előkészítésében, más szakaszában nem vett részt. Nem tudott a közbeszerzési eljárás előkészületeiről, igazolja ezt az is, hogy a nyílt eljárásban a fedezetnél magasabb ajánlatot tett. Nem áll fenn tehát összeférhetetlenség az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő között. A tárgyalásos eljárás során a tárgyalás technikáját az ajánlatkérő határozza meg, ezt a Kbt. nem szabályozza. Az alapelvek nem sérültek, így nincs jogsértés. Az ajánlatkérő a pontozás eredményeként választotta ki a nyertest.
Észrevételt tett a Pro-Regulár Kft. is, amelyben tájékoztatta a Döntőbizottságot, hogy a megbízási szerződést 2002. december 6-án felmondták.
A Döntőbizottság a 2002. december 27-én kelt D.780/5/2002. számú határozatával ideiglenes intézkedésként a szerződéskötést megtiltotta.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelem részben alapos, részben pedig alaptalan.
Alapos a kérelem az alábbiak szerint.
A Kbt. 51. § (1) bekezdése szerint az ajánlatokat tartalmazó zárt iratokat az ajánlattételi határidő lejárta időpontjában kell felbontani.
E § (2) bekezdése szerint az ajánlatok felbontásánál az ajánlatkérő, az ajánlattevők és az általuk meghívott személyek, a Tanács tagjai vagy az általuk megbízott személyek, továbbá - a közbeszerzéshez központi költségvetési támogatásban részesülő ajánlatkérő esetén - a külön jogszabályban meghatározott szervek, személyek lehetnek jelen.
E § (3) bekezdése szerint az ajánlatok felbontásakor ismertetni kell az ajánlattevők nevét, székhelyét (lakóhelyét), az általa kért ellenszolgáltatást és az általa vállalt teljesítési határidőt.
A Kbt. 26. § (6) bekezdése szerint a meghívásos és a tárgyalásos eljárásra egyébként - ha e törvény másként nem rendelkezik - a nyílt eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő a 2002. december 4-én kelt levelében hívta fel az ajánlattevőket ajánlattételre oly módon, hogy ajánlattevőnként meghatározta az első tárgyalások időpontjait 2002. december 9-én 9.00 órakor,
10 óra 30 perckor és 12.00 órakor, az ajánlatok benyújtását is különböző tárgyalási időpontokra kérte. Az ajánlatokat közösen nem bontották fel, hanem a tárgyalások megkezdésekor, azaz december 9-én 9.00 órakor, 10 óra 30 perckor, illetve 12.00 órakor a jelen lévő egy-egy ajánlattevő átadta az ajánlatkérő közbeszerzési bizottsága részére az ajánlatát, amely ajánlatokat így külön-külön felbontottak a különböző időpontokban megtartott tárgyalások előtt.
Nem tartalmaznak a tárgyalásról készült jegyzőkönyvek adatot arra vonatkozóan, hogy az ajánlatkérő a későbbiekben ismertette volna az ajánlattevőkkel a többi ajánlattevő nevét, címét, a kért ellenszolgáltatás összegét és a teljesítési határidőt, és egyértelmű az is, hogy a tárgyalásokon csak az az ajánlattevő volt jelen, akit arra meghívtak.
Az ajánlatkérő hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást folytatott le. A Kbt. fenti rendelkezései alapján - a két szakaszból álló eljárásra, illetve a tárgyalásos eljárásra vonatkozó eltérő szabályozás hiányában - jelen közbeszerzési eljárásban is az ajánlatkérő által írásban kért ajánlatokat egyszerre, nyilvános bontás keretében kellett volna felbontani és nyilvánosan ismertetni az ajánlattevők nevét, székhelyét, a kért ellenszolgáltatást és a teljesítési határidőt. A tárgyalásos eljárásban a nyilvánosan megtartandó bontáskor megismert adatok szolgáltatnak alapot az eljárás további menetében vállalt újabb szerződési feltételekhez, tehát a bontás nyilvánossága alapvetően befolyásolja a verseny tisztagását és az esélyegyenlőséget.
A nyilvános bontás mellőzése sérti a Kbt. 26. § (6) bekezdésére tekintettel a Kbt. 51. § (1)-(3) bekezdését, amely rendelkezésekben a Kbt. 24. § (1), (2) bekezdéseiben meghatározott alapelvek tételes megfogalmazásra is kerültek.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli úgy, hogy a legjobb ajánlati tartalmi elemre a maximális, a többi ajánlat ugyanazon részszempont szerinti tartalmi elemére pedig a 34. § (3) bekezdésének d) pontja alapján a felhívásban meghatározott módszerrel számolt pontszámot adja. Majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az az ajánlat az összességében legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb.
Kifogásolta a kérelmező az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését abból az okból is, hogy a teljesítési garancia alszempont és a részszámlák összegéből felajánlott visszatartás mértéke részszempont értékelése jogsértő, mivel az ajánlatkérő eltért a felhívásban foglaltaktól, az arányosítás nem helyes.
A Döntőbizottság megállapította az ajánlatkérő által készített összegezésből, hogy a vitatott rész-, illetve alszempont esetében a maximális 100 pont kiosztásra került, azt a MERKBAU Kft. ajánlata kapta. A MERKBAU Kft. ajánlatának érdemi elbírálása jogszerű volt, tekintettel arra, hogy az ajánlat mindvégig érvényesnek minősült.
A konkrét értékeléssel kapcsolatban a Döntőbizottság a következőket állapította meg:
A vitatott rész-, illetve alszempontot illetően a végleges ajánlatok az alábbi ajánlati tartalmi elemeket tartalmazták:
HÓD 2000 Kft.
- Teljesítési garancia mértéke: nettó vállalási ár 7%-a.
- Részszámlák összegéből felajánlott visszatartás mértéke: igazolt részszámlák 20 %-a, három részszámlát és egy végszámlát nyújt be.
Hungária Gáz-Elektro Kft.-Hollósi Kft.
- Teljesítési garancia mértéke: bruttó vállalási ár 5%-a.
- Részszámlák összegéből felajánlott visszatartás mértéke: igazolt részszámlák 5%-a, a végszámla összegébe kerülnek beépítésre, négy részszámlát és egy végszámlát nyújt be.
MERKBAU Kft.
- Teljesítési garancia mértéke: nettó vállalási ár 10%-a.
- Részszámlák összegéből felajánlott visszatartás mértéke: nettó vállalási ár 5%-a.
A teljesítési garancia mértékét az ajánlatkérő százalékosan kérte megadni, annak legkisebb mértékét saját előírásai között maga is így határozta meg a nettó ajánlati ár 5%-ában.
Az ajánlatkérő az értékelést úgy végezte el, hogy az ajánlattevők által tett százalékban meghatározott vállalások alapján kiszámolta forint összegben a teljesítési garanciát a tárgyalások eredményeként módosított ajánlati árakra vetítve. Az így kapott forintosított értékeket hasonlította össze, és a következő - a többi részszempont esetében is alkalmazott - matematikai képlettel állapította meg a pontszámokat:
Vizsgált teljesítési garancia × 100/legmagasabb teljesítési garancia A MERKBAU Kft. 100 pontot, a Hungária Gáz-Elektro Kft.-Hollósi Kft. 49 pontot, a HÓD 2000 Kft. 56 pontot kapott. Arra tekintettel, hogy a kérelmező a bruttó ellenszolgáltatás után vállalt teljesítési garanciát (míg a többiek a nettóra), az ajánlatkérő a pontszámát 15 ponttal megnövelte, így 64 pontot kapott.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a részvételi felhívásban meghatározott értékelési alszempont megnevezése és az ajánlati dokumentáció 8. pontjában foglaltak alapján az ajánlatkérő akkor járt volna el helyesen, a kiírásnak megfelelően, ha az ajánlatokban ténylegesen szerepelő, általa is kért és értékelendőnek tartott tartalmi elemeket, azaz a százalékos mértékeket hasonlítja össze, és nem forintosítja azokat. Valójában a "mérték"-et %-ban kérte megadni, és ugyanakkor a teljesítési garancia "összegét" hasonlította össze. Eltért továbbá a felhívásában foglaltaktól az alkalmazott módszer tekintetében is az ajánlatkérő annyiban, hogy a kérelmező esetén különösebb indok nélkül 15 pontot adott a képlettel kiszámított pontértékhez.
A részszámlák összegéből felajánlott visszatartás mértékére vonatkozóan az ajánlatkérő az ajánlattételi dokumentációban előírást nem tett.
Az ajánlatkérő a fent már ismertetett vállalásokat úgy hasonlította össze, hogy a MERKBAU Kft. vállalását forintosította a tárgyalások eredményeként tett vállalási ár alapján, a másik két ajánlattevő esetében pedig öt-öt darab részszámla figyelembevételével, meghatározott egy prognosztizált részszámlaösszeget mindkét ajánlattevő esetében azonosan 21 500 000 Ft-ban, majd ezen összeg 5, illetve 20%-át kiszámította, és az így kapott összegeket hasonlította össze a fenti képlettel.
A Döntőbizottság álláspontja szerint részszempont meghatározása és a százalékos mértékben megadott ajánlatok alapján - egyéb előírás hiányában - az ajánlatkérőnek ennél a vállalásnál kizárólag a részszámlákból történő visszatartás százalékos mértékét kellett volna összehasonlítania, függetlenül a részszámlákkal kapcsolatos egyéb vállalásoktól (részszámlák száma, összege, a visszatartás időtartama, elszámolásának módja). Ily módon mind a forintosított, mind a prognosztizált összeggel történt értékelés eltér a részvételi felhívásban, illetve az ajánlati dokumentációban foglaltaktól, ezért az értékelés jogsértő.
A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő értékelése a Kbt. 55. § (6) bekezdésébe ütközik.
A fenti jogsértések megállapítására tekintettel a Döntőbizottság a rendelkező részben foglalt jogkövetkezményeket alkalmazta.
Miután az eljárást lezáró döntést a Döntőbizottság megsemmisítette, az ajánlatkérőnek lehetősége van a jogszerű értékelést elvégezni. Erre tekintettel a Döntőbizottság a továbbiakban az eljárás korábbi nyertesére vonatkozó döntés jogszerűségét már nem vizsgálta.
A Döntőbizottság oly módon találta reparálhatónak a jogsértéseket, hogy a további tárgyalásokon az ajánlattevők mindegyike számára a már ismert ajánlati nyilatkozatokra tekintettel mód nyílik a végleges ajánlatok megtételére.
A kérelmező jogorvoslati kérelme a fentieken túlmenően megalapozatlan az alábbiak szerint.
A Kbt. 24. § (1) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárásban - az egyes eljárási cselekmények, az ajánlatok értékelése során hozott döntés és a szerződés megkötése tekintetében - az ajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartania verseny tisztaságát, illetve nyilvánosságát.
E § (2) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek biztosítania kell az esélyegyenlőséget az ajánlattevők számára.
A Kbt. 26. § (5) bekezdése szerint tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő az általa kiválasztottakkal szabadon tárgyal a szerződés feltételeiről.
A tárgyalások lefolytatásának módját azért kifogásolta a kérelmező, mivel az ajánlatkérő nem együttesen, hanem külön-külön tárgyalt az ajánlattevőkkel mindkét tárgyalási napon, és így nem ismerhették meg egymás módosított ajánlatait sem.
A Kbt. a tárgyalások lefolytatásának módját, módszerét nem határozza meg, hanem azt az ajánlatkérőkre bízza, akik arról az ajánlati felhívásban kötelesek rendelkezni. A tárgyalások során az alapelvekben megfogalmazottaknak kell érvényesülniük.
A bontáskor ismertetendő adatokon túl semmilyen előírás nincs arra, hogy az ajánlatkérőnek a többi ajánlattevő egyéb szerződéses vállalásait, az ajánlott műszaki megoldásokat is meg kell ismertetnie a tárgyalások során a többi ajánlattevővel, hogy ennek ismeretében tegyék meg módosított ajánlataikat. Az ajánlatkérő azt a módszert választotta, hogy két fordulóban, külön-külön tárgyalt az ajánlattevőkkel.
Az első tárgyaláson az ajánlattevők az általuk javasolt műszaki tartalommódosításokat jelölték meg, majd a második tárgyaláson az ajánlatkérő mindkét ajánlattevőtől további műszaki tartalommódosításnak a figyelembe vételét kérte.
A Döntőbizottság a becsatolt iratok, a felek nyilatkozatai alapján nem talált arra utaló tényt, körülményt, hogy a kérelmező által hivatkozott alapelvek, az esélyegyenlőség vagy a verseny tisztasága sérült volna az eljárás során. Önmagában ugyanis az a tárgyalási technika, hogy az ajánlatkérő nem együttesen, hanem külön-külön tárgyalt, és a tárgyalások menetében nem tájékoztatta az ajánlattevőket egymás változó ajánlatairól, továbbá az a tény, hogy a tárgyalások eredményeként nem a legolcsóbb ajánlatot tevő lett a nyertes, nem alapozza meg a verseny tisztaságának, az esélyegyenlőségnek a megsértését, figyelemmel arra is, hogy az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánta kiválasztani.
A kérelmező több szempontból is jogsértőnek tartja a HÓD 2000 Kft. 100%-os mértékű meghiúsulásikötbér-vállalását.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a HÓD 2000 Kft. fenti szerződéses feltétele és a szerződés teljesítésére való alkalmassága nem hozható összefüggésbe.
A Kbt. 63. § (1) bekezdése értelmében a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás két szakaszból álló közbeszerzési eljárás. Az ilyen eljárások első - részvételi - szakaszában az ajánlatkérő nem kérhet, a részvételre jelentkező pedig nem tehet ajánlatot. A két szakaszból álló eljárások közös szabályait a Kbt. 63. §-a és 64. §-a rögzíti.
A Kbt. 63. § (3) bekezdése szerint a részvételi szakaszt megindító részvételi felhívásban a 44. § (1)-(7) bekezdése alapján meg kell határozni az eljárásban történő részvételre való alkalmasság igazolásának módját és megítélésének szempontjait, illetve azt, hogy az e szempontokkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága miatt minősíti az ajánlatkérő a részvételre jelentkezőt alkalmatlannak a szerződés teljesítésére.
A Kbt. 63. § (7) bekezdése szerint a részvételi jelentkezésben az ajánlatkérő által a részvételi felhívásban előírt módon kell igazolni a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítésére való pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságát.
A fenti rendelkezések alapján a két szakaszból álló eljárás első, részvételi szakaszának az a célja, hogy a második, ajánlati szakaszban már csak a szerződés teljesítésére alkalmas jelentkezők vegyenek részt ajánlattevőként. A részvételre jelentkezőknek a szerződés teljesítésére való pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága vizsgálatát az ajánlatkérő által a részvételi felhívásban előírt igazolási módok és szempontok alapján kell elvégezni az eljárás részvételi szakaszában. A szerződés teljesítésére való alkalmasság kérdésében a részvételi szakasz lezárásaként kell döntenie az ajánlatkérőnek akkor, amikor még az ajánlattételre, a szerződéses vállalásokra nem is kerülhetett sor.
A részvételi szakasztól elkülönül az eljárás második szakasza, amelyben már fel sem merülhet az alkalmasság kérdése, az ajánlatokban tett vállalásokkal összefüggésben annak újbóli vizsgálatára már nem kerülhet sor.
A kérelmező a HÓD 2000 Kft. ajánlata érvénytelenségét is felveti abból az okból, hogy nem csatolt az ajánlatában olyan dokumentumokat, amelyek valószínűsítik, hogy a kötbérvállalást teljesíteni képes.
Az ajánlat érvénytelenségét az alapozhatná meg, ha valamely, felhívásban vagy dokumentációban kért nyilatkozatot vagy dokumentumot az ajánlat nem tartalmaz.
A Döntőbizottság megállapította és a kérelmező is elismerte, hogy az ajánlatkérő sem a részvételi felhívásban, sem az ajánlattételi szakaszban a meghiúsulási kötbérvállalással kapcsolatban nem kért igazolást a fedezet rendelkezésre állásáról, illetve nem írta elő ezzel összefüggésben a teljesítőképesség vizsgálatát a mérlegadatok vagy más okiratok alapján. Ennek következtében a fedezetigazolás, illetve a teljesítőképesség bármilyen módon történő igazolásának hiánya nem alapozza meg az ajánlat érvénytelenségét.
A HÓD 2000 Kft. 100%-os mértékű meghiúsulási kötbérvállalásával kapcsolatban a Döntőbizottságnak abban is döntenie kellett, hogy ez a vállalás hamis adatszolgáltatásnak minősül-e, és sértette-e a verseny tisztaságát.
A Kbt. 53. § (1) bekezdés c) pontja szerint az ajánlatkérőnek ki kell zárnia az eljárásból azt az ajánlattevőt, aki hamis adatot szolgáltatott.
A Kbt. hamis adatszolgáltatásnak minősíti a valóságnak megfelelően ismert, de ettől eltérően közölt adat szolgáltatását [Kbt. 46. § (1) bekezdés c) pontja].
Az ajánlatkérő a részvételi felhívás 9. d) pontjában meghatározott értékelési részszempontok között szerepeltette a meghiúsulási kötbért, meghatározva annak súlyszámát. A meghiúsulási kötbérvállalással kapcsolatban az ajánlati dokumentációban további feltételt nem határozott meg, nem állapította meg annak felső határát sem. A jogorvoslati eljárás során a Döntőbizottság beszerezte a HÓD 2000 Kft. fentiekkel kapcsolatos nyilatkozatát, aki megerősítette, hogy vállalása tényleges szándékának megfelel. Valamennyi ajánlattevő a felhívásban közölt részszempontok, súlyszámok, egyéb előírások ismeretében dönthetett arról, hogy milyen mértékű meghiúsulási kötbért vállal,
illetve módosítja-e az erre vonatkozó vállalását a tárgyalások során annak érdekében, hogy az eljárás nyertese legyen.
A HÓD 2000 Kft. 100%-os mértékű meghiúsulási kötbért vállalt, amely nem volt ellentétes az ajánlatkérő által megfogalmazott feltételekkel.
A Döntőbizottság álláspontja szerint semmi sem utal arra, hogy a HÓD 2000 Kft. részéről hamis adatszolgáltatás valósult volna meg, ebből következően a Kbt. alapelvei sem sérültek.
A Döntőbizottságnak abban a kérdésben is döntenie kellett, hogy fennáll-e összeférhetetlenség a HÓD 2000 Kft. ügyvezetője (Vékony Ferenc) személyére tekintettel.
A Kbt. 31. § (2) bekezdése szerint az eljárás előkészítésében, a felhívás, illetve a dokumentáció elkészítése során vagy az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében nem járhat el, illetőleg az eljárásba nem vonható be a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos gazdasági tevékenységet végző gazdálkodószervezet (továbbiakban: érdekelt gazdálkodószervezet), illetőleg olyan személy vagy szervezet, aki (amely)
a) az érdekelt gazdálkodószervezettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll,
b) az érdekelt gazdálkodószervezet vezető tisztségviselője,
c) az érdekelt gazdálkodószervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezik,
d) az a)-c) pont szerinti személy hozzátartozója.
E szakasz (5) bekezdése kimondja, hogy amennyiben a (2) bekezdést megsértették, az eljárás további részében nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó a (2) bekezdés hatálya alá tartozó vagy az ott felsorolt személyekkel a (2) bekezdés a)-d) pontja szerinti viszonyban álló érdekelt gazdálkodószervezet. Ebből az következik, hogy az ilyen személy által benyújtott ajánlatot érvénytelenné kell nyilvánítani.
Vékony Ferenc a jogorvoslati eljárás során tett nyilatkozatai szerint az ajánlatkérő Presbitériumának tagja, de presbitériumi tagságát 2002 júniusában felfüggesztette, azóta nem vesz részt a Presbitérium ülésein, a közbeszerzési eljárásba, az előkészítésbe nem vonták be. Korábban, a támogatás iránti pályázat elküldéséről szóló döntés meghozatalakor, illetve a támogatás elnyeréséről történt tájékoztatáskor ugyan jelen volt a Presbitérium ülésén, de a beszerzés tárgyával kapcsolatos részleteket ott nem közöltek, mivel megbízása alapján a Pro-Regulár Kft. intézte a beruházás ügyét.
Az ajánlatkérő Presbitériumának 2002. augusztus 31-i döntése és a becsatolt jegyzőkönyvek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a közbeszerzési eljárás során a döntéseket az ajánlatkérő 7 tagú közbeszerzési bizottsága hozta, a tárgyalásokat is ez a bizottság folytatta le. Ennek a bizottságnak nem volt tagja Vékony Ferenc. Az ajánlatkérő nyilatkozata szerint ez a közbeszerzési bizottság döntését minden egyes esetben az ajánlatkérő Presbitériuma hagyta jóvá. A beszerzés tárgya tervezésével-kivitelezésével kapcsolatosan megtartott üléseken Vékony Ferenc nem vett részt. Így nem merült fel adat arra vonatkozóan, hogy a kérelmező által hivatkozott többlet információkhoz hozzájutott volna.
A kérelmező az állítása igazolására bizonyítékokat nem csatolt, azt a bizonyítási indítványt tette a Döntőbizottság felé, hogy a Pro-Regulár Kft. megbízása kezdetének időpontját, tárgyát tisztázza, amely az eljárás során megtörtént a tényállási részben rögzítettek szerint.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a rendelkezésére álló okiratok, nyilatkozatok és az eljárás során feltárt tények alapján nem nyert bizonyítást, hogy az ajánlatkérő és a HÓD 2000 Kft. között összeférhetetlenség fennállna.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva, a Kbt. 88. § (1) bekezdés b), c), d) és h) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta, a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján bírságot szabott ki, míg a kérelem megalapozatlan részeit az (1) bekezdés a) pontja alapján elutasította.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja szerint a Döntőbizottság határozatában bírságot köteles kiszabni az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel és a jogsértésért, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
A Magyar Köztársasság 2001-2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 59. § (2) bekezdése szerint a közbeszerzési jogorvoslati eljárásokban kiszabható bírság legalacsonyabb mértéke 2002. december 31-ig egymillió Ft, természetes személyek tekintetében százezer forint.
A Kbt. 88. § (5) bekezdése szerint a bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja a Döntőbizottság számára bírság kiszabására vonatkozó kötelezettséget állapít meg a jogsértés megállapítására tekintettel mind az ajánlatkérővel, mind a jogsértésért felelős természetes személlyel szemben.
Az ajánlatkérő nyilatkozata és a becsatolt dokumentumok alapján a jogsértő döntést az ajánlatkérő közbeszerzési bizottsága hozta meg, így jelen esetben a döntésért felelős természetes személy személye nem állapítható meg.
A Döntőbizottság a közbeszerzés értékének a nyertesnek hirdetett ajánlattevő nettó vállalási árát, 120 000 000 Ft-ot tekintette. Ezen érték alapján a kiszabható maximális pénzbírság 36 000 000 Ft lehetne, erre tekintettel a Döntőbizottságnak ezen összeg és az egymillió forint legalacsonyabb összeg között kellett a pénzbírság mértékét megállapítania.
A Döntőbizottság a bírság mértékének megállapításánál az eset összes körülményeit figyelembe vette és értékelte, és a kiszabható legalacsonyabb összegű bírság alkalmazását tartotta indokoltnak az ajánlatkérővel szemben. A bírság mértékének megállapításánál tekintettel volt arra a Döntőbizottság, hogy ugyan az ajánlatkérő súlyos jogsértéseket követett el, de az eljárást lezáró döntés megsemmisítése következtében a jogsértés orvosolható. Figyelemmel volt arra is a Döntőbizottság a bírság mértékének megállapításánál, hogy - a Kbt. 2002. január 1-jén hatályba lépett módosítása óta figyelembe vehetően - az ajánlatkérő részéről az e törvénybe ütköző magatartás megállapítására először került sor.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja szerint a Döntőbizottság határozatában a jogsértőt, jogsértés hiányában az alaptalan kérelmet előterjesztőt kötelezi az eljárási díj és a jogorvoslati eljárással kapcsolatban felmerült költségek viselésére.
Tekintettel arra, hogy a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő jogsértést követett el, az eljárási díj viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján a rendelkező részben foglaltak szerint döntött.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. január 28.
Dr. Bankó Ágnes s. k., Dr. Tukacs László s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos
