KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (1175)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.753/13/2002.
Tárgy: a Villám Holding Rt. kérelmező jogorvoslati kérelme az ÁPV Rt. ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Villám Holding Rt. (1026 Budapest, Apostol u. 6., képv.: dr. Papp Szabolcs ügyvéd, 1022 Budapest, Bimbó u. 103., a továbbiakban kérelmező) által, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (1133 Budapest, Pozsonyi út 56., képv.: dr. Merész Andrea jogtanácsos, a továbbiakban: ajánlatkérő) "…folyamatos rendészeti és biztonsági őrzés-védelmi szolgáltatás, recepciós feladatok ellátása ajánlatkérő székházában és irodaház komplexumában, valamint ezek parkolóiban…" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelmet elutasítja.
Az eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, a felek nyilatkozatai és a tárgyaláson elhangzottak alapján az alábbi tényállást állapítja meg.
Ajánlatkérő 2002. szeptember 25-én, a Közbeszerzési Értesítő 39. számában közzétett ajánlati felhívással nyílt közbeszerzési eljárást indított a rendelkező részben meghatározott beszerzés tárgyában.
Ajánlatkérő a felhívás 16. Egyéb információk pontja 2. francia bekezdés 7. pontjában előírta, hogy az ajánlat érvényességének feltétele a székházban foglalkoztatott állomány másod-, illetve mellékállásának kategorikus tiltására vonatkozó nyilatkozat. Szintén a 16. pont tartalmazta, hogy ajánlatkérő a Kbt. 43. § (4) bekezdése értelmében az ajánlattevők részére a hiánypótlás lehetőségét biztosítja.
Az ajánlattételi határidőre, 2002. november 5-re 17 ajánlattevő nyújtott be ajánlatot, köztük a kérelmező is.
Ajánlatkérő a bontást követően 2002. november 11. napján 5 ajánlattevő részére hiánypótlásra adott lehetőséget.
2002. november 15-i bírálóbizottsági ülésen ajánlatkérő megállapította, hogy a hiánypótlásra történő felszólításnak mindenki eleget tett, azok az ajánlatok érvényesnek tekinthetők. Ugyanezen a napon ajánlatkérő további nyilatkozattételre hívta fel az összes (mind a 17) ajánlattevőt arra vonatkozóan, hogy cégük megfelel az 1998. évi IV. tv. 2. §-ában foglaltaknak, miszerint "A vállalkozó más gazdasági tevékenységet vagy szolgáltatást nem végezhet, kivéve, ha tevékenysége a személy- és vagyonvédelemmel közvetlenül összefügg." A nyilatkozatokat ajánlattevők az előírt határidőig, 2002. november 21-ig benyújtották.
2002. november 22-i bírálóbizottsági ülésen ajánlatkérő érvényesnek ítélt 8 ajánlatot, és javaslatot tett a Nemzetközi Testőr Biztonságszolgálati Kft. nyertessé történő kihirdetésére, mely döntést ajánlatkérő nyilvánosan 2002. november 29-én hirdette ki, mely szerint az eljárás nyertese a Testőr Kft., kérelmező ajánlata érvénytelen a másodállás tiltására vonatkozó nyilatkozat hiánya miatt.
Kérelmező 2002. december 11-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet, melynek hiányait 2002. december 26-án pótolta. Kérelmében előadja, hogy pótolta a hiánypótlási felhívásban kért nyilatkozatot, mely az 1998. évi IV. tv. 2. §-ában foglalt követelményekre vonatkozott. Ezt követően ajánlatkérő mégis érvénytelennek nyilvánította ajánlatát, bár a hiánypótló felhívásban a másodállás tiltására vonatkozó nyilatkozat pótlását nem kérte. Azt nem vitatja, hogy a másodállás tiltására vonatkozó nyilatkozatot ajánlata nem tartalmazott, azonban nyilatkozott a felhívás dokumentáció és a szerződéses feltételek elfogadásáról. Sérelmesnek tartja továbbá, hogy ajánlatkérő egy olyan hiányosság miatt minősítette érvénytelennek ajánlatát, mely hiányosság a hiánypótló felhívásban nem került megjelölésre. Kéri az ajánlata érvénytelenségére vonatkozó döntés megsemmisítését, ajánlatkérő felhívását a jogsértés orvoslására, kötelezését az eljárási díj és költségek viselésére.
Ajánlatkérő észrevételében előadja, hogy a foglalkoztatott állomány másod-, illetve mellékállásának kategorikus tiltására vonatkozó nyilatkozat nem minősül a Kbt. 44., 46. §-a szerinti igazolásnak, nyilatkozatnak, ezért hiánypótlás elrendelésére e körben nem kerülhetett sor. Az 1998. évi IV. tv. 2. §-a szerinti nyilatkozatot a Kbt. 57. § (1) bekezdése alapján, mint az ajánlattal kapcsolatos nem egyértelmű kijelentések tisztázására kérték be az ajánlattevőktől. Technikai hiba folytán azonban a nem egyértelmű kijelentés tisztázására felszólító levélnek a fejléce a hiánypótlást tartalmazta. Megjegyzi ajánlatkérő ezzel kapcsolatban, hogy mivel sem a felhívás, sem a dokumentáció a tevékenységi körrel kapcsolatban semmilyen előírást nem tartalmazott, az esetleges eltéréshez, nyilatkozat meg nem tételéhez semmilyen jogkövetkezményt nem tudtak volna fűzni. Kéri a kérelem elutasítását.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelme alaptalan az alábbiak szerint:
A Kbt. 43. § (1) bekezdés értelmében az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére.
A fent hivatkozott rendelkezés alapján tehát ajánlattevőnek az ajánlat elkészítése körében teljesítenie kell valamennyi (mind tartalmi, mind formai) előírását a felhívásnak és a dokumentációnak. Ezen kötelezettség teljesítésének elmulasztása, illetve hiányos teljesítésére a Kbt. 52. § (2) bekezdése alapján az ott meghatározott körben az érvénytelenség megállapításának következményét fűzi, amely azt jelenti, hogy az ajánlattevő a közbeszerzési eljárás további szakaszában nem vehet részt, erre vonatkozó döntése ajánlatkérőnek - a Kbt. 52. § (2) bekezdés keretei között maradva - nem kifogásolható eredményesen ajánlattevők részéről.
A Kbt. 52. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek.
A Kbt. 52. § (2) bekezdése alapján pedig érvénytelen az ajánlat, ha
a) azt az ajánlati felhívásban meghatározott ajánlattételi határidő lejárta után nyújtották be;
b) azt olyan ajánlattevő nyújtotta be, aki nem jogosult az eljárásban részt venni;
c) az ajánlattevő a biztosítékot nem, vagy nem az előírtaknak megfelelően bocsátotta rendelkezésre;
d) az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A rendelkezésre álló iratokból megállapítható volt, hogy a kérelmező ajánlatában nem szerepelt a felhívás 16. pont 2. francia bekezdésének 7. alpontjában ajánlatkérő által érvényességi feltételként meghatározott nyilatkozat a másodállás - illetve mellékállás kategorikus tiltására vonatkozóan. Ezen nyilatkozat hiányát maga a kérelmező sem vitatta.
A Döntőbizottság nem fogadta el a kérelmező hivatkozását arra, hogy az ajánlatban szereplő általános nyilatkozat a felhívás feltételeinek elfogadására kielégíti az ajánlatkérő elvárását a 16. pont körében kért kifejezett nyilatkozatra is.
A kérelmező ajánlatának 26. oldalán szereplő nyilatkozata a felhívás, a dokumentáció és szerződéses feltételek elfogadására eleget tesz ugyan a Kbt. 43. § (1) bekezdésében előírtaknak, azonban nem helyettesítheti, illetve nem pótolhatja az ajánlatkérő által külön meghatározott tényekre, adatokra, körülményekre vonatkozó nyilatkozattételi kötelezettség teljesítését.
A kérelmező által hivatkozott - ajánlatban szereplő - nyilatkozat a Döntőbizottság álláspontja szerint sem formailag, sem tartalmilag nem tesz eleget az ajánlatkérő elvárásának, amelyet a felhívás 16. pontjában írt elő a másodállás és mellékállás kategorikus tiltására vonatkozóan. A fentiek alapján kérelmező nem tett eleget a felhívásban meghatározott feltételeknek, így ajánlatkérő jogszerűen hivatkozott a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjában megjelölt érvénytelenségi okra.
Alaptalan a Döntőbizottság álláspontja szerint a kérelmező hivatkozása a hiánypótlás szabályaira, mely alapján a hiányolt nyilatkozat pótolható lett volna hiánypótlással, azonban erre nem hívta fel ajánlatkérő a 2002. december 11. napján elrendelt hiánypótlás során.
A Kbt. 43. § (4) bekezdése szerint az ajánlatkérő egy ízben, az összes ajánlattevő számára azonos feltételekkel, legfeljebb tíznapos határidőt biztosíthat a 44. és 46. § szerinti igazolás vagy nyilatkozat utólagos csatolására, formai hiányosságának pótlására, valamint egyéb, az ajánlattal kapcsolatos formai hiányosságok pótlására, így különösen a nem megfelelő aláírással vagy példányszámban benyújtott ajánlat esetén.
A Kbt. 43. § (5) bekezdése szerint pedig a (4) bekezdés szerinti hiánypótlás lehetőségének biztosításáról vagy ennek kizárásáról az ajánlatkérőnek a felhívásban kell rendelkeznie. Ha az ajánlatkérő nem zárja ki a hiánypótlást, és ennek körébe eső hiányt állapít meg, a hiánypótlási felhívásban pontosan megjelölt hiányokról, a hiánypótlási határidőről egyidejűleg, írásban köteles tájékoztatni az összes ajánlattevőt.
Ajánlatkérő a hiánypótlás során kizárólag a fent idézett jogszabályhely által megengedett körben élhet a hiánypótlással, tehát az ajánlatnak kizárólag a Kbt. 43. § (4) bekezdésben meghatározott hiányosságai küszöbölhetőek ki és kerülhető el az érvénytelenné nyilvánítás.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a kérelmező ajánlatának a vizsgált hiányossága nem tartozik a Kbt. 44. § és 46. § körében meghatározott igazolások és nyilatkozatok közé, másrészt nem tekinthető az ajánlattal kapcsolatos formai hiányosságnak sem.
A kérelmező ajánlata ugyanis a másodállás és mellékállás tiltására vonatkozóan semmiféle utalást nem tartalmazott, az ajánlat tartalma erre nem terjedt ki, így mivel ennek kiküszöbölése érdemi, tartalmi változást jelentene az ajánlatban, amely pótlását viszont nem teszi lehetővé a hivatkozott Kbt. 43. § (4) bekezdése.
A fentiek alapján tehát egyértelműen megállapítható a Döntőbizottság álláspontja szerint, hogy a kérelmező ajánlata hiányos volt, mivel nem tartalmazta a másodállás tiltására vonatkozó nyilatkozatot, és mivel ezen hiány kiküszöbölése a Kbt. 43. § (4) bekezdésében meghatározott hiánypótlással sem lehetséges, ajánlatkérő jogszerűen döntött az érvénytelenség kérdésében és zárta ki az érvénytelen ajánlatot tevő kérelmezőt a közbeszerzési eljárás további szakaszából a Kbt. 53. § (2) bekezdésének alkalmazásával.
Megjegyzi a Döntőbizottság, hogy ajánlatkérő 2002. december 15. napján kelt kérdésfeltevése ajánlattevőkhöz nem lehetett befolyással a kérelmező ajánlatának érvénytelenné nyilvánítása körében, hiszen ezen hiány tekintetében értelmezhetetlen a tisztázó kérdés feltevése a Kbt. 57. § (1) bekezdése alapján, így e körben sem pótolhatta volna a kérelmező a nyilatkozat hiányát, még akkor sem, ha erre ajánlatkérő adott volna lehetőséget számára. Ajánlatkérőnek az ilyen eljárása jogsértő lenne, mivel a törvény 43. § (4) bekezdésében megengedett körben teszi lehetővé a hiánypótlást.
Mindezek alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 80. § (1) bekezdés a) pontja alapján a megalapozatlan jogorvoslati kérelmet elutasította.
A költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján döntött.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. január 13.
Dr. Sárkány Izolda s. k., Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Ruthner Oszkár s. k.,
közbeszerzési biztos