KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (1240)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.774/8/2002.
Tárgy: a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke által kezdeményezett jogorvoslati eljárás a Magyar Államvasutak Rt. közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85., a továbbiakban: Döntőbizottság elnöke) által a Magyar Államvasutak Rt. (nevében eljár a Magyar Államvasutak Rt. Bevétel-ellenőrzési Igazgatóság, 1062 Budapest, Nyugati tér 1-2., képviseli: dr. Balogh Árpád ügyvéd, 1024 Budapest, Margit krt. 50-52. fszt. 7., a továbbiakban: ajánlatkérő) "jegyalaptekercs menet- és bérletjegyek előállítására, 100 000 tekercs" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen kezdeményezett, hivatalból indított jogorvoslati eljárásban a Döntőbizottság megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 71/B. § (1) bekezdését, ezért az ajánlatkérővel szemben 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírságot szab ki, Tóth László osztályvezetővel szemben 100 000 Ft, azaz egyszázezer forint bírságot szab ki.
Az eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
Kötelezi a Döntőbizottság az ajánlatkérőt és Tóth Lászlót, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizesse meg a Közbeszerzések Tanácsa MÁK 10032000-01720361-00000000 számú számlájára.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, ajánlatkérő írásban és a tárgyaláson tett nyilatkozata alapján a következő tényállást állapította meg:
Az ajánlatkérő 2002. december 3-án tájékoztatta a Döntőbizottság elnökét arról, hogy hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást indított a Kbt. 70. § b) pontja alapján, amelyek tárgya jegyalaptekercs menet- és bérletjegyek előállítására,
100 000 tekercs. Az eljárásfajta alkalmazását azzal indokolta, hogy a termék használati mintaoltalom alatt áll a Magyar Szabadalmi Hivatalnál 1206 lajstromszámon. A mintaoltalom jogosultja a Papírtekercs Kft. Tiszavárkony. A tájékoztatás tartalmazta az ellenszolgáltatás összegét is: 309,20 Ft/tekercs + áfa, összesen 100 000 tekercs 30 920 000 Ft + 25% áfa. A tájékoztatás szerint az ajánlattételre felkért ajánlattevő a Papírtekercs Kft. Az ajánlatkérő a tájékoztatáshoz nem mellékelte az ajánlati felhívást.
Az ajánlatkérő 2002. december 3-án megküldte az ajánlati felhívást a Papírtekercs Kft. részére. Az ajánlati felhívás az ajánlatkérő nevén, a szállítási határidőn kívül tartalmazta a beszerzés tárgya és mennyisége alatt a tekercs árát is, valamint az első tárgyalás időpontjaként 2002. december 10-ét. A Papírtekercs Kft. a fenti határidőig megtette az ajánlatát, elfogadta az ajánlati felhívásban megjelölt szerződési feltételeket (ár, szállítási határidők), továbbá csatolta a Kbt. 46. §-a szerinti kötelező hatósági igazolásokat. A szerződés megkötésére is sor került az ajánlattétel napján.
A Döntőbizottság elnöke 2002. december 18-án jogorvoslati eljárást kezdeményezett az ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen, és a Kbt. 79. § (5) bekezdése alapján a Döntőbizottság hivatalból történő eljárását megindította. A kezdeményező irat indokolása szerint a rendelkezésre bocsátott iratokból nem volt megállapítható egyértelműen a Kbt. 70. § (1) bekezdés b) pontja szerinti feltételek megléte.
Indítványozta a közbeszerzési eljárás jogalapjának, illetve az ajánlati felhívás jogszerűségének a vizsgálatát. A jogsértésről történő tudomásszerzés időpontjaként 2002. december 3-át jelölte meg.
Az ajánlatkérő észrevételében kérte az eljárás megszüntetését. Előadta, hogy a választott eljárásfajtát pontatlanul jelölte meg a tájékoztatóban. A Kbt. 70. § (1) bekezdés b) pontja szerinti hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazott, amelyre azért került sor, mert az ajánlatkérő számára szükséges olyan speciális, hamisítás elleni védelemmel ellátott jegyalaptekercs előállítása, amellyel nem fordulhat elő visszaélés, hamisítás, mint korábban ez gyakori volt. Ilyen jegyalaptekercs előállítására a Papírtekercs Kft. jogosult, ismereteik szerint nincs másik cég, amelyik az ő céljaiknak megfelelő jegyalaptekercset előállítana. Az ajánlatkérő előadta, hogy a közbeszerzési eljárást lefolytatta, a szerződést 2002. december 10-én megkötötte. A jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson tett nyilatkozatában elismerte, hogy az ajánlati felhívása nem tartalmazta a Kbt. 9. számú melléklete szerinti adatokat, de kifejtette, hogy méltánytalannak tartaná ilyen formai jellegű hiányosságok miatt a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja szerinti jogsértés megállapítását, illetve szankciók alkalmazását az ajánlatkérővel és a felelős személlyel szemben.
Egyéb érdekeltként a Papírtekercs Kft. a Döntőbizottság rendelkezésére bocsátotta a Magyar Szabadalmi Hivatal használati mintaoltalom megadásáról szóló határozatát és a 1206. számú Használati Mintaoltalmi Okiratot, amelyek a jegyalaptekercs menet- és bérletjegyek előállítására vonatkoznak. Az okirat és a határozat szerint a mintaoltalom jogosultja a Papírtekercs Kft., az oltalmi idő kezdete 1997. március 10. A jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson a Papírtekercs Kft. nyilatkozott arról, hogy a használati mintaoltalom jelenleg is fennáll, továbbra is kizárólag ő a jogosult, másnak nem adott engedélyt a felhasználásra. Nincs tudomása arról, hogy más cég képes lenne arra, hogy az ajánlatkérő igényeinek megfelelő jegyalaptekercset állítson elő.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő nem követett el jogsértést azzal, hogy a beszerzésére a Kbt. 70. § (1) bekezdés b) pontja szerinti közbeszerzési eljárást indított, azonban megsértette a Kbt. 71/B § (1) bekezdését.
A Döntőbizottságnak elsődlegesen azt kellett vizsgálnia, hogy a Kbt. 70. § (1) bekezdés b) pontja szerinti hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás jogalapja fennáll-e.
A Kbt. 26. § (1) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, illetőleg tárgyalásos eljárás lehet. Meghívásos vagy tárgyalásos eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha azt e törvény megengedi.
A tárgyalásos eljárásra vonatkozó megengedő rendelkezéseket a Kbt. 70. §-a tartalmazza.
A Kbt. 70. § (1) bekezdés b) pontja szerint az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat árubeszerzés, építési beruházás, illetve szolgáltatás megrendelése esetén, ha a szerződést műszaki-technikai sajátosságok, művészeti szempontok vagy kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy meghatározott személy képes teljesíteni.
Az ajánlatkérő a Papírtekercs Kft. használati mintaoltalomhoz fűződő jogának a védelmére - mint a kizárólagos jogot megalapozó feltételre - hivatkozott.
A használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény 12. §-a szerint a mintaoltalom alapján a mintaoltalom jogosultjának - a jogszabály keretei között - kizárólagos joga van arra, hogy a mintát hasznosítsa, illetve hasznosítására másnak engedélyt (licenciát) adjon. A kizárólagos hasznosítási jog kiterjed a minta szerinti termék gazdasági tevékenység körében való előállítására, használatára, behozatalára és forgalombahozatalára.
E törvény 10. §-a szerint a mintaoltalom a bejelentés napjára visszaható hatállyal akkor keletkezik, amikor a bejelentő a mintára mintaoltalmat kap. A 11. § (1) bekezdése alapján a mintaoltalom a bejelentés napjától számított tíz évig tart.
A Papírtekercs Kft. nyilatkozata és az általa becsatolt, illetve bemutatott iratok alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a beszerzés tárgya használati mintaoltalom alatt áll.
A mintaoltalom jogosultja a Papírtekercs Kft., rajta kívül nem ismert másik cég az ajánlatkérő és a Papírtekercs Kft. egybehangzó nyilatkozata szerint, amelyik képes lenne az ajánlatkérő igényeinek megfelelő jegyalaptekercs előállítására.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a fentiek alapján a Papírtekercs Kft. kizárólagos jogosultsággal rendelkezik, ezért nem jogsértő az, hogy az ajánlatkérő az eljárását a Kbt. 70. § (1) bekezdés b) pontjára alapította.
A Döntőbizottságnak ezt követően az ajánlati felhívás jogszerűségét kellett vizsgálnia.
A Kbt. 71/B. § (1) bekezdése szerint a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás - a (3) bekezdés szerinti eset kivételével - ajánlati felhívás kiküldésével kezdődik. Az ajánlati felhívásnak a 71. § (4) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmaznia kell a tárgyalásos eljárás 70. § szerinti jogcímét, azt, hogy az ajánlatkérő igényli-e az írásbeli ajánlattételt, valamint a 9. számú melléklet 2. d), 3., 4., 8., 9. a)-c) és 11. pontjaiban foglaltakat, továbbá a 34. § (3) bekezdésében foglaltakat, ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani.
A Kbt. 71. § (4) bekezdése szerint a tárgyalásos eljárásban az ajánlattevők részére közvetlenül megküldött ajánlati felhívásnak legalább a következő adatokat kell tartalmaznia:
a) az ajánlatkérő nevét, címét, telefon- ás telefaxszámát,
b) szükség esetén a dokumentáció beszerzési helyét, megkérésének határidejét és pénzügyi feltételeit,
c) a beadandó iratok megjelölését,
d) az ajánlatkérő pénzügyi ellenszolgáltatásának feltételeit,
e) a 34. § (3) bekezdésében foglaltakat, ha azok a részvételi felhívásban szerepeltek,
f) az eljárás lefolytatásának menetét és az ajánlatkérő által előírt különös szabályait,
g) az első tárgyalás időpontját.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő által a Papírtekercs Kft. részére megküldött ajánlati felhívás a fentiekben előírtak közül csak az ajánlatkérő nevét, címét [71. § (4) bekezdés a) pontja], a beszerzés tárgyát és mennyiségét [9. számú melléklet 3. a) pontja} a szállítási határidőt (9. számú melléklet 4. pontja) és a tárgyalás időpontját [71. § (4) bekezdés g) pontja] tartalmazta. Nem tartalmazta azonban az ajánlatkérő ajánlati felhívása a Kbt. 71/B. § (1) bekezdésében meghatározottak közül a következőket: a tárgyalásos eljárás 70. § szerinti jogcímét, igényeli-e az írásbeli ajánlattételt, a 71. § (4) bekezdésében előírtak közül a beadandó iratok megjelölését, az ajánlatkérő pénzügyi ellenszolgáltatásának feltételeit, a 34. § (3) bekezdésében foglaltakat, az eljárás lefolytatásának menetét és az ajánlatkérő által előírt különös szabályait, a 9. számú mellékletben előírtak közül a választott eljárásfajtát, az eljárás alkalmazása feltételeinek indokolását, a szerződés meghatározását, aminek megkötése érdekében tárgyalni kívánnak, a teljesítés helyét, a résztvevő pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására kért adatokat és tényeket, az alkalmassága elbírálásának és szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjait, az ajánlatok elbírálásának szempontját, annak meghatározását, hogy lehet-e többváltozatú ajánlatot tenni.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a hirdetmény közzététel nélküli tárgyalásos eljárás ajánlati felhívásának a Kbt.-ben előírt kötelező tartalmi elemei nem öncélú, formai előírások. A Kbt. kógens jellegéből adódóan ugyanis a 70. § (1) bekezdés b) pontja szerinti tárgyalásos eljárás esetén is vizsgálnia kell az ajánlatkérőnek az ajánlattevő vonatkozásában a kizáró okokat, a szerződés teljesítésére való pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságot a Kbt.-ben előírt dokumentumok alapján. Az ajánlati felhívásra vonatkozó előírások éppen ezt a célt szolgálják, ennek lehetőségét teremtik meg. Annak ellenére is vizsgálni kell az ajánlattevő vonatkozásában a kizáró okokat, hogy ebben az eljárásban kizárólag egy ajánlattevőt lehet felhívni ajánlattételre, kizáró ok fennállása esetén azonban ez az ajánlattevő nem lehet az eljárás nyertese, az ajánlatkérő nem köthet vele szerződést a közbeszerzési eljárás eredményeként.
Az ajánlatkérő ajánlati felhívásának hiányosságai nem tekinthetőek tehát egyszerűen formai jellegű hibáknak, hanem a közbeszerzési eljárás érdemére is kiható komoly hiányosságoknak.
A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 71/B. § (1) bekezdésében foglaltakat.
Az ajánlatkérő elismerte, hogy hiányos az ajánlati felhívás, de méltányosságból kérte a jogsértés megállapításának és szankciók alkalmazásának mellőzését arra hivatkozással, hogy a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja megfogalmazása szerint a Döntőbizottság határozatában e törvény megsértett rendelkezésének megjelölése mellett megállapíthatja a jogsértés megtörténtét, így az megítélése szerint nem kötelező.
A Döntőbizottság hatásköre Kbt. 76. §-ában meghatározott jogviták elbírálására terjed ki. A Kbt. 88. § (1) bekezdése a Döntőbizottságnak e jogvitákat elbíráló lehetséges döntéseiről, az általa alkalmazható következményekről rendelkezik.
E rendelkezés alapján a Döntőbizottságnak a jogorvoslati eljárást lezáró határozatában a Kbt. 88. § (1) bekezdésében meghatározott valamely jogkövetkezmény(eke)t alkalmaznia kell, amennyiben nincs ok az eljárás megszüntetésére. A jogkövetkezmények közül vagy a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) vagy a d) pontja szerinti jogkövetkezményt értelemszerűen mindenképpen alkalmaznia kell, a jogorvoslati eljárás során megállapítottak eredményétől függően. A Kbt. egyéb rendelkezéseivel összefüggésben tehát a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja nem értelmezhető úgy, hogy a Kbt. mérlegelési lehetőséget biztosít a Döntőbizottság számára atekintetben, hogy a vizsgálat körében észlelt jogsértés vonatkozásában kimondja-e a jogsértés megállapítását, vagy mellőzi azt. A fentiek alapján a Döntőbizottságnak nincs lehetősége arra, hogy akár méltányossági alapon eltekintsen a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja szerinti jogkövetkezmény alkalmazásától.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a fentiekre tekintettel a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) és h) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta, és a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján bírságot szabott ki.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja szerint a Döntőbizottság határozatában bírságot köteles kiszabni az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel és a jogsértésért, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
A Magyar Köztársasság 2001-2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 59. § (2) bekezdése szerint a közbeszerzési jogorvoslati eljárásokban kiszabható bírság legalacsonyabb mértéke 2002. december 31-ig egymillió Ft, természetes személyek tekintetében százezer forint.
A Kbt. 88. § (5) bekezdése szerint a bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján a Döntőbizottságnak bírságot kellett kiszabnia a jogsértés megállapítására tekintettel mind az ajánlatkérővel, mind a jogsértésért felelős természetes személlyel szemben.
Az ajánlatkérő nyilatkozata és a becsatolt iratok alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a jogsértésért felelős személy Tóth László, a Magyar Államvasutak Rt. Bevételellenőrzési Igazgatóság osztályvezetője, aki a jogsértésért fennálló felelősségét elismerte.
A Döntőbizottság a bírságok mértékének megállapítása során az eset összes körülményeire figyelemmel a rendelkező részben meghatározott összegű bírságok alkalmazását tartotta indokoltnak az ajánlatkérővel és a jogsértésért felelős természetes személlyel szemben.
A Döntőbizottság a közbeszerzés értékének a megkötött szállítási szerződésben megjelölt nettó vételárat, 30 920 000 forintot tekintette. Ezen érték alapján a kiszabható maximális pénzbírság több mint kilencmillió forint lehetne, erre tekintettel a Döntőbizottságnak ezen összeg és az egymillió forint, illetve a százezer forint legalacsonyabb összeg között kellett a pénzbírságok mértékét megállapítania.
A Döntőbizottság a bírságok kiszabásánál figyelemmel volt a beszerzés értékére és az elkövetett jogsértés súlyára, ezért mind az ajánlatkérő, mind a felelős személy esetében a legalacsonyabb mértékű bírság kiszabását tartotta indokoltnak.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja szerint a Döntőbizottság határozatában a jogsértőt, jogsértés hiányában az alaptalan kérelmet előterjesztőt kötelezi az eljárási díj és a jogorvoslati eljárással kapcsolatban felmerült költségek viselésére.
A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság, a költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján a rendelkező részben foglaltak szerint döntött.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. január 23.
Dr. Bankó Ágnes s. k., Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Engler Magdolna s. k.,
közbeszerzési biztos
