KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (1243)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz: D.29/5/2003.
Tárgy: a Döntőbizottság elnöke által hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárás Nyírbátor Város Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottsága Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85. a továbbiakban: Döntőbizottság elnöke) által a Nyírbátor Város Önkormányzata (4300 Nyírbátor, Szabadság tér 7., a továbbiakban: ajánlatkérő) "2 db (2 vagy 2,5 szobás) 20 évesnél nem régebbi használt, kertes lakóingatlan vásárlása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárást megszünteti.
A felek viselik az eljárás során felmerült költségeiket.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás iratai és a felek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő 2003. január 13-án tájékoztatta a Döntőbizottság elnökét arról, hogy hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást indít a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 70. § (3) bekezdés c) pontja alapján a rendelkező részben meghatározott tárgyban.
Tájékoztatójában közölte, hogy az ajánlati felhívását információs lapokban, valamint a helyi televízió képújságjában tervezi közzétenni, és ennek alapján értesülhetnek a lakóingatlannal rendelkező tulajdonosok ajánlatkérő beszerzési szándékáról.
Ajánlatkérő csatolta az ajánlati felhívását és a dokumentációt is. A felhívásában rendelkezett annak kötelező tartalmi kellékeiről. Többek között meghatározta, hogy az ajánlatokat az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján bírálja el.
Három részszempontot állapított meg az alábbi súlyszámokkal:
részszempontok súlyszámok
- eladási ár 30
- a lakás településen belüli fekvése 40
- a lakóépület kora 30
Az értékelési ponthatárokat mindegyik részszempontnál 1-10-ig állapította meg.
Közölte, hogy minden egyes részszempontnál a legkedvezőbb 10 pontot kap, míg a legkedvezőtlenebb ajánlat 1 pontot. A közbenső pontszámok megállapításáról ajánlatkérő az egyes részszempontoknál rendelkezett.
Az ajánlati árnál előírta - felhívása 9. pontjának második francia bekezdésében -, hogy a vételár nem haladhatja meg a 4 M Ft-ot, és a 4 M Ft-os árajánlat kap 1 pontot, ezt követően 100 000 Ft-os különbségenként arányosan állapítják meg a pontszámokat.
A lakás településen belüli fekvése részszempont értékelésével kapcsolatban ajánlatkérő a dokumentációja 2.2. pontjában részletesen szabályozta, hogy Nyírbátor településen belül mely területek minősülnek közelebb esőnek - ezek részére 10 pontot állapít meg, mely területek minősülnek belvárosnak - ezek részére 5 pontot állapít meg és mely területek a távolabb esőek - részükre 1 pontot állapít meg.
A lakóépület korának meghatározása részszempont vonatkozásában ajánlatkérő a dokumentáció 2.3. pontjában rendelkezett arról, hogy az 5 évnél fiatalabb lakások esetében 10 pontot, 5-10 éves lakásoknál 6,5 pontot, 10-15 éves lakások 3,5 pontot, 15-20 éves lakásoknál 1 pontot állapít meg.
Ajánlatkérő rendelkezett eljárása lefolytatásának menetéről, az ajánlattételi határidőt 2003. január 29-ében, míg az első tárgyalás időpontját 2003. február 3-ában állapította meg.
A Döntőbizottság elnöke 2003. január 23-án jogorvoslati eljárást kezdeményezett ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen. A kezdeményező irat indokolása szerint a rendelkezésre bocsátott iratokból nem állapítható meg egyértelműen, hogy ajánlatkérő a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás megkezdésével egyidejűleg felhívott-e ajánlattevőket ajánlattételre, továbbá az ajánlatok elbírálásakor alkalmazni kívánt értékelési módszer sem teljesen tisztázott. Indítványozta a közbeszerzési eljárás jogalapjának, illetve az ajánlati felhívás jogszerűségének a vizsgálatát.
A Döntőbizottság a D.29/3/2003. számú határozatában ideiglenes intézkedést hozott, ajánlatkérő közbeszerzési eljárását felfüggesztette.
Ajánlatkérő a jogorvoslati eljárás megindítását követően kiegészítette a tájékoztatóját. Közölte, hogy közvetlenül is hívott fel ajánlattételre ingatlantulajdonosokat, részükre megküldte a felhívását és a dokumentációját. Az erre vonatkozó iratai másolatát csatolta a Döntőbizottság részére (Négy magánszemélynek küldte meg az ajánlati felhívását 2003. január 15-én).
Előadta, hogy már korábban is folytatott le közbeszerzési eljárást hasonló tárgyban, az általa megállapított értékelési rendszer megítélése szerint jogszerű és alkalmazható volt abban az eljárásban, valamint a résztvevők részéről sem merült fel kifogás.
Erre tekintettel kérte a jogorvoslati eljárás megszüntetését, illetve a közbeszerzési eljárása felfüggesztésének feloldását. Közölte továbbá, hogy nem kéri tárgyalás tartását.
A Döntőbizottság az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy fennáll az ajánlatkérő által választott eljárásfajta jogalapja és a felhívás jogszerű.
A Kbt. 26. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, illetőleg tárgyalásos eljárás lehet. Meghívásos vagy tárgyalásos eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha azt e törvény megengedi.
A tárgyalásos eljárás vonatkozásában ezen megengedő szabályokat a Kbt. 70. §-a tartalmazza.
A Kbt. 70. § (3) bekezdés c) pontja szerint az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat árubeszerzés esetén, ha ingatlan tulajdonjogának vagy a használatára, hasznosítására vonatkozó jognak a megszerzésére irányul a beszerzés.
Ugyanezen eljárásfajta részletes szabályait a Kbt. 71/B. § (5) bekezdése az alábbiak szerint állapítja meg: "A 70. § (3) bekezdésének c) pontja szerinti, hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásban lehetőség szerint legalább három ajánlattevő részére kell ajánlati felhívást küldeni."
A rendelkezésre álló iratok alapján az egyértelműen megállapítható, hogy ajánlatkérő beszerzése ingatlan tulajdonjogának a megszerzésére irányul, így a Kbt. 70. § (3) bekezdés c) pontja szerinti eljárásfajta alkalmazásának a jogalapja fennáll. Az ajánlati felhívást négy lehetséges ajánlattevő számára küldte meg, tehát a Kbt. 71/B. § (5) bekezdése szerint járt el.
A Döntőbizottság ajánlatkérő kiegészítő tájékoztatása alapján megállapította, hogy ajánlatkérő eleget tett a Kbt. 71/B. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségének, az ajánlati felhívását kiküldte az ajánlattételre felhívni kívánt szervezetek, személyek részére.
A Döntőbizottság megvizsgálta ajánlatkérő felhívásának és dokumentációjának az ajánlatok értékelésére vonatkozó rendelkezéseit.
A Kbt. 34. § (3) és (4) bekezdése az alábbi követelményeket állapítja meg az összességében legelőnyösebb ajánlat mint elbírálási szempont választása esetén. A Kbt. 34. § (3) bekezdése szerint, ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, a részvételi felhívásban jogosult, az ajánlati felhívásban köteles meghatározni
a) az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló részszempontokat;
b) részszempontonként az azok súlyát meghatározó - a részszempont tényleges jelentőségével arányban álló - szorzószámokat (a továbbiakban: súlyszám);
c) az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határát, mely minden részszempont esetében azonos;
d) azt a módszert, amellyel megadja a ponthatárok [c) pont] közötti pontszámot, mely módszer minden részszempont esetében azonos.
A Kbt. 34. § (4) bekezdése szerint a 34. § (3) bekezdésének a) pontja szerinti részszempontokat az ajánlatkérőnek az alábbi követelményeknek megfelelően kell meghatároznia:
a) a részszempontok körében nem értékelhető az ajánlattevő szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága;
b) a részszempontok között mindig meg kell adni az ellenszolgáltatás (ajánlati ár, díj) mértékének részszempontját;
c) a részszempontoknak gazdaságilag értékelhető mennyiségi, illetve minőségi tényezőkön kell alapulniuk, a közbeszerzés tárgyával, illetőleg a szerződés feltételeivel kell kapcsolatban állniuk;
d) a részszempontok nem eredményezhetik ugyanazon ajánlati tartalmi elem többszöri értékelését;
e) ha részszempont körében alszempontok is meghatározásra kerülnek, alszempontokként azok - tényleges jelentőségével arányban álló - súlyszámát is meg kell adni.
A Döntőbizottság összevetette a Kbt. fenti rendelkezéseit ajánlatkérő felhívásával és dokumentációjával. Megállapította, hogy ajánlatkérő a Kbt. által előírt feltételekről, követelményekről rendelkezett, azokat megállapította.
A Döntőbizottság tartalmilag is vizsgálta az ajánlatkérő által meghatározott részszempontokat, különös tekintettel a dokumentáció fentiekben hivatkozott pontjaira is. A Döntőbizottság azt a következtetést vonta le, hogy ajánlatkérő minden egyes részszempontnál sávos értékelési rendszert alakított ki, és az egyes részszempontok tartalmának megfelelően alakította ki a sávokat.
Erre tekintettel a Döntőbizottság úgy ítélte meg, hogy az ajánlatkérő által meghatározott sávos értékelési módszer nem sérti a Kbt. rendelkezéseit. Ugyanakkor rá kíván mutatni arra a Döntőbizottság, hogy ezen értékelési módszer gyakorlati alkalmazása - a benyújtott ajánlatok függvényében - okozhat problémát.
Megjegyzi azt is a Döntőbizottság, hogy elvileg a sávos értékelési módszer kialakítható a Kbt. rendelkezéseinek megfelelően. Azonban a beszerzés tárgyától, jellegétől, az értékelési részszempontok tartalmától, továbbá a ténylegesen benyújtott ajánlatoktól függően kétségessé válhat rendeltetésszerű alkalmazhatósága az értékelés során.
A Kbt. 79. § (1) bekezdése szerint a Döntőbizottság eljárására - ha e törvény másként nem rendelkezik - az államigazgatási eljárásról szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az Áe. 14. § (2) bekezdése alapján a közigazgatási szerv a hivatalból indított vagy folytatott eljárást - ha a megindításra vagy a folytatásra okot adó körülmény már nem áll fenn - megszünteti.
A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő jogsértést nem követett el, ezért az Áe. 14. § (2) bekezdése alapján az eljárást megszüntette.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. január 28.
Dr. Nagy Gizella s. k., Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Engler Magdolna s. k.,
közbeszerzési biztos
