KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (1317)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.9/8/2003.
Tárgy: a Paracomtel Kft. kérelmező jogorvoslati kérelme Külügyminisztérium ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a PARACOMTEL Telekommunikációs és Kereskedelmi Kft. (1081 Budapest, Köztársaság tér 3., a továbbiakban: kérelmező) kérelme alapján indult jogorvoslati eljárásban, melyet a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma (Budapest, Bem rakpart 47., nevében eljár: OKFON Közbeszerzési és Szolgáltató Rt., 1106 Budapest, Fehér út 10., a továbbiakban: ajánlatkérő) "a Külügyminisztérium távbeszélő-rendszerének karbantartása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított, a kérelmező kérelmét a Kbt. 80. § (4) bekezdése alapján, az ügyfélképesség hiánya okán elutasítja.
Az eljárás során felmerült költségeiket felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, a felek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Ajánlatkérő 2002. november 27-én, a Közbeszerzési Értesítő (K. É.) 48. számában közzétett ajánlati felhívással nyílt közbeszerzési eljárást indított a rendelkező részben meghatározott beszerzés tárgyában.
A felhívás 5. c) pontja szerint "ajánlatot csak az az ajánlattevő nyújthat be, aki a dokumentációt saját részére megvásárolta", az 5. b) pont rendelkezése alapján a dokumentáció megvásárolható az ajánlati felhívás közzétételének napjától kezdődően a közzétételt követő első naptól számított 16. napig, mely határidő 2002. december 13. napján járt le.
A felhívás 11. a) pontjában ajánlatkérő meghatározta a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolására kért adatokat és tényeket, majd ezekkel összefüggésben a felhívás 11. b) pontjában a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjait rögzítette. E körben ajánlatkérő a 4. bekezdésben előírta, hogy alkalmatlan, aki a "telekommunikációs szolgáltatás vonatkozásában a 2000. és a 2001. év bármelyikében nem rendelkezik legalább 500 millió forint nettó árbevétellel."
A felhívás 13. a) pontjában meghatározta ajánlatkérő, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlatot választja ki és a 13. b) pontban megadta a részszempontokat, súlyszámokat, adható pontszámokat és értékelési módszert, amely alapján kívánja elvégezni az értékelést.
Ajánlatkérő által kibocsátott dokumentációt 2002. november 29. és december 12. között négyen vásárolták meg. A kérelmező a határidő leteltéig a dokumentációt nem vásárolta meg.
Ajánlatkérő a dokumentációt megvásárolt cégektől beérkezett kérdéseket 2002. december 30-án megválaszolta.
Kérelmező 2003. január 3-án nyújtotta be jogorvoslati kérelmét a Döntőbizottsághoz, melyben sérelmezte ajánlatkérő ajánlati jelhívásának 11. b) pont 4. bekezdésében előírtakat.
Álláspontja szerint a vitatott pontja a felhívásnak sérti a Kbt. 44. § (7) bekezdését, ugyanis a beszerzés tárgyának becsült értéke nem haladja meg az évi nettó 20 millió forintot, így a megkívánt 500 millió forintos árbevétel a szerződés teljesítéséhez indokolatlan feltétel. A vitatott 11. b) pont 4. francia bekezdésben előírtak megítélése szerint sértik továbbá a Kbt. 24. § (2) bekezdésében megfogalmazott esélyegyenlőség alapelvét is. Kifejti kérelmező a kérelmében, hogy a kiírt feladatot minden olyan szakirányú cég el tudja végezni, amelyik rendelkezik a szükséges pénzügyi, gazdasági és műszaki feltételekkel, valamint teljesíti a kifogásolt ponton kívül valamennyi, ajánlatkérő által a 11. b) pontban meghatározott követelményt.
Kérelmében nyilatkozott, hogy az ajánlati felhívás tartalmáról, így annak - általa vélelmezett - jogsértő tartalmáról 2002. december 20. napján szerzett tudomást. Kérte a Döntőbizottságot, hogy semmisítse meg az ajánlati felhívás kifogásolt pontját, kötelezze az ajánlatkérőt az eljárással felmerült költségek viselésére. Ideiglenes intézkedés alkalmazásával kérte a közbeszerzési eljárás felfüggesztését.
Ajánlatkérő észrevételében a kérelem elutasítását kérte. Álláspontja szerint a kérelem elkésett, mivel kérelmező az ajánlati felhívás közzétételétől számított 15 napon belül élhetett volna jogorvoslattal a felhívás tartalma ellen. Másrészt megítélése szerint a kérelmező a Kbt. 79. § (3) bekezdése alapján nem jogosult jogorvoslati kérelmet előterjeszteni, ezért kérte a Döntőbizottságot, hogy a kérelmet ezen okból is utasítsa el.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező a Kbt. 79. § (3) bekezdésében meghatározottak alapján nem jogosult jogorvoslati eljárás kezdeményezésére az alábbi indokok alapján:
A Kbt. 79. § (1) bekezdése rendelkezése szerint a Bizottság eljárására - ha e törvény másként nem rendelkezik - az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
A Kbt. 79. § (3) bekezdése kimondja, hogy a kérelmet az ajánlatkérő, az ajánlattevő vagy az olyan egyéb érdekelt (a továbbiakban: kérelmező) nyújthatja be, akinek jogát vagy jogos érdekét a törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti.
A Kbt. 80. § (4) bekezdése kimondja, hogy a Döntőbizottság a kérelmet elutasítja abban az esetben, ha megállapítja, hogy a kérelmező nem jogosult kérelem előterjesztésre a Kbt. 79. § (3) bekezdése alapján.
A Döntőbizottságnak elsődlegesen abban kellett állást foglalnia, hogy a kérelmező vonatkozásában megállapítható-e olyan jog vagy jogos érdek a közbeszerzési eljárás keretében, amely megalapozza a jogorvoslati kérelem benyújtásához való jogát.
A Kbt. 79. § (3) bekezdése által meghatározott- jogorvoslati eljárás indítására - jogosultak köre közül nem szorul értelmezésre sem az ajánlatkérő, sem az ajánlattevő vonatkozásában. Az egyéb érdekelti minőségben történő jogorvoslati eljárás kérelmezését attól a feltételtől teszi függővé, hogy a közbeszerzési törvénybe ütköző ajánlatkérői magatartás sértse vagy veszélyeztesse a kérelmet benyújtó valamely, a Kbt.-ben szabályozott jogát, vagy a törvény által respektált érdekét.
Kérelmező egyéb érdekelti minőségének fennállását nem igazolta, arra vonatkozóan a Döntőbizottság felhívására sem tett a megadott határidőre nyilatkozatot. A rendelkezésre álló iratokból tényként volt megállapítható, hogy a kérelmező a jogsértésről való tudomásszerzés időpontjaként 2002. december 20. napját jelölte meg, valamint a Döntőbizottság az eljárásban tájékoztatásul a Céghírek adataiból megállapíthatta, hogy a kérelmező társaság nem közhitelű cégkivonata szerint a beszerzés tárgya ellátására vonatkozó tevékenységi körök szerepelnek.
A Döntőbizottság álláspontja szerint kérelmező nem igazolt olyan jogot vagy jogos érdeket, amely sérült vagy veszélyeztetve lett volna a vizsgált közbeszerzési eljárásban ajánlatkérő - kérelmező által vélelmezetten jogsértő - tevékenysége által.
A kérelmező által meghatározott, a vizsgált közbeszerzési eljárásban való részvételhez fűződő jogos érdeket a Döntőbizottság nem találta megfelelően igazoltnak az egyéb érdekelti minőség megállapításához a kizárólag a beszerzés tárgyával azonos tevékenység végzése által.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, valamint a felek - különös tekintettel kérelmező -nyilatkozatai alapján megállapított tényállasa szerint kérelmező arról, hogy ajánlatkérő a távbeszélő rendszerének karbantartásának végzése tárgyában, nyílt közbeszerzési eljárást indított, a 2002. november 27. napján közzétett ajánlati felhívással és ezáltal magáról a felhívás tartalmáról csak 2002. december 20. napján értesült. A kérelmező által meghatározott - a felhívás tartalmának megismerésére vonatkozó - időpont a dokumentáció megvásárlására nyitva álló határidő utolsó napját (2002. december 13.) követő időpont. A dokumentáció megvásárlása pedig a felhívás szerint elengedhetetlen volt, hiszen az ajánlattétel feltétele volt.
A kérelmező részéről - leszámítva a jogorvoslati kérelem benyújtását - a közbeszerzési eljárást megindító ajánlati felívás közzétételétől a dokumentáció megvásárlására nyitva álló legvégső határidő lejártáig nem érhető tetten olyan aktív magatartás tanúsítása, amely alátámasztaná, hogy kérelmezőnek szándékában állt volna a vizsgált közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként részt venni, megtett volna mindent, hogy a felhívásban foglalt feltételek teljesítése mellett ajánlatot tegyen. Ahhoz, hogy kérelmező ajánlattevőként szerepeljen a közbeszerzési lejárásban nem elegendő az, hogy ilyen tevékenységgel egyébként rendelkezik. Ajánlatkérő a törvényben meghatározottak szerint nyilvánosan közzétette beszerzési szándékát, meghatározva azon feltételeket, amelyek mellett ajánlatot lehet tenni. Ezek között kiemelkedő helyen szerepelt a dokumentáció megvásárlása, annak határideje, annak közlése, hogy a dokumentáció az ajánlattétel érvényességi feltétele, ajánlattétel határideje stb. Annak oka, hogy kérelmező még csak nem is tudott arról, hogy a tevékenységével azonos tárgyban közbeszerzési eljárás került megindítására kizárólag kérelmező érdekkörében merülhetett fel, kérelmező mulasztásával indokolható, hiszen 2002. november 27. napjától bárki számára megismerhetővé vált ajánlatkérő beszerzési szándéka és az ajánlattétel feltételei. Alapvetően kérelmező saját magatartása, mulasztása eredményezte, hogy nem vehetett részt a közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként. A kérelmező által, a sérelmezett felhívás megismeréseként megjelölt időpontban már objektíve - saját mulasztása okán - el volt zárva attól, hogy ajánlattevőként részt vehessen a közbeszerzési eljárásban, és ezt nem ajánlatkérő kérelmező által vélelmezett jogsértő magatartása idézte elő.
Kérelmező mulasztását - amellyel önmagát zárta ki az eljárásból - nem mentheti ki azzal, hogy ajánlatkérő által elkövetett jogsértésre hivatkozással jogorvoslati eljárást indít.
A fenti indokok alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy kérelmező nem tekinthető egyéb érdekeltnek a jelen ügyben, mivel nem igazolta olyan jog, illetve jogos érdek sérelmét vagy veszélyeztetését, amelyet az ajánlatkérő Kbt.-be ütköző tevékenysége vagy mulasztása eredményezett volna, így a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmet a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 80. § (4) bekezdése alapján elutasította.
A költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján döntött.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 80. § (4) bekezdése alapján a 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. január 27.
Dr. Sárkány Izolda s. k., Fábián Péter s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Csitkei Mária s. k.,
közbeszerzési biztos
