KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (1318)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.8/8/2003.
Tárgy: a Blaguss-Volánbusz Kft. jogorvoslati kérelme az Állami Számvevőszék közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Blaguss-Volánbusz Kft. (1051 Budapest, Erzsébet tér, Autóbusz-pályaudvar B épület, képviseli: dr. Somogyi Zoltán ügyvéd, 1055 Budapest, Hercegprímás u. 2., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet az Állami Számvevőszék (1052 Budapest, Apáczai Csere János u. 10., képviseli: dr. Székely Zsolt jogtanácsos, a továbbiakban: ajánlatkérő) "az INTOSAI (Legfelsőbb Ellenőrzési Intézmények Nemzetközi Szervezete) kormányzó tanácsa 51. ülésének, az INTOSAI megalakulásának 50. évfordulója ünnepi ülésének és a XVIII. kongresszus megrendezésével kapcsolatosan a rendezvények szervezése és bonyolítása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja.
Az eljárás során felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kémi. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, a felek tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2002. október 24-én megjelent számában tett közzé részvételi felhívást tárgyalásos eljárás megindítására a közbeszerzésekről szóló - többször módosított - 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 70. § (1) bekezdés e) pontja alapján.
Ajánlatkérő a részvételi felhívását a Közbeszerzési Értesítő 2002. november 13-án megjelent 46. számában részben módosította.
Ajánlatkérő a beszerzés tárgyát és mennyiségét az alábbiak szerint határozta meg:
"Az INTOSAI (Legfelsőbb Ellenőrzési Intézmények Nemzetközi Szervezete) kormányzó tanácsa 51. ülésének, az INTOSAI megalakulásának 50. évfordulója ünnepi ülésének és a XVIII. kongresszus ülésével kapcsolatosan a rendezvények szervezése és lebonyolítása. A kormányzó tanács ülése 3 napos, a kongresszus időtartama 7 nap, ahol a rendezvények lebonyolításának hivatalos nyelve az angol, arab, francia, német, spanyol, a magyar nyelv közvetítő nyelvként történő kihagyása mellett a jelentkezési dokumentációban foglalt követelmények szerint."
Az INTOSAI Kormányzó Tanácsának 51. ülése és az INTOSAI megalakulásának 50. évfordulója ünnepi ülése Budapesten 2003. október 13-16-a között kerül megrendezésre részben a Hotel Inter-Continentalban, részben a Parlament épületében. Az INTOSAI XVIII. kongresszusa 2004. október 10-16-a között a Budapest Kongresszusi Központban kerül megrendezésre.
A részvételi felhívás 8. pontjában határozta meg ajánlatkérő a résztvevőktől a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságuk igazolására kért adatokat és tényeket.
E körben ajánlatkérő előírta, hogy a részvételi jelentkezésben a Kbt. 43. § (2) bekezdés b) pontja alapján megjelölt alvállalkozóknak a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki alkalmasság igazolására, a részvételi jelentkezőknek a Kbt. 43. § (3) bekezdése alapján a részvételi jelentkezéshez csatolnia kell:
- a Kbt. 44. § (2) bekezdés a) pontja szerint az előző 3 évben teljesített - az alvállalkozó által elvégzendő szolgáltatás/tevékenység teljesítésére vonatkozó és a szerződést kötő másik fél által referencialevéllel igazolt - szolgáltatások/tevékenység bemutatását,
- a Kbt. 44. § (2) bekezdés c) pontja alapján azoknak a vezetőknek a megnevezését, akiket az alvállalkozó az általa végzendő szolgáltatás/tevékenység elvégzésébe be kíván vonni, képzettségük ismertetésével. A megnevezett személyek szakmai önéletrajzát a jelentkezéshez be kell csatolni.
A részvételi felhívás 9. pontjában ajánlatkérő előírta, hogy a Kbt. 44. § (4) bekezdése alapján a részvételi jelentkezőre és az alvállalkozóra vonatkozóan egymástól eltérő műszaki alkalmassági követelményt ír elő. A részvételi jelentkezésben a Kbt. 43. § (2) bekezdés b) pontja alapján megjelölt alvállalkozóknak a szerződés teljesítésére alkalmassá minősítésének szempontjai:
- az előző 3 évben a bemutatott - és a megrendelői megelégedést bemutató eredeti referencialevelekkel is igazolt - referenciák alapján megállapítható, hogy az előző 3 évben nem teljesített legalább 3 - az alvállalkozó által elvégzendő részfeladatra vonatkozó - szolgáltatást/tevékenységet,
- az alvállalkozó által elvégzendő teljesítésre vonatkozóan az alvállalkozó vezetője nem rendelkezik legalább 5 éves szakmai gyakorlattal.
Ajánlatkérő a 13. pontban az egyéb információk között előírta, hogy a részvételi jelentkezésben meg kell jelölni a Kbt. 43. § (2) bekezdés a), b) és c) pontjaiban meghatározott tényeket. A jelentkezőnek az esetleges nemleges megjelölés megadása is kötelező, ellenkező esetben a jelentkezés érvénytelen.
A részvételi jelentkezésben ajánlatkérő megjelölte az általa már kiválasztott cégeket az alábbiak szerint: Pannónia Tourist Service Kft., MALÉV Air Tours Kft., Conference Tour Kft., Congress Rendezvényszervező Kft. és kérelmező.
Ajánlatkérő a meghívni kívánt ajánlattevők keretszámát négyben határozta meg. Ajánlatkérő jelentkezési dokumentációt is készített, mely lényegében a két rendezvény programtervezetét tartalmazta. Feltüntette a jelentkezési dokumentáció elején, hogy ezen eljárási szakaszban a Kbt. értelmében ajánlat nem tehető.
A jelentkezési dokumentációt az ajánlatkérő által már kiválasztott cégeken kívül megvásárolta még az IBUSZ Utazási Irodák Kft. is.
A Conference Tour Kft. tisztázó kérdést tett fel ajánlatkérőnek azzal kapcsolatban, hogy a kiadott jelentkezési dokumentáció a beszerzés tárgyát ugyan részletesen specifikálja, ez azonban nem jelenti azt, hogy ajánlatkérő e részvételi szakaszban ajánlatot vár el a részvételre jelentkezőktől. Az ajánlatkérő válaszában megerősítette, hogy a részvételi dokumentáció célja csupán az volt, hogy a jelentkező részletes ismereteket nyerjen a beszerzés tárgyáról, melynek ismeretében dönthesse el, hogy a teljesítésre képes-e. Hivatkozott a Kbt. 63. § (1) bekezdésében foglaltakra, mely szerint a részvételre jelentkező a részvételi szakaszban nem tehet sem az árra, sem a megoldási módozatokra ajánlatot. Ajánlatkérő az erről adott tájékoztatót valamennyi dokumentációt megvásárló cégnek tájékoztatásul megküldte.
A részvételi jelentkezés határidejéig 2002. december 9-én részvételi jelentkezést nyújtott be a Conference Tour Kft., a MALÉV Air Torus Kft., a Congress Rendezvényszervező Kft., a Pannónia Tourist Service Kft. és kérelmező.
A részvételi szakaszt lezáró eredményhirdetésre 2002. december 19-én került sor. Ajánlatkérő döntése értelmében kérelmező és a Pannonia Tourist Service Kft. által benyújtott részvételi jelentkezések érvénytelenek, a Conference Tour Kft. vonatkozásában pedig ajánlatkérő megállapította, hogy pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságát nem igazolta az előírásnak megfelelően, ezért alkalmatlannak minősül.
Ajánlatkérő a döntéséről írásban is tájékoztatta az érdekelteket. A kérelmező részére írt tájékoztató levélben ajánlatkérő közölte, hogy a részvételi jelentkezés a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelen figyelemmel arra, hogy a Kbt. 43. § (2) bekezdés a), b) és c) pontjában előírtakat nem jelölték meg. Ezeknek a tényeknek a megjelölését az ajánlatkérő a részvételi felhívás 13. pont egyéb információk között előírta, külön is felhívta a részvételre jelentkezők figyelmét arra, hogy az esetleges nemleges megjelölés megadása is kötelező, ellenkező esetben a jelentkezés érvénytelen. Ezzel szemben a kérelmező a jelentkezése 4. "alvállalkozók" című pontjában olyan nyilatkozat tételére került sor, hogy még nem határoztak a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben bevont alvállalkozóról. Vállalták azonban azt, hogy ezt a nyilatkozatot az ajánlati szakaszban pótolni fogják. Ez a nyilatkozat ellentétes a Kbt. 63. § (2) bekezdésében foglaltakkal is.
Kérelmező 2003. január 3-án nyújtott be jogorvoslati kérelmet részvételi jelentkezése érvénytelenné nyilvánító döntése ellen.
Jogorvoslati kérelmében kérte, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg a jogsértést, semmisítse meg az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárása folyamán hozott döntését, kötelezze, hogy az eljárását az ajánlattevő részvételi jelentkezésének bevonásával folytassa. Ideiglenes intézkedésként kérte a szerződéskötés megtiltását.
Indoklásként előadta, hogy a Conference Tour Kft. 2002. november 22-én levéllel fordult az ajánlatkérőhöz, amely jelezte, hogy úgy értelmezi a részvételi felhívást, mely szerint az ajánlatkérő a részvételi jelentkezésben nem vár el a jelentkezőktől konkrét megoldási variánsokat, változtatási javaslatokat, csak az ajánlattételi szakaszban van erre lehetőség a már kiválasztott négy jelentkező pályázatában. Ajánlatkérő 2002. november 22-én kelt válaszában azt a tájékoztatást adta, hogy a részvételi szakaszban a résztvevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságát fogja vizsgálni a részvételi felhívásban megállapított követelmények alapján. Ajánlatkérő a részvételi dokumentációban megfogalmazott feladatokat - amelyek a beszerzés tárgya és mennyisége teljesítésével összefüggésben vannak - csak tájékoztatás céljából jelentette meg. Az ajánlatkérő hivatkozott a Kbt. 63. § (1) bekezdésében foglaltakra is, hogy ajánlatkérő nem kérhet, a részvételre jelentkező pedig nem tehet sem az árra, sem a megoldási módozatokra ajánlatot. Ezek figyelembevételével nyújtotta be a jelentkezését 2002. december 6-án.
Ajánlatkérő 2002. december 19-én tájékoztatta, hogy részvételi jelentkezését érvénytelennek minősítette.
Álláspontja szerint ajánlatkérő döntése jogsértő volt, hiszen az ajánlatkérő a korábbi levelében megjelölte, hogy az eljárás jelen szakaszában jelentkezőknek nincs jogosultságuk ajánlattételre sem az ár, sem a megoldási módozatok tekintetében. Az a kérdés, hogy az ajánlattevő vesz-e igénybe és ha igen, milyen mértékben a teljesítéshez alvállalkozót, kizárólag a tényleges ajánlat keretei között az eljárás második szakaszában értelmezhető, hiszen az alvállalkozó esetleges személye nem vonatkoztatható el sem az ártól, sem a megoldási módozattól. Előadta továbbá, hogy mint konferenciaszervező tevékenységet végző cég teljes körű szervezést végez, tehát más céggel nem osztja meg a tevékenységét, de ez nem jelenti azt, hogy egyéb alvállalkozókkal, pl. szállást, étkezést biztosító cégekkel ne kívánnának esetlegesen majdan az ajánlati szakaszban kifejtendő módon együttműködni. Az alvállalkozókra vonatkozó konkrét nyilatkozatokat csak az ajánlatok keretei között lehet jogszerű módon megtenni. Kérelmező álláspontja szerint az alvállalkozó fogalmán mást értett az ajánlatkérő és mást értett ő is. Hivatkoztak továbbá arra, hogy a részvételi felhívás e körben lehetetlen feltételeket állapított meg, a lehetetlen feltételt meghatározó részek - mint jogszabályellenesek - semmisnek minősülnek.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását egyrészt elkésettség, másrészt megalapozatlanság okán. Indoklásként ajánlatkérő előadta, hogy a részvételi felhívásban pontosan meghatározta az alvállalkozókkal szemben támasztott követelményeit, illetőleg a 13. pontban azt is előírta, hogy a jelentkező, amennyiben nem vesz igénybe alvállalkozót, annak megjelölése is kötelező, mert ellenkező esetben a jelentkezés érvénytelen. Ennek alapján kérelmezőnek tudnia kellett, hogy a részvételi jelentkezésében ezekről a tényekről nyilatkozni köteles, ezzel szemben a kérelmező jelentkezésében közölte, hogy még nem határozott a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben bevont alvállalkozókról. Ennek alapján a kérelmező sem az esetleges alvállalkozóknak a Kbt. 43. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti megnevezésének, sem a részvételi felhívásban előírt nemleges nyilatkozattételének nem tett eleget. Ajánlatkérő tehát jogszerűen nyilvánította a részvételi jelentkezést a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelennek figyelemmel a Kbt. 63. § (7) és (8) bekezdéseire is.
Ajánlatkérő hivatkozott továbbá arra, hogy - álláspontja szerint - a jogorvoslati kérelem a Kbt. 79. § (7) bekezdés szerint elkésett, hiszen a részvételi felhívás 2002. október 24-én jelent meg a Közbeszerzési Értesítőben, illetőleg a módosítás 2002. november 13-án. A Kbt. 78. § (8) bekezdése alapján jogsértő esemény bekövetkezésének a részvételi határidő lejártát kell tekinteni, amely az alaphirdetmény esetén 2002. november 19., míg a módosított hirdetmény esetén 2002. december 9-e volt. Ehhez képest a kérelmezőnek a jogorvoslati kérelem beterjesztésére nyitva álló 15 napos határidő 2002. december 4., illetve a módosított hirdetmény megjelenését figyelembe véve 2002. december 25-én lejárt.
Az egyéb érdekeltek közül a Pannónia Tourist Service Kft. egyetértett a kérelmező jogorvoslati kérelmében foglaltakkal.
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, a felek tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem nem megalapozott.
Ajánlatkérő jelen közbeszerzési eljárást a Kbt. 70. § (1) bekezdés e) pontjára alapította. A Kbt. 71. § (1) bekezdése alapján a tárgyalásos eljárás hirdetmény közzétételével vagy anélkül indul. Az ajánlatkérőnek a tárgyalásos eljárás megindításáról csak a 70. § (1) bekezdésének a) és e) pontja, valamint (3) bekezdésének a) pontja szerinti esetekben kell - a 9. számú mellékletben meghatározott minta szerinti - hirdetménnyel az ajánlattevőket részvételre felhívnia.
A fenti rendelkezésekből következően ajánlatkérő közbeszerzési eljárása hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos közbeszerzési eljárás volt.
A Kbt. 63. § (1) bekezdése alapján két szakaszból álla nyílt előminősítési, a meghívásos és a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás, Az ilyen eljárások első - részvételi - szakaszában az ajánlatkérő nem kérhet, a részvételre jelentkező pedig nem tehet ajánlatot.
A kétszakaszos eljárásoknak éppen az a céljuk, hogy a részvételi szakaszban történjen meg a részvételre jelentkezőnek, illetve az esetlegesen igénybe venni kívánt alvállalkozónak a szerződés teljesítésére alkalmassá minősítésének vizsgálata annak érdekében, hogy már az ajánlattételi szakaszban csak olyan cégek kapjanak ajánlati felhívást, akik egyértelműen igazolták - ajánlatkérő elvárásának megfelelően - a pénzügyi, gazdasági, műszaki alkalmasságukat.
A Kbt. 63. § (3) bekezdése alapján a részvételi szakaszt megindító részvételi felhívásban a 44. § (1)-(7) bekezdése alapján meg kell határozni az eljárásban történő részvételre való alkalmasság igazolásának módját és megítélésének szempontjait, illetve azt, hogy az e szempontokkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága miatt minősíti az ajánlatkérő a részvételre jelentkezőt alkalmatlannak a szerződés teljesítésére.
A Kbt. 44. § (1), illetve (2) bekezdése pedig kimondja, hogy az ajánlattevőnek, illetőleg az alvállalkozónak kell a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságát igazolni.
A Kbt. 63. § (7) bekezdése alapján a részvételi jelentkezésben az ajánlatkérő által a részvételi felhívásban előírt módon kell igazolni a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítésére való pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságát.
Ajánlatkérő fenti rendelkezések figyelembe vételével határozott a részvételi felhívásában, hogy a részvételre jelentkező, illetőleg a Kbt. 43. § (2) bekezdés b) pontjára utalással a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó milyen módon köteles a szerződés teljesítéséhez pénzügyi, gazdasági- és műszaki alkalmasságát igazolni. Ezzel összefüggésben ajánlatkérő előírta a részvételi felhívás 8. pontjában, hogy a részvételre jelentkező alvállalkozójával szemben a műszaki alkalmasság igazolását milyen módon kéri, illetve a 9. pontban rendelkezett arról, hogy milyen feltételek hiánya miatt minősíti az alvállalkozót a szerződés teljesítésére alkalmatlannak. Az egyéb információk között pedig ajánlatkérő egyértelműen előírta, hogy az alvállalkozók igénybevételéről nyilatkozni kell, még a nemleges megjelölés is kötelező, ellenkező esetben a jelentkezés érvénytelen.
A kérelmező jogorvoslati kérelmében hivatkozott arra, hogy az ajánlatkérő részvételi felhívása jogsértő, mert abban lehetetlen feltételeket támasztott.
Az ajánlatkérő a részvételi felhívását a Közbeszerzési Értesítő 2002. október 24-én megjelent számában tette közzé, mely hirdetményét 2002. november 13-án módosította.
A Kbt. 79. § (7) bekezdése szerint az eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított kilencven napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni, illetve e határidőn belül indítható meg hivatalból az (5) vagy a (6) bekezdés szerint. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
A Döntőbizottság az eljárása során a részvételi felhívás sérelmezett előírásaival kapcsolatos kérelmezői tudomásszerzés konkrét időpontját nem vizsgálta tekintettel arra, hogy nem vitathatóan kérelmező a részvételi jelentkezését a részvételi határidőben benyújtotta. Ebben az időpontban kétséget kizáróan ismert volt számára a részvételi felhívást tartalma. Így a jogorvoslati kérelmet legkésőbb a részvételi jelentkezések határidejének lejártát - mint a tudomásszerzés legkésőbbi időpontját figyelembe véve (2002. december 9.) - követő 15 napon belül, azaz legkésőbb 2002. december 24-ig, illetőleg figyelemmel az ünnepnapokra december 27-ig terjeszthette volna elő. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár, így a részvételi felhívás tartalmának vizsgálata eljárásjogi akadályba ütközik.
A Döntőbizottság egyebekben megjegyzi, hogy a Kbt. és a jogorvoslati eljárásban mögöttes jogszabályként esetlegesen alkalmazandó államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény sem ismeri a Ptk. szerinti semmisség jogintézményét.
A Döntőbizottság ennek alapján csak azt vizsgálhatta, hogy a kérelmező részvételi jelentkezése megfelelt-e a részvételi felhívásban foglaltaknak. Ennek alapján egyértelműen megállapítható, hogy kérelmezőnek a részvételi felhívásban foglaltaknak megfelelően kellett volna nyilatkozni a szerződés teljesítésébe bevonni kívánt alvállalkozóiról.
A kérelmező a részvételi jelentkezésében az esetlegesen igénybe venni kívánt alvállalkozóira vonatkozóan a részvételi felhívásban foglaltaknak megfelelően egyértelmű nyilatkozatot nem tett. Ennek alapján ajánlatkérő jogszerűen döntött a kérelmező részvételi jelentkezésének a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján az érvénytelenné nyilvánításáról, mely szakasz szerint érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
E szakaszt pedig értelemszerűen alkalmazni kell a kétszakaszos eljárások esetén a részvételi szakaszban a Kbt. 63. § (8) bekezdése szerint, mely a két szakaszból álló eljárás részvételi szakaszában 37-38. §-t, a 43. § (4)-(6) bekezdését, az 51-54. §-okat és a 61. § (7) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.
A Döntőbizottság nem tudta elfogadni kérelmező azon hivatkozását sem, hogy nem tudta megfelelően értelmezni az alvállalkozó fogalmát, ugyanis a Kbt. az alvállalkozó fogalmát pontosan meghatározza az értelmező rendelkezések 10. § q) pontjában az alábbiak szerint:
Alvállalkozó: az a szervezet (személy), amellyel (akivel) az ajánlattevő a közbeszerzésre vonatkozó szerződés teljesítése céljából, arra tekintettel fog szerződést kötni vagy módosítani, kivéve az 1. § e) pontja vagy a 70. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti szervezetet (személyt), vagy a 6. § g) pontja, illetve a 9. § (2) bekezdése szerinti szerződéskötést.
A Döntőbizottság az eljárása során ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert annak törvényi feltételei nem álltak fenn.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva, a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján a jogorvoslati kérelmet elutasította és a h) pont alapján döntött a költségek viseléséről.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. január 27.
Dr. Engler Magdolna s. k., Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Bankó Ágnes s. k.,
közbeszerzési biztos
