LEGFELSŐBB Bíróság (1320)
Kf.III.37.365/2002/3.
A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Kovács Miklós ügyvéd (Pécs, Jogász u. 6.) által képviselt Pécsi Tudományegyetem (Pécs, Szántó Kovács J. u. 1/B.) felperesnek a dr. Engler Magdolna jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (Budapest, Margit krt. 85.) alperes ellen közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Fővárosi Bíróság 2002. február 15. napján meghozott 13.K.32.555/2001/3. számú ítélete ellen a felperes részéről 4. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán az alulírott helyen és napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő
ÍTÉLETET:
A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja, az alperes D.516/7/2001. számú határozatát hatályon kívül helyezi és az eljárást megszünteti.
Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 15 000 (tizenötezer) Ft együttes első- és másodfokú eljárási perköltséget.
A kereseti és fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli.
Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.
INDOKOLÁS
Az alperes a 2001. szeptember 5-én meghozott D.516/7/2001. számú határozatával megállapította, hogy az ajánlatkérő felperes a "konyha-étterem átalakítása oktatási egységgé" tárgyú, 2001 júliusában indított közbeszerzési eljárásban megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 26. § (1) bekezdésére tekintettel a Kbt. 70. § (1) bekezdésének c) pontját, ezért vele szemben 2 000 000 Ft bírságot szabott ki. A nyertes ajánlattévővel megkötött szerződés a teljesítés határidejeként a II. ütemre vonatkozóan 2001. október 30-át, a III. ütemre pedig 2002. december 20-át határozta meg; ennek alapján megállapította az alperes, hogy e határidők éppen azt támasztják alá, hogy a rendkívüli sürgősséget igénylő helyzet nem állt fenn. Az oktatási félévet a felperes képes elkezdeni teremhiány mellett is, hiszen ő maga mintegy két hónappal hosszabbította meg az általa korábban meghatározott II. ütemre vonatkozó teljesítési határidőt, a III. ütemnél rendkívüli sürgősség saját állítása szerint sem áll fenn.
A felperes keresetében kérte az alperes határozatának hatályon kívül helyezését.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Megállapította, hogy a felperes a Kbt. 70. § (1) bekezdésének c) pontjára hivatkozással nem volt jogosult tárgyalásos közbeszerzési eljárás alkalmazására, mert a hallgatói létszám és a tantervi kapacitás nem tekinthető olyan oknak, amelyet a felperes a meglévő elhelyezési adottságok és az előirányzott hallgatói létszám ismeretében előre ne láthatott volna; a beruházás igénye már a 2000. évben felmerült, egy része meg is valósult. Megjegyezte a bíróság azt is, hogy a felperes által a pályázat nyertesével megkötött szerződés szerinti teljesítési határidő is ellentmond a rendkívüli sürgősség fennálltának.
A felperes az elsőfokú bíróság ítélete elleni fellebbezésében kérte annak megváltoztatását kereseti kérelmének megfelelően, illetőleg a kiszabott bírság minimális mértékre történő leszállítását. Álláspontja szerint a Fővárosi Bíróság a tényállást nem kellően derítette fel, s így helytelen jogi következtetésre jutott; nem rendelt el az ügyben tanúbizonyítást, túlterjeszkedett a kereseten, olyan kérdéseket vizsgált, amelyekre a kereset nem utal, az alperes határozata sem tartalmazza azokat. A rendkívüli sürgősség abból adódott, hogy az Oktatási Minisztérium 2001. július 20-án állapította meg a felvételi keretszámokat, s ekkor vált ismertté a hallgatói létszám, hogy a megnövekedett létszámhoz tantermet kell biztosítani, amelynek tanévkezdésre el kell készülnie. A törvényben előírt határidők nem lennének betarthatók, nyílt eljárás esetében a beruházás 2001-ben meg sem kezdődhetett volna; a rendkívüli sürgősség nem eredhet az ajánlatkérő mulasztásából, csak a minisztérium döntését követően tudta megindítani a közbeszerzési eljárást. Előadta, hogy a II. és a III. ütem egy egységet képez, nem oldható meg két közbeszerzési eljárással. Indítványozta dr. Mihalovics Gábor főmérnök és dr. Koltai Tamás rektorhelyettes tanúkénti meghallgatását.
Az alperes ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte.
A fellebbezés alapos.
A Kbt. 70. § (1) bekezdésének c) pontja értelmében az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat, ha az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt e törvényben előírt határidők nem lennének betarthatóak; a rendkívüli sürgősséget indokló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából.
A Legfelsőbb Bíróság a rendelkezésre álló peradatok alapján azt állapította meg, hogy a felperes jogszerűen alkalmazott tárgyalásos közbeszerzési eljárást, ennek a törvényben meghatározott feltételei fennálltak; a felperes által előre nem látható ok volt a felvehető hallgatói létszám növekedése (az Oktatási Minisztérium 2001. július 20-án állapította meg a felvételi keretszámokat), ennek függvényében vált meghatározhatóvá a rendelkezésre álló beruházási összeg, a közbeszerzési eljárás pénzügyi fedezete; a rendkívüli sürgősséget az oktatási feltételek mielőbbi megteremtése indokolta, ez okból a törvényben előírt határidők betarthatatlanná váltak; végül a rendkívüli sürgősséget indokló körülmények nem a felperes mulasztásából eredtek.
A Legfelsőbb Bíróság itt jegyzi meg, hogy a II. ütem vonatkozásában a rendkívüli sürgősség feltétele fennállott még akkor is, ha a felperes szeptember helyett október végében határozta meg a teljesítés határidejét.
A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a III. beruházási ütem esetében a II. ütemhez való szerves kapcsolódása miatt ugyancsak jogszerű volt a tárgyalásos eljárás alkalmazása. A két ütemben átalakítandó helyiségek közös épületgépészeti berendezéseire, vezetékeire stb. tekintettel egy közbeszerzési eljárás keretében, egy kivitelezővel a közpénzek gondosabb, takarékosabb felhasználását tették lehetővé.
Tévedett tehát az alperes és az elsőfokú bíróság is, mert a perbeli felülvizsgált ügyben a tárgyalásos eljárás alkalmazásának Kbt.-ben meghatározott feltételei fennálltak. Téves volt az alperesi álláspont, hogy az előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség feltétele nem állt fenn, mert a felperes a beruházás tervezésekor, az I. ütem megvalósításakor még nem láthatta előre a teljes beruházás megvalósításának határidejét; csak akkor került ebbe a helyzetbe, amikor tudomást szerzett a felvételi keretszámokról, s ennek alapján a beruházás költségigényéről, illetőleg arról, hogy a szükséges pénzügyi fedezet rendelkezésére áll-e. Ekkor pedig már előállt a beruházás megvalósításának rendkívüli sürgőssége.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján megváltoztatta, az alperes határozatát a Pp. 339. §-ának (1) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az eljárást megszüntette.
A Legfelsőbb Bíróság a Pp. 78. §-ának (1) bekezdése alapján kötelezte az alperest a felperes együttes eljárási perköltségének a megfizetésére.
A kereseti és a fellebbezési eljárási illetéket az alperes teljes személyes illetékmentessége folytán az állam viseli [6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §-a].
Budapest, 2002. december 3.
Dr. Kozma György s. k., Dr. Kárpáti Zoltán s. k.,
tanácselnök előadó bíró
Dr. Madarász Gabriella s. k.,
bíró
