KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (1352)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.10/10/2003.
Tárgy: a City Service Rt. jogorvoslati kérelme az Informatikai és Hírközlési Minisztérium közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A dr. Karas Mónika ügyvéd (1055 Budapest, Nyugati tér 8.) által képviselt City Service Rt. (1024 Budapest, Szemlőhegy u. 1., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, melyet az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (1077 Budapest, Dob u. 75-81., a továbbiakban: ajánlatkérő, képv.: dr. Urbanics Gábor, 2500 Esztergom, Kis-Duna sétány 13/A.) az IHM székházának takarítása tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított, a Döntőbizottság részben helyt ad. Megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 55. § (6) bekezdését.
A jogsértés miatt a Döntőbizottság 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírságot szab ki ajánlatkérő terhére. Ajánlatkérő a bírság összegét a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles megfizetni a Közbeszerzések Tanácsa Államkincstárnál vezetett 10032000-01720361-00000000 számú számlájára történő átutalással.
Kötelezi ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül térítse meg kérelmező részére a 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat.
Ezt meghaladó részében a jogorvoslati kérelmet elutasítja.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő ajánlati felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 2002. november 6-án megjelent számában a rendelkező részben megjelölt beszerzés tárgyában.
A felhívás 9. pontja szerint ajánlatkérő az ellenszolgáltatást az aktuális számla kézhezvételétől számított 30 napon belül egyenlíti ki.
A felhívás 12. pontja rögzíti, hogy az ajánlati kötöttség időpontja az eredményhirdetést követő 30. nap.
A 16. pont nyolcadik bekezdésben rögzítést nyert: "Az ajánlatokat az ajánlati dokumentációban meghatározott tartalom és forma szerint kell elkészíteni. A másképpen benyújtott pályázatokat az ajánlatkérő hiánypótlás előírása nélkül érvénytelenné nyilvánítja."
A dokumentáció tartalmazott egy adatlapot és a vállalkozási szerződés tervezetét, mindkettőre nézve előírás volt az "értelemszerű" kitöltés kötelezettsége.
Ajánlatkérő az ajánlatok elbírálására az összességében legelőnyösebb ajánlat elbírálási szempontot választotta, melyet 1-10-ig terjedő pontszámozással, a következő bírálati részszempontok és hozzájuk rendelt súlyszámok alapján kívánt kiválasztani:
- ellenszolgáltatás mértéke 3
- ártartás időtartama 4
- a jogszabályban biztosított fizetési határidőnél
kedvezőbb fizetési határidő 5
- hibás teljesítés esetére ajánlott garancia összege 4
A pontozás módját illetően közölte, hogy a legjobb ajánlat a maximális, a legkedvezőtlenebb a minimális pontot kapja, a többi ezen értékek között arányosítással kerül pontozásra.
A december 17-i ajánlattételi határidőre a kérelmező, a Gyulaépszolg Kft., a Plural Kft., a DIW Service Kft., a Villám Kft., a Gastszolg Kft., a Future Clean Rt. és a P. Dussmann Kft. nyújtott be ajánlatot. Két ajánlat érvénytelenítésre került. A december 27-én történt eredményhirdetésen ajánlatkérő a Gastszolg Kft. ajánlatát hirdette ki nyertesnek, második legkedvezőbb ajánlatot tevőnek a Gyulaépszolg Kft.-t. Az összegzést - amelyik nem tartalmazta az ajánlatok értékelt tartalmi elemeit - ajánlatkérő december 27-én küldte meg az ajánlattevőknek, az értékelt tartalmi elemeket tartalmazó táblázatot pedig 2003. január 2-án.
Ajánlatkérő 2003. január 6-án a nyertessel megkötötte a szerződést.
Kérelmező 2003. január 3-án nyújtotta be jogorvoslati kérelmét, melynek január 6-án történt módosítása szerint kérte a jogsértés megállapítását, az eljárást lezáró döntés megsemmisítését és ideiglenes intézkedésként a szerződéskötés megtiltását.
Kérelme indokaként előadta, hogy ajánlatkérő a második és harmadik bírálati részszempontból nem annak tényleges tartalmi elemei alapján értékelte ajánlatát, ezért nem ő lett az eljárás nyertese.
Az ártartás időtartamát 2003. január 31-ként értékelte, holott ő azt 2005. július 31-ig vállalta, a fizetési határidőt 30 napként, pedig az ajánlatában 120 napos fizetési határidő szerepel. Sérelmezte továbbá, hogy ajánlatkérő késedelmesen küldte meg részére az összegzést.
Ajánlatkérő kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását.
Előadta, hogy kérelmező ajánlata 4. oldalán, a pályázati adatlap 1.3. pontjában 2003. január 31-i időpontot jelölt meg az ártartás időtartamaként. A számla kiegyenlítésére az ajánlat 26. oldalán, a vállalkozási szerződés 14.4. pontjában 30 napot vállalt. Szerepelt ugyan még az ajánlatban a fizetési határidőre nézve 120 napos ajánlat is, de mivel a többi ajánlatban fennálló ellentmondás esetén azt a megoldást alkalmazta, hogy ilyenkor a kedvezőtlenebb értéket vette figyelembe, kérelmezőnél sem tehetett másként. A jogorvoslati eljárásban tartott tárgyalást követően 2003. január 29-én benyújtott beadványában utalt arra, hogy a Villám Kft. ajánlatában is ellentmondás volt a fizetési határidőt illetően (30 nap, illetőleg 91 nap) és az értékelésnél itt is 30 napot vett figyelembe.
Az összegzést a Kbt.-ben előírt határidőben küldte meg az ajánlattevőknek, még az értékelt ajánlati elemeket tartalmazó, kiegészítésként küldött táblázatot is.
A Döntőbizottság a felek írásbeli és a tárgyaláson szóban előadott észrevételei, nyilatkozatai, valamint a közbeszerzési eljárásban keletkezett dokumentumok tartalma alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem részben megalapozott.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése előírja: "Az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlat elbírálási szempontot választotta, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli úgy, hogy a legjobb ajánlati tartalmi elemre a maximális, a többi ajánlat ugyanazon részszempont szerinti tartalmi elemére pedig a 34. § (3) bekezdésének d) pontja alapján a felhívásban meghatározott módszerrel számolt pontszámot adja."
A Döntőbizottság megvizsgálta, hogy ajánlatkérő a második és harmadik részszempontból ezen törvényi előírásnak megfelelően végezte-e a kérelmező és a nyertes ajánlatának pontozását.
Az ártartás időtartamára ajánlatkérő az ajánlati dokumentációban megadott minta szerinti pályázati adatlap 3. pontjába beírtakat vette alapul mindegyik ajánlat vonatkozásában.
Ajánlatkérő az ajánlati dokumentációban az adatlap 3. pontját így fogalmazta meg:
"Jelen ajánlatunkat ………… -ig tartjuk érvényben."
Erre a helyre tehát nem az ártartás időtartamát, hanem azt kellett beírni, hogy ajánlattevő mely időpontig tartja fenn ajánlatát. Ajánlatkérő ezen adat csupán azt vizsgálhatta, hogy az ajánlat megfelel-e a felhívás 12. pontjában foglalt előírásnak, azaz érvényes-e.
Kérelmező az adatlapot akként töltötte ki, hogy az ajánlatát 2003. január 31-ig tartja érvényben.
Az ártartás időtartamára nézve a kérelmező "15. Kereskedelmi ajánlat"-a 15.2. pontja tartalmaz adatot, miszerint "az ajánlati árak 2005. július 31-ig érvényesek."
Ajánlatkérőnek tehát a kérelmező ajánlatának a második bírálati részszempontból való értékelésekor 2005. július 31-ét kellett volna figyelembe venni.
Ajánlatkérő azáltal, hogy e bírálati részszempontból nem a tényleges ajánlati elemet - 2005. július 31-ét - vette figyelembe a kérelmező ajánlata értékelésekor, megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdését.
A harmadik bírálati részszempont így került megfogalmazásra: "Jogszabályban biztosított fizetési határidőnél kedvezőbb megajánlott fizetési határidő."
Az árukért, szolgáltatásokért járó ellenszolgáltatás fizetési határidejére (esedékességére) nézve a hatályban lévő jogszabályok közül a Ptk. tartalmaz rendelkezéseket, melyek szerint a felek eltérő rendelkezése hiányában az ellenszolgáltatás a szolgáltatás teljesítésével egyidejűleg esedékes. Ajánlatkérő a dokumentáció részét képező, az ő elvárásait tartalmazó szerződés-tervezet 4. pontjában kikötötte, hogy a "benyújtott számlát a megrendelő 30 napon belül, átutalással egyenlíti ki."
Kérelmező az ajánlatához csatolt szerződéstervezetben a 30 napot változatlanul hagyta. A kereskedelmi ajánlata 15. pontja szerint a fizetési határidő "a számla kézhezvételétől számított 120 napos banki átutalás."
A többi ajánlattevő a 30 napnál hosszabb fizetési határidőre akként tett ajánlatot, hogy a szerződés-tervezetben lévő "30 napon belül" szövegrészben a napok számát a saját ajánlata szerinti napok számával helyesbítette.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatnak ugyanúgy szerves részét képezi a szerződéstervezet, mint az ajánlat többi részei. Ebből a közelítésből kell tehát eldönteni, hogy ajánlatkérőnek a szerződéstervezetben vagy a kereskedelmi ajánlatban lévő napok számát kellett alapul venni a szóban forgó részszempontból való értékeléskor.
A Kbt. 43. § (1) bekezdésének második mondata így rendelkezik: "Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére."
A fizetési határidő a felhívás egyik feltételével kapcsolatos, erre nézve tehát az ajánlatnak kifejezett nyilatkozatot kellett tartalmaznia, az ilyen tartalmú nyilatkozat az ajánlat érvényességi feltétele.
A kérelmező (és a Villám Kft.) ajánlata ebben a tekintetben nem tartalmazott kifejezett nyilatkozatot, ezért ajánlatkérő azt a megoldást választotta, hogy egységesen, mindkét ajánlatnál az ajánlattevőre nézve a kedvezőtlenebb ajánlati elemet értékelte.
A Döntőbizottság elfogadta az ajánlatkérő által alkalmazott értékelési módot, ezért a jogorvoslati kérelmet ebben a részében elutasította.
A Döntőbizottság észlelte, hogy ajánlatkérő a kérelmező vonatkozásában 6 329 531 Ft-ot vett alapul az első bírálati részszempontból való értékeléskor.
Ajánlatkérő indokként arra hivatkozott, hogy a kérelmező ajánlatában lévő adatlap 1.2. pontjában szerepel egy olyan mondat, hogy "Ajánlat teljes összege áfa nélkül: 5 063 625 Ft/hó", ehhez a nettó összeghez hozzáadva a rá eső áfa összeget 6 329 531 Ft jött ki.
A Döntőbizottság hivatalból vizsgálta a kérelmező és a nyertes ajánlatának az első részszempontból való értékelését is abból a célból, hogy a második részszempont értékelésére vonatkozóan megállapított jogsértés nem járt-e együtt az 59. § (1) bekezdésének megsértésével is, azaz az értékelés hibái kihatottak-e az eljárást lezáró döntésre.
A kérelmező adatlapja 1.2. pontja kitöltött szövege a következő:
"Ajánlat teljes összege áfa nélkül: 4 050 900 Ft/hó
Ajánlat teljes összege áfa nélkül: 1 012 725 Ft/hó
Ajánlat teljes összege áfa nélkül: 5 063 625 Ft/hó"
A szöveg számszaki adataiból első olvasatra kiderül, hogy az elírást tartalmaz. A kereskedelmi ajánlat 15.1. pontjában azonban kérelmező egyértelműen rögzítette:
Havi átalánydíj (Ft/hó) 4 050 900
Áfa 1 012 725
Számlaérték: 5 063 625
Ajánlatkérő a tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy az ajánlatban lévő ellentmondás révén következetesen itt is az ajánlattevő számára kedvezőtlenebb értéket vette figyelembe.
A Döntőbizottság álláspontja szerint e vonatkozásban nem volt helytálló az ajánlatkérő által alkalmazott megoldás.
Ebben a kérdésben nem állt fenn ellentmondás az ajánlat egyes részei között, hiszen nyilvánvaló, hogy az adatlapon elírás (szövegszerkesztési hiba) történt. Ezért ajánlatkérőnek az első bírálati részszempontból való értékelésnél a kérelmező ajánlati áraként bruttó 5 063 625 Ft/hó összeget kellett volna alapul vennie.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő az első bírálati részszempontból való értékelést nem az ajánlat tényleges tartalmi eleme alapján végezte, ezáltal megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdését.
A negyedik részszempontból való értékelést kérelmező nem vitatta, a Döntőbizottság is helytállónak tartja.
Ajánlatkérő értékelésében a fentiek alapján a Döntőbizottság az első és a második részszempontból végzett korrekciót. A pontszámok így a következők szerint alakultak:
Kérelmező
- Ár 3
- Ártartás 40
- Fiz. hi. 5
- Hib. telj. gar. 40
- Összpont 88
Gasztszolg
- Ár 23,7
- Ártartás 40
- Fiz. hi. 50
- Hib. telj. gar. 20
- Összpont 133,7
Future
- Ár 25,2
- Ártartás 32
- Fiz. hi. 25
- Hib. telj. gar. 4
- Összpont 86,2
DIW
- Ár 30
- Ártartás 4
- Fiz. hi. 5
- Hib. telj. gar. 4
- Összpont 43
Villám
- Ár 22,8
- Ártartás 21,6
- Fiz. hi. 5
- Hib. telj. gar. 4
- Összpont 53,4
Gyulaépszolg
- Ár 25,8
- Ártartás 32
- Fiz. hi. 25
- Hib. telj. gar. 12
- Összpont 94,8
A Döntőbizottság a pontozás során az ajánlatkérő által alkalmazott matematikai képlettel számolt.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az értékelési hibák nem vezettek az eljárás eredményének megváltozására. Ajánlatkérő helytállóan döntött a nyertest és a második legkedvezőbb ajánlatot tevőt illetően.
Ezért a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmet ebben a részében elutasította.
Kérelmező kifogásolta az összegzés megküldésének időpontját, álláspontja szerint az késedelmesen történt.
A Kbt. 61. § (1) bekezdése előírja: "Az ajánlatkérő köteles az ajánlatok elbírálásának befejezésekor az 5. számú mellékletben meghatározott minta szerint írásbeli összegzést készíteni az ajánlatokról, az ebben foglalt adatokat az eljárás eredményének vagy eredménytelenségének kihirdetése során ismertetni kell, és azt az eredményhirdetést követő öt munkanapon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek."
Az eredményhirdetés 2002. december 27-én volt. Ajánlatkérő az összegzés egy részét december 27-én, a további részeket 2003. január 2-án postázta ajánlattevőknek.
A 2002. december 27-től számított ötödik munkanap 2003. január 6-án volt, így az összegzés megküldése a fenti rendelkezésben meghatározott határidőben megtörtént.
A Döntőbizottság ezért a jogorvoslati kérelmet ebben a részében elutasította.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a 88. § (1) bekezdés d), f) és h) pontja szerint rendelkezett.
A Döntőbizottság 1 000 000 Ft bírságot szabott ki ajánlatkérő terhére.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján jogsértés megállapítása esetén a bírság kiszabása kötelező. A (4) bekezdés értelmében a bírság összege minimum 1 000 000 Ft, maximum a közbeszerzés értékének 30%-a.
A közbeszerzés értéke, a nyertes ajánlati ára nettó 62 112 716 Ft, így a bírság mértéke 1,6%.
A bírság mértékének megállapításánál a Döntőbizottság tekintettel volt arra, hogy ajánlatkérő eljárást lezáró döntése az értékelés hibái ellenére helytálló volt.
A bírósági jogorvoslatot a 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. január 30.
Dr. Csitkei Mária s. k., Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Sárkány Izolda s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
