KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (1393)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.786/16/2002.
Tárgy: a Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. jogorvoslati kérelme az Oktatási Minisztérium közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. (1091 Budapest, Üllői út 51., képviseli: dr. Karas Mónika ügyvéd, 1055 Budapest, Nyugati tér 8., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet az Oktatási Minisztérium (1055 Budapest, Szalay u. 10-14., a továbbiakban: ajánlatkérő) "hirdetések megjelentetése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja.
A felek viselik az eljárás során felmerült költségeiket.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás iratai és a felek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2002. december 18-i,
51. számában tette közzé ajánlati felhívását nyílt eljárás megindítására. A beszerzés tárgyát és mennyiségét felhívása 3. a) pontjában az alábbiak szerint állapította meg:
"az Oktatási Minisztérium hirdetéseinek a dokumentációban részletezett nyomtatott médiumok hirdetésfelületén történő megjelentetése az alábbiak szerint:
I. 7-féle országos napilapban és egyéb kiadványban
II. 21 regionális napilapban
III. 6-féle hetilapban és egyéb kiadványban
Ajánlatkérő részajánlattétel lehetőségét biztosította a felhívás 3. d) pontja szerint: a 3. a) pontban és a dokumentációban foglaltak alapján tehető részajánlat. Ajánlatkérő az ajánlatok elbírálásának szempontját az összességében legelőnyösebb ajánlatban határozta meg.
A 13. b) pontban részajánlatonként állapította meg a részszempontokat és a súlyszámokat.
Az első részajánlat a "7-féle országos napilap és egyéb kiadvány" volt és ajánlatkérő az alábbi részszempontokat és súlyszámokat határozta meg:
részszempontok súlyszámok
- ajánlati ár
Népszabadság 5
Magyar Hírlap 4
Népszava 2
Magyar Nemzet 1
Blikk 4
Metró (Budapest) 4
A második részajánlatnál ajánlatkérő a regionális napilapokat tüntette fel, részszempontonként szintén az egyes újságok ajánlati árát határozta meg, mindegyik esetében a súlyszámot 1-ben állapította meg.
A harmadik részajánlatot a hetilapok és egyéb kiadványok képezték, ebben az esetben is az egyes lapok ajánlati árait állapították meg részszempontonként, míg a súlyszámot négy lap esetében 5-ben, két kiadvány esetében pedig 3-ban.
Ajánlatkérő minden részszempont esetén 1 és 10 között állapította meg a ponthatárokat és közölte, hogy a legkedvezőbb ajánlat a legmagasabb pontot kapja, az azt követő ajánlatok pontszámát pedig arányosságon alapuló számítással határozzák meg.
Ajánlatkérő felhívása 16. pontjának utolsó francia bekezdésében előírta, hogy amennyiben ajánlattevő cégkivonata alapján nem jogosult a beszerzés tárgyában meghatározott tevékenység folytatására, úgy ajánlata érvénytelen.
Ajánlatkérő dokumentációt is összeállított, melynek 2. oldalán közölte, hogy részajánlat a kereskedelmi ajánlatban foglaltak szerint tehető.
Ajánlatkérő a dokumentáció 3. számú mellékletében határozta meg I-III. részteljesítésenként, egyes lapokra bontottan a kereskedelmi ajánlat megtételének feltételeit és kötelező formáját.
Ajánlatkérő a dokumentációjában rendelkezett arról, hogy az egyes hirdetések megjelentetéséről az ajánlatkérő eseti megrendelésekkel dönt.
A kérelmező 2002. december 23-án nyújtotta be a jogorvoslati kérelmét. Álláspontja szerint az ajánlatkérő által meghatározott részszempontok és azok súlyszámai nem felelnek meg a Kbt. 34. § (3) bekezdés b) és a 34. § (4) bekezdés c) pontjában támasztott követelményeknek. A részszempontoknak ugyanis gazdaságilag értékelhető mennyiségi, illetve minőségi tényezőkön kell alapulniuk. Megítélése szerint a részszempontonként felsorolt különböző országos napilapok súlyszámai nem felelnek meg e követelményeknek. Gazdaságilag értékelhető mennyiségi, illetve minőségi tényezők ilyen beszerzés esetén a terjesztési adatok, a nyomtatott, illetve eladott példányszámok lehetnek. Hangsúlyozottan kifogásolta a Magyar Nemzet részére megállapított súlyszámot, és hivatkozott - a jogorvoslati kérelméhez csatolt - MATESZ 2002. III. negyedévi gyorsjelentésére az Országos Politikai Napilapok átlagos példányszámáról. Sérelmezte továbbá, hogy a III. résznél több olyan napilap is magasabb súlyszámmal szerepel, mint a Magyar Nemzet, amelyeknek nincs is kulturális mellékletük.
Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelem benyújtását követően ajánlati felhívását és a dokumentáció vonatkozó részét módosította, az első részajánlatnál az alábbi részszempontok súlyszámait változtatta meg:
részszempontok súlyszámok
- ajánlati ár
Magyar Hírlap 3
Népszava 2
Magyar Nemzet 3
A módosítás a Közbeszerzési Értesítő 2003. január 8-i, 2. számában jelent meg.
A kérelmező az ajánlati felhívás és a dokumentáció módosítását követően is fenntartotta a jogorvoslati kérelmét, álláspontja szerint az ajánlatkérő által megállapított 3-as súlyszám sem felel meg a Kbt.-ben a részszempontokkal és a súlyszámokkal szemben támasztott követelményeknek.
Ajánlatkérő kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását.
Elsődlegesen kérelmező ügyfélképességének a hiányára hivatkozott. E vonatkozásban előadta, hogy ajánlatkérő a hirdetésszervező cégeket tekintette, tekinti potenciális ajánlattevői körnek. A kérelmező ezzel szemben egy kiadó cég és nem megengedhető részére a felhívás támadása, mivel csak az általa megjelentetett napilap megítélését kívánta előnyösebbé tenni.
Közölte, hogy mind a részszempontokat, mind a súlyszámokat a Kbt. előírásainak megfelelően határozta meg. A súlyszámok kialakítása során egyrészt a terjesztési adatokra, másrészt arra volt tekintettel, hogy milyen erősségű, gyakoriságú az adott lap oktatási melléklete.
A kérelmezőnél magasabb súlyszámot kapott lapok mindegyike nagyobb példányszámban jelenik meg.
A kérelmező álláspontja szerint rendelkezik ügyfélképességgel, ennek alátámasztására csatolta a cégkivonatát, mely szerint végezhet a beszerzés tárgyának megfelelő tevékenységet.
E körben utalt arra is, hogy ajánlatkérő nem korlátozta a potenciális ajánlattevői kört a tevékenységi kör előírásán kívül, így utólagosan erre nem is hivatkozhat.
A Döntőbizottság a 2003. január 20-án tartott tárgyaláson - majd később külön is kézbesítve - tájékoztatta a feleket arról, hogy a Kbt. 79. § (7) bekezdésének utolsó fordulata alapján a jogorvoslati eljárás során hivatalból vizsgálja azt, hogy ajánlatkérő ajánlati felhívásának a 13. pontja, továbbá a dokumentáció ezzel kapcsolatos előírásai megfelelnek-e a Kbt. 34. §-a szabályozásának, figyelemmel a Kbt. 33. § (3) bekezdésében és a 43. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésekre is.
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2003. január 29-én megjelent 5. számában tette közzé ajánlati felhívásának ismételt módosítását. Megváltoztatta az ajánlatok elbírálásának szempontját a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatásra. A felhívása 13. b) pontját, továbbá a dokumentáció ezzel kapcsolatos részeit törölte.
A kérelmező a 2003. február 3-án kelt írásbeli nyilatkozatában közölte, hogy: "Tudomásul vesszük azt, hogy ajánlatkérő módosította a közzétett ajánlati felhívását és abból a teljes 13. b) pontot törölte, így a jogorvoslati kérelem tárgyát képező pontozási feltételeket is."
Előadta, hogy ajánlatkérő módosítása, mely által az ajánlatok elbírálásának szempontja a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás lett, nem vitásan okafogyottá tenné az eredetileg benyújtott jogorvoslati kérelmét, azonban szűkített tartalommal - nem kéri a felfüggesztést és ajánlatkérő felhívását a törvény szabályainak megfelelő eljárásra - mégis fenntartja a jogorvoslati kérelmét. A kérelmező módosított jogorvoslati kérelmét azzal indokolta, hogy álláspontja szerint ajánlatkérő arra tekintettel módosította a felhívását, mert "belátta" a jogorvoslati eljárás során, hogy ajánlati felhívása jogsértő. A kérelmező nem tud eltekinteni a jogsértés megállapításától, mert ajánlatkérő a jogsértő ajánlati felhívásával okot adott a jogorvoslati eljárásra és a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján csakis a jogsértés okozóját lehet kötelezni a költségek viselésére.
A Döntőbizottság elsődlegesen a kérelmező ügyfélképességét vizsgálta és megállapította, hogy az fennáll.
A Kbt. 79. § (3) bekezdése értelmében: "a kérelmet az ajánlatkérő, az ajánlattevő, vagy az olyan egyéb érdekelt (a továbbiakban: kérelmező) nyújthatja be, akinek jogát, vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti, vagy veszélyezteti.
A kérelmező - cégkivonatának csatolásával - igazolta hirdetési tevékenység végzésére való jogosultságát.
Az ajánlatkérő által az ajánlati felhívásban támasztott feltételek alapján potenciális ajánlattevőnek minősül, így ügyfélképessége a Kbt. 79. § (3) bekezdése alapján egyértelműen megállapítható.
Ezt nem szünteti meg ajánlatkérő azon utólagos hivatkozása, hogy kifejezett hirdetésszervező cégek jelentkezését várta.
E körben arra is rámutat a Döntőbizottság, hogy a Kbt. 79. § (3) bekezdése jogos érdek fennállását követeli meg, amely nem zárja ki - természetesen a konkrét beszerzés, felhívás feltételeinek függvényében - hogy ne csak a potenciális ajánlattevői kör esetében legyen megállapítható a jogos érdek sérelme.
A Döntőbizottság másodlagosan a kérelmező szűkített tartalmú, a korábbi ajánlati felhívás jogsértő jellegének megállapítására irányuló jogorvoslati kérelmét vizsgálta.
Ajánlatkérő 2003. január 29-én ismételten módosította ajánlati felhívását, a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás elbírálási szempontot választotta.
A Kbt. 48. § (1) bekezdése e jogot biztosítja az ajánlatkérő számára.
E tény alapján megállapítható, hogy ezen időponttól kezdődően a módosított ajánlati felhívás tartalma az irányadó, ez köti a Kbt. 26. § (2) bekezdése alapján az ajánlatkérőt és az ajánlattevőknek a Kbt. 43. § (1) bekezdése alapján eszerint kell megtenniük az ajánlatukat.
Az ajánlati felhívás elfogadása, illetve módosítása egy ajánlatkérői döntés a Kbt. szabályozási rendszerében.
A Kbt. 76. § (1) bekezdése határozza meg a Döntőbizottság hatáskörét. E szerint:
a) a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése miatt indult eljárás lefolytatása;
b) az 5. §-ban foglaltak, valamint a közbeszerzési eljárás alapelvei, illetőleg szabályai megsértésével kapcsolatos eljárás lefolytatása;
c) az ajánlatkérő döntésével szemben bármely érdekelt által benyújtott kérelem elbírálása.
A Kbt. fenti rendelkezéseiből megállapítható, hogy a jogalkotó taxatíve meghatározta, milyen tárgyú jogorvoslati kérelmek elbírálására jogosult a Döntőbizottság.
A Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontja ajánlatkérő döntésének felülvizsgálatát teszi lehetővé. Ajánlatkérő jelenleg érvényes és hatályos döntése az utolsó módosított felhívása, illetve dokumentációja. Ez ellen előterjesztett jogorvoslati kérelem nincs. A Kbt. szabályozása a 25. § értelmében kógens. A Kbt. 76. §-a hatáskört megállapító rendelkezései nem tesznek lehetővé a Döntőbizottság számára olyan tárgyban határozathozatalt, amelyben arról dönthetne a Döntőbizottság érdemben, hogy jogsértő-e az ajánlatkérő korábbi, már módosított és nem hatályos felhívása. Így a Kbt. felhatalmazásának hiányában a Döntőbizottság nem jogosult a módosított jogorvoslati kérelem elbírálására.
A Kbt.-nek az igazgatási szolgáltatási díj viseléséről szóló rendelkezései valóban szűkkörűek. A Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja az alábbiakat mondja ki: a Döntőbizottság "a jogsértőt, jogsértés hiányában az alaptalan kérelmet előterjesztőt kötelezi az eljárási díj és a jogorvoslati eljárással kapcsolatban felmerült költségek viselésére".
A Kbt. fenti rendelkezése alapján a Döntőbizottság a jogsértőt, illetve az alaptalan kérelmet előterjesztőt kötelezheti díj, illetve költségek viselésére.
Jelen esetben a Döntőbizottság hatáskör hiánya miatt a korábbi felhívás jogsértő jellegét már nem vizsgálhatja, így egyben azt sem állapíthatja meg, hogy az előterjesztett kérelem alaptalan volt-e. Így a Kbt. kógens rendelkezése alapján nem állnak fenn a feltételei annak, hogy a Döntőbizottság az ajánlatkérőt kötelezze az igazgatási szolgáltatási díj viselésére. Más jogszabályok rendelkezései pedig a Kbt. kógens szabályozása, illetve az igazgatási szolgáltatási díj speciális jellege alapján nem alkalmazhatóak.
A Kbt. 48. § (1) bekezdése biztosítja ajánlatkérő számára a jogot a felhívás, dokumentáció módosítására az ajánlattételi határidő leteltéig, azonban nem állapít meg külön szabályozást az igazgatási szolgáltatási díj, vagy akár a dokumentáció ellenértékének viselésére.
A Döntőbizottság a fenti indokokra tekintettel a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján utasította el a kérelmező jogorvoslati kérelmét és miután nem áll fenn a másik fél díj, illetve költségviselésére kötelezésének lehetősége, erre tekintettel akként döntött a Döntőbizottság, hogy a felek viselik az eljárással felmerült költségeiket.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. február 4.
Dr. Nagy Gizella s. k., Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
