KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (1410)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.756/11/2002.
Tárgy: a Baraldeco Kft. jogorvoslati kérelme, valamint a Döntőbizottság elnöke által hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárása Kazincbarcika Város Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Baraldeco Kft. (1031 Budapest, Vitorla u. 15, képviseli: dr. Hajnal László ügyvéd, 1075 Budapest, Rumbach Sebestyén u. 14., a továbbiakban: kérelmező) kérelmére, valamint a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85., a továbbiakban: a Bizottság elnöke) általa Kazincbarcika Város Önkormányzata (3700 Kazincbarcika, Fő tér 4., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Kazincbarcika Városi Kórház-Rendelőintézet rekonstrukciójára és bővítésére (II. ütem) benyújtott koncepció "B" változata, 2003. évben címzett támogatásra benyújtandó pályázat elkészítése, lebonyolítása tervezéssel együtt és műszaki ellenőrzés" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló - többször módosított - 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 26. § (1) bekezdés 2. fordulatára tekintettel, a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontját, valamint a Kbt. 34. § (3) bekezdés b), c), d) pontjait, ezért ajánlatkérővel szemben 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint pénzbírságot szab ki.
A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa Magyar Államkincstár 10032000-01720361-00000000 számú számlájára fizesse be.
A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásainak egyes kérdéseiről szóló helyi rendelete alapján hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás megindításáról határozott a rendelkező részben meghatározott fenti tárgyban a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja alapján 2002. december 6-án, melyről december 9-én tájékoztatták a Döntőbizottság elnökét az ajánlati felhívás megküldésével.
Egyidejűleg a SZÁMÍT Kft., a CREDAS Mérnöki Iroda, a SPECTRO-MED Kft. és az ST. RASZTER Kft. ajánlattevőknek az ajánlati felhívást megküldték.
Az eljárás választásának indokaként az ajánlatkérő azt jelölte meg, hogy a címzett támogatásokról szóló törvény előírásai szerint 2003. február 12-ig kell benyújtani a címzett támogatásra az igényt a kötelező tervi mellékletekkel együtt, mely a bonyolító feladatát képezi, így nem az ajánlatkérő mulasztásából eredő okra vezethető vissza a rendkívüli sürgősség.
Az ajánlati felhívás szerint az ajánlattételi határidő és az első tárgyalás időpontja 2002. december 11., a teljesítés határideje, vagy a szerződés időtartama.
A részteljesítési határidő 2003. február 12. Megbízási szerződés megszűnte garanciális hibák kijavítását követően.
A felhívás tartalmazta az alkalmasság vizsgálatának feltételeit, mely a megfelelő egészségügyi referencia volt, valamint e referencia hiányát az ajánlattevő szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjaként.
Tartalmazta továbbá az elbírálás szempontjait az alábbiak szerint:
"Az ajánlat megítélésére szolgáló részszempontok: vállalási ár és fizetési ütemezés; szerződést biztosító mellékkötelezettségek (jogszabályi előírásokon felül)". A Kbt. 34. § (3) bekezdés szerinti adatokat, nevezetesen a részszempontonként adható súlyszámokat, a részszempontokra adható pontszám alsó és felső határát, valamint a pontszám meghatározásának módszerét nem. Az ajánlati felhívás szerint az első tárgyalás időpontja 2002. december 11. és a tárgyalás sikeressége esetén szerződéskötéssel zárul.
A Döntőbizottság elnöke részére a rendelkezésre bocsátott iratokból a hivatkozott jogalap fennállta nem volt egyértelműen megállapítható, mivel a beszerzés tárgya és mennyisége körében megjelölt lebonyolítás és műszaki ellenőrzés teljesítése nem kötődik a címzett támogatásokról szóló pályázat beadásához, ezért 2002. december 18-án hivatalból megindította az eljárást. Kifogásolta, hogy a csatolt ajánlati felhívás 6. c) pontja tartalmazta az ajánlatok elbírálásának szempontjait, de a Kbt. 34. §-a szerint további előírásai nem kerültek megjelölésre.
A kérelmező 2002. december 11-én hiányosan terjesztette elő, majd 2002. december 19-én a Döntőbizottság felhívására kiegészítette kérelmét. Előadta, hogy álláspontja szerint nem állnak fenn sem a meghívásos, sem pedig a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás feltételei. Nem kértek fel egyetlen, az elmúlt években a kórházak megvalósításában nagy szakértelemmel és gyakorlattal rendelkező szervezetet sem ajánlattételre. Kérte a Kbt. alapelvei és szabályai megsértése miatt a jogsértés megállapítását. Ügyfélképességét a becsatolt cégkivonattal igazolta.
Ajánlatkérő észrevételében előadta, hogy 2002. április 24-én benyújtotta címzett támogatási koncepcióját a Területi Államháztartási Hivatalhoz és a 2002. november 18-án közzétett döntés alapján új tervek és új szakmai koncepció szükséges, melynek benyújtási határideje 2002. február 12. A 9/1998. (I. 23.) Korm. rendelet határozza meg a címzett támogatások igénybejelentésének tartalmi és formai követelményeit, ezek között érvényes, jogerős építési engedély becsatolását. A rövid határidők miatt választották a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pont szerinti tárgyalásos eljárást, amelyre a fent megjelölt ajánlattevőket hívta meg. A pályázat elkészítése mellett a bonyolító feladatát képezi a tervezési munkák felügyelete és koordinálása, mivel az orvostechnikai tervezői, műszaki ellenőri képzettségű dolgozójuk nincs. Az orvosszakmai program még nem készült el, annak egyeztetési tárgyalásai az illetékes minisztériummal még most zajlanak. Jelen esetben a lebonyolítás és a műszaki ellenőrzés nem választható szét, mert a műszaki ellenőrök részéről szakmai elvárás az, hogy már az előkészítés és a tervezés fázisában részt vegyenek a munka folyamatában. Ez biztosíthatja azt, hogy a kivitelezésre alkalmas tervek készüljenek.
Előadta, hogy az ajánlatok értékelése a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás bírálati szempontja szerint történt.
Az ST. RASZTER Kft. észrevételében előadta, hogy a beruházás szakszerű lebonyolításának követelménye mindenképpen indokolja, hogy a műszaki ellenőri feladatok, valamint a lebonyolítói feladatok ellátását, továbbá a címzett támogatásra vonatkozó pályázat elkészítését 1 cég végezze, a kívánatos koordináció elmaradása esetleg a címzett támogatás visszavonásához is vezethet. A vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint a címzett támogatásból finanszírozott beszerzéseiknél az önkormányzatoknak kötelező műszaki ellenőrt igénybe venni.
Az ajánlattételi határidőre a CREDAS Mérnöki Iroda és az ST. RASZTER Kft. ajánlattevő benyújtotta ajánlatát és az első tárgyalásra is sor került. A második tárgyalási fordulóra 2002. december 16-én került sor, amikor is külön-külön tárgyaltak az ajánlattevőkkel, majd a bírálóbizottság a képviselő-testület részére az ST. RASZTER ajánlatát javasolta nyertesnek. December 20-án kihirdették az eljárás eredményét, mely szerint az eljárás nyertese a "legkedvezőbb árajánlat alapján" a ST. RASZTER Kft. A nyertes ajánlatban a bonyolítási és műszaki ellenőrzési díj a beruházás összköltségére vetítve: 1% + áfa. Határidő: a kivitelezés befejezése + 1 év garanciális munkák befejezése, végelszámolás. Részhatáridő: 2003. február 8.
Az ajánlatkérő a megbízási szerződést 2002. december 20-án megkötötte a nyertes ST. RASZTER Tervező, Beruházó és Szolgáltató Kft.-vel, melyben a szerződés időtartama a szerződés aláírásának napjától a kivitelezés befejezéséig + 1 évig a garanciális munkák befejezéséig, valamint a kivitelezést követő végelszámolások lebonyolításáig tart. A megbízási díj a beruházási összköltség 1%-a + áfa összegben került meghatározásra. A megbízási szerződés szerint a lebonyolítási feladatok keretében megbízott feladatát képezi a 2003. évi címzett támogatási pályázat elkészítése, a szakági tervezők szakmai koordinálása, a közbeszerzési eljárás lefolytatása, de a 3. pont szerint (lebonyolítási és műszaki ellenőrzési feladatok részletezése) a megbízott feladatának részletezése keretében döntően a lebonyolítás és a műszaki ellenőri feladatok szerepelnek.
A Döntőbizottság a D.756/6/2002. sz. határozatával a D.756/2002. sz. és a D.777/2002. szám alatt megindított eljárásokat egyesítette.
A Döntőbizottság megállapította a közbeszerzési eljárásban beszerzett iratok, ajánlatkérő érdemi észrevétele és tárgyaláson tett nyilatkozata alapján, hogy ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen kérelmezett és hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárás megalapozott.
A Kbt. 26. § (1) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, illetőleg tárgyalásos eljárás lehet. Meghívásos vagy tárgyalásos eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha azt e törvény megengedi.
A tárgyalásos eljárás ezen megengedő szabályait a Kbt. 70. §-a tartalmazza.
A Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja szerint az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat árubeszerzés, építési beruházás, illetve szolgáltatás megrendelése esetén, ha az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt e törvényben előírt határidők nem lennének betarthatóak; a rendkívüli sürgősséget indokló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából;
Ajánlatkérő a közbeszerzési eljárását a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontjára alapozta, melynek törvényi feltételei fennállását a Döntőbizottság vizsgálta, hogy jelen közbeszerzési eljárásban megvalósultak-e.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő által kezdeményezett tárgyalásos eljárás jogalapja nem áll fenn tekintettel arra, hogy a műszaki ellenőri tevékenysége a címzett támogatás iránti pályázat elkészítésétől, valamint a kiviteli tervekkel összefüggő és egyéb lebonyolítói tevékenységtől időben elkülönül. A megbízási szerződés 3. pontjában foglalt a lebonyolítási és műszaki ellenőrzési feladatok részletezése körében egyértelműen megállapítható, hogy a felsorolt feladatok jóval nagyobb része függ össze a kivitelezés lebonyolításával és a műszaki ellenőri tevékenységgel. A tárgyalásos eljárásra csak az ad megfelelő jogalapot, ha az az egyetlen eljárásban összevont beszerzési igények egészére fennáll, kivéve, ha a jogalapot nélkülöző rész csekély jelentőségű.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a címzett támogatás iránti pályázat vonatkozásában a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló, többször módosított 1992. évi LXXXIX. tv. végrehajtásáról rendelkező 9/1998. (I. 23.) Korm. rendelet előírását figyelembe véve (a címzett támogatás igénybejelentéshez csatolni kell a jogerős építési engedélyt) a 2003. február 12-i benyújtási határidőre tekintettel az eljárás jogalapja kis részben megáll. Ezt alátámasztja az ajánlatkérő által becsatolt és 2002. november 20-i belügyminiszteri értesítő levél is, melyben az igénybejelentés határideje 2003. február 12. volt. A címzett támogatási pályázat elkészítése az ajánlati felhívás szerint a nyertes ajánlattevő feladatát képezi, mely feladat elvégzése feltételezi a tervező és a pályázat elkészültében közreműködő személy koordinált tevékenységét, mivel a pályázat elkészítőjének a 2003. február 12-i határidőre a jogerős építési engedélyt is csatolnia kell a pályázathoz. Ugyanakkor a szoros határidőhöz kötött megbízotti tevékenység ezzel be is fejeződik.
Az ajánlatkérő nyilatkozata szerint az orvosszakmai program kidolgozása csak most van folyamatban, mely a kiviteli terv elkészítésére meghatározó jelentőségű, a kivitelezésre vonatkozó közbeszerzési eljárás megindítása 2003 májusában várható. A lebonyolítói és műszaki ellenőri feladatok jelentős része a majdani közbeszerzési eljáráshoz és a beszerzés tárgyát képező beruházás további szakaszaihoz kapcsolódik és nincs időbeli akadálya nyílt közbeszerzési eljárás kezdeményezésének.
A Döntőbizottság rámutat arra, hogy az ajánlatkérő által hivatkozott szakmai, célszerűségi szempontok, melyek azzal kapcsolatosak, hogy célszerű, ha az végzi a műszaki ellenőrzést, aki a tervezőkkel történő egyeztetést is végezte, azok valós szakmai tartalmától függetlenül nem teszik lehetővé a tárgyalásos eljárás alkalmazását a rendkívüli sürgősségre hivatkozással. A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásnak a rendkívüli sürgősségre alapozott feltételét nem pótolják a szakmai, célszerűségi szempontok, a Döntőbizottság kizárólag azt vizsgálhatja, hogy a hivatkozott és nem az ajánlatkérő mulasztására visszavezethető sürgősségi körülmények fennállnak-e a beszerzés egésze vonatkozásában, melyek a nyílt eljárásra vonatkozó határidők betartását nem teszik lehetővé. Az ajánlatkérő elismerte, hogy a lebonyolítás és a műszaki ellenőrzés szétválasztható, tehát e tevékenységek külön közbeszerzési eljárás tárgyát képezhetik.
A Döntőbizottság nem osztotta az ajánlatkérő hivatkozását a Kbt. 5. §-ában foglalt a közbeszerzés részekre bontásának tilalmával kapcsolatosan. Az ajánlatkérő azzal kívánta eljárásának jogszerűségét alátámasztani, hogy e szabály alapján a pályázat elkészítése, a lebonyolítás a tervezési tevékenység vonatkozásában és a műszaki ellenőrzés nem is lett volna elválasztható.
Természetesen az ajánlatkérő jogosítványa arról dönteni, hogy beszerzéseit egy vagy több közbeszerzési eljárásban valósítja meg [a Kbt. 5. § (3) bekezdése éppen ezzel kapcsolatban tartalmaz megengedő szabályt]. Ez azonban nem jelenti azt, hogy olyan összetett beszerzések esetén, amelyek teljesítése egyébként elválasztható, a kisebb értékű részre hivatkozással a teljes beszerzés ezen kivételesen alkalmazható eljárásfajta keretében valósuljon meg.
A Kbt. 5. § (3) bekezdése feljogosítja az ajánlatkérőt, hogy ha több beszerzési tárgy együttes értékére tekintettel közbeszerzési eljárást kell tartani, nem minősül a törvény megkerülésének, ha az egybeszámított értékű beszerzési tárgyakat több közbeszerzési eljárásban szerzi be. E szabályt figyelembe véve az ajánlatkérő dönthet arról, hogy beszerzéseit egy vagy több közbeszerzési eljárásban valósítja meg. Ha azonban az ajánlatkérő az egyébként elválasztható beszerzések esetén úgy dönt, hogy az egész összetett beszerzésre hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást kezdeményez, akkor ezt csak azzal a feltétellel teheti meg, hogy az eljárás jogalapja a beszerzés egészére fennáll.
A Döntőbizottság a fentiek alapján megállapította, hogy ajánlatkérő a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontjára alapozott közbeszerzési eljárása jogsértő volt.
A Döntőbizottság megállapította továbbá, hogy az ajánlatkérő a két részszempont megadásával az összességében legelőnyösebb bírálati szempontot jelölte meg, azonban nem határozta meg a súlyszámokat, a ponthatárokat és a pontszámítás módszerét a Kbt. 34. § (3) bekezdés b), c), d) pontjai szerint. A Döntőbizottság álláspontja szerint nem helytálló az ajánlatkérő hivatkozása, hogy ő a legalacsonyabb ellenszolgáltatás szempontja alapján járt el - az ajánlatok elbírálása során valóban ezt tette -, mivel a Kbt. 26. § (2) bekezdés szerinti kötöttsége az ajánlatkérőnek már fennállt, az ajánlati felhívását nem módosította.
A Kbt. 34. § (3) bekezdése szerint, ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, a részvételi felhívásban jogosult, az ajánlati felhívásban köteles meghatározni
a) az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló részszempontokat;
b) részszempontonként az azok súlyát meghatározó - a részszempont tényleges jelentőségével arányban álló - szorzószámokat (a továbbiakban: súlyszám);
c) az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határát, mely minden részszempont esetében azonos;
d) azt a módszert, amellyel megadja a ponthatárok [c) pont] közötti pontszámot, mely módszer minden részszempont esetében azonos.
Az elbírálás szempontrendszere körében a Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő a Kbt.-ben használt terminológia alapján - két részszempont megadásával - az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásának bírálati szempontját jelölte meg. Az ajánlati felhívását a későbbiekben nem módosította. Az ajánlatkérő ugyanakkor az ajánlatok elbírálásánál ténylegesen a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás szempontja szerint választotta ki a nyertes ajánlatot.
A Kbt. 26. § (2) bekezdése alapján az ajánlatkérő a felhívásában meghatározott előírásaihoz kötve van. Ez a szabály a tárgyalásos eljárásokban is érvényes azzal, hogy az ajánlatkérő ebben az eljárásfajtában szabadon tárgyal a szerződés feltételeiről. Erre tekintettel az általa meghatározott szerződési feltételek - mint ahogy az ajánlattevők által vállalt szerződési feltételek is - a tárgyalások során módosulhatnak. Ugyanakkor egyebekben a tárgyalásos eljárásban is a nyílt eljárás szabályait kell alkalmazni és erre tekintettel az ajánlatkérő által a felhívásban megadott elbírálás szempontja a tárgyalásos eljárás folyamán csak akkor változhat, ha a felhívását az ajánlatkérő szabályszerűen módosítja.
A tárgyalásos eljárásban egyebekben, amikor több ajánlattevő is részt vesz, az esélyegyenlőség alapelvi követelményének érvényesülésülése is megkívánja, hogy ajánlattevők előzetesen megismerjék az elbírálás szempontrendszerét, hiszen ajánlatukat ennek figyelembevételével teszik meg.
A fentiekre tekintettel az ajánlatkérőnek a felhívásában a Kbt. 34. § (3) bekezdés b), c) és d) pontjai szerinti adatokat meg kellett volna határoznia, azaz a részszempontokhoz tartozó súlyszámokat, az értékelési ponthatárokat és a pontszámítás módszerét. Ezek nem vitásan az ajánlati felhívásban nem szerepeltek. Mindezekre tekintettel az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 34. § (3) bekezdés b), c) és d) pontjait.
Mivel, hogy a hivatalból folyatott jogorvoslati eljárásban az indítványnak megfelelően a Döntőbizottság az eljárás jogalapja és az ajánlati felhívás körében vizsgálódott, a közbeszerzési eljárás tényleges folyamatát illetően jogsértést nem állapíthatott meg. Szükségesnek tartja megjegyezni, hogy az ajánlati kötöttség fent már hivatkozott szigorú rendelkezése az ajánlatkérőt az egész eljárás folyamán kötelezi, tehát az ajánlatok elbírálását is köteles lett volna az ajánlati felhívásában megadott két részszempontból álló összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja szerint elvégezni.
A Döntőbizottsága Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján a jogsértést megállapította és az f) pont alapján döntött a bírság kiszabásáról, illetve a h) pont alapján az eljárási költségek viseléséről.
A bírság összegének megállapításánál figyelembe vehető körülményeket a Kbt. 88. § (4) bekezdése, illetőleg az (5) bekezdés szabályozza az alábbiak szerint.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
A Kbt. 88. § (5) bekezdése szerint a bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani. Ha a jogsérelem a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósul meg, a kiszabandó bírság legalább a bírság minimális összegének kétszerese.
A hatályos költségvetési törvény alapján a bírság minimális összege 1 000 000 Ft, természetes személlyel szemben 100 000 Ft.
A Döntőbizottság a bírság mértéke meghatározásánál a minimális összegű bírság kiszabásáról határozott, tekintettel az ajánlatkérő együttműködő magatartására.
A tárgyalásos eljárás jogalapjáról, illetve az ajánlati felhívás tartalmáról, az ajánlattevők köréről az ajánlatkérő bírálóbizottsága döntött 2002. december 6-i ülésén, ezért a Döntőbizottság a testületi döntésre tekintettel személyre szóló bírságot nem szabott ki.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. január 28.
Dr. Csanádi Péter s. k., Beckné Erdei Beáta s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos
