KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (1412)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.778/7/2002.
Tárgy: a Döntőbizottság elnöke által hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárás a Kazincbarcika Város Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85., a továbbiakban: a Döntőbizottság elnöke) által a Kazincbarcika Város Önkormányzata (3700 Kazincbarcika, Fő tér 4., továbbiakban: ajánlatkérő) "Kazincbarcika Városi Kórház- Rendelőintézet rekonstrukciójára és bővítésére (II. ütem) benyújtott koncepció "B" változata 2003. évben címzett támogatásra benyújtandó pályázatához, megvalósításhoz, használatbavételhez szükséges jogerős engedélyes és kiviteli tervdokumentáció elkészítése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló - többször módosított - 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 26. § (1) bekezdés második fordulatára tekintettel a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontját, valamint a Kbt. 34. § (3) bekezdés b), c), d) pontjait, ezért ajánlatkérővel szemben 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint pénzbírságot szab ki.
A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa Magyar Államkincstár 10032000-01720361-00000000 számú számlájára fizesse be.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kémi. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásainak egyes kérdéseiről szóló helyi rendelete alapján hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás megindításáról határozott a rendelkező részben meghatározott fenti tárgyban a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja alapján 2002. december 6-án, melyről december 9-én tájékoztatták a Döntőbizottság elnökét az ajánlati felhívás megküldésével.
Egyidejűleg a System 4 Kft., a TÉRMED Kft., az ErgoNova 96 Kft. és a Műépítész Kft. ajánlattevőknek az ajánlati felhívást megküldték.
Az eljárás választásának indokaként azt jelölték meg, hogy a címzett támogatásokról szóló törvény előírásai szerint 2003. február 12-ig kell benyújtani az engedélyes tervet, így nem az ajánlatkérő mulasztásából eredő okra vezethető vissza a rendkívüli sürgősség.
Az ajánlati felhívás szerint az ajánlattételi határidő 2002. december 11. a teljesítés határideje 2003. február 3. (építési engedéllyel együtt).
A felhívás tartalmazta az alkalmasság vizsgálatának feltételeit, mely a megfelelő egészségügyi referencia volt, valamint e referencia hiányát, mint az ajánlattevő szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontját. Tartalmazta továbbá az elbírálás szempontját az alábbiak szerint:
"Az ajánlat megítélésére szolgáló részszempontok: vállalási ár, szerződést biztosító mellékkötelezettségek (jogszabályi előírásokon felül)." A Kbt. 34. § (3) bekezdés szerinti adatokat, nevezetesen a részszempontonként adható súlyszámokat, a részszempontokra adható pontszám alsó és felső határát, valamint a pontszám meghatározásának módszerét nem. Az ajánlati felhívás szerint az első tárgyalás időpontja 2002. december 11. és a tárgyalás sikeressége esetén szerződéskötéssel zárul.
Az ajánlattételi határidőre mind a 4 ajánlattevő benyújtotta ajánlatát és az első tárgyalásra is sor került, végül 3 ajánlattevő vállalta az engedélyezési terv elkészítésére vonatkozó 2003. február 3-i határidőt, a további tárgyalásra az ErgoNova Kft.-t már nem hívták meg. A második tárgyalási fordulóra 2002. december 17-én került sor, majd december 20-án kihirdették az eljárás eredményét, mely szerint az eljárás nyertese a "legkedvezőbb árajánlat alapján" a MŰÉPÍTÉSZ Kft. A nyertes ajánlatban az engedélyezési terv díja bruttó 32,5 millió Ft, a kiviteli terv díja bruttó 54 millió Ft, az engedélyezési terv teljesítési határideje 2003. február 3., a kiviteli tervé április 28.
Az ajánlatkérő a nyertes Műépítész Kft.-vel a tervezési szerződést 2002. december 20-án megkötötte.
Ajánlatkérő észrevételében előadta, hogy 2002. április 24-én benyújtotta címzett támogatási koncepcióját a Területi Államháztartási Hivatalhoz. A 2002. november 18-án közzétett döntés alapján új tervek és új szakmai koncepció szükséges, melynek benyújtási határideje 2002. február 12. A 9/1998. (I. 23.) Korm. rendelet határozza meg a címzett támogatások igénybejelentésének tartalmi és formai követelményeit, ezek között az érvényes, jogerős építési engedély becsatolását. A rövid határidők miatt választották a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pont szerinti tárgyalásos eljárást. A címzett támogatáshoz elvben nem szükséges a kiviteli tervek megrendelése, azonban több szempont miatt is a tervek együttes megrendelése indokolt. Az orvosszakmai program alapján megtervezett engedélyezési terveket valószínűleg a későbbiekben módosítani kell, mivel nagy kórházi komplexum felújításáról, bővítéséről van szó. Az orvosszakmai program még nem készült el, annak egyeztetési tárgyalásai az illetékes minisztériummal még most zajlanak. A szerzői jogokra tekintettel az eredeti tervek módosítását csak az eredeti tervező, vagy az általa engedélyezett tervező végezheti. Az engedélyezési tervek módosítása a kiviteli tervek módosítását is szükségessé teszik, kihatnak a megvalósítási tervdokumentációra is. Ha a tervezés nem egy kézben van, akkor a szerzői jogok, tervek eltérései, időbeli csúszásai veszélyeztetik az ütemezett haladást, ami a támogatás visszavonásához vezethet. A szerzői jogok miatt a kiviteli terveket az engedélyezési terv tervezője fogja készíteni, ha két eljárásban kapja a munkát, akkor monopolhelyzetbe kerülhet. Elkerülendő ezen anomáliákat, a teljes tervezés összevont megrendelése mellett döntöttek, a tárgyalásos eljárás törvényi feltételei fennállnak. A System 4 Kft. észrevételét alaptalannak tartotta, tekintettel arra, hogy a beszerzés tárgya és mennyisége az ajánlattevő rendelkezésére álló koncepció alapján teljes volt, a TÉRMED Kft. pedig egy előző tervezési koncepció alapján készített csak egy tanulmánytervet, ami nem tek
inthető a jelen eljárás közvetlen előzményének.
Egyéb érdekeltek közül a System 4 Kft. észrevételt tett, mely szerint az ajánlatkérő nem határozta meg megfelelően a beszerzés tárgyát, annak pontos műszaki tartalmát, várható teljes értékét. Előbbiek miatt az árajánlatát csak a beruházás összértékének százalékban tudta meghatározni. A tárgyalások során ezen igényét az információkra vonatkozóan jelezte, a 2002. december 17-i tárgyaláson az orvosszakmai programot kézhez kapta. Ekkor jutott a tudomására, hogy a programot az egyik felkért ajánlattevő készítette. Az ajánlati felhívás tartalma vonatkozásában tehát a Kbt. 33. § (1) bekezdésének sérelmére, az összeférhetetlenségi szabályok megsértése miatt a Kbt. 24. § (2) bekezdésére hivatkozott.
A Döntőbizottság megállapította a közbeszerzési eljárásban beszerzett iratok, ajánlatkérő érdemi észrevétele és tárgyaláson tett nyilatkozata alapján, hogy ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen kezdeményezett jogorvoslati eljárás megalapozott.
A Kbt. 26. § (1) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, illetőleg tárgyalásos eljárás lehet. Meghívásos vagy tárgyalásos eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha azt e törvény megengedi.
A tárgyalásos eljárás ezen megengedő szabályait a Kbt. 70. §-a tartalmazza.
A Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja szerint az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat árubeszerzés, építési beruházás, illetve szolgáltatás megrendelése esetén, ha az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt e törvényben előírt határidők nem lennének betarthatóak; a rendkívüli sürgősséget indokló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából.
Ajánlatkérő a közbeszerzési eljárását a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontjára alapozta, melynek törvényi feltételei fennállását a Döntőbizottság vizsgálta, hogy jelen közbeszerzési eljárásban megvalósultak-e.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő által kezdeményezett tárgyalásos eljárás jogalapja csak a beszerzés kisebb részét jelentő engedélyezési terv vonatkozásában áll fenn, azonban a beszerzés lényegesen nagyobb hányadát (60%-át) képviselő kiviteli terv vonatkozásában nem. A kétféle terv közötti értékarányokat egyértelműen igazolják az elfogadott ajánlat és az ajánlattevővel kötött tervezési szerződési díj tételei.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az engedélyezési terv vonatkozásában a helyei önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló, többször módosított 1992. évi LXXXIX. tv. végrehajtásáról rendelkező 9/1998. (I. 23.) Korm. sz. rendelet előírását figyelembe véve (a címzett támogatás igénybejelentéshez csatolni kell a jogerős építési engedélyt) a 2003. február 12-i benyújtási határidőre tekintettel a felhívás jogalapja fennáll. Ezt alátámasztja az ajánlatkérő által becsatolt 2002. november 20-i belügyminiszteri értesítő levél is, melyben az igénybejelentés határideje 2003. február 12-ében került meghatározásra.
A Döntőbizottság ugyanakkor megállapította, hogy a kiviteli terv vonatkozásában az ajánlatkérő nyilatkozata szerinti, illetve a tervezési szerződésben megjelölt 2003. április 28-i határidőre figyelemmel nem áll fenn a rendkívüli sürgősségnek a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja szerinti feltétele. Az ajánlatkérő nyilatkozata szerint az orvosszakmai program kidolgozása csak most van folyamatban, mely a kiviteli terv elkészítésére meghatározó jelentőségű, a kivitelezésre vonatkozó közbeszerzési eljárás megindítása 2003 májusában várható, a kiviteli tervek pedig a 2003. III. negyedévben induló kivitelezési folyamatban válnak feltétlenül szükségessé. Maga az ajánlatkérő is elismerte, hogy a kiviteli terv megrendelése külön közbeszerzési eljárás keretében is megrendelhető lett volna.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő által hivatkozott szakmai, célszerűségi szempontok az engedélyezési és a kiviteli tervdokumentáció elkészítése vonatkozásában azok valós szakmai tartalmától függetlenül nem teszik lehetővé a tárgyalásos eljárás alkalmazását a rendkívüli sürgősségre hivatkozással. Természetesen az ajánlatkérő jogosítványa arról dönteni, hogy beszerzéseit egy vagy több közbeszerzési eljárásban valósítja meg [a Kbt. 5. § (3) bekezdése éppen ezzel kapcsolatban tartalmaz megengedő szabályt]. Ez azonban nem jelenti azt, hogy olyan összetett beszerzések esetén, amelyek teljesítése egyébként elválasztható, a kisebb értékű részre hivatkozással a teljes beszerzés ezen kivételesen alkalmazható eljárásfajta keretében valósuljon meg.
A Döntőbizottság a fentiek alapján megállapította, hogy ajánlatkérő a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontjára alapozott közbeszerzési eljárása jogsértő volt.
A Kbt. 34. § (3) bekezdése szerint, ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, a részvételi felhívásban jogosult, az ajánlati felhívásban köteles meghatározni
a) az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló részszempontokat;
b) részszempontonként az azok súlyát meghatározó - a részszempont tényleges jelentőségével arányban álló - szorzószámokat (a továbbiakban: súlyszám);
c) az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határát, mely minden részszempont esetében azonos;
d) azt a módszert, amellyel megadja a ponthatárok [c) pont] közötti pontszámot, mely módszer minden részszempont esetében azonos.
Az elbírálás szempontrendszere körében a Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő a Kbt.-ben használt terminológia alapján - két részszempont megadásával - az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásának bírálati szempontját jelölte meg. Ajánlati felhívását a későbbiekben nem módosította. Az ajánlatkérő ugyanakkor az ajánlatok elbírálásánál ténylegesen a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás szempontja szerint választotta ki a nyertes ajánlatot.
A Kbt. 26. § (2) bekezdése alapján az ajánlatkérő a felhívásában meghatározott előírásaihoz kötve van. Ez a szabály a tárgyalásos eljárásokban is érvényes azzal, hogy az ajánlatkérő ebben az eljárásfajtában szabadon tárgyal a szerződés feltételeiről. Erre tekintettel az általa meghatározott szerződési feltételek - mint ahogy az ajánlattevők által vállalt szerződési feltételek is - a tárgyalások során módosulhatnak. Ugyanakkor egyebekben a tárgyalásos eljárásban is a nyílt eljárás szabályait kell alkalmazni és erre tekintettel az ajánlatkérő által a felhívásban megadott elbírálás szempontja a tárgyalásos eljárás folyamán csak akkor változhat, ha a felhívását az ajánlatkérő szabályszerűen módosítja.
A tárgyalásos eljárásban egyebekben, amikor több ajánlattevő is részt vesz az esélyegyenlőség alapelvi követelményének érvényesülésülése is meg kívánja, hogy ajánlattevők előzetesen megismerjék az elbírálás szempontrendszerét, hiszen ajánlatukat ennek figyelembevételével teszik meg.
A fentiekre tekintettel az ajánlatkérőnek a felhívásában a Kbt. 34. § (3) bekezdés b), c) és d) pontjai szerinti adatokat meg kellett volna határoznia, azaz a részszempontokhoz tartozó súlyszámokat, az értékelési ponthatárokat és a pontszámítás módszerét. Ezek nem vitásan az ajánlati felhívásban nem szerepeltek. Mindezekre tekintettel az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 34. § (3) bekezdés b), c) és d) pontjait.
Tekintettel arra, hogy a hivatalból folyatott jogorvoslati eljárásban az indítványnak megfelelően a Döntőbizottság az eljárás jogalapja és az ajánlati felhívás körében vizsgálódott, a közbeszerzési eljárás tényleges folyamatát illetően jogsértést nem állapíthatott meg. Szükségesnek tartja megjegyezni, hogy az ajánlati kötöttség fent már hivatkozott szigorú rendelkezése az ajánlatkérőt az egész eljárás folyamán kötelezi, tehát az ajánlatok elbírálását is köteles lett volna az ajánlati felhívásában megadott két részszempontból álló összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja szerint elvégezni.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján a jogsértést megállapította és az f) pont alapján döntött a bírság kiszabásáról.
A bírság összegének megállapításánál figyelembe vehető körülményeket a Kbt. 88. § (4) bekezdése, illetőleg az (5) bekezdés szabályozza az alábbiak szerint.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
A Kbt. 88. § (5) bekezdése szerint a bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani. Ha a jogsérelem a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósul meg, a kiszabandó bírság legalább a bírság minimális összegének kétszerese.
A hatályos költségvetési törvény alapján a bírság minimális összege 1 000 000 Ft, természetes személlyel szemben 100 000 Ft.
A Döntőbizottság a bírság mértéke meghatározásánál a minimális összegű bírság kiszabásáról határozott, tekintettel az ajánlatkérő együttműködő magatartására.
A tárgyalásos eljárás jogalapjáról, illetve az ajánlati felhívás tartalmáról az ajánlatkérő bírálóbizottsága döntött 2002. december 6-i ülésén, ezért a Döntőbizottság a testületi döntésre tekintettel személyre szóló bírságot nem szabott ki.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. január 24.
Dr. Csanádi Péter s. k., Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Engler Magdolna s. k.,
közbeszerzési biztos
