KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (1522)


1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.794/15/2002.

Tárgy: a Philips Magyarország Kft. jogorvoslati kérelme a Heves Megyei Önkormányzat Markhot Ferenc Kórház közbeszerzési eljárása ellen.

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi

HATÁROZAT-ot:

A Philips Magyarország Kft. (1119 Budapest, Fehérvári út 84/A., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének - melyet dr. Farkas Gyöngyi ügyvéd (1068 Budapest, Felsőerdősor u. 8.) által képviselt Heves Megyei Önkormányzat Markhot Ferenc Kórház (3001 Eger, Széchényi út 27-29., a továbbiakban: ajánlatkérő) 1 db nagy felbontóképességű, szupravezető, teljestest mágneses rezonanciás (MR) készülék, 1 db nagy felbontóképességű spirál (helical) rendszerű többdetektorsoros teljestest-computertomográf (CT), 1 db független képfeldolgozó munkaállomás CT és MR mérési adatok posztprocesszálására, valamint a készülékek teljes körű telepítése tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított - a Döntőbizottság helyt ad.
Megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 55. § (6) bekezdését és az 59. § (1) bekezdését.
A jogsértés miatt a Döntőbizottság 6 100 000 Ft, azaz hatmillió-egyszázezer forint bírságot szab ki ajánlatkérő terhére. Ajánlatkérő a bírság összegét a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles megfizetni a Közbeszerzések Tanácsa Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01720361-00000000 számú számlájára történő átutalással.
Kötelezi ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül térítse meg kérelmező részére a 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.

INDOKOLÁS

Ajánlatkérő ajánlati felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 2002. október 9-én megjelent számában a rendelkező részben megjelölt beszerzés tárgyában. A felhívásra részajánlatot nem lehetett tenni, több - max. négy - változatú ajánlat tétele megengedett volt.
Ajánlatkérő az ajánlatok elbírálására az összességében legelőnyösebb ajánlat elbírálási szempontot választotta. A hét részszemponton belül több alszempontot határozott meg. Az első részszempont - pénzügyi és kereskedelmi feltételek - egyik alszempontja a havi bérleti díjak forintösszeg volt 30-as súlyszámmal, a harmadik részszempont - MR-készülék műszaki színvonala - egyik alszempontja a szimultán kapcsolható RF-csatornák száma 2-es súlyszámmal.
Az ellenszolgáltatás fizetését illetően a felhívás 9. pontja a következőket tartalmazta: "a bérleti díjat ajánlatkérő havonta, utólag, átutalással egyenlíti ki 30 napon belül."
Az ajánlati dokumentáció "6. Árak (bérleti díjak)" fejezete a következőket tartalmazta:
"Ajánlattevőnek ajánlatában fel kell tüntetnie egyértelműen a kötendő szállítási szerződés értelmében általa szállítani kívánt orvosi gép, műszer egységárait, a teljes ajánlati árat, valamint a havi bérleti díj összegét.
A bérleti díj magában foglalja a termékek és a hozzájuk tartozó járulékos szolgáltatások díját [külföldi szállítás, vámkezelés, belföldi szállítás megrendelő telephelyéig, üzembe helyezés, teljes körű szerviz a teljes futamidőre (alkatrészellátást is beleértve), biztosítás(ok) stb.]."
"Az ajánlati ár (teljes bérleti díj) meghatározásánál az ajánlatkérő figyelembe veszi a használt CT-készülék értékének, leszerelési költségének beszámítását is, az erre adott ajánlattevői nyilatkozatot."
"A teljesítést követően megrendelő 1 hónap próbaüzemidőt köt ki, a bérleti díj esedékessége csak a próbaüzem leteltével és a megfelelőség igazolásával indulhat, figyelemmel továbbá az ajánlati felhívás 9. pontjában foglalt feltételekre."
"A bérleti időtartam minden esetben 5 év. Ezután a bérlet befejeződik. Kérjük megadni, hogy az 5. év végén az ajánlatkérő esetleges ez irányú döntése esetén milyen vételár ellenében vásárolható meg a készülék harmadik jogi személy útján.
A készülékek a bérlet teljes időtartama alatt ajánlattevő tulajdonában maiadnak. Ajánlattevő a bérleti díj összegeit havonkénti ütemezéssel, 60 hónapra, euróhoz kötött forintban adhatja meg."
Az ajánlati dokumentáció "7. Szállítási és fizetési határidő" fejezetében ajánlatkérő közölte: "A bérleti díjat az ajánlatkérő havonta, utólag, átutalással egyenlíti ki 30 napon belül. Ajánlatkérő az ütemezetten leszállított gépek bérleti díját saját finanszírozási bevételeiből teljesíti, ezért az ajánlatkérő a szerződés szerinti első bérleti díjat a végső átvételt követő 90 nap múlva fogja teljesíteni. Az ajánlattevő ennél kedvezőbb fizetési feltételekre is tehet ajánlatot."
A 2002. november 19-i ajánlattételi határidőre a kérelmező, a Siemens Rt. és a GE Hungary Rt. nyújtott be ajánlatot, a bérleti díj összértékére és havi mértékére nézve mindegyik ajánlattevő négy változatban. A bontás során ajánlatkérő ismertette az ajánlatok részét képező, a dokumentációban meghatározott minta szerint készített felolvasólapot.
Ajánlatkérő a december 20-i eredményhirdetésen a Siemens Rt. I. változatú ajánlatát hirdette ki nyertesnek, vele a szerződést 2003 január 6-án megkötötte.
Kérelmező december 30-án jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a Döntőbizottsághoz. Sérelmezte egyrészről, hogy ajánlatkérő az első bírálati részszempont első alszempontjából és a harmadik bírálati részszempont hetedik alszempontjából nem az ajánlatok tényleges tartalmi elemei alapján végezte azok összehasonlítását, ennélfogva nem az ő ajánlata lett a nyertes. Sérelmezte továbbá, hogy ajánlatkérő nem nyilvánította érvénytelennek azon ajánlatokat, melyek a kiírás szerinti 60 hónap bérletidíjrészlet-fizetési előírással szemben ennél kevesebb számú részletfizetésre vonatkoztak.
A kérelem indokai a következők:
A felolvasólapon ajánlattevőknek szerepeltetni kellett az MR-készülék, a CT-készülék és a független képfeldolgozó állomás készülékenkénti egységárát, havi bérleti díját, valamint az összes egységárat és a havi bérleti díjak összegét.
Az első bírálati részszempont első alszempontja a "havi bérleti díjak összege" volt. Az összegzésből megállapíthatóan azonban ajánlatkérő nem a felolvasólapon feltüntetett havi bérleti díjak összegét hasonlította össze és értékelte ezen alszempontból, hanem annak a GE Hungary Rt. ajánlata esetén 57-tel, a Siemens Rt. ajánlata esetén 55-tel, illetve 56-tal, a kérelmező ajánlata esetén pedig a 60-nal megszorzott értékét.
Kifogásolta, hogy ajánlatkérő a Siemens Rt. által ajánlott bérleti díj összegét csökkentette a régi CT árával, holott ez nem volt bírálati részszempont/alszempont.
Az MR-készülék műszaki paraméterei között szereplő "Phased array rendszerben egy időben feldolgozható csatornák száma" műszaki követelménynek való megfelelőség értékelését célzó alszempontból (szimultán kapcsolható RF-csatornák száma) nem ugyanazon definíció szerint lettek elbírálva az ajánlatok. A Siemens Rt. és a GE Hungary Rt. által jelölt 16 csatorna az elemi tekercsek számát és nem a párhuzamosan kapcsolható Phased array tekercsek számát jelenti, a publikált összes opcionális bővítést figyelembe véve a párhuzamosan kapcsolható tekercsek száma maximum 8 lehet.
Következetes, az elemi csatornaszámokra vonatkozó összehasonlítással ajánlatát illetően 13 csatornát kellett volna figyelembe venni, mivel abban 6 Phased array + 1 Linear csatorna szerepel. Ezáltal neki 7,5 ponttal többet kellett volna kapnia, mely többletpontszám a nyertességét eredményezte volna.
Ajánlatkérő a dokumentáció 6. oldalán előírta, hogy az ajánlattevő a bérleti díj összegeit havonkénti ütemezéssel, 60 hónapra, euróhoz kötött forintban adhatja meg. Ajánlatkérő tehát 60 alkalommal történő fizetésre kért ajánlatokat.
Ezzel szemben az összegzés adatai szerint a GE Hungary Rt. 57 alkalommal, a Siemens Rt. 55 illetve 56 alkalommal történő fizetésre tett ajánlatot.
A feltételnek csak ő tett eleget, a többi ajánlattevő a 60-nál rövidebb idejű részlet fizetésére tett ajánlata által a 60 hónapnál rövidebb időszakra biztosítják a teljes körű szolgáltatást.
Ajánlatkérő kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását.
Az első részszempont első alszempontból való értékelésével kapcsolatban előadta: Az ajánlatokat nem a felolvasólapon feltüntetett adatok alapján kell elbírálni, hanem a Kbt. 55-56. § rendelkezései alapján a felhívásban meghatározott értékelési szempontok alapján, az ajánlatok tartalmi elemei figyelembe vételével.
Az alszempont a havi bérleti díjak forintösszege volt. Egyértelmű tehát, hogy a bérleti díjak összegét, a teljes bekerülést, azaz a teljes futamidő alatt kifizetendő bérleti díjak forintösszegét kívánta értékelni.
Az ajánlattevők meghatározták a havi bérleti díjakat, továbbá a részletek számát. Ezen ajánlati tartalmi elemek alapján a teljes futamidőre vonatkozó bérleti díjak összege meghatározható volt.
A régi CT-készülék értékének beszámítását a dokumentációban lehetővé tette, erre csak a Siemens Rt. tett nyilatkozatot.
A "Phased array rendszerben egy időben feldolgozható csatornák számát" illetően az ajánlatok tartalmi elemeiből kiindulva végezte az értékelést, csakis az ajánlatban megadott adatokat vehette figyelembe.
A kérelmező ajánlatában az MR minimum elvárások táblázat "Ajánlott készülék adatai" oszlopban és a nagy felbontóképességű szupravezetős, teljes test mágneses rezonanciás (MR) készülék című részletes kérdőívben egyaránt 7-es szám szerepel, erre vonatkozóan a megjegyzés rovatban sem szerepel magyarázat. Az értékelést tehát csak ennek az adatnak az alapulvételével lehetett végezni.
Az ajánlati dokumentációban rögzítést nyert, hogy a bérlet időtartama 5 év (60 hónap). Eszerint tehát 5 éves (60 hónapos) időtartamú bérleti szerződés kötésére hívta fel ajánlattevőket. Meghatározta a bérlet kezdő időpontját, azt az időpontot, melytől kezdve bérleti díj számolható el.
Az ajánlati dokumentáció azon kikötése, hogy "Ajánlattevő a bérleti díj összegeit havonként ütemezéssel, 60 hónapra, euróhoz kötött forintban adhatja meg" úgy tartalmi, logikai, mint nyelvtani értelmezés alapján azt fejezi ki, hogy a bérleti díj kizárólag a 60 hónapos bérlet időtartamára számítható be (amibe nem esik bele a telepítés és a próbaüzem ideje), nem pedig azt, hogy 60 havi ütemezéssel kell a bérleti díjat megadni. Kérelmező vélhetően összekeverte a bérleti szerződés időtartama fogalmát a bérletidíj-fizetések számával.
Az egyéb érdekeltek közül a Siemens Rt. terjesztett elő észrevételt. Előadta, hogy a havi bérleti díjak forintösszege úgy értelmezendő, hogy a határozott idejű bérleti jogviszony alatt fizetendő bérleti díjak összegét kell értékelni.
Az MR-készülék műszaki paraméterei között a Phased array rendszerben egy időben feldolgozható csatornák számára kért ajánlatot ajánlatkérő. Az ajánlattevőknek ugyanazon adatot kellett megadniuk, az a tény, hogy kérelmező nem jól értelmezte a kiírást, nem ad jogalapot az értékelés kifogásolására.
A fizetendő bérleti díjak számával kapcsolatban - a kiírásban foglaltak értelmezésén túl - hivatkozott a 2002. október 31-én tartott konzultáción elhangzott kérdésre adott ajánlatkérői válaszra, miszerint "egyetlen bérleti díj meghatározását kérjük, aminek megkezdése a végső (tehát az MR) átadás után indul, az összes kedvezmény is ehhez képest adandó meg." Egyértelmű tehát, hogy az ajánlatkérő a végleges műszaki átadás-átvétellel induló 5 éves időtartamú bérleti szolgáltatásra kért ajánlatot, és mivel a dokumentáció 6. oldal 7. pontjában rögzítette, hogy az első bérleti díjat a bérleti szolgáltatás kezdetétől számított 90 nap múlva fogja fizetni, az ajánlatnak tartalmaznia kellett egy 90 napos türelmi időt is. A díjfizetések száma tehát nem lehetett több 57-nél.
A kérelmező ajánlata így nem felel meg a kiírásnak, mert aszerint a díjfizetések száma 60.
A Döntőbizottság a felek írásbeli és tárgyaláson szóban előadott észrevételei, nyilatkozatai, valamint a közbeszerzési eljárásban keletkezett dokumentumok tartalma alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem részben megalapozott.
A Döntőbizottság elsődlegesen azt vizsgálta, hogy megalapozott-e a kérelem abban a tekintetben, hogy a nyertes és a GE Hungary Rt. ajánlata nem felel meg a kiírásban foglaltaknak, azaz érvényesek-e ezek az ajánlatok.
Kérelmező ezen kifogását arra alapította, hogy a kiírás szerint 60 alkalommal kell bérleti díjat fizetni, ezzel szemben a nyertes 55, illetve 56 alkalommal, a GE Hungary Rt. 57 alkalommal történő bérletidíj-fizetésre tett ajánlatot.
A Döntőbizottság értelmezte a kiírás vonatkozó rendelkezéseit annak eldöntése végett, hogy annak értelmében 60 hónapos ütemezésben kellett-e megadni a bérleti díjak fizetését.
Ajánlatkérő a dokumentáció 6., Árak (bérleti díjak) fejezetében a 6. oldal harmadik bekezdésében rögzítette: "A bérleti időtartam minden esetben 5 év", azaz 60 hónap.
A 6. oldal ötödik bekezdése szerint "ajánlattevő a bérleti díj összegeit, havonkénti ütemezéssel, 60 hónapra köteles megadni."
A két bekezdés összevetéséből megállapítható, hogy ajánlatkérő a bérleti jogviszony teljes időtartamára, 60 hónapra kérte a bérleti díj megadását.
A kiírás egyéb kikötését számításba véve viszont az a következtetés vonható le, hogy az ajánlattevő nem tehetett ajánlatot 60-szori bérleti díj fizetésére. Ajánlatkérő ugyanis a dokumentáció 7. Szállítási és fizetési határidő fejezet harmadik bekezdésében - lényegében a felhívás 9. pontja megismétléseként - közölte, hogy "az első bérleti díjat a végső átadás-átvétel követő 90 nap múlva fogja teljesíteni." Egyben lehetővé tette a számára ennél kedvezőbb ajánlat tételét is. A végső átadás-átvétel az 1 hónapos próbaüzemidő letelte, a bérlet kezdete.
A felhívás 9. pontja alapján az utolsó bérletidíj-számlát ajánlatkérő annak kézhezvételétől számított 30 napon belül egyenlíti ki. Ebből következik, hogy a bérleti jogviszony megszűnését követően bérletidíj-számla már nem állítható ki. Így - figyelemmel a bérlet kezdetekori min. 90 napos türelmi időre - 60 alkalommal történő bérletidíj-számlázásra a kiírás értelmében nincs lehetőség.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő nem járt el jogsértően a nyertes és a GE Hungary Rt. bérletidíj-ütemezése elfogadásával, ezért a jogorvoslati kérelmet ebben a részében elutasította.
Kérelmező sérelmezte, hogy ajánlatkérő az első bírálati részszempont első alszempontjából a bérleti jogviszony teljes futamidejére ajánlott bérleti díjakat értékelte, holott az alszempont a "havi bérleti díjak forintösszege" meghatározást tartalmazza.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése így rendelkezik:
"Az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli úgy, hogy a legjobb ajánlati tartalmi elemre a maximális, a többi ajánlat ugyanazon részszempont szerinti tartalmi elemére pedig a 34. § (3) bekezdésének d) pontja alapján a felhívásban meghatározott módszerrel számolt pontszámot adja."
Ezen rendelkezés értelmében - a jogorvoslati kérelem keretei között - a Döntőbizottság azt vizsgálta, hogy ajánlatkérő az ajánlatokat az első bírálati részszempont első alszempontjából ugyanazon tartalmi elemeik alapján értékelte-e.
Kétségtelen, hogy az alszempont meghatározása alatt lehet érteni a három készülék (MR, CT, munkaállomás) után egy hónapra fizetendő bérleti díjak összegét is és a bérlet teljes futamideje alatt fizetendő bérleti díjak összegét is.
Mivel a bérleti díjak forintösszege bírálati alszempont volt, a kétfajta adat közül az kellett hogy képezze az értékelés alapját, amelyik kifejezi az ajánlati elem tartalmát.
A "bérleti díjak összege" ajánlati elem tartalma - tekintettel az ajánlati dokumentáció 6. pontja második bekezdésében foglaltakra - a készülékek bekerülési költsége.
A kiírás szerint ajánlatkérő nem szándékozott a 60 hónapos bérleti időszak minden egyes hónapjában bérleti díjat fizetni, az első 3 hónapra türelmi időt kötött ki, mivel ezen időszak alatt szerzendő bevételeiből akarta a bérleti díjat finanszírozni. Ezen túlmenően lehetővé tette kedvezőbb, azaz hosszabb időtartamú türelmi idő megajánlását is.
Lehetett ajánlatot tenni a 60 hónapos bérleti díj 57 hónap alatti megfizetésére, valamint ennél kevesebb számú hónap alatti megfizetésére is. A fizetett hónapok száma attól függött, hogy az adott ajánlattevő hány hónap türelmi időt adott a bérleti díj fizetése megkezdéséhez.
Ha az ajánlattevő hosszabb időtartamú türelmi időt ajánlott, akkor kisebb számmal kellett elosztani a teljes futamidőre eső bérleti díjat, ha viszont rövidebb időtartamú türelmi időt ajánlott, akkor nagyobb számmal kellett azt elosztani. Az ilyen módon kijött számadatok nem a bekerülési költségek közötti különbségeket tükrözik, mert az egy hónapra jutó bérleti díj nemcsak a bekerülési költségektől, hanem a türelmi idő mértékétől is függ.
E tényekből következik, hogy a három készülékre egy hónapra fizetendő bérleti díj összege nem tükrözi az ajánlatok között a bekerülési költség tekintetében fennálló különbségeket.
Ajánlatkérőnek ebből az alszempontjából történő értékeléskor úgy kellett összehasonlítania az ajánlatokat, hogy az egyes ajánlatokban a három készülékre egy hónapra megajánlott bérleti díjat meg kellett szorozni a fizetett hónapok számával.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő az első bírálati részszempont első alszempontjából helytállóan végezte az értékelést, ezért a jogorvoslati kérelmet ebben a részében elutasította.
Kérelmező sérelmezte a harmadik részszempont hetedik alszempontjából történt értékelést, álláspontja szerint a "Phased array rendszerben egy időben feldolgozható csatornák száma" alszempontból nem ugyanazon definíciók szerint lettek elbírálva az ajánlatok.
A Döntőbizottság megvizsgálta az ajánlatoknak ebből az alszempontból releváns adatait.
A felhívásban az alszempont meghatározása "szimultán kapcsolható RF-csatornák száma" volt.
Kérelmező az ajánlata 170. oldalán "7 csatorna szimultán" meghatározást tartalmazott.
A nyertes ajánlata 180. oldalán "16 CP-csatorna" meghatározást tartalmazott.
A kérelmező és a nyertes által adott csatornaszám-meghatározás nem azonosan közelít a műszaki jellemzőhöz.
A CP-csatorna esetében a feldolgozandó jel előállításához két tekercs van egymáshoz képest 90 fokkal elforgatva, azok a két tekercsben keletkezett jeleket analóg módon fázishelyesen összeadják, ezt a jelet digitálisan erősítik, majd ezt dolgozzák fel.
Ezért megállapítható, hogy 2 CP-csatorna egy digitális csatornának felel meg, és így a nyertes 8 digitális csatornát jelölt meg ajánlatában.
A kérelmező ajánlatában 7 digitális csatornát jelölt meg.
Ajánlatkérő tehát nem járt el helytállóan, amikor a 16 CP-csatornát arányosította a 7 szimultán csatornához, mert nem azonos módon meghatározott jellemzőket hasonlított össze pusztán a számadatok alapján.
A Döntőbizottság megállapítja, hogy a harmadik részszempont hetedik alszempontjából ajánlatkérő nem az ajánlatok tényleges tartalmi eleme alapján végezte az értékelést, ezáltal megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdését.
A Döntőbizottság nem fogadta el ajánlatkérő érvelését, miszerint az ajánlatban megjelölt adatokat kell figyelembe vennie az értékeléskor.
A Kbt. 31. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás dokumentumainak elkészítését és az értékelést megfelelő szakértelemmel rendelkező személyeknek kell végezni. Ebben a rendelkezésben az a törvényi elvárás is megfogalmazódik, hogy az ajánlati elemeket szakmai értelemben tartalmuk alapján kell elbírálni. Megfelelő szakértelemmel rendelkező bírálóbizottsági tagnak fel kellett ismernie az alszempontból értékelendő ajánlati elemek eltérő közelítésből történt meghatározását.
A nyertes a 16 csatornára tett ajánlatára 20 pontot, a kérelmező a 7 csatornára tett ajánlatára 8,8 pontot kapott, a nyertes összpontszáma 801,1, a kérelmezőé 795,5 lett.
Ha a fenti indoklás alapján a tényleges csatornaszámokat vesszük figyelembe, akkor a nyertesek a 8 csatornára 20 pont, a kérelmezőnek a 7 csatornára 17,5 pont jár. Így a nyertes I. változatú ajánlatának összpontszáma 801,1, a kérelmezőé 804,2.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése alapján az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére a legkedvezőbb ajánlatot tette.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő nem a legkedvezőbb ajánlatot hirdette ki nyertesnek, ezáltal megsértette a Kbt. 59. § (1) bekezdését.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a 88. § (1) bekezdés d), f) és h) pontja szerint rendelkezett.
A Döntőbizottság 6 100 000 Ft bírságot szabott ki ajánlatkérő terhére.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján jogsértés megállapítása esetén a bírság kiszabása kötelező. A (4) bekezdés értelmében a bírság mértéke minimum 1 000 000 Ft, maximum a közbeszerzés értékének 30%-a.
A beszerzés értéke - a nyertes ajánlata szerinti ötéves bérleti díj - 609 732 400 Ft. A kiszabott bírság ennek 1%-a. A Döntőbizottság a bírság mértékének megállapításánál figyelembe vette, hogy ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás meghatározó elemei, az ajánlatok értékelése és a nyertes kiválasztása terén járt el jogsértően. Másrészről figyelembe vette azt a tényt is, hogy a hét részszempont, illetőleg 39 alszempont közül csak egy alszempontból való értékelés történt jogsértően, a kérelmező ajánlata a felülbírált értékeléssel kismértékben kedvezőbb a nyertesénél, valamint hogy a nagy értékű beszerzés folytán alacsonyabb százalékban meghatározott bírsággal is elérhető e jogkövetkezmény alkalmazásának célja.
A bírósági jogorvoslatot a 89. § (1) bekezdése biztosítja.

Budapest, 2003. február 7.

Dr. Csitkei Mária s. k., Fábián Péter s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos

Dr. Szaller Ottó s. k.,
közbeszerzési biztos

A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.


 

index.html Fel