KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (1523)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.787/13/2002.
Tárgy: a KDK-DOTE Kft. jogorvoslati kérelme a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Képalkotó Diagnosztikai Központ - DOTE Egészségügyi és Szolgáltató Kereskedelmi Kft. (4012 Debrecen, Nagyerdei út 98., képviseli: dr. Antal Péter ügyvéd, 4028 Debrecen, Magyari u. 13/D, a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, amelyet a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum (4012 Debrecen, Kossuth u. 3., a továbbiakban: ajánlatkérő) "hagyományos és digitális képalkotó diagnosztikai vizsgálatok, valamint intervenciós radiológiai beavatkozások végzése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja.
A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok és a felek nyilatkozatai alapján az alábbiakat állapította meg:
Ajánlatkérő 2002. szeptember 4-én a Közbeszerzési Értesítőben közzétett ajánlati felhívással a rendelkező részben meghatározott tárgyú közbeszerzési eljárást kezdeményezett.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 3. a) pontjában meghatározta, hogy az elvárt teljesítmény a fekvő- és járóbeteg-ellátásban összesen mintegy 800 millió német pont.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 16. pontjának első francia bekezdésében az alábbiakat határozta meg:
"- az ajánlatkérő által fizetendő ellenérték a centrum fekvőbetegei részére végzett vizsgálatok és beavatkozások esetében az Országos Egészségügyi Biztosítási Pénztár részéről a beavatkozások elvégzéséért folyósított mindenkori térítési díj 88%-át, a járóbeteg-ellátás esetében pedig a mindenkori OEP-térítési díj 95%-ánál nem lehet magasabb."
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 16. pontjának hatodik nagy francia bekezdésében az alábbiakat határozta meg:
"- az ajánlattevőnek vállalnia kell, hogy a DEOEC radiológiai munkahelyein jelenleg foglalkoztatott és a munkakör ellátásához szükséges képesítéssel rendelkező, az ajánlati dokumentációban felsorolt közalkalmazottakat legalább a szeptemberi központi illetményemeléssel növelt jelenlegi közalkalmazotti juttatásokkal foglalkoztatja munkavállalóként, illetve azok erre vonatkozó külön nyilatkozatuk esetén megbízási szerződéssel és a munkamegállapodás, illetve megbízási szerződést a szerződés aláírását követő 1 éven belül a fegyelmi elbocsátás, illetve a megbízási szerződés rendkívüli felmondásának esetét kivéve nem szünteti meg."
Ajánlatkérő dokumentációt is kibocsátott, amely tartalmazta az ajánlat elkészítésére vonatkozó tájékoztatót, valamint ajánlatkérő megadta a végzett vizsgálatok típusait éves bontásban, a megvételre felajánlott készülékek listáját, a bérletre felajánlott helyiségek listáját, valamint a klinikán dolgozó közalkalmazottak listáját az ajánlati felhívás 16. pontjának megfelelően.
Ajánlatkérő 2002. szeptember 27-én helyszíni konzultációt tartott, melyről jegyzőkönyvet is készített. Kérelmező a helyszíni konzultáción nem vett részt.
Kérelmező 2002. szeptember 27-én jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Döntőbizottsághoz, mellyel kapcsolatban D.575/22002. számon jogorvoslati eljárás indult. A jogorvoslati eljárás során a Döntőbizottság a D.575/13/2002. sz. határozatával a jogorvoslati kérelmet elutasította. Kérelmező a D.575/13/2002. sz. határozatot a bíróság előtt keresettel megtámadta.
Az ajánlattételi határidőig, 2002. december 2-án 11.00 óráig a NEK Kft. és a HUNICO Kft. nyújtott be ajánlatot.
Ajánlatkérő 2002. december 20-án tartotta az eredményhirdetést, melyen kihirdette, hogy az eljárás nyertese a NEK Kft.
Ajánlatkérő a nyertes ajánlattevővel a szerződést 2003. január 20-án megkötötte.
Kérelmező 2002. december 27-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz. Jogorvoslati kérelmében a még meg nem kötött szerződés megkötésének megtiltását kérte ideiglenes intézkedéssel, valamint a jogsértés megtörténtének megállapítását és az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését, továbbá ajánlatkérő kötelezését az eljárással kapcsolatos költségének megtérítésére.
Kérelmező a tárgyaláson pontosította a jogorvoslati kérelmét, melynek indokolására az alábbiakat adta elő:
Tudomása szerint az Oktatási Minisztérium helyettes államtitkára 2002. október 11-én körlevelet intézett az orvostudományi képzést folytató egyetemek rektoraihoz, ahol betegellátás folyik, melyben a privatizációs eljárások felfüggesztését kérte, értve ezalatt a jelen közbeszerzési eljárást is, ajánlatkérő ennek ellenére a közbeszerzési eljárást folytatta, és eredményt is hirdetett az eljárás során. Előadta, hogy az ajánlati felhívás tartalma jogsértő, álláspontja szerint ajánlatkérő nem rendelkezik a megfelelő fedezettel, ideértve az ajánlati felhívásban meghatározott 800 millió ún. német pontot, tekintettel arra, hogy annak jelentős részével kérelmező rendelkezik, továbbá tudomása szerint a tevékenységhez szükséges engedélyek egy részével sem rendelkezik ajánlatkérő. Sérelmezte, hogy az ajánlati felhívásban meghatározott térítési díjak jogszabályellenesek, erről álláspontja szerint 2002. december 20-án az eredményhirdetést követően szereztek tudomást. Sérelmezte továbbá, hogy a létrejött szerződés több ponton, így például az átvett, illetve az egyetem közalkalmazottjaként tovább foglalkoztatottak listájában eltér a szerződéstervezetben, illetve a nyertes ajánlattevő ajánlatában, az ajánlati dokumentációban és a végleges szerződésben.
Kérelmező előadta továbbá azt, hogy a szerződést előírták ugyan, de abban hatályosuláshoz szükséges feltételeket határoztak meg, így álláspontja szerint az eljárást lezáró döntés megsemmisítésére még sor kerülhet, hiszen a szerződés megkötése álláspontja szerint nem történt meg.
Kérelmező vitatta továbbá az ajánlati felhívásnak a súlyszámok meghatározására vonatkozó részét. Álláspontja szerint az ajánlati felhívásnak a bírálati részszempontjai nem megfelelőek szakmai szempontból a megalapozott értékeléshez, továbbá előadta, hogy a dokumentáció sem megfelelő tartalmú, hiszen szerződéstervezetet nem tartalmaz.
Kérelmező az ajánlati dokumentáció szerződéstervezettel kapcsolatos, valamint az ajánlati felhívás bírálati részszempontjaival kapcsolatos kérelmi elemét a tárgyaláson visszavonta.
Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelemre tett írásbeli észrevételében és a tárgyaláson tett nyilatkozatában előadta, hogy álláspontja szerint a jogorvoslati kérelem egyrészt elkésett, másrészt kérelmezőnek nincs ügyfélképessége jelen eljárásban. Előadta továbbá, hogy álláspontja szerint az ajánlati felhívás közzététele jogszerűen történt, a közbeszerzési eljárás felfüggesztése alól egyedi felmentést kaptak, a szükséges engedélyekkel, illetve annak nagy részével rendelkeznek, kifejezett kapacitáslekötési szerződésük, megállapodásuk nincs, ez azonban csak finanszírozási szempontból lenne kedvezőbb. A térítési díjak megosztásával kapcsolatos kérelmi rész álláspontja szerint megalapozatlan, az általuk meghatározott feltételek megfelelnek a jogszabályoknak. Álláspontjuk szerint a szerződéstervezetben az egyetem érdekeinek megfelelő módosulások történtek, és azok kerültek átvezetésre a nyertes ajánlatában a végleges szerződésben. A fedezettel kapcsolatban előadják, hogy a DEOEC-t megillető ún. német pontok jelentős részével a kérelmező rendelkezik, azonban az ténylegesen az ajánlatkérőt illetné meg, ennek alapján pedig álláspontja szerint rendelkezésére áll a szükséges fedezet.
A szerződéssel kapcsolatban ajánlatkérő előadta, hogy a szerződés ténylegesen létrejött, abban bontó tényezőket határoztak meg, olyan bontó feltételeket, amely feltételek teljesítéséhez a szerződés megkötése elengedhetetlen (KVI-engedély, ÁNTSZ-engedélyek).
Fentiek alapján kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását.
Egyéb érdekeltek egyéb érdemi észrevételt nem tettek.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratokból és a felek által tett nyilatkozatokból megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem részben elkésett, részben kérelmezőnek az adott körben nincs ügyfélképessége, részben pedig az adott kérelmi körben nincs hatásköre a Döntőbizottságnak az alábbiak szerint:
A Döntőbizottság először az ajánlati felhívás és ajánlati dokumentáció feltételeivel kapcsolatos kérelmi elemek elkésettségét vizsgálta meg.
A Kbt. 79. § (7) bekezdése szerint az eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított kilencven napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni, illetve e határidőn belül indítható meg hivatalból az (5) vagy a (6) bekezdés szerint. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlattételi határidő 2002. december 2-án 11.00 óra volt. Kérelmező az ajánlati dokumentációt megvásárolta, azonban ajánlatot nem nyújtott be. Kérelmező az ajánlati felhívás és az ajánlati dokumentáció tartalmáról az ajánlati dokumentáció megvásárlásával már tudomást szerezhetett.
A Döntőbizottság álláspontja szerint kérelmező legkésőbb az ajánlattételi határidőig a dokumentáció megvásárlása alapján tudomást szerzett a dokumentáció és a felhívás feltételeiről, ennek alapján ezen időpont az a lehetséges legkésőbbi időpont, amely irányadó lehet a Kbt. 79. § (7) bekezdése szerinti 15 napos jogvesztő határidő számítására. Ennek alapján a kérelmező 2002. december 17-ig nyújthatott volna be jogszerűen jogorvoslati kérelmet az ajánlati felhívás és dokumentáció feltételeivel kapcsolatban. Kérelmező 2002. december 27-én nyújtotta be a jogorvoslati kérelmet, vagyis 10 nappal a jogvesztő határidő letelte után. A Döntőbizottság ennek alapján megállapította, hogy kérelmezőnek az ajánlati felhívás és dokumentáció tartalmának jogszerűségével kapcsolatos kérelmi elemei elkésettek. Ennek alapján a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelem ezen részeit érdemben nem vizsgálhatta.
A Döntőbizottság ezt követően az ajánlatkérő rendelkezésére álló fedezetnek a 800 millió ún. német ponttal és az engedélyek meglétével kapcsolatos kérelmi elemek elkésettségét vizsgálta.
A Döntőbizottság tényként állapította meg, hogy ajánlatkérő és kérelmező között jelen beszerzés tárgyát képező szolgáltatásra 1993 óta szolgáltatási szerződés, illetve tényleges szolgáltatás állt fenn. Ennek alapján a kérelmezőnek tudomással kellett bírnia az ajánlatkérő rendelkezésére álló, kapacitásként megjelenő német pontokról, illetve arról, hogy az egyetemnek konkrétan milyen vizsgálatok, illetve beavatkozások ellátására rendelkezik a szükséges engedéllyel. A Döntőbizottság az előző pontban kifejtettek szerint megállapította, hogy kérelmező az ajánlati felhívás, illetve ajánlati dokumentáció tartalmát legkésőbb 2002. december 2-án megismerte, így a fedezet rendelkezésre állásával, illetve az engedélyek meglétével kapcsolatos kérelmi elemét 2002. december 17-ig terjeszthette volna elő a 15 napos jogvesztő határidőn belül. Kérelmező jogorvoslati kérelmét 2002. december 27-én, 10 nappal a jogvesztő határidő letelte után nyújtotta be, így a Döntőbizottság álláspontja szerint a jogorvoslati kérelem e része is elkésett. Ennek alapján a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelem e részét érdemben nem vizsgálhatta.
A Döntőbizottság ezt követően a szerződés tartalmával kapcsolatos kérelmi elem tekintetében vizsgálta meg a kérelmező ügyfélképességét.
A Kbt. 62. § (1) bekezdés első mondata alapján eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést az 59. § (1) bekezdése szerinti szervezettel (személlyel) kell a felhívás, a dokumentáció és az ajánlat tartalmának megfelelően írásban megkötni.
A Kbt. 79. § (3) bekezdése szerint a kérelmet az ajánlatkérő, az ajánlattevő vagy az olyan egyéb érdekelt (a továbbiakban: kérelmező) nyújthatja be, akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti.
Kérelmező az ajánlati dokumentációt megvásárolta, azonban ajánlatot nem nyújtott be. Az ajánlati dokumentáció megvásárlásával ajánlatkérő az ajánlattételi szakasz és az azzal kapcsolatos adminisztratív eljárások valamennyi része szempontjából - mint potenciális ajánlattevő - ügyfélképesnek tekinthető. Kérelmező azonban ajánlatot nem nyújtott be, így az eljárásnak az ezt követő szakaszában ajánlattétel hiányában már nem vett részt, ezért ajánlattevőnek nem tekinthető. Ennek alapján a Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlattétel időpontját követő részeiben a jelen közbeszerzési eljárásnak már nem merülhet fel a kérelmezőt érő joghátrány, illetve jogainak és jogos érdekeinek sérelme, hiszen nem vett abban részt. Mivel kérelmezőt joghátrány a közbeszerzési eljárás e szakaszában már nem érheti, így jogainak és jogos érdekeinek sérelme fogalmilag kizárt, ezért a közbeszerzési eljárás e szakaszával kapcsolatban a Kbt. 79. § (3) bekezdésének rendelkezési szerint nem jogosult jogorvoslati kérelmet benyújtani.
A Döntőbizottság ennek alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelemnek a szerződés kapcsolatos részét érdemben nem vizsgálhatja kérelmező e körben való ügyfélképességének hiánya miatt.
A Döntőbizottság ezt követően az ajánlatkérő és a felügyeleti szerve közötti levélváltással kapcsolatos kérelmi elem körében vizsgálta meg azt, hogy erre kiterjed-e a hatásköre.
A Kbt. 76. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslat körében a Döntőbizottság hatáskörébe tartozik
a) a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése miatt indult eljárás lefolytatása;
b) az 5. §-ban foglaltak, valamint a közbeszerzési eljárás alapelvei, illetőleg szabályai megsértésével kapcsolatos eljárás lefolytatása;
c) az ajánlatkérő döntésével szemben bármely érdekelt által benyújtott kérelem elbírálása.
(2) A bíróság hatáskörébe tartozik a közbeszerzésekkel kapcsolatos - az (1) bekezdésben nem említett - egyéb jogvita elbírálása.
A Kbt. 79. § (1) bekezdése alapján a Döntőbizottság eljárására - ha e törvény másként nem rendelkezik - az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
Áe. 4. § (1) bekezdése kimondja, hogy a közigazgatási szerv a hatáskörébe tartozó ügyben az illetékességi területén köteles eljárni.
Áe. 7. § (1) bekezdése szerint a közigazgatási szerv a hatáskörét és az illetékességét az eljárás minden szakaszában hivatalból köteles vizsgálni.
Az Áe. 4. § (1) bekezdése és 7. § (1) bekezdése alapján a Döntőbizottság csak a hatáskörébe és illetékességébe tartozó ügyekben járhat el. A Kbt. 76. § (1) és (2) bekezdése határozza meg a Döntőbizottság hatáskörét, ami közbeszerzési eljárás alatt a Kbt. szabályainak megsértésével kapcsolatos ügyekre terjed ki.
A Kbt. 76. § (1) bekezdés rendelkezései szerint a közbeszerzési eljárás szabályainak megsértésével kapcsolatban járhat el a Döntőbizottság. A jelen kérelmi elem az ajánlatkérő belső tevékenységével kapcsolatos, melyre a Kbt. nem tartalmaz rendelkezést, illetve az nem a közbeszerzési eljárás része, ezért azt más jogszabályok szabályozzák. A Döntőbizottság hatásköre csak a közbeszerzési eljárás szabályainak megsértésére terjed ki, így e kérelmi elem - mely nem a közbeszerzési eljárásra, hanem ajánlatkérő belső - a Kbt. szabályozási körén kívül eső - viszonyainak vizsgálatára irányul - nem tartozik a Döntőbizottság hatáskörébe.
Az előbbiek alapján - figyelemmel az Áe. 7. § (1) bekezdés első mondatára, mely szerint az eljárásra vonatkozó hatáskör meglétét az eljárás minden szakaszában vizsgálni kell - a Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmi elem nem a hatáskörébe tartozó tényeket és eseményeket sérelmez, így azokat érdemben nem vizsgálhatja.
A Döntőbizottság a fentiek alapján a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 80. § (4) bekezdése alapján a jogorvoslati kérelmet elkésettség, részben ügyfélképesség és hatáskör hiánya miatt elutasította.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. február 5.
Dr. Nagy László Gábor s. k., Dr. Tukacs László s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Székelyné Bihari Mária s. k.
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
