KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (1526)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.26/9/2003.
Tárgy: a PricewaterhouseCoopers Kft. jogorvoslati kérelme a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium SAPARD Hivatal közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság PricewaterhouseCoopers Kft. (1077 Budapest, Wesselényi u. 16., képviseli: dr. Dezső Attila ügyvéd, 1077 Budapest, Wesselényi u. 16/A, a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, melyet a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium SAPARD Hivatal (1055 Budapest, Kossuth L. tér 11., a továbbiakban: ajánlatkérő) "a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium SAPARD Hivatal akkreditációjának megszerzését követően, a 2003. pénzügyi évben a SAPARD Hivatal belső ellenőrzési osztálya ellenőrzési tevékenységének támogatása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 44. § (8) bekezdését, és ezért megsemmisíti ajánlatkérő részvételi szakaszt lezáró és azt követő döntéseit. A Döntőbizottság ajánlatkérőt 1 000 000 Ft (azaz egymillió forint) bírsággal sújtja.
Kötelezi a Döntőbizottság ajánlatkérőt, hogy a bírság összegét a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül fizesse meg a Közbeszerzések Tanácsának a Magyar Államkincstárnál vezetett 100312000-01720361-00000000 számú számlájára.
Kötelezi a Döntőbizottság ajánlatkérőt, hogy a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül fizessen meg a kérelmező részére 150 000 Ft (azaz egyszázötvenezer forint) igazgatási szolgáltatási díjat.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás iratai és a felek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2002. november 20-i, 47. számában tette közzé részvételi felhívását a Kbt. 70. § (1) bekezdés e) pontjára alapított tárgyalásos eljárás megindítására a rendelkező részben meghatározott tárgyban. Ajánlatkérő a felhívása 8. pontjában határozta meg a részvételi jelentkezőktől a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságuk igazolására kért adatokat és tényeket. A pénzügyi-gazdasági alkalmasság igazolására kérte a Kbt. 44. § (1) bekezdés a) pontjára hivatkozással pénzügyi intézmény nyilatkozatát, továbbá a Kbt. 44. § (1) bekezdés b) pontjára hivatkozással a 2000. és a 2001. év mérlegének a benyújtását.
Ajánlatkérő a felhívása 9. a) pontjában állapította meg a részvételi jelentkezők alkalmassága elbírálásának szempontjait. A pénzügyi-gazdasági alkalmasság körében mind a pénzügyi helyzetet a pénzügyi intézménytől származó igazolás alapján, mind a gazdasági eredményességet a mérleg alapján megjelölte.
Ajánlatkérő a felhívása 9. b) pontjában határozta meg a részvételi jelentkezők alkalmatlanná minősítésének szempontjait, a pénzügyi-gazdasági alkalmasság körében az első francia bekezdésben az alábbiak szerint: "pénzügyi-gazdasági szempontból akkor minősül alkalmatlannak, ha a 2000. és a 2001. évi mérleg (egyszerűsített mérlege, beszámolója vagy konszolidált mérlege) alapján a mérleg szerinti eredmény negatív összeg, és a pénzügyi intézménytől származó igazolás alapján fizetési kötelezettségeinek nem tesz eleget."
Ajánlatkérő felhívása 9. c) pontjában közölte, hogy az ajánlatokat a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás szempontja alapján bírálja el, és felhívásában rendelkezett a többi kötelező tartalmi kellékről is.
Ajánlatkérő részvételi dokumentációt is készített, ebben határozta meg a részvételi jelentkezések benyújtásával szemben támasztott tartalmi és formai követelményeit.
A részvételi jelentkezési határidőre, 2002. december 16-ra részvételi jelentkezést nyújtott be: a KPMG Hungária Kft., Deloitte & Touche Üzletviteli és Tanácsadó Rt., Ernst & Young Kft. és a kérelmező.
A kérelmező csatolta mind a 2000. mind a 2001. évre a mérlegét, amelynek eredménye mindkét évben negatív.
Ajánlatkérő 2002. december 20-án hirdette ki a részvételi szakaszt lezáró döntését. Egyedül a KPMG Hungária Kft. jelentkezését minősítette mind érvényesnek, mind a jelentkezőt alkalmasnak, és őt hívta fel ajánlattételre.
A többi jelentkezést érvénytelennek nyilvánította, illetve a jelentkezőt alkalmatlannak a szerződés teljesítésére.
A kérelmezőt az ajánlatkérő arra hivatkozással minősítette alkalmatlannak, hogy nem felel meg a pénzügyi-gazdasági alkalmasság vonatkozásában támasztott feltételnek, mivel a 2000. és a 2001. évi mérleg szerinti eredménye negatív.
Az ajánlattételi határidőre 2003. január 10-re a felhívott ajánlattevő benyújtotta az ajánlatát, amelyet tárgyalást követően módosított, és ajánlatkérő 2003. január 21-én kihirdette az eljárást lezáró döntését. Az eljárás nyertese 19 506 000 Ft + áfa ajánlati ár mellett a KPMG Hungária Kft. lett.
A kérelmező 2003. január 21-én nyújtotta be a jogorvoslati kérelmét, melyben kérte jogsértés megállapítását, ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének a megsemmisítését, jogkövetkezmények alkalmazását és ideiglenes intézkedésként a közbeszerzési eljárás felfüggesztését, illetve az eljárást lezáró szerződés megkötésének megtiltását.
Előadta, hogy 2003. január 6-án kézbesítették részére ajánlatkérő részvételi szakaszt lezáró döntését, így jogorvoslati kérelmét a 15 napos határidőn belül nyújtotta be.
A kérelmező álláspontja szerint ajánlatkérő jogsértően járt el akkor, amikor alkalmatlannak nyilvánította a szerződés teljesítésére. Ajánlatkérő a felhívása 9. b) pontjának első francia bekezdésében a pénzügyi-gazdasági alkalmatlansági szempontot ugyanis együttes, konjunktív feltételként határozta meg. Az "és" kötőszó használata alapján csak akkor nyilvánítható alkalmatlannak a jelentkező, ha mind a pénzintézmény nyilatkozata, mind a mérleg szerinti eredménye negatív.
Hivatkozott arra, hogy ajánlatkérő - szemben a pénzügyi-gazdasági alkalmasság megítélésével - a műszaki alkalmatlansági szempontoknál kifejezetten rendelkezett arról, hogy bármelyik feltétel hiánya esetén alkalmatlannak minősül. Utalt arra is, hogy az ajánlatkérő által támasztott pénzügyi-gazdasági követelmény közzétett szövegével is betölti a rendeltetését, lehetővé teszi az alkalmas jelentkező kiválasztását.
Ajánlatkérő írásbeli nyilatkozatában és tárgyaláson tett észrevételében kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását.
Ajánlatkérő nyilatkozatában ténybelileg nem vitatta a jogorvoslati kérelemben foglaltakat, azonban előadta, hogy ajánlatkérő szándéka a részvételi felhívás tartalmának meghatározása során az volt, hogy azok a jelentkezők minősüljenek alkalmatlannak pénzügyi-gazdasági szempontból, akiknek akár a pénzügyi intézménytől származó nyilatkozata, akár a mérleg szerinti eredménye negatív. Ezzel kívánták biztosítani, hogy gazdaságilag stabil, megbízható jelentkezőket hívjanak fel ajánlattételre.
Sajnálatos módon azonban a felhívás megszövegezése során tévedésből, adminisztratív hiba folytán a 9. b) pont első francia bekezdésébe mégis az "és" kötőszó került, amelyet nem észleltek a jogorvoslati kérelem benyújtásáig.
Az eljárás során az eredeti szándékuk szerint vizsgálták a jelentkezők alkalmasságát, és ezért is nyilvánították az eredeti szándékuk szerint alkalmatlannak a kérelmezőt, szemben a közzétett megszövegezéssel.
Álláspontjuk szerint erre az adminisztratív tévedésre tekintettel nem állapítható meg velük szemben jogsértés.
A Deloitte & Touche Rt. írásbeli észrevételében és tárgyaláson tett nyilatkozatában azt kifogásolta, hogy ajánlatkérő a részvételi felhívásában és a dokumentációjában nem rendelkezett egyértelműen és részletesen arról, miként kell a jelentkezőnek igazolnia azt, hogy a teljesítés során megfelelő szakismerettel rendelkező szakembert von be.
A Döntőbizottság a 2003. január 21-én kelt D.26/4/2003. számú határozatában ideiglenes intézkedésként a közbeszerzési eljárást lezáró szerződés megkötését megtiltotta.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelme alapos.
A Kbt. részletesen szabályozza mind az alkalmasság igazolásának lehetséges módjait, mind az alkalmatlanná nyilvánítással szemben támasztott követelményeket, amelyek a Kbt. 71. § (3) bekezdésének utaló szabálya alapján irányadóak jelen tárgyalásos eljárásra is.
A Kbt. 44. § (3) bekezdése értelmében az ajánlatkérő a Kbt. 44. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak közül egy vagy több igazolási módot is előírhat.
A Kbt. 44. § (6) bekezdése kimondja, hogy az ajánlati felhívásban meg kell határozni, hogy az (1), illetőleg (2) bekezdésekben foglaltakkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága miatt minősíti az ajánlatkérő a jelentkezőt alkalmatlannak a szerződés teljesítésére.
A Kbt. 44. § (8) bekezdése szerint ajánlatkérő a Kbt. 44. § (1), (2) és (6) bekezdése szerinti adatok, tények és körülmények alapján dönt a szerződés teljesítésére való alkalmasságról vagy alkalmatlanságról.
A Kbt. 63. § (3) bekezdése kimondja, hogy a részvételi szakaszt megindító részvételi felhívásban a 44. § (1)-(7) bekezdése alapján meg kell határozni az eljárásban történő részvételre való alkalmasság igazolásának módját és megítélésének szempontjait, illetve azt, hogy az e szempontokkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága miatt minősíti az ajánlatkérő a részvételre jelentkezőt alkalmatlannak a szerződés teljesítésére.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a részvételi jelentkezési határidő letelte után az ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítőben közzétett részvételi felhívásban meghatározottak szerint dönthet a Kbt. 44. § (8) bekezdése alapján a részvételre jelentkező alkalmasságáról.
A részvételi felhívásban meghatározott feltételekhez az ajánlatkérő a Kbt. 48. § (1) bekezdése és a 63. § (6) bekezdése alapján is kötve van.
A Kbt. szabályozása nem teszi lehetővé, hogy ajánlatkérő utólag tévedésre, adminisztratív hibára hivatkozzon.
A Kbt. szabályozása a 25. § értelmében kógens, a részvételi jelentkezés feltételeinek módosítását a részvételi jelentkezési határidő letelte után nem teszi lehetővé.
Erre tekintettel a Döntőbizottság a Kbt. felhatalmazásának a hiányában nem vehette figyelembe az ajánlatkérő tévedésre, adminisztratív hibára vonatkozó hivatkozását.
Maga az ajánlatkérő is elismerte, de a benyújtott iratok alapján is egyértelműen megállapítható, hogy a kérelmező megfelel az ajánlatkérő által támasztott alkalmassági feltételeknek.
A kérelmező pénzügyi intézménytől származó nyilatkozata ugyanis pozitív, így nem nyilvánítható pénzügyi-gazdasági szempontból alkalmatlannak, mivel a 9. b) pont első francia bekezdése szerint az minősül alkalmatlannak, akinek mind a pénzügyi intézménytől származó nyilatkozata, mind a mérleg szerinti eredménye negatív.
A Döntőbizottság a fenti indokokra tekintettel a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján állapította meg, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 44. § (8) bekezdését és a Kbt. 88. § (1) bekezdés c) pontja alapján semmisítette meg ajánlatkérő részvételi szakaszt lezáró és azt követő döntéseit.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontjának kötelező rendelkezése alapján döntött a bírság kiszabásáról.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja szerint a Döntőbizottság bírságot szab ki az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel és a jogsértésért, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.
A Kbt. 88. § (4) és (5) bekezdése az alábbiak szerint szabályozza a bírság kiszabásának alapvető elveit.
A (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg. Ez jelenleg 1 000 000 Ft.
Az (5) bekezdése szerint a bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani. Ha a jogsérelem a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósul meg, a kiszabandó bírság legalább a bírság minimális összegének kétszerese.
A Döntőbizottság a beszerzés kisebb értékére - az elfogadott nettó ajánlati ár nem éri el a 20 millió forintot - és a jogsértés reparálhatóságára tekintettel nem ítélte indokoltnak a minimális bírságnál magasabb összegű bírság kiszabását, így a bírság összegét 1 000 000 Ft-ban állapította meg.
A Döntőbizottság ajánlatkérő felelősségi szabályzata és a döntéshozatali eljárását tükröző iratok alapján azt a következtetést vonta le, hogy ajánlatkérő bizottságának minden tagja részt vett abban a döntésben, hogy a kérelmezőt alkalmatlannak nyilvánítsák, és erre tekintettel a Döntőbizottság megítélése szerint a személyi bírság kiszabásának feltételei nem állnak fenn.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján rendelkezett az eljárási költségek viseléséről.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. február 4.
Dr. Nagy Gizella s. k., Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos
