Fővárosi Bíróság (1599)
25.K.33.207/2002/2.
A bíróság a dr. Illés Endre köztisztviselő által képviselt Heves Megyei Közigazgatási Hivatal (3300 Eger, Kossuth L. u. 9.) felperesnek a dr. Bankó Ágnes jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) alperes ellen - közbeszerzési ügyben hozott (hiv. szám.: D.530/9/2002.) - közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti perében meghozta a következő
ÍTÉLETET:
A bíróság a felperes keresetét elutasítja.
Kötelezi bíróság a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 20 000 Ft (azaz húszezer Ft) perköltséget.
A kereseti illetéket az állam viseli.
Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 8 nap alatt fellebbezésnek van helye, amelyet ennél a bíróságnál lehet 3 pld.-ban a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságához előterjeszteni.
INDOKOLÁS
Heréd Község Önkormányzata ajánlatkérőként 2002. március 27-én a Közbeszerzési Értesítő 13. számában ajánlati felhívást tett közzé nyílt közbeszerzési eljárás megindítására Heréd község általános iskola tetőfelújítása tárgyában.
Az ajánlatkérő képviselő-testülete a 42/2002. (VI. 20.) számú határozatában döntött az eljárás eredményéről, amelyben megállapította, hogy az általa kiírt közbeszerzési pályázatban meghatározott pontozási rendszer alapján összességében a legkedvezőbb ajánlatot a MÁTRAVID Kft. tette. A testület a pályázatban meghatározottaktól és a lebonyolító által összeállított ponttáblázattól eltérően úgy döntött, hogy a helyi vállalkozót, a Bereczki és Társa Építőipari Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.-t hirdeti ki győztesként. Az ajánlatkérő a képviselő-testület döntésének megfelelően 2002. június 21-én hirdette ki az eljárás eredményét, majd a Bereczki és Társa Építőipari Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.-vel mint nyertes ajánlattevővel 2002. július 7-én megkötötte a szerződést.
Felperes 2002. szeptember 6-án jogorvoslati eljárást kezdeményezett az alperesnél az ajánlatkérő eljárást lezáró döntése ellen. Indítványozta a jogsértés megállapítását. Egyben előadta, hogy az ajánlatkérő a képviselő-testület 2002. június 20-i üléséről készült jegyzőkönyvét 2002. július 15-én terjesztette fel a felpereshez törvényességi ellenőrzés céljából. A jegyzőkönyv a felpereshez 2002. július 16-án érkezett meg. A felperes munkatársa 2002. augusztus 23-án végezte el a törvényességi ellenőrzést, amelynek alapján a hivatal vezetője kezdeményezte a jogorvoslati eljárást.
Az alperes a perben támadott, 2002. október 11. napján kelt D.530/9/2002. számú határozatával a felperes által kezdeményezett jogorvoslati eljárást megszüntette. A határozat indokolásában az alperes kifejtette, hogy a jogsértés megállapítására irányuló kezdeményezés a Kbt. 79. § (7) bekezdésében meghatározott 15 napos szubjektív jogvesztő határidőn túl érkezett, így az elkésett. Figyelemmel a jogvesztő határidő leteltére, mint eljárásjogi akadályra, az alperes érdemben nem tudta vizsgálni azt, hogy az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntése jogsértő-e vagy sem. Ezen okok folytán hivatkozással az Áe. 14. § (2) bekezdésében foglaltakra a jogorvoslati eljárást megszüntette.
Felperes keresetében támadta az alperes határozatát, jogszabálysértésre hivatkozással kérte annak felülvizsgálatát, ennek körében a határozat megváltoztatását, olyképpen, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy Heréd Község Önkormányzata az általános iskola tetőfelújítása tárgyú közbeszerzési eljárása során kihirdetett eredmény jogsértő. Perköltségigénye nem volt. Kifejtette, hogy sem a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv., sem pedig más jogszabály nem ír elő határidőt arra vonatkozóan, hogy a felpereshez megküldött képviselő-testületi jegyzőkönyvet mennyi időn belül kell áttanulmányozni. Ettől függetlenül a jegyzőkönyvek törvényességi ellenőrzésére rendszerint ésszerű határidőn belül (maximum 60 nap) kerül sor. Álláspontja szerint a jegyzőkönyvekben foglaltak tudomásra jutásának időpontja az a nap, amikor a jegyzőkönyv törvényességi ellenőrzésére ténylegesen sor kerül. Tekintettel arra, hogy az ajánlatkérő eredményhirdetésről szóló döntését tartalmazó jegyzőkönyv törvényességi ellenőrzésére ténylegesen 2002. augusztus 23-án került sor. Ez az időpont a tudomásra jutás időpontja. Ehhez képest pedig a 15 napos szubjektív határidőn belül kezdeményezte az alperesnél a jogorvoslati eljárást. Kifejtette még azt is, hogy a gyakorlatban nem tartható, hogy a képviselő-testületek jegyzőkönyveivel kapcsolatos törvényességi ellenőrzést a felperes 15 nap alatt elvégezze. Felpereshez ugyanis mintegy 120 település tartozik, a képviselő-testületi ülésekről készült jegyzőkönyvek többoldalasak és esetenként napirendet nem is tartalmaz, sem az ügyviteli alkalmazottaktól, sem pedig a hivatalvezetőtől nem várható el, hogy a jegyzőkönyvek közül kiemeljék azokat, amelyek közbeszerzési eljárással kapcsolatos döntést tartalmaznak annak érdekében, hogy azokat 15 nap alatt ellenőrizhessék. Miután pedig túl sok közbeszerzési ügy e településeken nem indul, nem intézkedett az illetékes jegyzők felé az irányban, hogy azon jegyzőkönyveket, amelyek közbeszerzési eljárással kapcsolatos döntést tartalmaznak, soron kívül küldjék meg, illető
leg valamilyen megkülönböztető jelzéssel lássák el.
Az alperes nyilatkozata szerint a perben támadott határozat jogszerű, az nem sérti a felperes által felhívott jogszabályt, erre tekintettel kérte a kereset elutasítását, és felperes perköltségben való marasztalását. Továbbra is helytállónak tartja azt, hogy a felperes tekintetében a tudomásra jutás időpontjának megállapítása szempontjából nincs relevanciája annak, hogy a hivatalon belül hogyan történik a munkaszervezés, az irat azonnal vagy csak több nap múlva jut el az ügyintézőhöz, annak áttanulmányozását az ügyintéző azonnal vagy csak hetekkel később kezdi meg. Hangsúlyozta, hogy a Kbt. kógens jellegéből adódóan a jogorvoslati eljárás kezdeményezésére a Kbt.-ben megállapított határidőt figyelembe kell venni, így a tudomásra jutás időpontjának megállapítása szempontjából nincs jelentősége annak sem, hogy jogszabály nem állapít ügyintézési határidőt a képviselő-testületi jegyzőkönyv törvényességi ellenőrzésével kapcsolatos feladat ellátására, illetve annak sem, hogy mi az elvárt szokásos ügyintézési határidő. Ebből következően álláspontja továbbra is az, hogy a jogsértésről történő tudomásra jutás időpontja az a nap, amikor a képviselő-testületi jegyzőkönyv a felpereshez érkezett, azaz 2002. július 16-a. Ehhez az időponthoz képest pedig a kezdeményezés a 15 napos szubjektív jogvesztő határidőn túl érkezett, így az elkésett. Kifejtette még azt is, hogy a jogalkotó célja a 15 napos határidő megállapításával az volt, hogy minél előbb lezáruljanak a közbeszerzési eljárások, jogsértés veszélye esetén pedig minél gyorsabban és végleges döntés szülessen. Megjegyezte még azt is, hogy a kisebb településeken rendszerint a közbeszerzési eljárás egyes fázisairól is a képviselő-testület dönt, így a törvényességi ellenőrzést végző felperes már az eljárás megindításáról szóló döntés után nyomon követheti az érintett település közbeszerzési eljárással kapcsolatos tevékenységét. Egyébként pedig véleménye szerint a jegyzőkönyvek a határozatokat rendszerint elkülönítetten tartalmazzák, így lehetőség lenne felperes számára a közbe
szerzéssel kapcsolatos döntéseket tartalmazó jegyzőkönyveket a több jegyzőkönyv közül kiemelni.
Felperes keresete nem alapos.
A bíróság az alperes határozatának felülvizsgálata során az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló, többször módosított 1957. évi IV. tv. (Áe.) 72. § (1) bekezdése alapján a polgári perrendtartásról szóló, többször módosított 1952. évi III. tv. (Pp.) 324. § (1) bekezdése szerint lefolytatott eljárásban a kereseti kérelem és az ellenkérelem korlátai között kizárólag azt vizsgálhatja, hogy a határozat megfelel-e támadott rendelkezéseiben az anyagi és eljárási szabályoknak.
A bíróságnak a perben azt kellett megítélnie, hogy a felperes jogorvoslati eljárást kezdeményezd irata az alpereshez elkésetten érkezett-e, és erre tekintettel jogszerű-e az alperes határozata.
A bíróság a keresetlevél, a felek nyilatkozatai, valamint a közigazgatási iratok alapján megállapított tényállásból kiindulva a következőkre alapozta döntését.
A közbeszerzésekről szóló, többször módosított 1995. évi XL. tv. (Kbt.) 79. § (7) bekezdése szerint a jogorvoslati eljárást a Kbt. szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított 15 napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított 90 napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.
A Kbt. felhívott szabálya tehát a kezdeményezés benyújtásával kapcsolatban egy objektív és egy szubjektív határidőt határoz meg. A határidők megállapításánál egyfelől a jogorvoslat szükségesének, másfelől a közbeszerzési szerződések zavartalan megvalósulásának szempontjait kell összehangolni. E cél szem előtt tartásával rendelkezik a törvény úgy, hogy az eljárást a Kbt. szabályait sértő eseménynek az eljárást indító tudomásra jutásától számított 15 napon belül lehet megindítani. A 15 napos határidő ezenkívül elő kívánja segíteni, hogy a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabálysértések még az eljárás befejezése előtt az alperes elé kerüljenek, és így meg lehessen előzni a jogellenes döntéseket. A jogalkotó ezzel azt is biztosítani kívánta, hogy ne válhassanak parttalanná a jogorvoslati eljárások, illetve olyan időpontban azok ne legyenek kezdeményezhetők, amelyek már jóval meghaladják a közbeszerzési eljárás befejezését, ellenkező esetben ugyanis a jogvesztő határidőt hosszabb időpontban állapította volna meg.
A törvény céljából kiinduló helyes jogértelmezés alapján a bíróság osztja a bíróság azon álláspontját, amely szerint nincs relevanciája annak, hogy a hivatalon belüli munkaszervezés révén a felpereshez megérkezett jegyzőkönyv törvényességi ellenőrzésére mely napon kerül sor. Nem vitás, hogy a felperes vezetőjére telepített törvényességi ellenőrzésre vonatkozó hatáskörrel kapcsolatban törvény ügyintézési határidőt nem állapít meg. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy a Kbt.-ben meghatározott szabályok a felperesre ne vonatkoznának. A jogorvoslati eljárások kezdeményezése nem kötődhet ahhoz, hogy a felpereshez hány képviselőtestület tartozik, mi a hivatal belső ügyviteli rendje, hány ügyintéző közreműködik a törvényességi ellenőrzésben, és hogy általában lehet-e a képviselő-testületi ülésekről készült jegyzőkönyvekkel kapcsolatos ellenőrzést azok beérkezésétől számított 15 nap alatt elvégezni. A Kbt. ugyanis a jogvesztő határidők tekintetében kógens szabályt tartalmaz, és semmilyen körülményre tekintettel nem ad felmentést e szabályok alkalmazása alól.
A bíróság a közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti perben nem foglalhat állást abban a kérdésben, hogy a Kbt.-ben meghatározott 15 napos határidő elegendő-e a felperes részére és nem adhat iránymutatást arra nézve sem, hogy figyelemmel a felperes munkaterhére, milyen belső ügyviteli rendet kell kialakítani annak érdekében, hogy a Kbt.-ben meghatározott - nem vitásan - szoros határidőt miként lehet a hasonló esetek elkerülése érdekében tartani. A törvény kötelező rendelkezésétől a bíróságnak sincs lehetősége eltérni, ezért a perben annak volt jelentősége, hogy a felpereshez a kezdeményezésre okot adó jegyzőkönyv 2002. július 16-án érkezett meg. Ez időponttól volt felperes abban a helyzetben, hogy észlelje a 16-án érkezett meg. Ez időponttól volt felperes abban a helyzetben, hogy észlelje a közbeszerzési eljárással kapcsolatos jogsértést, és ezt 15 nap alatt is meg is tehette volna. Az a körülmény pedig, hogy a felperes ügyintézője - bármely okból is - 15 napon belül nem észlelte a jogsértő eseményt, azzal a következménnyel járt, hogy felperes saját magát zárta el a jogérvényesítés törvényes lehetőségéről. A jogvesztő határidő elmulasztásához ugyanis a jog elenyészésének következménye fűződik, így a törvényben meghatározott idő elteltével megszűnt a felperes részére biztosított, a jogorvoslati eljárás kezdeményezésére vonatkozó alanyi jog. E jogát a felperes a határidő túllépésével elvesztette, így jogorvoslati eljárást sem kezdeményezhet már.
A kifejtettek alapján a bíróság az alperesi határozatot a felperes által támadott körben felülvizsgálta, amelynek során megállapította, hogy az alperes helyes tényállásból kiindulva helyesen jutott arra a következtetésre, hogy a felperes kezdeményezése elkésett, ezért a bíróság a határozattal kapcsolatban a Kbt. 79. § (7) bekezdésének megsértését nem állapította meg. A fentiekre tekintettel felperes keresete alaptalan, így azt el kellett utasítani.
A bíróság a Pp. 78. § (1) bekezdése alapján kötelezte a felperest az alperes költségeinek megfizetésére.
Az illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt kereseti illeték viseléséről a bíróság költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986. (VI. 26.) IM r. 14. §-a alapján rendelkezett.
Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Kbt. 92. §-a biztosítja.
Budapest, 2003. január 23.
dr. Vitál-Eigner Beáta s. k.,
bíró
