KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (1788)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.13/9/2003.
Tárgy: a Neptun-Bau Rt. jogorvoslati kérelme Szalonna Község Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a NEPTUN-BAU Rt. (3780 Edelény, József Attila utca 3., a továbbiakban: kérelmező) által a Szalonna Község Önkormányzata (3754 Szalonna, Tanácsház tér 1., nevében és megbízásából eljár: SZAVA Kft., 3770 Sajószentpéter, Deák F. út 17., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Szalonna község 2. számú lakóövezet ivóvízellátása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelemnek helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: a Kbt.) 55. § (6) bekezdését, és erre tekintettel a Kbt. 59. § (1) bekezdését, ezért ajánlatkérő eljárást lezáró döntését megsemmisíti, és ajánlatkérővel szemben 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírságot szab ki.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a vele szemben kiszabott bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MÁK 10032000-01720361-00000000 bankszámlájára fizessék be.
A Döntőbizottság kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok és a felek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő 2002. november 20-án a Közbeszerzési Értesítőben közzétett ajánlati felhívásával a rendelkező részben meghatározott tárgyú nyílt közbeszerzési eljárást kezdeményezett.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 11. pontjában meghatározta az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolására kért adatokat és tényeket, valamint az ajánlattevőknek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjait.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 13. pontjában meghatározta, hogy az ajánlatok elbírálásának szempontja a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás lesz.
Az ajánlati felhívás 16. pontja "Egyéb információk" című részének második francia bekezdésében ajánlatkérő az alábbiakat írta elő:
"A Kbt. 59. § (2)-(5) bekezdéseiben foglaltak a felhívás részét képezi."
Az ajánlati felhívás 16. pontja "Egyéb információk" című részének negyedik francia bekezdésében ajánlatkérő a hiánypótlási lehetőséget kizárta.
Az ajánlati felhívásban ajánlatkérő mind a részajánlat, mind a többváltozatú ajánlat tételének lehetőségét kizárta.
Ajánlatkérő dokumentációt is készített, mely ajánlatkérő ajánlati és szerződési feltételeit, valamint a Térmű Kft. által készített engedélyezési tervet is tartalmazta.
A 2002. december 31-i ajánlattételi határidőig 6 ajánlat érkezett. Ajánlatot nyújtott be a kérelmező, a FER 3331 Kft., az N+F Kft., az FK Raszter Rt., a NYÍRVÍZ Kft. és a Diamit Rt.
Ajánlatkérő megbízottja, majd 2003. január 6-án az ajánlatkérő pénzügyi bizottsága elvégezte az ajánlatok értékelését és meghozta az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését. Ajánlatkérő 2003. január 6-án tartotta az eredményhirdetést, melyen az alábbiakat hirdette ki.
"Hat pályázat érkezett be, a részletes értékelés a megadott szempontrendszer szerint megtörtént. A FER 3331 Kft. két kötelező mellékletet nem csatolt, emiatt értékelhetetlennek értékelte a bizottság, és a pályázók köréből kizárta.
Öt pályázatot ítélt eredményesnek, ezek közül 2 ajánlat, nevezetesen a Neptun-Bau Rt. és a Diamit Rt. ajánlata a kiírás 16. pont második francia bekezdése szerint a Kbt. 59. § (2) bekezdése alapján - legfeljebb 10%-os mértékű eltérés esetén - egyenértékűnek tekintendő a vonatkozó ajánlat.
Az (5) bekezdés kimondja, hogy előnyben kell részesíteni a környezetbarát védjegyhasználatra adott nyilatkozatot.
A Neptun-Bau Rt. nem csatolta erre vonatkozó nyilatkozatát, a Diamit Rt. igen, ezért előnyben kell részesíteni, és a fentiek alapján a bizottság döntése értelmében nyertes ajánlattevőként a Diamit Rt.-t hirdetjük ki."
Kérelmező 2003. január 9-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz, melyet a tárgyaláson tett nyilatkozatával pontosított. Kérte, hogy a Döntőbizottság semmisítse meg ajánlatkérő eljárást lezáró döntését, állapítsa meg a jogsértés megtörténtét, valamint marasztalja jogsértőt a költségekben, és ideiglenes intézkedéssel tiltsa meg a szerződéskötést.
Kérelme indokaként előadta, hogy álláspontja szerint ajánlatkérő eljárást lezáró döntése jogsértő. Az indokolás szerint a kérelmező és a nyertes ajánlata a Kbt. 59. § (2) bekezdése alapján egyenértékű, mert az árak között az eltérés kevesebb mint 10%. A felhívás szerint az ajánlatok elbírálásának szempontja a legalacsonyabb összegű ajánlat volt, és az ő ára alacsonyabb, mint a nyertesé. Álláspontja szerint jelen esetben nem lehetett volna alkalmazni a Kbt. 59. § (5) bekezdését. Ajánlata megfelelt az ajánlati felhívás feltételeinek, többek között a Kbt. 59. § (2) bekezdésére vonatkozó nyilatkozatok tekintetében is, azonban a Kbt. 59. § (5) bekezdésének alkalmazásának nem voltak meg a törvényi feltételei, ezért az eljárás nyertesének őt kellett volna tekinteni.
Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelemre tett észrevételében és a tárgyaláson tett nyilatkozatában kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását. Álláspontja szerint a közbeszerzési eljárást a Kbt. szabályainak megfelelően folytatta le, nem követett el jogsértést, a Kbt. 59. § (2)-(5) bekezdésének alkalmazását jogszabály kötelezően előírja számára, erre a felhívás 16. pontjában az ajánlattevők figyelmét felhívta. A Kbt. 59. § (3) bekezdése kimondja, hogy építési beruházásra vonatkozó ajánlatok elbírálása során legfeljebb 10%-os mértékű eltérés esetén egyenértékűnek kell tekintenie az ezen a határon belüli magasabb árra vonatkozó ajánlatot is, és e tekintetben a kérelmező és a nyertes ajánlata között 10%-nál kisebb volt az eltérés. Előadta, hogy a Kbt. 59. § (5) bekezdése szerint egyenértékű ajánlatok esetében előnyben kell részesíteni azt az ajánlatot, amely környezetbarát védjeggyel rendelkező termék használatát tartalmazza. Ezen tényről az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell, és ezt utólag igazolnia kell. Jelen esetben a környezetbarát védjegy használat értékelésére sor kerülhetett. A kérelmező nem nyilatkozott a beépítendő anyagokat illetően kifejezett nyilatkozatát nem pótolja az általánosan tett elfogadó nyilatkozat. Álláspontja szerint a kérelmezőt másodikként kellett az ajánlatkérőnek kihirdetnie.
Egyéb érdekeltek közül a DIAMIT Rt. tett észrevételt, melyben előadta, hogy álláspontja szerint jogszerűen járt el az eljárás során az ajánlatkérő, és a Kbt. 59. § (2)-(5) bekezdéseinek alkalmazása jogszerűen történt.
A Döntőbizottság D.13/3/2003. számú határozatával ideiglenes intézkedésként a szerződés kötését megtiltotta.
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló adatok és a felek által tett nyilatkozatok alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem az alábbiak szerint megalapozott.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli úgy, hogy a legjobb ajánlati tartalmi elemre a maximális, a többi ajánlat ugyanazon részszempont szerinti tartalmi elemére pedig a 34. § (3) bekezdésének d) pontja alapján a felhívásban meghatározott módszerrel számolt pontszámot adja. Majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az értékelési folyamatban az 59. § (2)-(3) bekezdéseiben foglaltakat is érvényesíteni kell. Az az ajánlat az összességében a legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb vagy amelyet az egyenértékű (azonos összpontszámú) ajánlatok közül a 35. § (1) bekezdése vagy az 59. § (4)-(5) bekezdései alapján előnyben kell részesíteni.
A Kbt. 55. § (7) bekezdése szerint ha több ajánlatnak azonos a (6) bekezdés szerint kiszámított összpontszáma, és azok közül a 35. § (1) bekezdésére vagy az 59. § (4)-(5) bekezdésére tekintettel az ajánlatkérő nem köteles valamelyiket előnyben részesíteni, az eljárás nyertese az alacsonyabb ellenértéket tartalmazó ajánlat, azonos ellenérték esetén pedig az az ajánlat, mely a nem egyenlő értékelési pontszámot kapott részszempontok közül a legmagasabb súlyszámú részszempontra nagyobb értékelési pontszámot kapott.
A Kbt. 59. § alapján az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével vagy - visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta - az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személlyel kötheti meg a szerződést.
A Kbt. 59. § (3) bekezdése szerint az építési beruházásra vonatkozó ajánlatok elbírálása során legfeljebb tízszázalékos mértékű eltérés esetén egyenértékűnek kell tekinteni azt az árra vonatkozó ajánlatot is, amelyben az építési beruházás részét képező árubeszerzés értékének ötven százalékát meghaladja a belföldön foglalkoztatottak által előállított érték, illetve, amelyben az alvállalkozói szerződések értékének ötven százalékát meghaladó mértékben kerül sor belföldi székhelyű (lakóhelyű) alvállalkozók igénybevételére.
A Kbt. 59. § (4) bekezdése alapján a (2)-(3) bekezdésben meghatározott tartalmú ajánlatok közül azt az ajánlatot kell előnyben részesíteni, amely alapján a belföldön foglalkoztatottak által előállított érték a legmagasabb.
A Kbt. 59. § (5) bekezdése úgy rendelkezik, hogy abban az esetben, ha a (2)-(4) bekezdésben foglaltak alapján a nyertes ajánlat nem állapítható meg, egyenértékű ajánlatok esetén előnyben kell részesíteni - ebben a sorrendben - azt az ajánlatot:
a) mely környezetbarát védjegyhasználattal rendelkező terméket tartalmaz;
b) amikor az ajánlattevőnek a minőségbiztosítási rendszerét - bármely nemzeti rendszerben akkreditált - tanúsító tanúsította.
A Kbt. 59. § (6) bekezdése szerint a (2)-(3) bekezdésben meghatározott - az árura vonatkozó - tényt a gazdasági kamarák által kiállított származási bizonyítvánnyal kell igazolni. Ha az ajánlattételi határidő lejártáig ez a tény még nem igazolható, az ajánlattevőnek erről az ajánlatában kell nyilatkoznia, és a tényt utólag igazolnia.
A Diamit Rt. ajánlati ára bruttó 69 998 800 Ft.
A Diamit Rt. ajánlatában az alábbi nyilatkozatokat tette:
"Nyilatkozat a Kbt. 59. § (2)-(5) bekezdés szerint:
A Diamit Építő, Ipari, Szolgáltató és Befektetési Rt. mint ajánlattevő nyilatkozza, hogy:
- az árubeszerzéseink 50%-át meghaladja belföldön foglalkoztatottak által előállított érték, társaságunk kizárólag belföldi lakóhelyű munkavállalókat foglalkoztat, így az általunk előállított érték 100%-ban belföldinek minősül."
"Az árubeszerzéseink 50%-át meghaladja a belföldön foglalkoztatottak által előállított érték, társaságunk kizárólag belföldi lakóhelyű munkavállalókat foglalkoztat, így az általunk előállított érték 100%-ban belföldinek minősül."
"Tevékenységünk során - ahol ez lehetséges - környezetbarát védjeggyel ellátott terméket alkalmazunk (tisztító- és mosószerek, kenőanyagok, a magas- és mélyépítés, közműépítés, földmunkák, építési fővállalkozás végzése tevékenységekre stb.).
"A természeti és épített környezetvédelmét kiemelten kezeljük, az építési munka során a környezet károsításának elkerülését a mellékletként csatolt környezetvédelmi terv szerint kívánjuk megvalósítani. A fenti célok elérése érdekében 2002. december 20-án a Magyar Szabványügyi Testület auditálta az MSZ EN ISO 14.001:1997 környezetközpontú irányítás rendszerünket, melynek tanúsítványát 2003. év elején vehetjük át."
A kérelmező ajánlati ára: bruttó 68 935 500 Ft.
Kérelmező ajánlatának 4/3. pontjában a felolvasó lapon az alábbiakat is meghatározta:
"Az ajánlati felhívásban és pályázati dokumentációban meghatározott előírásokat és a szerződés feltételeit tudomásul vesszük, azokat magunkra nézve kötelezőnek ismerjük el, ajánlatunkat azok ismeretében tettük meg.
Kérelmező ajánlatában csatolta minőségirányítási rendszerének auditálásáról szóló tanúsítványt, mely szerint az megfelel az ISO 9100:2100 szabvány követelményeinek. A tanúsítás kiterjed a magas- és mélyépítés, közműépítés, földmunkák végzése tevékenységekre. A tanúsítvány 2005. május 28-ig érvényes.
A Kbt. 55. § (6) bekezdésének első mondata alapján az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban általa meghatározott két lehetséges értékelési szempont (legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás vagy az összességében legelőnyösebb ajánlat) közül az általa választott szerint bírálja el. A Kbt. 55. § (6) bekezdés második mondata a két értékelési szempont közül csak az összességében legelőnyösebb ajánlat bírálati szempont értékelésének szabályait rögzíti, és nem tartalmaz rendelkezést a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás bírálati szempont értékelésére.
A Kbt. 55. § (6) bekezdés második mondatától kezdődő szövege szerint az az ajánlat az összességében legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb vagy amelyet az egyenértékű (azonos összpontszámú) ajánlatok közül a Kbt. 35. § (1) bekezdése vagy az 59. § (4)-(5) bekezdései alapján előnyben kell részesíteni. A Kbt. e rendelkezése két feltételt határoz meg egyidejűleg. Egyrészről csak az összességében legelőnyösebb ajánlat értékelésére tartalmaz rendelkezéseket, másrészről kimondja, hogy a legnagyobb pontszámú ajánlat az összességében legelőnyösebb vagy egyenértékű (azonos összpontszámú) ajánlatok közül az, amelyet előnyben kell részesíteni. A Kbt. 55. § (6) bekezdésének ezen szövegrésze már csak az összességében legelőnyösebb ajánlat értékelésére határoz meg szabályokat. E szabályok egyike a Kbt. 59. § (2)-(3) bekezdések rendelkezéseinek alkalmazását írja elő.
Tekintettel arra, hogy az előnyben részesítési szabályok alkalmazására vonatkozó rendelkezések az ajánlatok értékelésének csak az összességében legelőnyösebb ajánlat bírálati szempont szerinti eljárás feltételei között szerepel, így az más bírálati szempont esetén nem alkalmazható. Ennek alapján az előnyben részesítési szabály nem alkalmazható a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás bírálati szempont szerinti értékelés során.
Ezzel összhangban a Kbt. 55. § (7) bekezdése arról rendelkezik, hogy ha több ajánlatnak azonos az összpontszáma és közülük nem kell a Kbt. 35. § (1) vagy az 59. § (4)-(5) bekezdései szerint valamelyiket előnyben részesíteni, akkor mi a nyertes ajánlat kiválasztásának módja. Az ajánlatok pontszámot csak az összességében legelőnyösebb ajánlat bírálati szempont szerinti értékelés során kapnak, így azonos összpontszám a legalacsonyabb ajánlati ár bírálati szempont alkalmazása során nem merülhet fel. Előbbiek miatt a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás bírálati szempont esetében kizárt a Kbt. 59. § (2)-(5) bekezdés szerinti előnyben részesítési szabályainak alkalmazása.
Az a tény, hogy az ajánlati felhívásban utalás történt a Kbt. 59. § (2)-(5) bekezdéseinek alkalmazására, nem alapozza meg az ajánlatkérő eljárását. A fent kifejtettek alapján ugyanis a Kbt. 55. § (6)-(7) bekezdései teremtik meg az alkalmazhatóság jogi kereteit, azok pedig kizárják a Kbt. 59. § (2)-(5) bekezdés tényleges alkalmazásának lehetőségét a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás bírálati szemponttal összefüggésben.
Jelen közbeszerzési eljárásban a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás bírálati szempontot választotta ajánlatkérő, ám az ajánlatok elbírálása során alkalmazta a Kbt. 59. § (2)-(5) bekezdéseinek rendelkezéseit is.
Az előzőekben kifejtettek alapján ajánlatkérő ezen eljárása nem felelt meg a Kbt. 55. § (6) bekezdés rendelkezéseinek, így ajánlatkérő megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdésében meghatározottakat.
Ajánlatkérő értékelési eljárása alapján - melynek jogsértő voltát a Döntőbizottság az előzőekben megállapította - nem a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatást megajánló érvényes ajánlat lett a közbeszerzési eljárás nyertese annak ellenére, hogy a bírálati szempont a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás volt, ezért ajánlatkérő megsértette a Kbt. 59. § (1) bekezdését is, így a jogorvoslati kérelem megalapozott.
A Kbt. 2002. január 1. napjától hatályos rendelkezése kötelezően előírja a Döntőbizottság számára a törvény szabályait megszegő szervezettel és a jogsértésért felelős személlyel, illetve szervezettel szemben a bírság alkalmazását.
A Kbt. 31. § (6) bekezdése szerint az ajánlatkérő legkésőbb a közbeszerzési eljárás előkészítése során köteles meghatározni a közbeszerzési eljárásának belső felelősségi rendjét, a nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek (szervezetek) felelősségi körét.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja úgy rendelkezik, hogy a Döntőbizottság határozatában bírságot köteles kiszabni az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel és a jogsértésért, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.
A Kbt. 88. § (4) és (5) bekezdése az alábbiakat mondja ki:
A (4) bekezdés szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
Az (5) bekezdés szerint a bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani.
A Döntőbizottság a jelen közbeszerzési eljárásban megállapította, hogy személyi bírság alkalmazására jelen eljárásban nincs lehetőség, tekintettel arra, hogy az eljárást lezáró döntést testület hozta.
A Döntőbizottság az eset összes körülményei között mérlegelte a közbeszerzés tárgyát, sajátosságait, valamint annak kalkulált értékét, az ajánlatkérőnek, illetve a lebonyolítónak az eljárást segítő együttműködő magatartást.
Figyelembe vette a Döntőbizottság azt is, hogy ajánlatkérőnek a Kbt.-be ütköző magatartását 2002. január 1-jét követő eljárásban először állapította meg, és azt, hogy az eljárást lezáró döntés megsemmisítése által a jogsérelem reparálható, valamint értékelte a Döntőbizottság azt is, hogy a jelen eljárásban kiszabható bírság 1 000 000 Ft-tól a jelen beszerzés kalkulált értékének 30%-áig terjedhet. Ennek alapján a Döntőbizottságnak az az álláspontja, hogy jelen jogorvoslati eljárás során az irányadó költségvetési törvényben meghatározott minimális összegű bírságot indokolt ajánlatkérővel szemben alkalmazni. Ennek alapján ajánlatkérővel mint jogi személlyel szemben 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírság kiszabása arányban áll a jogsértések súlyával.
A fent leírt indokok alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdésének c), d), f) és h) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta ajánlatkérővel szemben, és ennek megfelelően rendelkezett a költségek viseléséről is.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. február 10.
Dr. Nagy László Gábor s. k., Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos
