KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (1941)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.33/8/2003.
Tárgy: a RUFUSZ Kft. kérelmező jogorvoslati kérelme a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a RUFUSZ Computer Kft. (1117 Budapest, Bogdánffy utca 3., a továbbiakban: kérelmező) által, a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma (Budapest II. ker., Bem rakpart 47., nevében eljáró: OKFON Közbeszerzési és Szolgáltatási Rt., 1106 Budapest, Fehér út 10., a továbbiakban: ajánlatkérő) "a Külügyminisztérium távbeszélőrendszerének karbantartása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelmét elutasítja.
Az eljárás során felmerült költségeiket felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, a felek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapítja meg.
Ajánlatkérő 2002. november 27-én, a Közbeszerzési Értesítő (K. É.) 48. számában közzétett ajánlati felhívással nyílt közbeszerzési eljárást indított a rendelkező részben meghatározott beszerzés tárgyában.
A felhívás 11. a) pontjában ajánlatkérő meghatározta a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolására kért adatokat és tényeket, amelyek között 3. francia bekezdésben előírta, hogy ajánlattevők nyilatkozzanak a 2000. és 2001. év teljes forgalmáról és ugyanezen időszakban a telekommunikációs szolgáltatásra vonatkozóan.
Az ajánlati felhívás 11. b) pontjában a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjait rögzítette. E körben ajánlatkérő a 4. bekezdésben előírta, hogy alkalmatlan aki a "telekommunikációs szolgáltatás vonatkozásában a 2000. és a 2001. év bármelyikében nem rendelkezik legalább 500 millió forint nettó árbevétellel."
A felhívás 13. a) pontjában meghatározta ajánlatkérő, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlatot választja ki, és a 13. b) pontban megadta a részszempontokat, súlyszámokat, adható pontszámokat és értékelési módszert, amely alapján kívánja elvégezni az értékelést.
A felhívás 16. "Egyéb információk" 16.9. pontjában a hiánypótlás lehetőségét kizárta.
Ajánlatkérő dokumentációt is bocsátott az ajánlattevők rendelkezésére. A dokumentáció tartalmazta az ajánlati felhívás megismétlésén túl az ajánlat benyújtásával kapcsolatos útmutatót (II. fejezet), szerződéstervezetet (III. fejezet), műszaki leírást (IV. fejezet), és a kért nyilatkozatok felsorolását 4 db melléklet kertében.
A dokumentáció II. fejezetének 1. pontjában ajánlatkérő rögzítette, hogy a kért információk benyújtásáért az ajánlatevő felel, nem kielégítő információk következménye az ajánlat visszautasítása lehet.
Ajánlatkérő a dokumentációt megvásárolt cégektől beérkezett kérdéseket 2002. december 30-án megválaszolta.
Az ajánlattételi határidőre, 2003. január 7. napjára a kérelmező, a DAMOVO Kft. és a Trendex Holding Rt. nyújtott be ajánlatot.
Ajánlatkérő szakmai bíráló bizottsága az ajánlatokat megvizsgálta, megállapította, hogy a kérelmező és a DAMOVO Kft. ajánlata érvénytelen a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján, az egyetlen érvényes a Trendex Rt. ajánlata, így ő az eljárás nyertese.
Ajánlatkérő az eljárás eredményét 2003. január 21. napján a bírálóbizottság javaslatával egyezően hirdette ki, tehát az eljárás nyertese a Trendex Holding Rt. lett, míg a kérelmező és a DAMOVO Kft. ajánlatát a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjára hivatkozással ajánlatkérő érvénytelenné nyilvánította.
A kérelmező 2003. január 24. napján nyújtott be jogorvoslati kérelmet ajánlatkérő eljárást lezáró döntése ellen. Sérelmezte egyrészt, hogy ajánlatkérő ajánlatát érvénytelennek nyilvánította, másrészt kifogásolta, hogy ajánlatkérő nem alkalmazta helyesen Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontját a többi ajánlattevővel szemben.
Ajánlatának érvénytelenné nyilvánításával kapcsolatos kifogásai indokaként előadta, hogy az ajánlati felhívás IV. fejezetében ajánlatkérő a technikai rendszer felépítésénél nevesítette a szolgáltatásba bevonni kívánt CAT-5 szabvány szerint kiépített és üzemeltetett strukturált hálózatot, így ezen esetben nem lehet csak telekommunikációs hálózatról beszélni, hanem információtechnológiai hálózatról (ICT - Information and Communications Technology). Álláspontja szerint tehát ajánlatkérő az ajánlati felhívásban meghatározott telekommunikációs szolgáltatásba beleérti az információtechnológiai szolgáltatási igényét. Kérelmező előadta, hogy lényegében csak pontosította ajánlatkérő szóhasználatát és ennek jogosságát az ajánlatban részletesen ki is fejtették.
Másrészről kifogásolta kérelmező, hogy ajánlatkérő a felhívás 11. b) pont 9. francia bekezdésében előírt alkalmatlansági feltételt ("a minőségirányításért felelős vezető nem rendelkezik szakirányú állami felsőfokú végzettséggel") nem alkalmazta, ugyanis az olyan pályázó aki nem igazolta, hogy a minőségbiztosításért felelős vezető nem rendelkezik minőségbiztosítási (minőségirányítási) szakirányú felsőfokú végzettséggel, az nem felelt meg ezen alkalmassági feltételnek. Kérte a Döntőbizottságot, hogy e körben is vizsgálja meg, hogy helyesen döntött-e ajánlatkérő az ajánlatok érvényességéről. Előadta, hogy ajánlatában csatolta a minőségbiztosítási vezető szakirányú állami felsőfokú végzettséget igazoló diplomamásolatot.
Ajánlatkérő észrevételében a kérelme elutasítását kérte, álláspontja szerint ugyanis a kérelem mindkét vonatkozásában megalapozatlan.
A kérelmező ajánlatának érvénytelensége körében előadta, hogy az ajánlat azon okból lett érvénytelenné nyilvánítva, mert az nem felelt meg a felhívás és dokumentáció előírásainak, mert nem a kért formában adta meg a forgalmi adatait. Az ajánlati felhívásban ismertetett beszerzés tárgyából egyértelmű, hogy ajánlatkérő háromféle telefonrendszerének karbantartásra kívánt szerződést kötni, a strukturált hálózat karbantartása nem merült fel, a kérelmező által hivatkozott strukturált hálózat ismertetése a dokumentáció műszaki leírásában került felsorolásra.
A fentiekre tekintettel egyértelműen került megfogalmazásra ajánlatkérő elvárása kifejezetten a telekommunikációs szolgáltatásra vonatkozóan. Ajánlatkérő előadta, hogy álláspontja szerint téves a kérelmező levezetése az ICT (Information and Communications Technology) körében. Az ICT ugyanis magába foglalja mind a (tele) kommunikációs technológiákat, mind az információtechnológiát. Az ICT tehát tágabb területet foglal magába, mint amelyre ajánlatkérő nyilatkozatot kért a felhívásban. A kérelmező ezen elvárást nem teljesítette, hiszen az információtechnológiára nyilatkozott, nem pedig a kommunikációs technológiára.
A többi ajánlattevő szerződés teljesítésre való alkalmatlansága a minőségirányítási vezető szakirányú felsőfokú végzettsége körében kérelmező által előadottakra nyilatkozva, ajánlatkérő előadta, hogy a felhívásban következetesen minden feltétel a beszerzés tárgyához igazított, így a szakirányú végzettség ebben az esetben is a beszerzés tárgya szerinti szakirányú felsőfokú végzettséget követelt meg, amelynek a nyertes ajánlattevő maradéktalanul megfelelt. Előadta továbbá, hogy a nyertes által megjelölt minőségbiztosításért felelős vezető rendelkezik a megkívánt szakirányú felsőfokú végzettséggel (villamosmérnök, BME villamosmérnöki kar, híradástechnikai szak).
Ajánlatkérő előadta, hogy a fenti indokok alapján nem ért egyet a kérelmező által a szakirányú végzettség értelmezésével kapcsolatban.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelme az alábbiak szerint megalapozatlan.
A Kbt. 26. § (2) bekezdés második fordulata szerint az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a részletes szerződési feltételeket tartalmazó dokumentációban (a továbbiakban: dokumentáció) meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése kimondja, hogy az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére.
A fent ismertetett két jogszabályhely alapvetően megadja az ajánlatkérő és az ajánlattevők lehetőségeinek kereteit az ajánlat elkészítése és azok értéklelése körében, valamint ezen rendelkezések hivatottak biztosítani a törvényben rögzített alapelvek érvényesülését is.
Ez jelenti egyrészt azt, hogy ajánlatkérő az általa előre a felhívásban, dokumentációban meghatározott feltételektől később már jogszerűen nem térhet el, azt nem bővítheti, illetve nem szűkítheti.
Az ajánlattevők számára pedig egyértelműen meghatározza, hogy az ajánlat elkészítése során minden körülmények között a felhívás és a dokumentáció követelményeire (legyenek azok akár formaiak, akár tartalmiak) kell tekintettel lenni. Ajánlattevőknek a felhívás, dokumentáció feltételeit el kell fogadniuk, azt be kell tartaniuk, amennyiben a felhívás (dokumentáció) bármely feltételét jogsértőnek tartják, úgy azt a törvényben meghatározott szabályok betartása mellett kifogásolhatják. Ajánlattevők azonban nem tehetik meg, hogy ajánlatukban a felhívás (dokumentáció) feltételeit megváltoztassák, átértelmezzék, módosítsák, tehát bármely változtatást hajtsanak végre benne, mert ez nem megengedett ajánlattevők részére és az előírt feltételek teljesítésének elmulasztása, illetve nem megfelelő teljesítése a törvény rendelkezései szerinti jogkövetkezményekkel járnak [Kbt. 52. § (2) bekezdés, 53. § (1) bekezdés, 44. § (8) bekezdés].
Jelen ügyben ajánlatkérő a felhívás 11. a) és 11. b) pontjában egyértelműen megfogalmazta, hogy ajánlattevőknek a telekommunikációs szolgáltatás körében teljesített forgalmi adataira kell nyilatkozni és ezzel összefüggően az e körben el nem ért 500 millió Ft árbevétel eredményezi az alkalmatlanságot. Ajánlatkérő a dokumentáció II. fejezet 1. pontjában kifejezetten rögzítette, hogy a nem kielégítő információk következménye az ajánlat visszautasítása lehet.
A kérelmező a beadott ajánlatában maga is kifejti, hogy nem tudja megbontani tevékenységét informatikai és telekommunikációs tevékenységre, így ehelyett információtechnológiai tevékenységét mutatja be. Az információtechnológia terület tartalmazza a hagyományos értelembe vett telekommunikációs területet is (kérelmező ajánlata 3. oldal). Ezt követően kérelmező több oldalon keresztül fejti ki, hogy miért tér el az ajánlatkérő által meghatározott telekommunikációs tevékenység bemutatásától és miért tartja indokoltnak helyette az információtechnológia területét ismertetni.
Ennek megfelelően kérelmező ajánlatában forgalmi adatokat az információtechnológia tevékenységre adja meg.
A fentiek alapján megállapítható, hogy a kérelmező nem a felhívásban elvárt tartalommal adta meg forgalmi adatait, e körben nem teljesítette ajánlatkérő elvárását és az ajánlat ezen hiányossága - tekintettel a hiánypótlás kizárására is - nem volt kiküszöbölhető a közbeszerzési eljárásban, így ajánlatkérőnek a törvényben meghatározott jogkövetkezményt alkalmaznia kellett.
A Kbt. 52. § (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek.
Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A kérelmező ajánlata a Döntőbizottság álláspontja szerint sem felelt meg a forgalmi adatokra vonatkozó nyilatkozat tekintetében az ajánlatkérő felhívásában előírtaknak, így ajánlatkérő döntése - amellyel ezen okra érvénytelenséget alapít - jogszerű és kérelmező által alappal nem kifogásolható.
Az érvénytelen ajánlat pedig a Kbt. 53. § (2) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás további szakaszában nem vehet részt.
Másodsorban a Döntőbizottság megvizsgálta, hogy ajánlatkérő a felhívás 11. b) pont 9. francia bekezdésében meghatározott "a minőségirányításért felelős vezető nem rendelkezik szakirányú állami felsőfokú végzettséggel" alkalmatlansági szempontot megfelelően vizsgálta-e a közbeszerzési eljárásban.
A Döntőbizottság az ajánlatok áttanulmányozását követően megállapította, hogy valamennyi ajánlatban a minőségirányításért felelős vezető rendelkezett szakirányú, a beszerzés tárgyával összefüggő műszaki felsőfokú végzettséggel, így ajánlattevők teljesítették ajánlatkérő elvárását e körben.
A Döntőbizottság nem fogadta el a kérelmező értelmezését a szakirányú felsőfokú végzettség tekintetében. Az ajánlati felhívás hivatkozott 11. b) pont 9. francia bekezdésben ajánlatkérő nem a minőségbiztosítási szakirányú felsőfokú végzettséget fogalmazta meg elvárásként, ajánlatkérő feltétele helyesen akként értelmezhető a Döntőbizottság álláspontja szerint, hogy az ajánlattevőknek olyan minőségirányításért felelős személyt kellett megjelölni az ajánlatban, aki olyan felsőfokú végzettséggel rendelkezik, amely a beszerzés tárgyaként meghatározott feladat szerinti felsőfokú végzettséggel rendelkezik, ezen túl további elvárás (mint például a minőségirányítási felsőfokú végzettség) kizárási feltételként nem került meghatározásra.
A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság megítélése szerint ajánlatkérő helyesen alkalmazta a felhívás 11. b) pont 9. francia bekezdését akkor, amikor valamennyi ajánlattevő esetében megfelelőnek fogadta el az ajánlatban megjelölt minőségirányításért felelős vezetők végzettségét, és így jogszerűen döntött amikor erre nem alapított alkalmatlanságot egyik ajánlattevő esetében sem.
Tekintettel arra, hogy ajánlatkérő eljárást lezáró döntése a kérelmező által sérelmezett szempontok szerint nem volt jogsértő, a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) alapján a megalapozatlan jogorvoslati kérelmeket elutasította.
A költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján döntött.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. február 10.
Dr. Sárkány Izolda s. k., Fábián Péter s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Csitkei Mária s. k.,
közbeszerzési biztos
