KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (2035)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.40/12/2003.
Tárgy: a Dagent Kft. jogorvoslati kérelme a Budapesti Rendőr-főkapitányság Gazdasági Szervek közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a DAGENT Kft. (1013 Budapest, Attila út 63., képviseli: dr. Gortvay István ügyvéd, 1053 Budapest, Veres Pálné u. 10., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet a Budapesti Rendőr-főkapitányság Gazdasági Szervek (1139 Budapest, Teve u. 4-6., a továbbiakban: ajánlatkérő) "A Budapesti Rendőr-főkapitányság 4500 db számítástechnikai eszközének garanciaidőn túli karbantartása, javítása. Ajánlatkérő fenntartja a jogot a fenti mennyiség ±30%-kal történő változtatására a szerződéskötés folyamán" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja.
A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő nyílt eljárást hirdetett meg a fenti tárgyban a Közbeszerzési Értesítő 2002. november 11-i számában 9151/2002 szám alatt.
Az ajánlati felhívás 3. c) pontja szerint részajánlat megtételére nem volt lehetőség, míg a 14. pont szerint többváltozatú ajánlat tételét az ajánlatkérő megengedte azzal a feltétellel, hogy a különböző változatoknak jól elkülöníthetőeknek kell lenniük.
A felhívás 11. a) pontjában az ajánlatkérő meghatározta a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolására kért adatokat és tényeket, a 11. b) pontban pedig az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjait.
A 13. pont szerint az ajánlatok elbírálásának szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat bírálati szempont a következő részszempontokkal és súlyszámokkal: ajánlati ár (0,3), ártartás (0,2), reagálási idő, (0,2) csereeszközök biztosításának ideje (0,2), elvégzett munka garanciális ideje (0,1).
A pontszámok a dokumentáció szerint 1-100-ig terjednek. A bírálati módszer: a legkedvezőbb ajánlat a maximális pontot kapja, a többi matematikai aránypárral kiszámított pontszámot kap oly módon, hogy a legkedvezőbb ajánlathoz viszonyított aránya megegyezik pontszámának a maximális pontszámhoz viszonyított arányával.
Az ajánlatkérő dokumentációt bocsátott rendelkezésre, melynek megvétele kötelező volt. A dokumentáció tartalmazta az ajánlati felhívást, az útmutatót, a szerződéskötés szempontjait és a szerződés feltételeit, a műszaki leírást, valamint a kitöltendő mellékleteket.
A dokumentáció útmutatójának 4.7 pontja szerint (kereskedelmi ajánlat) az ajánlati ár megadása keretében az ajánlattevőknek nettó és bruttó havi karbantartási díjat kell megadni. Az ajánlattevőknek a nettó és bruttó kiszállási és óradíjat a javításra vonatkozóan is meg kellett adni, a figyelembe vehető mennyiség: 10 kiszállás/hó, 25 munkaóra/hó.
A dokumentáció szerződéskötés szempontjai és a szerződés feltételei című részének, az árakra vonatkozó 14. pontjának 1. alpontja szerint a karbantartási átalányt Ft/hó és áfa meghatározásával kell megadni. A karbantartási átalány tartalmazza az alábbi költségeket: rezsianyagköltség, karbantartási utasításban szereplő teljes segédanyagköltség, karbantartás esetén kiszállási költség, 5000 Ft egységár alatti alkatrészek költsége.
Az árakra vonatkozó 14. pont szerint a szolgáltatások térítési díja a következők: karbantartási átalány, mely tartalmazza a rezsianyagköltséget, a karbantartási utasításban szereplő teljes segédanyagköltséget, karbantartás esetén kiszállási költséget.
Az eseti megrendelések keretében a vállalkozót megilleti kiszállási díj, javítási díj és alkatrészköltség.
A 16. pont egyéb információk tartalmazta, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 40. § (3) bekezdés a) pontja alapján műszaki leírást ad, az ajánlattevőnek külön nyilatkozatban vállalnia kell a dokumentáció részét képező szerződéstervezet elfogadását, e nélkül az ajánlat érvénytelen.
A dokumentációt a kérelmező 2002. november 22-én vásárolta meg.
2002. december 14-én konzultáció volt, a feltett kérdéseket ajánlatkérő megválaszolta. A dokumentáció 4.7 pontjával kapcsolatosan az ajánlati ár pontos meghatározására irányuló kérdés hangzott el. Az ajánlatkérő válaszában közölte, hogy az egy irányszám, az ajánlatban 1 havi karbantartást kell megadni. Az értékelésnél ez az összeg, 10-szer a kiszállási díj és 25-ször javítási munkaóra kerül figyelembe vételre.
A 2002. december 27-i ajánlattételi határidőben 15 ajánlatot nyújtottak be, így a kérelmező, a Nádor Rendszerház Kft., a Duna Elektronika Kft., a Minor Rendszerház Rt., a Getronics (Magyarország) Kft., a . Montana Információtechnikai és Kommunikációs Rt., az Eurotel-21 Távközlési és Informatikai Szolgáltató Kft., a Bull Magyarország Kft., az A.I.D.A. Kereskedelmi Kft., a KVENTA Kft., az EURO ONE Számítástechnikai Rt., a Robohardware Kft., az Albacomp Rt., a MÁV Informatika Kft., és a Siemens Termelő, Szolgáltató és Kereskedelmi Rt.
Ismertetésre kerültek az ajánlati árak, (a karbantartási díj, a kiszállási díj és az óradíj), valamint a teljesítési határidő.
Az ajánlatkérő 2003. január 2-án 9-ei határidővel 5 ajánlattevőt hiánypótlásra szólított fel. Két ajánlattevőtől felvilágosítást kért a Kbt. 57. § (1) bekezdése alapján.
A Kbt. 57. § (2) bekezdése alapján az ajánlatkérő magyarázatot kért a kirívóan alacsony ellenszolgáltatás miatt a kérelmezőtől a havi karbantartási díj, a nyertes cégtől a havi karbantartási díj, javítási óradíj, valamint a Montana Rt.-től a kiszállási díj vonatkozásában, melyekre a magyarázatot az érintettek megadták.
A Getronics (Magyarország) Kft. magyarázatában előadta, hogy hasonló nagyságrendű karbantartási és javítási szerződések esetén a cég gyakorlata az, hogy külön kiszállási díj és javítási óradíj helyett eseti javítási díjat számol fel, amely magában foglalja a kiszállás és helyszíni munkavégzés költségét függetlenül a ténylegesen megtett úttól és a ténylegesen a helyszínen eltöltött időtől. Az ajánlatukban szereplő kiszállási díj foglalja magában ezt az eseti díjat, és emiatt szerepel a javítási óradíj megadásánál a lehető legminimálisabb összeg. A több évre visszamenő tapasztalataik alapján jól becsülhetően előre tudják kalkulálni a várható hibajelentések számát. Az eseti díjat olyan formában számították ki, hogy az kellő fedezetet nyújtson az eseti javítási tevékenységen túlmenően a karbantartási feladatok ellátásra is. Ez magyarázza a karbantartási átalánydíj minimális értékét. A díjtételek megadásakor figyelembe vették, hogy az ajánlatkérő a karbantartásra és az eseti javítási tevékenységre kizárólagosan a pályázat nyertesét fogja igénybe venni, valamint nem kíván más szolgáltatót is megbízni.
Az ajánlatkérő az érvénytelen ajánlatot tevőkről 2003. január 16-án faxon értesítést küldött az ajánlattevőknek, 2003. január 17-én az érvénytelenné nyilvánítás indokairól is értesítést küldött az érintett ajánlattevőknek.
Az ajánlatkérő az Aida Kft.-t, az Euroonet Rt.-t és a Minor Rt. ajánlatát érvénytelenné nyilvánította, a nyertesként a Getronics Kft. ajánlatát hirdette ki, a nyertest követő legkedvezőbb ajánlattevő a kérelmező. Az eredményhirdetés halasztott időpontban, 2003. január 17-én történt.
A kérelmező 2003. január 28-án terjesztette elő jogorvoslati kérelmét, kérte a jogsértés megállapítását, az eljárást lezáró döntés megsemmisítését, ideiglenes intézkedésként a szerződéskötés megtiltását a Kbt. 24. §, 55. § (6) bekezdés és 59. § (1) bekezdés, továbbá az 57. § (2) bekezdésének sérelmére hivatkozva. Kérelme indokaként előadta, hogy az ajánlati felhívás jogsértő számítási metódust tartalmaz, mely alapján az ajánlatok az árak vonatkozásában nem összehasonlíthatóak.
Álláspontja szerint a havi elszámolható kiszállási esetek számát maximalizálni kellett volna, ennek hiányában a nyertes ajánlattevő havi több millió Ft díjtételt hozhat össze annak ellenére, hogy a karbantartási díj és óradíj tétele rendkívül alacsony. Az árra vonatkozó bírálati részszempont dokumentáció szerinti felosztása a Kbt. 24. §-ban foglalt alapelvekbe ütközik.
Az ajánlatkérő az ajánlatok értékelés során megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdését és 59. § (1) bekezdését, mivel a fentiek szerint a nyertes ajánlattevő díjazásra vonatkozó számai összehasonlíthatatlanok a többi ajánlattevő díj tételével.
Az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 57. § (2) bekezdését is, mert a nyertes ajánlattevő kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlata esetén a teljes díjtételre kellett volna rákérdeznie, nem pedig csak a karbantartási és óradíjra.
Az ajánlatkérő érdemi észrevételt terjesztett elő, melyben kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását annak elkésettségére és megalapozatlan voltára hivatkozva. Álláspontja szerint az eljárás során végig betartotta a Kbt. 24. §-ban foglalt alapelvi követelményeket. A kérelmező nem állította, hogy a nyertes ajánlat érvénytelen lenne, csak az ajánlatkérő értékelési tevékenységét minősíti jogsértőnek.
Az ajánlati ár összetételének meghatározása az elmúlt időszak valós adatain alapul, és a konzultáción az ajánlatkérő kifejtette, hogy a kiszállási díjjal kapcsolatos 25 munkaóra, valamint 10 kiszállás/hó adat átlagértékek, melyek a valós felhasználás 1 hónapra vetített értékét tartalmazzák. A kérelmezőnek a kiszállási díj korlátlan mértékű érvényesítésére vonatkozó állítása alaptalan, mivel a szerződésre ellenőrzési jogköre van az Állami Számvevőszéknek és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnak is. Az értékelés az ajánlatok érvényességi, alkalmassági vizsgálatát követően a Kbt. 55. § (6) bekezdésének megfelelő volt. A nyertes ajánlattevőnél külön vizsgálták a kereskedelmi ajánlat tényleges műszaki tartalmát az alacsony mértékű ellenszolgáltatás és a szokatlan összetétel ellenére, de megállapítható volt, hogy a nyertes ajánlattevő ezen az áron vállalja mindazokat a tevékenységeket, melyet az ajánlatkérő a dokumentációban előírt. A nyertes ajánlattevő nem csak az ár részszempont, hanem a többi 4 bírálati részszempont vonatkozásában is a legkedvezőbb ajánlatot tette.
A Kbt. 57. § (2) bekezdése sem sérült, mivel az adott ár nagysága arányos az összetevők nagyságával, így az összetevőkre történt ajánlatkérői rákérdezés kapcsán az ár nagyságára is választ kapott az ajánlatkérő. Annak vizsgálata, hogy az ár hogyan viszonyul a piacon szokásos árakhoz nem tartozik az ajánlatkérő kompetenciájába, amennyiben az ajánlat érvényes, akkor azt az ajánlatkérőnek értékelnie kellett. Az értékelés során pedig a Kbt. 59. § (1) bekezdése alapján a nyertes ajánlattevő ajánlata volt a legkedvezőbb.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem hozott, mert annak törvényi előfeltételei nem álltak fenn.
A Döntőbizottság az eljárás iratai a felek írásbeli és szóbeli nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem részben elkésett, részben megalapozatlan.
A Kbt. 79. § (7) bekezdés első és második fordulata szerint az eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított kilencven napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni, illetve e határidőn belül indítható meg hivatalból az (5) vagy a (6) bekezdés szerint. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
A Kbt. 79. § (8) bekezdés a) pontja szerint a (7) bekezdés szerinti határidő lejártának kiszámításakor a jogsértő esemény bekövetkezésének kell tekinteni, jogellenes tartalmú felhívás, illetőleg dokumentáció esetén az ajánlattételi, illetve részvételi jelentkezési határidő lejártát.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelmének azon része, mely azt kifogásolta, hogy a felhívás, illetve dokumentáció jogsértő módon határozta meg az ajánlati ár elemeit elkésett, mivel a kérelmező a dokumentációt 2002. november 22-én megvásárolta, melynek részét képezte az ajánlati felhívás is. A kérelmező tehát a dokumentáció megvételétől tudomással bírt az ajánlati ár megadására vonatkozó ajánlatkérői előírásokról. A kérelmező ehhez az időponthoz képest, de az ajánlattételi határidő 2002. december 27-i időpontjához képest is a jogvesztő 15 napon túl terjesztette elő jogorvoslati kérelmét 2003. január 28-án.
A Döntőbizottság nem osztotta a kérelmező álláspontját, hogy az ajánlatok értékelésének ismeretében az eredményhirdetés időpontjától vált számára ismeretessé az ajánlatkérőnek az ajánlati ár meghatározására vonatkozó jogsértő eljárása, illetve az ajánlati felhívás és a dokumentáció jogsértő tartalma. A jogvesztő határidő számításánál ugyanis a Kbt. a tudomásulvétel időpontját a közbeszerzési eljárás egyes szakaszaihoz kapcsolja. Ehhez képest a közbeszerzési eljárás megindításakor hirdetménnyel közzétett ajánlati felhívás, illetve a kérelmező által megvásárolt dokumentáció tartalmával kapcsolatos kifogások az eljárás későbbi szakaszához már nem kapcsolhatóak, mert azok tartalmának a Kbt. szabályaival való összevetését a kérelmezőnek haladéktalanul meg kell tennie.
A Döntőbizottság ezt követően vizsgálta a kérelmezőnek az ajánlati ár vonatkozásában az ajánlatok értékelésével kapcsolatos kérelmét és megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem e vonatkozásában is megalapozatlan.
Az ajánlatkérő az ajánlati felhívás és dokumentáció előírásainak megfelelően végezte el az ajánlatok értékelését és mindegyik ajánlattevőnek lehetősége volt, hogy előzetes gazdasági kalkulációja alapján az ajánlati ár bármely összetevőjére tegye a hangsúlyt. E vonatkozásban sem a verseny tisztasága, sem pedig az esélyegyenlőség alapelve nem sérült. Az ajánlattevőknek ugyan az ajánlati ár mindhárom összetevőjére nyilatkozniuk kellett, hogy ajánlatuk érvényesnek minősüljön, de az a tény, hogy az ár egyes összetevőire az átlagos piaci szolgáltatási díj mértékekhez képest jóval alacsonyabb ajánlatot tettek, nem ütközik a Kbt. szabályaiba, amennyiben a Kbt. 57. § (2) bekezdése alapján a kirívóan alacsony ellenszolgáltatásra a magyarázatot megadják. A kérelmező vonatkozásában is az ajánlatkérő magyarázatot kért a havi karbantartási díj vonatkozásában, mivel a kérelmező az ajánlati ár ezen összetevőjére kívánta a hangsúlyt helyezni. A kérelmező is a havi karbantartási díj vonatkozásában annak alacsony mértéke indokaként az általa nyújtott hasonló volumenű szolgáltatásai alapján előzetesen kalkulált adataira hivatkozott, akár csak a nyertes ajánlattevő.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli úgy, hogy a legjobb ajánlati tartalmi elemre a maximális, a többi ajánlat ugyanazon részszempont szerinti tartalmi elemére pedig a 34. § (3) bekezdésének d) pontja alapján a felhívásban meghatározott módszerrel számolt pontszámot adja. Majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az értékelési folyamatban az 59. § (2)-(3) bekezdéseiben foglaltakat is érvényesíteni kell. Az az ajánlat az összességében a legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb, vagy amelyet az egyenértékű (azonos összpontszámú) ajánlatok közül a 35. § (1) bekezdése vagy az 59. § (4)-(5) bekezdései alapján előnyben kell részesíteni.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése szerint az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével vagy - visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta - az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személlyel kötheti meg a szerződést.
Az ajánlatkérői értékelés alapját a felhívás és a dokumentáció szerint az ajánlati ár összege képezte, nem pedig annak egyes összetevői. Az ajánlatkérő tehát nem sértette sem a Kbt. 55. § (6) bekezdését, sem pedig a Kbt. 59. § (1) bekezdését, mikor az érvényes ajánlatok közül az ajánlati ár részszempont értékelés során a legalacsonyabb ajánlati ár kapta a legmagasabb pontszámot, figyelembe véve mindegyik árösszetevőt.
Az ajánlatkérő az ajánlati ár részszempont vonatkozásában a legjobb ajánlati tartalmi elemre, azaz a legalacsonyabb árra adta a legmagasabb pontszámot, míg a többi ajánlati ár értékelésére matematikai arányosság alapján került sor és az egyes részszempontok értékelését követően az összességében legkedvezőbb ajánlatot a Getronics Kft. tette.
A Döntőbizottság nem osztotta a kérelmező álláspontját, hogy a havi kiszállási esetek maximálása biztosította volna csak az ajánlati árak összehasonlítását, mivel a szolgáltatási szükséglet előre pontosan nem meghatározható a meghibásodások számának esetleges volta miatt. Az ajánlatkérő megadta a dokumentáció Útmutató 4.7 pontjában az eseti megrendelésekre vonatkozó átlagadatot, és ennél elvileg nemcsak több, hanem kevesebb alkalom is lehet a javítási tényleges szükséglet függvényében. A beszerzés tárgyát képező vállalkozási szerződés teljesítése során pedig az arra jogosult ellenőrző szervek feladata a kérelmező által utalt esetleges indokolatlan számlázási gyakorlat kizárása.
A Döntőbizottság nem tartotta megalapozottnak a kérelmezőnek az ajánlatkérő által az eljárás során a Kbt. 57. § (2) bekezdése alkalmazásával kapcsolatos kérelmi elemét sem.
A Kbt. 57. § (2) bekezdése szerint ha az ajánlat kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz, az ajánlatkérőnek írásban kell magyarázatot kérnie.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérőnek csak a kirívóan alacsony ellenszolgáltatás vonatkozásában van törvényi kötelezettsége magyarázatot kérnie, melyet mindegyik érintett ajánlattevő vonatkozásában megtett. Mivel a nyertes ajánlattevő vonatkozásában az ajánlati ár összetevői közül a karbantartási díj és az óradíj minősült kirívóan alacsony mértékűnek, míg a kiszállási díj éppen fordítva a többi ajánlathoz képest jóval magasabb volt, ezért ez nem képezhette a magyarázat tárgyát. A nyertes ajánlattevő a magyarázatában nem módosította ajánlatát, hanem a szolgáltatói gyakorlatát ismertette és ezzel kapcsolatban használta az eseti javítási díj kategóriáját.
Mindezekre tekintettel a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján a részben elkésett, részben megalapozatlan kérelmet elutasította.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján a költségek viseléséről a rendelkező részben foglaltak szerint határozott, tekintettel arra, hogy jogsértés nem került megállapításra.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. február 27.
Dr. Csanádi Péter s. k., Fábián Péter s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
