KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (2107)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.784/19/2002.
Tárgy: a Somogyi és Társa Kft. és a Strabag Kft. jogorvoslati kérelme Mór Város Önkormányzatának közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Somogyi és Társa Építő és Szolgáltató Kft. (6000 Kecskemét, Tatársor 6., a továbbiakban: I. r. kérelmező), valamint a Strabag Építő Kft. (1135 Budapest, Szegedi út 35-37., képviseli: dr. Rampasek Béla ügyvéd, 9021 Győr, Árpád u. 17., a továbbiakban: II. r. kérelmező) kérelmének, melyeket Mór Város Önkormányzata (8060 Mór, Szent István tér 6., képviseli: dr. Istvánfalviné dr. Szíjártó Lilla ügyvéd, 8000 Székesfehérvár, dr. Koch L. u. 14. I/3., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Mór, József Attila utca és környéke, valamint Kossuth Lajos utca és környéke szennyvízcsatornázása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtottak be, a Döntőbizottság az I. r. kérelmező vonatkozásában részben, a II. r. kérelmező vonatkozásában egészében helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló - többször módosított - 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) a 34. § (4) bekezdésének a), c), d) pontjait, 55. § (6) bekezdését, 57. § (1) bekezdését, továbbá a 61. § (1) bekezdését, ezért a Döntőbizottság az ajánlatkérő ajánlati felhívását és az azt követő döntéseit megsemmisíti. Az ajánlatkérővel szemben 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint, míg Kóczán János városüzemeltetési igazgatóval szemben 100 000 Ft, azaz egyszázezer forint bírságot szab ki, egyebekben a I. r. kérelmező kérelmét elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi továbbá az ajánlatkérőt, valamint Kóczán János városüzemeltetési igazgatót, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MÁK 10032000-01720361-00000000 számú bankszámlájára fizesse be.
A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy az I. r. kérelmező részére 150 000 Ft-150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer-egyszázötvenezer forint és II. r. kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő nyílt előminősítési eljárást hirdetett a fenti tárgyban a Közbeszerzési Értesítő 2002. szeptember 18-i számában.
Ajánlatkérő részvételi felhívása szerint a beszerzés tárgya és mennyisége a következő volt:
A megépítendő létesítmény főbb műszaki paraméterei:
- gravitációs szennyvízcsatorna KG-PVC 10 743 m
- bekötőcsatorna (690 db) KG-PVC 5 831 m
- nyomás alatti szennyvízcsatorna KM-PVC 50 m
- szennyvízátemelő 1 db
- házi kis teljesítményű átemelő 15 db
Úthelyreállítások dokumentáció szerint.
A teljesítés határideje 2004. szeptember 30., az ajánlatkérő korábbi teljesítést elfogadott. A felhívás 12. pontjában az ajánlatkérő közölte, hogy hiánypótlást biztosít.
A részvételi felhívásban az ajánlatkérő meghatározta a részvételi jelentkezések elkészítésének feltételeit, az alkalmasság vizsgálatának módját. A jelentkezés 2002. október 14-i határidejéig 18 részvételi jelentkezés érkezett, közöttük a kérelmezőké is. Hiánypótlást követően ajánlatkérő döntésre kijelölt bizottsága értékelte a részvételi jelentkezéseket, majd a döntését 2002. október 24-én ki is hirdette. Eszerint egy kivételével valamennyi jelentkezőt alkalmasnak minősített. Az ajánlati felhívást 2002. november 4-én küldte meg az ajánlattevőknek, közöttük a kérelmezőknek is.
Az ajánlati felhívás tartalma a következő volt:
Az ajánlati felhívás 3. a) pontjában került meghatározásra a beszerzés tárgya és mennyisége, valamint a megépítendő létesítmény főbb műszaki paraméterei.
Ajánlatkérő rész, illetve többváltozatú ajánlatot nem fogadott el. Fizetési feltételként 60 napos fizetési határidőt írt elő. Az ajánlati felhívásban nem rendelkezett a hiánypótlásról.
Az ajánlatkérő a felhívásban az alábbiak szerint határozta meg az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztására szolgáló részszempontokat:
részszempontok súlyszámok
- vállalási határidő 15
- késedelmi kötbér 15,5
alszempontok:
- napi kötbér 4
- maximális kötbér 3
- hibás telesítés 3
- ajánlati ár 15
- fizetési feltételek 16
alszempontok:
- fizetési határidő 4
- számlázási rend 6
- banki garanciavállalás mértéke 15
alszempontok:
- jótállás 3
- szavatosság 2
- jólteljesítési garancia 3
- garanciális visszatartás mértéke 2
- környezetvédelmi megajánlások szintje 10
- kivitelezés folyamán 4
- az elkészült szennyvízcsatorna-hálózatra 6
- műszaki telesítés tartalma 12
- helyi munkaerő alkalmazása 1,5
Adható pontszám alsó és felső határa 1-10.
Az ajánlattételhez dokumentáció is rendelkezésre állt. Ez tartalmazta az ajánlattevők eligazítását szolgáló ajánlatkérői előírásokat, illetve a beszerzés tárgyával kapcsolatos műszaki követelményeket.
A 6.4. pontban ajánlatkérő kifejezetten kérte, hogy csak a dokumentációban előírt műszaki követelményeknek megfelelően készítsék el az ajánlattevők az ajánlatukat.
A 7.1. pontban évekre lebontva írta elő a rendelkezésére álló pénzügyi fedezet megoszlását.
A 10.1. pontban rögzítette, hogy az ajánlattételi határidőt követően az ajánlatok módosítása, a hivatalos igazolások pótlása nem lehetséges.
A 16.2. pontban ismét közölte az ajánlatok elbírálására vonatkozó előírásait, itt már az elbírálás "módszerét" is meghatározta az alábbiak szerint: "Alkalmazott számítási módszer: egyszerű arányosítás. Az adott részszemponton belül a legjobb ajánlat kapja a legtöbb pontot, a többi ajánlat pontszáma ehhez viszonyítva arányosítással kerül kiszámításra."
Ugyanitt korlátozta a jótállás és a szavatosság felső értékeit.
A 16.4. pontban a műszaki teljesítés tartalmának értékelésére vonatkozóan az alábbiakat írta elő:
"Az ajánlatkérő jelen pontnál is nyomatékosan felhívja az ajánlattevők figyelmét, hogy a műszaki megajánlások körében a konkrét megvalósítás lépéseit, annak fázisait fogja értékelni, annak hatását az épített és a természeti környezetre, valamint az építkezés lakossági relációit, továbbá ezek helyzetét a kész, működő építmény vonatkozásában. Magának a tervekben szereplő építménynek a megvalósítása nem jelent értékelési előnyt, az az ajánlat érvényességének feltétele."
A dokumentációnak "Az értékelési szempontok tartalma" c. részében az ajánlatkérő tovább részletezte a tartalmi követelményeket.
Az 1.10. pontban határozott előírást tett arra, hogy a közműépítést követően az utakat a csatolt leírás szerint kell helyreállítani.
A 3. pontban a "Környezetvédelmi megajánlások szintjére" vonatkozóan az alábbi előírást tette:
3.1. Az ajánlatkérő előnyben részesíti azon megajánlásokat, amelyek a beruházás során a települési környezet terhelését, a környezet károsítását kisebb mértékben okozzák.
3.2. Az ajánlatkérő előnyben részesíti továbbá azon ajánlatokat, megajánlásokat, amelyek bizonyíthatóan környezetbarát technológiákat, eljárásokat alkalmaznak, és ezért a környezetvédelmi célok magasabb szintű teljesítését eredményezik.
3.3. Az ajánlatkérő előnyben részesíti azt az ajánlatot, amely az épített és természeti környezet minél nagyobb mértékű rehabilitációját határozza meg.
A dokumentáció 16. oldalán ajánlatkérő a kötbérvállalásokkal kapcsolatos elvárásait közölte, egyúttal a minimálisnak tekintett kötbér mértékeket is meghatározta.
A 6. pontban az ajánlati árral összefüggésben ajánlatkérő kijelentette, hogy az ajánlatban szereplő árnak fix árnak kell lennie, az ajánlattevők "semmilyen formában és semmilyen hivatkozással nem tehetnek változó árat tartalmazó ajánlatot".
A dokumentáció 2. számú melléklete az egyes utcákra vonatkozóan tartalmazta az úthelyreállítás műszaki megoldásait.
Helyszíni konzultációra 2002. november 22-én került sor. Ekkor az ajánlatkérő pontosította az úthelyreállítások rétegrendjeit. Még további kérdések is felmerültek, amelyekre ajánlatkérő írásban válaszolt. Ily módon határozta meg az ajánlattevők számára a munka megvalósításához elnyert állami támogatás nettó összegét, amelytől való 10%-os eltéréshez már indokolási kötelezettséget írt elő.
A 2002. december 11-i határidőre 13 ajánlat érkezett: a kérelmezőn kívül a MÉLYÉPÍTŐ Kft., a KÖZ-VÍZ Kft., a Vértesaljai Vízgazdálkodási Kft., a CONTUR BAU Rt., a Hoffmann Rt., a DÉLVIÉP Kft., az Általános Mélyépítő Kft., a Betonút Rt., az Alterra Kft., a DUVIÉP 2000 Kft., az ÚTÉPPARK Bt. nyújtott be ajánlatot.
Az ajánlatok érdemi értékelését megelőzően több ajánlattevőtől is különböző tartalmú nyilatkozatokat kért az ajánlatkérő megbízottja: az ajánlati árral összefüggésben a CONTUR BAU Rt.-től, a Betonút Rt.-től, a DÉLVIÉP Kft.-től és az Általános Mélyépítő Kft.-től, egyéb szerződési feltételekkel összefüggésben az I. r. kérelmezőtől, az Alterra Kft.-től és az UTÉPPARK Bt.-től.
Az eredményhirdetésre 2002. december 30-án került sor. Érvénytelen volt az ajánlatkérő döntése szerint a MÉLYÉPÍTŐ Kft., a Vértesaljai Vízgazdálkodási Kft., a CONTUR BAU Rt., a DUVIÉP 2000 Kft. és az ÚTÉPPARK Bt. ajánlata. A többi ajánlat részt vett az érdemi elbírálásban, az eljárás nyertese az Általános Mélyépítő Kft., a "II. helyezett" pedig a Strabag Kft. lett. A kérelmező a harmadik legmagasabb pontszámot érte el.
Az ajánlatkérő az eredményhirdetésen közölte a résztvevőkkel, hogy több ajánlattevőtől kért nyilatkozatot az ajánlatuk pontosítására. Az ajánlatkérő az "összegzést" a jelenlévőknek az eredményhirdetéskor átadta, a pontszámok indokolását pedig postán küldte meg részükre.
Az I. r. kérelmező 2002. december 23-án terjesztette elő első jogorvoslati kérelmét az alábbiak szerint.
Kérte, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg a jogsértést, hívja fel ajánlatkérőt a Kbt. szabályainak megfelelő eljárásra, marasztalja a jogsértőt a költségekben, alkalmazzon ideiglenes intézkedést.
Kérelme indokaként előadta, hogy az ajánlatkérő az elbírálási részszempontokat nem a Kbt. 34. § (4) bekezdés c) pontjának megfelelően határozta meg, ugyanis a "környezetvédelmi megajánlások szintje" részszempont vonatkozásában nem mennyiségi, illetve minőségi tényezőkön alapuló értékelést kívánt végezni. Megsértette ajánlatkérő a Kbt. 34. § (4) bekezdés e) pontját is, mert a részszempontokon belül általa meghatározott alszempontok súlyszámait törvénysértően állapította meg. Az alszempontokhoz tartozó súlyszámok összegének a kérelmező álláspontja szerint meg kellene egyeznie a részszempont súlyszámával. Az ajánlatkérő nem a Kbt. 43. § (4)-(5) bekezdésének megfelelően biztosította a hiánypótlást sem, ugyanis a kérelmező számára lehetővé tett hiánypótlásról nem tájékoztatta a többi ajánlattevőt, illetve a többiek számára nem tette lehetővé azonos feltételekkel a hiánypótlást.
Fentiek alapján sérültek a Kbt. 24. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott alapelvek is. A jogsértésekről való tudomásszerzés időpontjaként 2002. december 11-ét jelölte meg, hivatkozással a Kbt. 79. § (8) bekezdés a) pontjára.
Az I. r. kérelmező második jogorvoslati kérelmét 2003. január 3-án terjesztette elő, melyben kérte, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg a jogsértést, semmisítse meg ajánlatkérő eljárást lezáró döntését, marasztalja a jogsértőt a költségekben, alkalmazzon ideiglenes intézkedést és tartson tárgyalást.
A jogorvoslati kérelem indokaként előadta, hogy az ajánlatkérő eljárást lezáró döntése jogsértő, mert olyan ajánlattevőt hirdetett ki nyertesként, valamint második helyezettként, akinek az ajánlata érvénytelen volt. Amennyiben érvényesek voltak ezek az ajánlatok, abban az esetben pedig a kérelmező ajánlata volt az összességében legelőnyösebb. A nyertes ajánlat érvénytelenségét az a tény alapozza meg, hogy az abban vállalt ellenszolgáltatás kirívóan alacsonynak minősül a dokumentáció előírása alapján, azonban arra vonatkozóan indoklást nem kért az ajánlatkérő, tehát az ajánlat nem felelt meg a dokumentációban foglaltaknak. A második helyezettként kihirdetett Strabag Kft. ajánlata pedig azért érvénytelen, mert a felhívásban az utak helyreállításánál kért kétrétegű zúzottkő-terítés helyett, egyrétegű, 4 + 1 cm vastagságú aszfaltszőnyeget ajánlott, így szintén nem felelt meg a dokumentációban közölt feltételeknek. További érvénytelenségi ok a Strabag Kft. esetében, hogy nem fix árat ajánlott meg - ahogy azt az ajánlatkérő előírta -, hanem jelezte, hogy bizonyos körülmények mellett eltekint az 5% tartalékkerettől.
Az ajánlatok pontozásos értékelése során az ajánlatkérő nem a felhívásban meghatározott számítási módszert követte, a legjobb ajánlati tartalmi elemre több szempontnál sem osztotta ki a maximális 10-es pontszámot, volt, ahol kerekítette az értékeket, míg máshol tizedes pontossággal számolt, tehát a módszer sem volt azonos. Az alszempontok értékelésénél sem alkalmazta a megadott ponthatárokat, illetve nem alkalmazta az előzetesen meghatározott súlyszámokat. A helyi munkaerő alkalmazásának értékelése során a legjobb tartalmi elemre is csak 8 pontot adott a maximálisan adható 10 helyett.
Tévesen értékelt az ajánlatkérő a "környezetvédelmi megajánlások" részszempont körében is, mert a kérelmező esetében nem vette figyelembe az általa vállalt oktatást. A "műszaki teljesítés tartalma" részszempontnál ajánlatkérő jogsértően vette figyelembe a rövid teljesítési határidőt, ugyanis a határidő külön részszempont volt, és ugyanazon tartalmi elemet nem szabad többször értékelni. Ugyanezen részszempontnál az ajánlatkérő figyelmen kívül hagyta a kérelmezőnek több vállalását is, így a lakosság tájékoztatását, a tisztítóaknák anyagminőségét, a sérült fák pótlását, továbbá azt, hogy a kivitelezés előtt fényképes, videofilmes állapotfelvételt, heti koordinációs értekezletet, a közműfeltárást, a keresztezett közműhely rögzítését elvégzi, és a mezőgazdaságilag művelt területen történő vezetékfektetés ütemezése során a termeléskiesésből eredő bevételkiesés csökkentésére törekszik. Álláspontja szerint az általa jogszerűnek vélt pontozással az ő ajánlata érhette volna el a legmagasabb összes pontszámot, azaz nyertes lett volna.
Az ajánlatkérő állítását tételesen cáfolta arra vonatkozóan, hogy a számlázási rend bírálati alszempont vonatkozásában, a pontszámok meghatározásánál az érvénytelen ajánlatok figyelembevétele miatt nem került kiosztásra a minimumpontszám. A számlázási rend részszempontnál bizonyítottan, a környezetvédelmi megajánlásoknál, a műszaki tartalomnál és a helyi munkaerő vállalásnál feltételezhetően az értékelést a legjobb ajánlathoz való arányosítással végezték az ajánlati felhívásnak megfelelően, de a többi résszempontnál ettől eltérően az egyenes arányosítás módszerével történt az értékelés.
Az ajánlatkérő az eredményhirdetéskor sem tartotta be a törvényi követelményeket, mert nem indokolta meg az egyes ajánlattevők számára adott pontszámokat, ezt csak később, az írásbeli összegzésben teljesítette.
A II. r. kérelmező 2003. január 10-én terjesztette elő (hiánypótlással kiegészített) jogorvoslati kérelmét, melyben kérte, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg a jogsértést, semmisítse meg ajánlatkérő eljárást lezáró döntését, marasztalja a jogsértőt a költségekben, alkalmazzon ideiglenes intézkedést és tartson tárgyalást.
Kérelme indokaként előadta, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdését azzal, hogy a "számlázási rend" vonatkozásában kérelmező kedvezőbb ajánlatára (két számlázás) kevesebb (4) pontot adott a nyertes kedvezőtlenebb (három db számla) ajánlatára adott pontszámnál (5). Az így keletkezett pontszámkülönbség okozta, hogy a kérelmező egyébként összességében kedvezőbb ajánlata kevesebb összes pontszámot ért el, mint a nyertes ajánlata. Ha a jogsértés nem történik meg, akkor a kérelmező lett volna a nyertes.
Az ajánlatkérő észrevételt tett az I. r. kérelmező mindkét jogorvoslati kérelmére az alábbiak szerint.
Az első jogorvoslati kérelem vonatkozásában előadta, hogy álláspontja szerint a jogorvoslati kérelemnek a felhívással és dokumentációval kapcsolatos részei elkésettek, ugyanis a kifogásolt előírásokról a kérelmező az ajánlati dokumentáció átvételekor, 2002. november 5-én értesült. Az elbírálási szempont értékelése minden részszempont vonatkozásában mennyiségileg és minőségileg értékelhető vállalások alapján történt, aki több és nagyobb fajsúlyú megajánlást tett, az magasabb pontszámot kapott. Az alszempontok súlyszámaival kapcsolatosan feltételezi, hogy a kérelmező tévesen értelmezte a dokumentációban előírtakat. Az alszempontoknál zárójelben meghatározott értékek ugyanis a maximálisan adható 10 pont felbontására vonatkoznak, a súlyszám pedig a részszempontnál megjelölttel azonos. A kérelmező tévedésben van, amikor a hiánypótlás körében hivatkozik jogsértésre, hiánypótlás ugyanis nem történt, azt kizárta a felhívásban. Az ajánlat "pontosításáról" volt szó a Kbt. 57. § (1) bekezdése alapján több ajánlattevő felé. Elismerte, hogy erről a többi ajánlattevőt nem értesítette, a tájékoztatást az eredményhirdetéskor pótolta.
A második jogorvoslati kérelem vonatkozásában előadta, hogy az ajánlatkérő minden olyan ajánlattevőtől magyarázatot kért, aki árajánlatát az állami támogatás összegétől 10% vagy több mint 10%-os eltéréssel tette meg. Ilyen felszólítást küldött 2002. december 17-én a Contur Bau Rt.-nek, a Betonút Rt.-nek, a Délviép Kft.-nek és a későbbi nyertes Általános Mélyépítő Kft.-nek. Ők az indokolást megküldték az ajánlatkérőnek, aki a magyarázatot minden esetben elfogadta. A Kbt. 57. § (1) bekezdése szerint csak a többi ajánlattevő értesítése szükséges, a válaszok megküldése nem előírás, így a kérelmező megalapozatlanul kifogásolja a tájékoztatás hiányát, a fenti ajánlattevők ajánlata nem volt érvénytelen. A Strabag Kft. nem adott többváltozatú ajánlatot vagy opciós ajánlatot. Ajánlatában a kért felületi zárás helyett kedvezőbb minőségű 4 + 1 cm vastagságú aszfaltszőnyeget ajánlott meg. Ez csak minőségi változást jelent, ami nem teszi az ajánlatot érvénytelenné, sőt a "műszaki teljesítés tartalma" értékelési szempontnál kedvezőbb értékelést eredményezett. A Strabag Kft. ajánlatát az sem tette érvénytelenné, hogy az 5% tartalékkeret kezelését oly módon pontosította, hogy attól eltekint, amennyiben a tervező felé a közműtulajdonosok adatszolgáltatása megalapozott volt. Az 5% tartalékkeret arra szolgál, hogy az előre nem látható munkák fedezetét képezze tételes elszámolással, beállítása kötelező volt minden ajánlattevő részéről. Az árak összehasonlítása ezzel a tartalékkerettel együtt történt. Ugyanakkor kedvező az ajánlatkérő számára, ha erről valaki lemond, hiszen a végleges ellenszolgáltatás kevesebb lesz. A Strabag Kft. nem adott tehát változó ajánlati árat, érvényes volt az ajánlata ebben a tekintetben is.
Az ajánlatkérő elismerte, hogy több részszempontnál (ezek a következők: számlázási rend, környezetvédelmi megajánlások szintje, műszaki teljesítés tartalma, helyi munkaerő alkalmazása) a kiosztott pontszámok nem érik el a megadott módszerből következő maximális vagy minimális pontszámokat, ami értékelési hibából következik. Az érvénytelen ajánlatokat tévedésből nem mellőzték a pontozásos értékelésben, a jelzett részszempontoknál ezek valamelyike kapott 10 vagy 1 pontot. Tehát az értékelési módszer ugyanaz volt, ebben nem történt jogsértés. Ha erre vonatkozóan a Döntőbizottság olyan értelmű döntést hoz, hogy a korrekció elvégzése szükséges, azt készek teljesíteni.
A kérelmező által kívánatosnak tekintett pontozás nem fogadható el, mert a pontszámítás módszere kötött, a ponthatárok kiosztásán alapul, míg a kérelmező más módszerrel számítja az általa helyesnek tartott pontszámokat. Az eredményhirdetéskor átadták a résztvevők számára az értékelést tartalmazó táblázatot, de a pontszámok indokolását csak másnap küldték meg az ajánlattevőknek a Somogyi Kft. részére faxon, a többieknek postán.
A II. r. kérelmező jogorvoslati kérelmére tett észrevételében az ajánlatkérő, melyben előadta, hogy az értékelési pontszámok részletes indokolásában található összehasonlító grafikon tartalmazza a számlázási rend értékelését, melyben a számlák darabszámát, a valós kifizetési határidőt, a számlák benyújtásának időpontját, valamint a számlák teljes bekerülési összegére vonatkozó arányuk került figyelembevételre. Az ajánlatkérő fenntartotta álláspontját, hogy a számlázási rendből adódó tényleges kifizetéseket, az áfa visszatérülést, a céltámogatás igénybevételét számításba véve az ÁMK Kft. ajánlata e tekintetben is kedvezőbb volt a II. r. kérelmezőénél.
Az egyéb érdekeltek közül észrevételt tett az ÁMK Kft. az alábbiak szerint:
Azt nem tudta megítélni, hogy az ajánlatkérő által meghatározott szempontok és értékelési módszer jogszerű-e, azonban hasonló eljárások tapasztalatai szerint ezek általánosan alkalmazhatók az ajánlatok elbírálására.
Az ajánlati felhívásban, illetve dokumentációban az ajánlatkérő meghatározta a kötbér maximális értékét, amely 15%. Álláspontja szerint érvénytelenné kellett volna nyilvánítania az ajánlatkérőnek azokat az ajánlatokat, amelyekben ennél magasabb kötbérmaximumot vállaltak, láthatóan erre nem került sor.
Saját ajánlatában az ajánlatkérő által megjelölt beruházási költségtől 10,8%-kal tért el. Az ajánlatkérő ezzel kapcsolatban magyarázatot kért tőle, amelyet megadott. Az eljárás nem sértette a Kbt. rendelkezéseit, az I. r. kérelmező téves információk alapján minősíti az eljárást.
A Döntőbizottság a D. 784/2002. számú eljáráshoz egyesítette a D.7/2003. és D.12/2003. számú eljárásokat, valamint ideiglenes intézkedésként a D.784/6/2002, számú határozatával a szerződéskötést megtiltotta.
A Döntőbizottság a gazdasági és közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, a felek írásbeli és a tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján megállapította, hogy az I. r. kérelmező jogorvoslati kérelme részben alapos, míg a II. r. kérelmező kérelme teljes egészében az.
A Döntőbizottságnak mindenekelőtt abban kellett döntenie, hogy az I. r. kérelmező az ajánlati felhívásra, illetve a dokumentációra vonatkozó kérelme elkésett-e, figyelembe véve, hogy az I. r. kérelmező a dokumentációt 2002. november 5-én átvette. A Döntőbizottság a jogsértő eseményről történő tudomásra jutás időpontjának meghatározásánál figyelembe vette, hogy az ajánlati felhívás és a dokumentáció jogellenes tartalma - az értékelésre kihatóan - ténylegesen akkor juthatott a kérelmező tudomására, amikor az eredményhirdetéskor, illetve még később az összegzés átvételekor megismerhette, hogy az ajánlatkérő a részszempontok alapján magukból az ajánlatokból nyert megajánlások alapján végezte el az értékelést. Tehát a jogsértés tudomásra jutásának időpontját ebben az esetben annak az értékelésre kiható következményének megismerésével egyidejűleg kell meghatározni.
Az ajánlatkérő az ajánlattételi szakaszban feltett és a környezetvédelmi megajánlások szintjére vonatkozó az I. r. kérelmező kérdésére adott válaszával tulajdonképpen megtévesztően járt el, mivel a későbbi értékelés folyamán egészen más, ajánlati megajánlások szerinti értékelést végzett. Tehát az I. r. kérelmező az értékelés szakaszáig nem tudhatta, hogy az ajánlati felhívás, illetve dokumentáció tartalma az értékelés során miképpen kerül figyelembevételre. Az ajánlatkérő által az alszempontok értékelésénél alkalmazott jogsértő módszer a súlyszámok, illetve a pontszámok meghatározásánál ugyancsak az értékelésnél jelentkező jogsértő eljárásról való tudomásszerzés időpontjában vált ismertté az I. r. kérelmező számára. Tehát a Döntőbizottság az I. r. kérelmező által hivatkozott Kbt. 79. § (8) bekezdés a) pontjától függetlenül a Kbt. 79. § (7) bekezdés első fordulata alapján az I. r. kérelmező első jogorvoslati kérelmét a jogvesztő határidőn belül előterjesztettnek fogadta el.
A Döntőbizottságnak ezt követően az I. r. kérelmező jogorvoslati kérelmei megalapozottságának tárgyában először is döntenie kellett az ajánlati felhívás - ezen belül az elbírálás szempontjainak - jogszerűségét illetően.
A Kbt. 26. § (2) bekezdés második fordulata szerint az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a részletes szerződési feltételeket tartalmazó dokumentációban (a továbbiakban: dokumentáció) meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van.
A Kbt. 34. § (4) bekezdése szerint a 34. § (3) bekezdésének a) pontja szerinti részszempontokat az ajánlatkérőnek az alábbi követelményeknek megfelelően kell meghatároznia:
a) a részszempontok körében nem értékelhető az ajánlattevő szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága;
b) a részszempontok között mindig meg kell adni az ellenszolgáltatás (ajánlati ár, díj) mértékének részszempontját;
c) a részszempontoknak gazdaságilag értékelhető mennyiségi, illetve minőségi tényezőkön kell alapulniuk, a közbeszerzés tárgyával, illetőleg a szerződés feltételeivel kell kapcsolatban állniuk;
d) a részszempontok nem eredményezhetik ugyanazon ajánlati tartalmi elem többszöri értékelését;
e) ha részszempont körében alszempontok is meghatározásra kerülnek, alszempontokként azok - tényleges jelentőségével arányban álló - súlyszámát is meg kell adni.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő a "környezetvédelmi megajánlások szintje" részszempontot, valamint ezen belül a "kivitelezés folyamán" és az "elkészült szennyvízcsatorna hálózatra" alszempontok meghatározása során nem tartotta be a Kbt. 34. § (4) bekezdés c) pontja szerinti jogszabályi követelményeket, ugyanis ezek nem gazdaságilag mérhető mennyiségi, illetve minőségi tényezőkön alapulnak, figyelembe véve az ajánlati dokumentáció II. 3. pontját is. Az ajánlatkérő a dokumentáció e pontjában meghatározott szempontok (a települési környezet kisebb mértékű terhelését meghatározó, a környezet károsodását kisebb mértékben korlátozó, környezetbarát eljárások, az épített és természeti környezet minél nagyobb mértékű rehabilitációjának követelménye) egyikét sem pontosította. Az elvárásait tükröző e szempontjaival kapcsolatban mennyiségi és minőségi tényezőket nem adott meg.
A Döntőbizottság tehát a "környezetvédelmi megajánlások szintje" részszempont vonatkozásában nem találta elégségesnek a dokumentáció 3. pontjában foglalt és a környezetvédelmi megajánlások szintjére vonatkozó ajánlatkérői előírásokat, mivel azok nem gazdaságilag értékelhető előírásokat tartalmaznak. A környezetbarát technológia, eljárás vagy a környezet rehabilitációja körében az ajánlatkérőnek pontosan meg kellett volna jelölnie, hogy mely technológia, eljárás képezi az értékelés tárgyát, ennek hiányában az ajánlatkérő csak az ajánlatokból önkényesen meghatározott tartalmi elemeket értékelt. A részszempont meghatározásakor pedig a gazdaságilag értékelhetőség követelményére is tekintettel kellett volna lennie.
A fenti rész, illetve alszempontok körében elvégzett értékelés is jogsértőnek bizonyult az alábbiak szerint:
Az ajánlatkérő az I. r. kérelmező e tárgyban feltett kérdésére azt válaszolta, hogy az ajánlati megajánlások alapján fog rangsort állítani erre a részszempontra, mely a Döntőbizottság álláspontja szerint, mint utólagos követelmény a Kbt. 26. § (2) bekezdésében foglalt ajánlati kötöttség szabályába ütközik. Az ajánlatkérő az értékelés során ebből következően szintén jogsértően járt el, mivel nem az adott részszempontok szerint vizsgálta az ajánlatok tartalmi elemeit, hanem az első alszempontnál 60, a második részszempontnál 29, az ajánlatokból kigyűjtött ajánlati megajánlások alapján végezte el az értékelést, 1-4-ig, illetve 1-6-ig terjedő pontszámokkal.
A "környezetvédelmi megajánlások" a kivitelezés folyamán alszempont vonatkozásában és a "műszaki teljesítés tartalma" részszempontnál megállapítható volt, hogy az ajánlatkérő az alkalmasság körébe eső elemeket is értékelt (így ISO 9002 és ISO 14001 minőségtanúsítási rendszer, környezetvédelmi vezető szakember alkalmazása, gépek napi karbantartása, illetve külön szervezet által, zárt rendszerben, helyszíni geológus szakértő alkalmazása ,környezetirányítási rendszerprogramokkal való rendelkezés, Munkahelyi Egészségvédelmi és Biztonsági Irányítási Rendszer [(SCC MERIR) alkalmazása.] Az ajánlatkérő lebonyolítójának nyilatkozata szerint mindegyik megajánlásra egyéni mérlegelés alapján határozta meg a pontszámokat, az egyes megajánlások tartalmi jelentőségét nem adta meg előre.
A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy az elbírálás részszempontjai nem feleltek meg a Kbt. 34. § (4) bekezdés a), c) és d) pontjai követelményeinek, mivel azok részben (környezetvédelmi megajánlások szintje, műszaki teljesítés tartalma) nem értékelhető minőségi, illetve mennyiségi tényezőkön alapultak, továbbá az alszempontok körében értékelt megajánlások műszaki alkalmassági elemek voltak, részben pedig többszöri értékelés tárgyát képezték, így a gépek szervizelése, karbantartása megajánlás mind a környezetvédelmi megajánlások szintje mindkét alszempontjánál, mind pedig a műszaki tartalom részszempontnál.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 34. § (4) bekezdés e) pontját nem azzal sértette meg, hogy az egyes alszempontokhoz rendelt súlyszámok összege nem egyezett meg a részszempont súlyszámával. A jogsértés az értékelés fázisában következett be. A Kbt. fenti szabálya ugyanis nem írja elő az alszempontok súlyszámának a részszempont súlyszámához való viszonyát. E vonatkozásában az I. r. kérelmező kérelme alaptalan. A Döntőbizottságnak azonban vizsgálnia kellett azt is, hogy az ajánlatkérő által alkalmazott és a fenti elven alapuló értékelés megfelel-e a Kbt. 55. § (6) bekezdésének vagy sem, mely szabály viszont kötelezően érvényesül az alszempontok vonatkozásában is.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli úgy, hogy a legjobb ajánlati tartalmi elemre a maximális, a többi ajánlat ugyanazon részszempont szerinti tartalmi elemére pedig a 34. § (3) bekezdésének d) pontja alapján a felhívásban meghatározott módszerrel számolt pontszámot adja. Majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az értékelési folyamatban az 59. § (2)-(3) bekezdéseiben foglaltakat is érvényesíteni kell. Az az ajánlat az összességében a legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb, vagy amelyet az egyenértékű (azonos összpontszámú) ajánlatok közül a 35. § (1) bekezdése vagy az 59. § (4)-(5) bekezdései alapján előnyben kell részesíteni.
Ajánlatkérő nyilatkozata és az értékelés dokumentumai egyértelművé tették, hogy az alszempontokhoz rendelt számok valójában nem súlyszámok voltak, hanem az alszempontnál adható maximális pontértékek. A súlyszámokat az alszempontra vonatkoztatva is a részszempontnál tüntette fel az ajánlatkérő.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő által alkalmazott módszer nem felel meg a Kbt. fenti szabályának, mivel, ha bármely ajánlattevő az adott részszemponton belüli valamennyi alszempontra nem kapja meg a maximális pontot - márpedig ennek nagy a valószínűsége -, akkor kizárt, hogy az adott részszempontra a maximális pontszám megadásának követelménye teljesüljön. Ez be is következett a "banki garanciavállalás" részszempont vonatkozásában: Megállapítható, hogy a 4 alszempont pontjainak összege kiadja a maximális 10 pontot, azonban az I. r. kérelmező, mint e részszempont szerinti legjobb ajánlattevő sem érte el mindegyik alszempontra a maximális pontszámot, tehát a Kbt. 55. § (6) bekezdésnek megfelelő maximális, 10 pont helyett összesen csak 8,3 pontot kapott. Tehát az ajánlatkérő által az értékelés során alkalmazott módszer, nem teszi lehetővé a Kbt. 55. § (6) bekezdése szerinti értékelést, tehát ez okból jogsértő.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az I. r. kérelmezőnek az ajánlatkérő értékelésével kapcsolatos további kifogásai is megalapozottak, így a részszempontoknál alkalmazott különböző módszerrel, az alszempontoknál alkalmazott pontszám-, illetve súlyszámszámítással, valamint a helyi munkaerő alkalmazása részszemponttal kapcsolatosan. Ezeket az ajánlatkérő elismerte, hivatkozva arra, hogy - hibásan - érvénytelen ajánlatokat is bevont az értékelésbe. Az egyes részszempontoknál alkalmazott különböző értékelési módszer az alszempontok vonatkozásában alkalmazott értékelés, valamint az a tény, hogy a helyi munkaerő alkalmazása részszempontnál az ajánlatkérő nem osztotta ki a maximális 10 pontot, a Kbt. 55. § (6) bekezdésébe ütközik.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelemnek azok a részei is megalapozottak, amelyek az ajánlattevő tájékoztatási kötelezettségével kapcsolatosak.
A Kbt. 57. § (1) bekezdése szerint az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérő írásban és a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett felvilágosítást kérhet az ajánlattevőtől az ajánlattal kapcsolatos nem egyértelmű kijelentések tartalmának tisztázása érdekében.
Az ajánlatkérő maga is elismerte, hogy a nyilatkozatkérésekről elmulasztotta tájékoztatni a többi ajánlattevőt, ezt csak az eredményhirdetéskor próbálta pótolni.
Mivel a fenti szabály egyértelműen előírja a felvilágosítás körében (és nem csak a hiánypótlás) vonatkozásában a többi ajánlattevő egyidejű értesítését, ezért a jogsértés e vonatkozásban is fennáll az ajánlatkérő közbeszerzési eljárásával kapcsolatosan.
A Kbt. 61. § (1) bekezdése szerint Az ajánlatkérő köteles az ajánlatok elbírálásának befejezésekor az 5. számú mellékletben meghatározott minta szerint írásbeli összegezést készíteni az ajánlatokról, az ebben foglalt adatokat az eljárás eredményének vagy eredménytelenségének kihirdetése során ismertetni kell, és azt az eredményhirdetést követő öt munkanapon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az I. kérelmezőnek az a kérelme is alapos, mely szerint az ajánlatkérő lebonyolítója nem adta meg az összegzésben szereplő adatokat teljeskörűen az eredményhirdetéskor, így az értékelési táblázat ugyan átadásra került, azonban a szöveges értékelés, a műszaki teljesítés tartalma, a környezetvédelmi megajánlások szintje és a számlarenddel kapcsolatos mellékletek adatai nem, csak az összegzés elküldésekor.
A Döntőbizottság az I. r. kérelmező kérelmét, mely az eljárás nyertese és a második helyezettje ajánlatának érvénytelenségére vonatkozott, nem találta megalapozottnak.
A Döntőbizottság az I. r. kérelmező második kérelme vonatkozásában vizsgálta, hogy a nyertes Általános Mélyépítő Kft. a dokumentáció által előírt és kirívóan alacsony ellenszolgáltatás vonatkozásában indoklási kötelezettségének eleget tett-e vagy sem. A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő képviseletében eljáró Konzulens 9000 Kft. többek között az ÁMK Kft. részéről is 2002. december 17-én indokolást kért e vonatkozásban, mely megkeresésre ugyanekkor a nyertes ajánlattevő részletes indoklást adott. Mivel az ajánlatkérő a magyarázatot elfogadta, ezért, az ajánlatot az érdemi értékelésből nem lehetett kizárni, így az I. r. kérelmező e kérelmi eleme alaptalan.
A Döntőbizottság az I. r. kérelmező a Strabag Kft. által vállalt egyrétegű aszfaltszőnyeg vonatkozásában előterjesztett és érvénytelenség megállapítására irányuló kérelmével kapcsolatosan megállapította, hogy a dokumentáció nem egyértelműen rendelkezett e körben. A dokumentáció 6.4 pontja ugyan tiltja a dokumentációban, illetve a mellékletét képező műszaki leírásban kifejezetten kértektől eltérő alternatívát, opciót, de a dokumentáció II. Értékelési szempontok tartalma című rész 1.2. pontja szerint a konkrét termékre vagy folyamatra utalás a termék vagy folyamat egyértelmű beazonosítását szolgálja csak. A dokumentáció fenti szabályainak összevetéséből tehát érvénytelenségre okot adó körülmény nem állapítható meg. Annak többletvállalásként történt értékelése a "műszaki teljesítés tartalma" részszempont vonatkozásában viszont jogsértő, a már fent kifejtettek okán.
A Döntőbizottság vizsgálta a Strabag Kft. árképzésével kapcsolatos jogorvoslati kérelmet is az érvényesség körében és megállapította, hogy az ajánlatkérő nyilatkozata szerint valamint az eredményhirdetési jegyzőkönyv mellékletét képező értékelési pontszámok indoklása szerint is az 5%-os tartalékkeretet magában foglaló nettó ár képezte az értékelés alapját, ezért az I. r. kérelmező második jogorvoslati kérelme e körben megalapozatlan. (Az viszont a már kifejtettek szerint szintén jogsértő és a Kbt. 55. § (6) bekezdésébe ütközik, hogy az ajánlatkérő a műszaki teljesítés tartalma értékelésénél e megajánlását a Strabag Kft.-nek figyelembe vette.)
Az I. r. kérelmező sérelmezte továbbá, hogy az ajánlatkérő nem értékelte az egyes vállalásait (környezetvédelmi oktatás, lakosság folyamatos tájékoztatása, kapcsolattartás, tisztítóaknák vasbeton elemekből való építése S-54-es szulfátálló cementből, a megsérült fák pótlása, állapotfelvétel készítése, heti koordinációs értekezlet ,közműfeltárás, mezőgazdasági területek kímélése). A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő által a fenti tartalmi elemek értékelésének elmaradása nem bír relevanciával, mivel a jogsértő bírálati részszempontokra tekintettel az ajánlati felhívás megsemmisítésre került, tehát e bírálati részszempontok jogsértő voltára tekintettel az értékelés minősítése nem szükséges.
A II. r. kérelmező kérelme vonatkozásában a Döntőbizottság megállapította, hogy az megalapozott. Az ajánlatkérő és lebonyolítója elismerte, hogy a fizetési feltételek részszemponton belül a számlázási rend alszempontnál nem csak a dokumentáció 7. pontjában közölt fizetési feltételeket (fizetés módja és ütemezése, azzal, hogy leggyakrabban negyedévente, hó végi benyújtással, az igazolt teljesítés szerinti összegnek megfelelően nyújtható be számla) vette figyelembe, hanem számos, az ajánlattevők által előre nem ismert körülményt is. Az ajánlatkérő értékelésének indokolása szerinti 4 tényező (számlák darabszáma, valós kifizetési határidő, számlák benyújtásának időpontja, illetve a számlák teljes bekerülési összegére vonatkozó arányuk) került értékelésre, azonban az iratok tanúsága szerint még az ajánlatkérő önkormányzat prognosztizált kamatterhe is annak gazdálkodási pozíciója tükrében, az áfa-visszatérülés időpontja és a céltámogatás aránylagos számlára érkezési időpontja. Mindezen tényezők együttesen képezték a pontszámok meghatározásának alapját.
Tekintettel arra, hogy az értékelési pontszámok a fentiek szerint az ajánlatkérő által előre nem meghatározott szempontjai alapján kerültek kiszámításra, ezért az ezzel kapcsolatos értékelés is szükségképpen a Kbt. 26. § (2) bekezdésére tekintettel a Kbt. 55. § (6) bekezdésébe ütközik.
A Döntőbizottság a fenti indokok alapján Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés c), d), f) és h) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta.
A bírság összegének megállapításánál figyelembe vehető körülményeket a Kbt. 88. § (4) és (5) bekezdései tartalmazzák.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése alapján a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb 30%-a, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési körvényben meghatározott összeg.
A hatályos költségvetési törvény alapján a bírság minimális összege 1 000 000 Ft, természetes személlyel szemben pedig 100 000 Ft.
A Döntőbizottság a bírság mértéke megállapításánál figyelembe vette, hogy a jogsértés egy új közbeszerzési eljárásban reparálható, azt a körülményt, hogy a jogorvoslati kérelem csak részben volt alapos az I. r. kérelmező vonatkozásában, a közbeszerzés értékét, valamint ajánlatkérő segítő, együttműködő magatartását.
A Döntőbizottság alkalmazta a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján a bírság kiszabását a közbeszerzési eljárásnak döntéshozó felelősnek megjelölt személlyel szemben, tekintettel arra, hogy az ajánlatkérő a felelősségi renddel kapcsolatos nyilatkozatával a városüzemeltetési igazgatót jelölte meg az ajánlati felhívás, illetve a dokumentáció vonatkozásában.
A Döntőbizottság mellőzte a lebonyolítóval szemben a bírság kiszabását tekintettel arra, hogy az ajánlati felhívás jogsértő tartalma képezte a többi, elsősorban az értékelés vonatkozásában elkövetett jogsértés alapját.
A Döntőbizottság a költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján döntött.
A bírósági jogorvoslatot Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. február 4.
Dr. Csanádi Péter s. k., Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Beckné Erdei Beáta s. k.,
közbeszerzési biztos
