KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (2109)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.702/12/2002.
Tárgy: az ANTOS Rt. I. sz. kérelmező és a Swietelsky Kft. II. sz. kérelmező jogorvoslati kérelmei a Kaba Nagyközség Önkormányzata ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság az ANTOS Tervező, Közműépítő Üzemeltető és Kereskedelmi Rt. (4150 Püspökladány, Jog u. 10., továbbiakban: I. sz. kérelmező) és a Swietelsky Építőipari és Kereskedelmi Kft. (2120 Dunakeszi, Székesdűlő 135., képv.: dr. Balogh Ákos ügyvéd, 1023 Budapest, Rómer Flóris u. 55., a továbbiakban: II. sz. kérelmező) kérelmei alapján indult jogorvoslati eljárásban, melyet a Kaba Nagyközség Önkormányzata (4183 Kaba, Szabadság tér 1., képv.: dr. Szerencsés Angela ügyvéd, 1016 Budapest, Gellérthegy u. 29., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Kaba szennyvízcsatorna-hálózat 1/B ütemének megépítése, a meglévő csatorna hálózathoz csatlakoztatva" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a kérelmező jogorvoslati kérelmeinek részben helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) a Kbt. 55. § (6) bekezdését, ezért a Döntőbizottság ajánlatkérő eljárást lezáró döntését megsemmisíti és ajánlatkérővel szemben 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint pénzbírságot szab ki.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MÁK 10032000-01720361-00000000 bankszámlájára fizesse be.
A Döntőbizottság kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy a kérelmezők részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül, 150 000 Ft-150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint-egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kémi. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésére bocsátott iratok, a felek nyilatkozatai, valamint a tárgyaláson előadottak alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Ajánlatkérő a 2002. szeptember 25. napján, a Közbeszerzési Értesítő (K. É.) 39. számában közzétett ajánlati felhívással nyílt közbeszerzési eljárást indított a rendelkező részben meghatározott beszerzés tárgyában.
A felhívás 13. a) pontja tartalmazza, hogy ajánlatkérő azzal az ajánlattevővel köt szerződést, akinek az ajánlata az összességében legelőnyösebbnek minősül. A felhívás 13. b) pontja szerint az elbírálás részszempontjai, súlyszámai és a pontszámítás módszere:
- ajánlati ár 10
- a vállalt késedelmi kötbér összege 2
- a jólteljesítési garancia összegének a mértéke 2
- a kötelező mértéken felüli garanciális kötelezettség vállalása 3
- kedvező fizetési feltételek megajánlása 1
alszempontok:
- számlakiegyenlítés határidejének növelése 0,5
- részszámlázás gyakoriságának csökkentése 0,5
- elősegítve a kis és középvállalkozások részvételi esélyének növelését 1
Adható pontszám résszempontonként: 1-20.
A részszempontokra adott legkedvezőbb ajánlat 20 pontot kap a többi ajánlati értékben arányosítással meghatározott pontszám rendelhető, a részszempontokra kapott legmagasabb pontszámú ajánlat jelenti összességében a legelőnyösebb ajánlatot.
Ajánlatkérő ajánlati dokumentációt is bocsátott az ajánlattevők rendelkezésére, amely a részletes műszaki követelmények megadása mellett tartalmazta az ajánlat elkészítésének feltételeit is. Az ajánlati dokumentációban ajánlatkérő nyilatkozatmintákat is megadott, amely között a 6. sz. mellékletként szerepelt minősítési kérdőív az alvállalkozókra vonatkozóan, valamint 1. sz. melléklet (Cégismertető megnevezésű irat) 4. pontja a bevonni kívánt alvállalkozók és egyéb közreműködők megnevezésére és ezen irat 6. pontjában kért ajánlatkérő nyilatkozatot az építésnél helyi munkaerő foglalkoztatási arányára.
Az ajánlattételi határidő lejártáig, 2002. november 5-ig ajánlatot tettek: a kérelmezőkön kívül a BETONÚT Rt., a DIAMIT Rt., a FER 3331 Kft., a STRABAG Kft. és a KEVIZ 21 Rt.
Az ajánlatokat az Áütö Menver Általános Üzemviteli Tanácsadó Kft. értékelte. Az értékelés alapján ajánlatkérő képviselő testülete 167/2002. (XI. 14.) sz. határozatot hozott a FER 3331 Kft. kizárásáról, mert az ajánlati biztosítékot nem a kiírt időpontig biztosította, és 168/2002. (XI. 14.) sz.-on az eljárás nyerteséről és helyezettjeiről.
Az eljárás eredményét nyilvánosan 2002. november 15.-én hirdették ki, az eljárás nyertese a DIAMIT Rt., a második legkedvezőbb ajánlatot a Swietelsky Kft. tette.
Az ANTOS Rt. I. sz. kérelmező jogorvoslati kérelme 2002. november 21. napján érkezett a Döntőbizottsághoz. Kérelmében ajánlatkérő eljárást lezáró döntését és az értékelést vitatja és kéri, hogy az érvényes pályázók pályamunkáit értékeljék újra a felhívásban közzétett pontozási technikával. Ideiglenes intézkedésként a szerződéskötés időpontjának elhalasztását kéri a döntés meghozataláig.
Indoklásul előadja, hogy a pályázatok kiértékelése nem a kiírásban közzétett szempontok pontozási rendszere szerint történt, hanem az eredményhirdetéskor szóban közzétett képlet szerinti számítással. A legkedvezőtlenebb ajánlat nem a kiírás szerinti 1 pontot kapta, hanem ettől nagyobb pontszámot, így nem valósult meg az ajánlatok, részszempontonként 1-20-ig való besorolása. I. sz. kérelmező a tárgyaláson álláspontja alátámasztására csatolta azon képletet, amely megítélése szerint elfogadható lett volna.
A Swietelsky Kft. II. sz. kérelmező 2002. november 20. napján terjesztett elő jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottságnál. Kéri, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg a jogsértést, ajánlatkérő 2002. november 15-én kihirdetett döntését semmisítse meg, hívja fel ajánlatkérőt a Kbt. szabályai szerinti döntés meghozatalára. Ideiglenes intézkedésként a szerződéskötés megtiltását kéri. Kérelmének indoklásában előadja, hogy álláspontja szerint ajánlatkérő nem az összességében legkedvezőbb ajánlatot hirdette ki nyertesnek. A bontási jegyzőkönyv alapján megállapítható, hogy a nyertes 161 875 000 Ft, míg kérelmező 130 125 000 Ft összegű árra tett ajánlatot. Tehát a legjelentősebb részszempont szerint hozzávetőleg 25%-kal kedvezőbb az ajánlata. A nyertes árajánlata az összes ajánlat közül a legmagasabb. A legalacsonyabb árajánlatot tevő FER 3331 Kft. ajánlatát az ajánlatkérő érvénytelennek nyilvánította. Kérelmező a többi részszempont szerint is a piacon általában szokásosnál kedvezőbb feltételek szerint tett ajánlatot. Álláspontjuk szerint a súlyszámok mértékére tekintettel kizárt, hogy a nyertes ajánlata a többi részszempont szerint olyan mértékben kedvezőbb lenne, hogy az árból következő tetemes ponthátrányát kiegyensúlyozná. Véleményük szerint ajánlatkérő nem a felhívásban meghatározott értékelési rendszernek megfelelően hozta meg a döntését, megsértve a Kbt. 55. § (6) bekezdésében foglaltakat. Fenti álláspontjukat az összegzés kézhezvétele után az ezen okiraton alapuló számokkal alátámasztják. II. sz. kérelmező szintén csatolta a tárgyaláson az általa megfelelőnek tartott képletet.
Ajánlatkérő észrevételében előadta, hogy az alkalmazott súlyszámokból megállapítható, hogy 50%-os fontosságúnak ítélték az ajánlati ár mértékét. Az önkormányzatnak nem kedvező a lényegesen magasabb árú ajánlat támogatása. Nincs joguk megítélni, hogy az irreálisan magas kötbér, vagy garanciális kötelezettség vállalása mennyiben összeegyeztethető a tisztességes üzleti magatartással, de egyértelműnek látszik, hogy a magas ajánlati ár miatti pontveszteség kompenzálása volt a nyertes ajánlattevő célja.
Kéri az alaptalan kérelem elutasítását és a kérelmezőt a jogorvoslati eljárás során felmerült költségekben marasztalni. Indoklásul előadja, hogy a kiírás 13. a) pontja szerint az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánták előnyben részesíteni, nem pedig a legalacsonyabb összegűt. A kiírásban megadták a részszempontokat, azok súlyszámait, az értékelés során részszempontonként adható pontszámok: 1-20. Továbbá megadták a pontozás módszerét, mely szerint a legkedvezőbb ajánlat 20 pontot kap, a többi ajánlati értékben arányosítással meghatározott pontszám rendelhető. A kiíró az ajánlati felhívásban meghatározott elbírálási szempontoktól és módszertől az értékelés során többé már nem térhet el. A becsatolt iratokból megállapítható, hogy a kiírásban meghatározott szempontok és módszer szerint végezték el az értékelést, az összegzésben mindez ellenőrizhető. Nem sértették meg az Kbt. 55. § (6) bekezdésben foglalt szabályokat és az eljárás nem ütközik a Kbt. egyetlen szabályába sem. A pontozás 1-20 között történt, a kiírásban nem volt meghatározva, hogy értékeléskor a legrosszabb ajánlati elem 1 pontot kap. Ezért nem helytálló kérelmező I. hivatkozása, hogy a pontozás nem 1-20-ig történt. Nincs alapja kérelmező II. azon állításának sem, hogy mivel ő adta a legalacsonyabb árajánlatot és a többi részszempont vonatkozásában is a piacon szokásosnál kedvezőbb ajánlatot tett kizárt, hogy a többi részszempontnál a nyertes még kedvezőbb ajánlatot tehetett. Az összegzésből követhető, hogy az értékelést a kiíró helyesen végezte el.
A FER 3331 Kft. egyéb érdekelt észrevételében lényegében azt kifogásolja, hogy a közbeszerzési eljárás eredményeképpen a legdrágább ajánlat kerülhetett nyertesként elfogadásra. Ez - álláspontja szerint - a törvény céljával nem egyeztethető össze.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, azonban az ajánlatkérő a jogorvoslati eljárás során megtartott tárgyaláson nyilatkozott, hogy a szerződés nem került megkötésre és azt a Döntőbizottság érdemi döntésének meghozataláig nem is köti meg a nyertesnek kihirdetett ajánlattevővel.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmezők jogorvoslati kérelmei az alábbiak szerint alaposak a Kbt. 55. § (6) megsértése körében:
A Döntőbizottságnak a kérelem keretei között azt kellett megvizsgálnia, hogy ajánlatkérő az értékelés során eltért-e a felhívásában előre megadott szempontoktól és módszertől és ezáltal az értékelésével megsértette-e a Kbt. 55. § (6) bekezdésében foglaltakat.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli úgy, hogy a legjobb ajánlati tartalmi elemre a maximális, a többi ajánlat ugyanazon részszempont szerinti tartalmi elemére pedig a 34. § (3) bekezdésének d) pontja alapján a felhívásban meghatározott módszerrel számolt pontszámot adja. Majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az értékelési folyamatban az 59. § (2)-(3) bekezdéseiben foglaltakat is érvényesíteni kell. Az az ajánlat az összességében a legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb, vagy amelyet az egyenértékű (azonos összpontszámú) ajánlatok közül a 35. § (1) bekezdése vagy az 59. § (4)-(5) bekezdései alapján előnyben kell részesíteni.
Ajánlatkérő a felhívásban adta meg, hogy milyen szempontok alapján és milyen módszerrel kívánja értékelni az ajánlatokat annak érdekében, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlatot meg tudja állapítani.
Ajánlatkérő a fent hivatkozott jogszabályhely alapján az értékelés során kötve van az általa rögzített szempontokhoz és módszerhez. Jelen esetben ez az értékelés módszerre vonatkozóan egyrészt - összhangban a fenti rendelékezéssel - az volt, hogy a legkedvezőbb ajánlati elem kapja meg a maximális pontszámot, míg a többi tartalmi elem arányosan kevesebbet.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ez nem jelenti azt, hogy ajánlatkérő meghatározta volna, hogy a ponthatár minimumát is ki fogja osztani, éppen ellenkezőleg, ilyen előírást egyértelműen nem tett.
Miután az ajánlati felhívásban ilyen kötelezettséget ajánlatkérő nem írt elő, valamint azt a jogszabály fent citált szakasza sem követeli meg, így a kérelmezők alappal nem hivatkozhatnak jogsértésre a minimumpontszám kiosztásának elmaradása miatt. A Döntőbizottság álláspontja szerint tehát nem követett el jogsértést ajánlatkérő, amikor a minimumpontszámot nem osztotta ki a legkedvezőtlenebb ajánlati elemnek.
Ezt követően azt vizsgálta meg a Döntőbizottság, hogy ajánlatkérő által az értékeléséhez használt matematikai képlet alkalmas volt-e arra, hogy a felhívásában meghatározott arányosítás módszernek eleget tegyen, avagy ajánlatkérő az arányosítás követelményét megszegve végezte el az értékelést.
Az összegzésből megállapítható, hogy ajánlatkérő a pontszámok kiszámítására az alábbi képleteket használta:
a) Azoknál a részszempontoknál, ahol a legalacsonyabb érték a legkedvezőbb (ajánlati ár, részszámlázás gyakorisága)
Vmin
Pár, részszámlázás gyakorisága = (19 × ----) + 1
Vakt.
b) Azoknál a részszempontoknál, ahol a legmagasabb érték a legkedvezőbb:
Vakt.
Pkötbér, jóltelj. garancia, garancia, számlakiegyenlítés, kis és középváll. részvétele = (19 × ---) + 1
Vmax
P = az adott részszempont számított pontértéke,
Vmin., max. = az adott részszempontnál a legkedvezőbb vállalás mérőszáma,
19 = a maximális adható és minimális adható pontszámok különbsége,
Vakt. = vizsgált ajánlati elem mérőszáma.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő által az értékelés során alkalmazott képlet megfelelő a felhívásban meghatározott módszerrel történő pontszámításhoz, ajánlatkérő a legkedvezőbb ajánlati elemhez viszonyítva, arányosítással állapította meg a pontszámokat és az így kiosztott pontszámok a meghatározott ponttartományon belül vannak, így a kérelmezők hivatkozása jogsértés elkövetésére e körben sem megalapozott.
A Döntőbizottság rámutat arra, hogy az I. sz. kérelmező által javasolt matematikai képlet is megfelel az arányosítással történő pontszámítási módszernek, amelynél az az ajánlat kapja a legmagasabb pontszámot amelyikben az értékelt tartalmi elem a legkedvezőbb, az adható legalacsonyabb pontszámot az az ajánlat kapja, amelyikben az értékelt tartalmi elem a legkedvezőtlenebb, a többi pontszám a két szélső érték között az arányosság számításával kerül kiosztásra.
Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő által meghatározott feltételeknek minden olyan számítási módszerrel elvégzett értékelés megfelel, ami a 20 pontos legkedvezőbb ajánlathoz képest arányosan állapítja meg a többi ajánlat pontszámát.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a II. sz. kérelmező által javasolt értékelési módszer sem a felhívásnak sem a törvény előírásainak nem felelne meg, mert részszempontonként nem azonos módszert alkalmazna. (Az ajánlati ár részszempontnál vizsgálták a legjobb ártól való eltérés e az arányosítás alapja, míg a többi részszempontnál a legkedvezőbb ajánlati tartalmi elem a viszonyítás alapja.)
Ajánlatkérő az ajánlati felhívásban nem határozta meg, hogy a megadott teljes ponttartományt ki fogja osztani az értékelés során, csupán azt rögzítette, hogy az ajánlati elemek értékeinek összehasonlításakor a legkedvezőbb ajánlat kapja a maximális 20 pontot, "a többi ajánlati értékben arányosítással meghatározott pontszám rendelhető". Ennek alapján ajánlatkérő az ajánlati elemekre adható pontok felső határához viszonyított arányosan csökkenő pontszámok megállapítására köteles. A minimális 1 pont kiadására ajánlatkérő csak akkor köteles, ha olyan számítási módszert választ, ami alapján a legkedvezőtlenebb ajánlat - az arányosság megtartása mellett - ezt eredményezi, egyébként az egyes részszempontoknál a kiosztott minimális pontszám a számítás eredményeképp változó lehet.
Végezetül a Döntőbizottság megvizsgálta ajánlatkérő értékelését a 6. részszempont "elősegítve a kis és középvállalkozások részvételéi esélyének a növelését" körében abból a szempontból, hogy sérült- e a Kbt. 55. § (6) bekezdése.
A jogorvoslati eljárás során a kérelmezők részéről az értékelés módszerén túl kifogás merült fel az összegzés és ajánlatkérői nyilatkozatok megismerését követően abban a vonatkozásban is, hogy ajánlatkérő a 6. részszempont körében nem elfogadható módon végezte el az értékelést.
Ezt a részszempontot ajánlatkérő így értékelte:
Ajánlattevő: Antos
- nyilatkozat kis- és középváll.-ról: nincs
- helyi munkaerő aránya: 20 fő
- értékelés: [19 × (100/100)] + 1 = 20
Ajánlattevő: Betonút
- nyilatkozat kis- és középváll.-ról: nincs
- helyi munkaerő aránya: 20%
- értékelés: [19 × (20/100)] + 1 = 4,8
Ajánlattevő: Diamit
- nyilatkozat kis- és középváll.-ról: kisvállalkozás
- helyi munkaerő aránya: 20 fő
- értékelés: [19 × (100/100)] + 1 = 20
Ajánlattevő: Swietelsky
- nyilatkozat kis- és középváll.-ról: nincs
- helyi munkaerő aránya: 5/16 fő 31%
- értékelés: [19 × (31/100)] + 1 = 6,89
Ajánlattevő: Strabag
- nyilatkozat kis- és középváll.-ról: nincs
- helyi munkaerő aránya: 10%
- értékelés: [19 × (10/100)] + 1 = 2,9
Ajánlattevő: Ke-Víz
- nyilatkozat kis- és középváll.-ról: nincs
- helyi munkaerő aránya: vállalási ár 20%-os mértékéig
- értékelés: [19 × (20/100)] + 1 = 4,8
A tárgyaláson tett nyilatkozat és a csatolt iratok alapján megállapítható volt, hogy ajánlatkérő azon ajánlattevők esetében, akik maguk nem minősültek kis-, illetve középvállalkozásnak, ezen részszempont körében a helyi munkaerő foglalkoztatásának arányát értékelte.
Ajánlatkérő azzal, hogy a bírálati szempontok között szerepeltette, a kis- és középvállalkozások részvételi esélyének a növelését meghatározta, hogy ezeket kívánja előnyben részesíteni. Igaz ugyan, hogy az előnyben részesítés elveit nem közölte a felhívásában, ezt azonban a jogvesztő határidőn belül egyik ajánlattevő sem kifogásolta. Az is tény, hogy az ajánlattevőktől kifejezett nyilatkozatot sem kért ebben a körben.
A Kbt. 35. § (1) bekezdés alapján az ajánlatkérő a felhívásban az összességében legelőnyösebb ajánlat elbírálása részszempontjainak és azok súlyszámainak meghatározása körében vagy az egyébként egyenértékű ajánlatok választásánál - az előnyben részesítés elveit, illetőleg mértékét egyértelműen meghatározva -, az esélyegyenlőség követelményére is tekintettel az 59. § (2)-(5) bekezdéseiben foglaltak fenntartása mellett további előnyben részesítheti az ajánlatot, ha az a felhívásban meghatározott módon elősegíti
a) az országos, a regionális, illetve - a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. §-ának (1) bekezdésével összhangban - a helyi foglalkoztatáspolitikai célkitűzések érvényesítését, beleértve a munkahelyteremtés ösztönzését, vagy
b) az elmaradott térség (térségek) fejlesztését, vagy
c) a környezet védelmét - így különösen a Nemzeti Környezetvédelmi Programban foglaltak megvalósítását - vagy
d) a kis- és középvállalkozások részvételi esélyének növelését.
(2) Az 59. § (2)-(5) bekezdésében foglaltak az ajánlati felhívásnak részét képezik. Erre a körülményre az ajánlati felhívásban fel kell hívni az ajánlattevők figyelmét.
(3) Az ajánlatkérő a felhívásban az (1) bekezdés a)-d) pontjaiban meghatározott célok közül csak egyet részesíthet előnyben és annak súlyszáma az ellenérték súlyszámának legfeljebb tíz százaléka lehet.
Az értékelés során ajánlatkérő ezen részszempont körében egyes ajánlattevőknél olyan szempontot vett figyelembe, nevezetesen a helyi munkaerő foglalkoztatásának arányát, amelyet nem lehetett a részszempont tartalmi elemeiként értékelni, ugyanis a helyi munkaerő foglalkoztatás a törvény fent idézett rendelkezése szerint is külön előnyben részesítési szempontot jelent.
Az értékelés során ajánlatkérő viszont a Kbt. 35. § (1) bekezdésében meghatározottak közül nem a foglalkoztatáspolitikai célkitűzések elősegítését, hanem a kis- és középvállalkozások részvételi esélyének növelését választotta, ez viszont azt is jelenti, hogy a foglalkoztatáspolitikai célkitűzések nem értékelhetőek e körben.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő megsértette a felhívásában előírtakat és ezzel megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdését, amikor a 6. részszempont körében olyan elemeket értékelt, amelyek nem tartoznak ezen részszempont tartalmi elemei közé.
A Döntőbizottság e körben rámutat arra, hogy ajánlatkérő az ajánlattevőktől kért külön nyilatkozatot a teljesítésbe bevonni kívánt alvállalkozókról és közreműködőkről. Ajánlatkérőnek tehát meg kellett volna vizsgálnia, hogy található- e az ajánlatokban nyilatkozat a kis- és középvállalkozás részvételére vonatkozóan, amely ezen részszempont körében figyelembe vehető, illetve értékelhető. E körben lehetősége is lett volna a Kbt. 57. § (1) bekezdése alapján az összehasonlítás érdekében az ajánlatban található esetlegesen nem egyértelmű nyilatkozatot tisztázására is. Amennyiben azonban az ajánlatban nincs értékelhető elem a 6. részszempont körében, úgy ennek alapján kell meghatároznia pontszámot, más tartalmi elemet azonban ajánlatkérő nem vehet figyelembe és nem oszthat ki rá pontokat.
Tekintettel a fent leírtakra a Döntőbizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott, és a Kbt. 88. § (1) bekezdés c) és d) pontja alapján megállapította a rendelkező részben meghatározott jogsértés megtörténtét, és ajánlatkérő döntését megsemmisítette, valamint az f) pont alapján bírságot alkalmazott.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb 30%-a, de legalább a jogsértő esemény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
A Magyar Köztársaság 2001-2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. tv. 59. § (2) bekezdésben meghatározott legkisebb összeg 1 000 000 Ft.
Miután a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján a törvény szabályait megszegővel szemben a Döntőbizottság köteles bírságot kiszabni, és a bírság összegének megállapításánál méltányosságból sem mehet a minimum összeg alá, így a Döntőbizottság a bírság összegét a törvényi minimum összegében állapította meg.
A Döntőbizottság a bírság összegének megállapításakor a Kbt. 88. § (5) bekezdésben foglaltakat vette figyelembe, e körben arra volt tekintettel, ajánlatkérőnek módja van a megállapított jogsértés kiküszöbölésére, így nem tartotta szükségesnek a minimum összegű bírságnál magasabb bírság alkalmazását. Tekintettel arra, hogy a döntés meghozatala testületi döntések eredménye, így személyi felelősség megállapításának és személyi bírság alkalmazásának jogszerű feltételei nem voltak adottak az eljárásban a Döntőbizottság számára.
A költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján döntött.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. december 20.
Dr. Sárkány Izolda s. k., Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos
