KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (2170)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.23/11/2003.
Tárgy: a FÁKÓ Kft. jogorvoslati kérelme a Budapesti Közlekedési Rt. közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a FÁKÓ Kft. (1224 Budapest, Dózsa György út 105., képviseli: dr. Dóczé Pál ügyvéd, 1224 Budapest, Dózsa György u. 105., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet a Budapesti Közlekedési Rt. (1072 Budapest, Akácfa u. 15., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Az ajánlatkérő villamos meddő energia vételezésének csökkentése 19 helyszínen, fázisjavító berendezések telepítésével, hogy annak üzemeltetése során az érvényben lévő előírások betartásra kerüljenek. A fentiekhez tartozó mérés, szerelés és vonatkozó szolgáltatásai a dokumentációban részletezett műszaki előírásoknak megfelelően" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be elutasítja.
A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Az ajánlatkérő 2002. szeptember 18-án tette közzé ajánlati felhívását a Közbeszerzési Értesítő 38. számában 7685/2002 sz. alatt nyílt közbeszerzési eljárás megindítására a rendelkező részben meghatározott tárgyban. Az ajánlati felhívás 3. a) pontja tartalmazta a beszerzés tárgyát és mennyiségét azzal, hogy az ehhez tartozó mérés, szerelés és vonatkozó szolgáltatásai a dokumentációban részletezett műszaki előírásoknak megfelelően végzendő el.
A 3. c) pont a részajánlat megtételének lehetőségét kizárta, az ajánlatkérő a 14. pontban a többváltozatú ajánlattétel lehetőségét zárta ki.
A 16. pont 2. bekezdésében foglaltak szerint az ajánlati dokumentáció megvásárlása az eljárásban való részvétel feltétele.
A 16. pont 3. bekezdése szerint a dokumentációban szereplő adatlapok, formanyomtatványok stb. kitöltése változatlan formában szükséges.
Az a 16. pont 9. bekezdésében egyéb feltételek között előírásra került, hogy a kötbér és a speciális szerződési feltételeket az ajánlati dokumentáció tartalmazza.
A dokumentáció tartalmazott általános részt, az ajánlati dokumentáció című részt, az ajánlatok összehasonlításának formai és tartalmi követelményeit. A dokumentáció ajánlatok felbontása és értékelése című része a következő előírást tartalmazta az előzetes vizsgálattal kapcsolatos 4.4. d) pontjában: érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott feltételeknek. A dokumentáció még tartalmazott ajánlati adatlapot, ajánlati nyilatkozatot (a fázisjavító berendezések telepítésének ütemterve című részben 19 helyszínen 39 db transzformátor előírása szerepel), ajánlati formanyomtatványt, a kiegészítő információk mellékleteit, a speciális szerződési feltételeket, az ajánlati biztosíték formanyomtatványát és a műszaki specifikációt.
A 2002. szeptember 16-i helyszíni bejárás alkalmával a kérelmező bejelentette, hogy nem ért egyet a dokumentációban foglalt műszaki megoldással és tartalommal. Az ajánlatkérő kifejtette, hogy a műszaki tartalom meghatározása az ajánlatkérő kompetenciájába tartozik.
A kérelmező írásban kérdéseket tett fel - többek között - az ajánlati felhívás vonatkozásában a fázisjavító helyek számával, a dokumentáció 28. oldalán szereplő teljesítményadatok kötelező voltával, a fázisjavító berendezések tervezett értékeinek kötelező beárazásával kapcsolatosan. A kérelmező kérdést tett fel azzal kapcsolatban is, hogy a beépítendő készülékeket fel kell-e sorolni, valamint, hogy kötelező-e terheléses méréseket végrehajtani a pályázat beadása előtt.
Az ajánlattevők által írásban feltett kérdésekre adott válaszában az ajánlatkérő közölte 2002. október 21-én a fázisjavító helyek vonatkozásában, hogy a Kőbánya-Kispest állomás az ajánlati felhívás része és a fázisjavító készülékeket valamennyi létesítési helyen gyűjtősínenként külön-külön szekrénybe kell telepíteni. A dokumentáció a berendezések teljesítményadatainak beárazásával kapcsolatban kötelezően írja elő a fázisjavító készülékek egyenkénti árazását, valamint a beépítendő készülékek külön-külön történő meghatározását. Az ajánlatkérő a terheléses mérésekre vonatkozóan válaszában az előzetes mérések lehetőségét kizárta.
Az ajánlattételi határidő 2002. október 29-én járt le, melyre a kérelmező és KRL Kontroll Kft., az EXTOR Elektronikai Kft., a MINKÓVILL Ipari és Kereskedelmi Kft., a VÁV UNION Kft., a SIEMENS Rt., az ABB Mérnöki, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. adott be ajánlatot. Az értékelést 2002. december 17-én fejezte be ajánlatkérő értékelő bizottsága, ezt követően 2002. december 20-án történt az eredményhirdetés. Az eljárás nyertesének a KRL Kontroll Kft.-t hirdették ki, míg a második legjobb ajánlat a VÁV UNION Kft.-é volt. Az EXTOR Elektronikai Kft., valamint a kérelmező ajánlatát érvénytelenítették, utóbbit azzal az indokkal, hogy a kérelmező az ajánlati felhívás 3. a) pontjában foglalt mennyiségnél kevesebb helyszínre kisebb darabszámú berendezést ajánlott (20 db áramátalakítóba telepítendő 41 db fázisjavító berendezés helyett az ajánlat 14 ELMŰ-betáplálással rendelkező vontatási áramátalakítóba 24 db berendezésre vonatkozó vállalást tartalmazott). Az eredményhirdetési jegyzőkönyv, valamint az összegzés az eljárásról című dokumentum indokolása szerint a megajánlott műszaki megoldást a szakértői bizottság a 9. sz. mellékletben leírtak miatt műszakilag sem tartotta megfelelőnek, valamint rögzítette, hogy az a metró üzembiztonságát is veszélyezteti.
Az eredményhirdetést 2002. december 20-án tartották meg, melyen a KLR Kontroll Kft. és az EXTOR Kft. képviselője jelen volt.
Az eredmény még aznap faxon közlésre került a nyertes megjelölésével és összefoglaló, értékelő táblázat megküldésével.
A kérelmező 2003. január 20-án adta be hiányosan a jogorvoslati kérelmét, amelyet 2003. január 23-án hiánypótolt, majd 2003. január 27-én pontosított. Kérte a jogsértés megállapítását, bírság kiszabását, valamint ajánlatkérő költségekben történő marasztalását.
Kérelme indokaként előadta, hogy az ajánlatkérő jogsértően zárta ki az eljárásból, az ajánlata nem érvénytelen, tulajdonképpen annak indokát sem ismeri pontosan. Az ajánlatkérő eljárása a Kbt. 24. § (1) és (2) bekezdéseibe ütközik, mert az ajánlatkérő a helyszínen történő méréseket megtiltotta, bár a dokumentációban ezt megengedte. Kifogásolta azt is, hogy az ajánlatkérő eltérő adatokat adott meg a berendezések darabszámára, a telepítési helyekre vonatkozóan az ajánlati felhívásban, a dokumentációban és a helyszíni bejáráson feltett ajánlattevői kérdésekre adott válaszában. Előadta, hogy faxon történő értesítést nem kapott, kizárólag a nyertes ajánlattevő személyéről szóló értesítést, valamint az értékelést tartalmazó táblázatot kapta meg postai úton, melyet a becsatolt postai igazolás szerint 2003. január 13-án vett át (56/1772/2002. számú levél).
Az ajánlatkérő észrevételében kérte az álláspontja szerint elkésett kérelem elutasítását, mivel az eredményhirdetés 2002. december 20-án megtörtént, és még ezen a napon faxon minden ajánlattevő értesítést kapott. Ajánlatkérő megküldte az eredményhirdetéssel kapcsolatos értesítés 2002. december 20-ai elküldését igazoló postakönyv kivonatát, amelynek kérelmező által történő átvételének igazolására nem került sor.
Az ajánlatkérő becsatolta a helyszíni bejárásról készült 2002. szeptember 16-án készült jegyzőkönyvet, mely szerint a Fáko Kft. jelezte, hogy nem ért egyet a megoldással és műszaki tartalommal. Az ajánlatkérő nyilatkozott arról, hogy a kiírás műszaki tartalmának meghatározása a kiíró hatásköre.
Az ajánlatkérő kiegészítő észrevételében előadta, hogy a tisztázó kérdésekre adott válaszában ajánlatkérő 41 berendezést kért 19 helyszínen. A kérelmező ezzel szemben ajánlatában 14 helyszínre 22 db berendezést ajánlott. A kérelmező ajánlatában szereplő műszaki megoldás jelentős meddőenergia felvétellel terheli meg a BKV kábeleit, üzemzavart is okozhatnak. A kérelmező korábban készült és a dokumentációba épített tanulmányterve is ellentétes az ajánlatukban lévő műszaki megoldással.
A KRL Kontroll Kft. szintén kérte észrevételében az álláspontja szerint elkésett kérelem elutasítását, mivel az eredményhirdetés 2002. december 20-án megtörtént, és faxon erről értesült minden ajánlattevő, majd 5 napon belül postai úton kézhez vették ezt.
A felhívás és a dokumentáció műszaki alapját a kérelmező által készített műszaki tanulmányterv képezi, ezért valótlan, hogy mérések elvégzésére a kérelmezőnek nem volt módja. Az ajánlatkérő kompetenciája eldönteni, hogy hány darab fázisjavító készülék szükséges az adott műszaki cél eléréséhez.
Az ajánlatkérő a nyertes KRL Kontroll Kft.-vel a vállalkozási szerződést 2003. január 20-án megkötötte.
A Döntőbizottság az eljárás iratai, a felek szóbeli és írásbeli nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem részben elkésett, részben megalapozatlan.
A Döntőbizottság mindenekelőtt vizsgálta, hogy a jogorvoslati kérelemnek az ajánlatkérő jogsértő eljárására vonatkozó (helyszíni mérések megtételének megtiltása, a telepítési helyekre és a telepítendő fázisjavító berendezésekre vonatkozó előírások változtatása az eljárás során) kérelmi elemei a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. tv. (a továbbiakban: Kbt.) 79. § (7) bekezdésében foglalt 15 napos jogvesztő határidő alatt kerültek-e előterjesztésre.
A Kbt. 79. § (7) bekezdése szerint az eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított kilencven napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni, illetve e határidőn belül indítható meg hivatalból az (5) vagy a (6) bekezdés szerint. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmezőnek a közbeszerzési eljárás során részben a 2002. szeptember 16-i helyszíni szemlén, részben pedig az írásban feltett kérdésekre adott válaszok 2002. október 21-i faxon történő megküldésekor az ajánlati felhívás és a dokumentáció tartalmával, fent megjelölt adataival kapcsolatosan tudomására jutottak a jogorvoslati kérelmében kifogásolt ellentmondó adatok, illetve a helyszíni mérések lehetőségének kizárása az ajánlatkérő részéről. Az ajánlattevői kérdésekre adott válaszok 2002. október 21-i tudomásra jutásától számított 15 napon belül a kérelmező nem terjesztette elő jogorvoslati kérelmét, hanem csak 2003. január 20-án.
A Döntőbizottság ugyanakkor nem osztotta az ajánlatkérő álláspontját a kérelmezőnek az ajánlat műszaki tartalmával összefüggő érvénytelenség megállapításával kapcsolatos jogorvoslati kérelme elkésettségével kapcsolatban.
A kérelmező bizonyította postai igazolással, hogy az eredményhirdetéssel kapcsolatos értesítést, illetve a Kbt. szerinti 5. sz. mellékletet 2003. január 13-án vette át, tehát ezen időponthoz képest 2003. január 23-án, tehát a 15 napos jogvesztő határidőn belül terjesztette elő jogorvoslati kérelmét. A kérelmező az érvénytelenség tényéről, az annak indokairól az ajánlatkérő 56/1772/2002. számú leveléből, valamint az összegzésből értesülhetett csak, a faxon megküldött értesítés csak a nyertes ajánlattevő személyét jelölte meg és a pontozást tartalmazó táblázatot tartalmazta.
A fentiek szerint a Döntőbizottság érdemben vizsgálta, hogy az eredményhirdetési jegyzőkönyvben, illetve az összegzésben megjelölt indokok alapján jogszerűen állapította-e meg az ajánlatkérő a kérelmező ajánlatának érvénytelenségét, és zárta ki a további eljárásból.
A Kbt. 43. § (1) bekezdés első fordulata szerint az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie.
A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A Kbt. 53. § (2) bekezdése szerint az eljárás további szakaszában nem vehet részt az, aki érvénytelen ajánlatot tett, illetve akit az eljárásból kizártak.
A Döntőbizottság az érvénytelenség kérdésében történt álláspontja kialakításánál hangsúlyosan vette figyelembe a kérelmezőnek az ajánlatában, valamint a helyszíni bejáráson tett nyilatkozatait. A kérelmező ajánlatának 11. oldalán a berendezések telepítésének beruházási ütemtervével kapcsolatos részében nyilatkozatot tett, hogy az ebben megjelölt berendezések egyike sem tekintendő ajánlata alapjának és az általa telepítendő berendezések az ebben megadottól eltérő teljesítményűek és a táblázatban megadott értékek az ő általa ajánlottakból viszonyítással kerültek meghatározásra.
A kérelmező a helyszíni bejáráson is kifejtette, hogy nem ért egyet az ajánlati felhívásban, illetve dokumentációban meghatározott megoldással és műszaki tartalommal.
A Döntőbizottság a beszerzés műszaki tartalma vonatkozásában megállapította, hogy az ajánlatkérő azt a következőképpen határozta meg:
Az ajánlatkérő előírta a dokumentáció 28. oldalán - amelyet a 2002. szeptember 16-i konzultáción módosított, illetve kiegészített -, hogy 20 helyszínen összesen 41 db fázisjavító berendezést kell a 0,4 kV-os főelosztó berendezések gyűjtősíneire csatlakoztatva telepíteni a javasolt kVAr teljesítményértékkel.
A fázisjavító berendezések létesítési helyeinek, darabszámának és javasolt meddőteljesítményeinek meghatározásával a meddőteljesítmény-kompenzálási módszerek közül ajánlatkérő azt a műszaki megoldást kívánta megvalósítani, amely a metró hálózatán koncentráltan a 0,4 kV-os segédüzemi fogyasztó berendezések induktív meddőteljesítményét, annak keletkezési helyén a kondenzátorberendezések kapacitív meddőteljesítményével kompenzálja. Ezáltal a segédüzemi transzformátorok és részben a kábelhálózat a meddőáram szállításától mentesülnek, csökken a veszteségük és a terhelhetőségre tekintettel nő az üzembiztonságuk, továbbá a villamosenergia-költségek csökkennek.
A kondenzátorberendezések automatikájának szabályozására lehetőség volt úgy is, hogy a 10 kV-os áram- és feszültségváltótól kapja a szabályozójelet.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő fenti előírásaival ellentétesen a kérelmező eltérő műszaki tartalmú ajánlatot nyújtott be az alábbiak szerint:
A kérelmező ajánlatában csatolta a dokumentációban előírt tételesen beárazandó ütemtervet a 20 helyszínre telepítendő 41 db kondenzátorberendezésre a javasolt teljesítményértékekkel. Megjegyzésként azonban hozzáfűzte, hogy a fenti berendezések egyike sem tekintendő ajánlata alapjának, mert az általa ajánlott berendezések eltérő teljesítményűek.
Kérelmező 14 helyszínen a főállomásokon 24 db fázisjavító berendezésre tett ajánlatot, amelyek a dokumentáció szerinti 110, 150 és 180 kVAr teljesítmények helyett 135, 180, 210 és 280 kVAr teljesítményű berendezésekre vonatkoztak. A delegált állomásokra nem tervezett fázisjavító berendezést a kérelmező azon indokkal, hogy azok meddőteljesítmény-igényét a főállomások berendezései látják el.
Ajánlatának a dokumentációtól való eltérését az ott megadott energiamérlegek általa megváltoztatott értékeivel, valamint a középfeszültségű vezérléssel indokolta.
Álláspontja szerint az energiamérlegeket módosítani kellett, mert azok a delegált állomások és a vontatás energiamennyiséget is tartalmazzák, a vezérlés pedig a középfeszültségű áramváltókra tekintettel a segédüzemeken kívül a vontatás meddőigényét is érzékeli, és ez a kondenzátorberendezés valamennyi fokozatának állandó üzemét okozná.
A Döntőbizottság a kérelmező ajánlatának érvénytelenítésére vonatkozó és őt a további eljárásból való kizáró ajánlatkérői döntést jogszerűnek tartotta az alábbi indokok szerint.
A közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő joga és kötelezettsége a beszerzés tárgyáról az ajánlattételhez szükséges műszaki leírás elkészítése. Ez történhet az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban is. Az építési beruházások esetén jogszabály teszi kötelezővé [1/1996. (II. 7.) KTM sz. r.] a dokumentációban a mennyiségi és minőségi követelmények részletes ismertetését.
A jelen ügyben az ajánlatkérő eleget tett ennek a követelménynek, a közbeszerzési eljárás indításakor egyértelműen közölte az eljárás résztvevőivel az általa kiválasztott műszaki megoldást, az annak megfelelő mennyiségi-minőségi előírásokkal együtt.
Az ajánlattevők kizárólag a felhívás és a dokumentáció részletes előírásainak megfelelően tehettek érvényes ajánlatot.
A felhívás 14. pontja szerint többváltozatú ajánlatot nem lehetett tenni. A kérelmező ajánlata azáltal, hogy az árajánlata alapjául szolgáló műszaki megoldás jelentősen eltért az ajánlatkérőnek a dokumentációban előírt követelményeitől, ajánlati változat volt, és ezért érvénytelen. Műszaki megoldása hat főállomáson csoportos helyett központi kompenzációt tartalmaz. Ezzel az előírt műszaki elvárásnak, azaz a segédüzemi transzformátorok delegált állomásokban történő meddőáram-szállításától való mentesítésének nem tett eleget, mert a meddőenergia-ellátási rendszert olyan módon oldotta meg, amely a kapacitív meddőforrást nem a meddőigény keletkezési helyének közelében helyezi el.
Ajánlatában nem adta meg, hogy az energiamérlegek módosítását hogyan és milyen műszaki számításra alapítva végezte el.
Az általa választott műszaki megoldás éppen a több, kisebb teljesítményű kondenzátorberendezés azon műszaki előnyét változtatta meg, amely az egyes állomások közötti átfedést biztosítja. Ez a megoldás teszi lehetővé többek között a segédüzemek egytranszformátoros biztonságos üzemét, valamint az eloszló terhelésként jelentkező vontatási meddőigény kielégítését is.
Mindezekre tekintettel a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva megállapította, hogy a kérelmező ajánlata nem felelt meg a felhívás és dokumentáció előírásainak, ezért a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján a kérelmet elutasította.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján a költségek viseléséről a rendelkező részben foglaltak szerint határozott, tekintettel arra, hogy jogsértés nem került megállapításra.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. február 21.
Dr. Csanádi Péter s. k., Dr. Tukacs László s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos
