KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (2174)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.15/10/2003.
Tárgy: a Sat-Markt Kft. jogorvoslati kérelme a BM közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Sat-Markt Kft. (1078 Budapest István u. 5., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét - melyet a BM Nemzetközi Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkárság (1051 Budapest, József Attila u. 2-5., továbbiakban: ajánlatkérő) a záhonyi határátkelőhely határregisztrációs rendszerének továbbfejlesztése, a szükséges eszközök beszerzése és a rendszer telepítése tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított - a Döntőbizottság elutasítja.
A jogorvoslati eljárásban felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő részvételi felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 2002. október 9-én megjelent számában a rendelkező részben megjelölt beszerzésre tárgyalásos eljárás lefolytatása céljából. A közbeszerzési eljárás lefolytatására a BM Beszerzési és Kereskedelmi Rt. részére adott megbízást.
Az jelentkező műszaki alkalmassága igazolására a felhívás 8.2.1. pontjában előírta "az előző 3 év legjelentősebb, a közbeszerzés tárgyában teljesített vagy ahhoz hasonló szállításnak - okmány- és rendszámleolvasó rendszer szállításának" ismertetését a teljesítés éve, az ellenszolgáltatás összege, a szerződést kötő másik fél megnevezése és legalább 2 db referencialevél csatolása mellett.
A 9. b) pont szerint alkalmatlanná minősíti ajánlatkérő a jelentkezőt, ha a jelentkező és az alvállalkozó együtt nem csatolt jelentkezéséhez a megelőző 3 éves időszakban teljesített, a közbeszerzés tárgyára vagy okmány- és rendszámleolvasó rendszer szállítására vonatkozóan legalább 2 darab referencialevelet, amelyben a megrendelő kedvezően nyilatkozik a szerződés teljesítéséről.
A részvételi jelentkezés benyújtásához szükséges segédletet a közzététel napját követő első naptól számított 20. napig lehetett átvenni.
Kérelmező 2003. január 15-én jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a Döntőbizottsághoz. Sérelmezte egyrészt a referenciakövetelmények előírását, másrészt azt, hogy az eljárás nyertese olyan cég - a Budapest Mikroelektronika Rt. - lett, amelyik tudomása szerint sem a közbeszerzés tárgya szerinti rendszert, sem okmányleolvasó rendszert nem szállított az elmúlt három éves időszakban.
Álláspontja szerint ajánlatkérő a referenciakövetelmények előírásával, majd az eljárás során e követelményektől való eltekintéssel - a Budapest Mikroelektronika Kft.-nek az eljárásból való kizárása elmulasztásával megsértette a Kbt. 24. § (2) bekezdése szerinti esélyegyenlős alapelvét. Előadta, hogy 2003. január 10-én szerzett tudomást a jogsértések tényéről. Kérte ideiglenes intézkedéssel a szerződés megkötésének megtiltását és az eljárást lezáró döntés megsemmisítését.
Ajánlatkérő észrevételében a jogorvoslati kérelem elkésettség címén való elutasítását kérte. Előadta, hogy a részvételi szakasz eredményének közlésére vonatkozó hirdetmény 2002. december 11-én jelent meg a Közbeszerzési Értesítőben. Kérelmező - aki érdekeltségét arra alapozta, hogy a részvételi szakaszban az ajánlatkérő által kiadott Segédletet átvett, de végül nem nyújtotta be jelentkezését - már ekkor tudomást szerezhetett arról, hogy a nyertes ajánlattevő alkalmasnak minősült a referenciák alapján, és bejutott az ajánlattételre felkértek körébe. Kérelmező e hirdetmény megjelenésétől számított 15 napon belül terjeszthette volna elő jogorvoslati kérelmét, ha aggályosnak tartotta a nyertesnek a szükséges referenciákkal való rendelkezését.
Vitatta továbbá a kérelmező érdekeltsége fennállását is, az ugyanis nyilvánvalóan a részvételi szakaszhoz kapcsolódik, ennek során azonban nem élt a jogorvoslati lehetőséggel.
Közölte, hogy a nyertes és egyik alvállalkozója együttesen rendelkeztek az előírás szerinti számú megfelelő referenciával.
A Budapest Mikroelektronika Rt. észrevételében kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását. Előadta, hogy hiánypótolt ajánlatában három megfelelő referenciát ismertetett, így nem felel meg a valóságnak kérelmező azon állítása, hogy ő nem felelt meg az alkalmassági kritériumnak.
A Döntőbizottság a felek írásbeli észrevételei, nyilatkozatai, valamint a közbeszerzési eljárásban keletkezett dokumentumok tartalma alapján a következőket állapította meg:
Kérelmezőnek a referenciakövetelmények előírását sérelmező kérelme elkésett.
A Kbt. 79. § (7) bekezdése szerint a jogorvoslati eljárást a Kbt. szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított kilencven napon belül lehet kérelmezni. A határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
A részvételi felhívás 2002. október 9-én jelent meg a Közbeszerzési Értesítőben. Kérelmező a Segédletet október 17-én vette át ajánlatkérőtől. Ekkor tehát már tudomással bírt a felhívás tartalmáról, kérelmét viszont csak a tizenöt napos jogvesztő határidőn túl terjesztette elő.
A Döntőbizottság megállapította, hogy kérelmezőnek a referenciakövetelményeket kifogásoló kérelme elkésett, ezért azt elutasította.
Kérelmező sérelmezte, hogy az eljárás nyertese olyan ajánlattevő lett, aki - kérelmező tudomása szerint - nem rendelkezik az előírt referenciával.
A referenciával való rendelkezés alkalmassági feltétel volt, ennélfogva kérelmező az eljárás részvételi szakaszában hozott ajánlatkérői döntést is kifogásolta.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező a közbeszerzési eljárásban hozott döntések tekintetében a Kbt. 79. § (3) bekezdésében meghatározottak értelmében nem jogosult jogorvoslati eljárás kezdeményezésére az alábbi indokok alapján:
A Kbt. 79. § (2) bekezdése alapján a Döntőbizottság eljárása kérelemre vagy hivatalból indul.
A 79. § (3) bekezdése szerint a "kérelmet az ajánlatkérő, az ajánlattevő vagy az olyan egyéb érdekelt (a továbbiakban: kérelmező) nyújthatja be, akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti."
A 80. § (4) bekezdése kimondja, hogy a Döntőbizottság a kérelmet elutasítja, ha megállapítja, hogy a kérelmező a 79. § (3) bekezdése alapján nem jogosult a kérelem előterjesztésére.
A Döntőbizottság elsődlegesen abban foglalt állást, hogy a kérelmező vonatkozásában megállapítható-e olyan jog vagy jogos érdek fennállása a tárgyi közbeszerzési eljárás keretében, amely megalapozza a jogorvoslati kérelem benyújtásához való jogát.
A 79. § (3) bekezdésében a jogorvoslati eljárás indítására meghatározott jogosultak köre közül kérelmező nem minősül sem ajánlatkérőnek, sem ajánlattevőnek.
E törvényhely az egyéb érdekelti minőségben történő jogorvoslati eljárás kérelmezését ahhoz a feltételhez köti, hogy a közbeszerzési törvénybe ütköző ajánlatkérői magatartás sértse vagy veszélyeztesse a kérelmet benyújtó valamely, a Kbt.-ben szabályozott jogát vagy a törvény által elismert érdekét.
A kérelmező nem vett részt a közbeszerzési eljárás egyik szakaszában sem. E tényállásból kiindulva a kérelmező jogsérelme akként nevesíthető, hogy ajánlatkérő a referenciafeltételek előírásával őt elzárta a közbeszerzési eljárásban való részvételtől, ugyanakkor egy másik, az adott referenciafeltételekkel ugyancsak nem rendelkező jelentkezőt alkalmasnak minősített a szerződés teljesítésére. Ezáltal kérelmező vélekedése szerint ajánlatkérő nem biztosított számára a Budapest Mikroelektronika Rt.-vel azonos esélyt a nyertességre.
A Kbt.-nek a közbeszerzési eljárás alapelveit rögzítő Kbt. 24. §-a így rendelkezik:
(1) A közbeszerzési eljárásban - az egyes eljárási cselekmények, az ajánlatok értékelési során hozott döntés és a szerződés megkötése tekintetében - az ajánlatkérő köteles biztosítani az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát, illetve nyilvánosságát.
(2) Az ajánlattevőnek biztosítania kell az esélyegyenlőséget az ajánlattevők számára.
Az alapelvi rendelkezések a közbeszerzési eljárás egészére, tehát az eljárás részvételi szakaszára is irányadóak.
A 24. § (2) bekezdése értelmében ajánlatkérőnek azok számára kell biztosítani az esélyegyenlőséget, akik a közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként ténylegesen részt vesznek. Ez a kötelezettség a részvételi szakaszban az eljárásban részvételre jelentkezők tekintetében terheli ajánlatkérőt.
Az ajánlattevőnek/jelentkezőnek kell tehát az ajánlatkérőt olyan helyzetbe hozni, hogy őt köteles legyen a többi ajánlattevővel/jelentkezővel azonos mércével kezelni, az eljárásban való nyertességre azonos esélyt biztosítani.
Kérelmező nem teremtette meg saját maga számára az eljárásban való részvétel lehetőségét, a nyertesség esélyét.
Az eljárás első szakaszában nem nyújtott be részvételi jelentkezést, az abban való részvételi szándékát más jelentkező alvállalkozójaként sem nyilvánította ki. Mivel a felhívás szerint a jelentkezőnek és alvállalkozójának együttesen kellett megfelelni az alkalmassági feltételeknek, megtehette volna kérelmező azt is, hogy olyan alvállalkozót von be maga mellé az eljárásba, aki rendelkezik a megfelelő referenciákkal.
Kérelmező az itt felsorolt lehetőségek közül egyikkel sem élt.
A Kbt. 79. § (3) bekezdése szerinti, a jogorvoslati kérelem benyújtását megalapozó feltételek - jog vagy jogos érdek sérelme - kérelmező részéről nem állnak fenn.
Kérelmezőnek nincs joga számon kérni ajánlatkérőtől az esélyegyenlőség biztosítását egy olyan eljárásban, amelyikben részt sem vett.
Igaz hogy érdeke fűződne kérelmezőnek ahhoz, hogy a referenciafeltételnek - állítása szerint - nem megfelelő másik ajánlattevővel egyenlő elbánásban részesülhessen, azonban jogos érdek nem állapítható meg, mert kérelmező azáltal, hogy nem nyújtott be jelentkezést, nem teremtette meg saját maga számára érdeke érvényesíthetőségét.
A Döntőbizottság megállapította, hogy kérelmező részéről nem állnak fenn a jogorvoslati eljárás kérelmezésének a Kbt. 79. § (3) bekezdésében meghatározott feltételei, ezért a jogorvoslati kérelmet ügyfélképesség hiánya címén elutasította.
A Döntőbizottság nem vizsgálta, hogy a nyertes ajánlattevő megfelelt-e az alkalmassági kritériumoknak, mert kérelmező ügyfélképessége hiánya folytán a kérelem vizsgálatának eljárásjogi akadálya van.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében meghatározott jogkörében eljárva a 80. § (4) bekezdése szerint rendelkezett, a részben elkésetten, másrészben ügyfélképesség hiányában benyújtott jogorvoslati kérelmet elutasította.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. február 7.
Dr. Csitkei Mária s. k., Fábián Péter s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos
