KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (2182)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.32/12/2003.
Tárgy: a Sodexho Magyarország Kft. jogorvoslati kérelme a Baracskai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Sodexho Magyarország Kft. (1115 Budapest, Etele u. 68., képviseli: dr. Ferenczi Gábor ügyvéd, 1026 Budapest, Kelemen L. u. 2/3., fsz. 5., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, amelyet a Baracskai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet (2471 Baracska, Annamajor, Pf. 2, képviseli: dr. Csernyánszky Lajos ügyvéd, 1064 Budapest, Izabella u. 82., III/24., a továbbiakban: ajánlatkérő) "az intézet fogvatartottainak és személyi állományának élelmezése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be elutasítja.
A felek viselik az eljárással felmerült költségeiket.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás iratai és a felek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő 2002. október 9-én, a Közbeszerzési Értesítő 41. számában tette közzé ajánlati felhívását nyílt eljárás megindítására a rendelkező részben meghatározott tárgyban. Ajánlatkérő a rész-, illetve többváltozatú ajánlattétel lehetőségét kizárta.
Ajánlatkérő felhívásában meghatározta az ajánlattevőktől pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságuk igazolására kért adatokat és tényeket. A 11. a) pont második francia bekezdésében ajánlatkérő kérte a pénzügyi és gazdasági alkalmasság igazolására: "az utolsó 3 év egyszerűsített mérlegkivonatát".
Ajánlatkérő a 11. b) pontban határozta meg az alkalmatlansági szempontokat, amelyek között nem jelölt meg mérlegkivonattal kapcsolatosat. Ajánlatkérő felhívása 13. pontjában közölte, hogy az ajánlatokat az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján bírálja el, és meghatározta a részszempontokat, súlyszámokat, az értékelési ponthatárokat és az értékelés módszerét.
Ajánlatkérő felhívása 15. b) pontjában közölte, hogy a szerződéskötés időpontja az eredményhirdetést követő naptól számított 17. nap.
Ajánlatkérő ajánlati dokumentációjában határozta meg az ajánlatok benyújtásának tartalmi és formai követelményeit. A dokumentáció 16. oldalán az utolsó előtti bekezdésben ajánlatkérő előírta többek között, hogy az ajánlatokat "folyamatos oldalszámozással ellátva kell benyújtani".
Ajánlatkérő 2002. október 28-án helyszíni konzultációt tartott.
Az ajánlattételi határidőre, 2002. november 19-ére ajánlatot nyújtott be: az ELAMEN Rt., a P. Dussmann Kft., a Plural Kft. és a kérelmező.
Az ajánlatkérő a Plural Kft. ajánlatát már a bontási eljárás során érvénytelenné nyilvánította.
Ajánlatkérő 2002. november 25-én hozta meg az eljárást lezáró döntését, amelyet 2002. november 29-én hirdetett ki. Az eljárás nyertese az ELAMEN Rt. lett, az őt követő legkedvezőbb ajánlatot pedig a P. Dussmann Kft. tette.
Ajánlatkérő elkészítette az írásbeli összegezését.
A kérelmező ajánlatkérő eljárást lezáró döntése ellen 2002. december 2-án jogorvoslati kérelmet nyújtott be, melyben kérte ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének a megsemmisítését, és ideiglenes intézkedésként a szerződéskötés megtiltását.
Jogorvoslati kérelmében több részszempontból vitatta ajánlatkérő értékelésének a helyességét, és álláspontja szerint, ha ajánlatkérő a felhívás és a dokumentáció rendelkezése szerint végezte volna el az értékelést, az eljárás nyertesének a személye is változott volna. Kifogásolta továbbá, hogy ajánlatkérő írásbeli összegezése nem felel meg a Kbt. 61. § (1) bekezdésében foglaltaknak.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás során D.736/8/2002. szám alatt ideiglenes intézkedést hozott, az eljárást lezáró szerződés megkötését megtiltotta.
A Döntőbizottság a D.736/9/2002. számú 2002. december 19-én kelt határozatában helyt adott a kérelmező jogorvoslati kérelmének, megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdését, a 61. § (1) bekezdését, és ezért megsemmisítette ajánlatkérő eljárást lezáró döntését. A Döntőbizottság ajánlatkérőt 1 000 000 Ft bírsággal sújtotta, és kötelezte az eljárási költségek viselésére.
Ajánlatkérő a Döntőbizottság D.736/9/2002. számú határozatát 2002. december 23-án vette át.
A Döntőbizottság ezen határozata ellen az ajánlatkérő annak megváltoztatása iránt keresetlevelet nyújtott be a Fővárosi Bírósághoz, így a határozat nem jogerős.
Ajánlatkérő újraértékelte a benyújtott ajánlatokat és 2003. január 16-án hozta meg az új döntését.
A kérelmező vonatkozásában arról hozott határozatot, hogy "a Kbt. 52. § d) pontja alapján, a Kbt. 53. § (1) bekezdés b) pontja alkalmazásával az eljárásból kizárja".
E döntését ajánlatkérő egyrészt azzal indokolta, hogy a kérelmező a felhívás 11. a) pontjában meghatározott előírás ellenére nem csatolta az utolsó 3 év egyszerűsített mérlegkivonatát. Az 1999-es és a 2000-es év mérlegkivonatát szabályszerűen csatolta, azonban a 2001. évre vonatkozóan csak 2001. augusztus 31-ével zárt, így csak 8 hónapra vonatkozó mérlegkivonatot nyújtott be arra hivatkozással, hogy a cég francia tulajdonosának döntése alapján az üzleti év 2001. augusztus 31-ével zárul.
Hivatkozott továbbá arra, hogy a kérelmező nem látta el folyamatos oldalszámozással a benyújtott ajánlatát. E körben utalt arra, hogy egyes oldalak nem tartalmaznak oldalszámozást (pl. a legelső oldalon). Továbbá arra is, hogy nem felel meg a folyamatos oldalszámozás követelményének a kérelmező azon eljárása, hogy alszámozási szisztémát alkalmazott (pl. a 20. oldalnál 20/1-től 20/56-ig alszámozta az egyes oldalakat). Ennek következménye lett, hogy a kérelmező oldalszámozása szerint ajánlata 121 oldalból áll, míg ténylegesen legalább 289 oldalt tesz ki.
Ajánlatkérő az eredményhirdetés - 2003. január 22-i időpontjáról - minden ajánlattevőt, köztük a kérelmezőt is értesítette.
Ajánlatkérő 2003. január 22-én először a kérelmezővel ismertette az eljárásból kizáró határozatát, azt kézbesítette részére, a kérelmező az átvételt aláírásával igazolta.
Ajánlatkérő ezt követően tartotta meg az ajánlatok értékeléséről szóló eredményhirdetését, melyen a kérelmező részvételét nem tette lehetővé.
Az eljárás nyertese az Elamen Rt. lett.
Ajánlatkérő két jegyzőkönyvet készített, egyet a kérelmezővel tartott határozatközlésről, egyet az eljárást lezáró döntés kihirdetéséről.
Az ajánlatkérő elkészítette az írásbeli összegzését, melyet a kérelmező részére is kézbesített, ebben táblázatos formában közölte az ajánlatok értékelését és az összegzés 2. c) és 4. pontjában indokolta az értékelését.
A kérelmező 2003. január 24-én nyújtotta be jogorvoslati kérelmét, ebben kérte ajánlatkérőnek az eljárásból kizáró határozatának és eljárást lezáró döntésének a megsemmisítését, továbbá ideiglenes intézkedésként a közbeszerzési eljárást lezáró szerződés megkötésének a megtiltását.
Tárgyaláson módosított, illetőleg kiegészített jogorvoslati kérelmében előadta, hogy érvényes ajánlatot nyújtott be.
Ajánlatkérő felhívásában nem határozta meg sem az év, sem a mérleg fogalmát, így a jogszabályi rendelkezések alapján kell minősíteni az általa 2001. évre benyújtott mérlegkivonatot. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (továbbiakban: Szvt.) 11. § (1) és (6) bekezdése alapján jogszerűen tért át az egész éves üzleti évről augusztus 31-ei mérlegforduló napos üzleti évre, az Szvt. rendelkezései értelmében üzleti évnek minősül ilyen áttérés esetén a 12 hónapnál rövidebb időtartamú üzleti év is. Így ajánlatkérőnek el kellett volna fogadnia a 2001. évre 2001. január 1-jétől 2001. augusztus 31-ig terjedő időszakra készített mérlegét.
Álláspontja szerint folyamatos oldalszámozásnak minősül az általa alkalmazott alszámozási rendszer, ebben az esetben ugyanis a tartalmilag összekapcsolódó iratokat alszámozta. A tárgyaláson tett nyilatkozatában tényként elismerte, hogy az általa benyújtott ajánlat első lapja tartalmazza "1" oldalszámozást, ugyanakkor a meghatalmazást tartalmazó második lapot nem oldalszámozta, és a három lapból álló tartalomjegyzéke első lapját " 2/1"-gyel, második lapját " 3"-mal, harmadik lapját "4"-gyel oldalszámozta. A 35/1 oldal vonatkozásában előadta, hogy annak hátoldala csak a közjegyzői hitelesítési záradékot tartalmazza, így azt nem szükséges külön oldalszámozni.
A kérelmező hivatkozott arra is, hogy ajánlatkérő eljárásból kizáró határozata jogi szempontból sem helytálló. A Kbt. 53. § (2) bekezdése a kizárásra vonatkozó rendelkezést tartalmaz, és nem rendelkezik az érvénytelemé nyilvánításról, pedig ajánlatkérőnek az érvénytelenség kérdésében kellett volna döntést hoznia.
Kifogásolta, hogy a kérelmező nem biztosította a jelenlétét az ajánlatok értékeléséről szóló eredményhirdetésen, és ezzel megsértette a Kbt. rendelkezéseit.
A kérelmező az ajánlatok értékelésének helyességét is vitatta. Konkrétan azt, hogy az ajánlatkérő a helyiségbérleti részszempont értékelése során két egymástól eltérő tartalmú ajánlatra adott 10-10 pontot. A maximális pontszám 10 volt és ez a pontszám csak a legkedvezőbb ajánlatot tevő részére állapítható meg.
Álláspontja szerint az ajánlatkérő által készített írásbeli összegezés nem felel meg a Kbt. 61. § (1) bekezdésében támasztott követelményeknek, az összegzés 2. c) pontja nem tartalmazza az egyes értékelési pontszámok megállapításának indoklását.
Sérelmezte továbbá, hogy ajánlatkérő nem a felhívásában meghatározott - az eredményhirdetéstől számított 17. napon -, hanem azt megelőzően már 2003. február 6-án megkötötte az eljárás nyertesével az eljárást lezáró szerződést.
Ajánlatkérő kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását.
Álláspontja szerint jogszerűen állapította meg, hogy a kérelmező ajánlata érvénytelen. A felhívásában az utolsó 3 év mérlegkivonatának csatolását kérte és e megfogalmazásából következik, hogy követelményét egész évre támasztotta, ezzel szemben a kérelmező nem a teljes naptári évre vonatkozó, hanem csak augusztus 31-ével záródó mérleget csatolt részére. Nem vitatta, hogy az Szvt. rendelkezései meghatározott feltételek mellett lehetővé teszik a naptári évtől eltérő üzleti év alkalmazását, azonban ezen feltételeket a kérelmező nem teljesítette, ajánlatkérő számára nem állapítható meg, hogy társasági szerződését módosította-e, betartotta-e a cégeljárásról, cégnyilvántartásról szóló jogszabályi rendelkezéseket.
A folyamatos oldalszámozással kapcsolatban annyiban pontosította ajánlatkérő az álláspontját, hogy a kérelmező ajánlatának nem az első, hanem a második lapja nem tartalmaz oldalszámozást, továbbá a tartalomjegyzék oldalszámozása sem folyamatos. Egyebekben fenntartotta a kizárásról szóló határozatában foglaltakat.
Ajánlatkérő álláspontja szerint a Kbt. 53. § (2) bekezdése egyértelműen tartalmazza, hogy az eljárás további szakaszában nem vehet részt, aki érvénytelen ajánlatot tett, így jogszerűen tartalmazza a kérelmező vonatkozásában hozott határozata, hogy kizárja az eljárásból. Megítélése szerint a Kbt. ezen szakasza alapján nem követett el jogsértést akkor, amikor nem tette lehetővé, hogy a kérelmező részt vegyen az ajánlatok értékeléséről szóló eredményhirdetésen. A kérelmező részére ugyanis még az eredményhirdetést megelőzően kézbesítette az eljárásból kizáró határozatot, így jogszerűen járt el.
Ismertette, hogy valóban a két érvényes ajánlattevőnek a helyiségbérleti díjra tett ajánlata nem volt azonos, azonban a pontszámok meghatározása során - a felhívásának megfelelően - alkalmazta az arányosítás módszerét, ennek eredményeként tizedes-jegyekre végződő számot kapott, amelyet a kerekítés szabályainak megfelelően kerekített és így állapította meg azonosan a 10 pontot.
Álláspontja szerint elkészített írásbeli összegezése megfelel a Kbt. által támasztott követelményeknek.
Előadta, hogy valóban felhívásában az eredményhirdetéstől számított 17. napot jelölte meg a szerződéskötés időpontjaként, azonban tévedésből megkötötte már korábban a szerződést a nyertessel. Megítélése szerint azonban ez nem bír relevanciával, mivel a jogorvoslati eljárás során ideiglenes intézkedés alkalmazására nem került sor.
A Döntőbizottság először a kérelmezőnek az eljárásból kizárását sérelmező jogorvoslati kérelmét vizsgálta és megállapította, hogy az nem megalapozott.
A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja értelmében érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A Kbt. 53. § (2) bekezdése szerint az eljárás további szakaszában nem vehet részt az, aki érvénytelen ajánlatot tett, illetve akit az eljárásból kizártak.
A Döntőbizottság először az ajánlatkérő által a kérelmező vonatkozásában hozott határozatot vizsgálta.
E határozat bevezető rendelkezésében hivatkozik a Kbt. 52. § d) pontjára. A határozat indokolási részében ajánlatkérő azt taglalja, hogy a kérelmező nem tett eleget az ajánlati felhívás 11. a) pontja harmadik francia bekezdésében foglalt követelménynek (utolsó 3 év egyszerűsített mérlegkivonatának csatolása) és az ajánlati dokumentáció 13 oldalának (helyesen 16. oldalának) utolsó bekezdésében támasztott követelménynek (folyamatos oldalszámozás).
A Döntőbizottság a határozat e tartalmi elemei alapján azt a következtetést vonta le, hogy ajánlatkérő a határozatát a Kbt. szabályai közül az érvénytelenségre alapította, a kérelmező ajánlata nem felel meg az ajánlatkérő által a felhívásban és a dokumentációban támasztott követelményeknek. Így alaptalanul hivatkozik arra a kérelmező, hogy ajánlatkérő nem nyilvánította érvénytelenné az ajánlatát.
Valóban az ajánlatkérő "többletként" feltüntette azt is, hogy a kérelmezőt az "eljárásból kizárja" és megjelölte a Kbt. 53. § (1) bekezdés b) pontját. E rendelkezése az ajánlatkérőnek azonban nem minősíthető jogsértésnek figyelemmel arra, hogy a Kbt. fentiekben idézett 53. § (2) bekezdése kimondja, hogy nem vehet részt az eljárás további szakaszában, aki érvénytelen ajánlatot tett, illetve akiket az eljárásból kizártak. A Kbt. e szakasza értelmében az érvénytelen ajánlatot tevő az eljárás további szakaszában nem vehet részt, így kérelmezőt "a többletmegfogalmazásból eredően joghátrány nem érte.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a folyamatos oldalszámozás hiánya miatt jogszerűen nyilvánította érvénytelenné a kérelmező ajánlatát.
Ajánlatkérő a dokumentációja 16. oldalán az utolsó előtti bekezdésben írta elő, hogy az ajánlatokat folyamatos oldalszámozással kell benyújtani. Tényként maga a kérelmező is elismerte a tárgyaláson, hogy ajánlata második lapja nem tartalmaz oldalszámozást, továbbá a tartalomjegyzék három lapjának oldalszámozása sem folyamatos. Ez a tény a kérelmező ajánlata alapján egyértelműen megállapítható.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a kérelmező ajánlata a vonatkozásban sem felel meg a folyamatos oldalszámozás követelményének, hogy alszámozási rendszert alkalmazott. Ennek során az egyes tartalmilag összetartozó kérdésekben (pl. 20 oldalon jelölte az utolsó 3 év mérlegét és eredménykimutatását és ezt követően 20/1-től 20/56-ig oldalszámozott, a 22. oldalon jelölte a referencianyilatkozatokat, majd ezt követően 22/1-től 22/12-ig csatolta a különböző referenciaigazolásokat, leveleket, 120. oldalon jelölte az étlapokat, és ezt követően 120/1-től 120/45-ig csatolta a különböző étlapokat, tápanyag-kimutatásokat.
A folyamatos oldalszámozás lényegi eleme ugyanis az, hogy minden egyes lap kap oldalszámot, és méghozzá egymást közvetlenül követő számot. Ebben az esetben valósul csak meg a folyamatosság. E követelmény támasztásának épp az a rendeltetése, hogy ne legyen megszakadás az oldalszámok között, és ezzel látható az ajánlat terjedelmi teljessége. Az alszámozás épp ezt nem biztosítja, megszakítást eredményez, és nem állapítható meg, hogy meddig terjed az alszámozás, így utólag ellenőrizhetetlenné válik az ajánlat terjedelmének teljessége.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ugyanakkor a második érvénytelenségi ok feltételei nem állnak fenn.
Valóban ajánlatkérő felhívásában az utolsó 3 évre kérte a mérlegkivonat csatolását. Azonban a Döntőbizottság megítélése szerint a 3 éves ajánlatkérői előírás önmagában nem alapozza meg valamely ajánlat érvénytelenségét, ha nem az egész naptári évre kiterjedő mérleget csatolnak. A mérlegkészítéssel kapcsolatos előírásokat ugyanis nem ajánlatkérő határozza meg, hanem a vonatkozó jogszabályi rendelkezések. Így amennyiben az irányadó jogszabályok alapján készíthető olyan mérleg, amelyben az üzleti év nem azonos a naptári évvel, ebben az esetben ajánlatkérő nem bírálhatja felül a jogszabály rendelkezését. Az ajánlattevőknek ugyanis a mérlegkészítés vonatkozásában a jogszabályi rendelkezéseket kell megtartaniuk.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az Szvt vonatkozó szabályai [11. § (2) bekezdése, (6) bekezdése] lehetőséget adnak arra, hogy az üzleti év a naptári évtől eltérhet, illetve hogy 12 naptári hónapnál rövidebb időtartamú legyen. Ebben az esetben az adott évre vonatkozóan ez minősül elkészített mérlegnek. Többletkövetelményt pedig ajánlatkérő nem támaszthat.
A Döntőbizottság hatáskör hiánya miatt azt már nem vizsgálta, hogy a kérelmező részéről jogszerűen történt-e a 12 naptári hónapnál rövidebb tartamú üzleti évre az áttérés.
A Döntőbizottság a fentiekben megállapította, hogy ajánlatkérő által megjelölt két érvénytelenségi ok közül az egyik ok, a folyamatos oldalszámozás hiánya fennáll, erre tekintettel ajánlatkérő jogszerűen nyilvánította érvénytelenné a kérelmező ajánlatát. Az ajánlat érvénytelenné nyilvánítását ugyanis önmagában egy ok is megalapozza.
A Döntőbizottság a kérelmező többi jogorvoslati kérelmi eleme vonatkozásában - ajánlatok értékelése a helyiségbérleti részszempontnál, írásbeli összegezés tartalma, eltérő időpontban szerződéskötés - elsődlegesen a kérelmező ügyfélképességét vizsgálta.
A Kbt. 79. § (3) bekezdése értelmében a kérelmet az ajánlatkérő, az ajánlattevő vagy az olyan egyéb érdekelt (a továbbiakban: kérelmező) nyújthatja be, akinek jogát vagy jogos érdekét a e törvényben ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti.
A Döntőbizottság a fentiekben megállapította, hogy a kérelmező érvénytelen ajánlatot tett, és így a Kbt. 53. § (2) bekezdése alapján az eljárás további szakaszában nem vehet részt és nem is vett részt.
A Döntőbizottság álláspontja szerint nem állapítható meg jogi érdek fennállása e kérelmi elemek tekintetében.
A kérelmező jogi érdekeit már nem sérti, illetve veszélyezteti ajánlatkérő ércékelésének helyessége, az írásbeli összegezés tartalma, a szerződéskötés időpontja, mivel az eljárás értékelési szakaszában a kérelmező már nem vett részt.
Erre tekintettel a Döntőbizottság e kérelmi elemek vonatkozásában megállapította, hogy a kérelmező nem rendelkezik ügyfélképességgel.
A Döntőbizottság nem állapított meg jogsértést a kérelmező arra vonatkozó jogorvoslati kérelme vonatkozásában, hogy nem biztosították részére a jelenlétet az ajánlatok értékelésére vonatkozó eredményhirdetésen.
A Kbt. 25. §-a szerint: "a közbeszerzési eljárás e törvényben meghatározott szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben azt e törvény kifejezetten megengedi". E rendelkezés értelmében a Kbt. szabályozása kógens.
A Kbt. 61. § (2) bekezdése szerint az eredményhirdetésre az ajánlattevőket, továbbá a külön jogszabályban meghatározott szervezeteket, személyeket meg kell hívni. Ajánlatkérő e meghívási kötelezettségét teljesítette, a kérelmezőt értesítette az eredményhirdetés időpontjáról.
A Kbt. kifejezett rendelkezést az eredményhirdetésen történő részvételről nem tartalmaz. A Kbt. 53. § (2) bekezdése érdemi szabályozást tartalmaz arra vonatkozóan, hogy az érvénytelen ajánlattevő nem vehet részt az eljárás további szakaszában.
E két rendelkezés összevetése alapján a Döntőbizottság úgy ítélte meg, hogy kifejezett Kbt. rendelkezés hiányában nem vonható le jogsértésre vonatkozó következtetés amiatt, hogy az eljárás további szakaszában részvételre nem jogosult részére nem tették lehetővé az eredményhirdetésen való jelenlétet. A kérelmezőt érdeksérelem sem érte, mivel érvénytelen ajánlata miatt az eljárás további szakaszában nem vett részt. A Döntőbizottság tekintettel volt arra is, hogy ajánlatkérő tájékoztatta az eredményhirdetés időpontjáról a kérelmezőt, továbbá kézbesítette részére az írásbeli összegzést. Az írásbeli összegzés kézbesítése alapján pedig kérelmező ugyanazon adatok, ismeretek birtokába került, mint aki részt vett az eredményhirdetésen.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított hatáskörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján a fenti indoklásra tekintettel részben ügyfélképesség hiánya, részben megalapozatlanság miatt utasította el a kérelmező jogorvoslati kérelmét.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján rendelkezett az eljárási költségek viseléséről.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89-90. §-a biztosítja.
Budapest, 2003. február 20.
Dr. Nagy Gizella s. k., Rutltner Oszkár s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos
