KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (2379)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.38/10/2003.
Tárgy: a Hoffmann Építőipari Rt. jogorvoslati kérelme Nagykapornak Község Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Hoffmann Építőipari Rt. (8900 Zalaegerszeg, Köztársaság u. 1/A, képviseli: dr. Szakonyi Szabolcs ügyvéd, 8900 Zalaegerszeg, Rákóczi F. u. 42. I/2., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, amelyet a Nagykapornak Község Önkormányzata (8935 Nagykapornak, Fő u. 17., képviseli: dr. Csiszár Gyula ügyvéd, 8900 Zalaegerszeg, Balatoni u. 8., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Nagykapornak és térsége szennyvízelvezetése és Pacsa községi szennyvíztisztító telep bővítése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja.
A felek viselik az eljárással felmerült költségeiket.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás iratai és a felek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállását állapította meg:
Ajánlatkérő 2002. szeptember 11-én indította meg a nyílt előminősítéses közbeszerzési eljárását a rendelkező részben meghatározott tárgyban, a részvételi felhívás a Közbeszerzési Értesítő 2002. évi 37. számában jelent meg. A részvételi jelentkezési határidőre, 2002. október 7-re 13 jelentkező nyújtotta be a részvételre jelentkezését.
Ajánlatkérő 2002. október 22-én hirdette ki a részvételi szakaszt lezáró döntését, 10 jelentkezőt minősített alkalmasnak, és őket 2002. október 28-án hívta fel ajánlattételre, ajánlatkérő ajánlati dokumentációt is összeállított.
Ajánlatkérő felhívásában, illetve dokumentációja 10. oldalán közölte, hogy az ajánlatokat az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján bírálja el és az alábbi részszempontokat, súlyszámokat, értékelési ponthatárokat és értékelési módszert határozta meg.
részszempontok súlyszám
1. Jólteljesítés biztosítékai:
- jótállás jogszabályban előírtakon túli megajánlása 5
- szavatosság jogszabályban előírtakon túli megajánlása 5
2. Szerződéses feltételek megajánlása:
- benyújtandó számlák száma 9
- részszámlákból visszatartás mértéke 9
- fizetési határidők 10
- kötbér mértéke 5
3. Ajánlati ár: 5
4. A beruházás céljának megvalósulását szabályozó további biztosíték adása: 9
Az ajánlatok elbírálása során az egyes részszempontok értékelésére adható pontszám alsó határa 1., felső határa 10.
Részszempontonként a legkedvezőbb ajánlat 10 pont, a legkedvezőtlenebb 1 pont, a közbenső ajánlatok pontszámai arányosságon alapuló pontok.
Ajánlatkérő dokumentációja 11-13. oldalán állapította meg az egyes értékelési részszempontok tartalmát.
Közölte, hogy: "ajánlattevők jogosultak olyan a beszerzés tárgyával szorosan összefüggő túlvállalásokat tenni, melyek a beruházás megvalósítását megkönnyítik, segítik, annak használhatóságát fokozzák, vagy amelyek egyéb módon előnyösek az ajánlatkérőnek. Ezeket ajánlatkérő az előre meghirdetett értékelési rendszer szempontjain belül előnyben részesíti."
Felhívta az ajánlatkérő az ajánlattevők figyelmét arra, hogy: "nem lehet olyan jellegű túlvállalásokat tenni, hogy az ajánlattevő közreműködik a pénzügyi teljesítés finanszírozásában, pl. hitel vagy kölcsön útján." Közölte továbbá, hogy: "ajánlatkérő nem értékelhető ajánlatnak tekint minden olyan ajánlatot, ahol az ajánlattevő bármilyen feltételhez, bárkinek a döntéséhez kötött ajánlati részt tartalmazó ajánlatot tesz."
Ajánlatkérő a "jólteljesítés biztosítékai" részszempont vonatkozásában kötelezően előírta a jótállás és szavatosság jogszabályban rögzített minimumának vállalását. Közölte továbbá, hogy előny ezek túlvállalása azzal, hogy a "jótállási idő tekintetében a 100%-ot meghaladó mértékű, a szavatossági idő tekintetében az 50%-ot meghaladó mértékű túlvállalást nem értékeli". Kérte, hogy az ajánlattevők százalékos arányban is tüntessék fel az egyes túlvállalások mértékét.
Ajánlatkérő a dokumentációban kikötötte, hogy a számlák értékéből minimálisan 5%-ot visszatart, amely összegre az ajánlattevők a kivitelezési munkák befejezését követően, a sikeres műszaki átadás-átvételi eljárás után jogosultak.
Ajánlatkérő 2002. november 20-án helyszíni konzultációt tartott, amelyen válaszolt az ajánlattevők kérdéseire.
Az ajánlattételi határidőre, 2002. december 11-re ajánlatot nyújtott be: Erro '96 Kft., Kaiser Kft., Szabadics Kft., Alterra Kft., Délviép Kft. Hydrokomp Kft. Arinext Kft. és a kérelmező.
A kérelmező ajánlata 29. oldalán közölte, hogy az általa már rendelkezésre bocsátott 5 M Ft értékű ajánlati biztosíték a szerződés mellékkötelezettségévé válik.
A kérelmező ajánlata 49. oldalán "A jólteljesítés biztosítékai és a szerződési feltételek megajánlása" címszó alatt az alábbi túlvállalásra tett ajánlatot:
"A jótállás esetében a jogszabály által előírtakat 100%-kal túlvállaljuk, azaz a vállalt jótállási időszak 2 év. A szavatosság esetében 50%-os túlvállalást ajánlunk meg, azaz építési munkára 15 év, gépi berendezésekre 7,5 év szavatosságot vállalunk."
Ajánlata ugyanezen oldalán a kérelmező a részszámlákból 43,6% visszatartást ajánlott meg.
"A beruházás céljának megvalósulását szabályozó további biztosítékok" részszempont körében az ajánlat 53. oldalán a kérelmező megismételte a részszámlákból történő 43,6%-os visszatartásra vonatkozó vállalását, továbbá a végszámlából
50%-os visszatartásra is ajánlatot tett. Közölte továbbá, hogy: "Mellékelünk egy, banktól származó, 500 000 000 Ft összegű hitelígérvényt, mely a beruházás pénzügyi jellegű biztosítékaként szolgál." Ezt a hitelígérvényt az ajánlat 57. oldala tartalmazza, melyben a kibocsátó bank szándéknyilatkozatot adott arra, hogy amennyiben az építési munkálatok kivitelezéséhez szükséges forrás nem áll rendelkezésre akkor - a bank által támasztott feltételek és kondíciók mellett - hitel formájában azt a kérelmező rendelkezésre bocsátja, ha a kérelmező pénzügyi és jogi helyzetében a bank megítélése alapján a jelenlegihez képest számottevő romlás vagy változás nem következik be. Kikötötte továbbá a bank, hogy a hitel nyújtásának feltétele, hogy a kérelmező a hitelszerződésben előírt feltételeket teljesítse, így különösen az általa előírt biztosítékokra vonatkozó szerződéseket megkösse, illetve a szükséges nyilatkozatokat megtegye.
A kérelmező ajánlata 10. oldalán a rendszer hosszú távú zavartalan működése érdekében vállalta, hogy a jótállás és a szavatosság körén kívül eső "a rendeltetésszerű használat során szükségessé váló a létesítmény környezetvédelmi megfelelőségét fokozó, a biztonságos üzemeltetést biztosító, az előírások és rendeletek betartását szolgáló javításokat és módosításokat elvégzi, illetve azok, valamint az esetlegesen felmerülő környezetvédelmi bírság költségeit az önkormányzat helyett átvállalja 100 000 000 Ft értékhatárig."
Az Arinext Kft. ajánlata 8. oldalán a jó teljesítés biztosítékaként az alábbi többletkötelezettségeket vállalta:
- Jótállási idő vonatkozásában a törvényben előírtnál 100%-kal több időt, 24 hónap jótállást,
- Szavatossági idő vonatkozásában a kötelezően előírtnál 50%-kal több időt, tehát 15 év szavatosságot.
Az Arinext Kft. 150 000 000 Ft összeghatárig - amelyet végszámlából való visszatartás formájában, illetve bankgarancia formájában kíván nyújtani - vállalta a beruházás eredményének biztosítását, a környezetvédelmi és egyéb bírságokra is kiterjedően.
Az Arinext Kft. ajánlata 10. oldalán a részszámlák 100%-os visszatartására - a sikeres műszaki átadás-átvételi eljárás időpontjáig -, míg a végszámla 50%-os mértékű visszatartására tett ajánlatot, a garanciális időre, a 24 hónapos időtartamra.
Ajánlatkérő 2003. január 15-én írásban kérdést tett fel az Arinext Kft.-nek arra, hogy miként kell értelmezni az ajánlati nyilatkozatában a végszámlára vállalt visszatartást.
Az Arinext Kft. válaszában ajánlatkérővel azt közölte, hogy e vállalásának célja további biztosíték nyújtása a beruházás megvalósításához, amelyet az utolsó részszempontnál kell figyelembe venni.
Ajánlatkérő 2003. január 20-án hirdette ki az eljárást lezáró döntését, az Erro '96 Kft. és a Délviép Kft. ajánlatát érvénytelenné minősítette.
Az eljárás nyertese az Arinext Kft. lett 525 ponttal, a kérelmező összpontszáma 456,39 volt.
Ajánlatkérő a kérelmező ajánlatának értékelése során a szavatosság alszempontnál a kérelmező által vállalt 15 év és 7,5 évhez képest, csak a 7,5 évet tüntette fel és erre az alszempontra 5 pontot, súlyozva 25 pontot állapított meg.
Ajánlatkérő a kérelmező által vállalt többletbiztosítékok közül az 500 000 000 Ft-os hitelígérvényt nem vette figyelembe, a 4. részszempontnál a beruházás céljának megvalósulását szabályozó további biztosítékok adásánál a 100 000 000 Ft-os vállalását és a végszámlából való visszatartásként 144 445 500 Ft-ot értékelte, és ezen részszempontra 7,47 pontot, súlyozva 67,23 pontot állapított meg részére.
Ajánlatkérő az Arinext Kft. vonatkozásában ezen 4. részszempontnál a 150 000 000 Ft-os vállalását és a végszámlából való visszatartásként 185 846 013 Ft-ot vett figyelembe, amelyre a maximális 10 pontot, súlyozva 90 pontot állapította meg.
A kérelmező 2003. január 28-án nyújtotta be a jogorvoslati kérelmét, amelyben kérte ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének a megsemmisítését, és ideiglenes intézkedésként az eljárást lezáró szerződés megkötésének a megtiltását.
A kérelmező jogorvoslati kérelmében előadta, hogy a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek és ajánlatkérő maximumra vonatkozó korlátozó előírásának megfelelően tette meg a vállalását a jótállásra és a szavatosságra.
A kérelmező a szavatosság alszempont vonatkozásában vitatta ajánlatkérő értékelésének helyességét. Előadta, hogy a Ptk. 308. § (1) bekezdése szerint a szavatossági jogok érvényesítésének jogvesztő határideje főszabályként 1 év, tartós használatra rendelt dolog esetében pedig 3 év, amely abban az esetben lehet hosszabb, ha a kötelező alkalmassági idő a 3 éves időtartamot meghaladja. Jelen esetben az irányadó 12/1998. (XII. 27.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-KVM együttes rendelet szerint a kötelező alkalmassági idő építési munkára 10 év, szenny- és csapadékvízcsatorna-hálózatok, valamint szivattyútelepek gépészeti berendezései vonatkozásában 5 év. Erre tekintettel - az 50%-os túlvállalási lehetőség mellett - a maximum szavatossági időt vállalta, építési munkánál 15 évet, gépészeti berendezéseknél 7,5 évet. Az ajánlatkérő ennek ellenére csak a 7,5 év vállalását vette figyelembe az ajánlatok értékelése során.
A kérelmező a 4. részszempont, a beruházás céljának megvalósulását szabályozó további biztosíték adása értékelését is sérelmezte. E körben egyrészt azt, hogy ajánlatkérő nem vette figyelembe az értékelés során az általa megajánlott 500 M Ft összegű hitelígérvényét. Kifogásolta továbbá, hogy a végszámlából való visszatartás mértékére tett ajánlatot is ennél a részszempontnál értékelte ajánlatkérő, pedig azt a "visszatartás" szempontnál kellett volna, mert ebben az esetben nem kapott volna pluszpontot az az ajánlattevő, akinek magasabb az ajánlati ára, és így az abból visszatartás összege is nagyobb.
Ajánlatkérő ezen eljárása nem felel meg a dokumentáció rendelkezéseinek, és sérti a verseny tisztaságát, az ajánlattevők esélyegyenlőségének alapelvét.
Ajánlatkérő kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását.
Előadta, hogy valóban a kérelmező a jogszabályi rendelkezéseknek és a túlvállalási lehetőségeknek megfelelően tette meg ajánlatát a szavatossági alszempontra, azonban az ajánlatkérő az értékelés során tévedésből csak a 7,5 évet tüntette fel, és azt pontozta. Közölte, hogy amennyiben figyelembe vesszük az építési munkáknál a 15 évre vonatkozó szavatossági vállalását, abban az esetben sem változna sem a nyertes személye, sem az értékelés során az ajánlattevők sorrendje.
Ajánlatkérő álláspontja szerint jogszerűen nem vette figyelembe az utolsó részszempontnál a kérelmező ajánlatának 500 M Ft-os hitelígérvényre vonatkozó részét.
Az ajánlattevők alkalmasságának minősítése már az előminősítési részben megtörtént, így ez figyelemmel a Kbt. 34. § (4) bekezdésére is a részszempontok körében már nem értékelhető.
Ajánlatkérő dokumentációja 11. oldalán a 15. pontban előírta, hogy nem értékelhetőnek tekint minden olyan ajánlatot, ahol az ajánlattevő bármilyen feltételhez, bárkinek a döntéséhez kötött ajánlatot, vállalást tesz. A kérelmező által csatolt hitelígérvényt pedig a bank számos feltételhez kötötte.
Ajánlatkérő a szerződéses feltételek megajánlása részszempont keretében második alszempontként határozta meg a részszámlákból való visszatartás mértékét. Ezen alszempont keretében azonban csak a részszámlákból való visszatartás vehető figyelembe, a végszámlából való visszatartás ezen alszempontnál nem értékelhető, ezért vette azt ajánlatkérő az utolsó részszempontnál, a további biztosítékoknál figyelembe.
Egyéb érdekeltként az Arinext Kft. szintén kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását.
Álláspontjuk szerint az Arinext Kft. jogszerűen ajánlotta meg a 15 éves szavatosságot figyelemmel arra, hogy az építési munkák körében - ide tartozik jelen beruházás is - a jogszabálya kötelező alkalmassági időt 10 évben állapítja meg, így az 50%-os túlvállalásnak a 15 év felel meg.
Megítélésük szerint a kérelmező által csatolt hitelígérvény további biztosítékként nem vehető figyelembe az értékelés során, mivel ténylegesen nem szolgál ajánlatkérő számára biztosítékul, nem nyújt kielégítési alapot számára.
A Döntőbizottság az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelme nem megalapozott.
A kérelmező jogorvoslati kérelmében ajánlatkérő értékelését kifogásolta.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli úgy, hogy a legjobb ajánlati tartalmi elemre a maximális, a többi ajánlat ugyanazon részszempont szerinti tartalmi elemére pedig a 34. § (3) bekezdésének d) pontja alapján a felhívásban meghatározott módszerrel számolt pontszámot adja. Majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az értékelési folyamatban az 59. § (2)-(3) bekezdéseiben foglaltakat is érvényesíteni kell. Az az ajánlat az összességében a legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb, vagy amelyet az egyenértékű (azonos összpontszámú) ajánlatok közül a 35. § (1) bekezdése vagy az 59. § (4)-(5) bekezdései alapján előnyben kell részesíteni.
A Döntőbizottság elvégezte a kérelmező ajánlatában a szavatosságra tett vállalás (építési munkák 15 év, gépészeti berendezések 7,5 év) mellett az értékelés ellenőrzését, és ennek alapján megállapította, hogy ezen adatok mellett sem változik ajánlatkérő értékelése, sem a nyertes személye, sem az egyes ajánlattevők sorrendje.
Erre tekintettel a Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő által feltüntetett téves adat nem okozta az értékelés eredményének sérelmét, így e körben a Döntőbizottság jogsértést nem állapított meg.
A Döntőbizottság álláspontja szerint nem követetett el ajánlatkérő jogsértést akkor, amikor a 4. részszempontnál a kérelmezőnél a további biztosítékok között nem vette figyelembe az 500 M Ft-os hitelígérvényt.
A Kbt. fentiekben hivatkozott 55. § (6) bekezdése szerint a részszempont szerinti tartalmi elemeket kell értékelni. Erre tekintettel a Döntőbizottság azt vizsgálta, hogy a hitelígérvény a 4. részszempont vonatkozásában tartalmi elemnek minősül-e.
Ajánlatkérő a dokumentációja fentiekben hivatkozott rendelkezésében - 11. oldal - előírta, hogy a túlvállalás nem vonatkozhat pénzügyi teljesítés finanszírozásában való közreműködésre, e körben kifejezetten utalt a hitelre, kölcsönre.
A kérelmező hitelígérvénye pedig kifejezetten erre vonatkozik. Ajánlatkérő dokumentációjában tiltotta a feltételhez, más döntéséhez kötött ajánlattételt is. A becsatolt hitelígérvényből viszont egyértelműen megállapítható, hogy az azt kibocsátó bank a hitel kiadását számos feltételhez kötötte.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a hitelígérvény önmagában sem alkalmas a 4. részszempontban támasztott cél eléréséhez, biztosítékot e formájában nem jelent.
A Döntőbizottság álláspontja szerint nem alapos a kérelmező arra való hivatkozása, hogy a végszámlából való visszatartást nem a 4. részszempontnál kell értékelni, hanem a 2. részszempont részszámlákból visszatartás mértéke alszempontnál.
A 2. részszempont a szerződéses feltételek és ennek alszempontját ajánlatkérő akként határozta meg: "a részszámlákból visszatartás mértéke".
A Kbt. 55. § (6) bekezdése alapján a részszempontnál, továbbá az alszempontnál az annak körébe tartozó ajánlati tartalmi elemek értékelhetőek. Így a részszámlákból visszatartás mértéke alszempontnál csak a részszámlák vehetők figyelembe. A Kbt. 26. § (2) bekezdése alapján ajánlatkérő az általa meghatározott feltételekhez, alszempontokhoz kötve van. Így a végszámlából való visszatartás mértéke mint tartalmi elem a 4. részszempontnál a további biztosíték adásánál vehető figyelembe.
A Döntőbizottsága Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján - a fenti indokokra tekintettel - utasította el a kérelmező jogorvoslati kérelmét.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján rendelkezett az eljárási költségek viseléséről.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás során ideiglenes intézkedést nem alkalmazott tekintettel arra, hogy annak a Kbt. 82. § (1) bekezdésében meghatározott törvényi feltételei nem álltak fenn.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. február 27.
Dr. Nagy Gizella s. k., Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Engler Magdolna s. k.,
közbeszerzési biztos
