KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (2381)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.46/14/2003.
Tárgy: a Fehér Ablak Kft. jogorvoslati kérelme Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Fehér Ablak Kft. (8000 Székesfehérvár, Budai u. 61-63., képviseli: dr. Szabó Kálmán ügyvéd, 8000 Székesfehérvár, Dr. Koch L. u. 16., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata (8000 Székesfehérvár, Városház tér 1., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Székesfehérvár Megyei Jogú Város 17 épületén energiatakarékos homlokzatfelújítás és nyílászáró cseréje" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja.
A jogorvoslati eljárással kapcsolatban felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, a felek írásban és a tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Az ajánlatkérő nyílt közbeszerzési eljárást indított 17 épületén energiatakarékos homlokzat felújítás és nyílászáró cseréje tárgyában. Az ajánlati felhívás 2002. december 18-án, a Közbeszerzési Értesítő 51. számában jelent meg.
Az ajánlati felhívás 6. a) pontja szerint az ajánlattételi határidő, amely azonos az ajánlatok felbontásának időpontjával: "a hirdetmény megjelenésének napját követő első naptól számított 41. napon 9 óra. Ha ez nem munkanap, az ezt követő első munkanap 9 óra."
Az ajánlatkérő 2003. január 6-án konzultációt tartott, amelyen a kérelmező is jelen volt.
Az ajánlattevők kérdéseket is intéztek az ajánlatkérőhöz. Kérelmező is tett fel írásban kérdéseket, azonban ezeket az ajánlatkérő - tekintettel arra, hogy a Kbt.-ben biztosított határidőn túl érkeztek - nem válaszolta meg.
Az ajánlatok bontására 2003. január 28-án 9 órakor került sor, amely időpontig a következő kilenc ajánlattevő nyújtotta be ajánlatát: Spidi-Bau Kft., Á & M Alpintechnika, Pados Kft., ALBA FRAME Ablakgyártó Kft., Lindner Budapest Kft., NK Ablakrendszer Kft., SZIGMA-SZIG Kft., EU-COMFORT Kft. és az ALKO-FAL Kft.
Kérelmező 2003. január 29-én 8 óra 40 perckor nyújtotta be az ajánlatát. Ezt az ajánlatkérő átvette és az átvételi elismervényen rögzítette, hogy az ajánlatot késve adták be. Az ajánlatkérő az ajánlatot felbontatlanul őrizte.
A kérelmező 2003. január 30-án jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a Döntőbizottsághoz, amelyben kérte a jogsértés megállapítását, a döntés megsemmisítését, az ajánlatkérő kötelezését arra, hogy az ő ajánlatát is vonja be az eljárásba, ideiglenes intézkedésként a szerződés megkötésének megtiltását indítványozta. Kérelme indokául előadta, hogy az ajánlatkérőnek az ajánlattételi határidőre vonatkozó előírása jogsértő, mivel a Kbt. 29. § (6) bekezdése szerinti kezdő időponthoz képest eltérő megfogalmazással élt. Az ajánlati felhívás szerint a hirdetmény megjelenését követő első naptól számít a határidő, a Kbt. szerint pedig a határidő a hirdetmény megjelenését követő napon kezdődik. Álláspontja szerint az ajánlatkérő a határidő kiszámításakor tévedett. A határidő számításánál a hirdetmény tartalmát kell irányadónak tekinteni. Az ajánlatkérői határidő-számítás azonban ellentétes a hirdetmény tartalmával, annak hétköznapi értelmével, amit a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 103. §-ában foglalt rendelkezés tartalmaz. Álláspontja szerint - miután az ajánlatkérői előírás eltér a Kbt. előírásától - a Kbt. rendelkezései a határidő számításával kapcsolatban nem alkalmazhatók. Analógiaként alkalmazandó a széles rétegek előtt ismert hivatkozott Pp. rendelkezés, amely szerint a kezdő nap a határidőbe nem számít bele, ennek megfelelően a hirdetmény alapján a megjelenést követő nap, 2002. december 19. - mint kezdő nap - nem számítható be a 41 napos határidőbe, a határidő számítást 2002. december 20-i időponttal kell kezdeni. Előadta, hogy szóban is azt a tájékoztatást kapták az ajánlatkérőtől a 2003. január 6-án tartott konzultáción, hogy az ajánlattételi határidő 2003. január 29.
Hivatkozott az általa kért, az MTA Nyelvtudományi Intézete által kiadott állásfoglalásra is, amely szerint az ajánlattételi határidő megfogalmazása körülményeskedő, emiatt megtörténhet, hogy félre is érthető. Szerencsésebb lett volna "a hirdetmény megjelenését követő naptól számított", illetve "a hirdetmény megjelenése utáni naptól számított" megfogalmazás.
Ajánlatkérő az észrevételében kérte az alaptalan kérelem elutasítását. Előadta, hogy megítélése szerint az ajánlati felhívás 6. a) pontja összhangban van a törvényi rendelkezésekkel, és mind a Pp., mind a Kbt. vonatkozó előírásai szerint az ajánlattételi határidő 2003. január 28-a volt, mivel a megjelenés napja, 2002. december 18. a határidőbe nem számít bele. Vitatta, hogy szóban téves tájékoztatást adott volna az ajánlattételi határidőről, sőt a kérelmezőtől késve érkezett kérdés átvételekor is a január 28-i időponttól számolták ki a kérdés előterjesztésére biztosított határidőt, annak lejártát.
Az egyéb érdekeltek részéről az NK Ablakrendszer Kft. észrevételében előadta, hogy az ajánlattételi határidő megfogalmazása egyértelmű volt és pontos, hiszen a hirdetmény megjelenését követő első nap december 19., ettől a kezdő naptól kellett a 41. napot kiszámolni, ami január 28. volt. Észrevételében az EU COMFORT Kft., a SZIGMA-SZIG Kft. és az ALKO FAL Kft. is közölte, hogy az ajánlati felhívás alapján az ajánlattételi határidő számítására vonatkozó előírás és a bontás időpontja egyértelmű volt.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelem alaptalan.
A Döntőbizottságnak elsődlegesen azt kellett vizsgálnia, hogy az ajánlati felhívásnak az ajánlattételi határidő számítására vonatkozó előírása jogsértő-e.
Kbt. 29. § (6) bekezdése szerint a hirdetményben megjelölt határidők a Közbeszerzési Értesítő megjelenését követő napon kezdődnek, és legkorábban az e törvényben megjelölt legrövidebb időtartamot követő első munkanapon járnak le.
Az ajánlatkérő az ajánlattételi határidőt a hirdetmény megjelenésének napját követő első naptól számított 41. napon 9 órában határozta meg.
A kérelmező álláspontja szerint ez az előírás eltér a Kbt. 29. § (6) bekezdésében foglaltaktól, ezért jogsértő.
A Kbt. a 29. § (6) bekezdése - a 25. §-ban foglaltakra tekintettel - kógens rendelkezést tartalmaz a hirdetményi határidők számításával kapcsolatban. Ez azt is jelenti, hogy a határidőket akkor is ezen előírásnak megfelelően kell számítani, ha az ajánlatkérő erre vonatkozóan előírást nem tesz az ajánlati felhívásban.
Az ajánlatkérő az ajánlati felhívás 6. a) pontjában azon túl, hogy megadta az ajánlattételi határidőt, annak teljesen egyértelművé tétele érdekében a határidő számításának módját is közölte az ajánlattevők számára: a 41 napot a megjelenés napját követő első naptól kell számítani. A Döntőbizottság álláspontja szerint ez az előírás a Kbt. 29. § (6) bekezdésében foglaltakkal teljes összhangban van, nem tér el attól. A "megjelenést követő nap" és a "megjelenést követő első nap" kifejezés azonos értelmű. Ez utóbbi meghatározás - bár lehet, hogy a hétköznapi szóhasználathoz közelebb álló "megjelenést követő nap" vagy a "megjelenés utáni nap" kifejezésekhez képest körülményeskedő, - de pontosan kifejezi a határidő számítás kezdő időpontját, a megjelenés napját követő első (és nem például a hatodik) napban. Az előírások értelme mindkét esetben az, hogy a megjelenés napja nem számít bele a határidőbe, tehát nem a megjelenés napjától, hanem az utána következő naptól kell kezdeni a határidő számítását.
A megjelenés napja 2002. december 18., szerda volt, a megjelenést követő nap 2002. december 19., csütörtök, a Kbt. 29. § (6) bekezdése alapján tehát ettől a naptól kell kezdeni a határidő számítását.
Az ajánlati felhívásban meghatározott "megjelenést követő első" napon is csak a 2002. december 19-i csütörtöki napot lehet és kell érteni, így az ajánlatkérő felhívása alapján is e naptól kell kezdeni a határidő számítását.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a fentiek alapján az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban a határidő számításának kezdő napját tartalmában a Kbt. előírásaival azonosan rögzítette, még akkor is, ha nem szó szerint azonosan fogalmazott, így nem követett el jogsértést.
Abban is állást kellett foglalnia a Döntőbizottságnak, hogy az ajánlattételi határidő lejárta, illetve az ajánlatok bontása időpontjának megállapítása jogszerű volt-e.
A Kbt. 51. § (1) bekezdése szerint az ajánlatokat tartalmazó zárt iratokat az ajánlattételi határidő lejárta időpontjában kell felbontani.
Az ajánlatkérő az ajánlattételi határidőt a hirdetmény megjelentésének napját követő első naptól számított 41. napon 9 órában határozta meg. Az ajánlati felhívás 2002. december 18-án jelent meg a Közbeszerzési Értesítőben. A megjelenést követő első nap 2002. december 19., a határidő számításának első napja. Erre figyelemmel az ajánlattételi határidő 2003. január 28-án 9 órakor járt le.
Nem fogadta el a Döntőbizottság a kérelmező álláspontját, miszerint az ajánlattételi határidőbe - mint a kezdő nap - nem számít bele 2002. december 19. sem a Pp. hivatkozott rendelkezésére tekintettel.
A fentiekben kifejtettek szerint az ajánlattételi határidő előírása megfelelt a Kbt. rendelkezéseinek és konkrétan rögzítette a határidő számításának kezdő napját a hirdetmény megjelenését követő első napban, így az ajánlattételi határidő számítását az ajánlati felhívás 6. a) pontjában foglaltak szerint, a Kbt. rendelkezésének megfelelően kellett elvégezni, és az így kiszámított időpontban kellett az ajánlatokat felbontani. A Kbt. nem tartalmaz ettől eltérő rendelkezést, amely alapján a Pp. határidő számításra vonatkozó előírásait a közbeszerzési eljárásokban alkalmazni kellene. Erre tekintettel az sem bír jelentőséggel, hogy a határidő számítása a Pp. előírásainak megfelelt-e.
Hivatkozott arra is a kérelmező, hogy a konzultáción szóban olyan tájékoztatást kapott, miszerint 2003. január 29. az ajánlattételi határidő.
Az ajánlatkérő álláspontja szerint a konzultáción nem hangzott el a 2003. január 29-i bontási időpont, a konzultációról készült emlékeztető sem tartalmaz tájékoztatást a bontás időpontjáról, ezzel kapcsolatban kérdés nem merült fel. A konzultáción több ajánlattevő részt vett, de a kérelmezőn kívül valamennyi ajánlattevő a 2003. január 28-i határidőre benyújtotta az ajánlatát, és többen részt is vettek 2003. január 28-án 9 órakor az ajánlatok bontásán. Túl azon, hogy mindezek alapján a téves tájékoztatás bizonyítást sem nyert, relevanciával sem bír, hiszen nyilatkozata szerint a kérelmező a felhívás alapján saját maga számolta ki a 2003. január 29-i határidőt, ezt támasztja alá a jogorvoslati kérelme is, ami éppen arra vonatkozik, hogy álláspontja szerint az ajánlattételi határidő nem január 28., hanem január 29. volt.
A Döntőbizottság a fentiek alapján megállapította, hogy az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban meghatározott ajánlattételi határidő lejártának időpontjában bontotta fel az ajánlatokat, így nem sértette meg a Kbt. 51. § (1) bekezdésében foglaltakat, ezért a kérelmet a Döntőbizottság e vonatkozásban is elutasította.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mivel annak törvényi feltételei nem álltak fenn.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva, a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján az alaptalan kérelmet elutasította.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja szerint a Döntőbizottság határozatában a jogsértőt, jogsértés hiányában az alaptalan kérelmet előterjesztőt kötelezi az eljárási díj és a jogorvoslati eljárással kapcsolatban felmerült költségek viselésére.
A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság a költségek viseléséről a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. február 27.
Dr. Bankó Ágnes s. k., Beckné Erdei Beáta s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos
