KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (2435)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.48/8/2003.
Tárgy: a Jánosik és Társai Kft. kérelmező jogorvoslati kérelme az MICGI ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Jánosik és Társai Ipari Szolgáltató és Karbantartó Kft. (3531 Miskolc, Győri kapu 23., képviseli: dr. Murányi Zsolt ügyvéd, 3525 Miskolc, Kazinczy u. 10., a továbbiakban: kérelmező) által, a Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatósága (1055 Budapest, Kossuth tér 2-4., postacím: 1375 Budapest, Pf. 2, képviseli: dr. Iglódi Csaba jogtanácsos, a továbbiakban: ajánlatkérő) "a Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatósága kezelésében lévő egyes irodaépületek teljes körű, napi és időszakos takarítási és egyéb kisegítő feladatainak ellátása eltérő mennyiségű, összesen 27 000 m2 területen, ajánlattevő személyzetével, eszközeivel, anyagaival…" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelmét elutasítja.
Az eljárás során felmerült költségeiket felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kémi. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, a felek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapítja meg.
Ajánlatkérő 2002. november 27-én, a Közbeszerzései Értesítő (K. É.) 48. számában közzétett ajánlati felhívással nyílt közbeszerzési eljárást indított a rendelkező részben meghatározott beszerzés tárgyában.
Ajánlatkérő a felhívásban részajánlat tételre nem, többváltozatú ajánlat tételére lehetőséget biztosított.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 13. a) pontjában meghatározta, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja szerint kíván bírálni, majd a 13. b) pontban megadta az értékelés részszempontjait, súlyszámait, az értékelés módszerét az alábbiak szerint.
- a vállalási ár (súlyszám 8),
- a közbeszerzés tárgya és mennyisége szerinti takarításra fordított idő rövidsége óra/hó (súlyszám 2).
Az adható pontszámok 1-10 között lehetnek úgy, hogy a legkedvezőbb ajánlat 10, a legrosszabb ajánlat 1 pontot kap, a többi ajánlat pontjainak meghatározása arányosítással történik.
Ajánlatkérő a felhívás 16.7. pontban lehetőséget biztosított a Kbt. 43. § (4) bekezdése szerinti hiánypótlásra.
Ajánlatkérő az ajánlattevők részére dokumentációt is rendelkezésre bocsátott, melyben meghatározta a takarítások fajtáit, gyakoriságát és az elvárt technológiát a 3 épület vonatkozásában külön-külön. Ajánlatkérő a dokumentáció V. fizetési feltételek, vállalási díj fejezetében (86. old.) előírta, hogy a vállalási árat az ajánlattevőnek minden esetben bruttó összegben kell megadnia az ajánlatban. A dokumentáció 11 oldalán megadott 2. sz. mellékletben szereplő nyilatkozatban ajánlatkérő az alábbiakat rögzítette:
"az ajánlat vállalási ára: ……………………+25% áfa." Ezenkívül a dokumentációban (87-91. old.) ajánlatkérő szerződéstervezetet is megadott. A szerződés tervezet 5., "A vállalkozói díj" elnevezésű pontjában ajánlatkérő az alábbiak szerint kéri megadni az árat: "A Vállalkozót a jelen szerződésben vállalt kötelezettségeinek maradéktalan teljesítéséért ……………………… Ft +25% áfa/hó, azaz …………………… Ft +25% áfa/hó vállalkozási díj illeti meg…"
Ajánlatkérő 2002. december 17-én helyszíni bejárást tartott. A helyszíni bejárást követően a kérelmező 2002. december 23-án az ajánlati dokumentációval kapcsolatban kérdést intézett ajánlatkérőhöz.
Kérdésfeltevése arra irányult, hogy ajánlatkérő a dokumentáció 11. b) pontjának 5. francia bekezdésében megnevezett kefés szőnyegtisztító alatt milyen gépet ért konkrétabban, illetve hogy a dokumentáció 62. oldalán a takarítási feladatsorban nem szerepel a szalagfüggöny tisztítása, szemben a dokumentáció 81. oldalával, igénylik-e tehát ezek tisztítását vagy nem.
Ajánlatkérő a kérelmező által feltett kérdésekre nem válaszolt, kérelmező ajánlatát ezek hiányában nyújtotta be az ajánlattételi határidőre, 2003. január 7. napjára. Kérelmezőn kívül még a TEFTA Kft., a B+N Referencia Kft. adott be ajánlatot.
A bontás során a Kbt.-ben előírt adatok (név, székhely, ár) ismertetésre kerültek. Az ajánlatok hiányosságainak pótlására ajánlatkérő 2003. január 20-ig biztosított lehetőséget. A hiánypótlás mindhárom ajánlattevő részéről megtörtént.
Ajánlatkérő 2003. január 15-én kérdést intézett a B+N Referencia Kft. ajánlattevőhöz a kirívóan alacsony ajánlati ára miatt, melyre ajánlattevő a szükséges választ megadta. Ezt követően ajánlatkérő az ajánlatokat elbírálta, majd 2003. január 29-én nyilvánosan kihirdette az eljárás eredményét, mely szerint az eljárás nyertese a B+N Referencia Kft.
Kérelmező 2003. február 3. napján nyújtott be jogorvoslati kérelmet. Kérelmében sérelmezte, hogy a 2002. december 27-én feltett kérdésére ajánlatkérő nem adott választ. Ez azért is sérelmes számára, mivel a válasz birtokában esetlegesen más (kedvezőbb) árat tudott volna megajánlani. Megítélése szerint ilyen körülmények között a pályázatok korrekt összevetése nem történhetett meg. Álláspontja szerint a válaszadás elmaradása miatt az ajánlatok nem bírnak azonos műszaki tartalommal, korrekt összehasonlításuk nem lehetséges. Előadta továbbá, hogy az ajánlati dokumentáció 86. oldalán levő előírásra tekintettel kizárólag az ő ajánlata érvényes tekintettel arra, hogy a másik két ajánlattevő nem bruttó ajánlati árat adott meg az ajánlatában. Sérelmezte még, hogy a B+N Referencia Kft.-től az alacsony ár miatt kért tájékoztatásra adott magyarázatot ajánlatkérő számára nem küldte meg, így álláspontja szerint ajánlatkérő megsértette a verseny tisztaságára vonatkozó alapelvet. Kérte az eljárást lezáró döntés megsemmisítését, ajánlatkérő költségekben történő marasztalását, ideiglenes intézkedéssel a szerződéskötés megtiltását.
Ajánlatkérő észrevételében a kérelem elutasítását kérte egyrészt elkésettség, másrészt megalapozatlanság okán. Ajánlatkérő indoklásul előadta, hogy a kérdés feltevéssel kapcsolatos válaszadás elmaradása miatti kérelmi elem elkésett, mivel a válaszadásnak 2003. január 1-jéig kellett volna megtörténni a Kbt. rendelkezése szerint. Kérelmező tehát 2003. január 2-án tudomást szerzett arról, hogy a Kbt.-ben előírt határidőben nem kapott választ, ezért a kérelem benyújtására nyitva álló határidő 2003. január 17-én letelt.
Az ajánlattevők közül valóban csak kérelmező ajánlata tartalmaz bruttó árat, a másik két ajánlattevő a vállalási árat úgy jelölte meg, hogy nettó ár +25% áfa. Mivel a takarítás szolgáltatási tevékenységnek minősül és az áfa tv. értelmében a felszámított adó mértéke az adó alapjának 25%-a, az áfatartalomnak a vállalkozási díjak összehasonlításánál nem volt vállalási árat módosító hatása. Erre tekintettel megfelelőnek tekinthető az is, ha az ajánlatban bruttó ár szerepel, és az is, ha ajánlattevő nettó ár +25% áfában adta meg a vállalási árat.
A B+N Referencia Kft.-től kért tájékoztatásra adott választ nem kellett megküldeni a többi ajánlattevőnek, mivel erre vonatkozóan a Kbt. semmilyen kötelezést nem tartalmaz. A válasz olyan üzleti adatokat is tartalmaz, amelyek más társaságok részére történő megküldése üzleti titkot is sérthet.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelme megalapozatlan az alábbiak szerint:
A kiegészítő tájékoztatás megadásának elmulasztására és ezzel a Kbt. 38. § (2) bekezdésének megsértésére vonatkozó kérelmi elem a Döntőbizottság álláspontja szerint elkésett.
A Kbt. 79. § (7) bekezdése alapján az eljárást a törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított kilencven napon belül lehet kérelmezni. A határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
A Kbt. 38. § (1) bekezdés előírása szerint az ajánlattevő - a dokumentáción kívül - további tájékoztatást kérhet írásban az ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb tíz nappal az ajánlatkérőtől ajánlata elkészítéséhez. A tájékoztatás tartalmát az ajánlattevők számára hozzáférhetővé kell tenni, míg ugyanezen szakasz (2) bekezdése előírja, hogy a dokumentációval kapcsolatos kiegészítő tájékoztatást az ajánlatkérő köteles az ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb hat nappal megadni.
Kérelmező 2002. december 23-án feltette kérdéseit, amelyre a törvény által biztosított határidőre nem kapott választ. A kérelmező a feltett kérdésekre adott ajánlatkérői válaszok hiányában készítette el ajánlatát és nyújtotta be az ajánlattételi határidőre, 2003. január 7. napjára. Ajánlatkérő a kérdésre 2003. január 2. napjáig nem adta meg, amelyről kérelmező tudott, hiszen nem érkezett hozzá ajánlatkérőtől válasz a kérdésekre. Nem fogadta el a Döntőbizottság kérelmező előadását, miszerint a tájékoztatás megadásának elmulasztásáról is az eredményhirdetés időpontjában szerzett tudomást, azaz 2003. január 29. napján, miután a eljárásban feltárt tények alapján ez a mulasztása ajánlatkérőnek még az ajánlattételi határidő előtt tudomására jutott kérelmezőnek.
A fentiek alapján tehát kérelmező ezen időponttól számított 5 napon belül nyújthatott volna be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz, azaz legkésőbb 2003. január 17. napjáig, ezzel szemben kérelmező kérelmét 2002. január 30. napján adta postára, így a tájékoztatás elmulasztása és a Kbt. 38. § (2) bekezdésnek megsértése körében a 2003. január 30. napján előterjesztett kérelme elkésett.
A Döntőbizottság ezt követően azt vizsgálta meg, hogy megalapozott-e a kérelmező kifogása, miszerint nem azonos műszaki tartalmú ajánlatok kerültek összevetésre és így nem lehetett korrekt az ajánlatok összevetése.
Ajánlatkérő a kiadott dokumentációban részletesen, táblázatos formában megadta az elvégzendő feladatokat épületenként. Ajánlattevők - köztük a kérelmező is - a dokumentációban megadott táblázatok felhasználásával készítette el az ajánlatának műszaki tartalmát, a Kbt. 43. § (1) bekezdésében foglaltak alapján, miszerint az ajánlatokat a felhívás és a dokumentációban foglalt formai és tartalmi feltételeknek megfelelően kell elkészíteni.
A Döntőbizottság megvizsgálta mindhárom ajánlatot és megállapította, hogy a kérelmező ajánlata nem tartalmaz többlet műszaki tartalmat, a kérelmező ajánlatában a dokumentációban megadott feladatsor beárazására került sor, ugyanúgy mint a másik két ajánlattevő esetében.
A fentiek alapján tehát megalapozatlan a kérelmező hivatkozása ajánlatának magasabb műszaki tartalmára.
A Döntőbizottság megalapozatlannak találta továbbá azon kérelmezői kifogást is, miszerint ajánlatkérő megsértette a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontját, amikor valamennyi ajánlatot érvényesnek fogadott el, mert a dokumentáció alapján csak a bruttó összegben volt megadható az ajánlati ár, így a másik két ajánlattevő ajánlata érvénytelen.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése előírja, hogy az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére.
A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
Ajánlatkérő a dokumentációban nem határozott meg az ajánlati ár megadására kizárólagos formai előírást. A dokumentációban két helyen is az ajánlati árral kapcsolatban nettó összeg +25% áfa formát jelölte meg, egy helyen pedig a vállalási ár tartalmánál (dokumentáció 86. oldal V. pont) kérte a bruttó összeg megadását.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő elvárásának az is eleget tesz, aki az ajánlati árat nettó +25% áfa összeg formájában és az is aki bruttó összegben (az áfatartalom beépítésével) adta meg, így ajánlatkérő jogszerűen járt el, amikor a ajánlati ár megadására nem alapított érvénytelenséget.
Megjegyzi a Döntőbizottság, hogy az ajánlati ár eltérő megadása nem okozott problémát az ajánlatok értékelése során sem, hiszen a nettó árak kerültek minden esetben figyelembevételre jogszerűen, így éppen a kérelmező esetében kellett ajánlatkérőnek a bruttó összegből az áfatartalom levonásával meghatároznia a nettó ajánlati árat.
Végezetül a Döntőbizottságnak - a kérelem keretei között - abban a kérdésben is állást kellett foglalnia abban, hogy sérült - e a verseny tisztasága alapelv azzal, hogy ajánlatkérő nem ismertette a B+N Referencia Kft. ajánlattevő magyarázatát az ajánlati ára vonatozásában.
A Kbt. 57. § (2) bekezdése kimondja, hogy ha az ajánlat kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz, az ajánlatkérőnek írásban kell magyarázatot kérnie.
A törvény nem ír elő olyan kötelezettséget ajánlatkérő részére, hogy a magyarázat tartalmát ismertetni kellene a többi ajánlatevővel. Ajánlatkérő az ajánlatok bontása során ismertette az ajánlat kötelezően felolvasandó adatait, így az ajánlati árakat, valamint arról is tájékoztatta a feleket, hogy a B+N Referencia Kft.-t az ajánlati árának magyarázatára hívta fel. A felhívásnak a B+N Kft. megfelelően, határidőben eleget tett, amelyet ajánlatkérő el is fogadott.
A Döntőbizottság megítélése szerint nem sérült az eljárásban a verseny tisztasága, ajánlatkérő nem követett el jogsértést, a törvény rendelkezéseinek betartásával járt el.
Mindezek alapján a Döntőbizottsága Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) alapján a megalapozatlan jogorvoslati kérelmet elutasította.
A költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján döntött.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. február 27.
Dr. Sárkány Izolda s. k., Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Ruthner Oszkár s. k.,
közbeszerzési biztos
