KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (2436)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.39/8/2003.
Tárgy: a Sodexho Mo. Kft. jogorvoslati kérelme a Budapest XI. Ker. Önkormányzat GAMESZ közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A dr. Ferenczi Gábor ügyvéd (1026 Budapest, Kelemen L. u. 2/3.) által képviselt Sodexho Magyarország Kft. (1115 Budapest, Etele u. 68., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének - melyet a Budapest Főváros XI. Kerületi Önkormányzat Gazdasági Műszaki Ellátó Szolgálat (1116 Budapest Bükköny u. 2-4., a továbbiakban: ajánlatkérő) az ajánlatkérő részben önállóan gazdálkodó költségvetési intézményeiben az étkeztetési szolgáltatás ellátása tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított - a Döntőbizottság helyt ad.
Megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 52. § (1) bekezdésére tekintettel a 60. § (1) bekezdés b) pontját. A jogsértés miatt a Döntőbizottság megsemmisíti ajánlatkérőnek az eljárás eredménytelenségét kimondó döntését, és 2 000 000 Ft, azaz kettőmillió forint bírságot szab ki ajánlatkérő terhére. Ajánlatkérő a bírság összegét a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles megfizetni a Közbeszerzések Tanácsa Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01720361-00000000 számú számlájára történő átutalással.
Kötelezi ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül térítse meg kérelmező részére a 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő ajánlati felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 2002. október 24-én megjelent számában a rendelkező részben megjelölt szolgáltatás 2003. január 1-jétől 2007. december 31-ig történő ellátására vállalkozási szerződés megkötése céljából.
Az ajánlattevő pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására - többek között - előírta a következő iratok csatolását:
- a számlavezető pénzintézet 30 napnál nem régebbi nyilatkozatának eredeti vagy közjegyző által hitelesített másolati példánya, melynek tartalmaznia kell:
- mióta vezeti az ajánlattevő számláját,
- fizetési kötelezettségének pontosan eleget tesz-e,
- számláján 1 éven belül sorban állás volt-e,
- az előző 2 évi gazdálkodást bemutató mérleg és eredménykimutatás (egyszerűsített mérleg, beszámoló és konszolidált mérleg),
- az előző 2 év teljes forgalmáról, ugyanezen időszakban a közbeszerzés tárgyának forgalmáról szóló nyilatkozat,
- a saját és a teljesítésbe bevonandó műszaki vagy gazdasági egységek minőségbiztosítási rendszerének - bármely nemzeti rendszerben akkreditált - tanúsító általi tanúsítása.
Az elbírálási szempont az összességében legelőnyösebb ajánlat volt, az első bírálati részszempont első alszempontja "a felelősségbiztosítás és annak garanciái a szolgáltatás tárgyára vonatkozó felelősségbiztosítási összeg nagysága" volt.
A december 4-i ajánlattételi határidőre a kérelmező, a Pensio 17 Kft., a P. Dussmann Kft., a Junior Rt. és az Elamen Rt. nyújtott be ajánlatot.
A Junior Rt. és az Elamen Rt. az ajánlatkérő részére 2003. január 13-án, illetőleg január 14-én megküldött levelükkel ajánlatukat visszavonták.
Ajánlatkérő december 13-án az eredményhirdetést 30 nappal elhalasztotta. A 2003. január 16-án tartott eredményhirdetésen a közbeszerzési eljárás eredménytelenségét hirdette ki, arra hivatkozva, hogy két ajánlattevő visszavonta ajánlatát, a többi ajánlat pedig érvénytelen.
Kérelmező ajánlata érvénytelenségét illetően a következőkre hivatkozott:
- a 43. § szerinti nyilatkozat hiányos,
- az Országos Atomengergia Hivatal igazolása hiányzik és nem nyilatkozott arról, hogy a hatálya alá tartozik; arról sem, hogy nem tartozik a hatálya alá,
- a Budapest Bank Debrecen nyilatkozata szerint egy hónapot meghaladó sorban állása nem volt, rövidebb sorban állásról nincs nyilatkozat,
- csak 2001. január 1.-augusztus 31. időintervallum évközi mérlegét csatolta,
- a minőségbiztosítási rendszer tanúsítását az ajánlat nem tartalmazza,
- a biztosítási kötvényből nem deríthető ki egyértelműen és összehasonlítható módon a felelősségbiztosítás és annak garanciái a szolgáltatás tárgyára vonatkozóan, ezért ez a részszempont nem értékelhető.
Kérelmező 2003. január 28-án jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a Döntőbizottsághoz. Kérte az ajánlata érvénytelenségét kimondó döntés megsemmisítését. Kifogásolta az eljárás eredménytelenné nyilvánítását, valamint azt, hogy a Junior Rt. és az Elamen Rt. jogszerűtlenül visszavonta ajánlatát és ajánlatkérő elfogadta ezen ajánlatok visszavonását.
Ajánlatkérő észrevételében és a jogorvoslati eljárásban tartott tárgyaláson kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását. Előadta, hogy döntése jogszerű volt, és egyébként is indokolttá vált egy új közbeszerzési eljárás kiírása, melyben változik a beszerzés tárgya, ugyanis csökken az ellátandó intézmények száma.
A Döntőbizottság a felek írásbeli és a tárgyaláson szóban előadott észrevételei, nyilatkozatai, valamint a közbeszerzési eljárásban keletkezett dokumentumok tartalma alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem megalapozott.
Kérelmező kérelme lényegében arra irányul, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg, miszerint az eljárás eredménytelenné nyilvánításának feltételei nem álltak fenn; részben azért, mert nem a két ajánlattevő ajánlata visszavonásának elfogadása nem volt jogszerű, másrészt azért, mert volt érvényes ajánlat, nevezetesen az ő ajánlata.
Kérelmezőnek a két ajánlat visszavonására vonatkozó kifogása nem helytálló. Az ajánlattevő ajánlattételi kötöttségét a Kbt. 49. és 50. §-a szabályozza.
"49. § (1) Az ajánlattevő az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja, illetőleg visszavonhatja ajánlatát.
(2) Az ajánlattételi határidő lejártát követően a benyújtott ajánlatok az ajánlatkérő hozzájárulásával sem módosíthatók.
50. § (1) Az ajánlati kötöttség az ajánlattételi határidő lejártával kezdődik.
(2) Az ajánlattevő az ajánlati felhívásban meghatározott eredményhirdetési időpontot követően legalább harminc - építési beruházás esetén hatvan - napig kötve van ajánlatához, kivéve ha az ajánlatkérő úgy nyilatkozott, hogy egyik ajánlattevővel sem kíván szerződést kötni."
Az ajánlattevő ajánlati kötöttsége két elemből áll: az ajánlat visszavonásának és az ajánlat módosításának tilalmából.
Az ajánlat - tilalom ellenére történő - módosításának az a jogkövetkezménye, hogy ajánlatkérő a módosítást az ajánlat értékelésekor nem veheti figyelembe, ha ezt mégis megteszi, akkor az értékelés jogsértő.
Az ajánlat visszavonása abszolút értelemben nem tiltható meg, senkit sem lehet arra kényszeríteni, hogy (nyertessége esetén) szerződést kössön az ajánlatkérővel. Az ajánlatát a tilalmi időszak alatt visszavonó ajánlattevővel szemben a Kbt. 41. § (4) bekezdése az ajánlati biztosíték elvesztése jogkövetkezményt fűzi.
Ajánlatkérő tehát nem járt el jogsértően a visszavonások elfogadásával. Ezért a Döntőbizottság a kérelmező ez irányú kifogását elutasítja.
A közbeszerzési eljárás eredménytelenné nyilvánítása jogszerűségének kérdését így az dönti el, hogy az érvénytelenné nyilvánított ajánlatok közül van-e olyan ajánlat, amelyre nézve ajánlatkérő jogsértően mondta ki az érvénytelenséget.
Az érvénytelenné nyilvánítást csak a kérelmező sérelmezte, így a Döntőbizottság a kérelmező ajánlatát vizsgálta meg annak eldöntésére, hogy az érvénytelenné nyilvánítás indokai helytállóak-e.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése alapján ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére.
A kiírás nem tartalmazott formai előírást ezen nyilatkozat megtételének mikéntjére nézve, ezért az ajánlat tartalmából kiindulva kell vizsgálni azt. Kérelmező ajánlata tartalmazta a kért ellenszolgáltatás összegét, az ajánlat 15. oldalán lévő nyilatkozat kitért a felhívás feltételeinek elfogadására, a 69. oldalon lévő szerződéstervezet útján kérelmező vállalta a szerződés teljesítését. A jogorvoslati eljárásban tartott tárgyaláson ajánlatkérő nem tudta meghatározni, hogy mely kérdésben való nyilatkozattételt hiányolja.
A Döntőbizottság megállapítja, hogy ez az érvénytelenségi indok nem helytálló.
A Kbt. 46. § (4) bekezdése alapján az ajánlattevőnek írásbeli nyilatkozatot kell csatolnia arra nézve, hogy az elkülönített állami pénzalapok közül melyik irányában áll fenn jogszabály alapján fizetési kötelezettsége. A (6) bekezdés szerint csak azon alap kezelőjétől kell igazolást csatolni, amellyel szemben ajánlattevőnek vagy alvállalkozójának fizetési kötelezettsége van.
Kérelmező ajánlata 20. oldalán csatolta a nyilatkozatot, miszerint a Munkaerő-piaci Alap felé áll fenn fizetési kötelezettsége, ebből következik, hogy az Országos Atomenergia Hivatal felé nem. A "Mellékletek" között csatolva van a Fővárosi Munkaügyi Központ és az APEH Dél-Budapesti Igazgatósága igazolása arra vonatkozóan, hogy kérelmezőnek tartozása nincs.
A Döntőbizottság megállapítja, hogy az érvénytelenségi indok nem helytálló.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése szerint ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie.
Az ajánlati felhívás 11. a) pontja első bekezdése szerint a számlavezető pénzintézet nyilatkozatának azt kellett igazolnia, hogy az ajánlattevő pontosan eleget tesz-e fizetési kötelezettségének, és így a számláján egy éven belül sorban állás nem volt.
A Budapest Bank Rt. debreceni fiókjának nyilatkozata szerint a kérelmező "fizetési kötelezettségének időben eleget tett", "egy hónapot meghaladó sorban álló tétele nem volt."
A "fizetési kötelezettségének időben eleget tett" szövegből következik, hogy a számonkérési időszakban kérelmezőnek sorban álló tétele nem volt, mert a pénzintézet csak azon hitelezők felé fennálló fizetési kötelezettségeket "állítja sorba", melyek teljesítésére nincs fedezet.
Kétségtelen, hogy a pénzintézeti igazolás tartalmazza az "egy hónapot meghaladó sorban álló tétele nem volt" szöveget is. Mivel azonban ajánlatkérő az igazolás formáját nem határozta meg, azt tartalma szerint kell értelmezni.
A Döntőbizottság megállapítja, hogy az érvénytelenségi indok nem helytálló.
A felhívás alapján az előző kétévi gazdálkodást bemutató mérleget és eredménykimutatást kellett csatolnia az ajánlattevőnek. Ajánlatkérő azt nem határozta meg (és az esélyegyenlőség sérelme nélkül nem is határozhatta meg), hogy az előző két év alatt az előző két naptári évet vagy üzleti évet érti-e.
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szv. tv.) 11. § (2) bekezdése - meghatározott feltételek fennállása esetén - lehetővé teszi a gazdálkodó szervek részére hogy üzleti évük eltérjen a naptári évtől.
A naptári és az üzleti év időtartama 12 hónap, azonban a 11. § (6) bekezdés szerint ez az időtartam 12 hónapnál rövidebb időtartamú lehet a naptári évtől eltérő üzleti évre való áttétérés évében.
Az Szv. tv. 153. §-a alapján a jogosult testület által elfogadott, a könyvvizsgálói záradékot is tartalmazó mérleget az adott üzleti év mérlegfordulónapjától számított 150 napon belül kell a cégbíróságnál letétbe helyezni.
Kérelmező 2001. január 1-jétől hatályba lépett Szv. tv. 11. §-ában foglalt lehetőség alapján élt az üzleti év választása lehetőségével az üzleti év fordulónapjául augusztus 31-ét választotta. Az üzleti évre való áttérés tényét ajánlatában ismertette.
A 2002. december 4-i ajánlattételi határidő napján a 2002. szeptember 1-jétől 2003. augusztus 31-ig terjedő második üzleti évre az Szv. tv. rendelkezései szerint kérelmezőnek még nem kellett rendelkeznie a jogosult testület által elfogadott és könyvvizsgálói záradékot is tartalmazó, ún. autentikus mérleggel.
Mivel kérelmező az Szv. tv. rendelkezése folytán jogszerűen nem rendelkezett még ilyen mérleggel - erre nézve jegyzőkönyvi nyilatkozatot is tett -, annak csatolására sem volt köteles.
Kérelmező tehát jogszerűen járt el, amikor az előző 2 év mérlegeként a 2000-es naptári év és a 2000. december 31-től 2001. augusztus 31-ig terjedő, az Szv. tv. 11. § (6) bekezdése szerinti egy évnél rövidebb időtartamú üzleti év mérlegét csatolta ajánlatához.
A Döntőbizottság megállapítja, hogy kérelmező ajánlata a csatolandó mérlegeket tekintve megfelelt az ajánlati felhívásban előírtaknak, ezért az érvénytelenítés indoka nem helytálló.
A kérelmező ajánlata 49. oldalán bemutatta az ISO 9002 minőségbiztosítási rendszerét, valamint utalt arra, hogy a HACCP minőségbiztosítási rendszer 2002. évben valamennyi konyhájában, éttermében bevezetésre kerül. Ajánlatához csatolta a tanúsító által 2000. június 9-én kiállított ISO 9002:1994. minőségi szabványnak való megfelelésről szóló tanúsítványt.
A Döntőbizottság megállapítja, hogy az érvénytelenítési indok nem helytálló.
Ajánlatkérő a kiírásban nem határozta meg, hogy ajánlattevő a felelősségbiztosítással való rendelkezése tényét és annak terjedelmét milyen módon igazolja. Mivel az egyik bírálati alszempont a "felelősségbiztosítás és annak garanciái, a szolgáltatás tárgyára vonatkozó felelősségbiztosítási összeg nagysága" volt, az ajánlattevőnek igazolnia kellett az ezzel való rendelkezését. Kérelmező ajánlata 10. és 50. oldalán ismertette, hogy milyen felelősségbiztosítása van, valamint azt is, hogy nemzetközi biztosításifedezet-igazolása mely káresetekre nézve milyen összegű fedezetekről szól. Az ajánlat "Mellékletek" fejezete tartalmazza a biztosítási igazolást és a biztosítási fedezetigazolást.
A Döntőbizottság megállapítja, hogy az érvénytelenségi indok nem helytálló.
A Kbt. 52. § (2) bekezdése taxatív módon felsorolja az ajánlat érvénytelenítésének indokait, az (1) bekezdés értelmében ezen indokok alapján állapíthatja meg ajánlatkérő az ajánlat érvénytelenségét.
Az ajánlatkérő által közölt indokok a d) pont esetkörébe esnek, miszerint az ajánlat "nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek".
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő általa kérelmező ajánlata érvénytelenségére felhozott tények nem állnak fenn, ezért ajánlatkérő jogszerűtlenül nyilvánította a kérelmező ajánlatát érvénytelennek. Ajánlatkérő ezáltal megsértette a Kbt. 52. § (1) bekezdését.
Ajánlatkérő azzal az indokkal nyilvánította eredménytelennek a közbeszerzési eljárást, hogy két ajánlattevő visszavonta az ajánlatát, a többi ajánlat pedig érvénytelen.
A Kbt. 60. § (1) bekezdése taxatív módon felsorolja, hogy mely feltételek megléte esetén lehet a közbeszerzési eljárást eredménytelennek nyilvánítani.
Az ajánlatkérő által hivatkozott indok a b) pont szerinti esetkörbe esik, miszerint "kizárólag érvénytelen ajánlatok érkeztek".
A Döntőbizottság megállapítása szerint a kérelmező ajánlata érvényes, azaz a közbeszerzési eljárásban van érvényes ajánlat.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás eredménytelenné nyilvánítása által megsértette a Kbt. 60. § (1) bekezdés b) pontját.
Ajánlatkérő a tárgyaláson hivatkozott arra, hogy új közbeszerzési eljárást kell kiírnia, mert csökken az ellátandó létesítmények száma.
A Döntőbizottság rámutat arra, hogy a beszerzés tárgyának változása nem menti fel ajánlatkérőt a jelen közbeszerzési eljárás jogszerű lefolytatása kötelezettsége alól. A beszerzés tárgyában bekövetkezett változás kezelésére a Kbt. meghatározza a törvényes eszközöket, a beszerzési igény előrelátó, pontos felmérése körében elkövetett mulasztását ajánlatkérő nem küszöbölheti ki jogsértés útján.
A Döntőbizottsága Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a 88. § (1) bekezdés c), d), f) és h) pontja szerint rendelkezett.
A jogsértés miatt a Döntőbizottság megsemmisítette ajánlatkérőnek az eljárás eredménytelenségét kimondó döntését, és 2 000 000 Ft bírságot szabott ki ajánlatkérő terhére.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján jogsértés megállapítása esetén a bírság kiszabása kötelező. A (4) bekezdés értelmében a bírság összege minimum 1 000 000 Ft, maximum a közbeszerzés értékének 30%-a.
A közbeszerzés értéke, a kérelmező ajánlati ára nettó 323,2 millió Ft, így a bírság mértéke 0,6%.
A bírság mértékének megállapításánál a Döntőbizottság tekintettel volt arra, hogy a beszerzés magas értéke folytán alacsonyabb százalékos mértékű bírság is alkalmas a jogkövetkezmény rendeltetése eléréséhez, valamint arra, hogy az eljárást lezáró döntés megsemmisítése következtében a jogsértés kiküszöbölhető lesz.
A bírósági jogorvoslatot a 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. február 26.
Dr. Csitkei Mária s. k., Dr. Tukacs László s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Sárkány Izolda s. k.,
közbeszerzési biztos
