KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (2587)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.51/9/2003.
Tárgy: a KIÁLL Kft. jogorvoslati kérelme a Magyar Turizmus Rt. közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Kiállítás Tervező és Kivitelező Kft. (1116 Budapest, Sipos Pál u. 9., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, amelyet a Magyar Turizmus Rt. (1012 Budapest, Vérmező u. 4., képviseli: dr. Tasnádi Gábor ügyvéd, 1111 Budapest, Kende u. 18., a továbbiakban: ajánlatkérő) "a Budapesti Vásárközpontban 2003. március 20-23. között megrendezésre kerülő "Utazás 2003." kiállításon az idegenforgalmi régiók önálló megjelenítése, standok tervezése, kivitelezése és felépítése a dokumentációban meghatározott szempontok szerint" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja.
A jogorvoslati eljárásban felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, és a felek által tett nyilatkozatok alapján az alábbiakat állapította meg:
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2002. december 11-i számában ajánlati felhívás közzétételével a rendelkező részben meghatározott tárgyú közbeszerzési eljárást kezdeményezett.
A közbeszerzési eljárás tárgyát az ajánlatkérő az ajánlati felhívás 3. a) pontjában az alábbiak szerint határozta meg:
I. a Budapesti Vásárközpontban 2003. március 20. és március 23. között megrendezésre kerülő "Utazás 2003." kiállításon az idegenforgalmi régiók önálló megjelenítése, standok tervezése, kivitelezése és felépítése a dokumentációban meghatározott szempontok szerint, az alábbi régiókra:
- balatoni régió,
- Budapest-közép-Duna-vidéki régió,
- dél-alföldi régió,
- észak-alföldi régió,
- észak-magyarországi régió,
- közép-dunántúli régió,
- Tisza-tavi régió,
II. a Budapesti Vásárközpontban 2003. március 20-23. között megrendezésre kerülő "Utazás 2003." kiállításon az idegenforgalmi régiók már meglévő standjának módosítása, karbantartása, a standok felépítése a dokumentációban meghatározott szempontok szerint az alábbi régiókra:
- dél-dunántúli régió,
- nyugat-dunántúli régió.
Ajánlatkérő ajánlati felhívását a Közbeszerzési Értesítő 2002. december 18-i számában megjelenő hirdetményével helyesbítette.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 3. c) és d) pontjában meghatározta, hogy részajánlat tételére van lehetőség, mégpedig oly módon, hogy az ajánlattevők régiónként tehetnek ajánlatot.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 16. pontjában az egyéb információk között az alábbiakat is meghatározta:
"- Az ajánlattevőnek a közbeszerzési érték 10%-át meghaladó mértékben bevonni kívánt alvállalkozónak az ajánlathoz csatolni kell az alábbi eredeti, vagy másolati igazolásokat:
- írásbeli nyilatkozat arról, hogy a Kbt. 46. § (1) bekezdés b) pontjában említett pénzalapok közül melyik irányában áll fenn jogszabály alapján fizetési kötelezettsége (ahol fennáll, ott igazolás szükséges),
- hatósági igazolásokat, hogy nincs a Kbt. 46. § (1) bekezdése b) pontjában meghatározott köztartozása."
Az ajánlati felhívás 16. pontjában ajánlatkérő azt is meghatározta, hogy az esetleges hiányok pótlására a Kbt. 43. § (4) bekezdése szerint hiánypótlást biztosít.
Az ajánlattételi határidőig 2003. január 6-ig 8 ajánlattevő nyújtott be különböző régiókra részajánlatot. Ajánlatot nyújtott be a kérelmező, a Hungexpo-Expotech Kft., a Interreklám Holding Kft., a Majoros International Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., az Install Gastro Bt., a Pécsi Ipari Vásár Vállalkozásszervező és Tanácsadó Kft., a Stand-Art 98 Bt., és a Fair-Expo Kereskedelmi Kft. A kérelmező 3 régióra tett részajánlatot. Kérelmező a 10% feletti alvállalkozójaként az OTTOSTUDIO Kft.-t jelölte meg.
A benyújtott ajánlatok közül hét ajánlat hiányos volt. Ajánlatkérő a hiányosságok felsorolása mellett 2003. január 14-ig biztosított hiánypótlásra lehetőséget.
Ajánlatkérő kérelmező és alvállalkozója hiánypótlási felhívásában többek között az alábbiakat is feltüntette:
"Mind az ajánlattevő, mind az alvállalkozó vonatkozásában csatoljon nyilatkozatot arról, hogy az állami pénzalapok közül fennáll-e fizetési kötelezettségük a Központi Nukleáris Pénzügyi Alappal és a Munkaerő-piaci Alappal szemben (a benyújtott nyilatkozatok tartozásról, nem pedig fizetési kötelezettségről szólnak). Amely alappal szemben fizetési kötelezettség áll fenn, attól az alaptól igazolást is be kell nyújtani."
Ajánlatkérő 2003. január 20-án tartotta az eredményhirdetést, mely szerint a közbeszerzési eljárás egy régió kivételével eredményes volt. A többi tétel tekintetében ajánlatkérő kihirdette az eljárás nyertesét, míg három ajánlattevő ajánlatait (közöttük a kérelmezőét is) érvénytelennek nyilvánította.
Az összegzés az eljárásáról című iratban az érvénytelen ajánlatot tevő, a kizárt, illetve alkalmatlan ajánlatot tevő neve és az érvénytelenség, a kizárás, illetve alkalmatlanság indokai című pontban kérelmező ajánlatával kapcsolatban ajánlatkérő az alábbiakat tüntette fel:
"KIÁLL Tervező és Szervező Kft., 1116 Budapest, Sipos Pál u. 9.:
az ajánlattevő és alvállalkozója az ajánlati felhívás és a hiánypótlás ellenére nem csatolt igazolást a Munkaerő-piaci Alaptól, ezért ajánlata a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelen. Miután szakember bemutatása szerint rendelkezik munkavállalókkal, a 2001. évi LI. törvény alapján fizetési kötelezettsége áll fenn a Munkaügyi Központon keresztül a Munkaerő-piaci Alappal szemben.
Ezzel ugyan ellentétes a nyilatkozat, de nyilatkozata nem mentesíti a jogszabályi kötelezettség alól."
Kérelmező 2003. február 4-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet, melyben előadta, hogy az összegzést 2003. január 23-án kapta meg postai úton és ebből értesült arról, hogy a Munkaerő-piaci Alap igazolásának hiánya miatt érvénytelenné nyilvánították ajánlatait.
Álláspontja szerint ajánlatai hiánytalanok voltak, ezért már a hiánypótlási felszólítás sem volt számukra érthető, ennek ellenére annak eleget tett, azonban álláspontja szerint jogszabályon alapuló fizetési kötelezettsége a Munkaerő-piaci Alappal szemben nem áll fenn, ezért jogsértő az ajánlatainak érvénytelenné nyilvánítása.
Kérelmező a jogorvoslati kérelméhez mellékelte a Fővárosi Munkaügyi Központhoz 2003. január 27-én benyújtott igazolás kiállítása iránti kérelmét, valamint a jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson becsatolta a Fővárosi Munkaügyi Központ 2003. január 31-én kelt igazolását arról, hogy lejárt határidejű tartozása a KIÁLL Kft.-nek nincs.
Kérelmező ennek alapján kérte az eljárást lezáró döntés megsemmisítését, ideiglenes intézkedéssel a szerződéskötés megtiltását, valamint kérte a Döntőbizottságtól, hogy kötelezze ajánlatkérőt az eljárással kapcsolatos költségek megtérítésére.
Ajánlatkérő írásban benyújtott észrevételében és a tárgyaláson tett nyilatkozatában előadta, hogy már az ajánlati felhívás 16. pontjában pontosan meghatározta, hogy milyen nyilatkozatot, illetve igazolásokat kér ajánlattevőktől. Kérelmező és alvállalkozója ezzel szemben ajánlataiban arról nyilatkozott, hogy nem áll fenn tartozása az alapokkal szemben. A két fogalom (tartozás, fizetési kötelezettség) tartalmát tekintve nem egyezik meg egymással, hiszen elképzelhető, hogy akinek fizetési kötelezettsége fennáll ugyan, de annak tartozása nincs.
A pontatlan szövegezésű nyilatkozatok miatt felhívták kérelmezőt és alvállalkozóját új nyilatkozat beadására azzal, hogy az alap igazolását is nyújtsa be. Kérelmező és alvállalkozója a hiánypótlási felhívásnak eleget tett ugyan, de helytelenül, mivel azt nyilatkozták, hogy nem áll fenn fizetési kötelezettségük a Munkaerő-piaci Alappal szemben és ennek alapján nem is csatoltak igazolást. Mivel kérelmezőnek - ajánlatából megállapíthatóan - munkavállalói vannak, így nyilvánvalóan van fizetési kötelezettsége az alappal szemben, tehát ajánlata hiányos, ezért nem felel meg sem a Kbt. előírásainak, sem az ajánlati felhívásnak.
Előadta, hogy álláspontja szerint a kérelmező által becsatolt igazolás kiadási kérelem, illetve 2003. január 31. dátumú igazolás a közbeszerzési eljárásnál már nem vehető figyelembe tekintettel arra, hogy az az eredményhirdetés után hét, illetve tizennégy nappal keletkeztek.
Fentiek alapján kérte a megalapozatlan kérelem elutasítását.
Ajánlatkérő az egyes részek tekintetében a szerződéseket megkötötte.
Egyéb érdekeltek jelen eljárás során érdemi nyilatkozatot nem tettek.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert annak törvényi feltételei nem álltak fenn.
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratokból és a felek által tett nyilatkozatokból megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem az alábbiak szerint megalapozatlan.
A Kbt. 46. § (1) bekezdés b) pontja szerint a közbeszerzési eljárásban nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó, aki egy évnél régebben lejárt vám-, társadalombiztosításijárulék-, vagy a központi adóhatóság által nyilvántartott adófizetési kötelezettségének, továbbá elkülönített állami pénzalappal szemben fennálló fizetési kötelezettségének nem tett eleget, kivéve ha a hitelező az adósság későbbi időpontban történő megfizetéséhez írásban hozzájárult.
A Kbt. 46. § (4) bekezdése szerint az ajánlattevőnek az ajánlathoz, illetve a részvételi jelentkezéshez legkésőbb az ajánlattételi, illetve részvételi jelentkezési határidő lejártáig írásbeli nyilatkozatot kell csatolnia arról, hogy ő, illetőleg az alvállalkozó nem tartozik az (1) bekezdés a), c) pontja, illetve a (2) bekezdés hatálya alá és, hogy az (1) bekezdés b) pontjában említett elkülönített állami pénzalapok közül melyik irányában áll fenn jogszabály alapján fizetési kötelezettsége.
A Kbt. 46. § (6) bekezdése szerint az elkülönített állami pénzalapok tekintetében csak azon alap kezelőjétől kell igazolást csatolni, amellyel szemben az ajánlattevőnek vagy az alvállalkozónak jogszabály alapján fizetési kötelezettsége áll fenn.
A Kbt. 52. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek.
A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
Kérelmező és alvállalkozója az ajánlatokban az alábbi nyilatkozatokat csatolták: "Alulírott Komoróczy Zoltán büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a KIÁLL Kft.-nek a Munkaerő-piaci Alap felé tartozása nincs."
"Alulírott Gémes Éva Viktória büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy az OTTOSTUDIO Kft.-nek a Munkaerő-piaci Alap felé tartozása nincs."
Kérelmező és alvállalkozója a hiánypótlási felhívásra az alábbi nyilatkozatokat tették:
"Alulírott Komoróczy Zoltán büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a KIÁLL Kft.-nek a Munkaerő-piaci Alappal szemben fizetési kötelezettsége nem áll fenn."
"Nyilatkozom, hogy az OTTOSTUDIO Kft.-nek (6000, Kecskemét, Rezeda u. 27.) állami pénzalapok közül a Munkaerő-piaci Alappal szemben nem áll fenn fizetési kötelezettsége."
Kérelmező és alvállalkozója a Munkaügyi Központ igazolását nem csatolta a közbeszerzési eljárás során.
A szakképzési hozzájárulásról szóló 2001. évi LI. törvény rendelkezései alapján szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettsége minden olyan gazdasági társaságnak, cégnek kötelező, akinek munkavállalói vannak, illetve bérjellegű kifizetéseket folyósít. E rendelkezés szerint minden olyan munkáltatót, akinek van munkavállalója, jogszabályon alapuló fizetési kötelezettség terhel és annak alapján kapcsolatban van a Munkaerő-piaci Alappal. Kérelmező ajánlatából megállapítható, hogy bérjellegű kifizetései vannak és ajánlatában a cég bemutatásával kapcsolatban "állandó, jól képzett, kiváló problémamegoldó készséggel bíró munkatársaink" és műszaki hátterének bemutatásában "(asztalosműhely és lakatosműhely teljes felszereléssel, szakmunkásokkal)" továbbá a teljesítésbe bevonni kívánt szakemberek megjelöléséből egyértelműen megállapítható, hogy ajánlattevőnek és alvállalkozójának is vannak munkavállalói. Ennek alapján a munkavállalókkal kapcsolatban a 2001. évi LI. törvény rendelkezése következtében kérelmezőnek a Munkaerő-piaci Alap felé jogszabályon alapuló fizetési kötelezettsége áll fenn.
Az APEH a Munkaerő-piaci Alap részére történő jogszabályon alapuló befizetési kötelezettségének csak egy részét, míg annak másik részét a Munkaerő-piaci Alap kezelője a Munkaügyi Központ tartja nyílván. A szakképzési hozzájárulás fizetése történhet pénzben és akkor azt az APEH, illetve természetben (szakképzéssel) és az ezzel kapcsolatos teljesítéseket a Munkaügyi Központ tartja nyilván. Ennek következtében a Kbt. 46. § (6) bekezdés rendelkezésének a Munkaerő-piaci Alap tekintetében csak az APEH és a Munkaügyi Központ által kiállított igazolások együttes benyújtásával tehet eleget ajánlattevő.
Kérelmező ajánlataiban szereplő adatok szerint kérelmezőnek jogszabály alapján fizetési kötelezettsége áll fenn a Munkaerő-piaci Alappal szemben, mellyel kapcsolatban egyrészről az APEH, míg a további rész tekintetében a Munkaügyi Központ mint a Munkaerő-piaci Alap kezelője tud igazolást kiállítani. E két igazolás szükségessége tekintetében nincs jelentősége annak, hogy az adott cég milyen formában (kizárólag pénzben, kizárólag természetben, illetve pénzben és természetben) tesz eleget a jogszabály alapján a Munkaerő-piaci Alappal szemben fennálló fizetési kötelezettségének.
Kérelmező ajánlatához a Munkaerő-piaci Alaptól igazolást nem csatolt, illetve olyan tartalmú nyilatkozatot tett, mely szerint nincs a Munkaerő-piaci Alappal kapcsolatos jogszabályi előíráson alapuló fizetési kötelezettsége.
A Kbt. 46. § rendelkezései egyértelműen előírják, hogy közbeszerzési eljárás során milyen iratok becsatolására kötelesek az ajánlattevők. Ajánlatkérő ajánlati felhívásának 16. pontjában ezt meg is ismételte azzal, hogy amely alap felé jogszabályon alapuló fizetési kötelezettség áll fenn, ott igazolás is kell a nyilatkozat mellé, továbbá ezzel kapcsolatban kérelmezőt - az alvállalkozója tekintetében is - hiánypótlásra felhívta, mely hiánypótlási felhívásnak kérelmező nem, illetve nem megfelelően tett eleget - az alvállalkozója tekintetében sem -, hiszen a Munkaerő-piaci Alappal szemben jogszabály alapján fennálló fizetési kötelezettsége alapján szükséges Munkaügyi Központi igazolást nem csatolt.
A Döntőbizottság a fentiek alapján megállapította, hogy ajánlatkérő jogszerűen járt el, amikor a kérelmező ajánlatait a hiányzó Munkaerő-piaci Alap igazolása alapján érvénytelenné nyilvánította, mint olyan ajánlatokat, amelyek nem felelnek meg az ajánlati felhívás és dokumentáció feltételeinek, ezért a jogorvoslati kérelem megalapozatlan.
A Döntőbizottság rámutat arra, hogy jelen eljárásban nincs jelentősége annak, hogy kérelmező a jogorvoslati eljárás során becsatolta a Munkaerő-piaci Alap nemleges igazolását, mert a jogorvoslati eljárás során csak az ajánlatban szereplő igazolásokat, az ajánlat tartalmát és az ajánlattal kapcsolatos ajánlatkérői döntés lehetőségét és jogosságát vizsgálhatta a Döntőbizottság.
Ennek alapján a Döntőbizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott, vagyis a jogorvoslati kérelmet a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja szerint elutasította és a jogorvoslati eljárásban felmerült költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontjának megfelelően rendelkezett.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. március 4.
Dr. Nagy László Gábor s. k., Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Tukacs László s. k.,
közbeszerzési biztos
