KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (2588)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.72/12/2003.
Tárgy: az Integrál Építő Rt. jogorvoslati kérelme Szarvas Város Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság az Integrál Építő Rt. (5540 Szarvas, Árpád u. 10., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, amelyet Szarvas Város Önkormányzata (5540 Szarvas, Szabadság út 25-27., képviseli: Szarvas-Városterv Kft. 5540 Szarvas, Szabadság út 32., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Szarvas, Kossuth utcai gyógyfürdő bővítése, átalakítása I. ütem" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be elutasítja.
A felek viselik az eljárással felmerült költségeiket.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás iratai, és a felek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2002. december 18-i 51. számában tette közzé ajánlati felhívását nyílt eljárás megindítására a rendelkező részben meghatározott tárgyban.
Ajánlatkérő felhívásában meghatározta az ajánlattevőktől a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságuk igazolására kért adatokat és tényeket, megállapította az alkalmatlansági szempontokat. Felhívása 13. a) pontjában közölte, hogy az ajánlatokat a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás szempontja alapján bírálja el.
Ajánlatkérő felhívása 16. pontjának 5. francia bekezdésében közölte, hogy hiánypótlási lehetőséget nem biztosít.
Ajánlatkérő ajánlati dokumentációt is összeállított, ebben állapította meg az ajánlatok benyújtásával szemben támasztott tartalmi és formai követelményeit.
A dokumentáció 7. oldalán 3.1. pont alatt az alábbiak szerint határozta meg általános előírásait:
"Az ajánlatokat egy eredeti és kettő másolati példányban kell benyújtani. Az ajánlatokat oldalanként - írógéppel, nyomtatva vagy el nem távolítható tintával írva - folyamatos sorszámozással, valamint az ajánlattevő cégjegyzésre jogosult képviselőjének kézjegyével kell ellátni. Az oldalak összefűzését roncsolásmentesen nem bontható formában kell megoldani." A dokumentáció 3.2. pontjában az ajánlatkérő előírta: "A fedlapon fel kell tüntetni az ajánlattevő nevét, székhelyét, az "ajánlat" szövegrészt, valamint a beszerzés tárgyát. A jobb felső sarokban fel kell tüntetni a példány sorszámát, az első példányon az "eredeti példány" a további példányokon pedig a "másolati példány" megjelölést."
A dokumentáció részét képezte, U-14. sz. mellékletként az ajánlatkérő által készített vállalkozási szerződésminta. Ajánlatkérő a dokumentáció 3.12. pontjában kérte az ajánlattevőktől, hogy az U-14. sz. mellékletben megadott mintának megfelelő, kitöltött és cégszerűen aláírt vállalkozási szerződés két példányát mellékeljék.
Ajánlatkérő 2003. január 13-án helyszíni konzultációt tartott, amelyen válaszolt ajánlattevők kérdéseire.
Az ajánlattételi határidőre, 2003. január 28-ára ajánlatot nyújtott be: a BAU-SYSTEM Kft., a Békés Megyei Általános Építőipari és Vállalkozási Rt., a Strabag Rt., az RKB Építő Kft., a GEN-ÉP Építési Kft., a NÁDÉP Kft. és a kérelmező.
A bontási eljárás során a Strabag Rt. kérte, tüntessék fel a jegyzőkönyvben azon ajánlattevők nevét, akiknek az ajánlata a kiírásnak megfelelően, "roncsolásmentesen nem bontható" formában került beadásra. Az ajánlatkérő a jegyzőkönyvben azt rögzítette, hogy "első átvizsgálás alapján a Strabag Építő Rt. és a GEN-ÉP Kft. ajánlata felel meg" e feltételnek. Közölte továbbá, hogy az ajánlatok vizsgálata előtt szakértő bevonásával tisztázzák a "roncsolásmentesen nem bontható" előírás tartalmát.
A jegyzőkönyvben rögzítették, hogy a kérelmező képviselője nyilatkozott arról, hogy ajánlatát roncsolásmentes csomagolásban nyújtotta be.
A GEN-ÉP Kft. ajánlatát egy eredeti és két másolati példányban nyújtotta be. Minden egyes példány külső borítójának első oldalán feltüntette a példány sorszámát, az eredeti vagy másolati jelölést, az "ajánlat" szövegrészét, továbbá a "GEN-ÉP Kft." megnevezést, míg a külső borító hátsó oldalán tüntette fel a cég nevén kívül a cég székhelyét is.
A GEN-ÉP Kft. az egyes ajánlati példányokban egy-egy cégszerűen aláírt vállalkozási szerződésmintát mellékelt, összesen három cégszerűen aláírt szerződésmintát nyújtott be.
Ajánlatkérő 2003. február 11-én kelt levelével értesítette az ajánlattevőket arról, hogy a benyújtott hét ajánlatból ötöt - a kérelmező, a BAU-SYSTEM Kft., a Békés Megyei Általános Építőipari és Vállalkozási Rt., az RKB Kft. és a NÁDÉP Kft. ajánlatát - a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelenné nyilvánított. A kérelmező vonatkozásában az érvénytelenné nyilvánítást ajánlatkérő azzal indokolta, hogy az ajánlati példányok oldalainak összefűzése roncsolásmentesen bontható formában van megoldva.
Ajánlatkérő 2003. február 12-én hirdette ki az eljárást lezáró döntését. Az eljárás nyertese a GEN-ÉP Kft. lett, míg az őt követő ajánlattevőnek a Strabag Rt.-t hirdették ki.
A kérelmező 2003. február 14-én nyújtotta be a jogorvoslati kérelmét. Írásbeli kérelmében és tárgyaláson tett nyilatkozatában egyrészt ajánlata érvénytelenné nyilvánítását sérelmezte, másrészt álláspontja szerint a nyertes ajánlata érvénytelen, erre tekintettel kérte jogsértés megállapítását, ajánlatkérő döntéseinek a megsemmisítését és ideiglenes intézkedésként az eljárást lezáró szerződés megkötésének a megtiltását.
Kérelmező előadta, hogy ajánlatát nem műanyag spirálozással fűzte össze, hanem a svájci IBICO AG A-4PB KOMBO típusú speciális iratfűző géppel, amely nem spirálfűző, hanem iratfűző gép. Az összefűzött anyagból csak a speciális IBICO iratfűző géppel lehet roncsolás nélkül kiemelni, illetve visszahelyezni az ajánlat egyes részeit. Ennek alapján megfelel az ajánlatkérő által alátámasztott követelménynek. Álláspontja alátámasztásaként hivatkozott arra, hogy az általa eddig ilyen módon összefűzött ajánlatokat elfogadták az ajánlatkérők. Továbbá egyes bírósági határozatok is úgy értelmezték a roncsolásmentesen nem bonthatóság biztosítását, hogy megfelel annak, ha csak speciális géppel lehetséges az ajánlat megbontása. Utalt arra is, hogy ajánlatkérő számos előírása biztosítja az ajánlat egységének megvédését (pl. tartalomjegyzék, sorszámozás, minden oldal kézjeggyel történő ellátása), így az ajánlatban az egyes oldalak kivétele vagy kicserélése nem lehetséges.
A kérelmező álláspontja szerint két okból érvénytelen a nyertes ajánlata. Egyrészt a nyertes az egyes ajánlati példányokba csak egy aláírt vállalkozási szerződésmintát csatolt, pedig az ajánlatkérő előírása kettőre vonatkozott. Másrészt hivatkozott arra, hogy a GEN-ÉP Kft. által benyújtott ajánlat nem teljesíti azt a feltételt sem, hogy a fedlapon fel kell tüntetni az ajánlattevő székhelyét, mivel a székhelyet csak a hátoldalon jelölték meg.
Ajánlatkérő kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását. Írásbeli észrevételében és tárgyaláson tett nyilatkozatában előadta, hogy ajánlatkérő roncsolás nélkül kézzel, mindenféle irodatechnikai gép, illetve iratfűző segítsége nélkül szétbontotta a kérelmező - és a többi érvénytelenné nyilvánított ajánlattevő - ajánlatát, majd ezt követően kézzel összerakta úgy, hogy sérülésnek nyoma nem maradt az ajánlaton.
Ajánlatkérő álláspontja szerint a roncsolás mentesen nem bontható feltétel azt jelenti, hogy nem tudják úgy megbontani az ajánlatot, hogy azon roncsolás nyoma maradjon.
Ajánlatkérő előadta, hogy a nyertes ajánlata megfelel a követelményeknek, a fedlap fogalmát ajánlatkérő a dokumentációjában nem határozta meg, ebből következően az ajánlatnak nemcsak az előlapja, hanem a hátlapja is fedlapnak minősül, ezen pedig feltüntetésre került az ajánlattevő székhelyének a címe.
Ajánlatkérő a dokumentációjában két példányban kérte a vállalkozói szerződéstervezet benyújtását és lehetővé tette az ajánlatoknak az eredeti példányokon kívül másolatokban történő benyújtását is, így a GEN-ÉP Kft. három példányban csatolta a vállalkozási szerződést.
Ajánlatkérő bejelentette, hogy az eljárás nyertesével az eljárást lezáró szerződést a jogorvoslati eljárás befejeződéséig nem köti meg.
Egyéb érdekeltként az RKB Építő Kft. írásbeli észrevételében és tárgyaláson tett nyilatkozatában egyetértett a kérelmezővel abban, hogy megfelel a "roncsolásmentesen nem bontható" követelménynek az ajánlatok olyan összeállítása, amely speciális iratfűző géppel történik, mert az nem spirálfűző, hanem irat-fűzőgép.
A Döntőbizottság által tartott tárgyaláson ajánlatkérő képviselője a kérelmező által benyújtott ajánlatot kézzel megbontotta, abból lapokat vett ki, majd helyezett vissza, ezt követően az ajánlatot újra összefűzte kézzel. A műveletek elvégzését követően az ajánlaton, illetve annak lapjain sérülésnek, roncsolásnak nyoma nem maradt.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelme alaptalan.
A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja értelmében érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A Döntőbizottság elsődlegesen a kérelmezőnek az ajánlata érvénytelenné nyilvánítása miatt előterjesztett kérelmét vizsgálta és azt az alábbi indokokra tekintettel nem ítélte megalapozottnak.
Ajánlatkérő a dokumentációja - fentiekben idézett - 3.1. pontjában támasztotta követelményként, hogy "az oldalak összefűzését roncsolásmentesen nem bontható formában kell megoldani."
A Döntőbizottság álláspontja szerint - figyelemmel arra, hogy az egyes ajánlatkérők többféle variációban kisebb-nagyobb eltérésekkel határozzák meg az ajánlatok összeállításával szembeni követelményeiket, illetve az ajánlattevők maguk is többféle módon állítják össze az ajánlatukat - csak a konkrét ajánlati előírás és az arra benyújtott ajánlat együttes és egyedi vizsgálata alapján dönthető el, hogy a jogorvoslati eljárás tárgyát képező közbeszerzési eljárásban benyújtott ajánlat a vele szemben támasztott követelménynek megfelel-e. E körben utal a Döntőbizottság arra is, hogy a kérelmező által konkrétan hivatkozott határozatok másként összeállított ajánlatra vonatkoztak, illetve más szempontból vizsgálták az ajánlatkérői előírásnak való megfelelést.
Jelen esetben azt támasztotta ajánlatkérő követelményként, hogy "roncsolásmentesen nem bontható" módon kell biztosítani az ajánlat oldalainak összefűzését. A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő előírásait azok céljának, rendeltetésének figyelembevételével kell értelmezni általában a szavak, kifejezések mindennapi jelentése, gyakorlati használata során elfogadott formában.
A "roncsolásmentesen nem bontható" kifejezés a nyelvtani értelmezésben, illetve a mindennapi szóhasználatban azt jelenti, hogy nem lehetséges az ajánlat olyan megbontása, hogy nem keletkezzen roncsolódás. Az ajánlatkérők egy része is használja ebben a formában az előírást a felhívásában, illetve dokumentációjában annak biztosítása érdekében, hogy utólagosan nyoma maradjon annak, ha a benyújtott ajánlatot megbontották, mivel ebben az esetben ott marad a sérülés, a roncsolódás az ajánlaton, illetve az egyes lapokon.
Erre tekintettel e feltételnek való megfelelés vizsgálata során nem annak van relevanciája, hogy milyen típusú iratfűző géppel állították össze az ajánlatot, hanem annak, hogy az összeállított ajánlat miként bontható.
Jelen esetben a tárgyaláson ajánlatkérő bemutatása alapján egyértelműen megállapítható volt, hogy technikai eszköz nélkül, egyszerűen kézi erővel úgy megbontható az ajánlat, hogy sem azon, sem annak lapjain roncsolás nyoma nem maradt. E tényre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező által benyújtott ajánlat nem felel meg a vele szemben támasztott "roncsolásmentesen nem bontható" feltételnek.
A kérelmező hivatkozására tekintettel rámutat a Döntőbizottság arra, hogy az ajánlatkérő más előírásainak teljesítése - pl. oldalak sorszámozása, kézjeggyel történő ellátása - nem mentesíti az ajánlattevőket ezen önálló "roncsolásmentesen nem bontható" előírás teljesítése alól. Az ajánlatkérő többféle feltételt támasztott, így azoknak a Kbt. - fenti idézett - 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján külön-külön meg kell felelni.
A Döntőbizottság másodlagosan a kérelmezőnek a nyertes ajánlat érvénytelenségére vonatkozó kérelmét vizsgálta, és azt az alábbi indokokra tekintettel nem ítélte megalapozottnak.
A Döntőbizottság áttekintette ajánlatkérő dokumentációját és annak alapján azt állapította meg, hogy ajánlatkérő nem adott definíció meghatározásokat, illetve más módon sem határozta meg, mi minősül az ajánlat fedlapjának. A szó nyelvtani, hétköznapi értelmében a fedlap tartalma alatt érthető az ajánlatot mindkét oldalról fedőlap, más szóval borítólap. Erre tekintettel az előírási feltétel teljesíthető bármelyik fedőlapon.
Az érvénytelenségi ok fentiekben idézett meghatározása azt jelenti, hogy abban az esetben nyilvánítható egy ajánlat érvénytelennek, ha arról egyértelműen megállapítható, hogy nem felel meg a támasztott követelménynek. Jelen esetben ez nem áll fenn, a feltétel nem teljesen körülírt meghatározása alapján. Ezt támasztja alá az is, hogy a fedlap szó használatnak nincs állandósult gyakorlata sem, az ajánlatkérők általában az ajánlati adatlapon kérik az ajánlattevők nevének, székhelyének, továbbá a lényeges ajánlati tartalmi elemeknek a feltüntetését. Mind nyelvtanilag, mind a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint az lett volna tekinthető egyértelmű meghatározásnak, ha az előlap, illetve hátlap kifejezéseket használja az ajánlatkérő.
Az ajánlati dokumentáció részét képezte az ajánlatkérő által készített vállalkozási szerződésminta. E vonatkozásban ajánlatkérő nem tette lehetővé az ajánlattevők számára, hogy annak tartalmában változtatást eszközöljenek, csak annak elfogadása volt lehetséges, illetve az ajánlattevő adatait, továbbá az ajánlatban tett vállalásokat kellett feltüntetni a vállalkozási szerződésben.
A GEN-ÉP Kft. ajánlata alapján az egyértelműen megállapítható, hogy ajánlatában elfogadta és kitöltötte a vállalkozói szerződéstervezetet, továbbá a másolati példányokra is tekintettel három példányban csatolta. Ajánlatkérő dokumentációja a fentiekben idézett 3.12. pontjában egyrészt követelményként támasztotta, hogy a megadott vállalkozási szerződésmintát kitöltsék, és cégszerűen aláírják és annak két példánya mellékelését kérte. A nyertes ajánlattevő a vállalkozási szerződésmintát kitöltötte, cégszerűen aláírta és több mint két példányban csatolta. Erre tekintettel megállapítható, hogy megfelel az ajánlatkérő által támasztott követelménynek.
A Döntőbizottság az alábbi indokokra tekintettel sem ítélte alaposnak a kérelmezőnek a vállalkozási szerződések példányszámával kapcsolatos jogorvoslati kérelmét.
Ajánlatkérő a dokumentációját meghatározott rendszer szerint állította össze. Ajánlatkérő a 3.11. pontban kérte az ajánlat részletes kifejtését, ezt követően a 3.12. pontban előírta, hogy mellékeljék két példányban a vállalkozói szerződést, majd a 3.13. pontban "Egyéb dokumentumok" címszó alatt további okiratok csatolását kérte. A 3.13.1. pontban az ajánlati felhívást és módosításait, a 3.13.2. pontban az ajánlati dokumentáció megvásárlásának az igazolását, a 3.13.3. pontban pedig: "valamennyi, az eljárás során létrejövő dokumentumról (helyszíni bejárásról készült jegyzőkönyv, ajánlattevői kérdések és arra adott válaszok stb.) egy másolati példányt le kell fűzni az ajánlatban."
A Döntőbizottság a fenti előírások tükrében megvizsgálta azt a kérdést, hogy mi minősíthető ajánlatnak és vele szemben támasztott olyan követelménynek, amely megalapozza az érvénytelenséget.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése azt írja elő, hogy az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére.
A Döntőbizottság megítélése szerint a fentiekben idézett 3.13. pontban kért dokumentumok nagy része olyan jellegű, amelyet ajánlatkérő készít és részére is rendelkezésre áll (pl. ajánlati felhívás, helyszíni bejárási jegyzőkönyv), erre tekintettel e dokumentumok nem az ajánlat tartalmának a részei, így azok csatolásának a hiánya sem minősíthető érvénytelenségi oknak.
Részben más megítélés alá esik a vállalkozói szerződés. E vonatkozásban ajánlatkérő érdemi követelményeket támasztott, azok feltételeinek elfogadását, kitöltését, az elfogadás igazolására cégszerű aláírását. Ezen érdemi követelményeket a nyertes ajánlattevő teljesítette. Ugyanakkor megállapítható, hogy a szerződéskötésre az ajánlatok elbírálását követően kerül majd sor és az is egyértelmű, hogy még több példányban kell majd a szerződést elkészíteni és azt ajánlatkérőnek is aláírni. Erre is tekintettel egyértelműen elfogadható a nyertes ajánlattevő által becsatolt példányszámú szerződés.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított hatáskörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján a fenti indokolásra tekintettel megalapozatlanság miatt utasította el a kérelmező jogorvoslati kérelmét.
A Döntőbizottság az eljárása során ideiglenes intézkedést nem hozott, mert annak a Kbt. 82. § (1) bekezdésében meghatározott törvényi feltételei nem álltak fenn.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján rendelkezett az eljárási költségek viseléséről.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89-90. §-a biztosítja.
Budapest, 2003. március 7.
Dr. Nagy Gizella s. k., Beckné Erdei Beáta s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos
