KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (2591)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz: D.34/9/2003.
Tárgy: a MERKBAU Rt. jogorvoslati kérelme a Magyar Posta Rt. Beszerzési és Ellátási Központ közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A MERKBAU Építőipari és Kereskedelmi Kft. (6400 Kiskunhalas, Jókai u. 81-83., képviseli: dr. Péterfia Gábor ügyvéd, 6700 Kiskunhalas, Kossuth L. u. 2., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet a Magyar Posta Rt. Beruházási és Ellátási Központ (Budapest III., Árpád fejedelem út 79., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Szeged, 1. Posta II. ütem kézbesítők elhelyezése és kapcsolódó külső és belső munkái kompletten" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság elutasítja.
A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2002. december 4-i, 49. számában nyílt eljárás megindítására tett közzé felhívást 9780/2002. sz. alatt a rendelkező részben megjelölt beszerzés tárgyában.
Az ajánlati felhívás 8. pontjában 3 000 000 Ft ajánlati biztosítékot írt elő, mely az ajánlatkérő bankszámlájára történő befizetéssel, vagy visszavonhatatlan, az ajánlati kötöttség idejéig érvényben maradó bankgarancia formájában volt teljesíthető.
Az ajánlati felhívás 11. a) pontjában a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság elbírálására kért adatokat és tényeket, míg a 11. b) pontjában a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítés szempontjait határozta meg ajánlatkérő.
A felhívás 13. pontjában ajánlatkérő megjelölte, hogy az összességében legkedvezőbb ajánlat szempontjából fog bírálni, melyhez meghatározta a bírálati részszempontokat, azok súlyszámait, az adható pontszámokat és az értékelés módszerét.
A 16. G) pontban ajánlatkérő előírta, hogy ajánlattevőnek a bruttó vállalási ár 10%-ának megfelelő összegben teljesítési garanciaként bankgaranciát kell nyújtani legkésőbb az eredményhirdetést követő 8. napig. A szerződéskötés feltétele a teljesítési garancia benyújtása.
Ajánlatkérő részletes dokumentációt bocsátott ajánlattevők rendelkezésére, melyben meghatározta a részletes ajánlati feltételeket és az ajánlat pontos műszaki tartalmát.
A dokumentáció 2.4. pontja rendelkezik az ajánlati biztosítékról. E szerint az ajánlati biztosítékot - bankgarancia esetén - a 2.4.1. pontban rögzített tartalommal kell benyújtani.
A 2.4.1. pont az ajánlati biztosíték elvesztéséről rendelkezik. Ennek alapján ajánlatkérőt illeti az ajánlati biztosíték teljes összege, ha:
a) ajánlattevő ajánlatát az ajánlati kötöttség idején belül visszavonja,
b) ajánlattevő elnyerte a megbízást, de az ajánlati kötöttség időtartamán belül a szerződéskötés az ajánlattevő érdekkörében felmerült okból hiúsul meg.
A 2.5. pontban a teljesítési biztosítékról rendelkezett ajánlatkérő. Többek között az a) pontban előírta, hogy "A teljesítési biztosítéknak az ajánlatkérő által előírt kötelező jótállási időszak (1 év) lejártát követő 30 napig kell érvényben maradni."
Helyszíni konzultációra 2002. december 20-án került sor, melyen kérdés nem hangzott el. Ajánlattevők írásban tettek fel műszaki jellegű kérdéseket ajánlatkérőnek, melyeket ajánlatkérő írásban megválaszolt.
Az ajánlattételi határidőre 2003. január 3-ra ajánlatot nyújtott be a Ferro Ép Rt., a Sólyom Kft. és a kérelmező.
Az ajánlatokat bizottság értékelte, amely a Sólyom Kft. és kérelmező ajánlatát érvénytelennek, míg a Ferro Ép Rt. ajánlatát nyertesnek javasolta. A döntéshozó általános vezérigazgató-helyettes a javaslatot elfogadta és ennek megfelelően döntött.
Eredményhirdetésre 2003. január 23-án került sor, melyen az Összegzés c. iratot a jelenlévőknek átadták. Kérelmező az eredményhirdetésen jelen volt. Az Összegzés c. iratban kérelmező ajánlatának érvénytelenségét az alábbiakkal indokolta ajánlatkérő:
"Ajánlattevő a biztosítékot nem az előírtaknak megfelelően bocsátotta rendelkezésre, nevezetesen nem megfelelő az ajánlati biztosíték szövege, ezért ajánlata a Kbt. 52. § (2) bekezdés c) pontja alapján érvénytelen."
Kérelmező 2003. január 27-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet, melyben sérelmezte, hogy ajánlatkérő az ajánlatát érvénytelenné nyilvánította. Kéri a döntés megsemmisítését, ajánlata érvényességének megállapítását, valamint kötelezni ajánlatkérőt arra, hogy ajánlatát vonja be az értékelésbe. Ideiglenes intézkedésként a szerződéskötés megtiltását kéri. Álláspontja szerint az ajánlatában lévő bankgarancia-nyilatkozat a felhívás és a dokumentáció előírásainak megfelel még akkor is, ha a szövege nem teljesen a dokumentáció szerinti. Kérelmét azzal indokolja, hogy az az eset, hogy a szerződést nem írja alá, nem fordulhat elő, mivel az ajánlatába aláírt szerződést csatolt, erre tekintettel az ő érdekkörében nem fordulhat elő, hogy nem jön létre a szerződés. Az ajánlatának visszavonására pedig a becsatolt nyilatkozat fedezetet nyújt. Mellékelte a garanciát nyújtó Posta Bank tájékoztatását, melyben a bank kijelenti, hogy az általa kiállított nyilatkozat a közbeszerzésekről szóló - többször módosított - 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 41. § (4) bekezdésének és a Ptk. 312. §-ának is megfelel.
Ajánlatkérő 2003. február 3-án nyújtott be észrevételt, melyben kéri a kérelem elutasítását. Álláspontja szerint a becsatolt bankgarancia nem megfelelő, mert arra az esetre, ha ajánlattevő mulasztásából nem jön létre a szerződés, nem nyújt fedezetet. Az aláírt szerződés sem biztosítja a szerződés tényleges létrejöttét, mert annak egyéb feltételei is vannak, úgymint a teljesítési bankgarancia és a felelősségbiztosítás megkötése, melyek elmulasztása esetén a szerződés nem jöhet létre. Mindkét esetben ajánlattevő mulasztása miatt hiúsul meg a szerződés létrejötte és ezekben az esetekben az ajánlatba csatolt nyilatkozat nem biztosítja ajánlatkérő követelését.
Az ajánlatkérési dokumentációban kiadott szerződés csupán tervezet és annak aláírása csak a szerződéses feltételek tudatosítását és azok elfogadásának megerősítését célozza, azonban ez több okból sem tekinthető az ajánlattevők részéről a szerződéskötés megtörténtének.
Az ajánlatkérési dokumentációban lévő szerződéstervezet természetszerűleg nem tartalmazza többek között a szerződést kötő másik fél megnevezését, illetve a szerződéses árat sem. A dokumentáció előírásai szerint ennek a szerződésnek csak az aláírását kérték az ajánlattevőktől, a hiányzó részek kitöltését nem.
Ennek megfelelően nem lehet beszélni kötelmi jogi értelemben szerződéskötésről, hisz annak alapvető kellékei - az egyik fél és a szerződéses ár - hiányoznak belőle.
Az a körülmény, hogy az ajánlatban a kérelmező a hiányzó adatokat a kiírástól függetlenül mégis kitöltötte, nem eredményezi a szerződés megkötését.
Nem tekinthető a szerződés ajánlatban történő aláírása szerződéskötésnek azért sem, mert arra a Kbt. kötelező jelleggel határidőt állapít meg, mely szerint a szerződést az eredményhirdetéstől számított 8. napnál korábbi időpontban nem lehet megkötni.
Nem felel meg a valóságnak az az állítás sem, miszerint azzal, hogy a kérelmező az ajánlatban már aláírta a szerződést, a szerződéskötés az ő érdekkörében felmerült okból nem hiúsulhat meg.
A dokumentáció szerint ugyanis a szerződéskötés feltétele, hogy a nyertes ajánlattevőnek a bruttó vállalási ár 10%-ának megfelelő összegben teljesítési garanciaként bankgaranciát kell nyújtani legkésőbb az eredményhirdetést követő 8. napig. Amennyiben nyertes ajánlattevő nem tesz eleget garancianyitási kötelezettségének, ajánlatkérő nem köt vele szerződést, tehát a szerződéskötés az ő érdekkörében felmerülő okból meghiúsul.
További feltétele a szerződéskötésnek, hogy a nyertes ajánlattevő a felelősségbiztosítási kötvényt legkésőbb a szerződéskötés napjáig köteles bemutatni (másolatát a szerződéshez csatolni), ennek elmulasztása esetén a szerződéskötés az ajánlattevő érdekkörében felmerült okból meghiúsul.
Az előzőekből következik, hogy a szerződés ajánlatban történő aláírása ellenére további tényezők eredményezhetik a szerződéskötés ajánlattevő érdekkörében történő meghiúsulását, és ebben az esetben az ajánlatkérő biztosíték nélkül maradt volna, amennyiben érvényesnek fogadja el a kérelmező ajánlatát.
Álláspontjuk szerint nem felel meg a kérelmező bankgarancia-nyilatkozata az ajánlatkérési dokumentációban részletezett tartalomnak, mivel az általa benyújtott bankgarancia a szerződés nemteljesítése, vagy a teljesítés megtagadása esetére szólt. Ez a megfogalmazás pedig egy már létrejött szerződést feltételez, és annak nemteljesítése esetére nyújt garanciát (ez tulajdonképpen a teljesítési és nem az ajánlati biztosíték). A szerződés megkötésének elmulasztása e megfogalmazásban álláspontjuk szerint nem értelmezhető, tehát a bankgarancia nem felelt meg a Kbt. 41. § (4) bekezdésben foglaltak alapján meghatározott ajánlatkérési dokumentációbeli előírásnak. Ennek megfelelően ajánlatkérő jogszerűen nyilvánította a kérelmező ajánlatát érvénytelennek.
Egyéb érdekeltek észrevételt nem tettek.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott.
A Döntőbizottság a felek írásbeli és szóbeli nyilatkozatai, illetve az eljárás dokumentumai alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem megalapozatlan az alábbiak szerint.
A Kbt. 52. § (2) bekezdés c) pontja előírja, hogy érvénytelen az ajánlat, ha az ajánlattevő a biztosítékot nem, vagy nem az előírtaknak megfelelően bocsátotta rendelkezésre.
A Kbt. 52. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek.
A Kbt. 53. § (2) bekezdése előírja, hogy az eljárás további szakaszában nem vehet részt az, aki érvénytelen ajánlatot tett, illetve, akit az eljárásból kizártak.
A Döntőbizottság megvizsgálta, hogy kérelmező ajánlatában lévő bankgarancia-nyilatkozat megfelel-e a dokumentáció előírásainak.
Az ajánlatkérő a dokumentáció 2.4. és 2.4.1. pontjaiban határozta meg az ajánlati biztosítékra vonatkozó nyilatkozat tartalmi előírásait. Ebben két esetre kért garanciát:
1. Ha ajánlattevő az ajánlati kötöttség ideje alatt ajánlatát visszavonja.
2. Ha ajánlattevő mulasztásából eredően a szerződés nem jön létre.
Kérelmező ajánlatának 20. oldalán található a Posta Bank nyilatkozata. Ez a nyilatkozat két esetre nyújt fedezetet:
1. Ha kérelmező az ajánlati kötöttség ideje alatt ajánlatát visszavonja.
2. Ha kérelmező az ajánlaton alapuló szerződést nem teljesíti.
Megállapítható, hogy az ajánlattevő az 1. pontban írt feltételt a becsatolt nyilatkozata első pontjában teljeskörűen kimeríti.
A 2. pontban írt feltételt kérelmező nyilatkozata viszont nem teljesíti sem megszövegezésében, sem tartalmában. Az ajánlatkérő a 2. pontban arra kért garanciát, hogyha az ajánlattevő mulasztásából eredően nem jön létre a szerződés. Ezzel szemben kérelmező a banki nyilatkozat 2. pontjában arra az esetre nyújt fedezetet, ha a kérelmező az ajánlaton alapuló szerződést nem teljesíti. Ez pedig az ajánlati felhívástól eltérően nem ajánlati biztosíték, hanem a teljesítésre vonatkozó garancianyilatkozat. A teljesítési garanciára az ajánlati felhívás 16. G) pontja külön előírásokat tartalmaz.
Kérelmező álláspontja szerint - tekintettel a becsatolt és aláírt szerződésre - nem fordulhat elő, hogy az ő mulasztásából eredően nem jön létre a szerződés.
A Döntőbizottság a szerződés létrejötte vonatkozásában osztja az ajánlatkérő jogi álláspontját, miszerint a kérelmező által kitöltött és aláírt csatolt vállalkozási szerződés még nem biztosítja a szerződés tényleges létrejöttét, mivel annak hatályosulásához egyéb feltételeknek is teljesülniük kell, mint például - többek között - a teljesítési bankgarancia és a felelősségbiztosítás megkötése. Továbbá a Kbt. 62. § (2) bekezdésének az előírása szerint a szerződés megkötésének időpontját az ajánlati felhívásban kell megállapítani azzal, hogy az nem határozható meg az eredményhirdetést követő naptól számított nyolcadik napnál korábbi és a harmincadik (építési beruházás esetén a hatvanadik) napnál későbbi időpontban. Az 1999. szeptember 1-jétől hatályos törvényi rendelkezés szerint a közbeszerzési eljárást lezáró szerződés kizárólag az előre meghatározott időpontban megvalósuló szerződéskötéssel jöhet létre, az ajánlat (az abban csatolt egyoldalúan aláírt szerződés) elfogadása, az ajánlattevő nyertesként történő kihirdetése azt még nem hozza létre.
Az előzőekre tekintettel az ajánlati dokumentációban kiadott szerződés csupán tervezetnek minősülhet és annak aláírása csak a szerződéses feltételek tudatosítását célozza. Tehát az a körülmény, hogy az ajánlatban a kérelmező a hiányzó adatokat a kiírástól függetlenül kitöltötte, még önmagában nem eredményezhet hatályos szerződést.
A 2003. február 21-én megtartott tárgyaláson kérelmező elismerte, hogy az általa csatolt vállalkozási szerződés 2. sz. melléklete, a felelősségbiztosítási kötvény és a 3. sz. melléklete, a teljesítési biztosíték nem lett csatolva az ajánlati dokumentációhoz és ezekre a Posta Bank nyilatkozata nem nyújt fedezetet, illetve biztosítékot.
A Posta Bank ajánlati bankgarancia-vállalási nyilatkozata 2. pontjában a kérelmezőtől kapott írásbeli megbízás alapján az ajánlatkérő részére benyújtott ajánlatának visszavonása, illetve az ajánlaton alapuló szerződés nemteljesítése, vagy a teljesítés megtagadása esetében legfeljebb 3 000 000 Ft, azaz hárommillió forint erejéig vállalt visszavonhatatlan garanciát az ajánlatkérővel szemben, a 4. pont szerint 2003. március 24-ig.
A Döntőbizottság megjegyzi, hogy a becsatolt banki nyilatkozat teljesítési garanciának sem volt elfogadható, mert a felhívás 16. G) pontja szerint a teljesítési garancia mértéke a bruttó vállalási ár 10%-a, jelen esetben 130 920 596 Ft, ami 13 M Ft, szemben a nyilatkozatban lévő 3 M Ft-tal, továbbá érvényessége csak 2003. március 24-éig tart, ellentétben a dokumentációban megfogalmazott kötelező jótállási időszak (1 év) lejáratát követő 30 nappal szemben.
Fentiekből következően a Döntőbizottság megállapítja, hogy ajánlatkérő helyesen járt el, amikor a becsatolt bankgaranciát a Kbt. 52. § (2) bekezdés c) pontja alapján nem fogadta el és az ajánlatot a Kbt. 52. § (1) bekezdése alapján érvénytelennek nyilvánította és az 53. § (2) bekezdésére tekintettel kizárta kérelmezőt az eljárásból.
A fenti indokok alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a jogorvoslati kérelmet a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján elutasítja.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárásban felmerült költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján a rendelkező részben foglaltak szerint határozott tekintettel arra, hogy jogsértés nem került megállapításra.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. március 5.
Dr. Szaller Ottó s. k., Beckné Erdei Beáta s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos
