Fővárosi Bíróság (2625)
13.K.32.216/2002/2.
A Fővárosi Bíróság a dr. Simon Zsuzsanna ügyvéd (4026 Debrecen, Péterfia u. 2.) által képviselt FVM Magyar Közösségi Agrármarketing Centrum Kht. (1055 Budapest, Kossuth L. tér 11.) felperesnek a dr. Engler Magdolna jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85., hiv. szám: D.275/5/2001.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indított perében meghozta az következő
ÍTÉLETET:
A bíróság a felperes keresetét elutasítja.
Kötelezi a felperest, hogy a 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 5000 (ötezer) Ft perköltséget.
A kereseti illetéket az állam viseli.
Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 8 napon belül fellebbezésnek van helye, amelyet ennél a bíróságnál kell írásban, 3 példányban, a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságához címezve benyújtani.
INDOKOLÁS
A felperes mint ajánlatkérő 2001. április 20-án hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást indított a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (Kbt.) 70. § (1) bekezdés c) pontja alapján a 2001. április 27-29. között Hódmezővásárhelyen megrendezésre kerülő "VIII. Alföldi Állattenyésztési Napok" szakkiállításán és vásárán való közösségi megjelenésének megvalósítása tárgyában.
A tárgyalásos eljárás megindításáról a felperes a Közbeszerzési Döntőbizottság elnökét írásban tájékoztatta, és megnevezte azokat a szervezeteket, amelyeket ajánlattételre felhívott.
Az eljárásfajta választását a felperes azzal indokolta, hogy a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium kizárólagos tulajdonában álló gazdálkodó szervezetként elsődleges feladata a magyar mezőgazdasági termékek hazai és külföldi népszerűsítése. A 2001. évi marketing keretprogram tervezete 2001. január 9-én került megküldésre jóváhagyás végett a tulajdonos minisztérium részére, amely a 2001. április 9-én kelt levelében adott utasítást a beszerzés tárgyát képező kiállítás megszervezésére hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás lefolytatása keretében. Ekkor volt tehát abban a helyzetben, hogy a Kbt. 32. § (2) bekezdésében előírt anyagi fedezettel rendelkezzen és erre figyelemmel a közbeszerzési eljárását megindítsa. A jóváhagyást követően haladéktalanul megkezdődtek a szükséges eljárások előkészítése, de a 2001. április 27-i teljesítéshez a nyílt közbeszerzési eljárást legkésőbb 2001. január végén meg kellett volna indítania. Erre figyelemmel más eljárásfajta választására nem volt lehetősége.
A felperes az ajánlati felhívásban az ajánlattételi határidőt 2001. április 23. napjában jelölte meg. A közbeszerzési eljárásban ajánlatot a három ajánlattételre felhívott közül egyedül a Studio Nova Kft. tett. A felperes 2001. április 24-én lefolytatta az ajánlattevővel a tárgyalást, az elfogadott ajánlati ár 2 480 000 Ft volt.
A Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke 2001. május 2-án jogorvoslati eljárást kezdeményezett a felperes által választott közbeszerzési eljárásfajta jogalapjának vizsgálata iránt.
A felperes a jogorvoslati eljárás megszüntetését kérte. Hivatkozott arra, hogy a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja szerinti rendkívüli sürgősség feltételei fennálltak, és nem ajánlatkérői mulasztásra vezethető vissza az a tény, hogy a tulajdonos késedelmesen engedélyezte számukra a kiállításon való részvételt. Hangsúlyozta, hogy csak az engedély, illetőleg a pénzügyi fedezet biztosításakor volt abban a helyzetben, hogy a közbeszerzési eljárását megindítsa.
Az alperes a 2001. május 25-én kelt D.275/5/2001. számú határozatával megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 26. § (1) bekezdés második fordulatára tekintettel a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontját.
Az alperes a határozat indokolásában rámutatott arra, hogy a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja akkor alkalmazható, ha az ajánlatkérő nem láthatja előre a sürgős eljárást indokoló helyzet bekövetkezését, sőt a helyzet nem állhat elő az ajánlatkérő mulasztásából, továbbá a gyors eljárás szükségessége miatt a nyílt vagy a meghívásos eljárásban előírt határidők nem betarthatók.
Az alperes álláspontja szerint az ajánlatkérő részéről az előre nem látható helyzet előállásáról nem beszélhetünk, hiszen az ajánlatkérő előtt előzetesen ismert volt a kiállítás időpontja, és az a tény, hogy azon részt kíván venni. Az ajánlatkérőnek a beszerzését úgy kellett volna megszerveznie, hogy a nyílt eljárás lefolytatására kellő idő álljon rendelkezésére. A rendkívüli sürgősség előre nem látható okból való bekövetkezése tehát nem volt megállapítható, ezért a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontjára alapított eljárás jogsértő.
Az alperes nem fogadta el az ajánlatkérőnek azon védekezését, hogy korábban a közbeszerzési eljárás megindítására azért nem volt lehetősége, mert a tulajdonosi jogokat gyakorló FVM csak késedelmesen engedélyezte részére a kiállításon való részvételt. Az alperes szerint az ajánlatkérő mulasztására vezethető vissza, hogy a beszerzés tárgyát képező kiállítás jóváhagyása érdekében keltő időpontban nem intézkedett, nem tett meg mindent annak érdekében, hogy a jóváhagyást kellő időben megszerezze.
Az alperes utalt arra, hogy az ajánlatkérő és a tulajdonos közötti nem megfelelő szervezési kapcsolat nem eredményezheti a beszerzések hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás formájában való rendszeres lebonyolítását, figyelmen kívül hagyva azt, hogy a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazását a Kbt. csak kivételes esetekben teszi lehetővé. Az ajánlatkérő és tulajdonosa között fennálló belső szervezeti szabálytalanságok nem eredményezhetik a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontjára alapított eljárás jogszerűségét.
Az alperes a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján a jogsértést megállapította, de a jogsértés tényének megállapítása ellenére a bírság kiszabásától eltekintett, figyelemmel a beszerzés összegére.
A felperes keresetet terjesztett elő az alperes határozatának bírósági felülvizsgálata iránt a jogorvoslati eljárásban előadott indokai alapján. Előadta, hogy nincsen saját költségvetése, számára az FVM a mindenkori központi költségvetésben megállapított összegből biztosít keretet az éves program finanszírozására. A határozatban szereplő kiállításon való részvételének és a 2001. évi költségvetésének jóváhagyását 2001. január 9-én kezdeményezte az FVM-nél, ahonnan 2001. április 9-én kaptak utasítást a beszerzés tárgyát képező kiállítás megszervezésére. Ekkor került abba a helyzetbe, hogy az anyagi fedezet biztosítása folytán a közbeszerzési eljárást megindítsa, de a kiállítások időpontjaira figyelemmel más eljárásfajta választására nem volt lehetősége. Hangsúlyozta, hogy az engedélyeztetés megtörténte után haladéktalanul intézkedett a közbeszerzési eljárás megindítására, így terhére semmilyen mulasztás, kötelezettségszegés nem róható fel.
Az alperes - fenntartva a határozatában foglalt álláspontját - a kereset elutasítását kérte. Kiemelte, hogy a törvényalkotói szándék szerint a tárgyalásos eljárásfajta alkalmazására csak kivételes esetben van lehetőség. A rendkívüli sürgősségnek előre nem látható okból kell előállnia, azaz váratlannak kell lennie. A beszerzés tárgyát képező kiállítás évenként megrendezésre kerül, annak várható időpontja a felperes számára ismert, tehát a beszerzés előre látható, sőt tervezhető. Nem fogadható el a felperes arra való hivatkozása, hogy a tulajdonos későn engedélyezi a kiállításon való részvételt és emiatt a felperest felelősség nem terheli, mivel a közöttük fennálló szervezési problémák nem legalizálhatják a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontjának alkalmazását.
A felperes keresete alaptalan.
A bíróság az alperes határozatát a módosított 1957. évi IV. törvény (Áe.) 72. §-a és a Pp. 324. § (2) bekezdés c) pontja alapján vizsgálta felül, a tényállást a felek nyilatkozatai és a közigazgatási iratok alapján állapította meg.
A perben eldöntendő kérdés az volt, hogy a felperes a tárgyalásos közbeszerzési eljárás lefolytatásával megsértette-e a Kbt. 70. § (1) bekezdésének c) pontját.
A Kbt. 26. § (1) bekezdése értelmében a közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, illetőleg tárgyalásos eljárás lehet. Meghívásos vagy tárgyalásos eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha azt a törvény megengedi.
A Kbt. 32. § (2) bekezdése előírja, hogy az ajánlatkérő az ajánlati felhívást, illetőleg az előminősítési eljárással összefüggő hirdetményt - a szerződés megkötéséhez szükséges engedélyek megléte esetén - akkor teheti közzé, ha rendelkezik a szerződés teljesítését biztosító anyagi fedezettel, vagy az arra vonatkozó biztosítékkal, hogy a teljesítés időpontjában az anyagi fedezet rendelkezésre áll.
A Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja szerint az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat árubeszerzés, építési beruházás, illetve szolgáltatás megrendelése esetén, ha az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt e törvényben előírt határidők nem lennének betarthatóak; a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából.
A bíróság rámutat arra, hogy a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja szerint a tárgyalásos eljárást az ajánlatkérő csak akkor alkalmazhatja, ha a rendkívüli sürgősség előre nem látható okból állott elő, és ez az ok nem az ajánlatkérő mulasztására vezethető vissza. Az évente rendszeresen megrendezendő kiállítás időpontja a felperes előtt már az előző évben is ismert volt, és a felperes számos kiállítás közül választhatott. A kiállításokon való részvétel szándékáról, a részvétel és annak költségeire vonatkozó minisztériumi engedélyeztetés kezdeményezéséről a felperes dönt, e tevékenységének időbeliségét az FVM nem szabályozza. Minderre figyelemmel a felperes előre nem látható okból előálló rendkívüli sürgősségre - mint a tárgyalásos eljárás választásának indokára - eredményesen nem hivatkozhat.
A bíróság rámutat arra, hogy a tárgyalásos eljárás csak kivételesen, a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt feltételek egyidejű fennállása esetén választható eljárásfajta, amelynek alkalmazása törvénysértő akkor, ha a rendkívüli sürgősség bekövetkezésében az ajánlatkérő mulasztása megállapítható. A felperestől elvárható, hogy valamely kiállításon való részvételi szándékáról olyan időpontban döntsön, amely elegendő időt biztosít számára - az FVM engedélyeztetési eljárására is figyelemmel - a nyílt közbeszerzési eljárás lefolytatására.
Fentiekre figyelemmel a bíróság azt állapította meg, hogy a felperes a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontjára hivatkozással nem volt jogosult tárgyalásos közbeszerzési eljárás indítására, ezért vele szemben az alperes jogszerűen hozott elmarasztaló határozatot.
A kifejtettek alapján a bíróság a keresetet elutasította, és a felperest a Pp. 78. § (1) bekezdése értelmében az alperes költségeinek megfizetésére kötelezte.
A kereseti illetékről szóló rendelkezés - a felperes személyes költségmentessége folytán - a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §-án alapul.
Budapest, 2002. november 5.
Nagyné dr. Fürjes Erzsébet s. k.,
bíró
