KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (2628)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.65/11/2003.
Tárgy: az Afamia Trade Kft. jogorvoslati kérelme a Fővárosi Önkormányzat Uzsoki Utcai Kórháza közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság az Afamia Trade Kft. (1119 Budapest, Vahot u. 1., képviseli: dr. Mészáros Gábor ügyvéd, 6721 Szeged, József Attila sgt. 4. III/3., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, melyet a Fővárosi Önkormányzat Uzsoki Utcai Kórháza (1145 Budapest, Uzsoki u. 29., a továbbiakban: ajánlatkérő) "ajánlatkérő éves csípő- és térdprotézis-, valamint csontcementszükséglete 14 tételben" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be részben helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő az 5., 10., 12. és 14. tételek tekintetében megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 55. § (4) bekezdés első fordulatára tekintettel a Kbt. 55. § (6) bekezdését és a Kbt. 59. § (1) bekezdését, valamint a 60. § (1) bekezdés d) pontjára tekintettel a Kbt. 55. § (4) bekezdés második fordulatát, továbbá a Kbt. 61. § (1) bekezdését és a Kbt. 62. § (1) bekezdését, ezért az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését az 5., 10., 12., 14. tételek vonatkozásában megsemmisíti és az ajánlatkérővel szemben 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint, valamint dr. Golub Iván főigazgatóval szemben 100 000 Ft, azaz egyszázezer forint bírságot szab ki, egyebekben a kérelmet elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt és dr. Golub Ivánt, hogy a bírságot a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa Magyar Államkincstár 10032000-01720361-00000000 számú számlájára fizesse be.
A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2002. november 20-i számában ajánlati felhívást tett közzé 9118/2002. szám alatt nyílt eljárás megindítására a fenti beszerzés tárgyában.
Az ajánlatkérő az ajánlati felhívás 3. a) pontjában határozta meg a beszerzés tárgyát és mennyiségét az alábbiak szerint:
- 160 db bicondylaris felszínpótló térdprotézis,
- 15 db revíziós total térdprotézis,
- 120 db unicondylaris térdprotézis,
- 350 db cementezett csípőprotézis,
- 80 db cement nélküli csípőprotézis,
- 50 db cement nélküli "pressfit" típusú total csípőprotézis,
- 50 db ezzel kompatibilis (azonos műszerkészlettel rendelkező) cementezett total csípőprotézis,
- 30 db csípőprotézisfej,
- 50 db cervico capitalis protézisfej,
- 40 db vápakosár,
- 40 db gerincszegmentum fixálásához szükséges transpediscularis csavar és hosszanti rúd,
- 900 db 20 g-os csontcement,
- 200 db 40 g-os csontcement,
- 60 db 40 g-os antibiotikumos csontcement.
Az ajánlati felhívás 3. c) pontja szerint a részajánlattétel megengedett volt a 3. a) pontban részletezett bármely tételre. Az ajánlati felhívás 14. pontja szerint többváltozatú ajánlat tételére nem volt lehetőség.
Az ajánlati felhívás 11. pontban ajánlatkérő meghatározta a pénzügyi, gazdasági, műszaki alkalmasság igazolására kért adatokat és tényeket.
A 13. pont szerint az ajánlatok elbírálásának szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat, a részszempontok és súlyszámok a következők:
részszempontok súlyszámok
- ajánlati ár 10
- kedvezőbb fizetési határidő 6
- ártartás időtartama 6
- kedvezőbb szállítási határidő 6
A részszempontonként adható pontszám 0-10-ig terjed, az értékelési módszer az, hogy a legkedvezőbb ajánlat 10 ponttal értékelt, az ettől eltérő ajánlatok az eltérés arányának megfelelően kevesebb pontszámot kapnak.
Az ajánlatkérő dokumentációt is bocsátott az ajánlattevők rendelkezésre, melynek megvétele kötelező volt. A dokumentáció tartalmazta az alapvető információkat, az utasításokat az ajánlattevők részére, az ajánlatok felbontásának és elbírálásának szabályait, a szerződés feltételeit, ajánlati forma- és ártáblázatot, specifikációt és mellékleteket.
A 2002. december 31-i ajánlattételi határidőre a kérelmező, a B.Braun Medical Kft., a Comesa Budapest Kft., a Johnson & Johnson Kft., a Metrimed Kft., a Protetim Kft. és a ScanMedic Kft., nyújtott be ajánlatot.
Az ajánlatok bontásakor ismertették az árakat, a fizetési feltételeket, az ártartás időtartamát, valamint a teljesítési határidőt.
Az értékelőbizottság javaslatot tett a főigazgatónak az eljárás nyertesére, az egyes tételekre, az 5., 10., 12., 13., 14. tételek vonatkozásában az eljárás eredménytelenné nyilvánítását javasolták a Kbt. 60. § (1) bekezdés d) pontjára figyelemmel. Az eredménytelenné nyilvánítandó tételekre vonatkozó javaslat azt az indoklást tartalmazta, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlat elfogadása esetén a legelőnyösebb ajánlattevő ajánlati ára a benyújtott ajánlatokban szereplő legkedvezőbb ajánlati árat jelentősen meghaladja (a százalékos arány meghatározásra került), ami indokolatlan többletkiadást jelentene az ajánlatkérő számára.
A 2003. január 27-i eredményhirdetésen az ajánlatkérő az előterjesztésnek megfelelően döntött és a B.Braun Medical Kft., a Johnson & Johnson Kft. és a ScanMedic Kft. ajánlatát érvénytelennek nyilvánították az összes tételre nézve, a Protetim Kft. ajánlatát pedig a 3. tételre vonatkozóan. Az ajánlatkérő az 1., 2., 4., 6., 7., 8., 9. tételek vonatkozásában a Comesa Budapest Kft.-t, a 3. tétel vonatkozásában a Protetim Kft.-t, a 11. tétel vonatkozásában a kérelmezőt hirdette ki a nyertes ajánlattevőnek és megállapította a második legkedvezőbb ajánlattevőt is.
Az ajánlatkérő az 5., 10., 12., 13., 14. tételek tekintetében az eljárást a Kbt. 60. § (1) bekezdés d) pontja alapján eredménytelenné nyilvánította.
Ajánlattevő az összegzést 2003. január 28-án megküldte az ajánlattevőknek. Az összegzés az eredménytelenné nyilvánított tételek vonatkozásában csak az ajánlattevőket jelölte meg, az értékelő és a pontozási táblázatok sem tartalmazták az eredménytelenné nyilvánított tételek vonatkozásában az értékelés adatait, csak az eredménytelenné nyilvánítás tényét.
A kérelmező 2003. február 10-én terjesztette elő jogorvoslati kérelmét, melyben kérte a jogsértés megállapítását az ajánlati felhívás 1., 2., 4., 6., 7., 8., 9. tételei vonatkozásában a Kbt. 55. § (6) bekezdésére, az 57. § (2) bekezdésére és az 59. § (1) bekezdésére figyelemmel, valamint a tárgyaláson módosítva az 5., 10., 12., 14. tétele vonatkozásában a Kbt. 60. § (1) bekezdés d) pontjára figyelemmel.
Jogorvoslati kérelmét kiegészítette azzal, hogy kérte azon jogsértés megállapítását is, hogy az ajánlatkérő a vele történő szerződéskötést a jogorvoslati eljárás tárgyát nem képező 11. tétel vonatkozásában is felfüggesztette.
Kérte, hogy a Döntőbizottság semmisítse meg az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését a fenti részajánlatok tekintetében, valamint kötelezze az ajánlatkérőt az eljárási díj és a költségei megfizetésére. Kérte továbbá ideiglenes intézkedés keretében a szerződéskötés megtiltását.
Kérelme indokaként előadta, hogy az 1., 2., 4., 6., 7., 8., 9. tételek vonatkozásában a nyertes Comesa Budapest Kft. 275 napos fizetési határidőt, valamint félórás szállítási határidőt vállalt, mely ajánlat ezen tartalmi elemei vonatkozásában az ajánlatkérőnek a Kbt. 57. § (2) bekezdése alapján írásban magyarázatot kellett volna kérnie. Az ajánlatkérő az értékelés során nem vette figyelembe, hogy ajánlatuk tartalmazta a kórház területén lévő konszignációs raktárra vonatkozó vállalásukat, mely azonnali szállítási lehetőséget jelent. Álláspontja szerint a nyertes ajánlatban foglalt fizetési határidő nem a piaci viszonyoknak megfelelő vállalás. A kérelmező álláspontja alátámasztására becsatolt a 2001. évi hasonló tárgyú beszerzésekre nézve az ajánlattevők által megadott szállítási és fizetési határidőkre vonatkozó kimutatást. Álláspontja szerint az ajánlatkérő továbbá jogsértően nyilvánította eredménytelenné az eljárást, mivel figyelembe véve az ajánlatkérő elmúlt évi beszerzéseit, az ajánlatuk megfelelőnek minősíthető.
A kérelmező becsatolta az iktatási jegyzőkönyvének, illetve postakönyvének másolatát, mely szerint először 2003. február 14-én faxon közölték vele, hogy az ajánlatkérő a jogorvoslati eljárásra tekintettel a szerződéskötéseket felfüggeszti.
A Metrimed Orvosi Műszergyártó Kft. észrevételében előadta, hogy nem ért egyet a vitatott értékelési szempontokkal és az értékelés módszerével, de az ajánlatkérői döntést tudomásul vették.
Az ajánlatkérő észrevételében kérte a megalapozatlan kérelem elutasítását, mivel a Kbt. 57. § (2) bekezdése a kérelmező által megjelölt részszempontokra nem vonatkoztatható és a nyertes ajánlattevő 30 perces szállítási határideje reálisan tartható, illetve a nyertes ajánlattevő vállalásai a megkötendő szerződésre vonatkozó Ptk.-nak a szerződés teljesítésére vonatkozó rendelkezései alapján az ajánlatkérő által érvényesíthetőek. A konszignációs raktárra vonatkozóan csak az előre meghatározott bírálati részszempontok alapján végezhette el az értékelést az ajánlatkérő. Álláspontja szerint az eredménytelenné nyilvánítás jogszerűen történt, mivel a tárgyaláson kibővített érvelésük szerint nem állt a kifogásolt tételek vonatkozásában rendelkezésükre a megfelelő pénzügyi fedezet a 2003. évi költségvetésük tervszámai alapján és a csontcement tételek esetén azok kombatibilitására - mint orvosszakmai szempontra - is figyelemmel volt.
A Döntőbizottság felhívására az ajánlatkérő nyilatkozott, hogy a költségvetésében a jelen beszerzés tárgyát képező tételek nem szerepelnek, csak összevont tételeket tartalmaznak a költségvetés előirányzatai. A 2003. évi költségvetését még nem hagyták jóvá, a 2003. évi orvosi implantátumokra vonatkozó mennyiségi és az ajánlati felhívás tételeire vonatkozó keretösszegeket tartalmazó kalkulációt csatolt be, illetve nyilatkozott, hogy ennek alapján döntött az eljárás eredménytelenné nyilvánításáról az egyes tételek tekintetében.
Az ajánlatkérő bejelentette, hogy a Döntőbizottság határozatának meghozataláig a nyertes ajánlattevőkkel a szerződés megkötését felfüggesztették.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert - a rendelkezésre álló iratok alapján - annak törvényi előfeltételei nem álltak fenn, a szerződéskötés időpontjára is tekintettel.
A Döntőbizottság az eljárás iratai, a felek írásbeli és szóbeli nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem részben megalapozott.
A Döntőbizottság először azt vizsgálta, hogy az ajánlatkérő az ajánlatok értékelése során az 1., 2., 4., 6., 7., 8., 9. tételeknél a nyertes Comesa Budapest Kft. ajánlatában foglalt fizetési határidő és szállítási határidő kapcsán a Kbt. 57. § (2) bekezdése alapján köteles volt-e magyarázatot kérni.
A Kbt. 57. § (2) bekezdése szerint, ha az ajánlat kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz, az ajánlatkérőnek írásban kell magyarázatot kérnie.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező által megjelölt fenti bírálati részszempontok vonatkozásában a Kbt. fenti szabálya nem érvényesül, az csak az ésszerűtlenül alacsony ellenszolgáltatásra (ajánlati ár, díj) vonatkozik. A jogalkotó ezt a kötelezettséget csak a Kbt. 34. § (4) bekezdés b) pontja szerinti és a részszempontok között kötelezően megjelölendő ellenszolgáltatás vonatkozásában határozta meg.
A Döntőbizottság ezt követően vizsgálta, hogy az ajánlatkérő értékelése megfelelt-e a Kbt. 55. § (6) bekezdésének, illetve a Kbt. 59. § (1) bekezdésének a kedvezőbb fizetési határidő és a kedvezőbb szállítási határidő bírálati részszempont vonatkozásában.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a Comesa Budapest Kft. ajánlatában megjelölt 275 napos fizetési határidő (10 pont) és a kérelmező által vállalt 60 napos fizetési határidő (2.2 pont) vonatkozásában a pontszámok helyesen tükrözik a fizetési határidővel kapcsolatos ajánlati tartalmi elemek közötti különbséget az arányosítási módszernek megfelelően.
A Döntőbizottság a szállítási határidő vonatkozásában sem osztotta a kérelmező álláspontját a tekintetben, hogy az ajánlatkérőnek azonos módon kellett volna értékelnie a kérelmező által megjelölt konszignációs raktárra vonatkozó ajánlatát a Comesa Budapest Kft. ajánlatában szintén megjelölt konszignációs raktárból történő 30 perces szállítási határidővel.
A konszignációs raktárra vonatkozóan a kérelmező és a Comesa Budapest Kft. ajánlata is tartalmazott kötelezettségvállalást.
A kérelmező a kórház területén fenntartott konszignációs raktárra vonatkozó nyilatkozatában 24 órás szállítási határidőt vállalt az ajánlatkérői igénybejelentéstől, illetve lehívásoktól számítva (nyilatkozat szállítási, fizetési határidőről és az ártartásról, konszignációs nyilatkozat). A Comesa Budapest Kft. a kereskedelmi feltételekkel kapcsolatos nyilatkozatában a kórház területén létesített konszignációs raktárban elhelyezett implantatikumok pótlását 30 percen belül vállalta. A kérelmező ajánlata tehát függetlenül attól, hogy konszignációs raktára a kórház területén van, a szállítási határidő tekintetében kedvezőtlenebb a nyertes Comesa Budapest Kft. által vállalt 30 perces szállítási határidőhöz képest. Az ajánlatkérő tehát e vonatkozásban helyesen értékelte a nyertes ajánlattevő 0,5 órás ajánlatát erre az ajánlati elemre adott 10 ponttal, illetve a kérelmező által vállalt 24 órás ajánlatot 0,2 ponttal.
A fentiek szerint a jogorvoslati kérelemnek az ajánlati felhívás 1., 2., 4., 6., 7., 8., 9. tételei vonatkozásában előterjesztett kérelmi eleme megalapozatlan.
A Döntőbizottság ezt követően vizsgálta az ajánlatkérő eljárását a jogorvoslati kérelemben megjelölt és az eljárás eredménytelenné nyilvánítását sérelmező kérelmi elem vonatkozásában.
A Kbt. 55. § (4) bekezdés első fordulata szerint az ajánlatkérő köteles az ajánlatokat elbírálni, kivéve, ha a közbeszerzés megkezdését követően - általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében - beállott lényeges körülmény miatt a szerződés megkötésére, illetve a szerződés megkötése esetén a teljesítésre nem lenne képes.
A Döntőbizottság mindenekelőtt megjegyzi, hogy az ajánlatkérő a jelen esetben a Kbt. 32. § (2) bekezdés szerint rendelkezésére álló anyagi fedezet mértékére hivatkozással csak akkor nyilváníthatta a Kbt. 60. § (1) bekezdés d) pontja alapján eredménytelenné a közbeszerzési eljárást, ha az ajánlatok értékelését teljeskörűen elvégezte, és a saját pénzügyi forrása - figyelembe véve az összességében legelőnyösebb ajánlatban foglalt ajánlati árat - nem elégséges.
Ennek megfelelően a Döntőbizottság vizsgálta, hogy az ajánlatkérő az ajánlati felhívás 5., 10., 12., 14. tételei vonatkozásában az ajánlatok értékelését elvégezte-e valamint a rendelkezésére álló pénzügyi fedezet elégséges-e, az összességében legelőnyösebb ajánlatban foglalt vételár megfizetésére.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő a fenti tételek vonatkozásában az ajánlatok értékelését nem végezte el, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő ajánlattevő konkrét megjelölése az értékelőbizottság jegyzőkönyvében hiányzik. A jegyzőkönyv csak arra nézve tartalmaz utalást, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő ajánlati ára milyen százalékos arányban haladja meg a legkedvezőbb ajánlati árat, valamint a jegyzőkönyv mellékletét képező összefoglaló táblázat is csak az eredménytelenség tényét rögzíti. Az ajánlatkérő az összegzésben is csak az eredményes tételekre tett részajánlatok tekintetében adott meg pontozási táblázatot és az összefoglaló táblázatban is csak az eredménytelenné nyilvánítás ténye került rögzítésre, azonban a Kbt. 5. számú melléklet 1. d) pontja szerinti eredménytelenség indoka nem.
A Kbt. 55. § (6) bekezdésének 1-3. fordulata szerint az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli úgy, hogy a legjobb ajánlati tartalmi elemre a maximális, a többi ajánlat ugyanazon részszempont szerinti tartalmi elemére pedig a Kbt. 34. § (3) bekezdésének d) pontja alapján a felhívásban meghatározott módszerrel számolt pontszámot adja. Majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése szerint az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével vagy - visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta - az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személlyel kötheti meg a szerződést.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő nem tett eleget az ajánlatok értékelésére vonatkozó kötelezettségének és az 5., 10., 12., 14. számú tételek vonatkozásában nem értékelte az ajánlatokat, valamint ezzel összefüggésben nem határozta meg az összességében legelőnyösebb ajánlatot. Az ajánlatkérő továbbá általa is elismerten - az ajánlati felhívásban megjelölt bírálati részszempontokon kívüli szempontot is figyelembe vett. Nevezetesen orvosszakmai szempontból is vizsgálta az érvénytelenítés tárgyát képező tételek vonatkozásában az ajánlatokat - azok kompatibilitásának alapján -, mely az előre meghatározott bírálati részszempontok között nem szerepelt, mely ajánlatkérői eljárás sérti a Kbt. 55. § 6) bekezdésének első fordulatát.
A Kbt. 61. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles az ajánlatok elbírálásának befejezésekor az 5. számú mellékletben meghatározott minta szerint írásbeli összegezést készíteni az ajánlatokról, az ebben foglalt adatokat az eljárás eredményének, vagy eredménytelenségének kihirdetése során ismertetni kell, és azt az eredményhirdetést követő öt munkanapon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek.
Az ajánlatkérő az összegzésben nem jelölte meg az 5. számú melléklet szerint az eredménytelenné nyilvánított fenti tételszámú eljárásait, illetve az eredménytelenség indokát, valamint az összegzés nem tartalmazza az eredménytelenné nyilvánított tételszámú eljárások értékelését, illetve a nyertes ajánlattevő megnevezését.
A Döntőbizottság ezt követően a fenti megállapítások összefüggésében vizsgálta, hogy az ajánlatkérő jogszerűen nyilvánította-e eredménytelennek az eljárást az 5., 10., 12., 14. tételszámok vonatkozásában.
A Kbt. 60. § (1) bekezdés d) pontja szerint eredménytelen az eljárás, ha egyik ajánlattevő sem, vagy az összességében legelőnyösebb ajánlattevő nem tett - az ajánlatkérőnek a Kbt. 32. § (2) bekezdése szerint rendelkezésére álló anyagi fedezet mértékére tekintettel - megfelelő ajánlatot.
A Kbt. 55. § (4) bekezdésének első és második fordulata szerint az ajánlatkérő köteles az ajánlatokat elbírálni, kivéve, ha a közbeszerzés megkezdését követően - általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében - beállott lényeges körülmény miatt a szerződés megkötésére, illetve a szerződés megkötése esetén a teljesítésre nem lenne képes. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek az eljárást eredménytelenné kell nyilvánítania.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő az eredménytelenné nyilvánítás tárgyát képező tételszámok vonatkozásában azzal, hogy nem bírálta el a részajánlatokat és nem határozta meg az összességében legelőnyösebb ajánlatot, továbbá a pénzügyi fedezet vizsgálatánál a viszonyítást az egyes ajánlati árakhoz képest végezte el, szintén jogsértően járt el. Az ajánlatkérő döntése jogszerűségének megállapítása az eljárás eredménytelenné nyilvánításával kapcsolatban annak függvényében állapítható meg, ha előzetesen az ajánlatokat teljeskörűen elbírálja. Mivel ez nem történt meg és a közbeszerzési eljárás során a pénzügyi fedezet vizsgálata nem az ajánlatkérő rendelkezésére álló pénzügyi forrás alapján történt, ezért az ajánlatkérő döntése az eredménytelenné nyilvánítás vonatkozásában is jogsértő. Az ajánlatkérő csak utólag a jogorvoslati eljárásban hivatkozott a rendelkezésére álló pénzügyi fedezet hiányát igazoló adatokra, amelyet a Döntőbizottság már figyelembe venni nem tudott, a 14. tételszám vonatkozásában pedig az ajánlattevő nem az összegzésben megjelölt pénzügyi fedezet hiányát, hanem orvosszakmai szempontokat vett figyelembe.
A Kbt. 79. § (7) bekezdése első és második fordulata szerint az eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított kilencven napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni, illetve e határidőn belül indítható meg hivatalból az (5) vagy a (6) bekezdés szerint. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
A Döntőbizottság a kérelmező által a 2003. február 27-én előterjesztett kiegészítő kérelmi eleme vonatkozásában a szerződés megkötésének elmulasztására vonatkozóan vizsgálta, hogy az a Kbt. 79. § (7) bekezdésében foglalt 15 napos jogvesztő határidőn belül került-e előterjesztésre.
A kérelmező igazolta, hogy az ajánlatkérő értesítő levelét a szerződéskötés felfüggesztéséről először 2003. február 14-én kapta meg faxon, ehhez képest a 2003. február 27-én előterjesztett kérelmi eleme nem késett el.
A Kbt. 62. § (1) bekezdésének első és második fordulata szerint eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést az 59. § (1) bekezdése szerinti szervezettel (személlyel) kell a felhívás, a dokumentáció és az ajánlat tartalmának megfelelően írásban megkötni. Ha az ajánlatkérő lehetővé tette a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt, a részek tekintetében nyertesekkel kell szerződést kötni.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a 11. tételszámú részajánlat (40 db. gerincszegmentum fixálásához szükséges csavar és rúd vonatkozásában) tekintetében - mely részajánlat nem képezte az eredeti jogorvoslati kérelem tárgyát - az ajánlatkérő a Kbt. fenti rendelkezését megsértve nem kötötte meg a szállítási szerződést a kérelmezővel 2003. január 12-én, a szerződéskötésre az ajánlati felhívásban előírt időpontban.
Mindezekre tekintettel a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a kérelem megalapozott részének helyt adott és a Kbt. 88. § (1) bekezdés c), d), f) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta, míg a kérelem megalapozatlan részét a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján elutasította.
A bírság összegének megállapításánál figyelembe vehető körülményeket a Kbt. 88. § (4) bekezdése, illetőleg az (5) bekezdés szabályozza az alábbiak szerint.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
A Kbt. 88. § (5) bekezdése szerint a bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani. Ha a jogsérelem a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósul meg, a kiszabandó bírság legalább a bírság minimális összegének kétszerese.
A hatályos költségvetési törvény alapján a bírság minimális összege 1 000 000 Ft, természetes személlyel szemben 100 000 Ft.
A Döntőbizottság a bírság mértéke meghatározásánál a minimális összegű bírság kiszabásáról határozott, tekintettel az ajánlatkérő együttműködő magatartására, valamint a jogsértés reparálhatóságára figyelemmel. A Döntőbizottság tekintettel volt továbbá arra is, hogy a jogorvoslati kérelemnek csak részben adott helyt. Ugyanis az ajánlatkérő a Kbt. 88. § (8) bekezdése alapján jogosult az eljárást lezáró döntését felülvizsgálni, mivel a szállítási szerződéseket nem kötötte meg. Figyelemmel volt a Döntőbizottság arra is, hogy a jogsértés tárgyát képező tételek értéke a 23 millió Ft-ot nem haladta meg, tehát a beszerzés relatíve kis értékét, valamint hogy a beszerzés tárgya az egészségügyben felhasználandó áru. A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontjában foglalt, a bírság kiszabására vonatkozó kategorikus rendelkezésre figyelemmel a döntéshozó, felelős személlyel szemben is bírságot szabott ki, aki vonatkozásában szintén a minimális mértékű bírság kiszabását tartotta indokoltnak a fenti körülmények alapján.
A Döntőbizottság figyelembe vette azt is, hogy a bírság kötelező alkalmazását előíró 2001. évi LXXIV. törvény 2002. január 1-jei hatálybalépését követően a Döntőbizottság először állapította meg, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. rendelkezéseit.
A költségviselésről szóló rendelkezés a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontján alapul.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. március 12.
Dr. Csanádi Péter s. k., Fábián Péter s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Nagy László Gábor s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
