KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (2745)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.25/11/2003.
Tárgy: az Excellence Rt. és az AAM Vezetői Informatikai Tanácsadó Kft. jogorvoslati kérelme a VÁTI Kht. közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság az Excellence Rt. (1137 Budapest, Újpesti rkp. 7., a továbbiakban: I. sz. kérelmező) és az AAM Vezetői Informatikai Tanácsadó Kft. (1133 Budapest, Pannónia út 59-61., a továbbiakban: II. sz. kérelmező) jogorvoslati kérelme alapján a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Kht. Területfejlesztési igazgatóság (1016 Budapest, Gellérthegyi út 30-32., képviseli: dr. Cech András ügyvéd, 1076 Budapest, Thököly út 8. I/6., a továbbiakban: ajánlatkérő) "kiterjesztett decentralizált végrehajtási rendszer (EDIS) létrehozására irányuló szervezetfejlesztési tevékenység megvalósítása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indult jogorvoslati eljárásban a Döntőbizottság az I. sz. kérelmező jogorvoslati kérelmét elutasítja, a II. sz. kérelmező kérelmének helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló - többször módosított - 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 24. § (2) bekezdését, valamint az 52. § (2) bekezdés d) pontjára tekintettel az 52. § (1) bekezdését, ezért ajánlatkérőt 2 000 000 Ft, azaz kettőmillió forint bírság megfizetésére kötelezi.
A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa Magyar Államkincstár (MÁK) 10032000-01720361-00000000 számú számlájára fizesse be.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy II. sz. kérelmező részére a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A felek egyebekben a felmerült költségeket maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, a felek tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő 2002. november 29-én ajánlattételre hívta fel a Szinergia Projekt Managment Kft.-t, az Accentura Kft.-t, az IFUA Horváth & Partner Consulting Kft.-t, valamint kérelmezőket a rendelkező részben megjelölt beszerzés tárgyában.
Ajánlatkérő az eljárását a közbeszerzésekről szóló - többször módosított - 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 70. § (1) bekezdés c) pontjára alapította, melyről a Döntőbizottság elnökét is tájékoztatta.
Ajánlatkérő ajánlati felhívása szerint a teljesítés határideje 2003. július 31-e.
A felhívás szerint részajánlattétel, illetőleg többváltozatú ajánlattétel kizárt volt. Az ajánlati felhívás 11. a) pontban határozta meg ajánlatkérő az ajánlattevőktől a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságuk igazolására kért adatokat és tényeket az alábbiak szerint.
Pénzügyi-gazdasági alkalmasság igazolása: az ajánlattevőnek és az általa a közbeszerzés értékének a 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozóknak a Kbt. 44. § (1) bekezdése
- a) pontja szerint: 30 napnál nem régebbi pénzintézeti nyilatkozattal a fizetőképességről az alábbi tartalommal:
- mióta vezeti a gazdálkodó szervezet bankszámláját,
- nyilatkozat az ajánlattevő pénzügyi helyzetéről, hitel- és fizetőképességéről, fizetési kötelezettségeinek pontosan eleget tesz-e,
- számláján sorban állás előfordult-e.
- b) pontja szerint: az ajánlattételt megelőző 2 év mérlegének és eredménykimutatásának hitelesített másolata,
Műszaki alkalmasság igazolása: az ajánlattevőnek, valamint az általa a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozóknak a Kbt. 44. § (2) bekezdése alapján:
- a) pont szerint: az előző 3 év legjelentősebb szolgáltatásainak ismertetésével (az ellenszolgáltatás összege, a teljesítés ideje, valamint a szerződéskötő másik fél megnevezésével a végzett tevékenység részletezésével),
- c) pont szerint: azoknak a szakembereknek a megnevezésével, képzettségük és szakmai tapasztalatuk ismertetésével, akiket be kíván vonni a teljesítésbe,
- g) pont szerint: ajánlattevő vagy a teljesítésbe bevonandó műszaki vagy gazdasági egység minőségbiztosítási rendszerének bármely nemzeti rendszerben akkreditált tanúsító által kiadott tanúsítvánnyal.
Alvállalkozóknak saját vállalt munkarészükre kell igazolni az alkalmasságukat.
A 11. b) pontban határozta meg ajánlatkérő az ajánlattevők alkalmassága elbírálásának szempontjait: ajánlattevő abban az esetben tekinthető a szerződés teljesítésére alkalmasnak, amennyiben az alábbi feltételek egyidejűleg fennállnak:
- fizetési kötelezettségeinek eleget tesz, számláján sorban állás nincs,
- mérlege kiegyensúlyozott gazdálkodásra utal,
- referenciái a közbeszerzés tárgyához hasonló jellegűek és nagyságrendűek (legalább két szervezetfejlesztési projekt, ami egyenként több mint négy hónapos és egyenként több mint 50 embert érintett),
- a teljesítésbe bevonni kívánt szakemberei képzettségük és szakmai tapasztalatuk alapján képesek a szerződés teljesítésére (a projektvezető legalább három, a többi projekttag legalább egy szervezetfejlesztési projektben vett részt, és mindannyian tárgyalási szinten beszélnek angolul),
- rendelkezik valamely nemzeti rendszerben akkreditált tanúsító által tanúsított minőségbiztosítási rendszerrel.
Az ajánlattevőknek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjai: ajánlattevő abban az esetben tekinthető a szerződés teljesítésére alkalmatlannak, amennyiben az alábbi feltételek bármelyike fennáll:
- pénzintézettől származó nyilatkozat szerint kötelezettségeinek határidőre nem tett eleget, számláján - az ajánlati felhívás megjelenését megelőző fél évben - sorban állás mutatkozik,
- mérleg szerinti eredménye két egymást követő évben negatív,
- a cég árbevétele az elmúlt 3 év vonatkozásában átlagosan nem éri el a 100 000 000 Ft-ot,
- nincs az előző 3 év szolgáltatásai között a közbeszerzés tárgyához hasonló jellegű és nagyságrendű referencia (legalább 2 db szervezetfejlesztési projekt, ami külön-külön több mint 4 hónapig tartott és több mint 50 embert érintett),
- a bevonni kívánt szakemberek képzettsége vagy szakmai tapasztalata a szerződés teljesítéséhez nem elégséges (bármelyiküknél nincs meg minimum egy vagy a vezetőnél minimum három szervezetfejlesztési projekttapasztalat, továbbá bármelyiküknél a tárgyalás szintű angolnyelv-ismeret),
- ajánlattevő vagy a teljesítésbe bevonandó műszaki vagy gazdasági egység nem rendelkezik bármely nemzeti rendszerben akkreditált tanúsító által kiadott tanúsítvánnyal.
Ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánta kiválasztani az alábbiak szerint:
részajánlat súlyszám
- ajánlott megoldás díja (fix díj forintban) 55
- az ajánlattevő által vállalt kötbér mértéke az ajánlati díj százalékában 15
- az ajánlattevő által vállalt jólteljesítési garancia az ajánlati díj százalékában 10
- részletfizetés gyakorisága (részletfizetés csak teljesítés után, teljesítés igazolás kibocsátásával lehetséges 5
- a megoldásban szereplő oktatási napok száma 15
A megadott szempontonként a legkedvezőbb ajánlat 10 pontot kap, a többi ajánlat pontszáma arányosítással kerül meghatározásra. Az adható pontszám alsó és felső határa 0-10, amely minden részszempont esetében azonos.
Az ajánlati felhívás 17. pontja tartalmazta az eljárás lefolytatásának menetét az alábbiak szerint.
Az ajánlatkérő és az általa meghívott ajánlattevők a felhívásban foglaltak szerint benyújtott írásbeli előzetes ajánlat alapján a szerződés feltételeiről a Kbt. 26. § (5) bekezdése értelmében szabadon tárgyalnak, a Kbt. 71. § (2) bekezdés rendelkezését is figyelembe véve. Ajánlatkérő az ajánlatok értékelése után legalább az első három helyezett ajánlattevővel külön-külön tárgyal. A tárgyalásokon jegyzőkönyv készül, végleges ajánlatnak az ajánlattevők által előzetesen benyújtott írásbeli ajánlatokban foglaltak és a jegyzőkönyvi nyilatkozatok tekintendők.
Ajánlatkérő ajánlati dokumentációt is készítettet, melynek része volt a részvételi feltételek, igazolások, nyilatkozatok, az ajánlattétellel kapcsolatos általános előírások, a formai és tartalmi követelmények, az ajánlatok bontásával és értékelésével kapcsolatos előírások, a feladatok meghatározása, a szerződésminta, különböző nyilatkozatminták és az ajánlatkérő által adott háttér információk.
A dokumentáció 3.5. pontjában a műszaki szakmai ajánlat körében ajánlatkérő kiemelte, hogy az ajánlattevőnek és az alvállalkozóinak az elmúlt 3 évben végzett hasonló nagyságrendű és jellegű megbízatásainak ismertetését, valamint ezen referenciaigazolásokat csatolni kell. Szükséges a teljesítésbe bevonandó szakértők szakmai életrajza. Kérték az összes képzettséget, tapasztalatot és nyelvtudást, az alvállalkozói önéletrajzokon pedig az alvállalkozói státus feltüntetését. Csatolni kellett továbbá az ajánlattevő minőségbiztosítási rendszerének leírását (vagy a tanúsítási okmány másolatát), valamint egyéb, az ajánlattevő által fontosnak ítélt információkat. Egyértelműen meg kellett jelölni, hogy a munka mely részét végzi alvállalkozó, illetve konzorcionális ajánlat esetén, hogy az egyes munkarészeket mely konzorcionális partner végzi. Az alvállalkozóra, partnerre és annak munkatársaira is érvényesek az ajánlattevő munkatársaival szemben támasztott követelmények.
Az ajánlattételi határidőig, 2002. december 13-áig ajánlatot nyújtott be a Szinergia Kft., az Accenture Kft. és kérelmezők. A bontási jegyzőkönyvben rögzítésre került az ajánlattevők neve, székhelye, ajánlati ára, a vállalt kötbér napi mértéke, a jólteljesítési garancia, az ajánlati biztosíték, az ajánlat milyen nyelven került benyújtásra, valamint hogy az ajánlat az előírt formai követelményeknek megfelelt-e.
Az I. sz. kérelmezőt a tárgyalásról szóló értesítésben ajánlatkérő felhívta, hogy a minőségbiztosítási rendszer tanúsítványa az ajánlatból hiányzik, azt a tárgyalásra hozza magával.
Ajánlatkérő ezt követően 2002. december 17-én és 18-án tárgyalásokat folytatott az ajánlattevőkkel.
A tárgyalásokról - kivéve az I. sz. kérelmezővel folytatott tárgyalásról - jegyzőkönyvek készültek.
A Szinergia Kft.-vel 2002. december 17-én folytatott tárgyalásról készített jegyzőkönyv rögzíti, hogy ajánlattevő az ajánlatát módosítani fogja és a módosított ajánlatot 2002. december 18-án 14.00 óráig benyújtja.
Az Accenture Kft.-vel 2002, december 17-én folytatott tárgyalásról felvett jegyzőkönyv szintén rögzíti, hogy az ajánlatát módosítani fogja, ha módja van rá.
A II. sz. kérelmezővel 2002. december 18-án felvett tárgyalási jegyzőkönyv rögzíti, hogy ajánlattevő az e-learningra vonatkozó ajánlati koncepciójukat megváltoztatta, és kérte ennek ismertetésének engedélyezését. Ajánlatkérő kérte, hogy a módosított ajánlat minden lényeges tartalmi eleme felvázolásra kerüljön, mert írásbeli kiegészítés benyújtására nem biztos, hogy lehetőség van. A módosított ajánlat főbb tartalmi elemei írásban rögzítésre kerültek.
Ajánlatkérő a 2002. december 20-ra eredetileg tervezett eredményhirdetési időpontot 2003. január 17-ére halasztotta. Ajánlatkérő döntése alapján I. sz. kérelmező nem tett eleget az ajánlati felhívás 11. b) bekezdés utolsó francia bekezdésében írt követelményeknek. A II. sz. kérelmező ajánlata szintén érvénytelen, mert nem felelt meg a dokumentáció 3.5. pontjában foglaltaknak, azaz annak az előírásnak, hogy egyértelműen meg kell jelölni, hogy a munka mely részét végzi alvállalkozó, illetve konzorcionális ajánlat esetén, hogy az egyes munkarészeket mely konzorcionális partner végzi. Az alvállalkozóra, partnerre és annak munkatársaira is érvényesek az ajánlattevő munkatársaival szemben támasztott követelmények. Ajánlatkérő ugyancsak érvénytelennek minősítette a Szinergia Kft. ajánlatát. Az eljárás nyertese ennek alapján az Accentura Kft. lett 40 375 000 Ft + áfa vállalási árral.
I. sz. kérelmező 2003. január 21-én terjesztett elő jogorvoslati kérelmet, melyben kérte az eljárást lezáró döntés megsemmisítését, jogsértés megállapítását, szerződéskötés esetén a minimálisnál magasabb összegű bírság kiszabását, ideiglenes intézkedés alkalmazását, ajánlatkérő kötelezését költségeinek megtérítésére. Álláspontja szerint ajánlatkérő az eljárása során megsértette a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontját, valamint az 51. § (3) bekezdését, a Kbt. 43. § (4) bekezdését, az 59. § (1) bekezdését, valamint a Kbt. 24. § (1)-(2) bekezdéseit. Indoklásként előadta, hogy ajánlatkérő jogsértő módon nyilvánította ajánlatát érvénytelennek, ennek okát nem jelölte meg. Az összegzésben érvénytelenség okaként megjelölte, hogy az ajánlat nem felel meg a 11. b) pontban foglaltaknak. A 11. pontban foglalt körülmények vizsgálata nem eredményezheti az érvénytelenség megállapítását. Álláspontja szerint az ajánlatához csatolta a TÜV Rheiland nevű cég minőségbiztosítási tanúsítványát, amellyel eleget tett az ajánlati felhívásban megfogalmazott követelményszintnek. Ajánlatkérő a bontási eljárásról készült jegyzőkönyv megküldésével egyidejűleg tájékoztatta arról, hogy az ajánlatából hiányzik a minőségbiztosítási tanúsítvány, ezt a tárgyalásra hozza magával, mert ez a tárgyalás alapfeltétele. A kérelmező szerint a bontási jegyzőkönyv nem tartalmazta maradéktalanul a Kbt. 51. § (3) bekezdésében foglalt adatokat. Továbbá a bontási jegyzőkönyvhöz mellékelt kísérőlevelet lehet hiánypótlás tárgyában közölt levélnek is tekinteni, de ez alapján nem állapítható meg, hogy az esélyegyenlőség biztosítása megtörtént, illetőleg egy ízben került-e sor hiánypótlási felhívásra. Ajánlatkérő egyébként vele érdemben a tárgyalásokat lefolytatta, nem merült fel a tárgyalások során probléma a tekintetben, hogy a minőségbiztosítási tanúsítványát nem megfelelően bocsátotta ajánlatkérő rendelkezésére. Kérelmező sérelmezte továbbá, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlati ára a bontási jegyzőkönyv tanúsága szerint bruttó 53 125 000 Ft volt, ezzel szemben az öss
zegzésből azt lehetett megállapítani, hogy az ajánlattevő majdnem 3 000 000 Ft-tal csökkentette az árát, erről pedig az eljárásban nem szereztek tudomást. Amennyiben tudomást szereznek arról, hogy más ajánlattevő módosította az árajánlatát, úgy ők is megtették volna ezt. Ajánlatkérő azzal, hogy nem közölte, hogy az egyes ajánlattevők milyen módon módosították ajánlatukat, megsértette a Kbt. nyilvánosság és esélyegyenlőség alapelvét. Hivatkozott a Legfelsőbb Bíróság Kf.II.28.165/1998. sz. irányadó ítéletére.
A II. sz. kérelmező 2003. január 31-én terjesztett elő jogorvoslati kérelmet, melyben sérelmezte az ajánlatát érvénytelenné nyilvánító ajánlatkérői döntést. Álláspontja szerint ajánlatában a 4. oldalon ismertette, hogy a projektbe alvállalkozóként kívánják bevonnia Nemzetközi Bankárképző Rt.-t, továbbá a 123. oldalon a "6. Munkamegosztás az AAM és a Bankárképző között" fejezet, valamint a 124. és a 125. oldalon szereplő táblázat részletesen ismerteti, milyen munkákat végez az alvállalkozó, illetve milyen módon működik közre. Az alvállalkozó munkatársainak a pályázathoz csatolt önéletrajzaiban szerepel a vállalkozásba bevonni kívánt szakemberekkel szembeni elvárásoknak megfelelést bemutató rész, nevezetesen valamennyiüknél megjelölésre került az angol nyelvtudás és a szervezetfejlesztési projektben való részvétel. Álláspontjuk szerint amennyiben ajánlatkérőnek nem voltak egyértelműek a megadott információk, úgy hiánypótlásra kellett volna felhívnia. Hiánypótlásra azonban felhívást nem kapott, az ajánlatkérő 2002. december 18-án érdemi tárgyalást folytatott, ahol ajánlatukkal szemben nem vetődött fel hiányosság. A tárgyaláson egyébként nem történt teljes koncepcióváltás, a távoktatás fennmaradt, csak bizonyos elemekkel kiegészült. Nem vetődött fel, hogy a teljesítésbe bevonni kívánt személyi kör esetlegesen változna.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében kérte a megalapozatlan jogorvoslati kérelmek elutasítását.
Ajánlatkérő az I. sz. kérelmező jogorvoslati kérelmével kapcsolatosan előadta, hogy kérelmező az ajánlatához nem csatolta az ajánlati felhívás 11. a) pontjában előírt minőségbiztosítási rendszer tanúsító által kiadott tanúsítványát. Ennek alapján hiánypótlásra felhívták. Ajánlatkérő hivatkozott arra, hogy hiánypótlást csak a kérelmező részére biztosított. A többiek ajánlatában hiányosság nem volt felfedezhető. A tárgyalás során kérelmező nyilatkozott arról, hogy nem rendelkezik minőségbiztosítási rendszerrel, azonban értelmezése szerint az ajánlati felhívás 11. b) pontja második része, valamint utolsó bekezdése alapján elég, ha alvállalkozója rendelkezik ezzel a tanúsítvánnyal. A tárgyaláson kérelmezőt tájékoztatták, hogy mind az ajánlattevőnek, mind a partnerének, vagy alvállalkozójának rendelkeznie kell minőségbiztosítási tanúsítvánnyal, azonban jogi szakértő megkérdezése nélkül az eljárás ezen szakaszában nem dönthetnek érvényesen a kizárásról. Kérelmező ennek tudatában ragaszkodott a tárgyalás lefolytatásához. Tudomásul vette, hogy azzal a feltétellel tárgyal, hogy amennyiben a jogi szakértő álláspontjának figyelembe vételével az ajánlatkérő úgy dönt, hogy kizárja az eljárás további szakaszából, a tárgyalás eredménye semmisnek tekintendő. A tárgyalásról egyébként ennek alapján jegyzőkönyv nem készült. Ajánlatkérő a jogi szakértő meghallgatását követően döntött arról, hogy a kérelmező ajánlata érvénytelen a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján. A tárgyalások során ajánlatkérő egyenlő eséllyel biztosított lehetőséget az ajánlattevők számára az ajánlatuk módosítására. A Szinergia Kft. és az AAM Kft. önként módosította ajánlatának pénzügyi részét, melyet ajánlatkérő tudomásul vett. Ajánlatkérő hivatkozott arra, hogy a bontási eljáráson a Kbt. 51. § (3) bekezdésének megfelelően ismertették az ajánlattevők nevét, székhelyét és az ajánlatokért kért ellenszolgáltatást. A teljesítési határidő ismertetése nem történt meg figyelemmel arra, hogy a teljesítési határidőt kógens jelleggel írták elő az ajánlati felhívá
sban.
A II. sz. kérelmező jogorvoslati kérelmével kapcsolatosan ajánlatkérő előadta, hogy az ajánlat benyújtásának időpontjában hiánypótlásra ok nem merült fel. Az érvénytelenséget az eredményezte, hogy a kérelmező a tárgyalás során az ajánlatát lényeges tartalmi elem vonatkozásában megváltoztatta. Az eredeti ajánlatban ugyanis a munka döntő hányadát kitevő oktatást e-learning módszerrel kívánta megvalósítani. Az ajánlat 5. fejezetében minimális személyes konzultáció mellett az e-learning oktatást részletezi és erre állapítja meg az oktatási napok számát. A tárgyaláson az eredeti távoktatási módszerrel ellentétben rendes tantermi oktatást vázolt fel 220+40 oktatási nappal, valamint 5+4 oktatóval. A módosított ajánlat minden lényeges tartalmi elemét a tárgyaláson kellett felvázolni. A tárgyalás folyamán a megváltozott körülményekre tekintettel az alvállalkozókkal történő munkamegosztás mint lényeges tartalmi elem ismertetése elmaradt. Ennek hiányában azonban - tekintetbe véve azt, hogy ajánlott oktatási módszere és ütemezése, valamint ez alapján az ajánlattevő lekötöttsége és a belső munkamegosztás teljesen megváltozott - a módosított ajánlat nem felelt meg az ajánlati dokumentációban meghatározott feltételeknek.
Ajánlatkérő álláspontja szerint, amennyiben az ajánlattevő az ajánlatát a tárgyalás folyamán megváltoztatja, azt olyan formában kell tennie, hogy megfeleljen az ajánlati dokumentációban foglaltaknak és érdemi elbírálásra alkalmas legyen. Ajánlatkérő nyilatkozott, hogy az eredményhirdetést követően a nyertes ajánlattevővel a szerződés megkötése tárgyában a tárgyalások azonnal megkezdődtek és a feltételekben a megállapodás 2003. január 31-én létrejött. A nyertes ajánlattevő a szerződést aláírásával ellátta. Ennek alapján a felek megkezdték a szerződéses jogaik gyakorlását, kötelezettségeik teljesítését, a projekt végrehajtása folyamatban van, újabb közbeszerzési eljárás lefolytatására nincs lehetőség.
A Döntőbizottság az eljárása során a 2003. február 18-án tartott tárgyaláson döntött ideiglenes intézkedés alkalmazásáról.
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, a felek tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján megállapította, hogy I. sz. kérelmező kérelme részben elkésett, részben megalapozatlan, II. sz. kérelmező kérelme megalapozott.
A Kbt. 79. § (7) bekezdése alapján az eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított kilencven napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni, illetve e határidőn belül indítható meg hivatalból az (5) vagy a (6) bekezdés szerint. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár. Ha a Döntőbizottság a (3)-(4) bekezdésnek megfelelően és a határidőn belül kérelmezett vagy kezdeményezett, folyamatban lévő jogorvoslati eljárás során az addig vizsgáltakon túli jogsértésről szerez tudomást, akkor is eljárhat hivatalból, ha az újonnan ismertté vált esemény kilencven napnál régebben következett be, feltéve hogy azt az addig vizsgált szervezettel (személlyel) azonos szervezet (személy) követte el.
Az I. sz. kérelmező álláspontja szerint ajánlatkérő megsértette a Kbt. 51. § (3) bekezdésében foglaltakat, azaz ajánlatkérő a bontási eljáráson nem ismertette az ajánlattevők által vállalt teljesítési határidőt.
Az ajánlatok bontására 2002. december 13-án került sor, ezt követően 15 nap állt rendelkezésére az I. sz. kérelmezőnek, hogy a bontás során tapasztalt jogsértéssel kapcsolatosan jogorvoslati kérelmet terjesszen elő. Ezzel szemben a jogorvoslati kérelem 2003. január 21-én került előterjesztésre, így az elkésett, e tárgyban a megjelölt jogsértés érdemi vizsgálatának eljárásjogi akadálya van.
A kérelmező indítványozta e tárgyban a hivatalból történő vizsgálatot. A Döntőbizottság a fent idézett törvényhely szerint nem köteles eljárni, csak lehetősége van erre. Továbbá a fent hivatkozott jogszabály alapján abban az esetben járhat el hivatalból, ha a határidőn belül a kérelmezett folyamatban lévő jogorvoslati eljárása során a kérelem körén kívül eső jogsértésről szerez tudomást.
A Kbt. 43. § (1) bekezdés szerint az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére.
A Kbt. 52. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek.
A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
I. sz. kérelmező kifogásolta továbbá, hogy ajánlatkérő jogsértő módon döntött a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján ajánlata érvénytelenné nyilvánításáról. Az érvénytelenné nyilvánítás okaként ajánlatkérő azt jelölte meg, hogy I. sz. kérelmező nem csatolta a minőségbiztosítási tanúsítványát. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a műszaki alkalmasság körében ajánlattevő és a 10%-ot meghaladóan igénybe venni kívánt alvállalkozók vonatkozásában egyértelműen előírta az ajánlattevő, vagy a teljesítésbe bevonandó műszaki vagy gazdasági egység minőségbiztosítási rendszerének bármely nemzeti rendszerben akkreditált tanúsító által kiadott tanúsítványának csatolását. Az ajánlatkérő alkalmassá minősítés szempontjai körében kizárólag az ajánlattevők vonatkozásában állított fel követelményeket, amelyben szintén előírta alkalmassági követelményként a tanúsítvány meglétét. Az alkalmatlanná minősítés szempontjai szintén kizárólag ajánlattevő vonatkozásában állított fel követelményeket, melyek között szerepelt a minőségtanúsítvány hiánya külön kiemelve ajánlattevő, vagy a teljesítésbe bevonandó egység vonatkozásában. A dokumentáció ezzel kapcsolatos előírása között szerepelt, hogy szükséges csatolni az ajánlattevő minőségbiztosítási rendszerének a leírását vagy annak tanúsításiokmány-másolatát.
A rendelkezésre álló iratokból megállapítható, hogy I. sz. kérelmező, illetve a teljesítésbe bevonandó gazdasági, műszaki egysége tanúsítványát az ajánlathoz nem csatolta, csupán az igénybe venni kívánt alvállalkozó tanúsítványát tartalmazta az ajánlata.
A tanúsítvány hiánya megalapozza a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjának az alkalmazását, hiszen a I. sz. kérelmező az ajánlati felhívás és a dokumentáció előírásainak nem tett eleget. A becsatolt tanúsítvány alapján, annak tartalmi vizsgálata eredményezheti a szerződés teljesítésére alkalmassá, illetve alkalmatlanná minősítést.
Ennek alapján ajánlatkérő döntése jogszerű volt.
A Kbt. 43. § (4) bekezdése szerint az ajánlatkérő egy ízben, az összes ajánlattevő számára azonos feltételekkel, legfeljebb tíznapos határidőt biztosíthat a 44. és 46. § szerinti igazolás vagy nyilatkozat utólagos csatolására, formai hiányosságának pótlására, valamint egyéb, az ajánlattal kapcsolatos formai hiányosságok pótlására, így különösen a nem megfelelő aláírással vagy példányszámban benyújtott ajánlat esetén.
A I. sz. kérelmező vitatta a hiánypótlás körében történő ajánlatkérői eljárást. A rendelkezésre álló iratokból egyértelműen megállapítható volt, hogy kizárólag az I. sz. kérelmezőt hívták fel hiánypótlásra éppen az okból, mert a minőségbiztosítási rendszerének tanúsítványát az ajánlatához nem csatolta.
A Döntőbizottság a fentiek alapján megállapította, hogy ajánlatkérő a hiánypótlás körében jogszerűen járt el.
I. sz. kérelmező kifogásolta továbbá, hogy ajánlatkérő vele érdemben tárgyalásokat folytatott, ahol nem merült fel problémaként a minőségbiztosítási rendszer tanúsítványának hiánya. Ezzel szemben ajánlatkérő nyilatkozata szerint a tárgyalás lefolytatására kizárólag I. sz. kérelmező kérésére került sor azon okból, mert a tárgyalásra a kért tanúsítványt I. sz. kérelmező nem hozta magával, és a tárgyaláson az ajánlat érvénytelenné nyilvánítására jogosult nem volt jelen. Ez okból nem került sor a lefolytatott tárgyalás írásban való rögzítésére sem.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő jogszerűen döntött az I. sz. kérelmező ajánlata érvénytelenné nyilvánításáról, így I. sz. kérelmező jogát, jogos érdekét nem sértette a tárgyaláson tanúsított ajánlatkérői magatartás.
I. sz. kérelmező hivatkozott továbbá arra, hogy a tárgyalások lefolytatása a tekintetben is szabálytalan volt, hogy ajánlatkérő nem ismertette a módosított végső ajánlati árakat és hivatkozott a Legfelsőbb Bíróság Kf.II.28.165/1998. sz. ítéletében foglaltakra. A Döntőbizottság megállapította, hogy az ítéletben foglaltak jelen ügyre nézve nem irányadóak. A hivatkozott ügyben a jogsértés arra tekintettel került megállapításra, hogy ajánlatkérő a bontási eljárást követően egyetlen ajánlattevővel sem folytatott tárgyalást, viszont egy ajánlattevő az eredményhirdetést megelőzően módosította az árajánlatát, és erre tekintettel hirdették ki nyertesnek.
Jelen esetben ajánlatkérő a bontási eljárást lefolytatta, a bontási eljáráson részletesen ismertetésre kerültek az ajánlatban szereplő vállalások (ár, kötbér, jólteljesítési garancia stb.). Ezen adatok ismeretében lehetőségük volt ajánlattevőknek a tárgyalások során ajánlatukat módosítani. Így e tekintetben sem volt az ajánlatkérői eljárás jogsértő.
II. sz. kérelmező sérelmezte, hogy ajánlatkérő ajánlatát érvénytelenné nyilvánította a dokumentáció 3.5. pontjában foglaltakra tekintettel.
A tárgyalásos eljárásokra vonatkozóan a Kbt. részletes szabályokat nem állapít meg.
A Kbt. 26. § (5) és (6) bekezdése szerint tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő az általa kiválasztottakkal szabadon tárgyal a szerződés feltételeiről. A meghívásos és a tárgyalásos eljárásra egyébként - ha e törvény másként nem rendelkezik - a nyílt eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni.
Egyebekben a Kbt. 71. § (2) bekezdése rendelkezik arról, hogy a tárgyalásos eljárás során nem áll fenn az ajánlatkérőnek, illetve az ajánlattevőnek a 48-50. § szerinti ajánlati kötöttsége, de ez nem járhat azzal, hogy az eljárás alapján megkötött szerződés tárgya olyan jellemzőjében, illetve körülményében tér el az eljárás megkezdésekor beszerezni kívánt beszerzési tárgytól, amely nem tette volna lehetővé tárgyalásos eljárás tartását. Ha az ajánlatkérő az eljárás eredményét kihirdette, a szerződést a felhívás (illetve a dokumentáció) és az ajánlat eredményhirdetéskori tartalma szerint kell megkötni.
A törvény egyebekben az ajánlatkérők kötelezettségévé teszi, hogy a tárgyalások lefolytatásának menetét meghatározzák. E körben figyelemmel kell lenniük a Kbt. 24. § (2) bekezdésben foglaltakra, mely szerint az ajánlatkérőnek biztosítania kell az esélyegyenlőséget az ajánlattevők számára.
A Döntőbizottság e tekintetben megállapította, hogy kérelmező ajánlata megfelelt az ajánlati felhívás és a dokumentáció előírásainak. A kérelmező ajánlata tartalmazta az igénybe venni kívánt alvállalkozó megjelölését és azt, hogy a teljesítésben a közreműködése milyen módon történik. A csatolt önéletrajzokkal II. sz. kérelmező igazolta, hogy az előírásoknak a bevonni kívánt szakemberek megfelelnek. Ajánlatkérő e tekintetben maga is érvényesnek minősítette az ajánlatot, hiszen az ajánlattevő részére tárgyalásra lehetőséget biztosított. A tárgyalások célja éppen az volt, hogy ajánlattevők az ajánlataik tartalmi elemeit ajánlatkérő elvárásának megfelelően kedvezőbbé tegyék. II. sz. kérelmező is erre tekintettel módosította az ajánlatát és tette kedvezőbbé ajánlatkérő számára a tekintetben, hogy a távoktatásról a hangsúlyt a tantermi oktatásra helyezte. A módosított ajánlati koncepció felvázolásánál az igénybe venni kívánt korábban megjelölt alvállalkozói kört nem módosította. Ennek alapján az alapajánlatban foglaltakat kell figyelembe venni. A tárgyalások során a feleknek a szerződés feltételeiről kellett megállapodniuk, így amennyiben ajánlatkérőnek nem volt tiszta, hogy a megváltozott feltételek alapján II. sz. kérelmező milyen személyi kört kíván a teljesítésbe bevonni, úgy a tárgyalások során ennek tisztázására sort kellett volna keríteni. Ajánlatkérő erre vonatkozóan kérdést nem intézett II. sz. kérelmező felé. Ennek alapján ajánlatkérő nem minősíthette II. sz. kérelmező ajánlatát érvénytelennek annál inkább sem, mert a rendelkezésre álló iratokból egyértelműen megállapítható, hogy ajánlatkérő egyes ajánlattevők részére a tárgyalás lefolytatását követően lehetőséget biztosított írásbeli módosításra. Jelen esetben az esélyegyenlőség biztosítása érdekében ajánlatkérőnek, amennyiben nem volt egyértelmű, hogy II. sz. kérelmező milyen személyi feltételekkel kívánja a teljesítést megvalósítani, vagy a tárgyaláson kellett volna ajánlatkérőnek tisztázó kérdést feltenni, vagy pedig a tárgyalást követően lehetőséget biz
tosítani e körben írásos módosítás kidolgozására úgy, ahogy egyéb ajánlattevők esetében ajánlatkérő erre lehetőséget biztosított.
A fentiek alapján ajánlatkérő jogsértő módon döntött a II. sz. kérelmező ajánlata érvénytelenné nyilvánításáról, ennek alapján megsértette a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjára tekintettel az 52. § (1) bekezdését, valamint a 24. § (2) bekezdését.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés a pontja alapján a meglapozatlan kérelmet elutasította, a d) pontja alapján a jogsértést megállapította, az f) pont alapján határozott a bírság kiszabásáról és a h) pont alapján határozott a költségek viseléséről.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése szerint: "A bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg."
A bírság minimális mértékét a költségvetési törvény 2003-ban 1 000 000 Ft-ban állapította meg.
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok alapján megállapította, hogy a nyertes ajánlattevő és ajánlatkérő a szerződéses feltételekben 2003. január 31-én megállapodott. Ajánlatkérő nyilatkozata szerint annak ellenére, hogy az ajánlatkérő részéről a szerződés aláírása nem történt meg, a szerződésben foglaltak teljesítése megkezdődött. Ennek alapján a Döntőbizottság a szerződést megkötöttnek tekintette. A bírság kiszabásánál figyelemmel volt a beszerzés értékére, valamint arra a körülményre, hogy a jogsértés reparálhatóságára már lehetősége nem volt. Az alapelvi sérelmek egyebekben minden esetben szükségessé teszik a bírság minimális összegénél nagyobb összegű bírság kiszabását. A Döntőbizottság a személyi felelőssel szemben bírság kiszabásától eltekintett figyelemmel arra, hogy az érvénytelenné nyilvánító döntés bizottsági hatáskörben került megállapításra.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. március 10.
Dr. Engler Magdolna s. k., Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Csanádi Péter s. k.,
közbeszerzési biztos
